Szolnok Megyei Néplap, 1958. február (9. évfolyam, 27-50. szám)
1958-02-28 / 50. szám
\ VILAQ PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEKI SZOLJIOK MEGYEI A M EG VEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA IX. évfolyam, 50. szám. ARA: 50 fillér. 1958. február 28. péntek. Fogadás Bukarestben a magyar párt• és kormányküldöttség tiszteletére Chivu Stoica és Apró Antal pohárköszöntője Tasnádi Zoltán, a Tisza Cipőgyár szakácsa adagolja az üzemi konyha ízletes ebédéhez a harmadik fogást a finom túróstésztát. Mint Ö mondja, üzemi konyhán is lehet ízletes és bő mennyiségű étkezést biztosítani. Az étkezők nem is cáfolják ezt az állítást, hanem jóétvággyal fogyasztják a kifogástalan ebédet. Szovjet segítséggel növekszik a magyar olajtermelés a feldolgozó ipar fejlesztése tovább javltja az üzemanyag ellátást Bukarest (MTI). Chivu Stoica, a Román Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke szerdán este fogadást adott a Bukarestbe érkezett magyar párt- és kormányküldöttség tiszteletére. A fogadáson Chivu Stoica, a Minisztertanács elnöke pohárköszöntőt mondott: — Népünk, dolgozóink országszerte nagy örömmel és baráti szeretettel fogadták a Magyar Népköztársaság küldöttségét, amelynek tagjaiban a testvéri magyar népet üdvözölték és kifejezték azt az elhatározásukat, hogy még szorosabbra fűzik a román-magyar barátságot. A Magyar Népköztársaság küldöttségének látogatásai Bukarestben, Iasihan, Románban, Bakóban, Marosvásárhelyen, Ploestiben hatalmas megnyilvánulása volt népeink megbonthatatlan barátságának, a népeinket átható nemzetköziség szellemének, megnyilvánulása annak a megbonthatatlan egységnek, amely összefogja a szocialista országokat, amelyek élén közös barátunk, táborunk vezető ereje, a nagy Szovjetunió áll. Küldöttségeink tárgyalásai a legteljesebb kölcsönös egyetértés szellemében folytak le és módot nyújtottak nekünk althoz, hogy isimét kifejezzük testvérpárt j aink nak azt az elhatározását, hogy erősítik kapcsolataikat, elmélyítik tapasztalatcseréjüket, — hozzájárulnak a nemzetközi kommunista mozgalom egységének megszilárdulásához. Ezeknek a tárgyalásoknak eredményei, amelyeket a közös nyilatkozat szentesít, kifejezik pártjaink és kormányaink nézetegységét a. Román Népköztársaság és a Magyar Népköztársaság kapcsolatait, a nemzetközi helyzet, a munkásmozgalom, a szocializmus építése és a béke megvédéséért vívott harc legfontosabb mai kérdéseit illetően. Erősen borult időben indulnak a túrkevei munkásőr egység tagjai a szokásos kiképzésre. Igaz, inkább csak a kiképzési nap szokásos, mert a kiképzés tárgya az már nem. A lovastudományt fogják most elsajátítani és ebből az anyagból ma lesz az első foglalkozás. Gyorsan felülnek a teherautóra és indulnak is, a tett színhelyére. Munkásőröknél nem ismerik a késést és az egység- parancsnok pontosan meg is kezdi az eligazítást. Nincsenek azonban egyedül, mert az állami gazdaság igazgatója, — ki szintén munkásember» — segítséget ad. Szaktanácsokkal szolgál a lovak kiválasztásánál, mindenkihez van biztató szava. A munkásőrök röviden meg ismerkednek a nyereggel és a nyergelés tudományával. —• Úgy mond iák: a lovas embernek ez igen fontos, mert ha rosszul nyergei a lovas, tönkreteheti a lovat és így legjobb segítőiétől esik el. Az elméleti és bemutató oktatás után az elvtársak a nyeregkamra felé mennek. — Az állami gazdaság igazgatója ezt is biztosítja a kiképzéshez. Ige?? ám. de megeredt Elhatározott szándékunk, hogy népeink, valamint a Szovjetunió vezete szocialista tábor egysége, a szocializmus és a béke érdekében erősítjük a politikai, gazdasági és kulturális együttműködést, a kölcsönös segély- nyújtást Népünk nagy megbecsülést tanúsít a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Magyar Népköztársaság kormányának határozott és bölcs politikája iránt és tiszta szívből örül a magyar nép sikereinek, amelyeket a szocializmus építésében, a népi hatalom belső és külső ellenségei ellen vívott harcban ért el. A magyar párt- és kormányküldöttség nevében Apró Antal mondott pohárköszöntőt: — Népköztársaságaink és dolgozó népeink szövetsége és barátsága a közös célért folyó harcunk azonosságán; a szocializmus építésén, a béke szilárd védelmén, a proletár nemzetköziség magasztos eszmém alapul — mondotta többek között. — Tagjai vagyunk a Szovjetunió vezette hatalmas szocialista tábornak, a varsói szerződésnek és közös érdekünk és kötelességünk ezek további erősítése. Népeink békét akarnak és mint minden szocializmust építő nép, barátságra törekszünk a világ minden népével. . A magyar-román barátságnak ezen az általános törekvésén, pártjaink eszmei azonosságán kívül még külön tartalmat és történelmi alapot ad a hagyományos, évszázados közös harc, melyet •népeink elnyomói,- kizsákmá- nyolói ellen folytattunk. Utalt a két nép történelmi sorsközösségére,— majd így folytatta: mindkét ország dolgozói jól tudják, hogy mostani és immár örök barátságunk csak azért válhatott népeink viszonyának jellemzőjévé és alapjává, — mert népeinket a kommuaz eső. Az átlagember azt mondja ilyen időben: a kutyát sem érdemes kiverni. — Valóban, mert szinte zápor- szerűen hullottak a kövér cseppek. De elhangzik a vezényszó: nyergelni — és nincs megállás, nem panaszkodik senki sem. öregek, fiatalok egymással versenyezve nyergelik lovaikat, hogy minél előbb a jól elkészített lovardában vegyék az első leckét, a lovastudományból. Persze, nem megy az olyan simán, mint ahogy elképzelik, mert a kipihent lovak és az időiárás akadályokat gördít a lovasok elé. A „Betyár” sehogy sem akarja lovasát a lovarda felé vinni, táncol, prüszköl, ugrál. de mindenkéDpen az Istálló előtt köt ki. Az egvség- parancsnok-helvettes meg- oróbáiia kivezetni, de félűt- ről ismét visszaiön. A rakoncátlan azonban kemény kézbe kerül, mert a lovas rendőrlárőr törzsőrmestere veszi kezelésbe és visz- •zayonhatatlarul be kell so- mlni a lovarda-egységébe. A rendőriárőr csak az idő- !árás elől. nihenőre tért be az állami gazdaságba. A lovakat pihentették ugyan, de magúnisták vezetik az új úton, a szabadság, a függetlenség, a szocialista építés útján. A magyar nép sohasem feledkezik meg arról, hogy felszabadításában a szovjet hadsereg oldalán harcoló román katonák is vérüket hullatták a mi szabadságunkért, hazánk felszabadításáért. Ezt az emberi, eszmei és érzelmi alapokon nyugvó és egyre fejlődő barátságunkat, együttműködésünket próbálta megzavarni 1956 októberében ismét közös ellenségünk, a nemzetközi imperializmus. A harcot, amelyet az ellenforradalom ellen vívtunk Önök is jól ismerik. Mi, magyar dolgozók — most tanultuk meg a saját kórunkon, súlyos véráldozatok árán, hogy minden erőnkkel, tudásunkkal védenünk kell a munkásosztály politikáját megtestesítő proletárdiktatúrát és ennek vezető erejét, a pártot. Megtanultuk, hogy a harc a szocializmus és a kapitalizmus erői között tovább folyik életre-halálra. Ha a párt nem éber, nem egységes, nem erős, a proletárdiktatúra nem tölti be feladatát. kát nem, mert mentek a munkásőrökkeL ök már szakképzett lovasok és pern állták meg. hogy ne segítsenek. Jól is esett a munkásőröknek a sok hasznos szaktanács. A szakadó esőben a lovasok egymás után hajtották végre a parancsot. —< Lépés, tanügetés, újból lépés, helyes testtartás, szabályos hajtószár-fogás, stb. Ezeket a tanulságokat és az önök 1956 november eleji baráti tanácsait hasznosítottuk az elmúlt tizenöt hónap folyamán. — őrizzük a párt tisztaságát, eszmei egységét, erősítjük minden eszközzel a munkáshatalmat és kemény harcot folytatunk ellenségeinkkel. A román és magyar nép most egy hangon, egy véleményen van országaink belső ügyeit és a béke megvédését illetően. Nézeteink nagy és kis kérdésekben azért is azonosak, — mert mindketten nemzeti katasztrófák, vérzivatarok figyelmeztető leckéiből ismertük meg a német militarizmus, az imperializmus vérszomját és szörnyűségeit, s most közösen harcolunk a békéért s egyúttal harcolunk dolgozó népeink anyagi és kulturális jólétéért, a szocializmus győzelméért országainkban. Az okmányok, amelyeket most aláírtunk, ezt a célt szolgálják. Erősítik a testvéri együttműködést politikai gazdasági és kulturális vonatkozásban. A fogadás a legszívélye- sebb baráti légkörben folyt le. Milyen emberek ezek a munkásőrök? Ezeknek nem számít az, hogy bőrig áznak? Nekik nem, mert ők nem pénzért, hanem a párt, — a munkásosztály hatalmának megvédéséért vállalták — önként ezt a munkát. Jól akarnak felkészülni, hogy ha a nárt hív. készen legyenek szeretett hazánk megvédésére. — ab. — A Kőolajipari Trösztnél tájékoztatták az MTI munkatársát az 1958. évi termelési feladatairól, beruházási programjáról, az ezzel kapcsolatos szovjet segítségről: — Az olajbányászat a múlt évben jó eredményt ért el: sikerült megállítani a nagylengyel! olajmező elvizese- dését és kitartó kutatófúrások után ser kerülhetett új olajkutak termelésbe állítására — hangzott a tájékoztatás. Az ilyen módon terven felül termelt több mint 40 ezer tonna olaj jó támpontot adott az idei terv megállapításához. Az 1958-ra kiszabott eredeti tervet mintegy 170 ezer tonnával növeltük. A felemelt tervet csak több és gyorsabb fúrással lehet teljesíteni. Erre a Szovjetunió segítsége ad módot. A 300 millió rubeles hosszúlejáratú hitel és a szovjet— magyar árucsereforgalmi megállapodás segítségével az év végéig több új Rotary mélyfúró berendezést és sok, úgynevezett jelrendszerű görgősfúrót kapunk. A kutatófúrások gyorsítása érdekében rendelkezésünkre bocsátanak kellő számú turbinafúró berendezést. A kitűnő berendezés szovjet találmány, szabadalmát az Egyesült Államok is megvásárolta: — Feldolgozó iparunkat, amely az elmúlt évben sokat fejlődött, 1958-ban tovább fejlesztjük. Ebben az esztendőben is, miként tavaly, — mintegy 700—800 ezer tonna nyersolajat kapunk a Szovjetuniótól, a tagok kezdik felismerni a lehetőségeket, s így 1957- ben már több tsz végzett öntözést. Ez évben pedig már több mint 1000 holdat kívánnak öntözni. — Gépállomásunk mindent megtesz annak érdekében, hogy a termelőszövetkezetek hasznos kezdeményezése minél gyorsabban megvalósuljon. A Béke Termelőszövetkezet mintegy 200 holdon akar vörösherét, s ezenkívül még egyéb kapásnövényeket is öntözni. A Hunyadi Tsz- ben hasonló tervek vannak. A legnagyobb rizstermelő szövetkezet, a Lenin, közel 300 holdas területen akarja ezt a munkát végezni, — A Damjanich, a Köztársaság, a Ságvári; a Kossuth Termelő- szövetkezetek, ezenkívül a tszcs-k szintén bekapcsolódnak a szántóföldi öntözésbe. Mintegy 1000 hold földről van szó. Ennek a területnek nagy része rizstelepnek épült, így az átépítésük szükséges, s ezt sajnos csak nehezen tudjuk megoldani, — mert hiányoznak a megfelelő gépek. — Ha megkapjuk a szükséges’ gépeket, akkor semmi akadálya nem lesz a nagyarányú öntözési tervek megvalósításának. Az öntözésre alkalmas és beépített területek okos hasznosításával városunk termelőszövetkezetei jelentősen hozzájárulhatnak a takarmányellátás javításához. Mi a masunk részéről minden néven nevezendő, erőnkből telő támogatást megadunk. s szakmai tanáccsal is ellátjuk a szövetkezeti gazdákat Kántor Lajos ,rfíV Karcag, GőpáUessáe. Tanácskozás Szolnokon, az iuari tanulók helyzetéről A Kommunista Ijfúsági Szövetség Szolnok megyei Bizottsága tanácskozásra hívta össze az ipari tanulóintézetek KISZ-titkárait, nevelőit, igazgatóit, a tanácsi szervek ipari osztály vezetőit. A tanácskozás fő napirendi pontját a Kommunista Ifjúsági Szövetség ipari tanuló programjának megvitatása alkotta. Bihari László elvtárs, a Szolnok megyei KISZ Bizottság ifjúmunkás felelősének beszámolóját nagy vita követte. A felszólalók főleg azon vitatkoztak, hol hozzanak létre KISZ szervezeteket, az ipari tanulóintézetben-e, az iskolában, vagy az üzemben. Végülis abban állapodtak meg. hogy KISZ szervezeteket az Intézet és az üzem adottságától függően alakítanak Szó esett a helyiipari tanulók jogvédelméről is. Nagyon sok kisiparos még ma is kizsákmányolja tanulóit, s az ipari osztályokon kívül a KÍSZ-nek is képviselnie kell a jövő munkásosztályának jogvédelmét. A tanácskozáson megjelent és felszólalt az MSZMP megyebizottsága részéről Lengyel Lajos élvtárs, a KISZ Központi Bizottságát pedig Szárvári elvtárs képviselte. A takamánytermesztés különösen sok gondot okoz' városszerte. A rizstermesztés meghonosodásával azonban a takarmánytermesztés problémája jórészt megoldható, különösen, mióta a termelők az öntözés más lehetőségeivel is ismerkednek. Ez az ismerkedés persze nem megy máról-holnapra, sőt elég nehezen bontakozik ki. Ennek megvan a maga oka. így a többi között az. öntözés sokszori átszervezése, a szakember, a szakpropaganda hiánya, s a szak- irányítás még ma is meglévő széttagoltsága. Mi _ a meglévő nehézségek ellenére 1956-ban már jelentős lépést tettünk a szántóföldi öntözés kiterjesztésére. Mintegy 1300 hold elmocsa- rasodott és elgyékényese- dett területet adtunk visz- sza a termelésnek. Az 1300 hold föld különböző tsz-ek kezelésébe került, s ahol a talajadottságok engedik, ott vörösherét telepítenek öntözésre. — A . takarmánytermelés szempontjából az öntözéses vöröshere termesztésének nagyon nagy a jelentősége. A lehetőségek kiaknázatlanok. Ezt .néhány számadattal is bizonyíthatjuk. Körülbelül hétezer hold- öntözésre beépített területünk van. — Ebből 35Ö0 holdat rizstermeléssel hasznosítanak a tsz- ek, vagy a tszcs-k, 3500 hóid pedig egyáltalán nincs öntözései hasznosítva. Ez azt jelenti, hogy tulajdonképpen mindössze 50 százalékos az öntözésre beépített terület okszerű hasznosítása. E tarthatatlan állapot megszűnőiéiben van. A szövetkezeti vezetők és Az öntözéses termelés problémái és lehetőségei Karcagon Közel 330.000 forint nyereséget osztottak ki Túrkeve és Mezőtúr szövetkezeti dolgozóinak Turkeve és Mezőtúr, a két szomszédos nagy' termelőszövetkezeti város neun csak mezőgazdasági társulásairól, hanem fejlett kisipari szövetkezeti mozgalmáról is nevezetes. Jó munkájúikat, eredményes gazdálkodásukat legjobban mutatja az, hogy az idáig megtartott mérlegzáró közgyűléseken 329 676 forintot osztottak ki tagjaik között az elért nyereségből. Legtöbb jutalékot, közel százezer forintot a Mezőtúri Lábbelikészítő és 60 000 forintot a Túrkevei Ruházati Szövetkezet osztott. Legkevesebb, 8800 forint a Túrkevei Mező- gazdasági Ksz tagjainak jutott, A nyereség természetesen jóval nagyobb a felosztott pénznél. Nagy összegeket akkumuláltak tartalékalapon s sokat fordítottak szociális, kulturális célokra, továbbá az üzemek fejlesztésére. Az igen tekintélyes nagyságú háziipari szövetkezetek, mint a mezőtúri szőnyegkészítők és agyagipari dolgozók még nem döntöttek a kiosztásról. Lovaskiképzés a turkevei munkásőrségnél i
