Szolnok Megyei Néplap, 1958. február (9. évfolyam, 27-50. szám)
1958-02-16 / 40. szám
4. csípés SZATIRIKUS OLDAL 1958. 'V-áMaiatl aándú^idd Egyes szolnoki vállalatok 100—200 kilométerre járnak munkát váltani. Ugyanakkor Szolnokra hasonló távolságról jönnek hasonló profilú í általatok. Hova-hova, szaktársak? Oda, ahonnan maguk jötteki Igaz történet egy szobor körül 7V?em. is olyan régen, néhány hónapja ^ ” történt az alábbi eset egy kis lélekszámú északmagyarországi faluban. Rövid a történet, de minden sora való igaz. A falu papja és a harangozó, aki egyszerű parasztember lettére nemcsak a harangkötelekhez értett, hanem a kántor ttendöit is közmegelégedéssel ellátta —i hosszú évek óta jóviszonyban volt kenyéradójával, a plébánossal. Egyszer azonban, hogy-hogynem, összetűztek olyannyira, hogy a plébános űr kiadta a kettős szerepet betöltő Bálint harangozónak az útját. Igen ám, de a harangozót sem faragták fából. Amidőn a plébános ajkáról az ösz- szekoccanás után elhangzott a felmondó szó, elébe állt és követelte, ha őrá nincs szükség, akkor adja vissza neki azt a Mária-szobrot, amely a saját tulajdona és a templom bejáratánál volt elhelyezve. A plébános úr egy ideig húzódozott, de azután hajlandónak mutatkozott arra, hogy visszaadja Bálint harangozónak a szobrot. Eddig viszonylag rendbe is ment a dolog. Ezután jött azonban a váratlan fordulat. Midőn a harangozó istentelenül megharagudott a papra, esténkint elmesélte a templomba igyekvő híveknek, hogy többéves szolgálata után milyen rútul el■* bántak vele, sőt hozzátette azt is, hogy mérgében a Mária-szobrot is visszakérte. A hivők igazat adtak a kenyér nélkül maradt harangozónak, sőt mi több, az egyik öreg nénike okos tanáccsal is szolgált. •— Tudja-e mit, lelkem — mondotta az imakönyvét szorongatva a hóna alatt. —> En tudom, hogy a maga Mária-szobra igen sokat keresett a plébános úrnak. Egyszer nekem is elmondta, hogy volt olyan hónap, amikor ezer forint is összegyűlt a lábánál elhelyezett perselybe. Nehagyja magát, kérjen kártérítést belőle, elvégre a maga szoborja kereste azt a pénzt. — Igaza van, néném — csapott rá derülten a harangozó. — Még a litánia előtt bemegyek hozzá és követelem, hogy a kártérítést visszamenőleg térítse meg. A nikor előadta óhaját, a plébános X először nagyot hahotázott, majd mordra fordult a hangja. i— Hát még ilyen szemtelen embert nem láttam «—* mondotta dühbe gurulva. <— Még hogy én fixesem vissza magának azt a pénzt, amit a hivők a jó istennek adtak. Azt már nem! Közben gondolkozott, majd egyengetve a békesség útját, rávágta. — Tudja mit, ha mindenáron ragaszkodik hozzá, hajlandó vagyok valamit jut. tatni magának. Mondjuk visszamenőleg havi 50 forintot. — Azt már nem r*« válaszolta tágra- nyilt szemekkel a harangozó. — Tudomá som van róla, hogy a szobrom ezer forintot is hozott egy hónapban. Legalább ötszáz forintot követelek havonta visszamenőleg. A vita ezzel egy ideig véget ért, mert a plébános indult a Utániára. A dolog azonban másnap újmódon folytatódott tovább. A lelkipásztor felbőszítette a temp lomba járó fiatalokat, hogy kövezzék meg az idős harangozót, mert ki akarja rabolni az istenházát. A gyerekek a mézes ígéretekre először hajlandónak mutatkoztak a harangozó megdőbálására, de amikor meglátták az öreg barátságos arcát, elálltak szándékuktól. Sőt úgy megharagudtak a papra, hogy azóta a templomba se járnak. A vita még nem dőlt el véglegesen. A harangozó követeli a szobornak a kere setét, a pap pedig tiltakozik ellene. Elvégre nem könnyű dolog még a plébánosnak sem tizenöt-húszezer forintot kifizetni. (ENDRÉSZ) A megyéből is akad Szputnyik-ulas Akadt, mégpedig a törökszentmiklósi Gödön Jancsi és Simon Lali fiatalemberek személyében. Azzal a meglepő kéréssel fordultak szerkesztőségünkhöz, hogy közöljük: hol ős mikor kell jelentkezni a legközelebb induló Szputnyik járatra. Ugyan is — mint levelükből kivettük, egv kis kirándulást szeretnének tenhi a világűrben. * Kérésükre az illetékesek közölték, hogy egyelőre a Törökszentmiklós — Tisza- püspökl autóbuszjárat megindításán fáradoznak — s csak ezután kerülhet sor a menet- rendszerű űrrakéta járat lebonyolítására (hogy hány évre rá, azt nem mondták). Viszont már — ha mindenképpen menni akarnak — jó ha most elkezdik az előkészületeket. Ha nem olvasták volna, feltétlenül tanulmányozzák át Verne Gyula — „Utazás a Holdba” c. könyvét. Zsebkést, jó erős cipőpertlit hozentrágert valamint hőpa- palackot feltétlenül szerezzenek be addig. A szükséges ruha kétsoros rézgombos mat* rőzkabát — ürsisak és egyebek — a Szolnoki Kisker 13- és Ruhaboltjának kirakatában már megtekinthetők s jó pénzért valószínű eladók. (P-s). Új rejtvény Levelezőink nem hagynak cserben. Nemcsak megfejtik a rejtvényeinket, de újakat is csinálnak. íme a legjobb az utolsó heti termésből. A minap a Hazafias Népfront cserkeszőllől elnöksége meghívta a szerkesztőséget egy borkiállításra, amelyet • helybeli általános iskolában rendeznek. (Vajon milyen pedagógiai célból?) Három napra rá Szalal András igazgató tanítótól kaptunk egy panaszos levelet, amelyben elpanaszolja, hogy Cserkeszöllő községben nincs Iskola. Ezekutón megkérdezzük: Hol is lesz hát akkor a kiállítás? A rejtvény megfejtői korlátlan meny- nyiségben ihatnak a borkiállítás anyagából — ha lesz rá pén- zttkj Temetés halországban Szöveg nélkül. Azt gondolják, tréfa? Építkezés folyik az egyik gyárnál, ahová egy új sze-- relő kerül. Miután alaposan végignézett a munkahelyén, így szól a munkatársához. — Teljesen felesleges ennyi elszivócsövet beépíteni itt, hiszen nincs szükség rá. Mire a munkatársa így válaszol: — Miért lenne felesleges, hiszen folyóméterenként fizetnek? —sár—já— Ilyen is van Az ellenőr megkérdezi a műszaki vezetőt: — Hány szerelő dolgozik a vállalatnál? — Négy kiváló szerelőnk van — felel az. — Milyen a szakképzettsségük? — kérdezi tovább az ellenőr. — Csupán azt mondhatom, hogy mind a négy kiváló szerelőnek tartja magát. — És mint műszaki vezetőnek, mi a meglátása? — Én úgy gondolom, hogy az összes kö2ött mindössze csak egy szerelő van, a többi csak „kiváló”. *—sájá— A helyi autójavító Iparnak nincs rendelése, mert... *— Mit csináljunk főelőad ó elvtárs? Le kell állítani a« autósrészleget, mert nincs m unkája. — Majd mindjárt beszélgetünk róla kérem, •—t csak előbb elintézem Pesttel a kocsink generálozását. VagY ez, vagY az... RW H-ATAV K ŐTCtCZó soe-(A megyei “könyvtárban, az olvasóterem - ben kötelező a ruhatár. Viszont az olvasótermet nem fűtik, s akik huzamosabb időt töltenek el, könnyen megfázhatnak. ■ • • • azaz* vagy legyen meleg, vagy maradjon a kabát. Előrelátó ember ? — Igazgató elvtárs! Ha elvállalnánk azt a kis munkát Balatonmocsokon, az ellenőrzésre nem lenne gondja. 1
