Szolnok Megyei Néplap, 1958. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-16 / 13. szám

A termelőszövetkezeti tagok nyugdíjáról | mint a NfiPLAP | előző szá­mában már közöltük, folya­matosan ismertetjük a terme­lőszövetkezeti tagok nyugdíj- biztosításával kapcsolatos ren­deletet. Ez alkalommal az öz­vegyi nyugdíjra, a haláleseti segélyre és az árvaellátásra vonatkozó szakaszt közöljük olvasóinkkal. A mezőgazdasági termelő­szövetkezeti tag felesége férje után özvegyi nyugdíjra jogo­sult, ha férje a rokkantsági nyugdíjhoz szükséges nyug­díjevek megszerzése után halt meg, a férj elhalálozá­sa időpontjában a feleség (iO. életévét betöltöte, vagy munkaképességét legalább kétharmad részben elvesz­tette, vagy legalább két ár­vaellátásra jogosult gyer­meket tart el. Ha a fenti feltételek fennáll­nak, özvegyi nyugdíjra jogo­sult az öregségi, vagy rok­kantsági nyugdíjas termelő­szövetkezeti tag felesége is. Az az özvegy, aki férje ha­lálakor 40. életévét már be­töltötte, 60. életévének eléré­sekor, vagy megrokkanása esetében tarthat igényt özve­gyi nyugdíjra. Az a feleség, akinek férje eltűnt és az el­tűnést a bíróság jogerősen megállapította, ugyanúgy jo­gosult az özvegyi nyugdíjra, mintha a férje meghalt volna. Az a feleség, akinek a férje a házasság megkötésekor 65. életévét már betöltötte, az előző bekezdésben meghatá­rozott feltételek fennállása esetén Is csak akkor jogosult özvegyi nyugdíjra, ha a házas­ságból, vagy az együttélésből gyermek származott, vagy ha férjével a házasság megköté­se után legalább 5 éven át együtt élt. [ ÖZVEGYI NYUGDÍJBA | jogO­sult a mezőgazdasági termelő­szövetkezeti tag élettársa is. ha az elhunyttal annak halá­lát közvetlenül megelőzően legalább egy éven át együtt élt, gyermeke született és az elhunyt az apasagot koráb­ban elismerte. Illetőleg a bí­róság az apaságot megállapí­totta. Az elvált nő, továbbá az a feleség, aki férjétől egy év­nél hosszabb ideje külön él, a korábban meghatározott fel­tételek esetében is csak akkor jogosult özvegyi nyugdíjra, ha tartásdíjra való érdemte­lenségét a bíróság nem álla­pította meg. özvegyi nyug­díjra jogosult a tsz nőtagjá­nak munkaképtelen férje is, ha halálát megelőzően leg­alább egy évig saját háztartá­sában, saját jövedelméből fér­jét eltartotta, vagy a bíróság A Néplap gazdarovata férje részére tartásdíjat álla­pított meg. Az özvegyi nyug­díjra való jogosultság meg­szűnik, ha az özvegy újból há­zasságot köt. A rokkantsági nyugdíjhoz szükséges nyugdíjévek meg­szerzése után (lásd a Szolnok megyei Néplap 1D58. január 16-í számát) meghalt mező- gazdasági termelőszövetkeze­ti tag, úgyszintén az öregségi és rokkantsági nyugdíjas fe­lesége részére az özvegyi nyugdíj egyévi összegét halál­eseti segélyként ki kell fizet­ni, ha férje halálával özvegyi nyugdíjra való igénye nem nyílik meg. Ha az özvegyi nyugdíjra való igény a férj halálának időpontját követő egy éven belül esedékessé vá­lik, a haláleseti segélynek arányos részét az özvegyi nyugdíjba be kell számítani. A haláleset! segély Iránti igény a mezőgazdasági terme­lőszövetkezeti tag halálától számított egy év elteltével el­évül. Növényvédelem a szántóföldön A ROKKANTSÁGI nyugdíj­hoz szükséges nyugdíjévek megszerzése után meghalt tsz- tag gyermeke, mostohagyer­meke és örökbefogadott gyer­meke árvaellátásra jogosult. De árvaellátásra jogosult a meghalt öregségi, vagy rok­kantsági nyugdíjas gyermeke, örökbefogadott és mostoha- gyermeke is. Árvaellátásra jogosult á ne­velt gyermek, a testvér és az unoka is, ha őt az elhalt tsz- tag, vagy öregségi, illetve rokkantsági nyugdíjas saját háztartásában tartotta el, és az életbenmaradtnak nincs tartásra köteles, vagy tartásra képes hozzátartozója. Az ár­vaellátás a gyermek 16. élet­évének betöltéséig, tovább­tanulás esetén középiskolai tanulmányának befejezéséig, azonban legfeljebb a gyer­mek 19. életévének betöltésé­ig jár. Az a gyermek, aki a 16., vagy továbbtanulás ese­tén a 19. életévének elérése­kor testi, vagy szellemi fo­gyatkozása miatt tartósan munkaképtelen és emiatt el­tartásra szorul, ennek az álla­potnak a tartamára, életkorá­ra való tekintet nélkül, árva­ellátásban részesül. | KovBTKi znj lapszámunkban a nyugdíj Összegére, a csaiá- dipótlékra, a nyugdíjjogosult­ságot kizáró okokra, stb. vo­natkozó szakaszát ismertetjük a rendeletnek. A szántóföldi növények kártevői és betegségei nyu­galmi állapotban töltik a téli időszakot. Megjelenésükre nem igen kell számítanunk. Kivétel a gabonafutrinka lár­vája — a csócsároló és a hó­penész. A csócsároló megle­hetősen érzéketlen a hideg iránt. Ezért az enyhe téli na­pokon — amilyen most is van — kibújik a föld felszínére és őszi gabonavetéseinket rágja. Kártétele azonban még nem nagymérvű és ebben a hónap­ban nem igen szoktunk elle­ne védekezni, bár az Agritox- szal való porozás — kik­ként 25 kg — eredményes. A hópenész megjelenésére akkor számíthatunk — első­sorban a rozson és más gabo­naféléken —, ha vastag a hó- takaró és a havazás megindu­lása előtt nem volt fagy. A hópenésszel fertőzött vetésen olvadáskor fehéresrózsaszinű penészbevonat látható. Ké­sőbb ez a bevonat eltűnik és csak az elsárgult levelek em­lékeztetnek a fertőzésre. A hópenész veszélyének csök­kentése végett — ha a hátra­lévő időben még nagyobb hó- takaró lenne — az olvadás megindulásakor gondoskod­junk a hófúvások szétszórá­sáról. Fertőzés esetén tavasz- szal a szokásosnál nagyobbra emeljük a fej trágyamennyi­séget. Ahol a vetőmagot an­nak idején higanyos szerrel csávázták, hópenész fertőzés­re kevésbé kell számítani, mert a csávázás megakadá­lyozza a betegségnek vetőmag útján való terjedését. A hótakaró nélküli buja vetést a télvégi, koratavaszi kipáll ás megakadályozása vé­gett még a fagyos időben já­rassuk meg birkákkal. Javítsuk ki a gépekéi, szerszámokat! Most. a tél folyamán gon­doskodjunk az összes hibás gépek kijavításáról. A javí­tásra nem szorult gépeket szétszedve tisztítsuk meg, ola­jozzuk be, majd összeszerelés után fagymentes helyen tárol­juk. A növényvédő gép pél­dául feltétlenül tönkremegy. ha az ősszel bennehagyott víz megfagy. A gumirészeket, gu­micsöveket egyáltalán ne ola­jozzuk és ne zsírozzuk. Ned­ves levegőjű helyiségben úgy tároljuk a növényvédőgépet, hogy a gumicsöveken törések ne keletkezzenek. Az őszi kalászosok fej trágyázása Az őszi kalászos növények fejtrágyázására ezideig szinte kizárólag pétisót használtunk. A gyenge, a fejlődésben visz- szamaradt gabona feljavítá­sára a pétisó azért a legalkal­masabb. mert nitrogéntartal­mának fele gyorsanható anyagiban kerül a talaj ba. így a fejtrégyázás azonnali segít­séget ad a növénynek a ké­sőbbi fejlődéshez. A műtrá­gya általában vízben oldható növényi tápsókat tartalmaz és így a növények által köny- nyen hasznosítható formában kerül alkalmazásra. Kedvező eredményt érhe­tünk el a túlérett istállótrá­gyának, a delelők és trágya­szarvasok helye televény föld­jének felhasználásával. De al­kalmas fejtrágyának a ba­romfitrágya is. mert ez bősé­gesen tartalmaz gyorsanható nitrogént. Javíthatjuk a ba- romfitrágya minőségét akkor, ha tárolás közben 25—50 kg tőzegkorpával, vagy 6 százalék szuperi'oszfaiútal beverjük. Fej trágyázásra pétisóból holdanként 40—80 kg-ot, túl­érett istállótrágyából 30—50 mázsát, baromfitrágyából két- három mázsát, a gyárilag szemcsézett, vagy szervestrá­gyával szemcséié bt ioiziofr- műtrágyából 30—50 kg-ot adagoljunk. grammos legyen. Keltetésig hűvös, közepesen száraz, jóle- vegőjű helyiségben, fektetve raktározzuk és naponta for­gásuk meg. ; ; Keltetés alatt a tolásokat a hatodik és a tizenhatodik napon lámpázzuk át. Az első alkalommal á teljesen átlát­szó, teíméketlen tojásokat vesszük ki. A termékeny tojás erekkel átszőtt. A második alkalommal a befulladt, rossz tojások kerülnek ki a gépből, illetőleg a kotló alól. A 21. napon kikelt csibéket megszá- radásukig jó meleg, léghuzat­tól mentes, száraz helyén kell tartani. Nagy tömegbe nfe'Zsú­foljuk egybe őket, mert agyonnyomják a sarokba; szo­rulókat. A kotlóval való keltetésnél először próbaültetést végez­zünk 2—3 napig. Csak a nyu­godtan, kitartóan kotló tyú­kot ültessük. A fészket nyu­godt, nem túl meleg helyre állítsuk. Ügyeljünk arra, hogy, ott más baromfi ne járkáljon, A helyiségben gondoskodjunk porfürdőről, aprószemű ka­vicsról és adjunk minden nap friss vizet. A fészket és a kot- lót is féregtelenítő porral hintsük be. Ügyeljünk arra* hogy minden nap ugyanabban az időben etessük kukoricá­val a kotlókat. Pulykával és libával is keltetVi a gyöngyös és a kacsa keltetés­re nem alkalmas. zi barom j íkeitetesről Pár hét múlva már itt az idő a baromfikeltetés megkezdésére. Mielőtt ez megtörténne, előzőleg 2—3 héttel bocsássuk a kakasoka; a tyúkok közé. Ezzel biztosít­hatjuk a tojások termékeny­ségét. Testnagyság és vérmér­séklet szerint 10—12. esetleg 15 tyúkra osszunk be egy-egy kakast. A tvúkok és kakasok fiatalok legyenek és legfeljebb két évig tartsuk őkel tenyész­8~3clS SISSIS tésben. Kivételt képezhetnek a legjobb tojók és azok csa­ládjából való kiváló kakasok. Akár kotlókkal. akár kelte­tógépekkel -keltetünk, mind­két esetben fontos az alábbia­kat megtartani: Tenyésztési célra legjobb február közepétől április vé­géig keltetni. A tojás 10-na- posnál ne legyen idősebb, a légür nagysága ilyenkor még csak akkora, mint egy tízfil­léres. A tyúktojás 50—65 is E srarviri 8 5ag.ls5 SSI SáSS í t =z . A kikelt csibének 20—24 óráig nincs szüksége táplá­lékra, mert ennyi időre még elegendő táplálékot hozott magával szikzacskójábant- .Ez a körülmény teszi lehétc|vé azt is, hogy a csibét, mint «na­pos csibét, szállítani lehessen. A legelső etetés előtt ho­mokszerű, finom és tiszta ka­vicsot adjunk, mert ez az emésztéshez szükséges. Már ilyenkor legyen víz előttük. Első eleségként hántolt kö­lest adjunk. A csirkéket négy héten át napjában többször is etessük. Az első héten leg­jobb hántolt kölessel, kuko­ricával és zabdarával etetni. A’ takarmánykeverékhez 25 csirkénként egy-egy főtt to­jást is adjunk apróra vágva. Vízhez, faszéndarabhöz és fi­nom kavicshoz mindig jussa­nak hozzá a csibék. A másodiktól az ötödik .hjé- tig napjában négyszer-ötszpt etetünk. Esti etetésre csakis' lisztmentes darát adjunk. ÍA lágy eledelt etetésenként föl­váltva adjuk a darákkal. A2 ételkeverék álljon 50 száze-j lék kukoricadarábód. aferiS százalék zabdarából, 5—10, százalék szójababból, 5—10 százalék korpából és némi ál­lati eredetű takarmányból. Húsz csirkénként adjunk agy kávéskanálnyi takartná&t- meszet is a darakeverékhjjg. Ha nerr kotlóval neveljüjr íj csibéket, akkor a nejrfeyíjiaz- ban gondoskodni keli a zöld­ről. Leghelyesebb csíráztatott zabot vagy árpát adni, nekik. Fertőzéstől mentes c helyről vágott, friss gyeptéglát is te­hetünk a nevelőbe és ezt na­ponta cseréljük. Azonkívül io-.; kozottan gondoskodjunk az aprókavicsokról, a mész pót-i lásáról és elegendő fehérjéről. A hathetes csirkéket reggei és este már szemes takarmány­nyal etessük. Délben két rész­letben adjunk keveréket. A csibék fejlődését elősegíti a sárgarépa etetése. Ügyeljünk arra, hogy az itatás mindig ál­lott, de nem régi vízzel tör­ténjék. Az etető- és itatóedé­nyeket a lehető legtisztábban tartsuk. Előnyös a csirkene­velésnél a jó, friss, pasztőrö­zött, vagy forralt fölözött tej itatása. "zeliüztessük a magtnrakat A nyári és az őszi hónapok­ban behordott gabonaféléket, amelyben az utóérés már be­következett, most alaposan szellőztetni kell. Ugyanabban az időben a cséplés után köz­vetlenül behordott gabonák másodszori keverését is el kell végezni. Ez lapátolásból áll­jon. Ha a gabona szemetes, vagy poros, akkor rostáljuk át. SZOLNOKI SZIGLIGETI SZÍNHÁZ Mt. SORA n *» ján. 16. csütörtök este 7 óraö TAVASZI KERINGŐ jan. 18. szombat este 7 óra: TAVASZI KERINGŐ jan. 19. vasárnap du. 3 óra: TAVASZI KERINGŐ jan, 19. vasárnap este 7 óra: TAVASZI KERINGŐ i S | ZZZZZZZ C ubárói sokan úgy nyilatkoztak a faluban, hegv „tetszik tudni, olyan íélcédulfus!” Pedig tessék elhinni, ez nem volt igaz. Subának csak az volt a baja, hogy semmit sem vett komolyan..; Honnan került a faiuba, azt senki sem tudta, ö sem. A rossz nyelvek azt mondtál; ugyan, hogy a fő­jegyző ur lestveiröccse. de hát ugye, ez csak vénást.zony- fecsegés... Lényég az, hogy Suba a községháza udvarán lakóit egy kamraszeru kis szobában. Ezért aztán lütött, taka­rított, fát vágott, szóval a nehezebb munkát végezte. A kosztja mindig megvolt, mert a reggelit, vacso­rát maga főzte és azt mondták, igen ízletesen. Ebédet mindig ott evett, ahol dolgozott. Mert Suba mindig dol­gozott ... A mi falunk egyébként nagy dehánytermő falu. Érthető hát, hogy a parasztok mindig hadilábon álltak a hatalommal, mármint a fináncokkal. Zaklatták is annyit a népet, hogy annak már borsódzott a háta. ha a „nagyhasút” megláttál;. Merthogy hozzánk mindig valami Dobos nevű rettentő kövér ember, meg egy Ga- rai nevű rettentő sovány ember járt ki molesztálni a szegény kukásokat... Már az nevetséges volt, ahogy ezek egymásmellett kinéztek. De ezen kívül rengeteg nevetséges esetet tudtak egymásközt az emberek a finán­cok és a parasztok közti küzdelemről... Ilyen eset az alábbi is, amelyet most már nyugod­tan elmondhatok, hiszen a mi szabolcsi kis falunk ma már „szövetkezeti község” és szent a béke derék pénz­ügyőreink és a tsz-tagok között.,; ügy történt, hogy egy vasárnap délelőtt Suba elha­tározta, hogy most borbélynál borotválkozik! Sokan voltak, így hát várni kellett. Megkapta a számot és szépen leül a lócára. Előkotorja az ütött-kopott dóznit, amiből gyönyörű sárga szűzdohány kínálhatja magát. Nem csoda. Subánál szebben senki nem tud dohányt vágni. Vágott is már annyi dohányt a faluban, hogy tíz trafik nem árul annyit egy esztendőben. így hát Subától a trafikosok éherihalhattak. Persze ebbeli tudo­mányáról a fináncok is tudtak, de még soh’sem sikerült Subát tettén érni, sem a masinát megtalálni. Pedig az! mondják, hogy még a szobája padlóját is felhányatták. Egyszóval Suba is hadilábon állt a fináncokkal! Most azonban eregeti a szép karikákat és ábrándos r.agy szeméivel úgy elmereng, mintha nem is a borbély­nál volna. Pedig most jó volna odafigyelni, mert éppen az öreg Gérmesei viszi a szdÉj.g Jóska betársulna... IRTA: BÍRÓ LÁSZLÓ — Hál ha egyezer ezt a nagy hasút szaladni látnám, szavamra mondom, száz pengőt adnék érte. Nevet a hallgatóság. Már nem azon, hogy ilyen ret­tentően nagy pénzt Ígér az öreg, mert azt mindenki tudta, hogy amit az öreg egyszer megmond, az szent.., ha­nem azon, hogy tényleg milyen is lenne az, ha ez az emberhegy szaladna?! No. de hói ez nem lehetséges. Suba meg csak üi a lócán, szíja a jó szűzfüstöt és mosolyog magában ... aztán ránéz az öreg Gerencsért e. — Péter bátyám, megyen-e a heten Baktára? — Menni kéne, Suba. de nem érek rá. ügy, hogy csak a jövő héten kerítek rá sort, Miért érdekel? — Hát csak úgy! 11 él felé aztán Suba is sima ábrázattal lépett ki a borbélytól. Délután ellátogatott kebelbarátjához, Migrai Jóskához. Eltanyéztak az udvaron kettesben. El­beszélgettek. Miről, miről nem, azt nem lehet tudni... A hét derekén aztán Suba meg Jóska hónuk alatt egy-egy zsákkal baktatnak a kövesúton, keresztül a faluin az erdő felé — Baktának. Kora reggel volt, de majd minden udvaron fent volt már valaki. így aztán Suba az egyik oldalon köszönt be minden udvarra jó hangosan, Jóska meg a másik oldalon. Az öreg Geren­csérnek különösen hangosan köszönt Suba. — Jóreggelt, Péter bátyám! — Agy’isten! Hová hé, ilyen korán? Tán ürgét önteni? — Nagy ürge lesz a’ Péter bátyám. Száz pengős ürge! — Na fene! Hát olyan is van? — De van ám! Azzal a két jómadár tovább..: a falu alatt aztán be az erdőbe. A két zsákot istenesen megtömik csalánnal, merthogy Jóskóéknál sok a kacsa... aztán leülnek az árokpartra. Rágyújtanak, beszélgetnek ... ügy 9 óra felé Suba — ki tudja hányadikszor — idles az útra. — Ahá. Jönnek! — Messzi? — A kanyarban! — Gyalog? — Ez ugyan teles.eget, kérdés, mer! min­dig gyalog jönnek ót az ötkiiométeres úton. — Csakis. — Várj! Ha közelebb jönnek =• nyugtatja barátját­k Suba. Antiikor vagy 50—60 méterre ér a két finánc, Suba kiugrik az útra. vállán a Zsákkal.., körülnéz... meg­látja a két fináncot* hirtelen vissza az erdőbe. A két fináncnak sem kellett több... utána. Hanem arra vigyázott Suba, meg Jóska, hogy ott üssenek zajt, ahol a legtöbb bogáncs meg tövis van. lé zzel a fogócskával aztán kiérlek a falu alá. Alig volt 10—15 méter az üldözők és üldözöttek közt. Már úgy átszőtt, hogy elcsípik a jómadarakat. Hanem azok, mint a nyúl, elkezdenek futni, aho-gy beértek a faluba... a fináncok utánuk. i — E.ébe. hé, emberek! Elébe! Tolvajok! — kiabál a két finánc. Persze a zajra itt is, ott is kinéznek az em­berek. Előbb értelmetlen felöltük a dolog, de amikor fel­fogják értelemmel, déhóöjr állnak ők elébük. Nevetnek, hogy- csak úgy harso^Wjüíca. Jóska hirtelen ietér’é^y^Stcán, a sovány finánc utána. Su­ba azonban rohan tovább a főutcán. Csalogatja a kövéret. Megy is az utána mint a gőzmozdony Fújtat, gallérja kigombolva, sapkája. kezében, rövid fekete kardja mint a cséphadaró szól utána .r.. nagy kerek képéről pata­kokban folyik a víz . ; . J'­Suba meg a zsákkal a vállán, mindig öt lépéssel előtte. Az istenért nem' néz hátra. Nem is kell. hisz in­nen is, onnan is figyelmeztetik, ha fogy a távolság. — Vigyázz Suba! Ilyenkor Suba megugrik A kövér utána. Futnak ám kegyeken. Amikor Suba az öreg Gerencsei portájához ér. bekiált, hogy aszongya: — Péter bátyám! Ehun hozom a százpengős ürgét! — Gerencsei bácsi előbb szintén nem érti a dolgot, de meglátja a „nagyhasűíj’ .szaladni, azonnal eszibe jut a borbélynál lett kijelentése. Kitör belőle is a nevetés, de olyannyira, hogy még a könny is kiszökik a szeméből... Hanem Suba meg a finánc akkor már messze jártak... Persze, hogy nem fogták el sem Jóskát, sem Sutét. Hanem a zsákot azt. igen. mert eldobálták. Amíg a finán­cok a csalánnal bíbelődtek, káromkodtak, addig a jó­madarak a községház padlásán, békés nyugalommal pö­fékeltek, mintha m! sem- történt volna. Suta aztán a jutáimat szépen megosztotta Jóskával. Igaz, hogy azt is. amit pór nap múlva a törzsőrmester úriói kapott a községházán.:, * \ hogy kijönnek . képüket dörzsölgetve, Suba rá­- ám,;-,- § — ölven pengőért, naponta is kiállnám.;, w — Én meg teiáKSifkték!- — sercint-egyet a sszövet* ségre Jóska.; -v,. ... -• *.-**■• . :^v £C‘-- ­Hogyan etessük a csirkékéi?

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom