Szolnok Megyei Néplap, 1958. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-02 / 28. szám

Zenelüíomíny! koiresszus. nemzetközi hamarazeneverseny áli záq&k kiáHHái a JCatjdtt emlékén pray ra ni júlm n *— Haydn halálának ISO. évfordulója alkalmából jövő­re nagyszabású zenei esemé­nyek színhelye lesz Magyar- ország. A Haydn emlékévben külföldi vendégek részvételé­vel zenetudományi konferen­ciát tartanak és nemzetközi kamarazeneversenyt rendez­nek hazánkban. Számos tu­dományos kiadvány lát az évforduló alkalmából napvi­lágot. — Haydn-kötet jelenik meg a Magyar Tudományos Akadémia zenetudományi ta­nulmányok sorozatában, az Országos Széchenyi Könyv­tár gondozásában pedig Haydn bibliográfia kerül ki­adásra. A Széchenyi Könyv­tárban őrzött kéziratok fel- használásában közreadják a zeneszerző jelentős műveinek fakszimiliéit is. Megjelenik az operaária antológia és egy jegyzék a Haydn korában Eszterházán és Kismártonban játszott operákból. Kiadják a zenetudományi kongresszuson elhangzott tudományos elő­adások szövegét, az Akadé­miai Kiadó gondozásában pe­dig „Haydn és Magyarország’’ címmel illusztrált kötet jele­nik meg. Országos emlékkiállítás nyí­lik, amelyben bemutatják a Széchenyi Könyvtár rendkí­vül gazdag Haydn gyűjtemé­nyét. Ezenkívül Haydn ope­rákat adnak elő és számos hangversenyt rendeznek mű­veiből. Megemlékeznek az emlékévről a rádióban és a televízióban is. Tervbevették az egyes zenedarabok felvé­telét hanglemezre. — Haydn magyarországi működéséről dokumentum-film készül. A fővárosban Haydn-szobrot ál­lítanak fel. Az emlékév eseményeinek egyrészét — a zenetudomá­nyi kongresszust és több hangversenyt, ha időre befe­jeződik az Eszterházy-kastély tatarozása, Fertődön rende­zik meg. Hípnosísban megírta Sztálingrád végnapjait „As elárul», hadsereg5’ a címe annak a könyvnek, amely leírja a sztálingrádi német haderők utolsó napjai: s amelyet Heinrich Gerlach volt páncélt» tiszt transzban három hét alati lediktált. Heinrich Gerl ach, a könyv szerzője középiskolai tanár voM és 1943-ban hadifogoly­ként a Szovjetunióba került. Fogságában megírta a néme­tjeik sztálingrádi vereségét, a kézirat azonban elveszett. A volt tiszt 1950-ben visszatért családjához, s akkor megle­petéssel észlelte, hogy telje­sen elfelejtette regényének tartalmát. Gerlach az egyik újságban véletlenül cikke: olvasott dr. Karl Schmitz or­vosról, aki a hipnótikus ál­mok közismert szakértője. A volt tiszt felkereste az orvost, aki három hót alatt úgyszól­ván „kipréselte" Gerlach eml­ékezetéből a könyv tartal­mát. Gerlach transzban, há­rom hét alatt az egész köny­vet folyamatosan lediktáüta egy gyorsírónőnek. Schmitz dr. időköziben tel­jesen megfeledkezett pácien­séről, s most, ama kor a kira­katokban megpillantotta a könyvet, eszébe jutott az egész „elaltatás’*. De eszébe jutok az is, hogy annak ide­jén Gerlach — siker esetére — a tantiemek 20 százalékát neki ígérte. Az orvos mos! bírói úton akar érvényt sze­rezni követelésének. MOZI-MfcjSOR Abádszalók 5-5 Cibakháza 3—6 Fegyvernek 3—5 Jánosnida 5-5 Jásza, soszentgyOrgy 5-5 Jászapát! 3—5 J ászarokszállas 3—5 Jászberény 3—5 Jászüozsa • 3—5 Jász! ény szaró 5-5 Jászkisér 3—5 Jasz.adány 3—5 Karcag 3—1 Kenderes 3—6 Kisújszállás 3—5 Kunhegyes 3-5 Kunmadaras 3-5 Kunszenti» árion 3-5 Mezőtúr Dózsa 3—5 Mezőtúr Szabadság 5-5 Öcsöd S—5 Rákúczifalva 3-5 Szolnok Vörös Csillag 3—5 Szolnok Tisza 3-5 Szolnok MUléneum 6—5 Tlszafóldvar 3-5 Tiszafüred 3—5 Tiszakürt 4—5 TöröKszcntmlklős 3-5 Túrkeve 3—5 Gjszász 3—5 Láz Örök éjszaka tlttu. Ember a vágányon Bator emuerek Merénylet o kikötőlje® Hetet egy csapásra A két anya A tettes ismeretlen örök visszatérés 18 évfeSj Vetélytársak Csavargó A szív újra dobog Gyilkosság a Dante utcáiban Tizenny olcévesek Egy nap a parkban 18 évfj Egymásra találtak Szerelem, ahogy az asszony akarja 16 éven felülieknek Kötekedő Lia Berlin, Schönhauser-saroik A test ördöge 16 évfel. Gerolstein! kaland Dani 16 éven felülieknél Hoffmann meséi Elbeszélés az első szerelemről A vasárnap gyilkosai 18 évf. Az én lányom Világos ablak Vörös kocsma 18 évi. Hogyan fedezték fel Amerikát? Holnap már késő Csigalépcső Ez egy kínos eset. A múlt­kor estem bele, mikor egyik nőismerősömet meglátogattam a szolnoki Szülésznőképző In­tézetben. Nem akarom részletezni, hogy miért került oda, elég az hozzá, hogy a gyerek meg­van és Marika is jó egész­ségnek örvend. Egész simán jutottam be hozzá, eltekintve attól, hogy semmi néven ne­vezendő látogatási idő nem állt fenn abban az órában, mikor beléptem a vaskapun. A portás némileg ellenkezni próbált: — Tessék kérem vasárnap, meg csütörtökön jönni. Odacsúsztattam az ellenke­ző portásnak egy kékhasút... Tévedés ne essék, éppen ezért zárójelben mondom, nem borravalót (mert ilyesmi nem létezik megyénkben), hanem egy ropogós húszast. Meg i$ lett az eredménye, szegény feje csaknem haj­longva mond<a:-— Tessék kérem jobbra, első emelet, ix ajtó. Kisvártatva fent poroszkáU tam a kórtermek között. A folyosón haladva néztem az ajtókat. A iay>»=i Jhva. tettem tizennégy .tizenöt. No, helyben vagyunk — gondoltam —, mikor belép­tem. Mikor ráakadtam isme­rősömre a vaságyak között, beszédbe elegyedtünk. — Császárvágás ... belső, külső vágás... hm... tépe- lődtem magamban, miközben arra gondoltam, nem lehet könnyű az asszonyoknak. — Nem nézed meg Pisti­két? — zavarta meg tépelő- désemet Marika. — Dehogynem, — erősítet­tem meg, hogy. az ápoló Is hallja, aki éppen intett sze­mével a szoba sarkába, egy üvegablak felé. Egy babaarcú madám né­zett rám az üvegen keresz­tül. — Hog-; hívják a picit? — kérdezte. — N . Pistike — nyögtem szaggatotton. Közben belépett a fehérkö pettyes professzor, odajött hozzám. Rámnézett. A nővér felemelte Pistikét, úgy mu­f rtá f-r, .«?? Újsághír után: „Füvesnél»“ a Míe'zmus Kávé, tea eladási verseny­re hívta ki egymást az ország összes csemegeboltja. Ezé’- szerint a szolnoki vásárlóktól ís függ, hogy milyen helye­zést érnek el a város cs-me geboltjai... Olvastam minap a sajtónkban. És ezen nem I? tépelődtem. Tudvalevő, hogy Dolgozik a Tisza Cipőgyár üzemi la ácsa Az elmúlt naplókban tar­tatta alakuló ülését a Tisza Cipőgyár üzemi tanácsa. — A százegynagú tanács majl- nem teljes létszámban a hét beteg dolgozó kivételével meg­jelent ezen a tanácskozáson. Nem kisebb feladatott kel­lett megoldani, mint az üze­mi tanács keretében dolgozó bizottságok kialakítását és tagjainak kijelölését. A választásnál, amely egyes bizottságok tagságára irá­nyult, ügyeltembe vették a tanácstagok hozzáértését és az üzemben folytatott tevé­kenységüket. Megalakították a szociális, műszaki, bérügyi, pénz- és számviteli bizottságot, majd elhatározták, hogy az üzemi •tanács rendes ülését március hónapban tartják meg, ahol részben az első negyedév munkájának értékelésót ejtik meg Továbbá megtárgyalják a második negyedév tervfel­adatait — ob — Uj gyárak épülnek Hor­vátországban A horvátországi Ipar fej­lesztése érdekében már az idén több uj gyár épül a köz* társaságban. A cukorrépater­melés növekedése szükséges­sé teszi uj cukorgyárak léte« sítését. Ezenkívül az egyre növekvő vágómarha-felesle­gek feldolgozása újabb hús- feldolgozó gyárakat igényel. Hamarosan elkészül a beljei húskombinát, amely részben kielégíti majd a jelenlegi igé­nyeket. Ezenkívül tervbe vet­tek több uj malom, tejüzem, cukrászipari-gyár, konzerv­gyár és zöldségfeldolgozó üzem építését népünk régi harcos,.. aka­rom mondani, kávéivó nem­zet volt. Erről tanúskodik az a nagyszámú kávéház, amit országunk magába foglalt. Budapestnek a „régi jó mág nások korában” — és ezért az egyért nincs okuk pironkod­ni — a cigányzene és a ká­véház adta meg igazi képét... Mi tagadás, a kávéház volt a mi agóránk és Olympu- sunk. Mecrújhódó irodalmunk is a Pil axban zsinatoz-tt Vörösmartyval, Petőfivel, Jó­kaival, s a kávé forrósban ül­dögélt a ko '-or Vada János, s azó*a minden írói nemze dék küzdelme egy-egy kávé­házihoz fűződik, ze-gte haj­dan az egyik újságíró. Na--on tévednék az, aki azt hiszi, hogy jelenleg ná­lunk a kávékultusz hanyat­lóban van, annak ellenére, bogy nem virágzik olyan ha­talmas méretekben a kávé­házi élet. Nemcsak az újság­hír után vélem ezt. hanem a presszók mai életéből követ­keztetem. Csak ne menjünk tovább, rn/l már mindé» cuk­rászdában, zenés helyen presszógép gőzölög a „gresz szós tündérek” kéze nyomán. Nemcsak a városokban, ha­nem még az eldugott kis köz­ségekben is. Mosd hogy a tél beállt — csak úgy halkan jegyzem meg — pálin’a, meg rum he’yett forró teát isznak a vendéglőkben. Persze. «*.„ mindenki De merem állitart, bogy az újsághír ntjomán az alkoholizmust rövidesen fel. "álja a „koffeizmys". Egy­szóval, ha eredményesen mű­ködnek a szolnoki csemege- boltok el dől, rövidesen rum, meg kevert helyett mindenki ‘sói, meg feketét iszik. Látom a háziasszonyok gú­nyos mosolyát, amint kétel­kedve olvassák soraimat. I2.6, ami szó, nem nagyon hi'zrek nekem. De azért vált­juk be őszintén, a kofeizmus nem is lenne utolsó dolog. Az újsághír szerint mindenesetre sokad várhatunk az ügyeske- zü eladóktól Talán siker ko­ronázza fáradozásaikat. — Tehát reménykedjünk — AJ — AliöGlyGÜliKiKDOOOOOOOOOOOOOOOOOOOeooooOO©©©. Pillaralliép a föarx pariban és a TiSZc-száilüban Valahol « Tiszaparton, a zúzmarás fák tövében feltúrt kabátgallérú fiatalember to­pogott szombaton este. Mióta áUt és várakozott itt? Nem tudni, mert még csak most Láttuk meg. Türelmünk már fogytán volt, de az övé nem. Hiába, a téli hideg sem rom­bolja az illúziókat, ha az em­ber fiatal. Mint később kide­rült, nem szórakozásból, egyé­ni passzióból szívta a friss levegőt már fél órája, hanem várt valakit. Meg is érkezett, szokás szerint fújtatva, li­hegve, a sötétben alig látha­tó bocsánatkérő pillantással egy csinos szőke leányzó. — Bár kendő volt a fején, de az alóla kibukó tincsekből meg lehetett határozni a szint, S jött a párbeszéd, amely évek óta nem változott: — Régóta vársz? — A, nem, én is pár perc­cel ezelőtt jöttem. Haragosan villant a leány szeme, — ügyi? Na tessék! Mi lett volna akkor, ha nem ké­sem? Várhattam volna rád itt, egyedül, ebben a sötét dzsungelben. így bízzon vála­_________ i kiben az ember •— hullottak j a vádló szavak és a fiú meg­•— Ah, maga a boldog apó?} rőlcönyödve, ropog.atva a vá- Engedje meg, hooy gratulálni Tokozásban elfagyott végtag­iak! — nyújtotta felém finomt ■ia^> hallgatta. Nem tiltako- kezét. j zott, csókkal próbálta meg­— Dehogy, dehogy... eset ♦állítani a heves szóáradatot, leg csak... keresztapa -♦A ^ny elfordította a fejét, szerettem volna megszólalni $ Szótlanul lépkedtek egymás de az izgalom, a félszegségt mellett, a lány magasra tar- ügy torkomra gadott, hogy egy% főtt fejjel, a fiú töonként rá­írva haing sem jött ki a tor-t nézve, ügyetlen kísérletet ti­komon. 2 Ve arra< hogy kart, karba — Nem azért mondom, de2 öltsön- A Tisza-szálló előtt igazán szép emberke... * megálltak, a fiú gyors szám­Az ágyak közé mosolyt lo-* vetes.t. cfnalt magában, majd pott az ablakon beszűrődő, megkérdezte:^ napfény. Minden beteg szen-i A emenjúnk. tül hitte abban a percben* £.te*Jgh^kk^1 szehdebben, hogy én vagyok a büszkéi ühün.' £; aí>ö' „ _ ,, • Benn kellemes meleg, jó — Rematem, meg iutalko-1 Mngulat ^ A zenekJ’Jt. zunk — mcsuzott tőlem c< szott> s az énekesnó a kedves professzor, * úim.ert dait énekelte: „... bár­“ ~V:£* hogy ^z, úgy lesz...” Sokat tarn 1d hirtelen, de rögtön; hánytuk már ezt, s félő. megbántam hevességemet*^, megtínjuk_ A rddi0ban. mert úgy éreztem, hogy el* • az éttermekben, mivdevütt pirulok. J „lesz, ahogy lesz”. Am le­Vgu légiién — intett gyen. Ahogy elnéz ük a: vissza az utóltó á”y v oéréláltalunk figyelemmel kíséri Aztán becsukódott mö ötté« fiatal pár nem ezen a véle­lemét az ajtó. Otthagyott en j ményen volt. A táncparketten gém görcsös pirulásomban.* simultak egymáshoz a tangó Nem részletezte tovább nehéz* lágy ütemére. A civódás vé- helyzetemet Amint látják,♦ get ért, kint maradt a der­Áll a bál, a karnevál Még ismeretlenek, csak jelmezük árul el egyet-mast, még­pedig azt, hogy fiatalok, csinosak és ötletes, szép jelme­zeikkel vidám hangulatot varázsolnak a mezőtúri KISZ karneválon Bevonul a karnevál hercege, és hercegnője alattvclV élén, hogy köszöntő szavaival üdvözölje a bál résztvevőit és kezdetét vette a megye első, hagyományokban gazdag, színeiben pompázó karnevál. Varga D. József és Kará­csonyi Magda, a Szolnoki Sz'-.gligeti Színház kiváló művé­szei e bálon viselt tisztségeilnek megfelelő méltósággal és humorral járultak hozzá a jó hangulathoz, sikerhez. Fotói Andrási Béla. Az emelkedett hangulat a szórakozó helységekben is meg volt, mint képünkön is látható, katona fataljaink a magya­ros hagyományokhoz hl' en legényesen mulatnak a kitűnő cigány muzsikára. ff api postánkból Februar 1-én a következő levelek érkézül, szerkesztő­ségünkbe: Négyes! Pálné, Fegyvernek. Érdeklődni fogunk a kérde­zett dologról. Levélben adunk választ Ferenczl József Tiszaföld- vár. Észrevételét köszönettel vettük. Hasznosítani fogjuk. Szána Piroska Tiszapüspö- ki. Amennyire leht»t cge^ segítségre leszünk Az ered­ményről maid levélben adunk bővebb választ. Zsámba László Mezőhék. Versét lektorálásra továbbít­juk. Az eredményről levélben Dr. Serfőző János Zagyva rékas. Több dolgozó nevébei írt panaszát megvizsgáljuk. Az eredményt levélben kö­zöljük. Hartyányl László TiSza- földvár, Császár István Alaty- tyán, Juhász Viktor Kengyel, Vass Ferencné Jászberény. Panaszukra választ kaptunk illetékes szervektől. Levélben adunk bővebb tájékoztatást. Serfőző János Kunmadaras Török Mihály Törökszer. t miklós. Lengyel Jízscf Kur« szentmárton. Budai Marír Tiszabura. írás-'

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom