Szolnok Megyei Néplap, 1958. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-06 / 31. szám

Nehéz a lovastudomány.

9 a

B!Hmrt a huszár a nyeregbe Bele van teremtve,

Mint a rozmaring a jó földbe Sej, belegyökerezve,”

Be a régi Jcatonanóta jutott eszembe, mikor a Jászberény ÁUami Méntelep lovardájában néztem a megyei nvunkásőr lovasegység parancsnokainak kiképzését. Nem mindennapi oktatás van most itt. A téli időszakot kihasználva, módszertani ismereteiket gyarapítják a parancsnok elvtársak.

A legalapvetőbb lovasismerettel — egész a magas lovastudományokig — terjed a tanrend. — Nem könnyű a feladat, hisz 15—16 fokos hidegben ódákon át lovagolni csak kemény legények tudnak.

A Iovandaparancsmok az ország egyik legjobb lovaskiképzője, ráillik a magyar mondás: lóra van teremtve. Amúgy szigorú, kemény ember, mint a lovastisztek általában. Elnyújtott vezényszavai már messziről hallatszanak, szinte lehetetlen megtagadni. A lovas és a ló önkéntelenül is emgedelemeskedik. A lovasok egyszerű parasztos munkásom berek, fiatalok, öregek. Itt van közöttük az idő« Hódos Gábor bácsi Me- zőtürrél, aki már 1914-beÄ a huszároknál szolgált. Bed er e- pedett hegyes magyar bajuszos ember, de a 20 éves fiatalokat meghazudtoló frissességgel üli a lovat.

mmm

És a lovak? A megj'e legjobb paripái, válogatott, igazi mének. A gazdaság legkiválóbb állatait biztosította a munkásőr kiképzéshez. És ezt a lovarda! foglalkozáson tapasztalhatták is. Ha a lovas egy pillanatra vét, nem a parancg szerint' cselekszik, nem ura többé a lovának, az kitör a felvett alakzatból, megugrilf.

A lovard aparancsmok éles sasszemekkel figyel. Állandóan figyelmezteti a helytelenül lovaglókat, ilyenformán:)

— A hajtőszáraS ne ügy fogja, mint a felesége kötényének a kantárját! öklök előre nézzenek — és tovább hangzik a vezényszói

Taníigetéa I fi

?— Üljön be a lő USf&jta, ne... * , v

to

lja élőre a lábát.

Ügetés, lépési, szakaszba való felfejlődés, helyben való fordulás, átló, középlovaglás váltogatja egymást a lovardában, Persze, nem megy még hiba nélkül. Az egyik lovassal kitör a lő az egységből. Magához rendeli a parancsnok, megmagyarázza, mi az oka. Majd rövid időre a méntelep egyik lovásza veszi nyereg alá a makrancos csikót. A lovász szakember, a sarkantyút is igénybe veszi, de a ló mégis engedelmeskedik, mint a kezesbárány. Két- három kör után ismét a reuri- kásőr ül a hátán, s a fegyelmezés láthatóan használt, a bővérű állatnak.

Sgy mtoifc »met. A DÓ megáll as oszlopban, nem akar

menni.

— No, mi a hiba? — kérdezi a lovaid apar ancsnok, mikor észreveszi a bajt.

— Maga már hattyú nyakkal akar lovagolni? Eressze meg a szárat, nem látja, hogy kéri a 16?

S valóban, mikor kicsit megereszti a szárat, a*lő továbbra Is engedelmese: ed ik lovasának. És így megy ez, míg le nem telik a kétórás lovarda. Majd a lovasok a ló hátán belépegetnek az istállóba, s utána kezdődik az elméleti kiképzéa

De milyen istálló ez? Százhúsz 16 egy istállóban. Tisztaság, egyenletes meleg jellemzi az egész helyiséget. Szükr séges is ez a nagy gondoskodás, hisz a telepnek 200 ezer forintos leltári értékű lova is van, a gyönyörű Bombardon angol télivér.

Hát Igen, ilyen lehetőségek között sajátítják el munkásőr parancsnokaink a lovastudo- mány ábc-jét, hogy azután területükön, egységeiknél a tanultakat tovább adják és szerzett tudásukkal minden esetben, minden körülmények között meg tudják védeni a munkáshatalmat:

— AB —

W9SK?*'

Áprilisban fizetik ki

a nyereségrészesedést

Megyénk legnagyobb üzemében, a Tisza Cipőgyárban áprilisnál, előbb nem kerül sor a nyereségrészesedés kifi- zetésétffcr.«! •:ii»

Ugyanis éppen a gazdasági munkai 8} mérlegbeszámoló tüzetes felülvizsgálása szükséges ahhoz,, hogy kétségeíki- záróan megállapíthassák a munkásoknak kifizethető jogos részt.

Ez bizony időt vesz igénybe a felettes hatóságnál is és a

A helyi iparban befejezéshez közelednek az üzemi tanács- választások

Sátánok megye helyi ipari vállalatainál — kettő kivételével— étefaehívták az üzemi tanácsokat. Eddig hat helyen mintegy 70 ember delegáltak a vállalatok és szakszervezetek a tanácsba, és mintegy 30 embert a dolgozók szabadon választottak be.

Megtartották az alakuló üléseket is és először mindenütt részletes munkatervet készítettek;

mérlegbeszámoló elkészülte után még egy hétig tart. Úgyhogy' március 14-re ígérték az üzem mérlegokmányainak felülvizsgálását. Ez azt jelenti, március 20-a tájban döntenek a“ kifizethető összegről, s áprilisra a kifizetés pénzügyi műveleteit 1« lebonyolíthatják,

A gazdasági vezetők általában kínos helyzetben vannak akkor, amikor azt kérdezik tőlük, mennyi lesz hát ez a nyereségrészesedés? Ez ugyanis csak akkor biztos, amikor a mérlegbeszámoló adatait felülvizsgálta, esetleg korrigálta az illetékes felügyeleti szerv. A Tisza Cipőgyárban, ha jóváhagyják az okmányokat és nem találnak nyereséget csökkentő, javítani valót — félhavi fizetésnek megfelelő részesedést kapnak a dolgozók. Természetesen ennél kevesebbet azok, akik a fegyelem ellen vétettek, hiányoztak, kárt okoztak, stb.

Jedes napra virradtak február 2-án az aliaittyániak, de készülődtek is rá fáradhatatlanul egész héten.

Végre is nem kis dologról volt szó, hanem a népfrontbizottság tagjainak újraválasztásáról, valamint a fásítási mozgalom megindításáról; ,

És még valamiről ?! |

A járás többi kilenc községében politikai nagygyűlés keretében választották újra a népfront-bizottságokat. Ezek a nagygyűlések mindenüt: kitűnően sikerültek, így hát nem is lett volna igazi alaty- nyáni ember, aki engedte volna, hogy az ő községe csak a port nyelje ^többiek utám

Nos, a Hazafias Népfront, a pánt és a tanács jó egyetértésben végzett kitűnő szervezőmunkája eredményt is hozott, mert a 12 fokos hideg ellenére nem kevesebb, mint 450 mindvégig nagy érdeklődést mutató ember, a község szüle-java jelent meg a nagygyűlésen. A kultúrotthon! moziterme ugyancsak szűknek bizonyult a résztvevők számára. Ez nemcsak abban mutatkozott meg, hogy

30—40 embernek nem jutott ülőhely, de abban is, hogy az előtérben, a nyitott ajtón keresztül is 50—6Ó-an figyelték ü nagygyűlés menetét i Fónagy Sándor, iskolaigazgató, a Hazafias Népfront községi bizottságának elnöke megnyitójában beszámolt a népfront aktíváinak az elmúlt hónapokban végzett lelkes és eredményes munkásságáról, majd felkérte Ná- nási László országgyűlési képviselőt, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkárát a politikád beszámolójának megtartására.

Nánási László jó másfél- órás, kitűnően megszerkesztett beszédben számolt be a külpolitikai helyzetről, a békéért folyó küzdelemről, a belpolitika eseményeiről, a parlament munkájáról.

A nagyüzemi gazdálkodás problémáját különösen nagy körültekiinttéssel és részletes alapossággal tárgyalta meg.

Világosan és nagy nyomatékkai mutatott rá arra, hogy a technika és tudomány fejlődési iránya és hatalmas lendülete szerte a világon a nagyüzemi gazdálkodásnak kedvez, s parasztságunknak éppen saját jövője biztosítása érdekében. kell áttérnie a nagyüzemi gazdálkodásra. Amikor az egész világ halad, fejlődik, szinte évről-évre alakul, parasztságunk sem maradhat meg egy helyben.

A nagygyűlés résztvevői nagy érdeklődéssel hallgatták végig az ízes népi nyelven, közmondásokkal®, szóláijkkaJ.

sőt egy vidám hangulatú népmesével díszített edődást. Arinak pedig különösen örült mindenki, hogy Nánási László beszéde befejező részében igen nagyra értékelte a község fásítási mozgalmát.

A nagy tapssal fogadott politikai beszámoló után Varga Pál lendületes szavakkal, mondotta el a község fásítási felhívását, majd sorra következett a felajánlás, a tez-ek, gépállomás, gazdakör, nőtanács, KISZ, iskola, óvoda, bölcsőde, földmű vesszö- vei kezet és a tanácstagok részéről.

Egyhangú lelkesedés fogadta Fónagy Sándor elnök indítványát:

Alattyán község hívja ki fásítási versenyre a járás valamennyi községét. Nagy Mátyás tanácselnök pedig igen helyesen mutatott rá arra, hogy már az eddigi szép eredmények is megérdemlik az országos visszhangot.

Ezt követően az „élő könyvtár" humoros műsonszáma következett, Móricz Zsig- mond „Disznótor’“ c. elbeszélése alapján. A nagygyűlés résztvevői nagy szeretettel fogadták az érdekes műsorszámot, amelyet Bognár Gyula járási titkár irányított, és az iskola két ügyesen közreműködöm növendékét,

Tegyük le a garast!

Aki ismert a patt-aoM életet, az bizonyára sokszor elgondolkodik, hogy néhány év alatt mennyi változás történt embereit, családok életében. Ma már igazán nem megy eseményszámba, ha egy-egy volt agrárproletár fia mondjuk szobrászművész, mérnök, vagy más értelmiségi foglalkozású. Ez viszont valamikor, tíz egynéhány évvel ezelőtt hét megyére szóló szenzáció lett volna. De más vonatkozásban is hatalmas átalakulásom megy át a parasztság és ennek a változásnak nemcsak gazdasági szükségszerűségei vannak, hanem sokfajta érzelmi oldalai. Ha vázlatosan Is, de most erről az utóbbiról említsünk néhány megjegyzést.

Egy mezőtúri tsz-kanász vadonatúj személyautót vásárolt. S ez manapság nálunk még elég nagy szenzáció. Mi — nem tagadjuk — barátainkkal együtt szívből örülünk az ilyenfajta szenzációknak. Azt sem tagadjuk, hogy szívesen és sokat beszélünk róluk. Kedden már kint járt Mezőtúron fotóriporterünk és lefényképezte autóstól az új tulajdonost. Néhány nap múlva közöljük a fényképet. Ha úgy tetszik, propaganda céljából. No meg azért is, hogy Bálint gazdának, a Szabad Európa Rádió ,kiváló parasztszakértőjének” megkeserítsük a szájaízét és néminemű dokumentációs anyagot adjunk a magyar szövetkezeti parasztok „elviselhetetlen nyomoráról” írott cikkeihez,

Jói tudjuík, holnap még nem lesz Magyarországon valamennyi szövetkezeti tag autótulajdonos. (Néhány évvel ezelőtt még azt is mondtuk, hosszú idő kell ahhoz, hogy valamennyi új házat építsen, vagy vegyen, s ma már igazán kevés az, olyan régi szövetkezeti gazda, akinek nincs saját lakása.) De azt is tudjuk, hogy egyre többen lesznek. S ha már itt tartunk, érdemes egy cseppet elgondol- kozni. Nem a fentebb említett friss szenzáción, hanem ennek határozott mondanivalóján. Azon, hogy a szövetkezeti paraszt nemcsak többet keres, könnyebben él, hanem igényesebb, kulturáltabb emberré válik. Gondjai nem azonosak az egyéni gazda gondjaival, s erről többet kell beszélnünk, mint eddig.

Miről is van szó? Még 1948 őszén történt, hogy otthon, a falunkban hozzáláttunk egy t«z szervezéséhez. Nehezen, ment. Az az ember kötötte az ebet legjobban a karóhoz, akire a többi dolgozó paraszt felnézett és akit majdnem mindenben követett, ő már akkor azt mondta, hogy jónak tartja a nagyüzemi gazdálkodást, de azért szívesebben viseli örök életében az egyéni gondokat, az egyéni szabadságot:

Egyszer nagyon őszintén beszél get tthÄ véle. Akkor

még azt is elárulta, hogy amikor földet kapott nagyon megörült. De annak örült legjobban, amikor két szép lovat vásárolt, befogta őket a kocsijába, végigment az utcán és mindenki. tudta, hogy ő a gazda. „Hát tudod, ez a legfontosabb. Én gazda akarok maradni” — mondta. Amúgy nagyon éles eszű, gyors felt gású parasztember volt. S mi történt vele? Néhány év alatt az örökös hajszában még azt is elfelejtette, amit néhány évvel korábban az iskolában tanult. Szellemileg megrekedt.

Volt gyönyörű rádiója, de soha nem ért rá hallgatni. Újságot, vagy pláne könyvet csak minden szökőhónapban vett kezébe. Egyre azon rágta magát, hogy minél több legyen. Nem is élt rosszul, csak éppen nem élt emberi életet. 1951-ben aláírta a belépési nyilatkozatot. S most nemcsak jómódú, hanem megelégedett ember. Szép kis könyvtára van, munka után ráér művelődni, tanulni és szórakozni iá.

Hány, meg hány hozzá hasonló gazdálkodó él itt nálunk, ebben a megyében is. Olyanok, akik állandó bizonytalanságban élnek, hiszen soha nem tudják, mikor éri termésüket súlyos eiemi csapás, mikor tamadja meg jószagaikat betegség Igaz, ugyanezek a bajok a termelőszövetkezetet is érhetik. De az is igaz, hogy amíg egy embert valamilyen nagy kár örök életére tönkretehet, addig a közösséget nem érintheti ilyen veszély. Éppen azért, mert ott többen vannak és a gondok is sokfelé osztódnak.

összegezve. Azoknak, akiknek valamilyen közük van a szocializmus építéséhez, akik valamennyire is tárgyilagosan mérlegelik a múltat, a jelent és a jelenből mernek hinni a jövőben, közös ügyük a mezőgazdaság átszervezése.

Ennek a nagy ügynek az oltárán le kell tenni a garast. Ne csak néhány ember feladata legyen az úgynevezett agitáció, a parasztság meggyőzése, hanem itt, a mi megyénkben is mindenki ügye. Legyen az szövetkezeti gazda, tanácselnök, tanár, falusi tanító, mérnök vagy bármilyen foglalkozású ember. Merjünk beszelni a jó érdekében, s a tények alapján higgyük el, hogy ez az út a parasztság számára a felemelkedést jelenti.

Még sok a dolgunk. Az utóbbi időben a lapok sem foglalkoznak megfelelően a t&z-ek eredményeivel, a szövetkezeti gazdák életével. Szépítgetésre nincs szükség, de az igazság elmondására igenis szükség van.

S ez az igazság, jó lenne, ha kifejezésre jutna irodalmunkban, képző- és filmművészetünkben is. Mégiscsak eltűnődik rajta az ember, hogy erről a forrongó, sokrétű,, hatalmas méretű átalakulásról évek óta nem láttunk egyetlen filmet sem. Itt most nem arról van szó, hogy a ma még szélsőséges autóvásárlási dolgokkal érveljünk, hanem az általános eredményekkel.

És ez legyen mindannyiunk dolga, jobban, mint eddig.

Sz. I*.

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság tájékoztatása a JbemzeKről

Az elmúlt hónapok csapadék-mennyisége hazánkban csak hegyes helyeken múlta leiül az átlagot. így a talajvíz szintje általában átlag körüli, kivéve Tiszasüly környékét, á Körös völgy egyes helyeit, Hódmezővásárhely, valamint Battonya vidékét és Baja—Kiskunhalas közti területeket, ahol a talajvíz az átlagosnál 0,5—2,2 méterre, magasabb.

Az időjárás csapadékosabbra fordulása és egyén természeti jelenségek kedve- feőtiensége esetén azonban az idén is lehet tavaszi belvízelöntésekre számítani. Hazánkban. hétmillió hold a veszélyeztetett. terület, ez. az

össsmezőgazdasági területeknek 60 százaléka, de érinti a közutakat és vasutakat is. Ezért az Országos Vízügyi Főigazgatóság széles körben előkészítette a tavaszi belvízvédekezés munkáját,

A jelenlegi műszaki felszereléssel, amely 237 beépített és. mozgó szivattyútelepből áll, naponta 40 millió köbméter vizet tudnak a földekről leszívatni, ami egyenlő a Tisza közepes vízhozamával. Az előkészület fontos, mert például az elmúlt évben, amikor csupán 80 ezer holdat veszélyeztetett a belvíz, egymillió- hatszázezer forint értékű terményt mentettek meg a !<•

„Parasztságunk sem állhat meg egy helyben“

Népfront nagygyűlés Alattyánon

Uaéverő Máriát és Kovács Károlyt melegen ünnepelték.

A 85 főt kitevő községi bizottság megválasztása abban a bizonyos meggyőződésben történt, hogy Alattyán a jó kezdés után még jobban fog dolgozni.

A nagygyűlést követő ebéden egymást érték a telkes pohárksEÖmtők. <

Prostyák Sándor községi párttitkár hangsúlyozta, hogy a Hazafias Népfront, a párt és a tanács összefogásával lényegében a nemzeti egységet sikerült

a községben megteremteni,

mások arról beszéltek, hogy Alattyán. község feliedé halad,

Nárulsl László elvtánsa t sokan újból való látogatásra kérték, az asszonyok yiszont megmakacsolták magukat és addig nem engedték él a nagygyűlés kiváló szónokát, amíg mindnyáj u kkal egy-egy fordulót nem táncolt.

A kedves jelenet láttára az egyik újságíró megjegyezte: Ha ezt látná a „Szabad Európa", aligha merné még- egyszer azt hazudni, hogy a magyar nép bizalmatlan vezetői iránt. i>

Száz szónak is csak az a vége, hogy az alattyániak a járás bizottságválasztó gyűlésednek a végére igen mu- tatósj íéHi;i#tó jelet tettek}