Szolnok Megyei Néplap, 1958. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-09 / 7. szám

Karcag város termelősx 19 S 7évi xársxámadása Az ellenforradalmi esemé­nyek Következtében termelő­szövetkezeteink közül több feloszlott, illetve az ellenfor- raáalmi agitátorok sok helven erőszakkal is feloszlatták Ezek az események súlyos veszteséget okoztak. Városunk dolgozó paraszt­ságának nagy többségében azonban olyan mély gyökeret vert már a szövetkezeti élet gondolata, hogy még az ellen­forradalmárok garázdálko­dása sem tudta megingatni Sok ui termelőszövetkezet — ha még titokban is —. kezd­te a szervezkedést és az ala­kulást tavaly óktóberben. — Amikor az ellenforradalmi erőket sikerült szétzúzni, egy­másután alakultak újra a tsz- ek és tszcs-k. Az 1956 októbert megelő­ző 12 tsz helyett 15 ala­kult. Ezek, ha létszámban és területben esetleg meg­gyengültek is, de szerveze­tileg egységesebbek es erő­sebbek tettek, mert kihull­tak az oda nem való ele­mek, a munkakerülők, a la­zítok. Természetesen nem tenne helyes azt mondani, hogy csak a nem oda valók kerül­tek ki. Több becsületes dol­gozó paraszt is az egyéni gaz­dálkodás sokkal nehezebb út­ját választotta. A termelőszö­vetkezetek ezeket a becsüle­tes dolgozókat mindig vissza­várják és szívesen látják tag­jaik sorában. Szövetkezeteink a súlyos veszteséget kihevertek, sok­kal nagyobb lendülettel szer­vezetten láttak munkához. Ennek az áldozatkész erőfe­szítésnek azután az ősszel megtartott zárszámadási köz­gyűlések, az egy munkaegy­ségre eső részesedés, a több­millió torintos beruházás, a termelőszövetkezeti vagyon gyarapodás lett az eredmé­nye. Vizsgáljuk meg tehát né­hány szamaciat tükrében, ho­gyan és milyen eredménnyel zártak termelőszövetkezete­ink? Első helyen a Béke Ter­melőszövetkezetet kell em­líteni, abol az egy munka­egységre eső részesedek 44.14 lorint volt. dana a Lenin Tsz következik, ahol 38.60 toríntot ért egy mun­kaegység. A Szaoad Ifjú­ság 34.9? - forintot osztott. Legkevesebbet, 21.31 fo­rintot a Kakoczinai osztot­tak. A Béke Termelőszövetkezet­ben a tagságnak a munká­hoz való viszonya igen jó. a munka szervezett és ellenőr­zött volt. s jó az irányítás. Ök tettek legtöbbet a belter- terjes gazdálkodás kilejlesz- tése érdekében. Létesítettek a Berek-fürdőben thermál-lúté- ses pnmortelepet és ebbói már márciusban paradicso­mot szüreteitek, aminek kilo­grammját 80 forintért adtak el. A cukorrépatermelesben is jó eredményt ének el. 81 kát. holdon az átlagtermés kát. holdanként 150 mázsa volt. A közgyűlés határozata alapián ebben a gazdasági evben megketszerezík a terü­letet, tehát 160 kát. holdon fogják termelni A jo eredményekhez hozzá­járult továbbá, hogy allat- létszámukat az 1951. evben nagymértékben növelték. Az 1957. gazdasági év indu­ló szarvasmarha létszáma 23r volt. jeleniég 309. tehát 134-ei növelték. elsősorban törzs­könyvezett szarvasmarhák utódaiból. Tehén és elohasű az induláskor volt 77. je­lenleg az is 130. Ez a szarvasmarha létszám a2 el­következő evben igen tete­mes jövedelmet biztosit a tsz- nek. 417-ról 790-re növeke­dett a juhállományuk is. A Rákóczi Tsz-ben az arány­lag alacsony munkaegység- részesedés okát abban kell keresni, hogy a munkafegye­lem laza volt. A terménye­ket nem ápolták, nem takarí­tották be kellő Időben. Termelőszövetkezeteink erősödését nem csak az egy munkaegységre eső részese­dés összegével kell azon­ban mérni, hanem figye­lembe kell venni az évközi beruházásokat, építkezést, jószágáiiomány gyarapo­dást. stl»„ ami mind a tér-. melőszővetkezet vagyoná­nak gyarapodását jelenti Az ellenforradalom okozta veszteségek ellenére terme­lőszövetkezeteink komoly be­ruházásokat is eszközöltek. Városi viszonylatban 8.5 millió beruházás történt. A legnagyobb mérvű a Bé­ke és a Lenin Tsz-nél. rész­ben saját erejű, részben pedig állami hitelből. Például a Le­nin Tsz saját erőből 1.5 mil­liót. a Béke 824 ezer forint értékű beruházást eszközölt Jelenleg városunk terüle­tén az egy kát. hold szántó- területre eső állóeszközök ér­téke meghaladla az 1600 fo­rintot míg az 1956. évben alatta marad az 1400 forint­nak. Vagy a fel nem osztha­tó szövetkezeti alap például 1956 évben alig haladta meg az egy holdra eső 560 forin­tot 1957. évben pedig jóval meghaladta a 700 forintot. — Ha a tiszta vagyont vizsgál­juk. 600 forintnál alig volt több 1956 évben, míg az el­múlt évben meghaladta az 1500 forintot. Termelőszövetkezeteink összes állóeszköz vagyona meghaladja a 39 millió fo­rintot, a forgóeszközök ér­téke pedig a 29 milliói Egyéb értékekkel együtt a termelőszövetkezeteknek mintegy 120 milliós értékű vagyona van. A termelőszövetkezet va­gyongyarapodásának fejlődé­se vizsgálatánál bár igen szembeötlő az állatállomány tejlődése. ennek dacára sem érték el még az 1956 októ­ber 1. előtti színvonalat. — Egyes állatfajtáknál, mint pl. a juh. túlszárnyalták, de ál­talában az állatlétszám gya­rapodás még nem elegendő és nem kielégítő. Növénytermelésben a ter­méshozamok helyenként 25— 30 százalékos emelkedést mu­tatnak általában. Minden ter­melőszövetkezetnél maga­sabb volt az átlagtermés az előző éveknél. Ehhez hozzá­járult az agrotechnikai sza­bályok betartása, a tagság jó munkája Azonban nem lehet figyelmen kívül hagyni a kedvező időjárást sem. A fen­tiek együttese azután a zár­számadásoknál forintokban mutatkozott meg. például az 1957-es évben a növénvterme- lés jövedelméből az egv mun­kaegységre eső részesedés mintegy 7 forinttal több az 1956-osnál Egyes tsz-eknél a növény­ápolásban az idő utáni mun­ka nyilvánvalóan a termés­hozam csökkenését vonja ma­ga után. Ez megmutatkozik az egy munkaegységre eső ré­szesedésnél. Például a Tán­csics Tsz-nél kimutatható, hogy a rosszul végzett nö­vényápolás miatt munkaegy­ségenként 4 forintos kiesés !elentkezett Az egy munkaegységre eső részesedéseket komoly mértékben lehetett volna növelni, ha termelőszövet­kezeteink a tulajdonukban lévő és öntözésre berende­zett területüket nem szá­raz gazdálkodással, hanem öntözéssel hasznosítják. A 1958-as évre ezen a té­ren is komoly kezdeménye­zések vannak. Minden remény megvan arra. hogy az eddig kikapcsolt rizstelepeket ta­karmánytermesztésre hasz­nosítsák. Az év végén megtartott zárszámadási közgyűlések menete és. hangulata azt bi­zonyítja. hogy termelőszövet­kezeti tagságunk nagy része elégedett az elért eredménv- nyel. mert figyelembe vették azt. hogy az októberi esemé­nyek után honnan indultak el. Az elért jó eredmények bizonyítják azt is. hogy csak a zárszámadás ideje alatt — november 15-től december 25- ig — 123 tag lépett be a ter­melőszövetkezetbe. Ugyanak­kor kizártak a termelőszövet­kezetek 45 olyan tagot, akik a munkától visszahúzódtak vagy összeférhetetlen termé­szetűek. a munkafegyelmet rontották. Meglátásunk sze­rint ezzel nem gyengítették, hanem erősítették magukat. S az új évi feladatok megvaló­sítására megerősödve indul­hatnak. A Karcag Városi Tanács vb Mezőgazdasági Osztályának dolgozói. Á nagykörűi Petőfi Tsz ről A ZÁRSZÁMADÁS után Hegedűs néni szinte már néz­ni is alig győzte, mennyi ter­mészetbeni részesedést hord a tsz kocsija a tagok portájá­ra. Hosszú, kemény út volt az. mely idáig vezetett... 1949. őszén 38 taggal 117 holdon alakult meg a Petőfi Tsz. Igájuk alig volt. földjük szanaszét A nehézségek lát­tán nem keseredett el a tag­ság. még odaadóbban dolgo­zott: jó termést ért el. 1951- ben már 130 tag művelte a közös 715 holdat. Ebben az évben 27 forint értékű volt a munkaegység. 1952-re taglét­szám 280 főre. a földterület 844 holdra nőtt. de munka­egység értéke 12.30 forintra zuhant le. Miért?... Helyte­lenül működő szervezők mun­kája nyomán a tagság válo­gatás nélkül vette fel az uj tagokat, kiknek legkisebb gondja is nagyobb volt. mint a közös gazdálkodás ügye. A 280 tagból nem dolgozott több 154-nél. A termés egy része ottveszett a földön ... Kizá­rást kizárás, kilépést kilépés követett. SOK VISZONTAGSÁG után 1957-ben 730 hold földön 88 tag és 10 családtag dolgo­zott. Ez a tagság az ellenfor­radalom viharában is megmu­tatta. hogy hű a szocializmus eszméiéhez. Megvédte a kö­zös vagyont a kártevőktől mindaddig, amíg az őrzés ter­hét le Vették válláról a segít­ségre érkezett szovjet kato­nák. Érdemes volt: nemcsak becsületből, de anyagilag is: a Petőfi Tsz 1957-ben 55.31 Ft-os munkaegység-értéket ért el. Németh Lajos fosatos volt a tagság legszorgalma­sabb] ka: 561 munkaegységre tett szert. Átlagosan 380 mun­kaegységet teljesítettek a ta­gok. melvnek összértéke 21 ezer 017 forint A tsz köny­velőiének évi jövedelme 24 ezer fotfht. Irodai munkája mellett két hízóra is kötött szerződést SZÍNHÁZ míísorá: január 9. csütörtök este 7 6: TAVASZI KERINGŐ január io. péntek este 7 óra: TAVASZI KERINGŐ január 11. szombat este 7 ó: TAVASZI KERINGŐ jan. 12. vasárnap du. 3 óra: TAVASZI KERINGŐ jan, 12. vasárnap este 7 óra: TAVASZI KERINGŐ TÖBB TSZ-TAG épített házat a közelmúltban. Gregor Balázs kiszista édesanyjától 3200 forintos tangóharmoni­kát kapott. Kalmár elvtárs háromszobás. nagy udvaros házat vásárolt. A tagság az 1958-as gazda­sági évben több állatot kíván tenyészteni, több ipari nö­vényre fog szerződni, továbbá megnöveli gyümölcsös- és szőlőterületét Mindenkit szívesen látnak a nagykörűi'Petőfi Tsz-ben, akinek van kedve keményen, becsülettel dolgozni. Aki azonban csak a napot lopja, irgalmatlanul kizárják. A ZARSZAMADÖ közgyű­lést követő banketten Nagy Elemér, a ..tsz prímása” tán­coltatta a vonót A tagok igen büszkék zenészükre. mert nemcsak hegedűvel az álla alatt de kapával a kezében is megállja a helyét. Családjá­val 500 munkaegységre tett szert, 21 ezeí 655 forint érték­ben. őzt. Pét6 Béláné Miért nine# Jászberényben korcsolyapálya? Ez a kérdés foglalkoztatja most hogy a tél beállt a jászberényi fiatalokat. Gondo­lom. hogy ilyen kérdésre az illetékesek biztosan így vá­laszolnak: — Ott a Zagyva. Csak gondoljuk meg. me­lyik szülő engedné legdrágább kincsét olyan helyre, mint az említett folyó? Nem mondom, én is odajárok, de még ne­kem is nehéz korcsolyázni a sok leszakadástól feketlő he­lyen. De ez még C3ak hagy- ján, mert idejár egész Jász­berény apraja-nagyja. Hogy lehet ebben a forga­lomban megtanulni korcso­lyázni? Sok szülő kénytelen a kis leánya, vagy kisfia mellett a parton várni, nehogy valami baj essék vele. Azt hiszem igazat mondok, mikor azt írom. volna nekik is más el­foglaltságuk. Van olyan kis­fiú és kislány, akivel nincs senki. Baj esetén ki gondos­kodik róla. mondjuk kihúzzák a vizből. de a további követ­kezményekért ki a felelős? Jászberénynek volt szép korcsolyapályája. — nem is régen. — de most éppen sze­métdombnak használják. Ké­rem az illetékeseket gondol- kozanak ezen. Ahogy isme­rem a jászberényi fiatalokat, nem riadnának vissza még attól sem. hogy társadalmi munkával helyrehozzák a ré­gi pályát. Egy szép sportte­lepjei bővülne városunk, — ahová a téli sportot kedvelő fiatalok eljárhatnának min­den veszély nélkül szórakoz­ni. Egy korcsolyázni vágyó diák. Tennivalók a méhesben A téli hónapok hidegei a méhek nyugodt pihenését és átteleltetését. — a megyénk területén tapasztalható gyen­ge betelelés miatt, — zavar­hatják. Éppen ezért kérjük a méhész szakcsoportjaink tag­jait a gondos takarásra, s ahol mód és lehetőség van a méhek zárt telelőben való el­helyezésére. Cikkeink nyomában Csak akarni kell Több hiányosságról írtunk a múlt hónapban a homcM gyógypedagógiai Intézet építkezési munkálataival kapcso­latosan. Ezt a munkát a Tatarozó Vállalat végezte, s mun­kájában lemaradás volt. De úgy látszik, a vállalat meg­emberelte magát és befejezte a kitűzött határidőre a munkát. Az intézet dolgozói meg is vannak elégedve a végzett munkával A korábban okozott hiányosságokat rö­vid úton felszámolták és munkájukkal elősegítették az is­kola oktatási feladatainak ellátását. Biztosították az ott dolgozó nevelőik nyugodt lakásviszonyát. A gyors intézkedést ezúton is köszönik az intézet dolgozói. A Tataro- rállatat gyors és lelkiismeretes munkáját követte a TIT jó munkája. Mindkét vállalat — meg­értve az építkezés fontosságát — közvetlen módon intéz­kedett a szükséges munkálatok azonnali befejezésére. Ilyen gyors és leik'"meretes intézkedést és munkát várnak to­vábbra is mindkét vállalattól az építtető szervek és dolgo­zók. Minden nehéz problémát meg lehet oldani, csak akarni kell. A. B. S.« Lesz-e Urgeháton váróhelyiség? Lapun’- december 16-1 szá­mában „Egy feltételes meg­álló hely” címmel cikk je­lent meg arról, hogy Ürge­hátra vasúti várakozóhely kellene, ha más nem, egy ki­selejtezett tehervagon. A MÄV Szegedi Igazgató­sága válaszolt a cikkre s is­merteti az eléggé bonyolult helyzetet. „Kengyel község tanácsa 1955-ben kérte, hogy Ürgehát negáUóhélyen létesítsünk váróhelyiséget. Ekkor közöl­tük, hogy anyag- és hitelfe­dezet hiányában kérésüket nem teljesíthetjük. A tanács erre azt írta, hogy saját ere­jéből vállalja a váróterem felépítését, csak a vasút vé­gezze el a helykijelölést, to­vábbá készítse el a tervraj­zot és a költségszámítást, A felügi/eleti hatóságunk álú-. jóváhagyott építési en­gedélyt ■ a közbejött ellen- forradalm. események miatt —1957 március 27-én küldtük meg. Az építkezésbe azonban azóta sem kezdtek. A fentiekkel kapcsolatban K- gyei község tanácsát is- ét felkérjük: nyilatkozzék a váróteremmel kapcsolatban. Közöljük még, hogy igazgató­ságunk területén több az ür­gehátinál is nagyobb forgalmú megállóhely vár még váróte­remre. így — az építési lehe­tőség esetén is — a fontossági sorrendet be kell tartanunk. Az igazgató megbízásából: Vajda Sándor főintéző.” Véleményünk szerint ez az ügy komplikáltabb annál minthogy belátható időn be­lül váróterem lehetne belő­le. Hacsak a tanács nem tud­ja kiszorítani valahogy az építési költségekre valót. (P-s) Esős idő idején • örömmel olvastam a Tisza- vidék december 29-i számá­ban megjelent: „Érdemes e~iu-.~nek adtuk blzalmun- vaf’ című cikket. A cikkel .eljesen egyetértek és na­gyon örülök annak, hogy vannak tanácstagok, akik nem ígérgetnek, hanem cse­lekednek. A József Attila út Dobó István út sarkán lévő sárten­ger miatt is több esetben tett jelentést az ottani tanácstag az illetékeseknek és még a mai napig sem történt intéz­kedés. Javasolnám és helyesnek tartanám, ha a Városi Ta­nács figyelembe venné más tanácstagok jelentését is és sürgősen megtenné a kellő intézkedést — írja hozzánk id. Pintér Dezső, Szolnok, Jó­zsef A. u. 98. szám alatti la­kos. S a levél olvasása közben eszembe jutnak azok az is­merősök, akik ha esős idő van, ha többre nem is, de annyi Időre megkeresnek, míg elmondják, mi a helyzet náluk. Leghamarabb a Már­tírok útjáról keresnek, s el­mondják: Volt ott valami építő vállalat, de azt jobban a rongáló név illette volna Ugyanis úgy tönkre tették az utat, hogy a TÜZÉP-telep környékén képtelenség járni. S ezen a TÜZÉP sem segít, a ,,rongáló” vállalat elhurcol- kodott, s ki tudja azóta, hány helyen okozott hasonló ren­detlenséget. A tény az, hogy a városi tanácsnak nincs mindenre pénze, de azt viszont megte­hették volna, hogy kötelezzék az út' megjavítására azt a ■vállalatot, amely tönkre tet- te. A Keskeny János Vicából telefonon szokott felhívni egyik ismerősöm. Megval­lom, néha azt várom, mikor kéri kölcsön a gumicsizmá­mat, vagy mikor kér mentő­expedíció megszervezésére. Mert ott az Erdőgazdaság környékén aztán igazán kilá­tástalan a helyzet esős idő­ben. Ha e körzetek tanácstagjai is következetesen BÜrgetik, lesz megoldás a lehete*len ál­lapotok megszüntetésére. — bo —• Szombat délután Blashovicséknál Bztosítsunk méheinknek zavartalan nyugalmi állapo­tot, baromfi, harkály, stb. há­borgatásai ellen védjük meg. Nagyobb havazások esetén a kint telelő családokat nem kell félteni attól, hogy beful­ladnak, ha hó takarná a röp- j deszkákat, de arra ügyelni! kell .hogy a kiiárónyilásnál jegesedés ne zárhassa el a le­vegőcserét. 'W> -I» Hóviharok Európában Hamburg (DPA). Ked­den heves hóvihart jelentet­tek Európa több országából. Ausztriában. Almhüttenben a hóvihar sokszáz házat teme­tett be. Svédországban és Finnországban szintén heves hóvihar volt, A hótorlaszok miatt a vasúti és a közúti forgalom megbénult. Finnor­szágban, Észak-K áréi iában ugyanakkor rendkívüli hide­get mértek. A hőmérő hi­ganyszála mínusz 49 fokra süllyedt. (MTI), Blaskovicsék portájára úgy pottyantam, mint légy a sörbe; ven­dégek vendége­ként kerültem oda. Az említettek — egy tkókszemű lány, egy barna legény — miha­mar ^ megértették egymást a háziasz- szony lányával: Margitkával, s né­hány szomszéd fiatallal, kik jöve­telünk hírére se­reglettek egybe. Előkerült a har­monika, melyein Margitka ugyan­csak ügyesen ját­szik; így aztán mi „Öregek’* — már­mint Blaskovics Jánosné s magam — zavartalanul el­diskurálhatunk. Hat holdon gaz­dálkodnak az urá­val; elég munkát ad az. Előző nap segítették a „más­világra1’ a hízót A sonkává, sza­lonnává átlénye­gült néhai ártánj aratásig biztosítja a 'kis család szá­mára a húst, zsírt, no meg a kolbászt. Szóba kerül a gaz­daság .. | —■ öt vékáson szerződött rizst vetettünk, — mondja a gazda- asszony —, többre nem kaptunk en­gedélyt, mert fá­radt már a föld. Azt vetjük, amire a ház körül szük­ség lesz, főleg pe­dig kukoricát. Az uram tizenkét ser­tésre kötött szer­ződést, kell azok­nak a tengeri. Elmondja a há­ziasszony, hogy nem sok szeren­csével telt szá­mukra az eszten­dő: elhullott a lo­vuk, el két sertés De azért boldogul­nák... Európa- vevő rádió díszük az asztalon, a kis aagyvarókasá szo­bában a szekrény tetején narancs il­latozik... Blas- kovicsné bízik a jövőben: — Az elmúlt esztendőben sokat javult a paraszt helyzete; mi első­sorban a szabad vágásnak örülünk Látja, ha nem is kényszerít bennün­ket senki: akkor is szerződünk sertés­re. Azoknak az árából, meg per­sze abból, amit hozzá takarítunk, úgy házat építünk az őszre... Mert bizony jönnek, szállnak az évek, s Margitka is el­adó sorba kerül maholnap..,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom