Szolnok Megyei Néplap, 1958. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-19 / 42. szám

« 1 OLDMUVESSZOVETKEZETEINK életéből «OAAAAAAAAAAAA^AW» Célok és feladatok... A földművesszövetkezetek jelentős szerepet töltenek be népgazdaságunkban, a mező- gazdasági termelés szervezé­se és a mezőgazdaság szocia­lista átszervezése területén. Földművesszövetkezeti moz­galmunk a lenini szövetkezeti elvnek megfelelően működik, ezek határozzák meg felada­tait és céljait. A mezőgazda­ság szocialista átszervezése szívós türelemmel párosuló politikai munkát igényel. Az egyszerűbb szövetkezeti for­mák az egyénileg dolgozó pa­rasztok számára az együtt­működés, a kollektív munka szövetkezéssel járó előnyök megismerésének iskolája, hogy ezáltal is közelebb ke­rüljenek a termelőszövetkeze­tekhez. A SZÖVOSZ IV. Kong­resszusa' által jóváhagyott szövetkezeti alapszabály is világosan leszögezi az alap­követelményeket. A föld- művesszövetkezet célja, hogy a termelés szervezésé­vel, a mezőgazdasági termé­nyek és termékek értékesí­tésével előmozdítsa a benne önként egyesült tagok ter­melőtevékenységét. Gazdasági és társadalmi munkájával hozzájáruljon a szövetkezeti — ezenbelül a mezőgazdasági termelőszövet­kezeti — mozgalom népszerű­sítéséhez, valamint ellássa tagjai gazdasági érdekképvi­seletét és hozzájáruljon azok gazdasági, szociális és kultu­rális felemelkedéséhez. Az elmúlt év decemberében megyénk területén — méhé­szeken kívül — 79 mezőgaz­dasági termelési szakcsoport és 13 mezőgazdasági társulás működött. A közelmúltban le­folytatott felülvizsgálat során a hibák és eredmények feltá­rásával-igen sok1 jó hasznos tapasztalatot kaptunk. Ennek eredményeként 30 szakcso­porttól kellett megvonni a működési engedélyt. Ugyanis ezek a szakcsoportok nem mű­ködtek a megadott irányelvek szerint. Egyrészük spekulá­cióra jött létre és csak az ál­lam által nyújtott kedvezmé­nyek kiaknázása volt céljuk, így pl. jászfényszarui zöld­ségtermelő szakcsoportnál is az egyéni cél érvényesült. Volt egy szalagfűrész gépjük, mellyel bérben fát fűrészel­tek, azonban a jövedelmet a gép volt tulajdonosa vette át, nem a közös kasszába került. A felülvizsgálat után a meg­maradt 30 rizstermelő szak­csoport, 12 rizstársulás. 1 ken- dorternvelő társulás, 4 szőlő- termelő, 2 gyümölcstermelő, 4 növénytermelő, 3 szarvasmar­ha, 4 juhtenyésztő szakcso­port, amely több mint 5000 kh löldön, 1300 taggal működik. Az állatállomány meghaladja a 2700-at, ebből szarvasmarha 400, juh pedig felül van a 2300-on. A felülvizsgálat után a 45 szakcsoportnak közösen értékesített áruértéke az 1957- es gazdasági évben majdnem elérte a 10 millió forintot, míg a közösen művelt földterület­ről értékesített árú értéke több mint 8 millió forint. A felülvizsgálat óta Tiszaőrsön egy baromfitenyésztő társulás alakult. A szakcsoportok és társu­lások termelésének fokozása az állattenyésztés fejleszté­se érdekében a földművé» szövetkezetek a téli idő fel- használásával szaktanfolya­mok tartásával nyújtanak segítséget. Az elmúlt év decemberétől több községben esti szakelő­adásokat szerveztek, a már­ciusi tervek szerint több, mint 230 előadást tartanak meg megyénkben a földművesszö­vetkezetek agronómusai, kö­zösen gazdasági felügyelőié­vel. Földművesszövetkezete­ink széleskörű szakmai segít­séget nyújtanak a termelés fejlesztéséhez, a társulások­nak, de természetesen az egyé­nileg dolgozó parasztoknak is a szakképzet mezőgazdászo­kon keresztül. A szakcsopor­tok, társulások és az egyéni gazdák termelésének elősegí­tése érdekében sok segítséget fognak nyújtani a most meg­alakulóban lévő mezőgazda- sági üzemágcsoportok. Ezek feladata, hogy ismertessék a jól működő szocialista mező- gazdasági nagyüzemek kor­szerű termelési módszereit, elősegítsék a gépi eszközök közös beszerzését, használatát és így tovább. Földműves­szövetkezeteink a kölcsöngé- pek biztosításán keresztül je­lentős segítséget tudnak adni a nagyobb'termelési sikerek elérése érdekében, mind a ta­vaszi, nyári, mind az őszi me­zőgazdasági- munkák idején Tervünk, hogy ez évben to­vább növeljük földművesszö- velkezeteink géppark számát. A mezőgazdasági üzemágak feladatához tartozik még a műtrágya, vetőmag, védeke­zőszerek, valamint permetező- gépek beszerzéséről való gon­doskodás. Mind a szakcsopor­tok, mind az egyénileg gaz­dálkodók egyre nagyobb mennyiségben használnak a talajerő visszapótlásához mű­trágyát Földművesszövetke­zeteink műtrágyával való el­látása biztosítva van, egyedüli probléma a tárolás. Több he­lyen nem rendelkeznek ugyan­is megfelelő raktárhelyiség­gel. Ha az 1956. évi fogyasz­táshoz hasonlítjuk az 1957. évit, a következő képet kap­juk: szuperfoszfát, pétisó és kálisó felhasználás 82 vagon volt, míg 1957. évben 143 va­gonnal adtunk el. Ebben az évben azt tűz­tük ki célul, hogy a tavasz- szal közösen felmérjük köz­ségenként a lehetőségeket, hogyan tudnánk a raktáro­zási problémán változtatni. Ezután a társulásokkal és a gazdákkal megbeszéljük a műtrágya használatának fon­tosságát és jelentőségét. Agro- nótnusaink azonban nemcsak előadások és egyéni beszélge­tések alapján igyekeznek meg­győzni a gazdálkodókat, ha­nem műtrágya mintaparcel­lák létesítésével kívánják az előnyöket szemléltetően bizo­nyítani. Sokat segíthetünk a társu lásoknak és szakcsoportoknak azzal is, ha időben biztosítjuk a szükséges vetőmagot és an­nak kiosztását. A dolgozó pa­rasztság munkájának meg­könnyítése. segítése érdeké, ben földművesszövetkezeteink permetező brigádokat alakí­tanak a gyümölcsfák, szőlő megvédése érdekében. Ilyen permetező brigád alakult cserkeszőllői és a szolnoki földművesszövetkezeteknél. Ezek csekély térítési díj elle­nében végzik munkájukat. Literenként 55 fillérét, vagyis faegységenként 8,25 forintért permeteznek. A földművelésügyi mi­niszter rendeleté értelmében földművesszövetkezeteink fogják végezni a jövőben mezőgazdasági gépi és szál­lítási szerződéskötést is. A gépek munkáját a földmű­vesszövetkezet irányítja, így elkerülhető lesz például az a sokszor felmerülő probléma is, amely a gépek elosztásánál a sorrendben' mutatkozott meg. Segítséget nyújt a föld­művesszövetkezet a mezőgaz­dasági szakembereken keresz­tül a talajmunkák elvégzésé­nél is. A géphasználatnál és termeltetésnél mindig arra törekszünk, hogy a dolgozó parasztokat meggyőzzük az összefogás gondolatáról. Erre azért van szükség, mert az ma már eldöntött kérdés, hogy többet termelni olcsóbban csak a kölcsönös segítés útján le hét. Minden előfeltétel meg van földművesszövetkezete' inknél, hogy a magunk, részé­ről támogatni tudják a dol­gozó parasztok ilyen irányú tevékenységét, és ezzel való­sítsák meg az új alapszabály­ban lefektetett követelménye­ket. Majnár József MÉSZÖV mb. mezőgazdasági oszt. vez. A TALAJERŐ UTÁN­PÓTLÁSRÓL Az állam.minden segítsé- get megad a dolgozó parasztságnak, hogy megfele­lő mennyiségű műtrágya áll­jon. rendelkezésre. Műtrágya­raktárakat építtet, külföld­ről műtrágyát importál, stb A műtrágyában a növényt tápanyag, szervetlen, vagy ásványi vegyületek formájá­ban van jelen. A legtöbb mű­trágyában egy — kivételesen több — növényi táplálóanyag szerepel. Hatásuk többnyire egyoldalú, azért értékesek, mert béltartalmukat ponto san ismerve, oly mennyiség­ben adhatjuk a talajnak és luxvénynek, amilyben mennyi ségre szü kség van. A szolnoki járási földmü- vesszövetek jelenleg 3676 kát. földterületen kötöttek terme­lési szerződést. A szükségesI műtrágyát a földmüvesszö-\ vetkezetek biztosítják a dől-', gozó parasztság részére. Ez a1, mennyiség kb. 120 vagonraj tehető. Ebben azonban nem szerepel az a mennyiség, ame-; lyet a dolgozó parasztság sza­badon kíván megvásárolni. A járás területén 50 vagon műtrágya van jelenleg. Ez nagyon kevésnek bizonyul tavasszal, de, sajnos, egyes fmsz-ein’c műtrágya-raktár hiányában nem tudnak tárol­ni. Az illetékeseknek a mű- trár/ya diszponálása mellett elsősorban biztosítania kell a szövetkezetnél a raktárhelyi­séget. A járás területén egyetlen egy elfogadható mű trágyaraktár nincs. A szövet­kezetek már egy-két vagon műtrágyát is két-három . he­lyen tárolnak. Ez azt eredrné nyezl, hogy a dolgozó paraszt vak a községben kötuiat'kell végezni, mert külön van a pé tisó, szuperfoszfát és a káli só. így van ez Kőteleken és Tószegen is. A tiszaienői föld művesszövetkezetnél sem jobb azonban a helyzet, mert nekik a vasút mellett lévő, tranzit telepen kell tárolni a műtrágyát. A tároló helyiség drótkerítéssel van körülvéve és így a szél a havat befújja, a vasút vágánya körül a víz is könnyen aláfolyhat a mű­trágyának. i van téve ezenkívül a levegő páratartalmi in­gadozásának is. Ez már eddig is mintegy 50 q pétisónál 50 százalékos nitrogénveszteség­re vezetett. Tehát a műtrágya mindenhova kerül, sajnos, csak oda nem, ahová feltétle­nül szükséges. A tiszavárltonyi földműves­szövetkezetnél csak 6 mázsa műtrágya van, s helyiség hiá­nyában a földművesszövetke­zeti iroda előszobájában tá­rolják. Gondoljunk csak arra, hol tárolna 4 vagonnal? A besenyszögi földművesszövet­kezetnél a vállalat 12 vagon műtrágya diszponálását irá­nyozta elő. A MÜNÖSZER Vállalat igazgatójának, Gu­lyás elvtársnak a körülte­kintő irányításának köszön­hető, hogy nem érkezett meg ez a mennyiség a besenyszögi földművesszövetkezethez. Gu­lyás elvtárs tudja, hogy a já­rás földművesszövetkezetei mennyit műtrágyát tudnak helyesen tárolni és éppen ezért a szolnoki járási föld­művesszövetkezetnél nagy gondot fordít a helyes disz­ponálásra. Véleményem sze­rint valamit tenni kellene a helyzet megjavítására. Úgy gondolom, az volna a. helyes, ha pl. a termelőszövetkezetek élnének azzal a jogukkal, hogy közvetlenül a MÜNÖ­SZER Vállalattól vásárolnák meg a szüliséges műtrágyát, lJv a földművesszövelkézet raktározási problémája eny hülne. A földműves szövetke \ zetek pedig akkor kapjanak I műtrágyát a. jö"őb?* /•*»?'•«• :a,ra stliks'./ik vsn, is 4n. Baromfitenyésztő társulás alakult Tiszajenőn TISZAJENÖ nem nagy község, mintegy 2500 le számláló, szétszórt tanyavilág. A házak körül is 1—1,5 1 föld terül cl. Lakói leginkább szőlő-, gyümölcs-és zöld termeléssel foglalkoznak. A gazdálkodók közül — az ac Ságokat mérlegelve — többen elhatározták, hogy bar« tenyésztéssel is foglalkoznak. Halász Ernő, a község ga: sági felügyelője otthonukban kereste fel a termelőket, Y ismertesse a közös baromfitenyésztés lehetőségeit, élőn; Mit jelent az, ha a házanként! tenyésztésen kívül közi szerzik be a napos csirkét, az eladást is közösen inté milyen gazdasági eredményhez vezet. A gazdálkodók gondolását a helyi földművesszövetkezet, a párt és a nács elnöke is támogatta. Ennek alapján' összehívták érdeklődőket 1958. február 3-án a tiszajenői párt helyi: ben, s a közgyűlésen megvitatták a társulás alapszabál A 12 gazdálkodó aláírása után megbízott elnöknek Ha Ernőt, vezetőségi tagoknak pedig Fábián János és Mé ros Lászlót választották meg. Ezután kimondották a ti. jenői Baromfitenyésztő Társulás megalakulását. HALASZ ERNŐ az alakuló ülés alkalmával a bar fitenyésztés nemzetgazdasági jelentőségéről is tájékozt a jenelévőket. Mit jelent az, ha a gazdák összefogna! közös erővel tenyésztik a baromfit. A már működő sí csoportok tapasztalatai szerint a 10 hét alatt nevelt áll már 60—80 dekás súlyban értékesíteni lehet s egy év t öt szériát is kinevelhetnek. Nemcsak a közfogyasztás m hanem az export szempontjából is szükség van bare» húsra. Ezért az állam nagy támogatást nyújt a baromi nyésztöknek. A MÉK részéről kiküldött előadó ismert a tagokkal a kedvezményeket. Példának említette r hogy a társulás részére a szolnoki Tej begyűjtő 3 fülé savót és 60 fillérért írót is biztosit, EZENKÍVÜL állami átvételi árnál a helyi felvág. 1 forinttal fizet többet kg-onként. A tömegtakarmány tosítása érdekében 2—3 kh. állami tartalékföldet is a helyi tanács 5 éves haszonbérbe, mely területen a mu és a jövedelem a tenyésztés arányában közösen « meg. A közgyűlésen a tagság elhatározta, hogy a Su* és a Szenttamási Állami Gazdaságokban ki nem hasz földterületek ügyében is felveszi a kapcsolatot az Diet sekkel. . Halász Ernő a fejlettebb formájú szakcsoportba belépés lehetőségéről is beszélt, ahol a tenyésztés már házanként, hanem közösen, vándoróLazás formájában ténik. Erre tiszajenői viszonylatban is megvan a lel ség. Hárem-négy háznál az egy hónapig előnevelt mánvt kihelyeznék a rétekre, állami gazdaságok tarló s minden egy-két hét eltelte után tovább vándoroltál A külön közös helyiség létesítésével pedig többezer ál nevelhetnének. Ez azonban csak akkor valósulhat mei a tagság a tenyésztésben és a szervezésben bizonyos korlatot már szerzett. A HELYI földművesszövetkezet felelős a társu"ás vényes működéséért. Reméljük, hogy segítőkészséggel ellenőrzésükkel hozzájárulnak ahhoz, hogy a társulás-1 úton haladva, sikereket érjen el, a helyes irányban fe jön és jó működésén keresztül mind több és több ga. kodó felismerje a baromfitenyésztés országos jelentős G. 1 K nyit, amennyire a dolgozó pa­rasztság igényt tart. Mi ter­mészetesen a raktározási problémák ellenére arra tö­rekszünk, hogy minél több műtrágya kerüljön a földek­re. A járás földművesszövet­kezeteinél — két szövetkeze­tei kivéve — agronómus mű­ködik. Tavasszal aZ ő segítsé­gükkel kísérleti parcellákat kívánunk valamennyi köz­ségben létrehozni, hogy a dolgozó parasztok a gyakor­latban győződjenek meg a műtrágyahasználat előnyei­ről. Elsősorban olyan dolgozó parasztokat voi.unk be, a minta-parcella készítésébe, aki szívesen engedi ennek megvalósítását és jó gazda hírében áll a faluban. Természetesen arra is tö­rekszünk, hogy a kisbérleti parcella a község határának a legforgalmasabb részén le­gyen. Az agfonómusok ez­után közös látogatást szer­veznek majd a kísérleti 'par­cellákon. Tp munkához támogatást ígértek a Délrostkender Vállalat és a Cukorgyár ré­széről. Erre mi számítunk is. Részünkre azért is fontos e két vállalat támogatása, mert a leszerződött területnek mint­egy 80 százalékát teszi ki a cukorrépa és rostkender. Mi ben kérünk konkrét támoga tást? Kérjük például, hogy adjanak anyagi támogatást a műtrágya megvásárlásához. Igaz, nem nagy összeg par­cellánként a 250—300 forint, de a termeltető vállalat ér­teke is fűződik ahhoz, hogy dxlrczó parasztok többet tijenek.. A költségek, a munka megosztása közi hozza ennek előfeltételét természetesen akkor is 1 valósítjuk a parcellákat a támogatás elmarad. E az esetben a költségek földművesszövetkezet t dűl biztosítja. A járás te tén mintegy 40 parcellái vénünk kísérletet folyt Tehát egy kísérlet 300 fo ba kerül, így a járás szi kezetei 12.000 forintot f< tanuk e célra. Ügy goi juk, hogy a tagság, a dől parasztok tanítása, meg zése érdekében meg kell nunk ezt az áldozatot, ugyanis több műtrágyát t nálnak, nagyobb hozama nek el. Mi egyébként a trágya használatában má szágökhoz viszonyítva nai le vagyunk maradva. Egy szót még a parcellák fe fásáról. Az a vélemén-, hogy az a leghelyesebb, három parcellát jelölün és az első parcellán pétist a másodikon pétisóval és perfoszfáttal, vagy kális végezzünk kísérletet. Ezt 1 dig a talaj igényétől és vényféleségtöl tesszük fű vé. — A harmadik pare kontroll parcellának hasz juk. Az is nagyon fontos tér szetesen a megválasztó: hogy egyenlő talajerőben vő földterületen végezzü kísérletet. Megemlítem még, hog műtrágyáknak átlagosan éves trágyázó hatásuk tehát a második évi háti kát figyelembe kell venni TAMÁSI MÁTYÁS Szolnoki FJK főagronór, A cibakházi ottho­nokra is ráborult a téli estek csendje. A kis családi házak ab­lakaiból csak itt-ott szűrődik ki a villany fénye. A háziasszo­nyok ott ülnek a jó i meleg kemence mel- ■ lett, kézimunkáznak, ' a férfiak pedig a nap ■ eseményeit, vitatgat- 1 ják. S a fiatalok... A község kicsi főte­rén a kultúrház kivi­lágított bejárata el­árulja, hogy élet van odabenn, ördög kar­nagy beintésére zen­gőn száll fel a 70 tagú énekkar ajkáról Sosz- takovils; Béke dala. Ördög Imre tanár vezetésével már 1052 óta működik. Akkor még 20—~25 tagja volt. A művészetet kedve­lt cibakházi leányok. Újak azonban mind ‘öbben és többen kapcsolódtak be a órusba. Mg már 70- "i ' innák. 1957 szeptembere gyökeres fordulatot jelentett. Az énekkar a földmüvesszövetke- zet kebelébe került s ekkor már 50 taggal kezdte el az új életét. Anyagi támogatást több mint 10 000 fo­rintot nyújtott a szö­vetkezet s ezzel lehe­tővé vált, hogy a kotta-anyagok és egyéb felszerelések megvásárlása mellett a földművesszövetke­zet zenekarát, tánc- csoportját is segítet­ték. Az énekkar beneve­zett a tavaszi felsza­badulási kulturális seregszemlére is. Mű­sorszámaik között Kodály: Jeligéje, Bach: Mint hárfa zsong, Vass: Kertem Szállj let hilizkz ének... •i !\C7 /i7ií/í n An C/*C téri O C * Béke dala szerepel. ■ A jelenlegi próbá­kon kívül 0- színjátszó csoport is működik. , Tervük, hogy már­ciusban előadják a Vándordiák c. Szín­művet. Ezenkívül tar­ka estet rendeznek, ahol egyfelvonásos, énekkari számok, szólóének zongorakí­sérettel, Bartók nép­dalok, operettkettősök szerepelnek. Az énekkar segíti a községi Előadói Mun­kaközösség népműve­lési előadássorozatát. Ilyen volt pl. a ja­nuár 15-én megtar­tott előadás „Az atomenergia és az élet” címmel, majd utána „Modern zene- bemutató”. Beserédi SOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOr Í 8 1 Sándor, a földműves-? ; szövetkezet szalonze-? \ nekarának karnagyai ; tartott előadást zene-% ■ kari aláfestéssel,§ ■ mintegy 550 fő hall-? gató részére. Januárg ] 29-i Petőfi irodalmit \ esten pedig Kertész§ , Dénes előadását az énekkar Pető'i-dalok- j; kai illusztrálta. Az énekkar minden| tagja készségesen kö-i t>efi ördög karnagyg útmutatását. Heten-? ként kétszer pontosana megjelennek a próba-8 kon s ezt szívesen te-8 szik, mert tudják,% hogy nemcsak a ma-« gvk kedvtelését, dsg községük, a megyei dolgozóinak művelő-i déséf és szórakozását^ szolgálják. Céljuk az,jj hogy az elkövetke-i zendö időkben az ed-? dig elért sikereket* még jobban gazdagít-t sálc. \ GÁL KATALIN:

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom