Szolnok Megyei Néplap, 1958. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-06 / 31. szám

\ \ A kultúrotthon-igazgatők értekezlete Megyénk kultúréletének fontos eseménye játszódik le ma és holnap a szolnoki Jó­zsef Attila kultúrotthonban. A járási és városi kultúrott­hon igazgatók, és járási mű­velődési felügyelők találkoz­nak a megyei művelődési ve­zetőkkel. hogy megbeszéljék a kulturális forradalom Szol­nok megyei frontjának leg­égetőbb kérdéseit. Jelen vol­tak az értekezleten a pár és tömegszervezetek képviselői is. Molnár János elvtárs, me­gyei művelődési osztályveze­tő mondotta a bevezetőt. El­mondotta, hogy a termelés erősítése, a szo­cialista állam hatalom to­vábbi megszilárdításának egyik igen fontos feltétele a régi gondolkozás, élet- szemlélet megváltoztatása. Ez hosszadalmas nevelő munkát igényel, cs ebben a nevelő munkában éppen a kultúra munkásainak van élenjáró szerepük. Ennek betöltéséhez kívánt az értekezlet résztvevőinek sok sikert. A beszámolót Kurucz Ist­ván elvtárs tartotta. Az is­meretterjesztő munka hiá­nyosságaival kapcsolatban elmondotta, hogy az ellen- forradalomtól a múlt év no­vemberéig súlyos személyi hiányok és más szervezeti problémák akadályozták a munkát. Ezek azóta megol­dódtak, a munka javult. Az ismeretterjesztés réte- genkénti kérdéseiről szólott ezután. A munkásság köré­ben a legfontosabb feladat a közgazdasági műveltség eme­lése, hogy minden munkás megértse személyes részvéte­lének jelentőségét a terme­lésben. Ehhez kapcsolódik a műszaki propaganda. El kell érnünk, hogy az ösztönössé- get a proletár öntudat váltsa fel. Ehhez elsősorban termé­A magyar szakkor terveiből szakköri délutánon ről vitáztak, hogy írd az élet szettudományos neveléssel járulhatunk hozzá. A parasztság körében vi­szont elsődleges feladat az ag­rártudományi propaganda, a belterjes gazdálkodás minél szélesebb körben va­ló bevezetése végett. A közgazdasági ismeretek, szövetkezeti politika népsze­rűsítése itt is elengedhetet­len. Az értelmiség körében vég­zett kulturális nevelő munka homlokterében a materialis­ta világnézet, a marxizmus- leninizmus elsajátítása áll. Fel kell kelteni az értelmi­ség érdeklődését a legkülön­bözőbb tudományok iránt. Az eddig elért eredméryek szerepeltek ezután a beszá­molóban. Első helyen emlé­kezett meg Kurucz elvtárs a jászárokszállási és nagyárki népfőiskoláról, amelyeket jö­vőre több helyen szándékoz­nak megindítani, ha beválik. Ezenkívül több helyen indí­tanak különböző tanfolyamo­kat és előadássorozatokat. Hetvennégy kultúrotthoni szakkör van a megyében, ami szép szám, de működé­sük még sok kívánnivalót hagy hátra. Néhány érdekes számot is­mertetett ezután az előadó. A városi kultúrotthonok 150 előadást szerveztek, ezeken átlag 65 hallgató volt jelen. Ez bizony kevés. Még rosz- szabb a helyzet a járások­ban, ahol 408 előadáson át­lag 38 (!) hallgató vett részt. Kevés az agrárjellegű isme­retterjesztés, viszont igen sok az a politikus, a kérdéseket ilyen vagy olyan formában megkerülő előadás. Hiányzik a tudatos nevelés. Hiányos­ságként említette meg a be­számoló az ellenőrzés gyér voltát. Nagy hiba továbbá az, hogy a művészeti tevékeny­ség túlteng az ismeretterjesz­tés rovására. így van ez pél­dául a különben szép mun­kát végző jászberényi kultúr- otthonba is. A művészeti tömegmozga­lomról szólott a beszámoló másik része. Az ellenforra­dalom után. ahogyan a reak­ció erői kiszorultak a gazda­sági élet különböző őrhelyei­ről, olyan mértékben szivá­rogtak be a kulturális életbe. Ezért sok helyen rosszabb a helyzet, mint közvetlenül az ellenforradalom után volt. Ez természetesen elsősorban a műsorpolitikában nyilvánul meg. Sokszor megtörténik, hogy a játszandó darabot csak utolsó pillanatban jelentik be engedélyezésre, amikor a csoport felbomlásának veszélye nélkül a darabot leállítani nem lehet. Sajnos a rossz példa raga­dóst öntevékeny színjátszóink sókat tanulnak a megyébe leránduló maszek színészbri­gádoktól. — Sőt: a Szigigeti Színháztól átvették egyesek a gyengébb darabokat is. — Amit azonban a hivatásos színészek magasabb művészi színvonalukkal el tudnak fo­gadtatni. azt az öntevékeny csoportok egyáltalán nem tudják megoldani. Végezetül a legközelebbi döntő fontosságú kulturális eseményről, a felszabadulási kulturális találkozóról beszélt Kurucz elvtárs. Ezeknek célja, hogy szám­ba vegyük erőinket, lássuk csoportjaink működését. Hozzájárul ez az esemény a műsorpolitika befolyásá­hoz is. A találkozók szép eredmény-; nyel biztatnak. 163 csoport nevezése érke­zett eddig be. 129 egyéni szám. Ezek összesen 4600 embert mozgatnak meg. Most a műsorválasztás ko­moly munkája következik. Igyekezzünk a szovjet dara­bok legkiválóbbjait és érté­kes magyar műsorszémokat összeválogatni. A községek­ben Magyar-Szovjet Barát­sági Estek rendezésével kell elősegíteni a felszabadulási találkozók siketét. Keveset — de jobban! — ez most a feladat — tűzte ki végül a célt Kurucz elvtárs. Az érdeklődéssel fogadott beszámolót vita követte, — amelyhez számosán hozzá­szóltak. Az értekezlet tart. Egy meglátogattam a magyar szakkört. Nagy csodálkozá­somra, csak tizenkét személy volt jelén, ebből egy tanár és én — és teljes volt a létszám. A szakköri foglalkozás ponto san háromkor kezdődik. A szakkör titkára üdvözli a tag­ságot és ismerteti a műsort. Ezután egyenként felolvassák ' a műveket. Mindenki a saját írását. Utána következik a nagy vita, hogy ebben ez nem jó, itt nem helyes, stb. Utol- \ só előtti szó a szerzőé, majd utoljára Papp László tanár, a | szakkör vezetője mondja el véleményét és zárja be a vi­tát. Újabb mű felolvasása kö­vetkezik, újabb vita követi stb. Nemcsak az irodalmi ter- j mékekröl vitáznak, hanem például igen élvezetes vita í folyt egy 16 éven felüli film- I ről. Vagy például ilyen témá­célja?' Ez a Jcislétszámú szakkör nem hágaija magát a „ma­mut” szakkörökkel szemben. Hónapok óta tanulják Jókai Mór „A debreceni lunátikus” című négyfc Ivonásos vígjáté­kát, amit február 22—23-án szeretnének előadni. Nagy gondot okozott a női szerep­lők kiválogatása. Sikerült a lánygimnázium tanulói közül szereplőket megnyerni. Ugyanakkor február 24-re szavaló- és olvasóversenyt terveznek. Nincs könnyű munkájuk a szakkör tagjai­nak, de valamennyien „egy- húron pendülnek" és így könnyebben el tudják háríta­ni a nehezebb akadályokat. Bízunk benne, serény mun­kájuk nem vész kárba, jól fog az előadás sikerülni. Cseh László Mezőtúr Készülődés a technikus bál jó megrendezésére Kevés olyan Szolnokon, aki ne hallott volna már a Gépipari Tech­nikum negyedéves növendé­kei által minden évben ha­gyományosan megrendezett technikus bálról. Csaknem egy hete hirdetik a város­ban a plakátok, hogy a technikum KISZ szervezete az idén ismét megrendezi a Járműjavító kultúrhelyiségé- ben a hagyományos bált. Nézzük még, milyen elő­készületet tettek a diákren­Klasssíkus és tánclemeBz'Jet kapunk, a Ssooícfcunióbót Negyedévenként mintegy 60 ezer — töbi., sógében hosszanjátszó — lemezt importálunk a Szovjetunióból. A felvételek többsége | klasszikus zene. de szép sz^-rtpjal van­nak köztük operett- és tánclemezek is. A 'magyar könyv boltjaiban egyébként szovjet táskagramefonok is forga­lomba kerülnek, 630 forintos áron. lakos van. dezők. hogy minél jobban sikerüljön kultúrrendezivé- nyük. Ami a büfét illeti, már gondoskodtak a tanulók, hogy a vendégek minél jobb kiszolgálásban részesüljenek. Kétezerötszáz szendvicset ké­szítenek, 200 liter málna­szörpöt és 24C0 liter szódavi­zet szereztek be jó előre. Gondoskodtak a jó hangu­latról is. A Szolnokon köz­kedvelt Veresghy Gimná­zium zenekara, a Járműja­vító népi együttese és a ze­nész szakszervezet együttese húzza a talp alá valót. A szombaton megrende­zendő bált színvonalas kul­túrműsor előzi meg. Az is­kola növendékei hónapokkal ezelőtt felkészültek a vidám kabaréműsor előadására. A KISZ szervezet nagy segítsé­get kapott a városi tanács művelődési osztályától és a tantestület vezetőségétől. . — Mikó Ödönné tanárnő nagy­ban hozzájárult, hogy a ta­nulók egész estét betöltő műsorral lepjék meg a ven dégeket. Foto kiállítások 6 az üdülőkben A Szaktanács Elnöksége és a Magyar Fotóművészek Szö­vetségéinek vezetősége meg­állapodott, hogy a dolgozói kívánságára ezentúl rendsze­resen bemutatják a fotómű­vészek alkotásait az üdülők­ben. Az első kiállítás most nyűt meg a lillafüredi Pa­lota-szállóban. A Szaktanács más üdülőiben is rendeznék fotó-ki állítást. CSALÁDI KÖRBEN A neveled yondíai- az 3—5 éves kor között a gyer­mek idegrendszeri fejlődésé­nek legfontosabb sajátossága az, hogy agykérgi gátlásai fokozatosan erősödnek. Ezért indulatossága nyug taltmsága csökken és aka­rata szilárdul. A tudat ki­alakulása, az értelem fejlődé­sei lehetővé teszi a tilalmak megértését, ezek okának és helyességének belátását Nagymértékben fejlődik a képzelet. Ez visszatükröződik a gyermek játékában is. A nevelés módszerei közül a szoktatás jelentősége csok­im. de oz első két életév ed­digi eredményéi szilárdan megalapozzák a nevelés to­vábbi menetét. Ebben most már a -.lértékkel és helye­sen alkalmazott büntetés és jutalmazó*, és foloozatosan a meggyőzés jut mind fonto­sabb szerephez. A harmadik életévben nem ritkák a dacjelenségek. Saját­ságos, hooy a gyermek dacát egeszen- jelentéktelen dolgok idézik elő. Nem hajlandó olyan teendőket elvégezni, amelyeket azelőtt szó nélkül megcsinált. A dac néha odáig fajulhat, hogy a gyermek földhöz vágja magát, sír és eiKékülű akár a kétéves, ha indulatossá válik. Ilyen jele­netek azonban ritkák. Vajon mi a dac oka? Ebben ■ a korban a gyer­mek akarata ugyan erősödik, de belátása még nem elég fej ' -rtt ahhoz, hogy akaratát megfelelően irányítsa és al­kalmazza a környezet kíván­ságaihoz. Az agykéreg alatti líegfolyamatoknak, tehát az érzelmeknek és indulatoknak ■inég igen erős hatása van az agykérgi folyamatokra. A dacjelenségek helyes ne relés esetén rövid életűek, helytelen nevelés hatására viszont rögződnek és a gyer­meknek is, a környezetének is komoly nehézségeket okoz­nak Helytelen a neveles akkor q a kicsinyből mindenáron í avarjg verni a daccá, de ' "'koztqthxtó qXkor is, ha e re tlő gyermek gyakrqn in­dokolatlan kívánságát telje­síti. A testi fenyítés, mint ál­talában mindig dacosság ese­tién is, helytelen nevelő mód­szer, következménye kedve­zőtlen. Vagy fokozott tárnadó magatartást kelt és egyben rögzíti a dacot, ami évekig érezteti a hatását, vagy ellen­kezőleg: meghunyászkodóvá teszi a gyermeket. Az is ta­pasztalható, hogy a dac más utat keres magának, az ú. n. álcázott dac alkjában. Ilyen álcázott dac például, hogy a gyermek lassúvá, lustává vá lik, lassan eszik, lassan öltöz­ködik. Az álcázott dac másik csoportja az, amikor a gyer­mek ‘ látszólag nem hallja meg, amit kívánnak tőle, és mindent többször kell monda­ni neki. Hogyan szereljük le a gyermek dacosságát? Elsősorban is ne legyünk indulatosak. Nyugodtan, ked­vesen beszéljünk a gyermek­kel. Igyekezzünk megértetni vele, hogy helytelenül visel­kedik. Ha ez nem használ, mondjuk meg neki, hogy da­cosságának megadja az árát, így például nem mossa meg a kezét, nem kap vacsorát, ha nem rakja el a játékát, más­nap nem játszhat vele, stb. Dührohama esetén az a leg­helyesebb, ha a gyereket ma­gára hagyjuk és megvárjuk, amíg kimérgelódi magát.' Ha azt tapasztalja, hogy a han­gos jelenetnek semmiféle eredménye sincsen, lassan igijekezni fog környezetét ki engesztelni. A nyugodt, in­dulattól mentes viselkedés rövid idő alatt leszereli a da­cot és az ezzel kapcsolatos ki­töréseket. A kicsenyolcnek egy má­sik, ugyanebben az időszak­ban jelentkező sajátossága a malcacskodás. Ez abban áll hogy a gyermek ragaszkodik azokhoz a helyzetékhez, ame lyeket megszokott, és min­dennemű változás ellen tilta kozik Például csak a megsza köti ételeket fogadja c megszokott ágyában hc-lansf. aludni, köti magái aVkoz, hog-j ugyanaz á személy fake tesse le, stb. A nevelő akkor viselkedik helyesen, ha tudo­másul veszi a gyermeknek szokásaihoz való ragaszkodó sót. Igaz, néha fejtörést okoz, hogy miért sír, miért nyugta­lankodik a gyermek. Ilyenkor kívánságai szeszélynek lát­szanak. Nem helyes azonban ezeknek az egyébként ártat­lan kívánságoknak ellensze­gülnünk, mert a ragaszkodás­nak ez a korszaka csak múló jellegű. Akkor viszont, , ha ezeket az ártalmatlan kíván­ságokat nem teljesítjük, szük­ségtelen izgalmakat, nyugta­lanságot, dacot kelthetünk fel banhe. Az értelmi fejlődés követ­kezménye a 3—4. éves gyer­mekre jellemző állandó kér- deqősködés. Ebben a korban szokás a gyermeket „miértké- nek” is nevezni. Minden fele­letünket újabb kérdése kö veti. A gyermek minden kér­désére válaszolnunk kell, mégpedig röviden, érthetően és az igazságnak megfelelően. A gyermek képzeletét is ki kelj elégítenünk. Ennek a legjobb módja a mesemondás A mese a gyermek életének éppen olyan fontos tartozéka, mint a játék. A mese világa némiképpen hasonlít a játék­hoz, de a valóságtól jobban eltávolodik, és a képzelet soklíal erősebben uralkodik beftne. Gondoskodnunk kell arról, hogy a gyermeknek a mese iránti vágyakozása ki elégüljön. Növeltednek azonban azok a követelmények is, amelye­ket a nevelés a gyermekkel szemben támaszt. , Ebben a korban nagy lépésekkel ha­lad előre az önállóságra, a munkára való nevells. Meg kell kívánnunk a tilalmak megtartását, s ennek megfe. lelő büntetéssel és jutclma- mazással is súlyt kell ad­nunk. A gyermeknek most már tudomásul kell vennie és meg kell értenie, hogy hely­telen cselekedetednek, evge detle ségének reínézve kelle metlen következményi van ■ita'd. így nevelődik rendre, önfegyelemre. S ezeknek a tulajdonságoknak kifejleszté­sében a közösségnek jelenté­keny szerepe van. Éppen ezért igen ajánlatos a gyer­meket 3 esztendős korától óvodába adni. A családi ne­velés nem pótolhatja a közös­ségi nevelést, ennek előkészí­tője pedig az óvoda. ^iráiös lüntzfaseL díszített oásMmteritú Mérete: kb. 25x25 cm. Csipké­jét a hímzéssel azonos színű 8- a«s gyöngy fonállal horgolj uk. 1 .sgr: 1 P és 3 L váltakozása. 2 sor: minden lyukba 1 KP és 4 L. 3. sor: i KP a 4 L-es ívbe, 3 L, 2 P a következő ívbe 3 L, 1 KP az ívbe stb. 4. sor: min­den 3 L-es ívbe 1 KP, a 2 P fö­lött 7 L, a két ív összekötése fö­lött 3 L van a KP-k között. 5. sor: a L-es ívbe 5 P, köztük 1-1 pikó, a 3 L-es ívbe 1 P* Igaz, hogy még tél van, de a szabadban már leheletét, S aki csinos, szép akar lenni, az már most doskodik szép új ruhákról. Nedves, ködös időjárás a csúnya, viszkető-égő fagyda­ganatot előhívja azoknak a lábán és kezén, akik erre hajlamosak. Különös, hogy a száraz hidegben ritkább a fagyott láb és kéz, mint a párás, esős, mérsékelt hideg­ben. Sajnos, a sokat ajánl- gátolt „fagykenőcsök’“ nem sokat érnek és bizony az ilyen kenegetések nem segí­tik elő á cipőhúzást, vagy a kezek szépségét. Igen jó min­den esetben a forró és hideg víz váltogatása, végső eset­ben a röntgenbesugárzás. Ha szükségessé válik a vérkerin­gés jav fása, ezt csak orvos végezheti. sä, As éssserű táplálkozás téli időben nagyban hozzájárul­hat 3 meghűléses, fertőzésig betegségek megelőzéséhez, w~ 111ÉLI TUDNIMÓX ü Nem szabad egyoldalú elmé­letek alapján irányítani a táplálkozást. Elsősorban arra törekedjünk, hogy étvágyunk, ízlésünk kielégüljön. Télen több zsírt, vajat, szalonnát együnk és ha nem áll rend- delkezéöünkre kellő mennyi­ségű gyümölcs, akkor segít­sünk a vitaminbevitelen oly- olyképpem. hogy együnk — nyes hordós káposztát, ká­posztatorzsát, csipkeízt, C-vi- tamin tartalmú eukorícát és igyunk termelői bort. * A célszerű ruházkodás is fontos kérdés. Az egészség­tani kézikönyvek mindenféle ruhaanyaggal foglalkoznak, hogy melyik mién jobb és egészségesebb a hőgazdólko- áás szempontjából stb_ Itt most csak a lényegre szorít­kozunk: legfontosabb a 14b és a kéz melegen tartása, va­lamint a test átnedvesedésé­nek megfgátlása. .Nem a tör­zset kell prémekbe burkaim í (a prémkabátosok és- bőrka- Dátosok mindig náthással?!), hanem jó lábbeliről, vastag harisnyáról, kesztyűről kell gondoskodni. A- nyakra te­kert sál helyett inkább tér­jünk vissza nagyatyáink ér­melegítőire. A nyak nyugad- tan lehet szabadon, de a hű­vös végtag útján könnyen keletkezik meghűlés. :—'Höl­gyeinknek még egy külön ta­nácsot kell adnunk: ne szé- gy éljék az átlagnál kissé hosszabb szárú meleg nad­rágot, mert a női higánja szempontjából — ez sakkal hasznosabb, mint a nylfn fátyol

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom