Szolnok Megyei Néplap, 1958. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-25 / 47. szám

KÉT KULTÚROTTHON

Az ismeretterjesztő munka hiányosságai Tiszafüreden

Egy járási, egy falusi. — Egyik tele gonddal, bajjal, másik, ha vannak is nehézségei, jobban, sokkal jobban le tudja gyűrni azokat.

A Tiszafüredi Kultúrott- lionban lapunk munkatársa mintegy négy héttel ezelőtt járt. Mint ahogy mondani szokták, megírta a megírhatók, így számomra az a feladat maradt, hogy megnézzem, mit tesznek azóta, mivel készülnek a jövőre?

A kulturális seregszemlére a járás területéről eddig 33 nevezés érkezett. Ebből mindössze egy számmal nevezett a járási kultúrotthon. Saját gyűjtésű tánccal, a „népünnepéllyel". A kultúrotthon ezzel a tánccal meg akarja ismételni a két évvel ezelőtti megyei versenyen elért sikerét, amikoris ezüstérmet kapott. Ugyanazzal a tánccal nyerték meg a nagykun napok második díját.

Kovács Pál elvtárs, a kultúrotthon igazgatója elmondja az új tánckompozicióról, hogy kb. 25 perces lesz, apró gyerekektől öregekig a legkülönbözőbb korú táncosok vesznek részt rajta. — Gráf Ottóné tornatanárnő máris szorgalmasan gyakorol a táncosokkal, hogy időben elkészüljenek vele. — Nagy probléma a pénzkérdés. Kovács elvtárs szerint 10—15 ezer forint volna szükséges a népünnepély díszleteire és ez bizony nem áll rendelkezésre,

A kultúrotthon súlyos problémája a pénzhiány. Ezért kénytelen, — mint ahogy az igazgató elmondotta — néha gyenge színvonalon műsorokat adni, hogy a közönséget behozza a kultúrotthonba. Ennek az oka az, hogy Tiszafüreden a kulturális munkát kizárólag pénzkereseti forrásnak tekintik. Egy-egy szombaton öt-hat rendezvény is van a községben, amelyre szétiorgácsolódik a közönség. Persze, ezek a rendezvények igyekeznek egymást túllicitálni a közönségfogás tekintetében. Ez aztán a minőség rovására megy. Szinte már humoros írás tárgya lehetne, hogyha valamilyen társadalmi egyesület alakul Tiszafüreden, az a kultúrát óhajtja „pénzzé tenni.” Megalakult a méhész, meg a galambász egyesület és pénzt, no természetesen a kultúrműsor rendezésével kerítenek elő. De ugyanezt teszi még egynéhány szervezet. — Mindez pedig óhatatlanul a kultúra rovására megy. — Egyedüli orvossága ennek az áldatlan helyzetnek a párt és tanácsszervek erélyes közbelépése lenné, amelyek leállítanák a buján tenyésző „kultúrát1’, és egybehangol- nák a különböző szervek munkáját. Inkább egy erős nagy központi együttes, mint hat életképtelen kicsi. A tánccsoport példája bizonyítja, hogy ezt minden vonalon meg lehetne valósítani.

Határozottan gyengén - áll a természettudományos ismeretterjesztés ügye Tiszafü-1 reden. Február húszig 24 8 előadást terveztek, ebből meg- a tartottak hetet (!). Legma- § gasabb létszám egy-egy elő- 8 adáson 40 fő. Legkevesebb 3. § Persze, ezesetben nem tart- s ják meg az előadást. A feb- 8 ruár 20-1 előadáson is ez § volt a helyzet. Kidobolták, s plakátokon hirdették, még- í sem sikerült az előadást meg-f tartani. f

Azt hisszük, egy dolgot | azért elmulasztott Kovács j elv társ. Nem beszélt szemé- * lyesen az emberekkel, nem 8 igyekezett kipuhatolni, miért 8 húzódoznak az emberek ezek- g tol az előadásoktól? f

Figyelemreméltó ötletet ve- § tett föl Kovács elvtárs. Emel- 8 ni lehetné az érdeklődést, ha 8 keskeny filmvetítőgépet kapna § a kultúrotthon. A filmvetítés g ugyanis jobban leköti az 8 embereket, mint a diafilm, § és ha az ismeretterjesztő elő- g adásokhoz keskenyfilmet tud- 8 nának adni, megnőne az ér- § deklődés. Ezen érdemes len- g ne elgondolkozni. Valóban 8 helyes lenne az ismeretter- 8 jesztés elősegítésére keskeny- | filmvetítővel ellátni a járási S és városi kultúrotthonokah í

Szép tervei is vannak a ? kultúrotthonnak. Fel akarják í újítani azt az 1040-ban dívó £

jó szokást, hogy a diavetítőgéppel felszerelve elmennek egy-egy házhoz, a tanyázó emberek közé. Ott vetítenek és elbeszélgetnek egy-egy mezőgazdasági problémáról. — Úgy érezzük, ez a kezdeményezés figyelmet érdemel és más kulturális otthonok is átvehetik;

A fiatalok közül sokan segítik a kultúrotthon munkáját. Ezek közül is élenjárnak a helyi háziipari ktsz-ben dolgozó leányok, akik lelkesen segítik Kovács elvtársék munkáját és állandóan munkáért könyörögnek a kultúr- háztól, a díszlethordástól a népi táncig mindent elvállalnak és lelkesen végeznek. Illő, hogy lapunk 'dicsérettel emlékezzen meg róluk.

Néhány kiragadott problémáról írtam csupán. Annyit meg lehet állapítani, hogy a

kultúrotthon sok nehézséggel küzd. Az a benyomásom alakult ki, hogy eléggé magukra is vannak hagyatva a járás vezetőszervei által. Véleményem szerint azonban maga a kultúrotthon vezetője is felelős azért, hogy nem megy minden a legnagyobb rendben. A mindennapos kenyérharcban szem elől téveszti a kultúrotthon igazi hivatását. Nehéz a helyzete, de jobb szervezéssel és a járási párt- és tanácsszervek támogatásával kétségkívül lényegesen több eredményt tud majd elérni.

A járási kultúrotthon meglátogatása után Tiszaderzs község kultúrházába tértem be. Az itt szerzett tapasztalatokról következő számunkban írok.

Hernádi.

Az Országos Béketanács tájékoztatója

Az Országos Béketanács meleltt megalakult pedagógus bizottság egyik fő feladatának tartja a pedagógusok külpolitikai tájékoztatását, hogy ezzel is elősegítse a békemozgalom és a nevelés céljainak összehangolását. Az első ilyen tájékoztató február 26-án délután 5 órakor lesz az Országos Béketanács székházában a Pedagógus Szakszervezet megyei és budapesti kerületi elnökei részére. Az Országos Béketanács tagja és dr. Rondé Jenő, a rádió munkatársa március 1-én délelőtt 10 órát kor ugyancsak a Béketanács székházában Péter János, a külüngyminiszter első helyettese ad tájékoztatást a nemzetközi politika kérdéseiről az ország legjobb általános igazgatóinak és szakfelügyelőinek.

Levelező ankét Karcagon

Szerkesztőségünk február 27-én, délután 5 órakor Karcagon az MSZMP városi bizottsága nagytermében ankétet tart. Ezúton is meghívjuk kedves levelezőinket, s mindazokat, akik a Karcagi Hírlap szerkesztésében részt- vesznek, hogy hozzászólásaikkal, javaslataikkal járuljanak hozzá az értekezlet sikeréhez.

Hetven építtető hatóság

hétezer építményre köt szerződést

Az Országos Tervhivatal elnökének utasítása értelmében az építtető hatóságoknak, minisztériumoknak, fővárosi, megyei, városi és egyéb forrásokból végzendő építkezésekre február 28-ig végleges hatósági megállapodást kell kötniök a kivitelező szervek- keL

A hatósági megállapodások

megkötése előírás szerint halad és február 28-ra befejeződik. — Körülbelül hetven építtető hatóság köt szerződést az ÉM. vállalatokkal, mintegy hétezer építményre, Negyvenöt építtetővel most tisztázzák a programot. A hétezer építményben csaknem „ tízezer állami erőből épülő lakás szerepel;

H termelőszövetkezetek útja előre vezet

Amikor az Ady Tsz irodájába beléptem, ' Tar Péter már indulni készült. — Azt mondta, tavaszias a február, s ha így marad az idő továbbra is, hamarosan felszikkad a talaj s meg kell a vetést kezdeni. Vagyis, az időjárás munkára serkentő, és drága minden perc, ami csak úgy telik el. Nagytehe- zem megnyugtattam s rámpazarolt aztán vagy tizenöt percet.

— Így hát te is visszakerültél — böktem mellbe az újjammal komához illően.

Napszítta kucsmáját, amely éppen jobb fülére támaszkodott, fél kézzel a bal fülére támasztotta, az arcán pedig szétterült az addig rejtett mosoly. Azután így felelt:

— Elég volt az egy esztendő az ötholdas parcellán. — Sok volt vele a bajlódás, a hasznot viszont szűkmarkúan osztogatta.

— Kormányunk lehetőséget biztosít az egyéni parasztok eredményes gazdálkodásához is — szóltam közbe magyar ázólag.

— Igazad van — biccentett a fejével Tar Péter. — De nekem azt senki se mordja, hogy az öt, vagy akár a tizenöt holdas gazdaság^ is, versenyezhet a termelőszövetkezettel. Erről mindenki meggyőződhet, aki egy kicsit széjjelnéz.

Nincs ideje velem tovább beszélgetni. — A tennivalók munkára szólítják. Ugyanúgy, mint Bagdán Lajost és Kocsi Istvánt, akik szintén elsietnek Tar Péterrel.

•

Nyolc évig volt tsz tag Tar Péter. 1948-ban a mezőtúri Béke Tsz alapító tagjai közé tartozott. Sem a kezdeti bajok, sem a felsőbb vezetés későbbi hibái nem juttatták olyan gondolatra, hogy még egyszer visszatérjen kispar- cellájához. De az ellenforradalmi események mégis ki- sodrották a termelőszövetkezetből. Egy éven át öt hold

zösséghez való ragaszkodás azonban ekkor sem halt ki teljesen belőle. Hiszen éveken át szeme előtt — s részben az ő segítségével — gyarapodtak, szilárdultak a termelőszövetkezetek. Ennek egyik bizonyítéka volt a munkaegység átlagos értékének folytonos emelkedése. Amíg 1955-ben 20 forint és 1956-ban 25 forint volt a

munkaegység átlagos értéke, 1957-ben — az ellenforradalom okozta súlyos károk ellenére — meghaladta a 32 forintot.

(Egyes termelőszövetkezetekben ennek másfél, kétszerese volt a munkaegység érték. Például az Uj Reménység Tsz-ben 70, az Ady Tsz-ben 45 forintot osztattak egy munkaegységre).

A termelőszövetkezetek szilárdulásáról tanúskodnak továbbá a zárszámadási mérlegek.

Termelőszövetkezeteink

többségét 1956-ban még 6 millió forint mérleghiány terhelte. 1957-ben városunk 25 termelőszövetkezete közül csak kettő zárt mérleghiánnyal, s ennek összege lecsökkent 56 ezer forintra. A mérleghiány megszűnésének következtében gazdaságilag önállóbbak lettek a tsz-ek, s meggyorsult a fejlődésük.

Az elmúlt évekhez viszonyítva jelentősen emelkedtek tavaly a tsz-ek termésátlagai. Ha összevetjük a múlt évet 1955-el, tehát azzal az évvel, amikor a termésátlagot kedvezően befolyásolta a csapadékos időjárás, a mérleg nyelve az 1957. év javára billen. 1955-ben búzából 7 mázsa 90 kiló, őszi árpából 11 mázsa 20 kiló, tavaszi árpából 7 mázsa 40 kiló átlagtermést értek el termelőszövetkezeteink. Ezzel szemben 1957-ben 9 mázsa 20 kiló búzát, 12 mázsa 50 kiló őszi árpát, 11 mázsa 20 kiló tavaszi árpát termeltek holdanként átlagosan. A termésemelkedés vonatkozik a

kapásokra is. Az Uj Reménység Tsz 100 holdról holdanként 35 mázsa csöveskukoricát takarított be. A Győze-. lem Tsz holdanként! cukor- ■ répa termése megközelítette a 200 mázsát.

Termelőszövetkezeteink fejlődése tehát felfelé ívelő. Ez megmutatkozik mind a terméseredmények, — mind a munkaegység értékének

emelkedésében. De mutatják ezt az évről-évre nagyobb mértékű beruházások is. 1957-ben városunk termelőszövetkezetei 6 millió 700 ezer forintot fordítottak beruházásokra. Ebben az évben a beruházások ősz- szege meghaladja majd a 17 millió forintot. Ebből gépek vásárlására 1 millió 300 ezer forintot, építkezésre 8 millió forintot, talajjavításra közel két és fél millió forintot fordítanak.

A tsz-ek tehénállományának száma 155 darabbal, anyasertés állományának. száma 180 darabbal, juhállományának száma 2500 darabbal szaporodik. Baromfit 30-—32 ezer darabot nevelnek. (Megjegyzendő, hogy a tsz-ek baromfiállományát teljesen tönkretette az ellenforradalom). A munkaegység átlagos értéke ugyanakkor 37 Ft-ra emelkedik.-.. Erről mindenki meggyőződhet, aki egy kicsit széjjelnéz“ — mondotta nekem Tar Péter, a tsz-ek fejlődésére célozva. Igen, a termelőszövetkezetek szembetűnő fejlődése, a tsz tagok jövedelmének szakadatlan emelkedése —* ez hozta vi&z- sza Tar Pétert 26 dolgozó társával, az Ady Termelőszövetkezetbe. A dolgozó parasztok mindinkább meggyőződnek róla, hogy a tsz-ek útja előre vezet, a jobb élet felé, a tsz tágok anyagi és kulturális felemelkedése felé.

Busi Vince

földön gazdálkodott. A köGyors intézkedés

Egyre több olyan levelet kapunk, amelyben egy-egy kifogásolt visszásság kijavításáról értesítenek bennünket. Mindig örülünk az ilyen leveleknek, hiszen sohasem öncélú ezeknek a cikkeknek

a megjelenése, a dolgozók érdekeit kívánjuk szolgálni vele. Legutóbb a postától kaptunk ilyen jellegű levelet, néhány nappal ezelőtt „Kedves Posta” címmel megemlítettük, hogy az I-es számú

Ojal/uliazíj Qítios

!

I

postán délutánonként nagy a

torlódás, értékcikkeket csak egy helyen, ugyanazon a helyen veszik fel az ajánlott és expresszleveleket. A válasz a következőképpen szól:

„A lap Kedves Posta címmel irt cikkében foglaltakat megvizsgáltam. Tájékoztatásul közlöm, hogy az úgynevezett „egyesített felvevő” munkahelyen a torlódás a délutáni órákban valóban megvan. Ennek oka részben a közönség, mert értékcikkszükségletét csakis ennél az 1-es ablaknál szerzi be s nem veszi igénybe a 2-es munkahelyet, valamint a csomagfelvevő terembe beültetett munkahelyet sem.

Hiba van a helyi postahivatal szervezésében is, mert nem készített figyelmetkeltő fek'rásokat arról, hol lehet még értékcikket vásárolni, ajánlottküldeményt feladni.

Egyébként — torlódások esetén — a postahivatal harmadik munkahelyet is be tud ültetni, kisegítésképpen.

A felvételi terem többi munkahelyei utalvány és esek kbefizető, vagy kifizető munkahelyek, illetve felvilágosító, osztályvezetői munkahely. Ezeket értékcikkárusítással megbízni nem lehet. Az ezekről a helyekről történő „küldözgetés” tehát indokolt volt

A postahivatalt utasítottam megfeleiő feliratok • elkészítésére és kifüggesztésére.

Az igazgatóság vezetője: Király Zsuzsánna"

Eddig a levél. Ehhez csak annyi hozzátennivalónk van, hogy a levélben említett 2-es munkahelyen sem vettek fel az említeett napon leveleket, de értékcikket sem árusítottak. Reméljük, ezután a feliratok nyomán és a posta igazgatóság értesítésének birtokában meg fog szűnni a torlódás. A dolgozók nevében ifi köszönjük a gyors intézk; jí dést, *eeg h t rmä

I

8 EGY ÉVSZÁZADA halt ímeg a magyar agrártudomány i egyik nagy úttörője. Róla tar- í,tott előadást Tilkovszky Ló- R ránt, a mezőgazdasági tudo- Smányok kandidátusa, a TTIT 5klubjában. Az érdeklődéssel Skísért előadás részletesen is- \mertette Balásházy úttörő ímunkásságát.

í Bevezetőben elmondotta az ielőadó, hogy a kisnemesi szár- ímazású, korán árvaságra ju- itott ifjú a keszthelyi Georgi- ícon hallgatója lett, hogy me- tzőgazdasági szaktudást szegezve önálló gazdálkodást í folytathasson. Elsősorban 5juhtenyésztéssel kísérletezett. iGazdasági, elméleti munkásságának első terítékei is a íjuhbetegségek . orvoslásával ífoglalkoztak. Az ő tollából íjelent meg nemzeti nyelven .az első korszerű juhtenyész- 5 tési kézikönyv.

3 A külföldi agrárirodalom ‘.tanulmányozása rádöbbentet- ■ te a hazai mezőgazdaság '.mélységes elmaradottságára. : Megérlelte benne a magyar •mezőgazdaság korszerűsítéséinek tervét. Amikor a Széchenyi működése nyomán létrejött Magyar Tudós Társaság Í1S30 novemberében megkezdje tényleges műleödését, Ba- ílásházy Jánost azonnal ren- ídes tagjai sorába iktatta.

\ Igen jelentős Balásházy iközéleti működése is. A fiatal jKossuth Lajossal együtt a imegyei ellenzék vezére volt. R/-Z 1831-es parasztfelkelés leverése után a megyei reak- í ció Kossuth-tal együtt ő is el- süldözte a megyéből.

I RÖVID IDEIG JÓSZÁG- jKORMÁNYZÚ volt, azután ’’újra önálló gazdálkodásba íl ezdett, sajnos, tönkrement. íAnyagilag nem birta létre- * hozni álmát, az önálló kísérheti gazdaságot. 1853-ra már ibetegeskedő, megrokkant env- iber volt. Földesre költözött,

unokája javait gondviselte, gyümölcskertészkedéssel ét irogatással foglalkozott, 60 éves korában bekövetkezett haláláig.

BALÁSHÁZY gazdag munkásságának jelentősége abban van, hogy az elmaradott magyarországi termesztő', előtt megvilágította a külföld mezőgazdasági felvirágzásának titkát, a fokozott belterjességet és megvizsgálta hazai megvalósításának feltételeit. Átfogó agrárreformot, a mezőgazdaság korszerűsítésének országos viszonylatban való felvetését Balásházynál tapasztaljuk először.

Tanításai közül kiemelhetjük, hogy a magyar mezőgazdaság korszerűsítésének legfőbb feltételéül a tagosítást tekintette. Ezt országos törvénynek kellett előmozdítania. Ez a törvény 1836-ban jött létre, létrejöttében Ba- lásházynak döntő szerepe volt. A tagosítá- szempontjainak helyes végrehajtására nagy gondot fordított. Kitért dolgozataiban arra is, hogy a földesúri tagosításnak nem szabad a szegényparasztság rovására menniük. Szembebefordult azokkal, akik a külfö'ldi mezőgazdaság eredményeit gépiesen lemásolni próbálták. Figyelmeztetett arra, hogy a hazai időjárási és talajviszony-sajátságok figyelembevétele nélkül nem fejlődhet a mezőgazdaság. Az állattenyésztésben az istálló- zág é$ legeltetés összehangoltságát kívánta. Meggyőzően fejtegette. hogy az állatállomány csökkenése magára a földművelésre is Városon, hat

; vissza a trágyázás csökkenése t folytán. A többéves vetésfor- i gón alapuló váltógazdaság : mellett tört lándzsát, de nem a legelőterületek felszámolá- . sóval, hanem az állandó legelőknek kisebb-nagyobbmér- vű fenntartásával. Úgy vélte, hogy ilymódon a külföld mezőgazdasági eredményeit a sajátos magyar viszonyokra alkalmazva tulajdonképpen eredetit alkotott: a korszerű magyar mezőgazadság rendszerét, melyet „rendezett legelőjű magyar váltógazdaságnak’’ nevezett el.

A MAGYAR MEZŐGAZDASÁG korszerűsítése egyben hitelkérdés is volt. Balásházy saját gazdaságának kétszer is csőd felé hajló sorsa mindennél jobban illusztrálja a haladás útjában járó nehézségeket. Nincs olyan művé, amelyben hitelkérdésekkel ne foglalkozott volna. A tőkének a magyar mezőgazdaságba való erőteljes behatolását és ezzel kapcsolatban a magyar mezőgazdaság jelentős átalakulását nem érte meg.

BALÁSHÁZY valóságos apostola volt az agrártudományi ismeretek iskolai és isko- lár.kívüli te Vesztésének. Balásházy egy mezőgazdasági katekizmust akart a nép kezébe adni. A nép között olcsó, vagy ingyen osztogatott erkölcsi történetek műfaját mezőgazdasági, haladásra oktató és buzdító történetekké módosította. A falusi iskolák számára elemi fokú tankönyvet ■ írt. Harcolt azért, hogy a ta- - nítók kapjanak elméleti és gyakorlati mezőgazdasági képzést is, hogy legyen földi

300000000000000000000000000000000000000

jük, ahol növendékeiket gyakorlati mezőgazdálkodái bún képezhessék. Balásház jól ismerte a hagyományoh hoz való paraszti ragaszkodó makacs erejét. Ezért a kon szerű mezőgazdálkodásra ve Iá áttérés célravezető eszke zét a sikeres példák vonz erejében látta. Szerinte — é ez abban a korban termesze tes ■volt — földesúri nagybin tok volt hivatott arra, hog példát adjon a mezőgazdaság bál. Az egyoldalúan latina műveltséget adó középiskola kát természettudományos kép zésre is fel akarta hasznúin Sürgette ezenkívül mezőgaz dasági szakiskolák felállttá sát.

BALÁSHÁZY viszonlagsá gos életének és gazdag tévé kenységének tudományos te nulsága kettős — hangsí lyozta Tilkovszky elvtárs. - Az elsőt maga Balásházy fej tette ki, amikor hangsúlyozv a magyar mezőgazdaság kon snxrűsítésének halaszthatal lanságát, figyelmeztetett külföld fejlett mezőgazdaság invmányainak a honi és he lyi sajátosságok figyelembe vételével szükséges alkalma, zására. A második tanul súgót mi fogalmazzuk meg Balásházy életének és tévé kenységének tanulmányozó akik világosan látjuk, hogy . Balásházy mintagazdaságá újra és újra lesújtó csapásom legmélyebb oka az, hogy . magyar m-zőgazdaság korsze rűsitéséért Balásházynak ' függő, feudális berendezkedő désű ország viszonyai közöt kellett harcba indulnia.

Balásházy küzdelme még sem volt hiábavaló. Ezt mc halálának 100. évfordulója múltán, jobban meg tvdjU érteni, mint valaha — fejezi be nagy érdeklődéssel foga dott előadását Tilkovszky Ló ránt elvtársi