Szolnok Megyei Néplap, 1958. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-26 / 48. szám

YTtAG PROLETÁR/Al EQYBSOUETEKl SZOLNOK MEGYEI Mi is játszhatunk még rajta... A MEGYEI PÁRT B I 2 O TTSÁQ É3 A MEG IX. évfolyam. 48. szám. AB A: 50 fillér. VEI TANÁCS LAPJA 1958. február 28, szerda A magyar párt- és kormány­küldöttség romániai látogatása Román (MTI). A magyar párt- és kormányküldöttség tagjai hétfőn délután meg­érkeztek a Bacau tartományi Román városába. Az állomá­son nagy tömeg várta a ven­dégeket. Amikor a különvo­nat begördült a pályaudvar­ra, Roman város lakossága hosszasan éltette a magyar nép küldötteit. A küldöttség tagjai elláto­gattak a romani csőgyárba, amely a múlt év novemberé­ben kezdte meg a termelést Ez az üzem a Szovjetunió se­gítségével épült fel és jelen­leg Délkelet-Európa legkor­szerűbb csőgyára. A csőgyár dolgozói nagy lelkesedéssel köszöntötték Kádár Jánost és a küldött­ség többi tagját. Az üzemlá­togatás után a vendégek resztvettek az üzem nagygyű­lésén, amelyet az egyik épü­lőfélben lévő hatalmas csar­nokban rendeztek a tisztele­tükre. Gheorghe Bosica, a csőgyár igazgatója üdvözölte a vendégeket. Rámutatott a két nép barátságának jelen­tőségére, majd ismertette a csőgyár eddigi munkájának eredményeit. Beszédét a kö­vetkező szavakkal fejezte be; Kérem a kedves vendége­ket, tolmácsolják majd a tehetséges magyar fémipari munkásságnak és a Ma­gyar Népköztársaság egész dolgozó népének a romani csőgyár dolgozóinak üdvöz­letét. Biztosítjuk őket, hogy mellettük állunk a szocializmus építéséért ví­vott harcunkban. Ezután Apró Antal lépett a mikrofon elé. Beszédében a többi között a magyarorszá­gi ellenforradalom tanulsá­gait elemezte, s rámutatott, hogy az ellenforradalmi ese­mények első és legfontosabb tanulsága az. — hogy a pártnak, a mun­kásosztály és a dolgozó nép pártjának sziklaszilárdnak, erősnek és eszmeileg egy­ségesnek kell lennie. A másik tanulság pedig az, hogy erősnek kell lennie a proletárdiktatúrának, — a néphatalomnak. Apró Antal beszédének to­vábbi részében a szocializ­mus magyarországi építésé­ről beszélt, s hangsúlyozta, hogy a szocialista társadal­mi rendszer megvalósításá­ért még sok a tennivaló. Apró Antal befejezésül a magyar—román barátságról mondotta el. hogy a két nép kapcsolatai még bensőségesebbé, még szilárdabbá válnak a ma­gyar párt- és kormánykül­döttség látogatásával. E barátság jelentősége túlnő határainkon. Nemcsak a két nép egysé­gét, összefogását szilárdítja, hanem jelentősen hozzájárul a szocialista tábor erőinek növeléséhez, annak a tábor­nak erősítéséhez, amelyben a Országos Mezőgazdasági Kiállítás ás vásár — nemzeiküzT iiork.áiiíiás ás bor-verseny Jelentkezés hatóridejeje: 1930. március 31. Az idén újból megrendezik Budapesten a hagyományos Országos Mezőgazdasági Ki­állítást és vásárt, kibővítve a nemzetközi bor-kiállítással és bor-versennyel. A kiállí­tás 1958. szeptember 12-től 28-ig tart. A kiállítás célja: hogy be­mutassa mindenekelőtt a me­zőgazdaság szocialista átszer- \ ezésében elért eredményeket és tapasztalatokat. Ezenkívül pedig bemutatja a magyar mezőgazdaság növényterme­lési, állatenyésztési, kertésze­ti eredményeit A kiállításra jelentkezhet­nek, mint kiállítók: állami 1 kísérleti, tan-, stb.) gazdasá­gok, mezőgazdasági termelő-, vetkezeti csoportok, termelői szakcsoportok, mezőgazdasá­gi társulások, gépállomások, mezőgazdasági jellegű, illetve a mezőgazdasággal kapcso­latban álló intézmények, szö­vetkezetek, egyesületek, vál­lalatok,. üzemek, stb., vala­mint ezek bármilyen beosz­tásban lévő kiváló termelési eredményt elért dolgozói. — Kiváló termelési eredménye­ket elért egyénileg gazdálko­dó dolgozó parasztok. Jelentkezhetnek továbbá a kiállításra a mezőgazdasági termeléssel összefüggő ipar­cikkek, gépek, újítások és egyéb áruk mintapéldányai­nak bemutatására, illetve ke­reskedelmi célokat szolgáló készleteik árusítására: a me­zőgazdasággal kapcsolatos tevékenységet folytató (szak- májú) — külföldi és belföldi •— ipari üzemek, kereskedő- cégek és vállalatok, kis- és háziiparosok, földműves- és fogyasztási szövetkezetek, közintézmények, újítók, stb. Sok problémát szokott okoz­ni a jelentkezés módja. Ezért közöljük az alábbiakat: A jelentkezés, jelentkezési la­pon történik. A jelentkezési lapokat a mezőgazdasági ter­melőszövetkezetek, termelő­szövetkezeti csoportok, ter­melői-szakcsoportok, mező- gazdasági társulások és egyé­ni termelők az illetékes Já­rási, vagy Községi Tanács Végrehajtóbizoltsága Mező­gazdasági Szakigazgatási Szervénél, állami gazdasá­gok, vállalatok, stb. felügye­leti szervüknél, egyéb kiállí­tók és résztvevők közvetlenül a Kiállítási Irodánál szerez­hetik be. A jelentkezés ha­tárideje: március 31. A nemzetközi bor-verse­nyen résztvehetnek külföldi és belföldi bortermelő gazda­ságok, szövetkezetek, pince- gazdaságok. egyéni termelők, fehér, vörös és siller-termelői és forgalomban lévő borok­kal, .fehér, vörös és siller­minőségi borokkal, különféle csemege borokkal, borpárla­tokkal. Belföldi termelők szá­mára a nemzetközi bor-ver­senyen való részvétel előfel­tétele egyfelől: az 1958. évi országos bor-versenyen elért helyezés, illetve az országos bor-verseny bíráló bizottsá­gának a részvételre feljogo­sító minősítése, továbbá az. hogy a termelő gazdaság, — vállalat a verseny részvételi feltételeiben meghatározott kötelezettségeknek eleget te­gyen. A jelentkezési lapokat, va­lamint a részvételi szabály­zatokat már megkapta min­den Járási, Városi és Közsé­gi Tanács VB Mezőgazdasági Osztálya. békeszerető, békét akaró em­berekkel együtt ma már a föld népességének jobbik és nagyobbik fele menetel. Az üzemi nagygyűlés után a magyar küldöttség tagjai a városi pártbizottság és nép­tanács vendégeiként vacsorán vettek részt. MA: SzUvUáxi fubá&áH (5. oldalon) A löldmivelésiigyi miniszter rendelete a termelő*aövetkezeti mezőgazdászok alkalmazásáról A Magyar Közlöny a föld­művelésügyi miniszter rende­letét közli a mezőgazdasági termelőszövetkezetek mező­gazdászainak alkalmazásáról. A rendelet kimondja, hogy az ötszáz holdnál nagyobb földterületű mezőgazdasági termelőszövetkezeteknél le­hetőleg egyetemet, vagy főiskolát, de legalább me­zőgazdasági technikumot végzett mezőgazdasági — szakembert — kell alkal­mazni. A szomszédos, vagy egy­máshoz közeüekvő ötszáz holdnál kisebb termelőszö­vetkezetek közösen alkalmaz­hatnak mezőgazdászt Azok­nál a termelőszövetkezetek­nél, amelyeknél a vezetőség­ben szakképzett mezőgaz­dász van, — és az eredmé­nyek a szakszerű gazdálko­dást bizonyítják — külön me­zőgazdász alkalmaztatásától el lehet tekinteni. A mezőgazdász feladata, hogy előmozdítsa a termelő- szövetkezeteknél a korszerű, belterjes irányú, szocialista nagyüzemi gazdálkodás szak­szerű vezetését, közreműköd­jön a jövedelmező gazdálko­dás kialakításában, a terme­lési tervek elkészítésében, ki­dolgozza a helyes vetésforgó rendszert, gondoskodjék a fejlett agrotechnikai módsze­rek bevezetéséről, a termés­átlagok fokozásáról, a mező- gazdasági munkák minőségé­ről, előmozdítsa az állatte­nyésztés fejlesztését, szervez­ze a rét- és a legelőgazdál­kodást alakítsa ki a helyes munkaszerevezeti egysége­ket. A mezőgazdász alkalmazá­sáról a termelőszövetkezet közgyűlése dönt. A szak­embert munkaszerződéssel kell alkalmazni s munka­bérének megállapításánál általában az állami gazda­ságoknál hasonló munka­kört betöltő agronómus ré­szére megállapított mun­kabért kell irányadónak tekinteni. A termelőszövetkezet köz­gyűlése azonban — a gazdál­kodás eredményességéhez képest — a mezőgazdász ré­ti lést tart a Hazafias Népfront Megyei Elnöksége Február 27-én, 9 órakor ülésezik a Hazafias Népfront megyei elnöksége, hogy meg­vitassa a népfront egyéves távlati tervének javaslatát és meghallgassa Halász Mátyás, megyei titkár beszámolóját az elmúlt hónapban végzett munkáról. _ __ _ szére a pénzbeli munkabéren felül prémiumot, vagy mun­kaegységrészesedést is meg­állapíthat. Termelőszövetkezetek ré­szére indokolt esetben — az alkalmazott mezőgazdász pénzbeli munkabérének ötven százaléka erejéig, egy év tar­tamára állami támogatás en­gedélyezhető. Az állami tá­mogatás kivételesen ötven százalékon túl is terjedhet, de a havi nyolcszáz forintot nem haladhatja meg. — tálán éppen erről beszél ez a két szovjet hangszerkészítő ipari tanuló, 15 nap alatt 3000 kh kikapcsolt rizstelepeket kell rekonstruálni Kedden délelőtt a gépállo­mási igazgatók, öntözéses szakemberek, műszaki veze­tők és a járási, városi taná­csok főagronómusai tárgyal­tak az öntözéses takarmány­termelés legégetőbb problé­máiról Kisújszálláson, a Vá­rosi Tanácson. Mihályfalvi István, a helyi Kísérleti Ku­tató Intézet vezetője és Lán- czi Antal, a Vízügyi Igazga­tóság főmérnöke ismertették azokat a feladatokat, ame­lyeket a kikapcsolt rizstcle- pek kisebb költséggel és mun­kával járó átalakításán kell végrehajtani, Az idén 15 napon belül 3900 hold kikapcsolt rizstele­pen kell elvégezni a rekonst­ruálást, vagyis a kisebb költ­séggel járó átalakítást. Ez az a terület, amelyet öntözéses takarnia ny te emésztésre kí­vánnak a megye termelőszö­vetkezetei beállítani. A gép­állomások vezető emberei gépállomásonként megkap­ták, hogy hol mennyi az a terület, amelyen e munkákat el kell végezni. A végrehaj­tandó feladatokhoz be kell szerezniük a szükséges gépe­ket Megtörtént a döntés: többmilliós költséggel ebben az évben e'késziii a szó noki pályaudvar iizemvíz-ellátásának feiújitasa és konzeríísiiése Hát bizony nem valami kedv-deirítő látvány, mikor az ember Szolnokra érkezik, kilép az állomás épületéből és látja, hogy azon a hatal­mas, kétemeletes új, de még távolról sem kész épületein, minden csendes, néma. Saj­nos a szolnoki űj állomás építkezése, mi tagadás így is van, nem tartozik a kiemelt építkezések sorába és így egyidőre le kellett állítani a munkáit. Még lehangolóbb, ha a szakértő szeme azt lát­ja, hogy azt a két nagy göd­röt, amelyben 1956 nyarán szorgos munkáskezek a mo­dem technológia előírása szerint víz-szint sűllyesztéses eljárással dolgoztak a nagy- mennyiségű talajvíz elveze­tésén, mo6t salakkal, törme­lékkel töltik be. Ezeaoen a vizes gödrökben sokszaz ezer forintnyi mun­ka fesszik, de hiaoa „acidig nyujtozkoajai, arrug a taka­rod er" regi, magyar Köz­mondás atapjan, nem volt más megoldás. Az építkezést egyelőre loxy^atni nem ledet. Viszont ezt a két „förtelmes mocsáruűzt" árasztó gödröt, amely a legrosszabb ajánló­levél volt mindén Szolnokra érkező idegein számára, el kell tüntetni. így merült fel az a legegyszerüDb és tegyük hozzá, legolcsóbb megoldás; a drága pénzen kiásott göd­röket be kell ismét temetni, anélkül, hogy a talajvíz el­vezetése véglegesen megol­dást nyert volna. A talajvíz elvezetésére ugyanis ezért volt szükség, mert az új szolnoki vasútál­lomás egyik főépülete éppen a gödör fölött épült volna, tehát az épület alapozását csak a vízszint süllyeszt«; elvégzése után lehetett vol­na elvégezni; Mindezt azért írjuk meg, mert e szomorú motívumok­kal szemben, most mégis csak közölhe­tünk egy jó hírt: három és fel milliós költséggel ebben az évben a szolnoki pálya­udvar üzemvíz ellátásának felújítása és korszerűsítése megtörténik. Ez a szakszerű címe, araiak a szép építkezési program­nak, ameiyet az 5. sz. Mély­építő Vállalat kapott itt Szol­nokon és amelyet az év vé­gére be kell fejezni. Bizonyosra vehető, hogy még hamarabb megtörténik a létesítmény átadása, mert az építő vállalat helyi épí­tésvezetőségének kis irodá­jában már hetek óta ott ál­lanak tekercsekben a ter­vele, ott böngészik a költség- vetés ezernyi számadásait a műszaki vezetők és mint csata előtt a vezérkar, való­sággal haditervet dolgoznak ki erre a munkára. Mert a tervek, ha bármily alaposak is, mégis csak rajz­táblák és íróasztalok felett születtek és azokat még igen sok helyszíni szemle, organi­zációs bejárás, beruházóval, tervezővel való tárgyalás után lehet, a gyakorlati megvalósulás stádiumába juttatni. Hogyne is kellene, mikor e nem sokat mondó cím alatt, hogy „MÁV pályaud­var, üzemvíz ellátásának fel­újítása és korszerűsítése’* az a műszaki feladat rejtőzik: a Tiszától — az elevátor mellől — összhosszban (ez a műszaki nyelv, magyarul: összhosszúságban) 6 ezer fo­lyóméter nyomóvezetéket kell építeni, amely a Tiszá­ból az ipari vizet eljuítatja a szolnoki nagy pályaudvar területére. Megtudjuk az építésveze­tőtől, hogy á tervek szerint, a nyomóvezeték a Tiszától a tiszai rakodópályaudvart és a szónoki nagy állomásit ösz- szekötő vasútvonal mellett, fog haladni, A nyomóvezeték rendszer­rel épülő, 159—316 cm át­mérőjű hegesztett acélcsö­vek biztosítják a szolnoki pályaudvar ipari vízellá­tását, illetve juttatják el a folyó vizét mindazokba a berendezésekbe, amelyekre a pályaudvar területén szükség van. Ez a nagyszabású munka tavasszal kezdődik, termé­szetesen nem függetlenül at­tól, hogy az időjárás milyen. így, röviden elmondva nem igen sejthető, hogy ez a munka milyen komoly műszaki felkészültséget kí­ván. A Jeryek szerint a nyo­móvezeték a már fentebb említett vasútvonal mellett halad. Ezt a vasútvonalat azonban utak, utcák keresz­tezik, amelyeket ugyanígy keresztez majd a vágányok­kal párhuzamosan haladó acélcső-vezeték. S ma gába a szolnoki pályaudvaron, —1 ahol természetesen a vona­tok közlekedése változatla­nul megy minden irányban, a nyomóvezetéket el kell ve­zetni oda, azokra a helyek­re, vízdarukhoz, vízcsapok­hoz, amelyeket a tervek megjelölnek, illetve előír­nak. Tehát a munka neheze majd csak akkor következik, mikor az építők az elevátor­tól kiindulva a csövek fekte­tésével eljutottak a pálya­udvarig és ott ezt a munkát változatlan vasúti forgalom mellett, a vágányok alalt kell tovább folytatni. Dehát a mélyépítőik végezlek mai- ilyen komplikált, sőt ennél nehezebb munkát, és bizo­nyos, hogy ezt a műszál? i feladatot is meg fogják ol­dani. Megjegyezni kívánjuk, — hegy a Tisza-parton a víz- kivételi-művet az ilyen mun­kákban specialista Közleke­dési Építő Vállalat készítet­te el; Azt hisszük, hogy addig is, amíg a szolnoki új va­sútállomás építkezése is­mét megindulhat, illetve folytatódhat, vigasztalásul szolgál, hogy a pályaadva" fejlesztésére kormányunk ilyen tekintélyes összeget fordít, amelynek nyomán feltétlenül gyorsabbá és biztonságosabbá válik va­sutas dolgozóink munkája w. (“O -Sl < i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom