Szolnok Megyei Néplap, 1958. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-25 / 47. szám

PARTÉIÉT JYöveJJük a párfcsopo: fok AZ ELMÜLT IDŐBEN ke­veset foglalkoztunk a párt- csoportok tevékenységével, a pártbizalmiak szerepével, fel­adatával, pedig nekik nagy szerepük van a párt által ki­tűzött feladatok végrehajtá­sának elősegítésében, a po­litikai felvilágosító munka megjavításában, a párttagok nevelésében, pártfeladatokkal való ellátásában. A pártcsoportok a legki­sebb önálló szervezeti egysé­gek. Feladatuk, hogy össze­fogják egy-egy területen élő, dolgozó párttagok tevékeny­ségét, s ha a helyzet megkí­vánja, gyorsan a hélyszínen megbeszéljék a felmerülő problémákat, mozgósítsák a párttagokat. Ahol jól működ­nek a pártcsoportok, ott a párttagoknak rendszeresen van pártmegbízatásuk, jó a kommunisták és a pártonkí- v üllek kapcsolata. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy egy-két hely­től eltekintve csak felhívás után, kampányszerűen dol­goznak a pártcsoportok. Több pártszervezetnél csak a tag­gyűlések előtt tartottak meg­beszéléseket, de sok helyen még ezt sem tették meg. — Azoknál a pártcsoportoknál, ahol a pártmunkában ta­pasztalt elvtársak a vezetők, rendszeres élet folyik. Idő­közönként megbeszélik a teendőket, értékelik a vég­zett munkát; HELYES LENNE, ha a munkaterület adottságainak megfelelő formában dolgoz­nának a pártbizalmiak. Mert nem csupán az a feladatuk, — ami korábban gyakorlat volt, s most is elég sok he­lyen még az, — hogy a tag­díjakat beszedjék. Sokkal több a teendőjük. A hozzá­juk tartozó elvtársak nevelé­séért, fejlődéséért s a terü­letükön történő minden ese­ményért ők felelősek. Állan­dóan ismertetniük kell a párt- és kormányhatározato­kat, az időszerű kül- és bel­politikai eseményeket, az üzem, a hivatal, stb. életében felvetődő kérdéseket. Olyan tevékeny életet kell kialakí­tani a pártcsoporton belül, hogy ez elősegítse a felada­tok végrehajtását. A pártcsoportok jő műkö­désének segítenie kell a ter­melés pártellenőrzésének ja­vítását is. Ez nem csupán a a pártvezetőségek feladata. — Vitassa meg a pártcsoport a termelés növelését, a minő­ség javításait gátló nehézsé­geket, mozgósítsa azok le­küzdésére a kommunistákat, s rajtuk keresztül a párton- kivüliek nagy tömegét. Ne várjanak a pártbizal­miak mindent felülről, cse­lekedjenek öntevékenyen. A pártszervezetek vezetősége nem ismerheti a területén lévő dolgozókat, vagy ha igen, akkor is jórészt csak felületesen. De ha a bizalmiak a hozzájuk tartozó kommu­nistákkal együtt dolgoznak, s ismerve gondolkodásmódju­kat, tevékenységüket, oda tudnak hatni, hogy helyesen lássák az élet tényeit. A kommunisták feladata, hogy a dolgozókat felvilágosítsák minden kérdésről, s hogy a felvetődő problémákra elfo­gadható választ tudjanak ad­ni. Ahol törődnek a párton- kívüliekkel, ott a^ok szívesen és bizalommal fordulnak a kommunistákhoz tanácsért, segítségért ügyük elintézése érdekében. Ezzel közelebb kerülnek a párthoz, javul a párt és a tömegek kapcso­lata. A PARTCSOPORTBIZAL- MIAKKAL, a pártcsoportok tevékenységével pártbizottsá­gaink és pártszervezeteink vezetőségének fokozottabban kell törődni. Látni kell azt, hogy a feladatok megvalósí­tásában sokat segíthetnek az aktívan működő pártcsopor­tok. Ahol a csoportok veze­tésében problémák vannak, segítsenek és tanítsák meg a pártbizalmiakat arra, ho­gyan kell vezetni, aktívvá, jó munkát végzővé tenni a pártcsoportokat. így javulni fog a pártmunka színvonala, növekednek eredményeik és minden kommunistának lesz feladata a határozatok, kitű­zött céljaik megvalósításá­ban. Jugoszlávia támogatja a lengyel emlékiratot a Rapacki-terv ügyében Jafcsa Petries, a jugoszláv külügyi államtitkárság szó vivője pénteki sajtóértekezle­tén kijelentette, hogy a fran­cia kormány legújabb válasz­jegyzéke a Szlovénija nevű jugoszláv kereskedelmi hajó ügyében figyelmen kívül hagyja art, hogy a francia kormány önkényes és jogelle­nes eljárásával durván meg­sértette a nemzetközi jogot. A kormánynak az lenne az óhaja, hogy a vita a két or­szág baráti viszonyának szel­lemében oldódjék meg. A francia kormány eddigi állás- foglalása azonban arra kész­teti a jugoszláv kormányt, hogy újabb lépéseket tegyen jogos követeléseinek kielégí­tése végett. A szóvivő a továbbiakban kijelentette, hogy a jugoszláv kormány teljes mértékben tá­mogatja a lengyel kormány­nak a Rapacki-tervvel kap­csolatos legújabb emlékiratát. Mennyibe kerül az algériai háború? Az algériai minisztérium a francia kormány megbízásá­ból hivatalos jelentést adott ki az algériai háború költsé­geiről. A költségvetési kiadó­sok — e jelentés szerint — 305—330 milliárd franikra rúgnak. A jelentés csupán az algériai háború által szüksé­gessé vált „kiegészítő költsé­geket” veszi számításba és mellőzi a „normálisnak” tar­tott katonai költségeket, vagyis a háború nélkül is Al­gériában állomásozó francia katonaság fenntartásának költségeit Ez az utóbbi ösz- szeg 170 milliárd frankot tesz M. A jelentés foglalkozik az algériai háború gazdasági költségével is. A termelés ki­esése, amely a rendes katonai szolgálati időn túl is fegyver­ben tartott munkaerők miatt állt elő, egészen 126 milliárd frankig emelkedhet. Deviza- gazdálkodás vonatkozásában is sokba kerül az algériai há­ború — ismeri el a hivatalos jelentés, amikor beszámol ar­ról, hogy a behozatal növeke­désivel, az export ->Jmaradá­sával 149 milliárd éránk vesz­teség hárult az államra az al­gériai háború miatt Harcos múltunk, utat mutató jelenünk — Jegyzetek egy kiállításról — Szombaton, a szolnoki Tisz­ti Klubban nagy volt a sür­gés-forgás. Kiállításra készül­tünk. A megnyitóra szépen, ízlésesen elrendezték a kiállí­tás anyagát. Este 6 óra körül érkeztek az első vendégek, hogy megtekintsék a „Törté­nelmünk sorsfordulója” című kiállítást, melyet a Magyar— Szovjet Baráti Társaság és a Tiszti Klub közösen rende­zett. Rózsavölgyi Béla elvtárs, elnökségi tag nyitotta meg az ünnepélyt. Beszédében a 40 éves dicsőséges szovjet had­sereg történelmi hivatását méltatta. Hangsúlyozta, hogy a magyar nép sok évszázados harca csak a szovjet hadse­reg felszabadításával győze­delmeskedhetett. Most pedig kísérjük végig az olvasót a kiállításon. Vé­gigvonul előttünk a magyar történelem évszázados múlt­ja, a magyar nép küzdelmes élete, hősi harca. Látjuk Bu­dai Nagy Antal parasztjait, Bakócz Tamás népnyúzó érse­ket és az uraik ellen feUázadó Dózsa népét. Szemünk előtt elvonul a tö­rök és a Habsburg-uralom vészterhes időszaka. Megele­venedik a kuruc vitézek nép által annyiszor megénekelt sok-sok hőstette, II. Rákóczi Ferenc, Esze Tamás örök- alakja. Elvonulnak előttünk az 1848-as 49-es szabadság­harcosok. A századforduld évei a munkásosztály erősödését Je­lentik. A munkások kizsák- mányolóikkal úgy' is szembe szállnak, hogy szabadon ün­nepük a proletariátus nagy ünnepét, május 1-ét A kiállí­tás anyaga szemléltetően mu­tatja az 1905-ös orosz forra­dalom hatását a magyar mun­kásmozgalomra. Dörögnek az ágyuk, piros lángnyelvek csapódnak az égig. Kirobbant az első világ­háború, s a „bakák” papírtai pú bakancsokban dideregve, fázva ontják vérüket és ad­ják életüket, hogy a tőkések még többet és egyre többet harácsoljanak, még jobban gazdagodjanak. Figyelemreméltó a kiállítás azon része, amely a Tanács köztársaság kikiáltását, a munkáshatalom erőfeszítéseit, a magyar munkásosztály har cát és szabadságvágyát tükrö­zi. S azt is látjuk, ami ez­után következik. A borza­lom éveit, a fehérterror nap­jait, a szekszárdi kivégzése­ket, a munkanélküliek sere­gét. De a munkásosztály párt­ja él és harcol. Az üzemek dolgozói sztrájkolnak, röpla­pokat terjesztenek, szembe fordulnak a gyűlölt Horthy- korszakkal. A terror 25 esztendejét is bemutatja a kiállítás, majd a gyászos nyilas-uralmat. S következik a /Tiszti Klub kiállításának legszebb része, a felszabadulás és a felszaba­dulást követő időszak. A szov­jet hadsereg segítsége. BKí* szőr élelmet szállít a nélkü­löző lakosságnak. Segítsége önzetlen, s a normális élet megindulását eredményezi. Megvalósul a parasztság év­ezredes álma. Földosztás! S épülő szép hazánk nagy ’étesítményei: Sztálinvátos, az első szocialista város. A gondosan összeállított anya­got nagyszerűen egészíti ki a 40 éves szovjet hadsereg sok­sok dicsőséges fegyverténye, Érdemes végignézni a már­cius 5-ig nyitvata^tó kiállí­tásit. Gazdagabbak leszünk. — csiha — Több mini ezer visszaemlékezést gyűjtött össze a Párfförfénetl Intézel A Párttörténeti Intézet a magyar munkásmozgalom harcainak sokezer hiteles do­kumentumát őrzi, s használja fel a párt és a munkásmoz­galom történetének megírá­sához. Az egykorú írásos anyagot jelentősen kiegészí­tik —. sőt nem egy fontos párttörténeti esemény re­konstruálásánál főforrásul szolgálnak — a párt küzdel­meiben és a különböző moz­galmakban részt vett régi harcosok visszaemlékezései. Az intézet évek óta gyűjtö­geti a különböző bajtársi és veterán- találkozókon el- eihangzott és magnetofon­szalagon rögzített élmény- beszámolókat, az idős elvtár­sak írásos feljegyzéseit, to­vábbá a régmúlt események résztvevőinek és szemtanúi­nak elbeszéléseit. Eddig több mint ezer visz- szaemlékezést gyűjtött össze. Ezeknek egy részét kiad­ványban is megjelentetil Könyv készül a földmunkás-mozgalom történeiét öl A földmunkás- és szegény­paraszti mozgalmak emlékeit az 1848-as szabadságharctól a felszabadulás utáni nagy jelentőségű eseményekig még nem gyűjtötték össze és nem foglalták rendszerbe. E hi­ány pótlására az idős moz­galmi harcosok és a fiatal történészek összefogtak, s Közlemény A Szolnok megyei rendőr- kapitányság felhívja a me­gye területén valamennyi ál­landóan, vagy ideiglenesen lakó idegen állampolgárokat és hontalanokat, hogy állam­polgárságukra való tekintet nélkül, a külföldiek részére rendszeresített (a családtag­jaik részére is kitöltött) be­jelentőlappal jelentkezzenek a lakóhelyükhöz legközeleb­bi illetékes járási, városi rendőrkapitányságon február 28-ig. Hunya Istvánnak; a ME- DOSZ elnökének vezetésével bizottságot hívtak életre. A. bizottság tagjai úgy tervezik, hogy az összegyűjtött anya­got felhasználják a földmun­kás és szegényparaszt moz­galom egy évszázados törté­netének megírásához. « 1958. JCNIUS 1—8 KÖZÖTT — Varsóban kerül sor a Ul. Nem­zetközi Könyvvásár lebonyolítá­sára. Iliidig ezeket a vásárokat Poznanban rendezték meg, a Póznául Nemzetközi Vásár kere­tében. A szervezd bizottság a kultúrpalotában 4100 négyzetmé­ter területet biztosított a könyv­vásár céljaira. A könyvvásáron az eddigi jelentkezések alapján húsz ország képviseletében 55 Uönyvkradó vállalat és kereske­dő vesz részt. A jelentkezési ha­táridő: Január 31. Valamennyi kiállító köteles pontos jegyzéket előterjeszteni a müvekről. Egy külön bizottság fogja eldönteni, mely kiadványok kerüljenek ki­állításra. A külföldi könyvek vá­sárlására engedé'yezett deviza­keret 1958-ban 200 001) dollár a múitévi 125 000 dollárral szem­ben. TOLSZTOJ 'üi" (&alin m /liftéi fe/eie/fa 'iTnnHrm'irnTmvrrrTvwrwumrrr'irrv 2. De hát utővégre a Köztársaság törvényei senkinek sem tiltják meg, hogy éjnek idején hasonmásával kószál­jon, szárazon és vízen. Taraskin»valószínűleg nyomban meg is feledkezett volna a hegyes szalvállú idegenekről, ha ugyanaznap reggel nem történik valami különös ese­mény az evezős klub melletti kis nyírfaerdőben, egy be- deszkázott ablalcú, omladozó villában. 4. Amikor a szigetek cserjéi fölött a rózsaszínű hajnal­ból előbukkant a nap, Taraskin, izmait ropogtatva, na­gyot nyújtózott & bement a klub udvarára, hogy össze­szedje a forgácsokat. Hat óra múlt néhány perccel. Most megcsörrent a kerlajtó, és kerékpárját vezetve Vasziilij Vitaljevics Selga közeledett Taraskin felé a nedves ösvényen. Selga edzett sportoló volt, izmos és könnyű moz­gású, középtermetű, kemény nyakú, gyors, nyugodt és óvatos. A bűnügyi nyomozóhatóságnál dolgozott és in­kább csak testedzés céljából sportolt — No, mi újság, Taraskin elvtárs? Minden rend­ben? — kérdezte, miközben kerékpárját a tornáchoz tá­masztotta. — Eljöttem egy kis testmozgásra,.. No nézd csak, mennyi szemét, ejnye, ejnye. Levetette zubbonyát, sovány, izmos karjain feltűrte ingujját és hozzálátott, hogy kitakarítsa a klub udvarát, ahol még szanaszét hevertek a kikötő-tutaj javításából ottmaradt anyagok. — Ma kijönnek a fiúk a gyárból. Akkor aztán egyet­len éjszaka alatt rendet teremtünk — mondta Taraskin. — Nos. hogy határozott, V-szilij Vitaljevics? Részt vesz a hatosban? — Még nem tudom, hogy lesz — felelte Selga, mi­közben elguritott egy kátrányoshordót. — Egyrészt, per­sze, meg kell verni a moszkvaiakat, másrészt azonban félek, hogy nem lehetek pontos.;. Közbejött valami ostoba ügy. — Már .megint azokkal a banditákkal van baj? ■— Nem, többről van szó: nemzetközi méretű bűn­tényről. — Kár — mondta Taraskin. — Evezhettünk volna egy kicsit. Kimentek a kikötő-tutajra. Selga egy darabig nézte, mint táncolnak a fényfoltok a folyón, azután koppantott a seprűnyéllel és halkan így szólt Taraskinhoz: *r Nem ismeri véletlenül a közeli villák lakóit? — Egyikbe-másikba beköltöztek a télen hajléktalan nők. — És nem tud arról, hogy valamelyikbe márciun közepe körül költöztek be? Taraskin tűnődve bámult a napsütötte folyóra, éa egyik lábával vakargatni kezdte a másikat. — Amott a kiserdőben van egy elhagyott villa ■=»- mondta végül. — Négy héttel ezelőtt erre biztosan em­lékszem, láttam, hogy füstölög a kéménye. Még beszél­tünk is róla: vajon hajléktalanok költöztek-e be, vagy talán banditák ütöttek benne tanyát? —- Látott valakit abból a villából? •— Várjon csak, Vaszilij Vitaljevics. Alighanem ép­pen ma láttam őket. És Taraskin elbeszélte, miféle két embert látott ki­kötni hajnaltájt a mocsaras parton. — Ügy, úgy T- bólogatott Selga, összehúzva szúrós szemét. — Gyerünk, mutassa meg azt a villát — mondta aztán, és megtapogatta revolvertáskáját, 5. A kis erdő csenevész nyírfái között meghúzódó nya­raló lakatlannak látszott; erről tanúskodtak a korhadt falépcsők és a zsaluk felett bedeszkázott ablakok. A félemeleten betört ablaktáblák, a ház sarkait a lefolyócső roncsai alatt benőtte a moha, az ablakpárkány alatt pe­dig laboda nőtt. — Igaza van, itt lakik valaki — mondta Selga, mi­után a fák mögül szemügyre vette a házat, majd óvato­san megkerülte. — Ma is jártak itt... De mi az ördög­nek kellett az ablakon át bemászni? Jöjjön csak ide, Ta­raskin, itt valami nincs rendjén. Gyors léptekkel odamentek a feljárathoz. A lépcső­kön lábnyomokat láttak. A feljárattól balra félig lesza­kadva csüngött a zsalu az ablakon — látszott rajta, hogy nemrég tépték le. A befelé nyíló ablak tárva-nyitva volt. Az ablak alatt a nedves homokban megint lábnyo­mokra bukkantak. Nagy lábnyomok voltak, szemláto­mást egy testes ember lábának nyomai; majd ismét más lábnyomokat fedeztek fel, valamivel kisebbeket és kes­kenyebbeket, amelyek lábheggyel befelé fordultak. — Ezek itt a feljáratnál egy másik cipő nyomai — jegyezte meg Selga. Bepillantva az ablakon, halkan füttyentett, majd be­kiáltott:-T Hé, öregem, nyitva van az ablaka, nehogy aztán elvigyenek valamit! Semmi válasz. A félhomályban derengő szobából kel­lemetlen, édeskés ezag áradt. Selga még egyszer bekiáltott, most már hangosab­ban, majd felkapaszkodott az ablakpárkányra, előhúzta revolverét, és nesztelenül beugrott a szobába. Utána Taraskin is bemászott. Az első szoba üres volt; a padlón széttört téglák, le­hullott vakolat és újságpapír foszlányok. A félig nyitott ajtó a konyhába vezetett. A konyhában egy rozsdás búra alatt petróleumfőző állt egy kőlapon; petróleumfózók, porcelántégelyek, üveg- ég fémretorták, palackok és cinkdobozok sorakoztak különböző asztalokon és zsámo­lyokon is. Az egyik petróleumfőző még sistergett, csak most égett le. — Hé, öregem! — kiáltott ismét Selga. Majd fejét csóválva, óvatosan benyitott a másik szobába, amelynek félhomályát a zsaluk résein keresztül beszűrődő ferde napsugarak törték meg. <— Ott van, ni! — mondta Selga. A szoba hátterében egy felöltözött ember feküdt ha­nyatt egy vaságyon. Hátravetett keze a feje fölött oda volt kötözve az ágyrudakhoz, két lába zsineggel körül­csavarva. Kabátja nyitva, inge a mellén feltépve. Ter­mészetellenesen hátraszegett fején hegyes kis szakáll meredezett, — No, ezzel alaposan elbántak *— mondta Selga. az áldozat mellébe markolatig bedöfött finn ikést vizsgái- gatva. — Megkínozták.;. Nézze csak... — Vaszilij Vitaljevics! Hiszen ez az az ember, aki csónakon ide evezett! Legfeljebb másfél órája lehet, hogy meggyilkolták. Maradjon itt, őrizze a szobát, ne nyúljon semmihez, és ne engedjen be senkit. Megértette, Taraskin? Néhány perccel később Selga már telefonált is a klubból: — Razziát a pályaudvarokon:-.. Minden utast iga­zoltatni... Razziát minden szállodában. Mindenkit iga­zoltatni, aki reggel hat és nyolc között jött haza. Ide pe­dig küldjenek egy detektívet, rendőrkutyával. 6. Selga nem várta meg, míg megérkezik a detektív a kutyával, hanem nyomban munkához látott és kezdve a padláson, gondosan megszemlélte a nyaralót. A ház tele volt szeméttel, mindenütt üveg- és tapéta­darabok, rozsdás konzervdobozok hevertek. Az ablako­kat pókháló lepte be, a zugokban penész és gomba. Min­den jel arra mutatott, hogy ezt a villát 1918 óta nem lakták. A konyhán kívül csak az a szoba volt lakott, ahol' a vaságy állt. Sehol semmi nyoma a lakályosságnak. Ételmaradékok sem voltak a házban; csak a meggyilkolt zsebében talált Selga egy péksüteményt meg egy darab kolbászt (FolvtatJukJ L

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom