Szolnok Megyei Néplap, 1958. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-04 / 3. szám

Cibakházán is megalakult az iskolaszövetkezet A helyi földművessz «vetke­zet vezetősége, az általános iskola pedagógusaival meg­beszélve — még 1957 tava­szán tervbe vette az iskola- szövetkezet megalakítását Az a cél vezette őket, hogy már az iskolában megismertessék a tanulókat a szövetkezés elő­nyeivel. Pár héttel ezelőtt került sor a terv megvalósítására Az egyik tízperces szünetben összehívtuk a felsőtagozatos tanulókat, s ismertettük ve­lük az iskolaszövetkezés cél­ját. örömrivalgás fogadta be­jelentésünket, s egyhangúlag fogadták meg, hogy megala­kítják kis szövetkezetüket. A vezetőknek komoly gon­dot okozott a boltnyitás, mi­vel nem áll még megfelelő helyiség rendelkezésre. Elha­tároztuk azt. hogy . míg az építkezés meg. nem indul, egy nagyméretű polcos szek­rényt rendezünk be boltnak s azt az iskola folyosóján he­lyezzük éL A gyermekekkel ismertet­tük az alapszabályt, mely tar­talmazta. hogy ki lehet taa milyen kizáró okok adódhat­nak. g azt. how a részjegy IC lorinf személyenként. Felhív tűk a gyermekek figvelmé- arra is. .hosv pártoló tagok a* is szervezhetnek Szó volt e felesleg felosztásáról, a vá­sárlási visszatérítésről, tiszte­letdíjak és jutalmak odaítélé­séről. Elhatározták a gyer­mekek, hogy a boltos az lesz ajci nagy korában is az akar lenni. Továbbá azt. hogy nyá­ron fagylaltot árusítanak könyveket szereznek be. s*a tanárok részére cigarettát is tartanak; Papp Gábor tanár vezetésé­vel méhész szakcsoportot fog­nak alakítani, Kürti Imre ta­nuló javaslatára fjedig felve­szik a kapcsolatot á helyi Vö­rös Csillag Termelőszövetke­zettel azirányban, hogy a szö­vetkezet biztosííséri számuk­ra 3—400 négyszögöles terüle­tet, a tsz kertészének felügye- 'etével •— melyet gondoznak s az ott termelt növényféleség eladásával is növelik a kö­zös vagyont. A hozzászólások után meg­választották a szövetkezet ve­zetőségét. Ügyvezetőnek Fa­zekas Máriát, főkönyvelőnek Farkas Bélát. Kilenctagú igazgatóságot és tizenöt tagú felügyelőbizottságot is vá- ’asztottak. Vezető tanár Sze- leczki János igazgató, üzem- ágas tanár Nagy Boldizsár könyvelő tanár pedig Kónya Rudolf tanár lett; Vállalták a kis szövetkezők azt is, hogy a jelenlegi 73 fős taglétszámot év végére 110 főre emelik, s az anyaszövet­kezetnél 1000 forint részje­gyet jegyeznek. Az ülés vé­gén a helyi földművesszövet­kezet teával és vajas zsem­lével vendégelte meg az Út­törő szövetkezet tagjait, aján­dékba pedig valamennyien 1—1 darab ceruzát kaptak. Cibakházán is el lett vetve az úttörő szövetkezet magja. Kívánjuk, hogy fejlődjön, erősödjön és sokáig virágoz­zék. Báthori László Bezerédi Sándor Mintabolt nyílt Szolnokon Tegnap nyitották meg ün­nepélyes keretek között a Tápiószelei Kísérleti Gazda­ság Mintaboltját. Az ízlésesen berendezett üzlet — mint ahogy Antalfi Jenő, a gazdaság vezetője mondta — hivatva van arra, hogy Szolnok város élelmi­szerellátásához hozzájáruljon Minden árut — kezdve a hús és hentesárut az italfélesége­kig — a gazdaság házilag ál­lítja elő. Antalfi élvtárs köszönetét mondott az építőknek: Parith Rezső, Árvái János, Krupa János elvtársiknak, akiknek nagy része van abban, hogy az új üzlet necsak áru szem­pontjából, hanem formailag is valóban mintabolt legyen. Akinek 235 diplomája Tan Jeffries M; Gruttendonnak (Philadelphia) , különös hó­bortja van: a vizsgázás. — Gruttendon, aki jelenleg 70 éves, 7 egyetemi és 228 főis­kolai diplomával rendelke­zik. Ezenkívül több esti szak­tanfolyamot hallgatott, sőt kőműves-, fodrász-, masszőr-, előnyomó-, szakács- és vilá- gítótoronyőr-vizsgát is tett. „Hetvenötödik születésna­pom előtt még legalább 20 vizsgát szeretnék tenni” — jelentette ki Gruttendon és hozzáfűzte: „Diákkoromban borzasztóan drukkoltam a vizsgáktól. Akikor megfogad­tam, hogyha drukkot min­denáron leküzdöm. Most már annyira megszoktam a vizs­gákat, hogy nem tudok nél­külük élni“; A VESZÉLYES „KANYAR” Marion Brando, amikor ki­lépett úszómedencéjéből, bor­zalommal állapította meg, hogy haja megzöldült. Ok: a medencébe fertőtlenítés cél­jából túl sok klórt öntöttek és a művész „mesterséges” szőkesége tönkrement. DOOOOOOOOGOOOOOOOOOOOOOOOGXDOOOOOOOOOOOO' Ami az újévi jókívánságokból kimaradt KÉNYELMES UTAZÁST A SZOMBAT DÉLUTÁNI AUTÓBUSZOKON No, persze, egy kicsit túlzás a fenti kép, viszont ré­tnél j ük, ez évben kevesebb lesz a panasz. Miért kifizetődő a eakorrépatermelés ? Egyrészt azért, mert jól jövedelmez. Papírt, ceruzát és számoljunk egy kicsit. Vegyünk alapul egy holdnyi terü­letet. Ha traktorral szántatunk, s ekekapát használunk a növényápolás idején, tavasszal 60 forintos, nyáron, és ősz­szel 80 forintos napszámot alapul véve, s egyéb kiadáso­kat sem mellőzve, a kukoricával szemben a cukorrépán van a nagyobb haszon. Mit fizet a cukorgyár a répáért? Cukorrépámázsánként 10 forintot, 3 kg cukrot, 3 kg száraz répaszeletet, vagy 35 kg kétszer préselt nyersszeletet és fél kg melaszt Akinek a 3 kg cukor nem kell, vagy csak kisebb részét akarja igénybevenni, attól a cukorgyár kg-onként 10,60 Ft-os áron a cukrot átveszi^ Cukorrépa termelés: Kiadások: 302 Ft Szántás-vetésre 340 Ft Háromszori kapálás, 820 Ft egyelés 1820 Ft Betakarítás, szállítás 1900 Ft 900 Ft 680 Ft Trágyázás 680 Ft 4740 Ft Kukorica termelés: Kiadások: Szántás-vetésre Háromszori kapálás; fattyalás Betakarítás szárral együtt Trágyázás Összes kiadás: 2702 Ft Összes kiadás: Bevétel: Bevétel: 30 q átlagtermést számolva, 160 q-ás átlagtermést számol- mázsánként 115 Ft-os áron. va (sdk termelőnek volt 180— 200 q-ás termése) Kukoricaára 3450Ft Pénz ISOOFt Cukor 5088 Ft . _ Szelet, melasz 1280 Ft értéke 250 Ft Melléktermék 100 Ft összes bevétel: 3700 Ft összes bevétel: 8068 Ft Most vonjuk ki a ráfordítást a bevételből! Kul.jrica: Cu* -ipa: Bevétel 3700 Ft Bevétel Kiadás — 2700 Ft Tiszta haszon: 1000 Ft 8068 Ft — 4740 Ft Kiadás Tiszta haszon: 3328 Ft Tehát egy hold cukorrépa^ 2328 forinttal többet jöve- mez, mint ugyanannyi kukorica. Mondhatná valaki, hogy igen ám, de a cukorrépatermelés sokkal munkaigénye­sebb, különösen az egyelés okoz gondot. Viszont nem árt alkalmazni azokat a jól bevált módszereket, amelyek az egyelést megkönnyítik. Ilyen a répasorok átvágása, acsok- rosítóe, stb. Azonkívül lehet a cukorrépát olyan sortávol­ságra is vetni, hogy a sorközök később kultivátorral, vagy ekekapával is gyomtalaníthatók legyenek. A mezőgazda­sági gépkísérleti intézetben eredményes kísérleteket foly­tatnak olyan vetőgép szerkesztésére, amelyik szemenként, a kívánt ^távolságra veti a magot. Igaz, hogy ennek a ve­tőgépnek a sorozatgyártása még nem Indult meg, de rövi­desen erre is sor kerül, s altkor a' gépállomások, valamint a földművesszövetkezetek útján a tsz-ek és az egyéni gaz­dák hozzájuthatnak az újfajta vetőgéphez. Ez is könnyí­teni fogja a cukorrépatermelést. Nem árt a téli hónapokat felhasználni a tanulásra, a szakkönyvek, az új módszerek tanulmányozására, hogy azokat már a tavaszi munkák kezdetén és aztán egész esztendőben gyümölcsöz telhes­sük. Ezzel a mezőgazdasági termelés, ezenbelül a cukor­répa hozamát tudjuk évről évre növelni. Érdeke ez a ter­melőknek s az egész népgazdaságnak. — ka — Bádekessífyek - Quusaságók GYOMORRONT ÁS Rodriguez Guerra bűvészt szörnyű hasfájással és hány­ingerrel szállították be a lisszaboni Szent József kór­házba. Az orvosok gyomor- mosást alkalmaztak. Ered­mény: Rodriguez Guerra 28 pénzdarabot adott vissza, amiket bűvészi pályafutása során nyelt el. A napvilágra került érmék közül ma már egy sem érvéayes; ISKOLÁZTATÁS Nyvgat-Németországban soha nem látott tanintézet nyitotta meg kapuit: a „Szó­rakozási szakiskola”. „Ideg­kimerültségben” szenvedő üzletemberek látogatják, aki­ket már az élvezetes pénz­költés sem izgat. Legtöbb „ta­nuló1’ arra a tagozatra irat­kozott be, ahol a miniatűr villamos-vonat-szer elést ta­nítják. BAB- ÉS ALMA-KIVITELI TILALOM JUGOSZLÁVIÁBAN A jugoszláv külkereskedel­mi bizottság elnöke bab- és almakiviteli tilalmat rendelt el. A rendelet azonnali ha­tállyal életbe lépett. FÉLMILLIÓ DINÁRT MEGETTEK AZ EGEREK Iván Pincsics Fiume kör­nyéki földműves évek óta minden megtakarított pénzét szalmazsákjában rejtette el. Most friss szalmát akart tenni szalmazsákjába, s leg­nagyobb meglepetésére mint­egy félmillió dínámyi meg­takarított pénzének hült he­lyét találta. Minthogy a szal­ma között összerágott bank­jegy-foszlányokat talált, meg­állapíthatta, hogy pénzét az egerek „fogyasztották el“. — Pincsics annyira fukar volt, hogy még egérirtószerne is sajnált pénzt kiadni. MOZGÓSÍTÁS A máltai angtil légihaderőt a minap egy egész éjszakára mozgósítottak. Hadászati cél­kitűzés: felderíteni, hol van Emma kisasszony, a kor­mányzó úr tizennégy éves leánya, aki a szólott órában nem jelent meg a vacsorán. Bombázók, vadászgépek és helikopterek pásztázták vé­gig reflektoraikkal az egész szigetet, világító gyertyákkal derítettek fényt a legélha- gyatottabb zugra is. Emma kisasszony csak reg­gel került elő: „camping- party”-n vett részt egy ba­ráti társasággal4 Egy üzemi tanács elnökének véleménye — Segítséget kei odriunk a válla'at életének minden területén — A SZOLNOKI Építő- és Javítóipari Vállalatnál meg­alakították az üzemi taná­csot. Mivel a megye üze­meinek többsége még e feladat előtt áll, úgy gondolom, ér­demes liefen, hogy történt nálunk, hogyan haladt előre a munkában lépésről-lépésre a szakszervezet. Először is az üzemi bizott­ság vette napirendre a vá­lasztással kapcsolatos rendel­kezéseket. Erre a megbeszé­lésre megkértük a vállalati igazgatót, az alapszervi párt­titkár élvtársat, KISZ titká­runkat és a bizalmi elvtár­siakat. Az üzemi tanácsok étebre- hívásától szóló határozat is­mertetése után elhatároztuk, hogy nálunk nyolc tanácsa tagot választunk. Ez kb. az ossz tanácslétszám egyhar- mada a hivataliból bekerülő, és az üzemi bizottságból, de­legált hivatalos tanácstagok­kal szemben. Ki legyen a megválasztan­dó nyolc munkatárs? , 'Nem lett volna helyes; ha rájuk is ezen a megbeszélésen saját magunk tettünk volna javas­latot. Ezért kitűztük a vá­lasztás határidejét és megbíz­tuk a bizalmi elvtársakat az­zal, hogy a különböző válla­lati részlegek dolgozóinak vé­leményét kutatva állítsák össze a javaslatokat; EZ VOLT AZ ELSŐ LÉ­PES. Majd üzemrészenként kisgyűléseket tartottunk, ahol újból beszélgettünk a válasz­tásról a dolgozókkal, ismer­tettük: a ■ tanács feladatait, célját, megalakításának mód­ját. _ Három nap múlva ter­melési tanácskozáson az egész vállalati kollektíva előtt a bizalmiak megtették javasla­taikat és nyílt szavazással megválasztották az üzemi tanács tagjait. Vannak köz­tük párttagok és olyan pár- tonkívüliefc — a dolgozók kí­vánsága szerint —> akik egyetértenek a szocializmus építésének gondolatával, nép­köztársaságunk alkotmányá­val. Magát a választást termé­szetesen nem a „néma sza­vazás•’ jellemezte. Több hoz. zászóló mondott véleményt. Volt, aki ez alkalommal a „munkástanácsokra” emléke­zett. — A munkástanácsok szem­befordulták alkotmányunk­kal — mondta a többek kö­zött Agócs Béla elvtárs. Meg nem dolgozat munkára szór­ták a pénzt, szerveztek a sztrájkot, elüldözték a kom­munistákat. — A most megválasztott üzemi tanácsoktól azt kérjük, hogy munkájukkal segítséget adjanak a vállalat gazdasági irányításához, a társadalmi ellenőrzéshez. Persze úgy, hogy működésükkel nem sérthetik az igazgató hatás­körét, az egyszemélyi veze­tés elvét. TÖBB FELSZÓLALÓ el­mondotta még, hogy mit vár az üzemi tanácstól. Azt, hogy a széles jogokat biztosító ha­tározat ne papíron maradjon; Az év elején többek között megtárgyalják részlegenként a vállalati tervek felbontá­sát, a mérlegbeszámolót, a terven felüli nyereségrészese­dés felosztását. Ugyanakkor ellenőrizze a munkafegyelem betartását, a társadalmi tu­lajdon védelmére hozott ha­tározatok: műszaki fejlesztés, munkaerőfelhasználás felada­tát. A megválasztott üzemi ta­nács mindjárt a kezdetben elhatározta, hogy eleget tesz az éle tr eh ívó rendeletnek a dolgozók jogos kívánágainak. Ennek viszont fontos felté­tele a tervszerű munka. NEGYEDÉVES munkater­vet fogunk készíteni. Ebben előre meghatározzuk a napi­rendi pontokat és előadóikat. Köztük ott lesznek a műszaki vezetők is, akik beszámolnak a ^ munkafeltételek biztosítá­sáról és a műszaki fejlesztés­ről. Tervbe vettük továbbá a tervf elbontás, béralapgazdál­kodás, minőségi ellenőrzés, beruházás ránkváró ellenőr­zési felaaditaitj P—s Afumínmmkoinbinát épül Montenegróban Montenegro végrehajtó ta­nácsa elfogadta a köztársaság 1957-től 1981-ig terjedő időre vonatkozó gazdaságfejlesztési távlati tervét. A terv legfon­tosabb célkitűzése a megkez­dett kulcsipari építkezések befejezése. Az épülő alumí- niumkomhinát jelentős mér­tékben fellendíti majd a köz­társaság gazdasági életét. Az évi bruttó-termelés az eddigi 11 százalékhoz képest 16 szá­zalékra emelkedik majd. A tervidőszakban az ipari ter­melés évente átlag mintegy 34 százalékkal növekszik. Ä Zeta-folyó felső folyásánál épülő vízierőmű-rendszerre’ együtt Montenegro villamos- ipara 1961-ben már 1 200 mil­lió kilowattóra villamosener­giát ad, ami a multévinek ■ csaknem 40-szerese. Az 1958 végén üzembehelyezendő nik- sicsi vasgyár 1961-ben 4000 tonna acélt és 74 ezer tonna hengerelt vasat gyárt majd. A szénkitermelés az 1956. évi­nek 2-szeresére emelkedik. —---- ■»%<>■%> —......- « EDD IG 23 GYERMEKET HOZOTT VILÁGRA EGY 46 ÉVES ASSZONY Iza Zeljovics glamocsi asszony, Zeljovics Zetyir asz­talos felesége, 27 éves házas­sága alatt 23 gyermeket' ho­zott világra. — Az asszony most ünnepelte 46. születés­napját népes családja, köz­tük 7 unokája körében. wiooooorooooaiMoooawxicmoiCTioooixwiMoimaxCTOocooooooooaMttiooooixTOmmvTmyvvTO^^,^,^.---^^-­Emberségből elégtelen Hideg, ctsípősszelű koraeste volt. Jór.é- jhányan ácsorogtur.k a ’ S por tcukrá szd a előtt ^az autóbuszmegálló­inál. Végre feltűnt a távolból két apró zöld jlámpa, és néhány má- isodperc múlva előt- itünk fékezett a busz. felszálltunk, mitsem törődve azzal, hogy ■mozdulni sem lehe­tett a zsúfoltságtól A következő meg­álló a Tóth Ferenc jutcánál volt A fe­lszállók elszántan tör­ték át az eléjük szin­te elháríthatatlan akadályként tcmyo- gsuló emberfalat, majd feltűntek az ajtóban. 5 — Indulunk — szólt Ea kis fitos kalauznő «és megnyomta a »csengőt. Ekkor szólalt ímeg valahonnan na- ígyon mélyről, az em­bererdő .közepéből egy cémavékony han­gocska: — Kalauz néni, tessék lecsengetni a kocsit, ón is le sze­retnék itt szállni; — Még mit nem — hangzott a válasz. — Igyekeztél volna ha­marabb, majd le- szállsz a következő megállónál; — Ilyen sötétben nem tudok onnan ha­zamenni. Eltévedek, még nem ismerem jól az utat — könyörgött a hangocska most már sírva, mivel az előző kérés meghall­gatásra nem talált. — Csengesse már le a kocsit — szólt köz­be egy öblös hang. — Hogyne! Majd ha fagy — hangzott a fölényes válasz. — Akkor jó, mert most fagy — mondta a férfi és erélyesen többször is megnyom­ta a csengőt. — Ki volt az? — süvített a kalauznő hangja, amikor az autóbusz megállt. — Húsz forint büntetést fizet — tette még hozzá olyan hangon, mint aki nem tűr fel­lebbezést; — Fizet ám az, aki az esőt adja — haho- tázott az öblöshangú. Szó szót követett, innen is, onnan is be­leszóltak az utasok a vitába. Megíorróso- dott a hangulat s a nagy többség a ka­lauznő ellen volt. né- hányan pedig a sem­legesség langyos ál­láspontján maradtak, Amikor a kalauznő látta, hogy csatát vesztett, feengedte a gyereket, E kis közjáték után hiába, bizonygatta a kis fitos, hogy csak a szabály értelmében járna el, ha megbün­tetné azt, aki alapos ok nélkül lecsengette a kocsit, de egyetlen szót, sőt még fejbó- lintást sem kapott. Természetesen, a ka­lauznőnek, aki a vizs­gára jól megtanulhat­ta a szabályt — iga­za volt. Hogy egy utas fennmarad a bu­szon és csak a követ­kező megállónál szállhat le, ez nem olyan alapos ok volt, amiért büntetlenül le lehet csengetni a ko­csit. De most kivétele­sen az élet volt a vizsgabiztos. S ezen a vizsgán — bármilyen jól is tudta a szabályt a kálauznő — bizony megbukott ■— ember­ségből.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom