Szolnok Megyei Néplap, 1958. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-04 / 3. szám

K SB0D7ET xecjims " UlDOMSÁQAl Nagyteljesítményű olaj tisztító berendezés ' Ä szovjet olajfinomítókban a legutóbbi időkig különle­ges anyagot használtak az olajoknak a gyantától való megtisztítására. Az anyag a gyanta kivonásán kívül az olaj egy részét is elnyeli. Mi­vel ezt az anyagot vegyi megmunkálás nélkül másod­szor nem lehet felhasználni, nagy olajtartalmával együtt hulladékba kerül. Nemrég a bakui olajfino­mítóban 120 különféle készü­lékből és gépből álló óriási berendezés jelent meg. Cső­vezetékeinek hossza több mint 15 kilométer. A beren­dezés nemcsak azt az olajat vonja ki, amelyet a felhasz­nált anyag tartalmazott, ha­nem visszaállítja az anyag elnyelő •'tulajdonságait is. Az első szovjet regeneráló­berendezés nagy távlatokat nyit meg a szovjet olajfino­mítóipar előtt. A berendezés üzembehelyezése után az olajfinomítónak ötödannyi anyagra lesz szüksége, mint azelőtt, az olajtermelés pedig jelentősen emelkedik. Csu­pán a bakui üzemben a be­rendezés évi több mint ötmil­lió rubelt takarít meg. Emberek nélkül termelik a Usenet A szovjet bányaipar terve­zők új gépeket készítenek, amelyek helyettesítik a bá­nyászok' munkáját és fokoz­zák a széntermelést. A gor- lovszki Kirov-gépgyárban például befejezték a 35—70 centiméter vastag, eröslejtésű Szénrétég fej lésére szolgáló új szerkezet szerelését. Az új gépcsoport emberek nélkül dolgozik majd a fej­tőhelyen. A szerkezet 2.5 mé­ter hosszú és 600 milliméter széles. 12 foggal ellátott kü­lönleges fűrészből áll. A szer kezet a szénfa] mentén drót­kötelek és két csörlő segítsé­géve) mozog. A csörlőket a fejtőhelyen kívül helyezik el. A fűrész a szénfal mentén haladva aláréseli a réteget, majd a szenet fejtőfogak orplasztják le. A berendezés kombinált — automatikus és kézi irányítá­. sú. Két gépész és egy segéd- I gépész kezeli. Az új géppel történő fejtésnél nincs szük­ség dúcolásra, ami sok bá­nyafa megtakarítását teszi lehetővé. A berendezés üze­meltetésével évente csaknem egymillió rubel takarítható meg. Száz méteres szénfalnál, — 0.35 méteres rétegvastagság mellett a gépcsoport napon­ként 300 tonna szenet termel. Szerszám gépóríás A lemingrádi „Lensztanko- lit’‘-gyár dolgozói korszerű nagj teljesítményű gépekkel látják el a szovjet szerszám­gépgyártó vállalatokat. Nem­rég készítették el a „7288—F1’ űj szerszámgépóriásí. A gép nagyságát a következő ada­tok szemléltetik: súlya: 550 tonna, hossza 28 méter, ma­gassága kétemeletes ház ma­gasságával felér. Mechaniz­musait 27 villanymotor hajt­ja. A villanymotorok összka-; paritása több mint ezer ki'o-; watt. Az óriásgép egy köz­ponti és két hordozható táv­vezérlő asztalról irányítható. A gépóriást mindössze két | ember kezeli. Ismerkedés a betűkkel Ti Szolnoki szurka-piszka „Ahol tovább fejlesztik a r I. Rabinovics fototanulmánya l A& ipa ti és épttáipoá i#a%a(ás új cutdstecec ct Néhány hónap telt el az­óta, hogy a Szovjetunióban az ipari és építőipari igazga­tás átszervezéséről hozott tör­vény alapján megalakultak a gazdasági-igazgatási körzetek es bennük az igazgatás terü­leti szervei — a népgazdasá­gi tanáritok. A gazdasági igazgatás régi formáit mindenütt felváltot­ták a népgazdasági tanácsok, amelyek jobban megfelelnek az ipari fejlődés és az építke­zés mai színvonalának. Néhány hónap túlságosan rövid idő arra, hogy a nép- gazdasági tanácsok gyakor­lati tevékenységéből széleskö­rű általánosításokat vonjunk le. De már az első lépések az új rendszer előnyeiről tanús­kodnak a Szovjetunióban. A népgazdasági tanácsok egész sor intézkedést tettek az ipari szakosítás és a koope­XJCOOCCOOOCWxXXXXXXyíCOXXXJOCXjOCöOOOiXSOOC» a vasúti igazgatótágokkal, ta-' nulmányozzák a teherforgal- ] mat, tökéletesítik a gazdasá- ] gi körzetek közötti közieke-. dési kapcsolatokat. A népgaz-! dasági tanácsok megszervezé­se előtt például a szverd- lovszki területre úgyszólván a Szovjetunió valamennyi ré­széből érkeztek az iparrak és az építőknek szükséges teher­szállítmányok. A szverdlovsz- ki népgazdasági tanács mun­kához látva feladatul tűzte ki a távolsági szállítások mini­mumra való csökkenté t és a saját gazdasági körzetén be­lüli kooperáció megszervezé­sét, vagyis azt, hogy a terület vállalatai lássák el a helyi termelést a szükséges anya­gokkal és gépekkel. Kiszámí­tották, hogy csupán az uráli gépgyár és a többi vállalatok kooperációja révén a szállítá­sok csökkentéséből eredő évi megtakarítás 10 millió rubel. A stverdlovszki terület fá­ban igen gazdag. A legutóbbi időkig a fakitermelő és ía- mégmunkáló vállalatok 56 minisztérium és hivatal kö­zött oszlottak meg. Ez sok fe­lesleges kiadásra vezetett. A szverdlovszki népgazdasági tanács hozzálátott annak megvalósításához, hogy a fa­kitermelő bázisok . közelében nagy épitőanyagipari vállala­tokat létesítsen, ami gazda­ságilag igen előnyös. Szlovákiában hétről hétre terem-bélyesedik. a# termelő­szövetkezeti mozgalom. Az elmúlt hetekben különösen Eperjes, Besztercebánya és Zsolna területén alakultak szép számmal újabb termelő­szövetkezetek. További 304 kis- és közép-paraszt tért át a nagyüzemi gazdálkodásra. Néhány hét leforgása alatt több mint 7 ezer hektárral növekedett a terrnélószövet­kezetek földterülete. Decem­ber 10-ig bezárólag Szlovákia területén összesen 2071 ter­melőszövetkezet működött, amelyek tagjai együttesen 1 millió 143 ezer 202 hektár földterületen gazdálkodnak; ■Ezenkívül 4500 egyénileg gaz­dálkodó paraszt nyújtotta be beléDés-i nyilatkozatát a közös gazdaságokba. ► >♦»««♦« »»»4 »««♦♦♦> ÚJÉVKOR TÖRTÉNT |i Irta: GYOMAI GYÖRGY t c Üj év reggele volt. Hat óra fele járt az idő. A város ká­bul tan aludt. Az utcákon nem mozgott senki. A házban is aludt mindenki, amikor meg­zörgették nálunk a konyha­ablakot. — Jóreggelt! Kimentem a konyhába. Ki­1 estem az ablakon. Magas, jólöltözött fiatalember állt kint. *— Tessék adni. > j egy..; jegyet... Szolnokra — da­dogta és nyújtani akarja az üvegen keresztül a pénzt. — Ez itt nem vasútállomás, én nem adhatok magának jegyet — mondtam mérgesen, mert láttam, hogy a fiatal­ember alig áll a lábán. Olyan állapotban volt. amikor még beszél, de már alig tudja, hogy mit mond az ember. — Egy jegyet tessék... ad­ni . Szolnokra. — Mondtam már, hogy nem itt van " állomás. Különben Szolnokra ott is hiába kérne jegyet, mert maga Szolnokon van. — Nem igaz. Én Ujszászon vagvofc Most akarok bemen­ni Szolnokra a menyasszo­nyomhoz — dadogta a- ajtó­nak dűlve a korai látogató. — Szolnokon van. értse meg! — mondtam kiabálva — Ujszászon vagyok... ne magvarázzon.;; maga is azt akarja, hogy re menjek a menyasszonyomhoz — hado­nászott mérgesen a látoga­tóm. Iv,‘nm, hiába vitatkozom. Eszembe jutott, hogy a kabá­tom zsebében van egy régi jegy, amivel valamikor Pest- rő1 utaztam haza. Kihoztam. Odatettem a konyhaasztalra. * *~<»nei0arátrtt a kezembe fogtam. Ráütöttem egy na­v gyot a jegyre, ahogy az $110-8 másokon, a pénztárosok szok-ä ták. s odadtam a fiatalem-3 embernek. | — Tessék. Utazhat Szolnok-; ra. í Kikísértem a vendéget az* utcára, nehogy visszajöjjön.^ Ott cigarettát dugott a szá-; jába. Nézte a jegyet. Aztán; azt kérdezte csendesen. f — Nem tetszik..; tudni.. ,5 hol lakik... a menyasszo-1 nyom. — Azt már igazán-nem tu-g dóm. Maga a vőlegény. gának kell tudni. — Tudom is, de elfelejtet-? tem ... nem jut eszembe... a * név... pedig híres név...-az3 utca... híres ember az ut-3 ca..; valami.;, nagy hős...? hadvezérnek a neve — ma-* kogta akadozva. •— Bolond? — próbáltam; neki segíteni. — Fenét. Botond az kor-» csolyabajnok. — Kinizsi? — Maga hülye. Kinizsi a*§ sör — dörmögte szelídebben s — Hunyadi? § — Az keserűvíz. — Mátyás? — Az pince — dadogta a§ vőlegény, s magyarázni ke?-| dett. — Valami nagy vezér-§ r'l van elnevezve az utca...a várjon csak... arról... aki b| toronyból. leugrott Egerben a§ törökre. — Dobó? § — Nem Dobó az...: hanem? Móric.. Zsigmondi — kiál-3 tóttá diadalmasan. — Ott .la 8 kik a menyasszonyom a Még ricz Zsigmond utcában! — ló g bálta megengedve a kezéber? az elhasznált jegyet és glm-jj dúlt nagy tántorogva, ka-; csásva a saipk felér ... I ráció területén. Ezt a íelada- ; tot úgy oldják meg, hogy a i meghatározott termékfajta i gyártásra legalkalmasabb és j legjobban ellátott rokonvál- ( lalatokat egyesítik. Az ÉSZT i SZSZK népgazdasági tanácsa ; például több mint 400 olyan vállalatot irányít, amelyek ; régebben többtucatnyi mi- : nisztériumnak és hivatalnak ; voltak alárendelve. E válla- : latok egyike, a tallini exka­vátorgyár, a népgazda-ági ta­nács által végrehajtott szako­sítás után kétszeresére nö­velte a termelést. Ugyanezen népgazdasági tanács építési hivatala a „Mjanyinka" -gyá­rat, amely régebben több ter­mékfajtát gyártott, egyetlen födémpanel-faj'a gyártására állította át. Ennek eredmé­nyeként a gyár termelőkapa­citása melletr jelentősen nö­velte a termelést és csökken­tette a termelési költségeket. A moszkvai területi, a gor- kiji, a kieví, a Ívovi, az azer- bajdzsáni és más népgazda­sági tanácsok eredményesen ('gyepit ik az apró, kistermelé- kenységű vállalatokat. A népgazdasági tanácsok tevékenységében sok példát találunk az olyan fontos gaz­dasági feladatok operatív megoldására, amelyeket ré­gebben a hivatali-igazgatási rendszer viszonyai közepette vagy egyáltalán nem lehetett magoldani, vagy megoldásuk hosszú időt vett igénybe. Ez; volt a helyzet például a vcro-I I silovgrádi népgazdasági ta-í j nácp vállalatainál. « i A liszicsamszki vegyikom-J ; binát óránként 20 ezer köb-? i méter széndioxidot bocsátott* I a levegőbe. Ugyanekkor at I kojnbinát szomszédságában} i lévő, de más hivatalhoz tar-} í tozó szódagyár kénytelen volt} ! drága berendezéseket íelhasz-J ! i'.álni a neki szükséges szén-j ! dioxid előállítására. A voiro-t 5 silovgrádi népgazda-ági ta-j í nács határozatot hozott, —! i amelynek értelmében a liszi-j j csanszki vegyikombinát és aj j szódagyár között a széndi-* \ ox(d felhasználása érdekében* 5 gázvezetéket kell építeni. ! 3 . A népgazdasági tanácsok] | tevékenyen együttműködnek* \Jövőre üzembe helyezik] az első jugoszláv4, \ nukleáris reaktort * 8 Avdo Humo, a jugoszláv" ‘i szövő,^égi végrehajtó tanácsi 8 tagja, a' nemzetgyűlés ülésén! 8 bejelentette, hogy az első ju-j p gogzláv nukleáris reaktort; I 5 1958 szeptemberében üzembe; helyezik. Jugoszlávia a nuk-; le.L-:.r ,er"-gia fejlesztésére! ö milliárd dinárt; iiágyzott «lg, : Több mint 2000 termelőszövetkezet működik Szlovákia területén I amiár 2-án a szilveszteri J hangulat utolsó simítá­sára a „Kedves* 1 * *’ expressóba siettem egy. feketére. A szo­kásos jóízű- fekete elfogyasz- ását egy papírdarabról alko­tott követfieziéiésem zavarta mer Hogy megzavarta? De még mennyire! ‘Ugyanis eddig be­vett szokás volt, hogy a iáért fogyasztásik) aló mellé egy blokkot tett a felszolgáló, amelyen a fogyasztás forint ériéhét tüntette fel és az 5 százalékos „ülvefogyosztási' ‘ díjat. Igaz, ez a kis számolócédu­lát most is id etette és ez há­borította fel bennem az új­évi nyugalmamat. Világéle­temben irtóztam a dolgok bürokratikus intézésétől és most, a kis po/pír alatt indigó és másik papír gápkapoccsal összefogva, mint egy kis jegyzettömb volt látható. — De miért van erre szük­ség? — kérdezem, — Hogy a fogyasztónál is megmaradjon egy példány, így rendelkezett a miniszté­rium, ■— lvangzott a válasz. Agyam rögtön kapcsolt és a sok kusza gondolatokból kezdek következtetéseket le­vonni: „Gondolom, szükség van rá, hisz népgazdaságunk olyan jó helyzetben van, hogy a kü­lönböző szerveknél dolgozók­nak a presszószámláját rep­rezentációban elszámolja", Gyorsan elvetem ezt az epés elképzelést, mert a má­sik oldalam: „mely a gyakor­latiasság híve”, megérti, hogy a valóságban ilyen nincs. Ja, gyakorlatiasság? Jó, hogy ez a kifejezés eszembe­jutott. Vajon ebben az „újí­tásban" hol ran a gyakorla.- tiasság? Talán abban lehet—■ én nem tudhatom —, hogy egy indigóval és egy szám­lálópapírral többet használ­nak. „Igaz, törekedni kell az önköltségcsökkentésre, hisz ez a gazdaságos üzemel­tetés alapvető kérdése’’. —• Azonban lehet, hogy a gya­korlatiasság megnyilvámulá- sára az is jellemző, hogy a felszolgálónak több munkája legyen, és ráadásul a fehér köpenyen is meglátsszon a gyakorlatiasság bizonyítéka; az indigófolt. Különösen elő­nyös ez az újítás akkor, amikor a vendégek tömege­sen jelennek meg a presszó­ban úgp ebédidőközben és munkaidő után egy-egy fe­ketére. Kell is ez, mert nem lenne jó, ha a dolgok egy­szerűen mennének, esetleg gyors lenne a kiszolgálás. — Akadályozzuk, hadd- szalad­gáljon, idegeskedjen a 'fel­szolgáló és ami a fontos: hadd -türelmetlenkedjen a vendég. De van itt egy másik fo­galom, az „újítás’’. Megint megszólal a rossz­májam, 'lehet, gondolom, va­laki a felettes szemeiénél újítási dijat vett fel, még­pedig olyan személy, akit nem illik megsérteni azzal“, hogy az „ésszerű" javaslatát elutasítsák. Persze az, aki nincs a berkekben, soha sem tudja, hogy egyes intéz­kedésekben mi a „pláne’’. A humornak vessünk vé­get és nézzük a valóságot. Tény, hogy igen megfelélő volt az a régi szimpla szó,- molócédula. A fogyasztó lát­hatta ott tartózkodása alatt, hogy mit fogyasztott. Akinek a fogyasztásról számla kel­lett, a pénztár készséggel adotti IIi nős Emberek .kiíVfn­’’ ben sem szeretjük azo­kat a■ számláikat, amelyeket „szólóban’1 hozunk létre, mert véletlenül a zsebünkben ma­rad, és otthon a drága jó fe­leség esetleg családi értekez­letet tart. Ez bizony kelle­metlen. Ha azonban a nálamnál okosabbak mégis .úgy látják, hogy a kétpéldányos számo­lócédula a népgazdaságnak előnyös, engedjék meg ne­kem, hogy -tegyek egy ja­vaslatot, mellyel kiegészít­hetnénk az eddigi elszámo­lást. Javaslom: a fogyasztóval írassák alá a. számolócédulát, születési év, anyja neve és pontos lakcímével. S ha ezt a módszert esetleg tovább akarják fejleszteni, az ott- hagyott másodpéldányokat küldjék a fogyasztó után, le­hetőleg a postával. Ezt azért javaslom, mert az új elszá­molás idejének „történelmi időszakában1’ még olyan pél­da nem volt, hogy valaki azt magával Vitte volna. ************************************************************ *********»******************* FURCSA, oe VALOSAö (Szatíra) VI ég a nyáron történt. A ' * Tüskehegyező Vállalat főkönyvelője elégedetten dör- csölte össze a kezét. Aszta­lán kiterítve feküdt egy há­zilag vonalazott kimutatás, amely büszkén viselte az ; alábbi címet: ! „1958. év első negyedére • rendelendő nyomtatványok ; jegyzéke“. ; A főkönyvelő jókedvűen ; nézegette az összesítést, az- ; után kinyitotta az előjegy- ; zést naptárt és a következő- | két jegyezte be: Kapcsos és í Gombos prémium-. E bejegy­► zésre pedig az szolgáltatott ► okot, hogy a két segédköny­► relő három napig szakadat­* tanul tevékenyl-cedett a nyom- } tatványrendelés összeállttá• } sán. Először feltúrták a fió- [ kokat, a szekrényeket és } minden felkutatható zugot, } ahol ma is használható nyom- í látványt sejtettek, nehogy I egyetlenegy rovatos papír is | kimaradjon a megrendelés­► bői. Azután naptárt készítet- } tek az év első három hónap- i járói, hogy a munkanapokat { helyesen vegyék számba. — { Megállapították, hogy melyik t nyomtatványból hány dyra­► bot ligsznainak naponta, s á kiszámított szükséges nyom­tatványhoz — a tapasztalatok' • alapján — hozzáadták a se- lejtet, a csomagolásra és egyéb célra szánt nyomtat­ványmennyiséget. A nagy mű tehát készen volt. Hiányzott még ugyan néhány aláírás és a megren­delést engedélyező záradék, de megszerzésük már nem volt különösebb gond. Csatol­tak a kimutatáshoz egy belső használatra szánt megren­delőlevelet, beiktatták és pos- takönyvvei átküldték az anyag- és áruforgalmi osz­tályra, — a szomszéd szobába. ■ Itt az adatokat átgépelték • egy nyomtatott többpéldá­■ nyos ívre, amelyen nagy. pi­■ ros betűkkel ez állt: „KÖT­- BÉR ES’’. Aláírás, postázás, í és máris vitte a vonat a meg- , rendelést Budapestre aNyom­■ tatványellátó Vállalat köz- I pontjába. i Nagy volt az öröm a TÜ­■ HEVÁLL-nál, amikor ősz ele­■ jén megérkezett a válasz: ■ december közepére szállí- l tunk. Azután mindenki meg­• feledkezett a nyomtatvány- : ügyről.- Csak december közepén l kezdtek nyugtalankodni a T ü H EV A Ll-nál a nyomtat­ványok miatt. Néhány rossz­májú alkalmazott ugyan meg­jegyezte, hogy más vállalat­nál sem angyalok dolgosnak — éppen úgy nem, mint a TÜHEVAhU-nál — s így le­hetséges, hogy nem minden ígéret valósul meg idejében. Ez az okoskodás azonban nem vigasztalta meg a ború­látókat. Megindult a találga­tás: mikor szállítják a nyom­tatványokat? — December 31, január 15, április 1, stb. Az élelmes Kopasz Márton fel is jegyezte a lottószel­vényre az elkapott számokat, de — nem nyert. A találgatásnak a Nyom* ** tatványellátó Vállalat levele vetett véget. Közölték, hogy a nyomdák kapacitási­nak hiánya miatt 1958 január 31-én szállítják a nyomtatvá­nyokat. S az új hatáidőt be­jelentő levél körbe-liörbc járt a TüHEVÁLL-nál, Meg is nézhette azt bárki. Nyom­tatott szövege volt a levél­nek, csupán a címet és a ha­táridőt ütötték, be írógéppel. Ejnye, ejnye —- csőváJgd;- ták a fejüket a derék tüake- hegyezók. — Háj, erre tx& kapacitás ? ? 2 ^ ,

Next

/
Oldalképek
Tartalom