Szolnok Megyei Néplap, 1958. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-28 / 50. szám

A'h MSZBI Pedagógiai Szakosztályának

A Magyar — Szovjet Baráti Társaság Szolnok megyei Pedagógiai Szakosztálya a közelmúltban választmányi ülésen beszélte meg az elmúlt félévben végzett munkát, s a következő félév munkatervét.

A Szakosztály munkatervében első helyen szerepelnek azok

az élménybeszámolók, — amelyeket ez év januárjában a Szovjetunióban járt első magyar pedagógus bé- keküldöttscg tagjai fognak tartani a pedagógusok, a szülők és a tanulók előtt. Néhány — már eddig is lezajlott beszámoló — pl. a szolnoki Közgazdasági Technikumban. vagy a Kassai, Beloiannisz és Thökölyi úti általános iskolákban — azt bizonyítja, hogy a pedagógusok nagy érdeklődéssel hallgatják a szovjet pedagógusok életéről, s a szovjet oktatásügy helyzetéről szóló előadásokat.

A Szakosztály Mezőtúron, Kisújszálláson és Jászberényben pedagóm unkájáról

giaf ankétok megtartását tervezi, a pedagógusok és a szülők részére „A családi és iskolai nevelés összhangja” címmel.

A január 16—17-i országos pedagógiai konferencia anyagát fogják ezeken az előadásokon a konferencia résztvevői a hallgatók felé továbbítani.

A Szakosztály kezdeményezésére

március 13-án, Makarenko születésének 70., valamint március 28-án, Gorkij születésének 90. évfordulóján minden iskolában megemlékezést tartanak a két nagy szovjet emberről. Április 4-én és május 4-én a Szakosztály megrendezi — az előző években lezajlott nagysikerű találkozókhoz hasonlóan — a szovjet és a magyar pedagógusok találkozóját.

Az estek érdekessége, hogy azokon magyar tanulók adnak majd orosz nyelvű műsort.

Május hónapban — a szolnoki iskolák tanulóinak részvételével — orosz nyelvű sza valóverseny lesz, értékes díjakkal és jutalmakkal. A verseny megrendezése szintén az évek során kialakult ha gyomány folytatását jelenti.

A Szakosztály kezdeménye zésére már csaknem minden szolnoki iskola felvette a le velezési kapcsolatot a szovjet tanulókkal. A munkatervben feladatként szerepel ennek a levelezésnek a kibővítése, s ezen keresztül a magyar ég a szovjet tanulók barátságának az elmélyítése.

A Szakosztály értékes orosz nyelvű pedagógiai könyvtár ral rendelkezik, melyet rövidesen a város pedagógusai számára hozzáférhetővé tesznek.

Csak néhány pont ez a Szakosztály munkatervéböl. A Szakosztály a munka terv megvalósításával a magyar és a szovjet pedagógusok barátságának elmélyítését kívánja szolgálni.

N. J.

Hogy minden gyermek

becsületben nőjjön jel

— Az ííjuságvédelmi bizottság munkájából *—

HÍREK MEQyéHKBŐl

A szolnoki Vízügyi Igazgatóság körzetében az idén 23 millió forintot irányoztak elő belvízrendezésre. Hatmillió 700 ezer forintos költséggel a csatornahálózatokat újítják fel. A beruházásokra fordított összegből többek között megépítik a tiszasülyi és a tiszaderzsi szivattyútelepet; A Tiszasülyhöz tartozó főcsatorna és a besenyszögi öntözési főcsatorna kereszteződésénél korszerű hidat építenek. Sor kerül egy csőáteresz építésére is, amely a tiszasülyi szivattyútelep felé tereli majd a belvizet. A felújításra szánt összegből a köröséri és a sajfoki belvízi főcsatornát, valamint a villogó csatorna aksó és felső szakaszának a kotrását hajtják végre. A belvízrendezés idei munkálataival lehetővé teszik, hogy egy-két éven belül többezer holdas vizenyős területet állítsanak a termelés szolgálatába.

Jászberény város határá- ben lévő cserőhalmi homokbányában nemrégiben szép- diszítésű cserépedényeket és különféle vastárgyakat találtak. A jászberényi Jász Múzeum és a szolnoki Damjanich Múzeum régészei megállapították, hogy a talált

tárgyak a kétezres évekből, vagyis a késői vaskorszakból való Kelta-kori sírmaradványok. A természetes homokkitermelés folyamán három sír tárult fel. A művészies diszítésű cserépedényeken kívül nagyméretű vasból formált késeket, vasláncokat és karpereceket is találtak. A jászberényi városi tanács, valamint a szolnoki Damjanich Múzeum a leletek pontos meghatározása és az esetleges újabb sírmaradványok feltárása érdekében leletmentő ásatáshoz kezd.

Megyénkben az idén négy termelőszövetkezeti város: Karcag, Mezőtúr, Turkeve és Kisújszállás ünnepli megalakulásának hétéves évfordulóját. A jubileumi évforduló ünnepségeit márciusban tartják meg, más napokon, mint ahogy eredetileg tervezték. Karcagon, Mezőtúron és Tur- kevén március 9-én lesz a jubileumi ünnepség. Kisújszálláson március 23-án kerül sor az ünnepi esemény megrendezésére, amelyekre a párt- és kormány vezetőit is meghívták. A hétéves évfordulót egyébként a szövetkezeti tagok és az egyéniek szoros barátságának az ünnepévé, a nagyüzemi gazdálkodás jelentős állomásává akarják tenni.

*

Turkevén a volt ipartestület székházát az ifjúság birtokába adták át. Az új ifjúsági székházban a városi KISZ bizottság a napokban tartotta meg avató ünnepségét. A terv szerint a fiatalság új otthonában rendszeres előadásokat rendeznek, klubesteket tartanak. A szórakozáson kívül tanuláshoz, művelődéshez is lesz lehetőségük a székház látogatóinak. Könyvtár, újságok, irodalmi folyóiratok segítik a fiatalság művelődését.

*

A jászalsószcntgyörgyi Magyar-Szovjet Baráti Társaság felújítja és újból közszemlére teszi a társaság képes híradóját, amelyet annakidején az ellenforradalmá. rok megrongáltak. A baráti társaság egyébként a májusban megrendezésre kerülő jászsági nap keretében könyv- kiállítást és béketalálkozót szándékozik rendezni. Kiállítás lesz a jászság történetéről is, amelynek megtekintésére szovjet vendégeket hívnak meg. Az elmondottakon kívül még számos irodalmiest, békebeszélgetés, baráti találkozó teszi tartalmassá az MSZBT munkáját.

Á NŐTANÁCS Ifjúságvédelmi őrjárata indul az éjszakába. Kivilágított ablak előtt sétálunk. Bent talán mesét mond az édesapa, vágj’ talán a gyerekek Izgatott várakozással ülnek a rádió előtt, hogy meghallgassák a „Jóéjszakát gyerekek” esti műsorát. Csillogó szemmel figyelik a napi mesét, s mire az véget ért, anyuka már megvetette a puha ágyat, aludni tér a kisdiák.

Anyuka megvárja, míg álomba szenderül a kis család, eloltja a lámpát, s nyugovóra tér maga is. De a boldog családi otthonok melege nem hatolhat át a lehúzott redőnyökön az utcára. S az utca éjszakai kis csavargóira nem gondol senki, ők róják a féb- ruárvégi vasárnap éjszakát hiányos öltözetben, bekukkantanak a Népbüfébe, óvatlan pillanatokban felhörpintik az otthagyott italmaradékot, cigarettafüstben úszó mozivárótermekben törik a napraforgó-magot. Unott érdeklődéssel figyelik a felnőtteket, akik mitsem törődnek velük. Senki egy szót nem szól, nem figyelmezteti a gyerekeket, hogy:

— Gyerekek, hát mit kerestek ilyen késői órákban itt?

Nem, mert nem érez mindenki felelősséget szűkebb környezetén kívül a szélesebb társadalomért is.

A TISZA MOZI áporodott levegőjű várótermében az utolsó előadás közönsége várakozik. Lassan halad a nagy- mufató a nyolcas szám felé. Szőke fiúcska nézelődik a büfé kirakata előtt. Szemre öt-hat évesnek Látszik, nem tudja még felmérni a helyzetet, azt látja csupán, körülötte igazoltatják és haza küldik a kicsinyeket. Rebbenve húzódili védelmet keresve anyja árnyékában.

Az anya fiatal, elvált asz- szony SzandaszöllösrőL Vasárnapesti kikapcsolódásra jött be a moziba. Őszintén mondja, nem tudta, hogy a gyereket nem hozhatja magával éjszakára. S ígéretében bízhatunk.

A pádon négy gyerek ül. Négyük életkora összesen sem haladja túl a tizenhat évet. Ketten a Kisgyepről, ketten

Aiesiszigetrői vetődtek ide. Nem ismerik egymást. s mégsem véletlen, hogy együtt találjuk őket. Az idegenség, az elhagyatcttság, a felnőttek forgataga hozta össze a csendes sarokba társaságukat.

— Megvan a mozijegyetek?

Mutatják valamennyien.

Harmadosztályú jegyek, a legutolsó előadásrp.

— S hogy mentek haza?

Természetes hangon válaszolnak.

— Gyalog.

Gyalog, késő éjjel, Alcaiszigetre!

Azzal már tűnnének is el. A nyomezótiszt megállj-t parancsol. A pénztár elé járulnak sorban. Visszaváltják jegyeiket. A pénztárosnő ellenvetés nélkül cselekszik. Még rájuk is ripakodik, hogy mindenki hallja:

— Ugy-e, megmondtam, ne

váltsatok jegyet, úgysem mehettek be.

Különös. Megmondta, s kiadta mégis. S ha nem jön az ellenőrzés, aligha hárította volna lelkidsmeretét az éjszakában hazatérő gyerekek sorsa.

ÉTTERMI LÁTOGATÁSOK. A Kis Tiszában felnőttek asztaltársaságában sört iszik egy kisdiák. Beléptünkre nagyanyja ijedten húzza félre a poharat. Lám, tudja, tizenhat éven aluliak nem fogyaszthatnak szeszes italt. A fiúcska szeme csillog az italtól, noha váltig erősít geti, ő csak málnát Ivott. Felírjuk a nevét, mindössze IV,, osztályos tanuló.

A Nemzetiből jövet találkozunk velük, útban hazafelé. Nincs vitatkozás, ellenszegülés. Ahol járunk, megértik a szülök a rendeletet, 8 a rendelkezésen túlmenően — gyermekeik érdekét. Viszi haza az édesapa a Halászcsárdából, a Dózsa Klubból kisfiát, kislányát.

Háromnegyed kilenc. Nagy lármával, csapatosan gyerekek hancúroznak a Súgván út sarkán, minden felügyelet nélküL

— Hová-hová, fiúcskák?

— Haza, a Kertvárosba.

— Erre?

GYORSAN VISSZAFORDULNAK. Azt nem árulják el, hová indultak. Az Uttö- rőházból jöttek, a gyermekkarneválról.

Nem tartozik ide szorosan, de hadd jegyezzem meg. Levelet kaptam egy törökszentmiklósi többgyermekes édesanyától. Azt kéri. vesse már fel szerkesztőségünk, — mi szükség van az állandó gyer- mekbálakra? Véleményével nem áll egyedül. Igen, a szü- lök aggódnak (jogosan) aat egymást követő gyermekbá- lok. pajtáskameválok, legifjabbak rendezvényei miatt. Érdekes lenne ezt statisztikailag kimutatni, hány valamirevaló óvoda is nem tartott több esetben farsangi bált ezév- ben.

Helyes ez?

Dehogyis. Hát még az ilyen pedagógusmagatartás ?

Az Uttörőházban panaszt teszünk a karnevált rendező,

L. J.-nek. L. J. hátatfordítva. foghegyröl, fennhéjázó hanghordozással válaszol.

— Most nem érek rá. Majd beszélhetünk róla máskor.

S mindezt a gyerekek előtt teszi. A gyerekek előtt, akik most tanulnak udvariasságot, előzékenységet, megértést.

Sokan, nagyon sokan magukévá teszik céljainkat. A Járműjavító ifjúgárdistái önként jelentkeztek segíteni. A városi rendőrkapitányság vezetője maga kérte, hogy — legközelebb személyesen részt vegyen az őrjáratban.

S hozzátette még:

— A BIZOTTSÁG tájékoz-, tatása alapján jól láthatjuk, hol a darászfészek, S írják meg njuigodtan, a rendőrség a maga hatáskörével szigorúan fellép. Gyakori ellenőrzéseket tartunk, s feljelentjük azokat a moziüzemi vállalatokat, amelyek tizenhat éven aluliaknak jegyet adnak ki a későesti mozílátogatásra. Eljárunk azokkal az éttermekkel szemben, ahol fiatalkorúakat kiszolgálnak. S megbüntetjük azokat a szülőket is, akik késő este az utcán, nyilvános helyen hagyják gyermekeiket. Rendet akarunk teremteni.

Rendet a szolnoki utcán — mindenáron. Ezt akarja a nőtanács, a rendőrség, az ifjú- gárda. S ha kellemetlenség is ér egyeseket, a köz érdekében, a közösség összefogásával megszületik a rend.

Börzék Lajos

A.

TOLSZTOJ

íSsíi;

mélnöfű

fuheA éc/o

“T “ ff!1! 1 TTWTWTTTT'?}Wr WTW llWVftVWfV

Gyakran felkerestem a laboratóriumban a Kresztov- szkij-szigeten. Olyan találmányon dolgozott, amelynek nagy jentősége lett volna a vegyi hadviselés terén. Hallott már valamit az úgynevezett füstgyertyákról?

Selga rásandított, és felelet helyett megkérdezte?

— Mit gondol, nincs valami összefüggés Garin meggyilkolása és bizonyos lengyel érdekek között?

— Nem hinném. Ennek a gyilkosságnak sokkal mélyebben rejlő oka van. Garin kutatásaival az amerikai sajtó is foglalkozott. Lengyelországnak itt csak közvetítő szerepe lehetett.

Selga indítványára leültek a sétányon. Alig jártak arrafelé. Selga elővett a tárcájából néhány orosz és külföldi újságkivágást és kiteregette a térdén.- — ön azt mondja, hogy Garin kémiai kutatásokkal foglalkozott és kutatásairól hírek szivárogtak ki a külföldi sajtóba. Itt van egy és más, ami megerősíti az Ön szavait, de egyes dolgokat nem egészen értek, Olvassa például ezt:

„t.t Amerikában nagy érdeklődést keltett az a lenin- grádi közlemény, amely egy orosz feltaláló munkájába vonatkozik. A feltevések szerint olyan találmányról van szó, amely rombolóerő tekintetében minden eddig ismert találmányt felülmúl.”

Pitkevics elolvasta a közleményt éa elmosolyodott?

— Érdekes.:. erről nem tudok.:. Ilyesmiről nem hallottam. Nem, ez nem Garinról szól.

Selga átnyújtotta a második újságkivágást:

„.,. A csendes-óceáni amerikai flotta küszöbön álló nagy hadgyakorlataival kapcsolatban azt a kérdést intézték a hadügyminisztériumhoz: van-e tudomása azokról a példátlan rombolóerőt képviselő találmányokról, amelyeken Szovjet-Oroszországban dolgoznak?”

Pitkevics vállat vont:

— Badarság — mondta és elvette Selgától a harmadik űjságkivágást:

„ 5.. Rolling amerikai milliárdos, a vegyipari trösztvezér, Európába utazott. Utazása a kőszénkátrány és konyhasó melléktermékeit feldolgozó gyárak trösztjének szervezésével függ össze. Rolling Párizsban adott sajtó- nyilatkozatában azt a meggyőződését fejezte ki, hogy hatalmas vegyipari konszernje jelentősen hozzá fog járulni a forradalmi erők által felzaklatott óvilág nyugalmának helyreállításához. Rendkívül élesen nyilatkozott Rolling Szovjet-Oroszországról, ahol a hírek szerint titokzatos kísérletek folynak a hőenergia nagy távolságra való átvitele terén.”

Pitkevics figyelmesen elolvasta ezt a közleményt i6. Egy darabig eltűnődött, majd homlokát ráncolva így szólt:

— Hát igen. Ez könnyen lehetséges. Garin meggyilkolása ezzel az újsághírrel függhet össze.

— Ön sportol? — kérdezte' váratlanul Selga. Megfogta Pitkevics kezét, és tenyerével felfelé fordította. — Én szenvedélyes sportoló vagyok.

— ön azt vizsgálja, nincsenek-e bütykök a tenyeremen az evezéstől, Selga elvtárs.., Nézze csak, itt láthat két hólyagocskát: ez azt bizonyítja, hogy rosszul evezek, és hogy két nappal ezelőtt valóban eveztem egyfolytában vagy másfél órát. Garint vittem át csónakon a Kresztovszkij-szigetre.;. Kielégíti önt ez a felvilágosítás?

Selga elengedte Pitkevics kezét és elnevette magát:

— ön csakugyan legény a talpán, Pitkevics elvtárs. Érdemes volna önnel komolyabban foglalkozni.

— A komoly harctól sohasem riadok vissza.

<— Mondja csak, Pitkevics, ismerte azelőtt is ezt a mégyujjú lengyelt?

— Azt akarja tudni, miért voltam úgy meglepve, amikor megláttam a négyujjú kezét? önnek nagyon jó a megfigyelőképessége, Selga elvtárs. Nos, igen, nagyon meglepődtem... sőt mit több: megijedtem.

— Miért?

— Ezt már nem mondom meg.

Selga az ajkát harapdálta. Végigpillantott a néptelen.

sétányon.

— Nemcsak a keze csonka annak az embernek — folytatta Pitkevics. — A mellén is óriási forradás húzódik keresztben. Garin csonkította meg ezerkilencszáz- tizenkilencben. Egyébként Sztasz Tiklinszkijnek hívják ezt az embert.; 5

— Hogyan? — kerdezte Selga. — A megboldogul Garin talán ugyanolyan módon csonkította meg őt, aho gyan azokat a háromhüvelykes deszkákat vágta el?

Pitkevics hirtelen felkapta fejét és a detektívre nézett. A két ember néhány másodpercig farkasszemet nézett egymással: egyikük nyugodt és kifürkészhetetlen arckifejezései, a másik vidáman és nyíltan.

— Ügy látom, mégiscsak le akar tartóztatni, Selga elvtárs!

— Nem;.. Erre még ráérünk;

— Igaza van. Én sok mindenről tudok; De ialán mondanom sem kell, semmiféle kényszerítő eszközzel nem fogja kiszedni belőlem azt, amit nem akarok elárulni. A bűntényben nem vettem részt, ezt ön is tudja. Akarja, hogy nyílt kártyákkal játsszunk? Állapodjunk meg a harc feltételeiben: egy-egy jól sikerült támadás után találkozunk és nyíltan elbeszélgetünk. Olyan legyen ez a küzdelem, mint a sakkjáték. Tilos minden olyan fogás, amely a másik életébe kerülhet. Erről jut eszembe: miközben mi itt beszélgetünk, ön nem-is sejti, hogy halálos veszedelem fenyegeti. Biztosíthatom önt, hogy nem tréfálok. Ha például az ön helyén most Sztasz Tiklimszkij ülne, én óvatosan körülnéznék, hogy nincs-e senki a közelben, azután kényelmesen elsétálnék a Szenátus térre, őt pedig reménytelenül holtan találnák ezen a pádon, undorító foltokkal a testén. De ismétlem, nem szándék- szóm ilyen fogásokhoz folyamodni önnel szemben. Nos, belemegy a játékba?

— Rendben van. Belemegyek — felelte Selga csillogó szemmel. — Akkor hát én támadok először. Helyes?

— Persze, ha nem csíp el ott a postahivatalban, úgy sohasem ajánlottam volna fel önnek ezt a játszmát. Ami pedig a négyujjú lengyelt illeti, megígérem, hogy segítségére leszek a felkutatásban. Bárhol találkozom vele, haladéktalanul értesítem telefonon vagy táviratilag.

— Rendben van. Most pedig, Pitkevics, mutassa meg, miféle ördöngős dologgal fenyegetett:..

Pitkevics a fejét csóválta, majd elmosolyodott:

— Ám legyen: nyílt kártyákkal játszunk — mondta, s óvatosan előhúzott oldalzsebéből egy lapos dobozt. Ujjnyi vastagságú fémcső volt benne.

— Ennyi az egész. Csak meg kell nyomni az egyik végén, s ott belül megcsörren egy kis üvegdarab.

9.

Selga már a bűnügyi nyomozóhatóság épületének közelében járt, amikor hirtelen megtorpant, mintha nekiment volna valami távíróoszlopnak.

— Hah! — tört ki belőle. — Hah! — fújt mérgében és dühösen dobbantott a lábával. — ö, micsoda agyafúrt, ravasz fickó!

(Folytatjuk.)