Szolnok Megyei Néplap, 1958. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-16 / 40. szám

A VÁROS PEREMÉN Magyar rövidfilm József Attila verseiből DICSÉRETES bátor feU adatra vállalkoztak a Buda­pesti Filmstúdió művészei, amikor József Attila egyik legszebb és legismertebb ver­séből filmet készítettek. Versből filmet? —* * kérdez­heti hitetlenül az olvasó. Va­lóban, csaknem lehetetlen vállalkozás a film képeivel fejezni ki azt, amit a költő csak a nyelv ezernyi finom árnyalatával tudott. A költé­szet az élményekből születő érzelmek művészete, a film az érzelmeket kiváltó élmé­nyeké. József Attila a mun­kásosztály költője volt, a külváros nyomorgóinak éle­tét élte és dalolta, nem álta­lában írt az osztályharcról, hanem a mosóteknő mellett görnyedő proletáranyák lá­zas köhögésében, az utcákon ödöngő munkanélküliek kese­rűségében, a röpcédula ra­gasztó suhanc bizakodásában mutatta meg a külvárosok életét. A valóságot ábrázolta, megfoghatóan közelről és ■mégis az igaz művészet álta­lánosító erejével, a képei ezért hatnak nem egyszer úgy a fantáziánkra, hogy csak be kell hunynunk a szemünket s máris filmszerűen előttünk áll József Attila Budapestje. „A város peremén” pedig ki­váltképp olyan vers, amely merész és találó képeivel, áb­rázoló erejével, a komorból lelkesültbe átcsapó hangula­tával is méltán csábíthatta a költőnek újszerű és szép em­léket állítani akaró, merész lásérlettől nem félő művésze­ket MEGSZÜLETETT tehát ez az új magyar rövidfilm, a filmre átkomponált vers, amely valami egyelőre meg­határozhatatlan új műfajt képvisel, létjogosultságát — vitatkozzanak bár felette a kritikusok — végülis a közön­ség dönti el. Ez a döntés “i úgy hisszük — a merész vál­lalkozást igazolja majd, még akkor is, ha — mint minden újfajta kísérletnek « érmék is vannak gyengeségei A túl- méretezettséget, az anyagbő­séget vethetnők elsősorban szemére, azt a főleg doku­mentációs anyagot, amellyel a versben ábrázolt korszakon túlhaladva, a második világa háború és a felszabadulás eseményeit is elénk tárja. Ennek „A város peremén” cí­met viselő filmnek ez már nem volna feladata. Annál is inkább sajnáljuk ezt, mert magának a vermek a megfil­mesítését sok figyelemremél­tó eredménnyel sikerült meg­oldani. Nagyon hangulatosak például mindjárt a film indu­ló jelenetei, az ahogyan egy­re közelebb ég közelebb kerü­lünk a kopott külvárosi ház­hoz, mígnem az ablakokon is bekéredzkedik a felvevőgép, hogy egy-egy pillanatképpel villantsa elénk a szegényes lakások csupasz konyhaaszta­lait, egymást váltó ágyrajá- róit, a fáradt keserű szülőket és korgú gyomrü, szomorú arcú gyermekeiket. Érdekes, némaságukban is sokatmon­dó jelenetek számolnak be az üzemek életéről, mutatják meg a józsefattilai „gépet”, amely csak annak szolgál, „aki neki enni maga adott”, a munkásságot, amely „az osztályharcban vasba öltö­zött”, s amelynek legjobbjai szabadságukat és életüket is kockáztatva küzdenek « 1 ki­emelkedésért. Egy ifjúra s egy még nála is fiatalabb lányra irányítja figyelmün­ket a felveveőgép. „MUNKÁT, KENYERET f* «= mázolják falra a párt jel­szavát. Meglepik őket, mene­külniük, kell. Vasúti felüljá­rókon, síneken, rámpákon át futnak, bukdácsolnak, * min­denütt nyomukban a fogdme- gek. Már-már egérutat nyer­nének, amikor bezárt vasajtó kerül elébük. Mindennek vé­ge? Nem, a börtön csak sza­badságuktól fosztja meg át­menetileg ezeket a fiatalokat, ám a hitüket nem tudja elra­gadni. A „győzni fogók” ere jét, elszántságát sikerül ha­tásosan és hangulatosan ki­fejezni ebben a jelenetsor­ban. S ha itt-ott találkozunk is az idejétmúlta művészeti irány, a proletkult nem egy nyomával, végeredményben még sok olyan kellemes meg­lepetésünk akad, amely azt bizonyítja, hogy ez újfajta feladathoz sikerült az alko­tóknak újfajta — s méghozzá jófajta — kifejezési eszközö­ket is találniök. Nem tudjuk, kiket illet a bírálat és az el­ismerés, -mert az alkotók sze­rényen névtelenek maradták, így hát csak a Budapest Filmstúdiónak adhatjuk tud­tára, hogy nem volt hiábava­ló az anyagi áldozat ég a munka, bebizonyították, hogy lehet ilyenfajta filmet is ké­szíteni. Lehet, de persze leg­közelebb már úgy, hogy az említett hibákat elkerüljék. Tapsol a közönség együttes előadásain Karcagon nagysikerű elő­adást tartott az együttes. Az előadáson felemelő, több mint kétórás művészi élményt nyújtott az «rszágos- hfrű (tót külföldön is jólis- niert) tánckareográfus és nép­rajzkutató Molnár István együttese. A Budapesti Tánc- együttes különben « sok elis­merést aratott SZOT Köz­ponti Együttesből (nyolcéves' mult a siker mezején) alakult. A 12 tagú népi zenekar mel­lett a tánckar alkotja a fő erősséget. A hivatásos népi. táncosok a páros és tömegtáncok vala­mennyi szereplője technikás, rutinos, hangulatos művész. Talán helytelen a kiemelés de mégis külön kell szólnom a robbanékony Galambos Ti­borról, a szenvedélyes Sár­kány Ottóról, a virtuóz Czi- kora Tiborról, a brilliáns Mo­nyai Erzsiről, Számaik? Csak néhányat a legna­gyobbak közül. A műsor utolsó száma, de első között említem, a „Dudari lakodal­masból”, a „Kisterenyei apró- setgősből”, a „Szatmár-ököri- tói fergetegesből” (kopogós) egyet alkotó „Magyar Képes­könyv” táncszámot. Évszáza­dok teremtette magyar népha­gyomány él minden mozza­natában jó tfzpercig a szín­padon. Látványos, hangula­tos, élő tánc. Bár a tánc­számban a legtöbb táncos ha­sonló motívumot, alaplépése­ket táncol, mégis mindenikük külön világként viliód síik előt­tünk, A lábmozgás, a testtar­tás, a karlendítés, a mimika mind-mind különálló, s még­is egybeolvadó művészetté teszi a számot A verbunkosok, csárdásók, kopogósok mellett nagysze­rűen színezik és emelik a műsor nívóját a rapszódikus táncköltemények és táncbal­ladák. A ^Szerelmi tán&’ (kettős) Mányai Erzsi és Ga­lambos Tibor előadásában a viharos érzelmi kitörések, vágytól hevült indulatok megragadó tolmácsolásában válik a táncművészet gyöngy­szemével. „A halálra táncoltatott lány” táncballada méltó állo­mása a „Magyar Népköztár­saság Érdemes Művésze” ér­demrenddel kitüntetett Mol­nár István munkásságának. Megrázó, az érzelmeket fel­korbácsoló, a nézőt letargikus hangulatba kergető remek­mű. A fiatal tehetségekből álló népi zenekar nemcsak kellé­ke, kiegészítője, de igazi ré­szese a műsor sikerének. Kí­sérő, vagy magánszámaik azt hitetik, mintha nem is újon­nan alakult zenekarról lenne szó. Ennyit szűkszavúan a mű­sorról. Az Európát, sőt Kö­zép-Keletet végigtáncoló Bu­dapesti Táncegyüttes egy na­pig marad még megyénkben. Ma este Jászberényben tarta­nak előadást. S bár nem lehe­tünk jelen, mégis tudjuk jól. a jászberényi közönség sem tehet mást, mint amit a len­gyelek, a szíriaiak, az olaszok, a bolgárok, a franciák tették, tapsol és újráztat szüntelenül, hiszen ebből a művészetből a nagyon sok sem lenne elég. — borzák —• KERESZTREJTVENY ffgyzfíét zenetörténeti kévdés 1 1 i i r" r~ t • 9 W p íi s 181 12 r 88 M 15 16 ■ n r 19 88 29 m 21 m 22 r M ü 25 26 Wi 23 ■ 29 39 31 m 32 m 88 34 88 k . 35 36 . 37 SS 38 39 pM SS BBS 41 43 Wá 43 M 45 46 ST1 Bfl 47 88 48 0?; 49 59 88 18 Sl m 52 Ü8 BIM 53 54 m p SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP MM fV ÍNSZELTéNT miiiiuiiiiiiiiiiiiiHiiiiftiinnm 1958. február 16, Február 9-i számunkban megjelent keresztrejtvény he­lyes megfejtése a következő: Lenkei százada, A farkasok dala, Kiskunság, A költészet, Pató Pál úr. Helyesen fejtették meg: Jár­tas Margit, Menyhárt József- né, Hamar Margit, Papp Ist­vánná, Kövér Ernő, Csepka István, Csontos Magda, Pá­kái Béla, Csabai Jánosné, Ma­SAKKELEI Nemzetközi és házai verse­nyektől egyaránt hangos a szak­sajtó. Most folyik a XXV, szov- éa,..a XLÜ- magyar bajnok­ság döntője. Helyi viszonylat­ban, a városbajnokság után azonnal kezdődött a megyei egyéni döntő. Bemutatunk egy különösen tanulságos, kombina- tlv utón lebonyolított szép játsz­mát a magyar bajnokságról Holland védelem Forintos—Honfi Budapest, 1958, X, Sl, „ L c4 fS, 2, g3 Hf6, 3, dl <56, 4. Fg2 Fb4+, 5. Fd2 Fe7, 6. Vb3 Ü5, 7. HC3 C6, 8. Hf3 0—0, (Eddig a megnyitási könyvekből ismert egyik változat állott elő, ahol világos fejlődése és állása vala- £UVJf1 -kedvezőbb, azonban sötét ke^eményezései is sok veszélyt rejtegethetnek, különösen a k*­Fá«SSSí°n;) 9* He5 Kh8> 1#­Fgj Hbd7, 11. H:d7 Hd:7, 12. rvfiL^L6?’ 13‘ {* Hb6* w- r5 Hc4. Í-YÍÍa? lecserélte a figurák egy- a 13- lépéssel erősl­kor í*MnÍ?-aZ állását> ugyanak­kor a cs előrenyomulás nein bi­mindlv J,Ón,ali' haSOTUÓ bélben sä ir^r“ abedefai, B. i». ein (Egy teäjeaen knrrekt áldozat, — szép kombináció be* vezetője. Célja a világos gyalog* állasának szétrobban tása. Bemu­tatott játszmánk egyébként is­kolapéldája annak az elvnek hogyan és mily módon kell az elmerevített gyalogcent- rumát szétrobbantani.) 16. fe5 f4. “:!5!! (Újabb frappáns áldozat. A huszár nem üthető mert 18, de5 V:c5f-, ]vf{ Íg3+, 20. Kel V£2+ után: sötét 20yeílrt,18v *fl "*«.». BÍ2 Ve3 °; Hdl. V:d*- (Világos szöveglé- Pése kényszer, mert fg3 fenye- getett bástyavesztéssel). 21. rfi V:c5, 22. e3 Fg4, 23. Bc3 sSta^rcndkíYÜU .“Pés, tenné- ^etfsen a vezér ütése He2 matt äS Kfi10?1 ,meEy)- 24- HÍ2 He2+! :?• Kfl Ve7, 26. B:e2 F:e2+ 27 Vh4, 28. Bfl Vh5+,Í,t'K2e7í Z; ' ®°- Fh3 B®es. 31. Fd7 Be7, Í ton ’33-el Vh4! tes hiba lenne 33. sj, B:f2 ?? mert 34. V:f8+ után matt követ­kezne). 34. Kdl Vd8! és világos feladta, tisztvesztés elkerülhetet­jltezmäj Tanulságosi lói -sikerűit • Megye bajnoki döntő ««szállá­sa: Császár 5 pont (7 játszmá­ból), Oravetz 5 pont (8), Székely Nagy László 3,5 (6), Nagy Laj™ 3.5 (7), stb, * Sakkelvek: A középgyalogok valamelyikével nyissl Úgy fej­lődj, hogy figuráid fenyegessék az ellenfél pontjait! Előbb hu- szárakkal fejlődj* amelyeknek helye rendszerint biztos, utána a futókkal oda* ahol a legcét* szerű bbl ^ ^ V . m. N.) Haroffd Itapgbq^g prafcsg­saor, a Dón Nemzeti Mú­zeum egyik kutatója éndekes Leveüet talált, amely a pro­fesszióé ámítása szerint azt bi­zonyítja, hogy a vüdmgeik már egy évezreddel ezelőtt hasznának útjelző táblákat, • Langtfcrg peofessawr ámítá­sát egy ásatási lelettel bi­zonyítja. A lelet faragott kő­tábla, mely rémülettől eltor­zult arcot ábrázok A lelet külön érdekessége, hogy a fa­ragást csak akkor lehet ész­revenni, ha a nap sugarai bizonyos szög alatt érik. — Langlberg professzor szerint ez a lelet kétségtelenül út­jelző tábla volt: valamilyen veszélyre hívta M az utasok fiigyeknótj • A háztartási mmMk meg­hosszabbítják az életet. Erre a következtetésre jutott Ha­rold Dister professzor, az In­diana! egyetem (USA) munka­pszichológusai A nők átlagéletkora mago­sabb a férfiakénál. Ennék a professzor magyarázata sze­rint több oka van: *—> A nők jobban megoszt­ják ülőfoglal hozásukat a fizi­kai elfoglaltsággal* rr Gyakrabban *anftf#®c meg a munkát, hogy „egy ki­csit elbeszélgessenek1 A cse­vegés, különösen a pletyká- zás feltétlenül szükséges a lelki egyensúly fenntartásá­hoz: fokozza ét bőpítí a lá­tókört, Distel professzor azt éOHfa, hogy a nők jobban le tudják vezetni mérgüket. A férfiak diszkréteb bek, lenyelik bosz- szúságukat és így csökken vitális ellenállásuk* * A ktűtfomtai egyetem tu­dósai megállapították, hogy a könnyek vegyi összetétele aszerint változilt, hogy érzel­mi vihar, vagy hagymaszele­telés váltja ki őket* * StarJet delegáció átázott Olaszországba, hogy megbe­széljék a két ország kulturális együttműködését. A küldött­ség egyik tagja Szergej Geraszimov filmrendező, aki koprodukciós filmekről tár­gyal az olaszokkal. * A napokban matatták be a londoni Curzon filmszínházban a „Ficaaso-rejtély** című filmet. Ne gondoljunk arra, hogy vala­miféle detektív történetről, vagy valamilyen rejtélyes festmény­lopásról van szó. A film arra ad alkalmat, hogy egy órán keresz­tül figyeljük a festőzseni alkotó munkáját. A film elvezeti a nézőt Palbló Picasso nizzai stúdiójába. Pi­casso munkaruhájában —- ehort- ban — a néző szeme láttára fes­ti eredeti képeit, Összesen 15 képet készít el, először rajzokat, aztán víz- majd olajfestménye­ket. Az utóbbiakat nagyméretük kellő érvényrejuttatása céljából cinemaskop vásznon mutatják be; Megfigyelhetjük, a kép kiala­kulását az első ecsetvonástól kezdve egészen az utolsóig. A képek jellege és hangulata a szemünk előtt változik, amiként a hangulat és az ösztön irányít­ja a művész kezét. Egyik pilla­natban tavat látunk, amelyen mindössze egy kis csónak ring. A következő pillanatban a tő óriási kék tengerré változik, — amely tele van hajóval és für- dőző alakokkal. A film producere Henri-Geor­ges Clouzot, a kitűnő zenei alá­festés pedig Georges Aurio mű­ves ■ Martin Andersen-Nexti „Je­anette” című posthumus be­fejezetlen regényét, amely most jelent meg a Gyldendal Martin kiadónál, a dán bur- zsoá sajtó dühösen fogadta, mert Nexő könyvében leplezi a dán burzsoáziát. & A cMkagol rendőrség egy betörőnél nemrég kis dobozt talált, amelyet az valahol lo­pott, de nem nyitott fel: „Meg akartam magam lepni újévren — magyarázta a be­törő, m Greta Garbo visszautasította azt a javaslatot, hogy egymillió dollárért ismét filmezzen. Az Aftonbladet című svéd lap tu­dósítója jelenti az Egyesült Ál­lamokból, hogy ezt a legnagyobb összeget, amelyet valaha film­sztárnak felkínáltak egy új hol­lywoodi filmtársaság ajánlotta fel Greta Garbónak, ha vállalja a Broadwayon sikerrel játszott „TJj lány a városban1* című színdarab filmváltozatának egyik szerepét, A moeefcvflí kBuiy rtfaaMbmi kiállításokat rendeztek Byron születéséinek 170. évfordulója alkalmából. Az amgoi költő műveit jód ismerik és becsü­lik a Szovjetunióban. A ki­állítások bemutatják Byron versednek fordításait iß, ame­lyeket a Szovjetunió népei­nek nyelvén készítettek. — A Szovjetunióban csaknem 700.000 példányban adták ki Byron műved b ■ A francia posta 7958-ban többek között bélyeget ad ki Joachim du Bettay leoltó (1522—1560), Henri de Tou­louse—Lautrcc festőművész (1864—1901) és Gustave Cour­bet festőművész (1819—1877), Jean-Baptiste Carpeaux szob­rászművész (1827—1875) és Denis Diderot filozófus (1713 —1784) emlékére. Emlékbé­lyegeket bocsát ki, továbbá Léon Foucault fizikus (1819— 1868), Claude BerthoUet ve­gyész (1748—1822), Louis de Lagrange matematikus (1736 —1813) és Urbain Levcrrier csillagász emlékére, A Szovjet Orvostudományi Akadéptia Intézetében aj, —1 hosszú ideig ható érzéstelenf- tót találtak fel, a Mezokoint. A boronaér-keringésl meg­betegedés gyógyításfára újfaj­ta szívedény-tágítót „Chlo­* racizin"-t állítottak elő. • Számos szovjet Apó wk>* jaiink valóságából meriített té. májú regényen dolgozik. Nyi- ' kodaj Várta, aki hosszabb időt töltött az újonnan ala­kult Oktyaibr kerületben, a szibériai és az ázsiai szűzföl- | dek feltörésével kapcsolatos ; munkákból merítette regé- 1 nyének témáját; Valentyin 1 Katajev, a Fekete tenger c '■ ciklusának harmadik részén * dolgozik, Szárján örmény íré ■ pedig a jereváni ipari mun- i kások hétköznapjairól ír re­■ génjytj i v Angliában Herbert Wífcoa > filmet készít Leslie Howard ■ utolsó repiilőútjáról, amely- az ismert filmszínész életébe , került. A „,777-es repülőút’ t című film cselekménye azon ■ a válóban megtörtént esetné­■ nyen alapul, amikor Leslie i Howard Lisszabonból Lón- l donba repült, s a németek ■ lelőtték gépét, abban a hit­■ ben, hogy W it son Churchill * tartózkodik fedélzetén. — A film főszerepét a rendező az élhányt színész fiának, Ro­nald Howardnak ajánlotta fel, aki azonban visszautasí­totta azt — Szívesen megszemélyesl­; feném filmen az apámat — jelentette Jd, — de az élete történetét szeretném elját- ’ szőni, nem pedig haláláét. — Egyéblcént lehetséges, hogy J vágyam valóra válik, ameny- 5 nyiben megfilmesítik apám ~, életrajzát, melyet húgom it most meg, s 1 Jean Búmat francia kiadí l januárban nem mindennap ‘ „történelmi művet” adott ki 1 A „Róma története” címí " könyv „sportnyelven” moiuljé el az örök város történetét 1 Az egyes fejezetek a pií-pui regények és a comicsok stl lusára emlékeztetnek. Igj- például a Curiatiusok és i ‘ Horatiusok viadaláról szók * fejezet egyik részlete a kö- vetkezőképpen hangzik: * „Figyelem, figyelem, Pat ricius Mauricus beszél a ró ^ mai Stadium Maximum-ból ahol néhány perc múlva sói " kerül Albalonga és Róma vá logatottjának összecsapásán j a Latium-Kupa döntőjében”, A könyv írója ilyen hang ’ nemben számol be a roma 2 történelem egyik epizódjáról amelynek minden részleté „rádiószerfien” közvetíti. Ai összecsapás, amelyre Tulliu: Hostilius, valamint számoi * előkelő római és albalonga ■ személyiség jelenlétében ke * rült sor, Róma: 4:2 arányi ’ győzelmével végződik. Hason * ló stílusban ismerteti ez a 1 furcsa könyv Lemius Cautiu:- titkos megbízatását Cleopatr: palotájában, majd Franciscui- Debetus és Christianus Brl ', tannicus pletykálkodását szó i laltatja meg, akik Julius Cae sár hálószobatitkairól fecseg- nek, ^ . Függőleges; 2. Rangjelző szócska SÍ Színes fém 4. Sürgős az ügye 5. Vonatkozó sző 6. Férfinév 7. Tudnivaló 8. ' Fokozatot te tófeje* 9. Konzervál 1«. E. Aj 15. Híres Btegyr vzfc 9eegort«!* neve IS, Édesség 1«. Óvja 17, A függőleges SS MjMto 19, Szemléi 28. Ez oroszul kamte M, Kérdőszó 36. 1867-ben M <Swn> voRj sm*W Rio de J anetrötoaa alószór vezényelte az Akiét SS. Titkos megbízott 27. Római ruhadarab 31. Mutatószó 36. Mozgat j' T’ 36. Vissza: Egység} BÉHJŐMg 37. Szóraltozóihely 39. Tova?? 41. Lábának résaas 42. Spanyol város 46. Nyújtott mértékogyaé« fOt nélkül) 46. Bibliai alak 48. V. P. E. 50. Vissza: régi nemeaf fSfhS rang 3t. Hómat váRőpéa* 52. Es latimil i -, 54, Indulatsző * M; függőleges a na ­Vízszintes: k Hongét de Liste szerettei esi ' a dalt 1. Feljegye* L MegzanraroRote térti 4. 1881-ben születet* aaneseenO 8. Azonos betűk 0. Fegyver* 1. Mutatós?óva* ágúéit MMk 2. VÍZ 3. Ilyen kspoes Is tetet 5. Rádióberendezé* 7, Volt magyar aaetaBte.nl» bajnok 8. Esőben aéMB 0. M. R, Ij 1. Megkevert east 2. Esdekel ^ 3. Névelős OH «..í 4. Jegyzem 6. Szeszesital 8. A jók Itt teSCfeaMfc 0. Kötőszó 1. Elhelyez; eltesz 3. Férfi becenév 4. R. Z. 5. Forgatom a kfinytec* 7. Személyes névmás 8. Régen volt 9. Keleti állam 1. A lelkész 3. Gázfajta 6. 1865-ben szfüetett a Jénám passió szerzője (Utolsó kockába 3 betű) BekfUdendA. a ________ „ _ gí Tmre, Get« Etelka SsoV nok, Kun László Tűrkeve, Kása Mária Rákóczifalva, Ba­logh Regina Ujszász, GaUó Karoly, Bugyik Emillia, Szűcs Ferenc Kisújszállás, Galsi Lajos Törökszentmiklós, Ka- 1 ra Lajos, Tóth Irma, Varga ■ Margit, Karcag, Hidvégi Uo- : na, Hídvégi Gyula Kenderes, : Szilvási Eszter Kunhegyes, — . Antal Károly Abádszalók. Könyvet kapnak: Hamar . Margit Szolnok, Csokonai u. - 17, Kövér Ernő Szolnok, Már- > tírok útja 37. Galsi Lajos Tö- -1 rokszentniiklós, Vörösmarty- * út 80.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom