Szolnok Megyei Néplap, 1958. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-29 / 24. szám

A tél és a növényvédelem A téli Időjárás szűk térre szorítja a gyakorlati növényvé-létén pedig, motoros porozógépp el végzendő el. A kártétel nye­leimet. Az enyhe és zord idő váltakozása szerint, több vagy Kevesebb lehetőség van az eredményes növényvédelem előmoz­dításéra. Ennek sikerét oiztosító előkészületeket pedig feltétlen sneg kell tenni. így mondjuk mi azt, — hogy a növényvédelmi munka sonasem szak'-d meg. mert vagy kertgszdaségi, szán­tóföldi kultúrában vagy pedig e term-kek raktáraiban eszkö­zölhettük azokat, sőt növényvédelmi gepek karbantartásával, kijavításévá], a tavaszi ve'őmawak tisztításával, csávázásával ugyancsak közvetett növényvédelmi munkát végzünk. \ • A hótakarő váltakozása esetén különösen fontos a nyül- eágás ellen bekHtUzöti fiatal gyümölcsfák kötés Inek ellenőrzése. Ennek időben való bekötözésc a rendes gazda gondosságával járó követelmény. Hófúvás esetén (lehet még Ilyen) a havat a fiatal fáktól takarítsuk el, hogy a nyúl. kötés felett ne rágja meg* a fiatal gyümölcsfákat, rúl korán ne szedjük le a védőkö­téseket. Volt már példa az áprilist nyúlrágásra ts. Ha pedig azt észlelnénk, hogy a tél végére sok kártevő húzódott meg, ak­kor rs*réi*ük kj az egész védett gyümölcsfáink kötéseit és azo­kat égessük el. a Házikertek és gyümölcsösök hasznos madarainak táplál­kozására állandóan ügyeljünk. Olalos magvakat, szalonnáé bőr­darabkákat a cinkefélék szívesen csipeg-tik és a leghálásabban fizetnek a téli segl'séeért. Enyhe téli napokon a gyümölcsfák mechanikai úton történő tisztogatásával — száraz ágak. cson­kok. beteg ha'tasok. boszorkányseprű, fagyöngy, fagomba, tap- iógomba eltávolításával foglalkozzunk. Ez terjedlen ki a téli her­nyóié "kék. gyűrűspille és gyap'aspllle tojáscsomóinak, vala­mint a gvümölc'múmiákn k az etávolítására A korai tavaszo- dás esetén envh- fagymentes napokat már ne az elmaradt munkálatokkal foglaljuk el, hanem a tényleges permetező nö­vényvédelmi munkával használjuk ki. • Itt is rá ken matatni, hogy a tétvégi első permetezé­sünk s tavasz elején a patzstetú elleni fővédekezésünk. Ez nem pótolható később, ez nem maradhat el. Ezt téli hi-ítású mész- kénlével vagy harmadévseként 4—5 százalékos gyü-mölcsfaola- tos permet***«-! végezzük el. Alma- és kö-t-féléknél 5 száza­lékos. mig szilvaféléknél 4 százVékos erősségben alkalmazzuk a eyümKicsfa-olalat. A pajzstetü me'tett soerémol-’os lefűzéssel is kell számolni akkor l.S szága'ékos „Holló 10‘‘ hozz1 adásával 3.5 százalékos gyümölcsfaolaj le?* a védekezőszer a permetezés- iáéi. Btrnbólikasztó bogár ellen ózonban külön védöszert alkal­mazunk, s 3 százalékos erősségű sárgamérget. (Noienda) Ro­varkártevő pajzstetú mellett a gomhabet gség Is előfordulhat, min* a lisztharmat s ebben a; esetben az együttes védekezés­nél a téli erősségű mészkénléhez még hektoliterenként 29 deka vasgálieot adunk. Eltérő ettől az őszibarack rüevpattanás előtti permetezése, amit 2. százalékos bordóilével végzünk el. • i. Ez Időszakban szántő»ö'd“ken fő feladataink közé tarto­zik a kártevők fellépésének a megflgve’ése és a káresi'ott nö­vények, helyek nyüvántartása. A vegyi védekezés csak a téli csapadék megszűnése után kezdődhet. Figyelni kell a csócsároló kártevését, mert enyhe téli na­pon a mfly bb téli helyéről fel ión és ös-i vetéseinkben navy károk»t okoz. Ez ellen a ' éde'-e és kát. ho’danként ’5 kilo­gramm 10 százalékos .Agri:ox‘‘ porozószer alka!mazésáv-l tör­ténik — kisebb területen háti porozógéppel — nagyobb terű­Pimaszon, gidük, mmm \ fegy Imezeileu mán keltkezett foltokat 3—4 mé errel széle ebben porozzuk le, mert csak Így emelünk gátat a terjedétének. Tartós hő esetni hófú'ás nyomán jelentkezhet a hópe­nész. Ezt elftaritnatjuk a hő széthányasával, mig fertőzés esetén pedig n trogénmütrágya fokozott adagolásával, mint erősebb fej­trágyázást hajtjuk végre a védekezést. KI kell terjeszteni a téli megfigyeléseket a mezei pocok­ra Is. Ez Is ckozhat kárt. A fel’zikkadás után az Irtását „Arva- l!n‘‘ csa étekkel haltjuk végre Az „Arvalin4- emberre és állatra erős méreg, ezért felhasználásánál óvatosan járjunk el. Az arva- linos pocok-irtást csak felügyelet mellett szabad végezni. Lakó­házak közvetlen környékén, valamint kaszálón * és legelőn ezt alkalmazni nem szabad. Az Így védett terűmre 15 nsp’g ha­szonállatok nem mehetnek. Az . Arvallnt*1 lapcs eléghető fapál- eikával, vagy ferdén vágott náddarabbal rakjuk a pocok-lyukba. • „Január, február — itt a nyár!4* mondja a szólás-mon­dás. Éppen ezért már foglalkozni kell a tavaszi vetőmaggal — Ezek tisztításával és csávázásával az árpavetömagot a fedett­üszög és a porflszög, a zabot a 'edettüszög és a csupaszüszög ellen megvéd'ük Csak az veszi ezt komolyan, aktnek a fedett­üszög már okozott meglepetést. Sajnos, aki ezt a maga kárán tanu'Ja meg, az dráea iskolát *ár ki. Ezt elháríthatjuk ma­gunktól a .Hizosán csávázás«4 al kalmazásával. A nővénvvédö állomás motoros gyors-csávázó géppel már a lövő hónapban megkezdi a bejelentett árpa, zab vetőmag­vak Hlgosán csávázásit. A csáv’ zószer költségén kívül a mun- kafifl mázsánként 2 fo-lnt 20 fillér. Célszerűség e téren az, nogy a csáváztató nagyüz-mek veze'ől a 'zozns-édos gaz-’-sé'-ok vezetőit Is győzzék meg a tavaszi kalászos vetőmagvak Higosá- nos csáváztatásának előnyeiről. Az állomás motoros-gépje egy- egy munkahelyen (községben) legalább 100 mázsa csávázandó verőmagtéte't kenhasson. Ezzel az üzemszerfiséget s gépkihasz­nálást segítjük elő. • A magtár! kártevők elleni védekezés során a magtár ál­talános tt'ztl’ása- az első és leg'ontosabb terniva ő. állanttő el­lenőrzése a tegves~ed"lmesebb hértevőnek. a gabona zsizsiknek és a gabonarrolynak. A fertőzött termé-yt gázzal, szérkfreggel kell fer*ő‘l4>níteni. Ezt a nővény védő állomás gázkamráiban vé­geztessük el. A növényvédő gépeket még akkor Is, ha art ősszel ki­tisztítva hel-eztük el — vizsgáljuk meg. A hiba előfordulhat az állógépnél Is, d- k—hontTtó ellenőrzésre feltétlen reásznrtfl — Célszerű a permetezőgépeket szétszedni, áttisztítani, hogy az eset­legesen felmerülő hibát idejében kijavíthassuk. A növényvédő állomás is a gépel kijaví’ásán dolgozik, hogy több tízezer hol­das tervének maradéktalanul megfelelhessen. dr. VACZI MIHÁLY főagronómus moziiátogatókről Egyik ,uap találkoztam ba­rátnőmmel, férjével jöttek a moziból. Igen borsos hangu­latban volák. Meg is jegyez­tem, nagyon megható lihetett a film, vagy talán sírta ok is? Dehogy sírtunk — feleli a barátnőm, — csak most tud­nék sírni, mint egy gyerek. Képzeld — ömlött szájából a keserűség — a moz-ban, a há­tam mögött ülő egyén ki­égette a drága szövetnadiá- gonat. Kát forint nagyságú lyuk lett rajta. Beszélgeté­sünk során kiderült, hogy agy másik jóismerősünk is ha lóah járt. őneki a ruhá­ja vállán égették ki több he­lyen a szövetet. A napokban forgatták Szol­nokon az „Anya" című szov­jet filmet. A menrázó. gyö­nyörű téma év előadást nem tudtuk nyugodtan végignézni, mert egy°sek állandóan nui- korogtatták a széket, füty- tyőgték, kiabáltak, nevelek akkor is. amikor a legna­gyobb csendnek kellett volna lenni. Vajon mikor értik már meg az ilyen fegyelmezetlen em­berek, hogy a moz'h»lyis‘‘g- ben dohé”*ingvi szigorúim fi­tos, továbbá, hogy hangos megjegyzéseikkel, lármáink­kal előadás alatt ne bosszant­sák embertársaikat. Vorgász Antalné Szolnok Szombati szórakozás A közelmúltban vidáman Állított be barátom, s meghí­vott egy táncmulatságra Én mint fiatal, könnyen oe e- ígyeztem, mivel szeretek -áneolni. Be’éptünk a táncte rembe. s ami ott volt, az’ nem lehet szó nélkül hagyni Vad ordítozás. tombolss táncnak nem nevezhető fé- Keveszett ugrálás fogadót oennünket. önkéntelenül is arra gondoltam, hogy milyen jól megy most a cipészeknek van munkájuk bőven, hiszen a fiatalság egy része ezt a vad táncot járja. S^ép a rum­ba, a mambó és a szving is ha szépen, kul'ürált ember­hez méltóan táncolják. Ér úgy gondolom, azoknak a fiataloknak KISZ tagoknak akik rendesen szeretnek tán­colni. kellene megmagvara7 ni a többieknek, hogv egyá! tálán nem szép sőt vissza ta szító és gusztustalan, »ho­gyan rángatóztak tánc he lyett a zene ütemére. Bízom a KISZ-Ven és a rendes, tisz telettudó fiata'okban, hogy nevelőmunkájuk eredményes 'esz. ha türelmesen magva rázzák, hogyan kell helyesen viselkedni, táncolni. Fekete Mihály Csépa Az Egri Űtfenntaró Vállalat figyelmébe a.ánl|u!c az alábbi leve e Hosszú évek óta türelmesen várják a jászberényi Dózsa György utca lakosai, hogy majdcsak segít panaszukon az Egri Útfenntartó Vállalat és megszűnik az az áldatlan állapot, ami jelenleg is van. A Dózsa György utca ugyanis igen forgalmas, ide torkollik a Szolnok—Hatvan. Szolnok —Budapest, Jászapáti—Bu­dapest, Szolnok-Gyöngyös fe­lé vezető országút. Ezenkívül a helyi forgalom is igen nagy Az út szélessége 8 méter, s az úttest Inkább homorú, mint domború. Ősztől kezd­ve tavaszig a fagyos napok kivételével az úttest szélein 10-15 cm. mély híg sár van. A száguldó gépkocsik és au tobuszok az út két oldalára két méter magasságig felvág­ják a híg sarat. A házak úgy néznek ki ebben az utcában, hogy az szégyene volna a vá­rosnak. ha az tehetne róla. Nyáron pedig az a helyzet, hogy az ittlévő lakások abla­kait egy percre sem lehet ki­nyitni, mert vastag réteg­ben száll a por. A rendkívüli könnyű por. az úgynevezett „jászeső”, egész nap a levegő­ben úszik és egyengeti a pusz­tító tüdővész útját a jászberé­nyi kisgyermekek szervezeté­ben. Kérdést Intéztünk már több Ízben az útkaparóhoz. miért nem történik Itt valami? Azt válaszolta, ő már többször jelentette ezt a helyzetet, de semmi Intézkedési nem tet­tek. A már fentemlített út­szakasz összesen 100 méter hosszú, tehát nem valami ret­tenetes nagy költségről lenne szó, de az Eg»i Útfenntartó Vállalat mégsem intézkedett arról, hogy a Dózsa György utat is aszfaltozzák vagy leg­alább azt rendelnék el, hogy sáros időben a letakarítás megfelelő időközben történ- jék. Várjuk az illetékesek sür­gős intézkedését. Nagy La jos. Jászberény A „nagyo-k“ kißjfiin. hogy a legifjabbak s*órako»nak — Egy cumi, egy csók Ízlésesen feldíszített terem várja a Tiszti Klubban va- sárrMp délután a kedves ven­dégeket. Solcan csodálkoznak: — Aztán ki jön el, ilyen kora délután? A válasz csak ennyi: — A meghívottak. N£gy óra előtt néhány perccel a zenekar izgatottan foglalja el helyét, mert ilyen bálon még ők sem játszottak. (Pedig bevallás szerint jó pár éve húzzák esténként a talp­ald valót). Ahogy jönnek a vendégek, húzzák a tust, míg a résztvevők betipegnek. Azért mondom így: betipeg­nek, mert a szórakozni vá­gyók életkora kettőtől nyolc évig terjed. Sőt akad olyan gyerek is, mim a kisebbik Peres cseme e, aki kénytelen fiatal kora miatt a mama karjáról végignézni a gyer­mekek vigadozását. Négy órakor nagyot puffan a dob, csörren a cintányér és Sági bácsi, a gyerekek kedvence jelt ad a bál meg­kezdésére. A kicsinyek összefogódz­kodva megindulnak, miköz­ben a zenekar a „Hegyen, völgyön keresztül zakatol i vonat’’ című kedvelt tánc­számot játssza. Az csak természetes, hogy minden gyermekdalt és játé­kot végigjátszanak a kis ne­bulóknak. A nehézséget az okozza a zenészeknek, hogy itt nem lehet ötven percet játszani, mint az előírásos, mert kor­ban „legöregebb“’ vendégeink K É F HÉT A BOLGÁR FI AT ALOK KÖZÖLT r II. Milyenek a bolgár emberekf nem tudják végig táncolni. A gyakori szüneteket udvar­lással töltik az ifjú bálozók — Az óvodákban és -a Tiszti Kluban tanult verseket, da­lokat (a mamák és papák örömére) előszedik tarso­lyukból. A legjobban az tet­szik, hogy művészi produk­ciójukhoz rendelkezésükre áll a mikrofon. Hűséges látogatói a büfé­nek is. Hiszen a tánc okozta szomjúságot hűsítő itallal szokás csillapítani. Szekeres néni bevallása szerint az utolsó 3—4 évben nem adott el ennyi narancs- és málna­szörpöt, mint ezen « napon. A zenekarnak is akad se­gítség bőven. A zongoránál állandóan két-hárorrr gyer­mek segít hamisan játszani. Az összes úttőrohangszer for­galomban van. Pattog a húr a gitárról. Es akinek nem fut hangszer, meglovagolja a nagybőgőt, Zoli bácsi örömé­re. (Es az Imre bácsi szaxo­fonján is történik némi javí­tás). A bál a késő esti órákban ér véget. Hét óra előtt játsz- sza a zenekar az utolsó ak­kordokat. A zárótáncnál a kis Tomi (akinek egész idő alatt a szá­jában volt a cumi) sírásra görbült szájjal kérdi: — Hát csak eddig tartotta gyermekbál?- Nesze — mondja ké­sőbb —, itt a cumim, kapsz egy puszit, s hadd táncoljunk — Csiba — Mészáros György ismét itthon Kormányunk külpolitikája nemcsak azt teszi lehetővé, hogy egyre több külföldi művész látogasson el hoz­zánk, de azt is. hogy a mieink legjobbjai hírnökei lehesse­nek kultúránknak. Ennek az egészséges és kívánatos gya­korlatnak eredményeként te­hetett eleget Mészáros György hegedűművész, az Állami Operaház koncertmestere egy nyugatnémetországi hangver- senykörútra szóló meghívás­nak. Köln és Hamburg után ismét Szolnokon köszönthet­tük a műrészt, aki felelős­ségteljes budapesti munkája mellett hetenként kétszer a Szolnoki Állami Zeneiskolá­ban foglalkozik a fiatalokkal. „Tanítva tanulnif — ez a munka módszere. Nagyobb, haladottabb diákjai szívesen korrepetálják azokat, akik még rövtdebb ideje foglalkoz­nak heqedütanul ássál. — Igu anélkül, hogy munkájában zavartuk volna, alkalmunk nyílt egy kis beszélgetésre. Nyugaton ismerik a magyar zenekultúrát; de történel­münk, életünk sem isme­retlen előttük. Őszre több meghívást kaptam; bízom abban, hogy hangversenykör- útam elé akkor sem gördül akadály, ha a különböző tár­sadalmi rendszerek népei megismerik egymás kultúrá­ját, közelebb jutunk a béké­hez, mely nélkül sem művé­szet, sem emberhez méltó élet nem lehetséges. Levelezői értekezlet Kiiújszálláson Szerkesztőségünk január 30- án, csütörtökön este 5 orakor Kisújszálláson a Városi Párt bizottság tanácstermében le­velező értekezetet tart. Ez­úton is szeretettel meghívjuk kisújszállási levelezőinket kérjük hozzászólásaikkal, ja­vaslataikkal segítsék * tanács­kozás sikerét. A bolgár városok és falvak szépségét a gondozott, nag&- erületű parkok egészítik Aki Szófia egyenesen a szobrok és parkok fővárosa a/ töfei bolgár városra! együtt, de Szófiát elhagyva is minden­hol ezt tapasztaltuk. Az, or­szágutakon szintén szobrok emlékművek. A Balkán hegységben Potep faluhoz jó pár kilométerre egy kic<? oark szoborral, díszkapuval? hívja fel az országúti utasok figyeimét. Itt esett el Cm*-j kova, a hős partizán nő 194t-> ben. Falu, város messze esik e helytől, s mégis gondozót-’ kis parkocska emlékezik ke gyelettel effv szabadságharcos nőre. A Balkán-hegvségbé- különösen gyakran tataik»».' unk em’ékművekkel. a me lyek egyszerű partizánok hő­si halálára emlékeztettek.. Egyszóval a bolgár nép na gyón megbecsüli nemzeti hő­seit a legkisebbtől a lego a- gyobbig. Az állami gazdasá­gokat, iskolákat, üzemeke' mind-mind valaVről nevezik el. A névadó képe vagy az intézmény folyosóján, vagy a vörös-sarokban, eset? eg az irodában található meg. A magyar nép Kossuthot imádta úgy apjak nt, aho­gyan a bolgárok Dimitrovóí 'isztelik. Jártunk egy park­ban, ahoi körüli-e1 ül 50 mé ier magas meredek sziklafal ba vésték a bolgár fiatalok Dimitrov mell-képét. Dimit­rov képe díszíti a DCHM, r bo'gár ifjúsági szöve’ség iel vényét, zászlóH. Dimitrov ké vével j-lennek meg a Bolgár Kommunista Párt lapjai és más orgánumok. Dimitrov nevét viseli a legtöbb intéz­mény, a legtöbb szervezet, a bo’gár ifiú'á'’i s^övet-ég ne­ve például Dimitrovi Népi If­júsági Szövs’ség Szit ában a ’összébb helyen található a Dimitrov mauzóleum, ahol e nyomdászból lett népvezér örök álma felett vírraszt a N>!gár nép. A kitüntetéseket Dimit. rovrói nevezik el. A bolgár úttörők, a szeptemvirek első példaképe Dimitrov. Ha egy város nevezetességeit akar­ják sorolni bolgár elvtár­saink, elsőnek azt említik járt-e itt Dimitrov, vagy sem. . ^ Mi, a magyar delegáció mély tisztelettel hajtottuk meg felünket a nagy kommu nista emléke előtt, de érez- ’ük, fejet kell hajtanunk az tt a nép előtt is, ame’yik W tudja megbecsülni nem­et! nagyjait. Rendkívülien ragastzkod nak a szovjet néphez Csak gy nevezik a Szovjetuniót- Irán bácsi. S ebben az Iván bácsiban tulajdonképpen az idősebb, az erősebb testvér kifejezése jelenik meg, de hogy mennyivel többet jeleni ez a szó a bolgároknak, azt nem lehet más nyelvre le fordítani. ..t: Gorno Debrikben, az 1877- es orosz—tprö-k csaták szín­helyén (30 ezer orosz katona' halt meg itt a bolgár felsza­badulásért) nagykiterjedésű parkot létesítettek, a bolgár —szovjet barátság parkját? Leírhatatlanul büszkék arrtí hogy ezt a parkot Hruscsov elvtárs U meglátogatta' "A1 bolgár—orosz barátság möy és távolibb gyökerű. Plevenben van egy felsza­bad! .ási múzeum, amely be­mutatja, milyen hősies har­cot folytatott az orosz nép, Bulgária és Pleven város; fel- szabzdí’ásáért 1877-ben. Há romszor verték meg halálos vad rohamokban a törökök az orosz hadsereget Pleven­ben, de az orosz katonák új ra támadtak Plevenért, mely a szófiai országút ku’csa vpl: s így Bulgária felszabadítá­sát jelentette. (Maga a . szó Pleven is körülbelül annyit jelent, njnt bolgár—bró^b3 rátsáz.) A műzeumon- íyjü! mauzóleum őrzi a város, fel­szabadítóinak örök; dicsősé­géi, s u'cák, terek, parkok .yi- -e’ik Szkebelev tábornok és a többi hős nevét. A bolgár nép nemigen’ fe- ej4i el, nrt kö'zörhet . má- "épeknsk. Aa oro-sz népen ki •’ül ugyanúgy szeretik a- ro —*nckat is ak’k szintén, vér: áldozlak a bolgár szabássá#­ért. Egyik északbulgáriai fa­luban román—bo'.gár barát­sági .nuze-Tnot rendez.ek be, s a falut is erről neveztek el. A bolgár né-1 — bá több nemzetiségből tevődik össze - (törökök, zsidók, cigányok élnek nagyszámban az or- zágban) eggyéforrott nem­zet. összeforrasztotta őket a hősi történelem, a széleskörű narí izén háború, s hazájuk izerete-te'. Amíg a mi népünk a Tisza folyót zárta szívébe, s a Ti­száról költött számtalan dalt. addig a bo'gárok a Balkán hegységről dalolnak nasyon sok és nagyon szép bolgár énekeket. Érdekes népszokásokkal ta- ’ ál koztunk of jártunk alkal­mával. Január 21-én ünnep­ük a „vémasszonyók” napját. Valójában valamennyi fa’.üe' •'mivel falusi réoszokás) be' »ár nő napja. R'gebhen e s napon a nők agyál’a semmit nem dolgoztak, mé­csek nem is főztek, s férjeik nek egész nap tePesíteniök kellett, amit kívántak. Az üzemekben dolgozó nők ma már természetesen nem ma­radnak ki a munl4-áN51, de fa­lun még ma is dívik a ré-ri ha'rvomány. >; Mi Botevgrádban és Raz- ’Ívben láttuk, hogyan ünnep­ük meg az asszonyra not Bo- ’evgrádban a városka főte- -én. RazÜvhan a legspé’esebb utcába eyű’t össze a helység 'akonsága. Az a'szonyok la­kodalmi népviseletbe öltöz- ’ek, válanz’otiak maguk kö­zül egy menvpsrzo'"vt is de •A’egénv ré'MIl öltöztették fel. Ezen a napon a falu mtr-d»n asszonya táncra per­dül. de csak a nők tAeco’nak s í'’rf’ak közül azok. akiket ‘»sjtleg a nők fe'ké”nek. A bolgárok két legnépsze­rűbb népi tánca a horo és a rieeenyica. A csárdással el­lentétben, tömegtánc mind­kettő. A horo a1oP1épései‘ kettő ba’ra. hat jobbra len­gének tutaidorkáppen. csak­hogy közben előre- és hátra- !en,»e’é45 is van. A ricsenvica rendkívül fékeveszett. szilaj tánc.- mégig kedvtelve járja mindenki, aki csak bolgár JCogös vonása a bét táncnak. f)ogy a szólótáncosok a kör ' ögepén táncolnak, a többiek 'jött a’kotva, kéz- a kézben feladnak előre, vagy körbe- körbe.- Amíg nálunk nagyon so­kan szégyellnek már csárdá- sozni, addig Bulgáriában lát­tunk gimnáziumi tanárokat. Igazgatókat együtt a diákok­kal, tanítókat, orvosnőket, műszaki értelmiségieket együtt a munkásokkal gug­golva ricsenyicáznd. Igaz, vá­rosi éttermekben, re-ztarán- .okban a jazz-zerekarok ját- V-anak mambót, rumbát is, csakhogy szolidan, ízlésesen láncolják a fiatalok. A bolgárok nagyon szeret­nek barátkozni. Akárhol Jár­tunk, mindenhol találkoz­tunk fiatalokkal, akik kül­földiekkel leveleznek. Mi ma­gunk is több mim száz címei aoztunk magunkkal, hogy le­vél be ni kapcsolatokat teremt­hessenek megyénk fiataljai a bolgár iíjakkal. (A levelezni akarók kérhetnek címeke. szerkesztőségünktől. A szerk t Vendégszeretetükről az egész Balkánon híresré vál­tak a bolgárok. A vendég óhaja, vágya törvény szá­mukra. Bár nemzeti eledelük a birka, asztalunkra mégie mindig disznóhúst tálaltak miután mi azt kedveljük. Ételeik egyébként gazdagon fűszerezettek. Főleg a hagy­mát és a erős török paprikát kedvelik. Sört, feke’ekávé! lem igen fogyasztanak, an­nál több forralt pálinkát, amit mi képtelenek lennénk élvezni. Szombat-vasárnap esténként (fizetés napján rendszeresen) az együtt dolgozók közös va­csorát rendeznek éttermek­ben. Vacsora után keveset iszogatnak, sokat társalog­nak, vagy táncolnak, de túl- h.ngos nótázással. duhajkű- dással s hasem találkoztunk. A bo’gár ember szerénységét. mérté’'’’>’,4-s-ő«'5t még a leg­nagyobb jókedv közepette is megőrzi. (Folytatása következik.) BORZAS LAJOS i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom