Szolnok Megyei Néplap, 1958. február (9. évfolyam, 27-50. szám)
1958-02-09 / 34. szám
Nemzetközi nőnapra készülnek a nőtanácsok A MEGYEI NŐTANÁCS elnöksége ülést tartott. Megválasztásuk óta most első alkalommal jöttek össze a megyei elnökség tagjai, hogy összegezzék a nőmozgalom eddigi tapasztalatait és az elkövetkező félévre kialakítsák a nőtanácsok teendőit, terveit. Elsőnek Pap Jánosné, a megyei nőtanács elnökéé volt a szó, aki számot adott arról, hogy milyen sok és hasznos munkát végeztek a nőtanácsok az utolsó hónapokban. A mozgalom akciói közül kiemelkedett az Országos Nőkonferencia felhívásának ismertetése, mintegy 47 helyen tartottak a konferencia küldöttei beszámolót megyénk asszonyainak, örömmel hallották az elnökség tagjai a jól sikerült irodalmi és pedagógiai ankétok eredményeit, amelyek nagyszámú hallgatóságot vonzottak. A legtöbb résztvevője a „Serdülőkor problémáiról" című előadásoknak volt. Nem eredménytelen a nőtanácsoknak az a kísérlete sem, hogy az édesapákkal is tanácskoznak nevelési kérdésekről. A legutóbbi hetekben lezajlott békegyűlések is sikerrel zárultak. Kunszentmár- tonban kétszázan, Kunhegyesen ötszázan mentek el a meghívásra az asszonyok a béke nagygyűlésekre. De a többi községekben és városokban is, — ha úgy össze lehetne számolni — sokszá- zan jelenlek meg a *ők béke-megmozdulásain. A SOK SIKERES apró és nagyobb munkák közül feltétlenül szót érdemel a „Gyer- megvárosért“ indított gyűjtés eredménye. A megyei nőmozgalom sziv-lélek aktívái 250 ezer forintot küldtek el a kis kékszínű téglajegyek árából a Gyermekváros lakóinak. — Most újabb segítő-akciót terveznek: „Egy marék toll“ mozgalom címen mozgalmat indították. Hiába, az asszonyt leleményesség kifogyhatatlan, ha a kisebbek városának ügyéről van szó. Hosszan lehetne sorolni a nőtanácsok eredményeit, amelyek mind arról tanúskodnak, hogy megyénkben is helyes úton jár a nőmozgalom és mindég le■ ' i ■ hét számítani a nők sokaságára, ha nemes és szép célokért hívják munkába őket. A megyei elnökség azért a nőmunka gyenge pontjait is kritika alá vette, hogy a következőkben ezen is változtassanak majd. ) AZ ELNÖKSÉGI Ülés bővebben vitatta a nők hagyományos ünnepének — már eins 8, a nemzetközi nőnap — előkészületeinek terveit. Gazdag programot tűznek ennek kapcsán a nőtanácsok elé, olyat, amely minden bizonnyal találkozik az asszonyok egyetértésével és ismételten nagy lendülettel látnak majd hozzá a nőtanácsok asszonyai. AZ A SOK TERV, gazdag program, amely a megyei nőtanács elnökségi ülésén elhangzott és megvitatásra ke rült — ismerve a mozgalom lelkes aktíváit —, „hisszük, megvalósul — mondták az elnökségi tagok —, mert közös erővel, kitartó szorgalommal el tudjuk végezni legközelebbi célkitűzéseinket’. Szajoli csendélet, s ami mögötte van Ki szerez érvényt a proletárok igazságának? Képzeljünk el egy pufókra hízott arcot Az arc pedig szintén szélesre-nyúló, középmagasságú testen helyezkedik el. És még az arcra visszatérve, van ott két szem is. Olyan cseppet sem bizalomgerjesztő hivalkodó tekintetekkel, hogy szinte megráz- kodik az ember, ha érzi szúrását Ez küllemre Szikszai Pál, volt intéző úr, jelenleg a Sza- joli Haltenyésztő Állomás telepvezetője. A belső összetétel már sokkal sötétebb és hiányosabb. Hiányosabb, mert ez az ember olyan élettémye- zők nélkül éli le parazita életmódját, amelyek más becsülete« embernél életfeltételek. Többek között: becsületesség, lelkiismeret és még sokminden. Különben nem először mutatjuk be — akarata ellenére — olvasóinknak Megírtuk, csöppet sem tündöklő múltját Is. Noha igaz, «5 úgy szerette volna megismertetni magát, mint egyszerű, halászmesterből lett állomásveze- to. Csakhogy Ibrányban élnek még azok a szerencsétlen emberek, akiket 1924-ben intéző korában nyomorékká vert az „exhalászmester.” így aztán kiderült egy, s más, ami miatt olyan előszeretettel égették el 1956 októberében az ellenforradalmárok a káderlapokat. Szikszai Pál káderlapjai megmaradtak ugyan, de hogy azon eligazodjanak, istenből is kettő kellene, jóllehet az istenek már igazán mindent tudók. Hogy mást ne mondjunk, Szikszai Pálnak mindössze egy felesége van, a káderlapok szerint viszont hármat is nyugodtan számon kérhetnének tőle, miután még házasságkötésének éveit is különböző időpontokban tüntette fel. Na, hogy egy kis kerülővel a feleség szónál maradjunk, A legtöbb házasságban az a divat uralkodott el, hogy a feleség, ha nem dolgozik, ellátja otthon a háztartási munkákat. Nem így a szajo- li „senki szigetén”. A haltelepen dolgozik Hegedűs Mária állami fizetéssel. Akadna is tennivalója bőven, ha munkájának nagyrészét éppen nem a házi szolgálat tenné ki Mesélik a telepen, megtörtént, hogy féldélelőtti háziszolgálat után délután 2 órakor már ismét kiabáltak Marikának, hogy menjen a „rezidenciára.” Azt ugyan senki sem mondhatja, hogy Szikszainé szépasszonyunk karbatett kezekkel elmélkedne az élet múlandóságán. Ha a jelenléti naplót végiglapozzuk, mindjárt kiderül, hogy havonta kétszer a munkások fizetéséért bejár Szolnokra. Azazhogy bejár bevásárolni, daueroltatni, s a kellemest a hasznostól el nem választva, egyúttal hazaviszi a munkások bérét is. A telepvezető férj temészetesen nem kívánhatja ingyen eme szolgálatot, s így minden alkalommal elszámolja az útiköltséget és a napidíjat asz- szonyának, a telep költségeire. Szóval írtunk már egyszer a „derék” halászmesterről, nem hallgatva el azt sem. hogyan bánik jelenleg is beosztottjaival. Még 1956-ban ÖT PERC KÜIPOIITIK A imiimiiiitiimitiiiitniiimiitiiiiiiiiniiitiiiinimiiiiiniiniiiiiiHiiiiitmth Elérkezett az idő, amikor a közvélemény megváltoziatnatja az atomnáűorú felé vezető irányvonalat A felmondás idején Szikszai Pál tehát ágybanfekvő beteg volt Úgymond, nyu godtan lehetne a véletlen dolga is a két munkás eltávolítása. Lehetne bizony, s el is hisz' szűk, ha valamely a bői csesség magas fokára kapaszkodott személy meg tudja magyarázni, miért éppen annak a két munkásnak adták ki munkakönyvét, akik szót mertek emelni Szikszai úr ténykedései ellen. S hogy a véJettennől még- inkább megbizonyosodjunk, csodálja-e valaki, ha az el- bocsájtó telepvezető-helyettes vetetlenül Szikszai Pálakhoz járt ebédelni? Az elbocsátásra különben semmi indok nincs. Mégis azt jegyezték be a két dolgozó munkakönyvébe: „A vállalat részéről felmondva”. Miután a két munkás érthetően tiltakozott ez ellen, kijavították a „hozzájárulás- saT* bejegyzésre, A Szikszai ügyben egyelőre rövidebbet húzó dolgozók azóta is munka nélkül vannak (Pénztváró asszonyaik lapunknak tesznek szemrehányást, amiért megírtuk esetüket és nem tudunk érvény szerezni igazuknak). A szóbeli magyarázkodás lényege egyébként az: nincs munka a telepen. Csodálatos, amíg négy évig a telepen dolgoztak az elbocsátottak, mindig akadt tennivaló. S lám, azóta is napszámosok dolgoztatásáról tanúskodik a jelenléti naplói A hidegháború korszakából kivezető út egyik legnehezebb szakaszára, a legmagasabb szintű tárgyalások lehetőségének szakaszába jutott. Erre irányul napjainkban a közfigyelem. A szovjet diplomácia nyilvánvalóan most arra törekszik, — hogy figyelembe- véve az adott helyzet realitását, — olyan nemzetközi légkört teremtsen, amely alkalmas az egész hidegháborús korszak lezajlására és uj fejlődési szakasz elindítására a népek és kormányok közötti kapcsolatban. Hruscsov újévi nyilatkozatában világosan megjelölte a szovjet külpolitikának ezt a célkitűzését, amikor azt mondta: „Remélhető, hogy 1958-ban a hidegháborút vagy részben, vagy teljes egészében sikerül megszüntetni.” A szovjet diplomácia békeoffenzivájának eredményeÁnatolij Finakov volt bombázóparancsnok levele Gúla Józsefnéhoz Anatolij Finakov volt bombázóparancsnok levelet írt a Szovjetszkaja Aviacija című lapnak. Megírja, hogy odva- sott Gúla Józsefről és feleségéről, akik a Nagy Honvédő Háború éveiben szovjet pilóták életét mentették meg. Minthogy a lap útján Gúla József né azt kérte, hogy közöljék vele a megmentett szovjet pilóták sorsát, Finakov beszámol Fjodor Pudov- nak, az egyik megmentett pilótának a somsáról. Elmondja, hogy együtt harcolt Pu- dowal, akit 1944 szeptember 14-én lőttek le Budapest fölött. Sokáig elveszettnek hitték őt, s a főhadnagy később jelentkezett alakulatánál, elmondta a hitlerista fogságból való menekülésének és Gúla József, valamint felesége hősies cselekedetének történetét. A volt bombázó végül közli, hogy Fjodor Pu dov főhadnagy 1945-ben katonakötelességének teljesítése közben hősi halóit halt. Finakov a többi megmentett szovjet pilóta sorsáról nem tud semmit Levelének végén üdvözletét küldi Gúla Józsefnénak, s emlékül megküldi Fjodor Pudern főhadnagy fényképét is. Hogy S hogy az említettek nem mentek, Szikszai Pál még- inkább vérszemet kapott, s elérkezettnek látta az idő' a sötét ügyeit felszínre hozó Hamar Ferenc és Smiri István eltávolítására. Igaz, a felmondó levelet ham Szikszai Pál állította ki. -Bzddőben ugyanis kórházban fekült. Senki 6em vitatja hogy nem beteg, hogy csak elbocsátása elől bújt az ágyba. — Ezt ruem tételezik fel róla. De arról is szó esik ám hogy annak: idején egy szol noki orvos sűrűn halászott a telepein vasárnaponként mindaddig, míg a rendőrség ellenőrzést nem tartott^ mncs*e munka? A telepen varrat! an, szakadozott minden háló, a tavak nádjaihoz sem nyúlt még senki. A fákat nyesni, gallyazni keüeme. S ami még külön bűnpontot alkot. Ösz- szél leszívatják a halastavak vizeit, s lemérgezik a medret, hogy elpusztítsák a ragadozó halakat Ez évben leszívatták ugyan a vizet, de miután a két munkást elbocsátották, nem mérgezték le a medreket. Azóta természetesen a holtágakban ismét összegyűlt a hóié, az esővíz, úgy hogy kezdődhet elölről az egész munkálat. Legalább 15—20 ezer forint Dehát mit számít az? Telik az állam pénzéből, s a lényeg az, hogy bármi áron is, de eltávolíthassák a hallgatni nem tudó dolgozókat. Hát nem! Szikszai úr kívánságára éppen a kommunista igazgatóhoz fordulunk ilólag. Követeljü.:. Igenis követeljük, azonnali hatállyal bocsássák el ezt a silány gazembert, a két elbocsátott munkás ügyét pedig intézzék el úgy, hogy igazságszólásukér bántódás ne érhesse őket, képpen az olvadás kétségtelenül megindult Ez érezhető abban a közhangulatban amely telítve van a hidegháborús korszaktól való szabadulás energiájával. Nemcsak a szocialista országokban, hanem az egész világon és különösképpen Nyugat-Európában a közvélemény rendkívül rokonszenvez a Szovjetunió által javasolt csúcstalálkozó gondolatával. A közvéleményben már eldőlt a harc a két álláspont — a hidegháború konzerválása és a nemzetközi érintkezés útjainak szabaddá tétele között A legkülönbözőbb társadalmi árnyalatú és pártállásu rétegek támogatják a szovjet diplomácia kezdeményezését, tekintet nélkül arra, hogy egyébként hogyan éreznek a Szovjetunió és a szocializmus eszméi iránt A közvélemény e hangulata óriási nyomást gyakorol a nyugat-európai országok kormányaira is. Unden svéd külügyminiszter a héten tartott rádióbeszédében hangsúlyozta: Svédország hajlandó minden tőle telhetőt megtenni a nemzetközi feszültség enyhítéséért Felhívta a figyelmet az atomfegyver-kísérletek beszüntetésének szükségességére. A Rapacki-tervvel kapcsolatban kijelentette, hogy aa a svéd kormány érdeklődését váltotta ki. Norvégia külügyminisztere több pozitív megállapítást tett egy oslói lapban. Hangsúlyozta: a nagyobb kölcsönös bizalom megteremtésében, a feszültség tényleges enyhülésében a fegyverzet ellenőrzött csökkentésében meg kell egyezni, s ez a megállapodás magában foglalná a nuklerális fegyverek gyártásának beszüntetését is. Bár az angol kormány — valószínű amerikai nyomásra — egy-két héttel elhalasztotta válaszát Bulganyin második levelére, az angol lapok hangsúlyozzák, ez nem jelenti azt, hogy a nyugati vezetők lemondtak volna a találkozó minden lehetőségéről, inkább több súlyt helyeznek arra, hogy a tárgyalások eredményt hozzanak. Jellemző a közhangulatra, hogy az angol lapok élesen bírálják az amerikai diplomácia e kérdésében elfoglalt álláspontját. Még a konzervatív sajtó is élesen bírálja az . Egyesült Államok körtönfala- I zását A Birmingham Post kifejti azt a nézetét, hogy jobb lenne az Egyesült államok számára, ha engedékenyebb lenne. A Scotman bírálva az angol kormány merevségét, sikraszáll az atomfegyver-kísérletek két évre, vagy meghatározott időre történő beszüntetése mellett A békés együttélés a tárgyalások eszméje mellett állásfoglalás rendkívül pozitív ténynek tekinhető Nehru indiai miniszterelnök válasza Bulganyin levelére. Üzenetében kijelentette, hogy a legfelsőbb színvonalú értekezlet kívánatosabb lenne, akár kevesebb. akár több résztvevővel. A kormányfő szerint ma sürgős szükségesség a Szovjetunió és az Egyesült Államok megállapodása az értekezletre vonatkozó javaslatokat illetően. Közölte: India örömmel fontolná meg a csúcsértekezleten való részvételt. Kifejezte abbeli véleményét, hogy a Szovjetunió kezdeményezése a nemzetközi feszültség enyhülését, a béke ügyét segíti. A tények tehát arra mutatnak, hogy egyre szükül azon rétegek köre, akik továbbra is a hidegháborús politikát akarják folytatni. Előbb-utóbb nekjk is be kell látni, hogy engedniök kell merev álláspontjukból, hacsak nem akarnak teljesen elszigetelődni. —> Most már csak az Egyesült Államok vezetőinek magatartásán múlik, mikor következik be a fordulat a hidegháborús politikáról a békés egymás mellett élésnek még a gondolatától is. Nehezíti a helyzetet az a körülmény, hogy az Egyesült Államokban túltermelési válság van és ea az utóbbi hónapokban egyre inkább mélyül. Ebből a válságból a fegyverkezési hajsza fokozásával szeretnének kilábalni. Érnek a válság belső feltételei, a nyugat-európai kapitalista országokban is. Nyilvánvaló, hogy ilyen helyzetben a békés koegzisztenci- anizmus politikájának megvalósítása nem megy kemény harc nélkül. A népieknek kényszeríteni kell erre a kormányokat. Ez még fokozottabb éberségre, nagyobb erőfeszítésekre kell hogy serkentse a béke erőit az egész világon. A békevilágtanács közelmúltban megjelent nyilatkozata ráirányítja a figyelmet arra az óriási feladatra, amely a béke megvédésében a népiekre háruL Péter János nyilatkozata a nemzetközi helyzetről és a békemozgalom feladatairól Péter János, az Országos Béketanács alelnöke, a Magyar Távi :rati Iroda munkatársának kérdéseire a követ- ke izékben nyilatkozott a nemzetközi helyzetről és a béke- mozgalom tennivalóiról. Az első kérdésre a nemzetközi békeerők előretöréséről szólt, hangsúlyozva, hogy a földkerekség népeinek közhangulata egyre inkább olyan, hogy az erőpolitika hívei mind nehezebben tudják megmagyarázni, miért ragaszkodnak a fegyverkezési verseny fenntartásához. Mit tart a legközvetlenebb és elsődleges tennivalónak a nemzetközi feszültség eredményes enyhítése érdekében? Nemcsak a legközvetlenebb és nemcsak elsődleges tennivaló, hanem az egyetlen lehetséges és szükséges tennivaló az, hogy létre kell hozni a nagyhatalmak kormányfőinek konferenciáját. A fegyverkezési versenyből ez az egyetlen és egyben biztos kivezető út. Nem is kétséges, hogy ez a konferencia előbb-utóbb és talán nem is nagyon távoli időben létrejön. A népek békéje érdekének azonban az felelne meg. ha ezen a konferencián nemcsak a Szovjetunió, az Amerikai Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Francia- ország kormányfői, hanem a Kínai Népköztársaság és India kormányfői is reszt vennének. Az egymilliárd lelket számláló két hatalmas ázsiai ország képviselete nőikül idejétmúlt dolog nemzetközi kérdésekről tárgyalni,. Ezután elmondotta: egyre szűkebb azoknak az államférfiaknak a köre, akik még mindig a fegyverkezési verseny, a nukleáris fegyverekkel való további kísérletezéseik pártján s a tárgyalások és a megegyezés elien vannak. A semleges országok kormányfőinek Is egész sora nyilatkozott már a nukleáris fegyverekkel folytatott kísérletek eltiltása és a kelet nyugat közötti tárgyalások mellett. Az Ön megítélése szerint mit tehet a Béke VüLágtanács a leszerelés és a csúcstalálkozó megvalósítása érdekében? — A Béke Világtamács eddig is történelmi missziót töltött be: az emberek köztudatába vitte azt az igazságot, hogy a háború elkerülhető és azt, hogy minden vitás kérdés rendezhető tárgyalással, tárgyalni pedig jobb, akármilyen hosszú ideig tart is, mint háborúzni bármily rövid ideig. — Milyen reményekkel tekint a Béke Világtanács júliusra összehívott kongreszszusa elé? Az Esésűit Nemzetek Szervezetének közgyűlésén holtpontra jutott a leszerelésre vonatkozó tárgyalás, pedig a Szovjetunió javaslata rendkívül szerény volt, Azt kérte, hogy amennyi NATO állam van a bizottságban, együttesen legyen ott ugyanannyi szocialista és semleges állam képviselője. Világos, hogy a népek érdekének ez a javaslat felel meg. A Béke Világtanács által júliusra összehívott leszerelési világkongresszus eat a kérdést gyökeréig elemzi és megkeresd majd annak az útját, hogy lehet a tárgyalásokat eredmények reményében tovább vinni. Bizonyos, hogy a világ minden tájáról olyan delegátusok jönnek majd ösz- sze erre a nemzetközi leszerelési konferenciára, akik minden erejükkel készek küzdeni a fegyverkezési hajsza megállításáért, a nagyhatalmak kormányfőinak találkozójáért. A magyar békemozgalom is készül a júliusra összehívót! Leszerelési világkongresszusra. Béke gyűléseket tartunk most városokban, falvakban, tanyákon, a mai nemzetközi helyzet ismertetése céljából (MTI.) Szikszainé nagyságos asszony nem szegyei* ugyanis minden fillér ellenérték nélkül állami alkalmazottal kitakaríttatni, mosatni, szenet hordatni, stb. — Ha valami bajotok van, mehettek panaszra a kommunista igazgatóhoz I Is megütötte egyik testi fogyatékosságú beosztottját. A többi munkással szembeni minősíthetetlen intéző modorról nem is beszélve. (Hiába, a szokás hatalma! ügy látszik, tanulta valahol Szikszai úr?). Közzétettük akkor „viselt dolgainak több mint tizennégy énekét.” Az olvasóközönség széleskörű egyetértésével egyetemben a Haltenyésztési Kutató Intézet vizsgálatot rendelt el nyomban. Dr. Jászfalusy elvtárs. az intézet kommunista igazgatója személyesen járt el az ügyben. Eredmény: a munkások valamennyi panasza beigazolódott és jogos volt Megfelelő szakember hiányában az intéző úr azonnali eltávolítása akkor mégsem volt lehetséges. Szikszai Pál úgy értette, ő nélkülözhetetlen és sérthetetlen ember. Kezdte is mindjárt nj’eregben érezni maigát. Sőt, egyik szóváltás alkalmával így gúnyolódott beosztottjaival: