Szolnok Megyei Néplap, 1958. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-12 / 36. szám

fi szaWeti bombázás franciaországi visszhangja Párizs (MTI.) Hétfőn este a francia kormány több tag­ja Gaillard elnöklete alatt megbeszélést tartott. Az ülés­re Párizsba rendelték Robert Lacoste-ot, az algériai ügyek miniszterét. Az ülés után hivatalos tájékoztatást nem adtak ki, így a francia sajtó cssak találgatásokra kénysze­rülj A kiszivárgott hírek alap­ján a Jár Is-Journal úgy tud­ja, hogy Chaban-Delmas, a köztársasági szocialista had­ügyminiszter és Pineau, a szocialista külügyminiszter között ellentétek vannak, amelyek a mindszterközi meg­beszélésen is kifejezésre ju­tottak. A Paris-Journal szerint egyébként Gaillard dilemá- ban vám. Egyik lehetősége az, hogy meg kell büntetnie a bom­bázásért felelősöket, az al­gériai föparancsnpkot, — amint ezt tőle a szocialis­ták követelik, ez azonban csak ki liívast jelentene a jobboldal felé és súlyosbí­taná a hadseregen belüli súlyos helyzetet. A Paris-Journal úgy tudja, hogy egy repülőezred est már felfüggesztettek parancsnoki tisztétől. Másik lehetősége az, hogy Gaillard „fedezi" a ka­tonai parancsnokokat Ebben az esetben a lap szerint a szocialista miniszterek a kor­mányból kiválás gondolatával foglalkoznának. A sajtó továbbra is tnyitva hagyja a kérdést: Ki a fe­lelős a szakieti bombázásért, 3d adott parancsot a. légitá­madásra? Az Humanité rámutat ar­ra, hogy a „merénylet tet­tesei” az algériai francia katonai hatóságok. A Liberation szerint a kor­mány felelős a megtorió in­tézkedésért. A lap emlékez­tet arra, hogy a január 29-i minisztertanácsi ülésen már szó volt tunéziai terület el­len, a határtól 10 kilométe­res mélységben intézett légi­támadásokról. Akkoriban a „kemények” között volt Félix Gaillard is, Pineau is, Chaban- Delmas is. Nincs tehát több felelős, — csak egy: ez pedig a kor­mány. A lap megállapítja, hogy az ilyen kormány többé nem méltó Franciaország kor­mányzás áfa'. A többi'párizsi lap hajlan­dó feltételezni, hogy a kor­mányt befejezett tények elé állították. A francia fővárosban fel­tűnést keltett a New York He­rald Tribune párizsi kiadásá­nak neves amerikai újságíró, J. Alsop tollából közölt cikke, amelyben a Pineau által szá­mára adott nyilatkozatot kö­zölte. Az amerikai újságíró szerint a francia külügymi­niszter „szomorú tévedésnek” minősítette Szakiét bombázá­sát és szerinte azt válaszolta, hogy a „francia kormány egyetlen efajta akcióra sem adott felhatalmazást.” Az éjszakába nyúló minisz­terközi tanácskozás után Pine­au megcáfolta, hogy ilyen ki­jelentéseket tett volna az új­ságíró előtt, s azzal vádolta J. Alsopot, hogy „kiforgatta sza­vait.” Ismét a látóhatáron he ül vonul át Magyarország felett a Szputnyik II. A Szputnyik II. keringése során ismét a látóhatáron vo­nul át Magyarország felett. A Csillagvizsgáló Intézetben közölték, hogy a mesterséges holdat jelenlegi átvonulása- kor az eddiginél sokkal fé­nyesebb csillagként lehet ész­lelni. Ez azzal magyarázható, hogy átvonulási ideje a haj­nali órákban van. Utoljára a Csillagvizsgáló Intézetben hétfőn hajnalban jól lehetett észlelni. Szerdán hajnalban 5.33 órakor vonul át ismét a láthatáron, ötven fokra észak felé. A számítások szerint át­vonulása a hajnali órákban még egy-két napig tart. — (MTI.) Valamennyi lap kiemeli a Tunézia párizsi nagykövet­ségén hétfőn lezajlott ba­ráti tüntetést, amely való­ságos népfront tüntetésnek számított, hiszen kommu­nisták, szocialisták, radiká­lisok, cs liberális katoliku­sok egyaránt siettek rokon- szen vüket kifejezni Mas- moudi tunéziai nagykövet előtt, elitélve a bombázást. A Combat értesülése sze­rint a francia kormány hét­főn biztosította az Egyesült Államok kormányát, hogy olyan intézkedéseket hoz, — amelyek megakadályozzák a szakieti-hez hasonló inciden­sek megismétlődését. (MTI). A korrupció elleni harc problémái Lengyelországban Lengyelországban a párt­szervek mellett bizottságok létesültek a megvesztegetés és a visszaélések elleni harc­ra. A bizottságok célja, hogy megvizsgálják az Uyen cse­lekedetekben vétkes párt­tagok ügyét. Az alábbi cikk a bizottságok munkájával kapcsolatban felmerülő prob­lémákkal foglalkozik. A francia bombatámadás után Tunisz (AFP). A tuniszi kormány úgy határozott, — hogy Seitla kormányzóság területéről minden franciát kiutasít. Az intézkedés 15 francia földműves családot érint, akiknek földjeit a tu­niszi kormány majd vissza­váltja. London (MTI). Az an­gol polgári sajtót, sőt még a konzervatív lapokat is meg­döbbentette a tuniszi falu el­len intézett francia légitáma­dás és Londont aggasztják ennek az arab világban ta­pasztalható visszahatásai. A tuniszi falu bombá­zása a legsúlyosabb veszedel­mekkel telített baklövés. Sőt még ennél is súlyosabb, ha nőket és gyermekeket is megöltek, ahogy a tunisziak állítják. Sőt a politikai visz- szahatás aktívabb beavatko-. zás lesz az arab államok ré­széről. Ha az ügy az ENSZ elé kerül, Franciaország meg­alázó helyzetbe juthat. Ezt az új bozóttüzet minél gyor­sabban kell eloltani, mert nagyon könnyen óriási tűz­vésszé fejlődhet. VVVV>AA^VUSftAA)WWWA^AAAAAAAAAAAAAAAAAeAAAAAAA*AAAAAAj»AAAASAAeA«>Ae*V^VVV.AVVVyvv>V)AA)VW Ifjúságvédelmi Bizottság alakult Szolnokon desebben viselkedjenek, óvják a közvagyont, ne firkálják össze a házak fa­lait, a járókelőkkel szem­ben udvariasak legyenek. Kéri a bizottság a pedagó­gusokat és a szülőket, álta­lában minden dolgozót, hogy ha tudomásukra jut olyan eset, amelynél azt látnák, hogy a fiatalkorúak nevelése erkölcsi vagy más szempont­ból veszélyeztetve van, je­lentsék azt a bizottság irodá­jában. A bizottság a szép szó, a meggyőzés módszerével vég­zi segítő munkáját, de ahol szükségesnek látszik, a tör­vényes büntető rendelkezé­sek alkalmazásával is élni ícg. A bizottság már meg kezdte működését. is A támadás egyik áldo­zata Burgiba politikája is le­het. A nacionalisták gúnyo­lódni fognak, azt fogják mon­dani, hogy „ez a Nyugat ba­rátainak jutalma“. Nasszar újabb könnyű győzelmet fog aratni. A szombati bombázás csak a legújabb végzetes lé­pés. amelybe Franciaországot lehetetlen algériai politikája döntötte. Nagyon felháborító do­log egy tuniszti falu szándé­kos bombázása. — Ez a leg­újabb elvadult ténye a régi- divatú gyarmati háborúnak, amely a barbárság és a re­ménytelenség jegyében folyik és amelyből régóta eltűnt a tisztességes szándék legki­sebb nyoma is. Rázza fel ez a mészárlás a francia nép emberségi érzését és kiáltsa: „Megállj, elég volt!’-- (MTI). A Német Demokra­tikus Köztársaság kormanyküldöitséoe Moszkvába érkézéit Moszkva (TASZSZ). A Német Demokratikus Köz­társaság kormányküldöttsége Fritz Selbmann, a Német De­mokratikus Köztársaság Mi­nisztertanácsa elnökhelyette­sének vezetésével február hó 10-én gazdasági tárgyalások céljából Moszkvába érkezett. (MTI). Dán válasz Bnlganyin levelére Mint a Reuter Iroda jelenti Hansen dán miniszterelnök és külügyminiszter válaszoltBul- ganyin legutóbbi levelére. A válaszban, amelyet kedden hoztak nyilvánosságra Kop­penhágában Hansen kijelen­tette, hogy Dánia támogatja a csúcsértekezlet összehívását. Hansen ugyanekkor hangoz­tatta, hogy „egy ilyen találko­zót gondosan elő kell készíte­ni.” Első észrevételünk a bizottságok ímmikájának lény*“ gét illeti. Mivel foglalkozzék tulajdonképpen a bizottság? Itt fekszik előttünk a bydgoszczi járás bizottságának jelentése. Hét ügyet vizsgáltak meg, olyan személyek ügyét, akiket a bíróság 1—6 hónapig terjedő felfüggesztett börtönbüntetésre ítélt különféle bűncselekményekért, több­nyire társadalmi tulajdon ellen elkövetett apró vétségekért, lopásokért. * Helyesebb lenne, ha az ilyen ügyeket nem a bizottsá­gok, hanem maguk a pártalapszervezetek tárgyalnák meg. Ennek kettős haszna lenne. A pártszervezetek jobban ismerik a szóbanforgó személyeket és könnyebben hozhat­nak igazságos határozatot, másrészről a szóbanforgó ügyek megvizgálása hozzájárulna, hogy a pártszervezetben kiala­kuljon a társadalmi tulajdon iránti féltő gond légköre és megszűnjék a bűncselekmények iránti közömbös hangu­lat. A bizottság listáján még 40 tárgyalandó ügy szerepel, — ugyanilyen „kisebb kaliberű” ügyek. De ha ezeket mint átadják tárgyalásra a pártszervezeteknek, akkor a bizott­ságnak nem lesz dolga. Nagyobb ügyek ugyanis nem sze­repelnek a listáján. Azt jelenti ez, hogy az életiben sincsenek nagyobb ügyek? Ezt senki sem mondja. A bydgoszezl járás lakossága és a járási pártbizottságban dolgozó elvtársak egyaránt jól tudják, hogy jókora visszaélések történnek a begyűjtési apparátusban, számos üzemben, különösen olyan helye­ken, ahol az állami gazdaságok és más vállalatok magán­vállalkozókkal vannak gazdsági kapcsolatban. De ezek­nek a visszaéléseknek a leleplezése, a visszaé’ésék rejté­lyes hálózatát ügyesen leplező klikkek leleplezése — ez már nehezebb dolog. Első következtetésünk tehát az: .a bizottság munkája nem szorítkozhatik az adminisztratív úton, az ügyészségtől kapott ügyek tárgyalására. Élére kell állni a megvesztege­tés és visszaélések elleni harcnak, szervezni és propagálni kell ezt a harcot, mégpedig szoros együttműködésben az alapszervezetekkel. A vajdasági bizottság már tett egy lépé&t ebben, az irányban. Értekezletet szervezett a párttitkárok és a na­gyobb vállalatok vezetői számára. Tájékoztatta őket a bi­zottság munkájáról és segítségre szólította fel a pártszer­vezeteket. * Vajon a bizottságnak tctlepül kell-e várnia, hogy ügye­ket kapjon az ügyészségről, a bíróságoktól, az ellenőrzési minisztérium kirendeltségétől, vagy más szervektől? A bydgoszczi vajdaság bizottságainak tapasztalata azt mu­tatja, hogy nem szabad tétlenül várnia, hanem aktívan kezdeményezniük kell, meg kell mdítaniok és meg kell szervezniük a harcot a visszaélések ellen. Egy példa erre. A chojni járás lakosai régóta beszé­lik, hogy a szerződéses lentermelés elszámolásánál csalások, folynak. A bizottság felfigyelt a közvélemény szavára és utánanézett az ügynek. Kiderült, hogy a szerződéses len­termeléssel kapcsolatban 850.000 zloty kártérítést fizettek ki a járásban, de az összegnek majdnem a felét a szerződ­tetésé intéző szerv dolgozói vágták zsebre. A loözelebbi elemzés kimutatta, hogy a kártérítéseket indokolatlan, — vagy félig indokolatlan esetekben fizették ki. Az ügyet át­adták az ügyészségnek. Hasonló példa kevés van még ugyan, de már ezek is azt bizonyítják, hogy ha a bizottság valóban a visszaélések elleni harc szervezőjeként és kezde­ményezőjeként lép fel, az eredmények nem maradnak el. Ha a bizottságok átadják a „sima” ügyeket az a lapszerve­zeteknek, maguk a nagyobb jelentőségű ügyeltkel foglal­koznak. Ez talán csökkenti munkájuk számszerű eredmé­nyét, — a tárgyalt ügyek számát, — de munkájuk így sokkal közelebb fog kerülni annak a célnak megvalósítá­sához, amelyért létre hívták őket. Új tiaw&aiátú táóvjet w+ilt tseiele wÓQ’t'íLátt'ába Ludmilla Szergejevna Bon­dar, a Szovjet Tudományos Akadémia szerveskémiai in­tézetének kutatója új, nagy­hatású gyógyszert állított elő nyilt sérülések gyógyítására. Felfedezése részint a véletlen-« nek köszönhető. Az intézet egyik munkatár­sa kísérletképpen savakat ké­szített: nátriumső oldatot fecsken­dezett be egy tengeri malac­ba. Ismeretes, hogy a nátri­umsavas injekció fekélyeket vált ki. De ebben az esetben a kísérleti állat — bár meg­betegedett — rendkívül gyorsan meggyógyult cs a fekély alig egy nap alatt teljesen elmúlt. Az állat szervezetében a nátriumsavas oldatból olyan sav vált ki, amely segíti a se­bek gyors behegedését. Lud­milla Bondar többéves kísér­leteket folytatott a sav teljes elkülönítésére és gyógyhatású­nak megállapítására. Az állatkísérletek bebizo­nyították, hogy az intézet­ben előállított sav rendkí­vüli hatású gyógyszer. A Cigerol-nak nevezett gyógy­szert az állatkísérletek után több esetben embereken is alkalmazták. Elsőízben a moszkvai Orto­pédiai Klinikán folytattak ve­le kísérleteket és B. D. Csak- lin professzornak az Ortopé­diai Intézet egyik vezetőjének megállapítása szerint tökéle­tes gyógyulást értek el vele. Eredményes kísérleteket foly­tattak más moszkvai kórhá­zakban is. Az eredményes kísérlet után a Szerves Kémiai Inté­zetben kidolgozták a Cigerol nagyüzemi gyártásának mód­szereit is. Az uj gyógyszert minél előbb széles körben be­vezetik a szovjet kórházi gya«, korlatban. A városi nőtanács kezde­ményezésére február 10-én megalakult Szolnokon az If­júságvédelmi Bizottság, A bizottság célja, hogy a hivatalos és társadalmi szervek. Intézmények, vál­lalatokon belül létrehozott széles aktíva hálózatának segítségével figyelemmel kísérje az ifjúság életet, munkáját, magatartását, igyekezzék megelőzni fia­taljaink hibás útra való tevelyedéset. Általánosságban és végső fo-: kon segíteni az iskolák, ne-: velési intézmények, valamint: a szülőknek nevelési mun-: ltájukban. ; Egyben fontos feladata a; bizottságnak, hogy ellássa if*: jóságunk érdekvédelmét is' minden területen. ! A bizottság megalakulása! után részletesen kidolgozta legközelebb megvalósítandó < munkatervét. A legfontosabb' feladatokat a következőkben; jelölte ki; j Előadásokat tart a közép-; iskolákban, munkásszálló- • sokon, üzemekben, vállala-; toknál a fiatalkorúak bű-; nözésének megelőzéséről. ; Ellenőrizni fogja, hogy az; üzemek, vállalatok betart-; ják-e a munka törvényköny-; vében megjelent rendelke-; zéseket az ifjúság érdekei-; nek megvédése és jogainak; biztosítása területén. 1 Még fokozottabb mérték-' ben fogják figyelemmel ki-; sérni az italmérő helyeket,' hogy ne szolgáljanak ki 16 éven aluliakat. A rendelet ellen vétőket szigorúan meg-; büntetik. A gyámhatóság február hó 13-án a tanács egészségügyi állandó bizottságával közö­sen értekezletet tart az ifjú­ság védelmével kapcsolato­san: A bizottság felhívással for­dul a pedagógusokhoz és szülőkhöz; hassanak oda, hogy a svermekek az «teán ren­J Azóta egy és negyedév telt ►el. Holló Jancsi és Kovács | Barna szüleinél sűrűn kopog­hat a postás Norvégiából ér- » kező levelekkel. És ömlenek ta panaszok, gyötri a honvágy la hazátlanokat. Eddig meg- jtett életútj ükről regényeket jlehetne írni, de maradjunk jegy témánál, kövessük nyo- Jmon a kis Holló norvégjai E útját annak alapján, ahogyan J leveleiben megírta szüleinek. J Az első sorok, amelyek a ► kaland első, fényesnek tűnő E korszakában születtek töb- Ebek között ezeket tartalmaz- izák: j,. | „Itt Vagyok Fredrikstadt- *ban, egy Ids norvég városká­iban. A környezet nagyon {szép. Ha kinézek az ablakon, Ja végtelenek látszó tenger tá­trai a szemem elé. A ház, »amelyben lakom, nagyon szé- tpen be van rendezve. A külső *tehát megnyugtató, csak ilyen Henne a megélhetés is. Amint \hallom és látom, nem olyan J könnyű itt az élet számunk­éra, mint ahogy gondoltam. j Viszont abban bízom, hogy tolyan szakmám van, amelyik tmindenütt egyformán jó. A »legközelebbi levelemben már Iszeretném arról értés teni |szüléimét, hogy megtaláltam *számításomat és a* eredeti szakmámmal keresem met kenyeremet.” A fenti levél után hosz- szabb szünet következett. A; itthoniak három hónapig hiá ba vártak, a levél késett, t türelmetlenség pedig egyr< nőtt. Egy szép napon azon ban isimét kopogtatott a pos tás a finom súmitású boríték kai. Ez a levél már hosszabl volt az elsőnél, tartalmasabb de panaszosabb is. A fiata fiú életútja egyre rögösebi lett. „Sajnos, a szakmában nen tudtam elhelyezkedni — írjt kuszáit betűkkel. A norvéi munkál'at ók arra hivatkoz nak, akkor lehetek szakmun­kás, ha megtanulom majd i nyelvet. Most az egyik hajó gyárba irányítottak, húszkiló, nagykaUipács a szerszámom azzal keresem a mindennap kenyeremet. Amikor vékony karjaimmal forgalom a nagy kalapácsot, önkéntelenül i eszembe jut az otthon, a Ft nommechanikai Vállalat, aho aránylag könnyűszerrel meg kerestem a havi kétezer fa' rintot is. Soksí gondolkozom g de hát mit tehetek? Vállal­tam a könnyelmű kalandot és most viselnem kell a követ- z kezményeket.” így szólt a másik levél, tel. a ve titkos reményekkel, biza- e kodással. Több mint három­- negyed év telt el és a köny- i- nyű életmód, a virágzó, pom- :- pás jólétfa fényes autók csak b illúzió maradt Holló Jancsi és >, a többi magyar disszidens il számára. És jött a következő, b még keserűbb hangú levél, de a feladó posta bélyegzőjét a már nem Fredrikstadtban a ütötték rá. g „Arra kérem szüléimét, ne írjanak addig, míg az új ci­- memet nem közlöm — írja a többi között. Otthagytam a hajógyárat, mert fiatal testem s nem bírta az állati fizikai i, munkát. Úgy határoztam, ha >i nehézségbe ütközik is, Oslóba y költözöm. Az előbbi helyemen y már nincs semmi biztató a •s jövömre nézve. ■- Ezután ismét két hónap 'I szüret következett, majd jött a legújabb hír. „Itt vagyok a fővárosban t, állás és lakás nélkül. Úgy jártam, mint a kisemmizett< koldus, akinek nincs helye aj nagy kerek földön. ElőszörJ állást ígértek a szakmámban,j de nem volt lakásom. Mire! lakáshoz jutottam volna, ak-J korára viszont lemondták az j állásomat, így kénytelen voFi tam a lakás is felmondani^ Most nem tudom, mitévő le-! szék. Itt ugyanis egy szobáért! 100 koronát kérnek, ami ma-< gyár pénzbe átszámítva kö-< rülbelül 500 forintot jelent. Ez; pillanatnyilag a helyzet ésj hogy a jövőben hogy lesz, ar-\ ról fogalmam sincs.” ! Sorolhatnánk tovább az; eseményeket, idézhetnénk; végtelenségig a halomra nőtt; levelekből. De nem tesszük; tovább. A fenti borok minden! szónál hatásosabban bizonyít-! ják a külföldre szakadt ha-! zátlan magyarok sorsát. Hol-! ló Jancsi esete csak egy csepp! a tengerben. Ezrek és tízez-; rek vannak, akiket tépáz az; élet vihara, távol a hazától,; a szülői háztól. Nincs otthon,; nincs békesség, annál több; viszont a kilátástalan vergó-J dós, a tartalom nélküli élet! Reméljük, nem sokáig. A be-! csületes, félrevezetett embe-! rek megtalálják a helyes utat! és visszatérnek A haza újból! keblére öleli megtávedt fiait.; Fndrész Sándor ! ►v>TTTTTTTTTTTTTrfffg>fygfff»ffM W »ff f fff» ! ► Ősz volt és hideg. A nyirkos levegő mázsás Iáiként {nehezedett az emberek mellére. Az est áthatolhatatlan sűrű < {sötétségében két 20 év körüli fiatalefhber gyalogolt óvato- i {san és bizonytalanul a kanyargós, süppedő ösvényen. Ne- i | hezen haladtak előre. Minden lépésük mérföldnék tűnt a < t hátborzongatóan idegen éjszakában. De mentek. j Amikor a végtelennek tűnő éjszaka után osztrák földi írtek, a két ifjú verejtékezve pihent le az országút menté igaskocló kilométerkőre. Barátok voltak. Szembenézte •gymással, de már szerwmelláthatóan nem olyan bátra •s biztatóan, mint amikor útnak indultak az édes any< öldről.

Next

/
Oldalképek
Tartalom