Szolnok Megyei Néplap, 1958. február (9. évfolyam, 27-50. szám)
1958-02-12 / 36. szám
VJLAQ PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK/ SZOLJIOK MEGYEI A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1/fflai vzúv*unUMl: Törökszentmiklósi híradó 3 Új, nagyhatású gyógyszer 3 IfjűságréfloJ ml bizoltság alakult IX évfolyam, 36. szám. ÁRA: 50 FILLÉR. 1958. február 12. szerda. i Bevséliüttk egy. nyékién. Szándékaink tisztességesek. Hangunk tiszta. Azt mondjuk mindig, amit gondolunk. S amit gondolunk, azt úgyis értjük, ahogy kimondjuk. Ez nem holmi elvtelen öndicséret, hanem pártunknak és a forradalmi munkás-paraszt kormány politikai vonalvezetésének maradéktalan érvényesülési szándéka itt ez nálunk, Szolnok megyében is. S hogy ez a népünk felemelkedését szolgáló politika] mennyire nyüt, világos és egyértelmű, arról eddig nem a; szavak, hanem a tettek győzték meg az ország, a megye iáit osságát. Hány emberrel találkozunk nap, mint nap. hányán mondják el, hogy ezt akartuk, így akarjuk, ahogy most mennek a dolgok. Kádár elvtárs legutóbbi parlamenti beszéde után sokfelé hallotta ezt az ember. Nyílt, világos, őszinte, a nép sorsával, felemelkedésével törődó beszéd volt. S lehetne felsorolni nagyon sok intézkedést, rendelkezést, amely mind a politikai vonalvezetés helyességét mutatja. Minmden okunk és jogunk megvan tehát ahhoz, hogy tisztességes szándékainkról, országot formáló, parasztság életét jobbá tévő terveinkről őszintén, egy nyelven beszéljünk. Magyarul, vagy így, vagy úgy, de mindenképpen valljunk színt. Mondjuk meg, mit nem értünk, de mondjuk meg azt is, mit teszünk a szocializmus építése; érdekében. t Pártunk kimondta: a mezőgazdaság szocialista átszervezéséről nem mondunk le, nem mondhatunk le. Nemrég végighallgattam Csáki István elvtársnak, a megyei párt- bizottság titkárának egyik előadását, amelyet megyei tő-; megszervezeti vezetők, különböző vállalatok és intézmények képviselői előtt tartott. Erről a fontos kérdésről beszélt és nemcsak az a figyelemreméltó, amit mondott, hanem ahogy mondta. A megye kommunistáinak, állásfoglalását tolmácsolta és akik hallgatták őt, azok jólesően állapíthatták meg, hogy nálunk maradéktalanul érvényesíteni óhajtják azt, amit az ország vezetői célultűznek. Tehát, egyértelműséget, őszinteséget, s ahogy Kádár elvtárs a képviselők előtt a mezőgazdaság szocialista átszervezéséről mondta, szilárdságot, „okos szóval, megfontoltan, jobbra- balra kanyargás nélkül”. S ez itt, Szolnok megyében is mindenkire nézve kötelező. A jobbra-balra kanyargás elkerülése érdekében segíteni kell a nézetek helyes kialakulását. Gyakran előfordul, hogy áillami beosztásban lévő emberek szavakkal, vagy tettekkel nemhogy segítik, hanem éppen fékezik a mezőgazdaság szocialista átszervezését i" Sőt nSfn egy esetben éppen ellene agitálnak. Nincs kertelnivaló, őszintén megmondjak, ezt nem tűrjük. Miért ig tűrnénk, hiszen nincs a világon olyan ország, amely fizetné az állam politikája ellen agitálókat. Az államkincstár nem erre való (S éppen Csáki elvtárs előadása után hallottam, van olyan állami alkalmazott — állattenyésztő a beosztása — aki az állattenyésztési munkája mellett ’ 12 hold földön egyénileg, gazdálkodik. Nevetséges még elgondolni is, hogy ez az ember a nagyüzemi állattenyésztés mellett agitál. S ha megteszi, milyen erkölcsi alapon? Vagy az az agronómus, aki földet vásárol, vagy használ, akármit beszól kifelé, mindenképpen csak árt az átszervezés ügyének. Először őt kellene meggyőzni, hogy az ő másokat meggyőzni akaró; szavai őszinték legyenek.) Szóval ilyen kérdésekben is elvárjuk mindenkitől a színvallást. A különböző intézményéknél, vállalatoknál dolgozó elvtársaktól megköveteljük, intézkedéseik minden időben juttassák kifejezésre és tartalmazzák azt, hogy mi most a mezőgazdaság szocialista átszervezését végezzük. A szavak és a tettek fedjék egymást. Hazánkban a mezőgazdaság szocialista átszervezése egybeesik az egész dolgozó nép érdekével. Az egy nyelven való beszédhez ezt is tudni kell, de mást- is. Nevezetesen, hogy a nagyüzem felé való fejlődés technikai követelmény. Ez a folyamat nemcsak nálunk megy végbe, hanem — más! előjellel ugyan — a kapitalista államokban is. Az Ameri-; kai Egyesült Államokban 1940-től 1950-ig a 6,1 mil'ió pa-; rasztgazdaság 5,4 milióra csökkent. Ezzel szemben 5,7 szá-: zalékkal nőtt a 200 hektáron felüli birtok. Jelenleg éven-! ként 70—80 ezer parasztgazdaság szűnik meg. Látjuk, hogy nagyüzemi gazdálkodásra térnek ott is át. Csakhogy óriási a különbség, mert a 70—80 ezer amerikai kisparasztot a, nagybirtokosok megfosztják földjétől. Viszont nálunk a! nagyüzemet választó, parasztember nem szakad el tulaj-] donától; a föld kollektív gazdája lesz. j Amikor a szövetkezésről van szó, vegyük számításba] ezeket a nagyvilágban történő változásokat is. És tartsuk; szem előtt a nagyüzem felé való fejlődés kapitalista és] .ocialista módja közötti óriási különbséget. Csáki elvtársnak előadása közben volt egy érdekes] megjegyzése. „Minél kevesebb zökkenővel váljék tsz-taggá az egyéni gazda" — mondta. Ez az egy mondat sokat kifejez. Kifejezi, hogy valóraváltjuk pártunk célkitűzéseit, át-] segítjük a dolgozó parasztokat a példák ezreivel bizonyít-] ható szebb életet, nagyobb jövedelmet adó szövetkezeti: útra. De kifejez még valamit: mélységes emberséget, gyakorlatilag az önkéntesség elvének szószerint értett érvényesítését. Amikor ezt hangoztatjuk, akkor azt is mondjuk, hogy az ellenforradalom előtt végzett fejlesztési munkánk zömében jó volt. Hiba, hogy sokszor az eszköz került előtérbe. A korábbi hibák nagy részét felszámoltuk és a meglévőket is megszüntettük. Annál is inkább, mert feladatainkat, a na gyű zemesí tés további útját < az MSZMP határozatai szabják meg, s ezeknek szellemében kell dolgozni. Az önkéntesség elvének betartása nagyon is összeegyeztethető azzal, hogy sokszor vitákba bocsáj tkozunk a szövetkezés előnyeiről, s a mezőgazdaság átszervezésének szükségeségéről. Ebben a vitában a mi érveink erősebbek és győzedelmeskednek. Ékre, tehát az egyénileg dolgozó parasztokkal való beszélgetésre igenig szükség van. Mert ha nem csináljuk, akkor tulajdonképpen, elveinket adjuk Tanácskoztak a gépállomási és földmüvessző vetkezeti vezetők • — A földmüvesszövetkezetek irányítják a dolgozó parasztodnak végzendő gépi munkát — Hétfőn a megyei tanács nagytermében közös megbeszélést tartottak a gépállomások és a földművesszövetkezetek vezetői. A Földművelésügyi Minisztérium legutóbb megjelent a gépállomási szerződések megkötéséről szóló rendeletének gyakorlati megvalósítósóról volt szó. Varga Illés elvtárs, a MÉSZÖV elnöke ismertette a tennivalókat. A többi között elmondta, hogy földmüvesszövetkezetek fejlődése az elmúlt években eléggé egyoldalú volt. A dolgozó parasztok termelési tevékenységével nem foglalkozhattak megfelelően. Tulajdonképpen tehát most nem valami új dologról van szó, hanem arról, hogy az FMSZ-ek még nagyobb részt vállalnak a dolgozó parasztokkal való foglalkozásban. Az egyéniek üymódan közelebb kerülnek a gépi munka előnyeinek felismeréséhez. Azon is sokat tud segíteni a több mint százezer tagot számláló Szolnok megyei földművesszövetkezeti mozgalom, hogy a gépek kihasználása tervszerűbb, egyenletesebb és jobb legyen. A földművelésügyi miniszter és a SZÖVOSZ ugyanis a következőket rendelte el: A rendelet kihirdetésének napjától a földművesszövetkezetek kötnek egyénileg dolgozó parasztokkal, gépi munkára szerződést. A földművesszövetkezetek tehát — a termelői szakcsoportok, a szakszövetkezetek é9 mezőgazdasági társulások, az állami gazdaságok, vállalatok, intézmények és más közületek, •— valamint egyéni termelők részére végzendő mezőgazdasági gépi munkákra és szállításokra a gépállomással szerződnék, kivéve a cséplési munkát. Ennek értelmében a gépállomások a különböző munkák elvégzéséhez szükséges gépeket kihelyezik a földművesszövetkezetekhez. A gépek üzemképességét és folyamatos üzemeltetését a gépállomások biztosítják. A gépek munkáját viszont a gépállomási brigádvezetők útján már a földművesszövetkezet irányítja. S ez utóbbi nagyon lényeges dolog. — Mint ahogyan Varga elvtárs is elmondta, ílymódon igazságosabb lesz a gépek elosztása, hiszen a szövetkezeti tagok bele szólnak és bele szólhatnak a sorrend meghatározásába, abba, hogy a szerződések megkötése szerint ki, mikor következik. Ilyen módon a nagyon helytelen és káros borravaló rendszer is megszűnik. A traktorosoknak oda kell mennie, ahová irányítják. A földmű veszsövetkezetek által irányított szerződéskötéseknek, gépek felhasználásának, munkaelosztásnak más előnye, illetve előnyei is vannak. így az FMSZ agronómus nyomban tanácsot adhat a szerződtető gazdának, hogy hogyan, milyen módon végeztesse a talajmunkát, födje milyen gondozást kíván. Mód és lehetőség nyílik géphasználati társulások szervezésére is Az említett tanácskozás a különböző részletkérdéseket megbeszélte Ehhez sok segítséget nyújtott Horváth Imre elvtárs, a megyei párt- bizottság mezőgazdasági osztályvezető felszólalása. Most csak az a fontos, hogy a gépállomások és a földművesszövetkezetek a kiadott rendelkezésnek megfelelően kezdjék cl a szerződések kötését, majd a munkák elvégzését. A dolgozó parasztok bizonyára örömmel fogadják ezt az újabb hasznos intézkedést, amely lehetővé teszi, hogy egyre nagyobb arányban vehessék igénybe a gépeket. 1958 február 9-ig 958 új belépő Az elmúlt héten Szolnok megyében 254 új belépővel gazdagodtak a termelőszövetkezetek. — így január 1-től idáig 958-cal nőtt a szövetkezeti gazdák száma. Legutóbb a kunhegyest Béke Tsz-be 22 tagot, a turkevei Táncsics Tsz-be 42 tagot, a tiszaroffi Kossuth Tsz-be 12 tagot vettek fel. Ezek egyrésze új belépő, sokan pedig olya- nak, akik az ellenforradalom idején otthagyták a tsz-t, s most visszatértek. 3mdalmi estek, magsat- izaajei batáti taLáik&z&k Szolnok megyében megkezdődtek az előkészületek a szovjet hadsereg fennállásának évfordulója alkalmából Szolnok megyében helyiségében Irodalmi estet tartanak, amelyen a szovjet hadsereg és flotta dicsőséges harcait tartalmazó könyveket ismertetnek az olvasókkal, A tiszti klubban a szovjet hadsereg cs flotta fennállásának 40. évfordulójára. A megyei pártbizottság, a Magyar Szovjet Baráti Társaság, a tömegszervezetek ünnepi programot dolgoztak ki. Ennek keretében február 15-én szovjet—magyar pedagógus találkozót rendeznek Szonokon. 16-án magyar és szovjet orvosok cserélik ki tapasztalataikat a szolnoki Tüdőkórliázban. 20-án a megyei könyvtár Népünk története címmel közös kiállítást rendez a honvédség és a Magyar— Szovjet Baráti Társaság. A szovjet hadsereg fennállásának évfordulója alkalmából a községekben, városokban ünnepi pártnapokat tartanak, — hatvannyolc helyen pedig magyar—szovjet barti találkozó lesz. 3OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOQ0OOOOOOOOOO „Kicsit beszélni madgyar “ — a cukorgyári nőtanács vendégfogadása — Jelentős segítség a nmígazJasígnak A Tenyészállatforgalmi Gazdasági Iroda közvetítésével évente sokezer kiváló elődöktől származó, fajtiszta tenyészállat kerül köztenyésztésre. Az elmúlt évben többek között négyezer bikát, ötezerszáz kant cs négyezerötszáz kost helyeztek ki a községekbe. A termelőszövetkezetek fejlődését a tenyészállat-akciókon kívül az előnyös tenyésztési szerződések is előmozdítják. a múlt évben például 213 sajátnevelésű, kiváló minőségű tenyészbikát, továbbá 1.066 tenyészkant és 846 tenyészkost adtak át a tsz-ck köztenyésztésre. Ugyanakkor a frissen alakult, vagy gyenge állatállománnyal rendelkező termelő- szövetkezeteknek 6.670 tenyésztehenet és üszőt továbbá hatezer tenyészko- cát juttattak kedvezményes áron. A tenyészállataink iránt érdeklődő külföldi vevők általában pontos törzskönyvi és termelési nyilvántartást igényelnek a kiválasztásnál, — ezért arra törekszenek, hogy a a megyei tanács mezőgazda- sági osztályai mellett működő törzskönyvezési felügyelőségek tevékenységi körét bővítsék, munkájukat tovább javítsák. Az állattenyésztés érdekeit szolgálja az a megállapodás is, miszerint a szarvas- marha hízlalási szerződéssel lekötött üszőkből a továbbte- nyésztésre alkalmas egyede- ket az igazgatóság szakemberei a jövőben átszerződtethetik tenyésztésre. (MTI). NAGY VOLT a sürgés-forgás vasárnap délután a cukorgyár kultúrházában. Három órára várták a nőtanács asszonyai kedves vendégeiket, a szovjet asszonyokat. S ők szívesen is tettek eleget a meghívásnak, mert pontosan megérkeztek az időpontra, — ahogy a meghívás szólt. A kölcsönös szívélyes üdvözlés után a vendégek a legkisebbek műsorát nézték végig, akik nagy igyekezettel mutatták be a cukorgyári óvódások tudományát a szovjet néniknek. Ügyesek, aranyosak voltak a kicsinyek és természetesen minden egyes szám nagy sikert jelentett. — Ezen nem is lehet csodálkozni, mert műsoruk rövid, de gonddal összeválogatott számokból állott. A kislányok népviseletben ropták a táncot, csak sajnálni lehet, hogy fényképész nem örökítette meg őket, mert szépek, bájosak voltak valamennyién. A KIS MŰSOR után került sor a közelebbi ismerkedésre, barátkozásra. Eleinte az orosz nyelv-tudás hiánya némi nehézséget okozott, de azért meg találták a módot az asszo nyok, hogy megértsék egymást. Voltak a szovjet elvtársnők között, akik — mint ők mondották: „kicsit beszélni madgyar”. S a vendéglátók is elővették orosz nyelvtudásukat, hogy sokmindent megtudjanak szovjet barátnőikről. Azokban a kis csoportokban, ahol tolmácsok voltak, élénken folyt a társalgás. Az uzsonna kínálgatása közben Hermann Keresztélyné elvtársnő, a nőtanács titkára meleg hangon üdvözölte a vendégeket, amelyet Renkei Pál- né tolmácsolt. Az uzsonna után tovább folyt az ismerkedés, beszélgetés. „TE MIT CSINÁLNI?” — érdeklődött szomszédom tőlem, de a körülötte lévő asz- szonyoktól is sorra megkérdezte. Mi ugyanúgy feltettük neki a kérdést. S tartott az élénk véleménycsere a magyar és szovjet asszonyok életéről késő estig, egy kis kitérővel, mert a vendégek átsétáltak a közeli szomszédba, hogy megtekintsék az üzem óvodáját. A magyar asszonyok közül sokán csak azt sajnálták, hogy miért nem beszélnek oroszul, hogy még több mindent megtudhatnának kedves vendégeikről. AZ ÓRA MUTATÓJA azonban gyorsan haladt, s hiába volt minden szíves marasztalás, a szovjet elvtársnőknek búcsúzniok kellett. Azzal a gondolattal váltak el egymástól a magyar és szovjet asz- szonyok, hogy hasznos volt és maradandó élményt nyújtott ez a találkozás. Még szorosabbra fűzte a gzovjet és magyar nők igaz barátságát — la — fel. S nem szabad elfelejtenünk, pártunk politikáját úgy is akadályozhatjuk, ha nem csinálunk semmit. Az már viszont az önkéntesség megsértése, ha úgy hívunk valakit, hogy fülébe súgjuk: „Neked, jóbarátom, van egy egyetemista fiad, de tudod, az esetleg, netalán tán, ki is kerülhet az egyetemről, ha nem vagy észnél”. Szóval ilyenfajta és ehhez hasonló nyomást gyakorolni nem szabad és nem is kell. Beszélhetünk másról és van mit mondanunk, mert szövetkezeteink az ellenforradalom viharából kikerülve, minden tekintetben megerősödtek. Megszilárdult pénzügyi helyzetük. Minden hold földre 2143 forint beruházóit vagyon esik. A tsz-ek tiszta vagyona egy esztendő alatt 98 millió forinttal nőtt. S még azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy amit a tsz-tag kézhez kap, az nem fejezi ki a teljes jövedelmét. Hiszen, nagyon sok szövetkezetben százezer forintos beruházásokat végeztek annak érdekében, hogy a következő év még jövedelmezőbb legyen. A mezőgazdaság szocialista átszervezése nem 2—3 ember ügye, hanem országos, így nálunk megyei ügy. És ezért erről a kérdésről egy nyelven kell beszélnünk. Szándékaink tisztességesek, a dolgozó parasztok életét szebbé, jobbá tesszük. S ez sikerül, mert őszintén megmondjuk^ mit akarunk és mit miért akarunk Sz, P, J I
