Szolnok Megyei Néplap, 1958. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-25 / 47. szám

AZ ANYAGI OLDAL...

Amikor az idei terv és a

vele kapcsolatos irányelvek nyilvánosságra kerülitek, sokan problémáztak néhány ujszerű vonásán. — Valóban különös is az pl., hogy a tervet nem lehet túlteljesíteni — nem prémium és jutalomfeltétel, a magas termelési százalék stb. Főlég azok előtt új — s mondjuk meg, érthetetlen is ez, akik az elmúlt évek túlzott irama miatt afféle termelés bajnoksághoz szoktak s most szűknek érzik a felállított plafonokat.

Pedig ez így lesz most- már — nemcsak átmenetileg, hanem tartósan. Egy szolid, de megalapozott gazdasági politika körvonala bontakozik ki, mely nem biztat a tervhatárok túllépésére csak azért, hogy termeljenek az üzemek — esetleg szükségtelen árukat — túlméretezett és kiszámíthatatlan nyersanyagfogyasztással, nagy szerszám- és berendezéskopással, egyre csökkenő haszonnal, vagy éppen ráfizetéssel.

A tervgazdálkodás az effajta fényűzéseket nem engedi meg s a szó szoros értelmében

nem is lehet tervszerű gazdálkodásról beszélni akkor, — amikor éppen a tervtúlteljesítés korlátlan lehetőségei miatt pl. nem tudják előre meghatározni, hogy hány tonna nyersvas vagy hány pár cipőt készít az ipar egy év alatt.

vagy éppen hány tonna szénre, vasércre, vagy nyersbőrre lesz szükség;

Másrészt alapos kétség fér ahhoz, hogy egyáltalán reálisak-e azok a tervek, melyet 5 vagy 10 százalékkal túl lehet szárnyalni —persze úgy, hogy ez ne menjen a minőség rovására s ne kerüljön túlzott anyagi áldozatokba.

Úgyhogy mindenképpen csak helyeselni lehet az új irányelveket —, még akkor is, ha van kivétel az általános szabály alól. És pL senki sem vethet kifogást az ellen, ha a Tisza Cipőgyár saját bőrhulladékai feldolgozásával a tervezettnél nagyobb termelési értéket ér eh vagy a téglagyárak —• máshol elfekvő tüzelőanyag felkutatásával és az energiakeret nem túlzott túllépésével több téglát és cserepet gyártanak;

Valójában éppen erről van szó, amikor a megalapozottabb, szolidabb gazdálkodásról beszélünk. Az ország nyersanyaghelyzete —• anyag- készlete nem engedik meg az előre nem látott, terven felüli igénybevételt. A gyakorlatban eddig ez úgy mutatkozott meg, hogy

a tervüket túlteljesítő vállalatok igyekeztek minden eszközzel megszerezni a többletgyártáshoz szükséges anyagot. Igen nagy nehézségek árán, de legtöbbször sikerült is ez.

Persze úgy, hogy ugyanakkor más vállalatoknak még a tervszerinti gyártáshoz sem jutott, mert mások felélték előle. Az anyaggazdálkodásnál és az elosztásnál állandó volt , a súrlódás — s nem titok, hogy kivirágzóit itt a protekció .— spekuláció s nem egyszer a korrupció is. A vállalatok anyagosztályai hatalmas energiát fordítottak az ellátásra, a biztonsági készletek leapadtak, egyik napról a másikra élt az üzem. Kis árutételekért szinte naponta jártak fel Budapestre a vállalati járművek, s kialakult a leggazdaságtala- nabb szállítási forma. A 3 tonnás kocsikon egy mázsa teher.

Ugyanakkor, éppen a bizonytalanság miatt, a legtöbb vállalat igyekezett hosszú évekre élőre ellátni magát olyan anyagokból vagy segédanyagokból, amihez hozzájuthatott. Ha megváltozott a gyártás, vagy a technológia, persze, ezek a készletek a nyakán maradtak — s kihasználatlan pénz feküdt benne, olyan pénz, amit a termelés folyamatának finanszírozására kellett volna fordítania. — A következmény persze az lett, hogy a pénzügyi egyensúly gyengült a hitelre, kamatköltségekre szorult a vállalat.

Hosszan lehetne sorolni még azokat a következményeket, melyek a tervszerűt- lenség, szükségtelen túlhaj- tás velejárói. S világos az is, hogy ilyen rendszertelenséget az anyaggazdálkodásban még az az állam sem engedhet meg magának, mely bővelkedik természeti kincsekben — s nem szegényes s nem behozatalból fedezi a nyersanyagszükséglet tekintélyes részét, mint má.:

Tehát

•— mikor ar 1958. évi terv

feszítettségéről beszélünk most —, mert ezek is feszítettek — elsősorban nem a mennyiségi, hanem az anyagi oldalra kell érteni.

A tervek úgy vannak megszabva, hogy gondos, körültekintő s feszített munkával kell a rendelkezésre álló anyagból — és nem többől — a legjobb minőségű áru- mennyiséget előállítani a legolcsóbban.

És ezzel nem lesz könynyebb megbirkózni, mint az

előző években szokásos menynyi ségi feszítettséggel. — A munkában döntő teret kell kapni az anyagai való takarékosságnak, a jó minőségért való harcnak;

Ebben az évben tehát az „anyagi oldalra” kell összpontosítani az erőt. Ennek a legfontosabb része valóban ma-, ga a nyersanyag vagy alapanyag.

Megyénk iparában az ösz- szes költségek 72 százalékát — teszi ki az anyagfelhasználás. Ha csak 1 százalékkal csökkentenék ezt — ami egyáltalán nem lehetetlen — az így nyert megtakarítás minden ipari dolgozó számálra 2 heti fizetésnek megfelelő nyereségrészesedés kifizetését tenné lehetővé.

Ehhez nem kellene más, mint kevesebb selejtgyártás, kevesebb elszórt cement és tüzelőnek hasogatott zsalu- deszka, kevesebb sárbatapo- sott szerszám és alkatrész, gondosabb manipuláció a fánál, bőrnél, lemezanyajoknál.

A munkát azonban legtöbb helyen magánál az anyaggazdálkodás megszigorításánál kell kezdeni Sok üzemi, vállalati raktában nincs elég fegyelem, rent^ahhoz, hogy valóban számon lehessen tartani ég valóban gazdálkodni lehessen az anyaggal. Az ugyanis^ ha mindenki viszi, hordja, ami neki kell a munkához — még nem gazdálkodás. A Szolnoki Vasipari Vállalatnál pl. sok anyagvételezési jegyein se az utalványozó, se az átvevő neve nincs aláírva. Ha a raktárosnak így hiánya van — vagy ha éppen nincs hiánya, azon nem lehet csodálkozni. A Szolnok Megyei Mezőgazdasági Gépjavító Vállalatnál, mintegy 150 000 forint értékű leltárhiány volt a legutóbbi leltározásnál. Természetesen itt is azért, mert gyenge volt az anyagkönyvelés s végeredményben nem gazdálkodtak az anyaggal, csak adták.

Ez a 150 ezres hiány úgy értendő, hogy egyik fajta árnből többlet volt, a másikból hiány s így jött ki a végleges mínusz egyenleg. Ez végtelen zavarra, rendszertelenségre vall s valójában azt jelenti, hogy egyáltalán nem lehet megbízni a leltár többi adataiban sem.

Felesleg® —évek óta porlepett anyag és eladhatatlan

árukészletek vannak felhalmozva másütt, s ez alól jóformán egy vállalat sem kivétel. Érdemes lenne talán <a Vegyiművek Anyagosztályának felhívása és kezdeményezése nyomán a megyei vállalatok között afféle „készletértékesítő napot’5 tartani, hol ezeket a felesleges és máshol bizonyosan szükséges anyagokat és árukat egymásnak eladásra felkínálnák a vállalatok. Amellett, hogy pénzügyileg hatalmas előnyt jelentene ez — sok vállalat hozzájuthatna esetleg régen nélkülözött áruhoz.

Lényegesen nehezebb a helyzet a vállalatok „eladhatatlan” termékeivel. Ezek rendszerint vagy a célnak meg nem felelő darabok, mint a mezőtúri Elektrotechnikai Gyár millió, forint értékű csatlakozói vagy a rendelő által át nem vett cikkek,

Egy tervszerű gazdálkodásra alapozott évben meg kell szűnni az ilyen visz- szásságoknak. Ha anyagot csak a tervben — a 100 százalékos teljesítéshez — megadott áruk gyártásához kapnak vállalataink — akkor valószínű — rendszeresebbé teszik az anyaggal való elszámoltatást —nem gyártanak felesleges és eladhatatlan árucikkeket

s a pénzügyi fegyelem megszigorításával — nem szereznék be túlzott, normán felüli anyagkészleteket.

Ez viszont oda vezet, hogy egyik vállalat a másik rovására nem jut jogtalan előnyökhöz — kiegyensúlyozottabb lesz a termelés és a gazdálkodás. Ezért a célért érdemes elfogadni az új irányelvet: „A tervet nem lehet túlteljesíteni.”

(palatínus)

Közlemény

Az MSZMP Megyei Bizottság ágit. prop. osztálya közli, hogy február 27-én (csütörtökön) délelőtt 9 órai kezdettel a politikai gazdaságtan konzultánsok részére megbeszélést tart a „Földjáradék“ című témakörből;

A konzultáció helye: a Megyei Pártbizottság kistanácsterme.

Ezúton is kérik az elvtársakat, hogy pontosan jelenjenek meg.

67 ezer hold főidből 62 ezer holdon közős gazdálkodás

Tndósifas a karcagi Győzelem Tsz alakuló üléséről

Vasárnap a Szolnok megyei Néplap első oldalán rövid hír tudatta megyénk dolgozóival, hogy Karcagon Győzelem néven új tsz alakult. Szombaton délelőtt a városi tanács nagytermében tartották a tagok a közgyűlést. Mintegy 80—100 termelőszövetkezeti csoport tag vitatkozott azon, hogyan tovább. (A Győzelem ugyanis már korábban is működött, csak nem a mezőgazdasági termelőszövetkezetek, hanem

a tszcs-k alapszabálya szerint.)

Tóth János, a tszcs elnöke ismertette, hogy az elmúlt évben milyen körülmények között gazdálkodtak.

A búzát, őszi árpát és a 400 holdas rizstelep szántását közösen végezték saját erőből. — Kiteleltették ezenkívül a juhokat is. — „Most azért jöttünk össze, hogy döntsünk. Vagy a fejlettebb formát választjuk, vagy továbbra is tszcs- ként működünk” — mondotta Tóth János elvtárs.

Tudni kell, hogy a tszcs többnyire olyan tagokból állott, akik az ellenforradalom hatására léptek ki a karcagi Táncsics Tsz-ből. Jórészt tehát ismerték a fejlettebb forma minden előnyét. így Tóth János felvetése nem is érte váratlanul a tagokat. — A tszcs-ben sem gazdálkodtak rosszul. Volt közö6 vagyonuk is. Az 1426 hold földből 750 holdat munkaegységre műveltek. Az itt, termett takarmánnyal teleltették ki a juhállományt is. Szóval, alapjában véve meg voltak elégedve és a tszcs alapszabályának megfelelően gazdálkodtak.

De egymás között sokszor beszéltek arról, hogy a régi, a fejlettebb forma mégiscsak jobb volt.

Itt mindenkinek egyedül kellett intéznie ügyes-bajos dolgait, viszont korábban a Táncsics Tsz-ben ezek a gondok a választott vezetők vállait nyomták.

Ahogy a közgyűlésen a tagok elmondták, a tsz-ben az ember év végén elvitte a munkaegységkönyvét, s ami a közös jövedelemből jutott, az már mind haza, a jtamrá- ba került. Szóval, ha valaki egyszer megkóstolja a job-i bat, akkor attól nehéz elszoknia. A 9 holdon gazdálkodó Balogh Ferenc el is mondta: „Elég volt az egyévi próbálgatás. Elég volt abból, amit a tszcs-ben eltöltöttürnk. fogjunk most másképpen a dologhoz.?

S a jelenlévők döntöttek;

Megalakították a Győzelem Mezőgazdasági Termelőszövetkezetet. Azon nyomban harminchatan léptek be. S ami a legérdekesebb, a belépők nagytöbbsége középparaszt.

Néhány név: Kós István 20 holdas, Tóth János 11,5 holdas, Nádházi István 14 holdas, R. Kovács Imre 11 holdas, Fazekas Sándor 15 holdas.

Az alakuláskor tehát harminchat név került a Győzelem Tsz taglistájára. A hangulat azonban olyan, hogy a következő közgyűlésre — egy hét múlva — jócskán megszaporodnak.

A harminchat ember amikor kimondta a termelőszövetkezet megalakulását, néhány problémát azon nyoin- ban megbeszéltek. S ezen a megbeszélésen most már — mint vendégek, részt vehettek azok is, akik még gondolkodnak.

Bizakodó, jó hangulat jellemezte a Győzelem Tsz meg alakulását. Ez elsősorban a helyi vezetőknek köszönhető.

Szentesi László, a Városi Tanács Elnöke, Szilvás István a mezőgazdasági osztály vezetője őszintén elmondta, mi a párt és a kormány célkitűzése a falu szocialista átszervezése terén.

Ismertették a kormányhatározatokat, melyek a termelőszövetkezetekre vonatkoznak, a kedvezményeket, de a

feltételeket is.

Az uj termelőszövetkezet megalakulásának nagy a jelentősége. Különösen, ha figyelembe vesszük, hogy ebben az évben idáig több mint ezer dolgozó paraszt választotta a szövetkezeti utat és hetenként újabb százak kérik felvételüket.» A Győzelem Ts2 születésével Karcagon most már 15 termelőszövetkezet működik, a 67 ezer hold földből pedig 62 ezer holdon közös gazdálkodás folyik.

Cigánvhál

A Szolnoki Nőtanács Elnöksége 1958 február 27-én este 8 órától reggel 4 óráig a Tisza Szálló helyiségeiben rendezi meg a hagyományos cigánybált, amelyre ezúton is meghívja a város dolgozóit.

Városi Nőtanács Elnöksége.

mmonnfinm^-iannr -r...........................................................................................

Nem hitték — mégis valóra vált

Szombaton igazi ünnepet ültek a kisújszállási Ládagyár dolgozói. Már 6 órakor összegyűltek a kultúrotthon nagytermében, ízlésesen megterített fehér asztaloknál.

A gyár igazgatója némi büszkeséggel kezdte rövid beszámolóját. Ismertette a nyereségrészesedés kifizetésével kapcsolatos kérdéseket. A többek között elmondta:

— Mikor a munkás-paraszt kormány rendeletét hozott a többletnyereség zárómérleg jóváhagyása utáni kifizetésről, sokan nem hitték.

Üzemünkben az ellenség politikai manővernek nevezte. És a mai nap bizonyítja, hogy a kormány nem politikai manővereket csinál, hanem amit egyszer megígér, azt állja is.

— De hogy is értük el ezt a többlet-nyereséget? Tervünk szerint a meghatározott nyereségen felül még szépen akkumuláltunk.

így a mai ünnepi estén több. mint 86 ezer forintot fizetünk ki nyereségrészesedés címén. Ez az összeg több mint kétheti fizetésnek felel meg.

Azoknak, akik 3—5 év között egyfolytában a vállalatnál dolgoznak, hűségjutalom címén 6788 forintot fizettünk ki. Hogy ilyenmérvű lehetett a mi üzemünk nyereségrészesedése, nagyban hozzájárult a fűrészes brigád jó munkája. Vigh Istvánná fegyelmezettségével és takarékos- munkával példaképül

szolgái KoZocífi József né

présmunkás már a „Kiváló dolgozó’’ jelvényt is kiérdemelte. Cs. Nagy Sándorné, aki minden munkakörben kiválóan teljesít, s ahol szűk a keresztmetszet, oda lehet állítani. Váradi Józsefné naponta átlag száz ládát készít. Tóth Margit kiváló szegelő és a KISZ fiatalok közül Ábri Margit szintén jő munkával járult hozzá a nyereségrész növeléséhez. Rajtuk kívül az egész kollektívának érdeme,

hogy nyereségrészesedés címén átlagban dolgozóink 650—700 forintot kaptak.

Természetesen voltak olyanok, akik megsértették a vállalati- és munkafegyelmet Az igazolatlan mulasztóktól 280 forintot vontak le. Az illetménynélküli szabadságot igénybevevő dolgozóktól 2920 forint a levonás. A selejtokozóktól 320 forintot, míg a, gondaltanságból eredő baleset következtében fennálló munkakiesés miatt 87 forinttal kellett csökken- tenünk a személyi nyereség- részt.

A dolgozóink kívánságára a nyereségrészesedést nem készpénzben adjuk át, hanem OTP takarékbetétkönyvben.

így gazdaságosan tudják felhasználni ezt az összeget, és ió munkájukkal az alaptőkét még gyarapítják. így aztán nem aprózódik él a pénz. hanem komolyabb vásárlásra is jó lesz?

A rövid bevezető után elégedetten vették át az üzem munkásai takarékkönyvüket és az asztaloknál büszkér mutogatták múltévi eredményes munkájuk dokumentumát.

Az üzem kultúrgárdája rövid műsorral köszöntötte a jó munkát végző dolgozókat és igazi ünnepi hangulat töltötte be a kultúrház nagytermét. Az est ünnepélyességét továbbnövelte a szovjet katonák érkezése, akik együtt örültek és ünnepeltek a gyár dolgozóival a késő esti órákig. A. B.

Levél a kollégiumi tanácsról és a KISZ szervezetről

Levelet kaptam a Török szentmiklósi Mezőgazdasági Technikum KISZ szervezetének titkárától és a Kollégiumi Tanács elnökétől. Arra kértek, hogy ha időm engedi, menjek át Török- szentmiklósra, szeretnének velem beszélni az ott tanuló gyermekem tanulásáról, magatartásáról

Ennek a levélnek nagy fontosságot tulajdonítottam, feleségemmel együtt átmentünk és felkerestük Kovács Lajos és Cazsó József taDOLGOZIK A NÉPFRONT

Jászjákóhalmán

A Hazafias Népfront Bizottsága a jászjákóhalmi általános 'iskolában 1958 február 5-től 1958 április 9-ig Esti Szabadegyetemet szervezett,

A Szabadegyetemet a fenti időben a bizottság minden szerdán este 6—8 óráig egymás után tíz előadásban tervezte meg. Az előadók: vezetőségi tagok, tanácsunk vezetői, községünk orvosa, állatorvosa és nevelői.

Az előadást február 5-én Kurucz József, járásunk pénzügyi osztályvezetője tartotta: „Az adók fajai, annak kivetése, állampolgári kötelezettségek" címen. A megjelent dolgozók száma 65 fő volt;

A második előadást 12-én dr. Borbényi Olivér orvos tartotta: „A fertőző betegségek és azok megelőzése“ címen, valamint Gyurkó László állatorvos: „Mit tesz kormányzatunk az állatok gümőkóros megbetegedése ellen a közeljövőben". Ezt az előadást már 112 fő hallgatta meg.

A következő évben a Hazafias Népfront yezetősége ’ az előadásokat időben élőbbre tervezi, hogy a tanfolyam vége ne nyúljon bele a tavaszi munkák idejébe.

" , Like Sándor, Katona János,

. »v Jászjákóhalma;

nulókat, akik e két szervezetnek a vezetői. A dolog úgy sikerült, hogy külön-kü lön tudtunk beszélni velük. Ez a találkozás nagyon tanulságos volt.

A két fiú azt közölte elsőnek, hogy szeretnének megismerkedni az alsóbb osztályosok szüleivel, s együtt a szülőkkel akarnak segíteni a kisebbek nevelésében.

Kovács LajSs KISZ titkár elmondta, hogy KISZ szervezetük tagsága komoly fiúkból tevődik össze. Komolyságuk mellett természetesen ugyanolyan vidámak, mint a többi fiatalok. A városi bizottságtól az elvtársak kéthetenként kimennek előadást tartani és „kérdezz— felelek” formában a tanulók megismerkednek az iskolai anyagon kívül társadalmi és gazdasági dolgokkal.

Elmondta még, hogy a II. osztályban, ahol a mi gyermekünk is tanul, még csak egy KISZ tag van. Ott még nem kielégítő a KISZ munkája. Elbeszélte, hogy többet kell foglalkozni a felelősöknek az alsóbb osztályosokkal. — Ezzel kapcsolatban határozatokat is hoztak és személyreszóló vállalásokat tettek, hogy ki, kivel és milyen nevelési, vagy tananyaggal kapcsolatban foglalkozik.

Gazsó József, a Kollégiumi Tanács elnöke szerint nagyon fontosnak látják azt, hogy a szülők meeismeriék az iskola-tanács munkáját, törekvéseit. Azért is hívtak meg bennünket. A kollégiumon belül nagy a feladatuk, mert a fiúk és a lányok az ország több részéről valók, ami jó, de rejt magában veszélyt is, mert sokszor fel kell lépni a pedagógusok mellett a tanácsnak is, hogy a szülők távollétében ne legyenek a tanulók neveletlenek, hanya gok, zsörtölődök, ne szokjanak rá idő előtt a dohányzásra és ne legyenek fegyelmezetlenek. Az iskola-tanács a KISZ-szel karöltve figyeli a tanulók egyéniségét és sok apró eszköz felhasználásával segíteni akar az iskola jó hírnevének megtartásában és a tanulási eredmények javításában.

A látottak és hallottak alapján azt tudom leszűrni, hogy új erőre azért kaphatott a technikumban az iskolai szerezetek tevékenysége, mert a pedagógus-kar észrevételeivel az aprólékos dolgokban is támogatja és segíti a szerezetek vezetőségét. A magabiztosság és határozottság azt árulja el, hogy a jövőben szép eredmények elé néző KISZ szervezet és iskolai tanács vezetősége még magabiztosabban dolgozhasson.

Én mint szülő, úgy látom, hogy ilyen körülmények között gyermekeink nevelése jó kezekben van.

Ratkai Albert. Szolnoki

\