Szolnok Megyei Néplap, 1958. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-29 / 24. szám

• • FOLDMUVESSZOVETKEZETEINK éleiéből Harmadszor mar nem fordulhat elő. Ha jó a szervezés, jó a megjelenés. így történt ez Abádszalókon egy vasárnap délután. A hirdetőplakát ma­gyar nótaestre hívta a szóra­A földmíívesszövetkezeti vagyonvédelem feladatai Az ellenforradalom idején fegyveres erővel akarták mégdönteni népi demokra­tikus rendszerünket. A Szov­jetunió segítségével, a mun­kásosztállyal az élen e kí­sérletet rövid pámap alatt sikerült megakadályozni. A régi úri Magyarország visszaállítására spekulálók nem tettek le szándékukról és ha már fegyveresen nem tudnak támadni, más módon, gazdaságilag igyekeznek gyen­gíteni, ill. előrehaladásunkat akadályozni. Céljaik elérésére felhasználják mindazokat a lehetőségeket, amelyek éber­ség, ellenőrzés hiányossága és egyéb lazaságok következté­ben. kínálkoznak. így nyílik alkalom a szocialista tulaj­don elherdálására, s külön- liözö módon való megkárosí­tására is. S meg kell mon­dani, hogy a fenti okok kö­vetkeztében. a közösség va­gyonának kárára sok vissza­élés történik. Ürömmel üdvözöljük pár­tunknak és kormányzatunk­nak mindazon intézkedése­it, amelyek az utóbbi idő­ben a közösség vagyonának megőrzése érdekében szü­lettek. Különös jelentőségű a népi ellenőrzésről szóló törvény, melynek végrehaj­tásához minden hazáját sze­rető becsületes dolgozónak a segítségnyújtása kötele ző. A Szolnok megyei Fmsz-ek Központjának Igazgatósága már a múlt évben tett fon­tos intézkedéseket e terüle­tem. Ennek következtében az cÉonőrzö’l munika állandóan javul S minden remény megvan arra, hogy egyetlen bűnös sem kerülheti el a le­leplezést és az igazságügyi Szervek fokozott munkája kö­vetkeztében a példás bünte­tést, Bár lehetnek még meg­bújt sikkasztok, de nyugodt percük nem lehet, mert áz igazságszolgáltatás keze utol­éri őket A belső ellenőrzés azonban egymagában nem elég a va­gyonvédelem béréin álló hely-, zet megváltoztatásához. A szocialista vagyonvédelmet társadalmi üggyé kell tenni Bár a belső ellenőrzés ho­rogra keríti és megfelelő helyre juttatja a bűnösöket, de ekkor'már megtörtént a kár. Az is igaz, hogy a fel­derítés és a példás büntetés meggondolásra kényszeríti a könnyelmű embereket, ezál­tal is érhető el javulás, de az eredményt a bűncselek­mény elkövetésének megelő­zésével kell elérni. Ehhez pedig az szükséges, hogy el­sősorban az egyes szervek, a fmsz- ek vezetői, ellenőrző közegei érezzék felelősségüket és úgy dogozzanak, hogy a leg­kisebb hiányosság is tudo­másukra jusson és elköve­tése megtorlással járjon. A dolgozó megfelelő ellen­őrzéssel, neveléssel, szükség esőién fetelősségrevonássai megállítható a kezdeti rossz úton. Ehhez az is szükséges, hogy a fmsz-ek minden tag­ja és a község összes lakos­sága úgy óvja a közösség vagyonát, mint a saját va­gyonát és a legkisebb sza­bálytalanságot, vagy a kö­zösség vagyona elherdálására irányuló tevékenységet ha észreveszik, azonnal közöljék illetékesekkel, ők pedig cse­lekedjenek, de azonnal Fmsz-i vezetőink egy-egy hiány bekövetkezésekor még több helyen csak a felsőbb szervek hibáit látják. Bár nem kétséges, hogy a felsőbb szerveknek a felelőssége is fennforog igen sok helyen. Azonban mindenekelőtt fe­lelősiek azok, akiknek közvet­len kezükre van bízva a ve­zetés és ellenőrzés. A vagyonvédelemnek egyik fontos módszere; biztosítani a különböző munkahelyeken, boltban, tüaép-telepen, fel- yá$4rlóhelyen stba hogypan­A cukorrépatermelés jelentőségéről és jövedelmezőségéről tosan legyenek vezetve az alapbizanylatok, melynek alapján az előírásnak megfe­lelően végre kell hajtani az elszámolta tá6t. A tiszafüredi gyógynövény­felvásárló azért tudott nagyösszegű sikkasztást csinálni, mert nem ellen­őrizték, hogy az általa be­mondott készletek tényle­gesen megvannak-e. Több helyen azért (Jászapáti, Kunhegyes) lehetett okirat hamisításon keresztül lopni, mert nem ellenőrizték meg­felelően a felvásárlási je­gyeket. Az alapbizonylatoík helyes vezetése bdzitcsítja a pontos könyvelési munkát, amely ezáltal alkalmassá válik a biztos elszámoltatásra. Még ma is gyakran megesik, hogy a könyvelésben, lévő hiá­nyosságok vagy alapbizony­latok hiánya miatt nehéz helyzetbe kerül a bíróság bi­zonyítékok hiányában. A számvitelben lévő zűr­zavar a tolvajoknak kedvez. Azért, alá eltűri azt, maga is segítséget nyújt a közös­ség vagyonának elherdálásá­hoz. Éppen ezért ilyen ese­tekben is alkalmazni kelj a felelőssógrevonást. Nem ki­elégítő még a leltározás sem. Igen sok esetben találkozunk olyan spekulatív esetekkel, amikor kihagynak tárgyakat a leltárból olyan szándékkal, hogyha nem hoz ki hiányt a leltár, akkor a kimaradt áruk értékét saját célra lehet fel­használni, ha pedig hiány keletkezik, úgy űj leltárt kér az illető, vagy bemondja, hogy „észrevettem’', hogy ez, vagy az kimaradt. Helytelen egyes fmsz-i ve­zetők részéről, hogy olyano­kat is alkalmaznak, akik már többször hiánnyal zártak, vagy a sikkasztóval szemben elnézőek, s nem teszik meg időben a feljelentést. A jász- árokszállási igazgatóság pél­dául a MÉSZÖV ismételt fel­hívása kellett ahhoz, hogy a sikkasztó boltost feljelentsék. Nagy segítséget adhatnak munkánkhoz a különböző bűn­üldöző szervek. Ezért vegyük igénybe segítségüket, kérjük őket a legszigorúbb eljárás lefolytatáséra és tegyük meg az intézkedést az elherdált vagyon visszaszerzésére. Bí­róságaink az utóbbi időben fokozott figyelemmel foglal­koznak a társadalom vagyo­na ellen elkövetett bűnösök megbüntetésével. Meg kell mondani azonban, hogy nagyon hátráltatja még az előrehaladást az a tény, hogy az utóbbi 2 év alatt tett mintegy 156 feljelentés bői, eddig mindössze csak 67-et tárgyaltak le. Az olyan ügy tárgyalásának el­húzódása, mint a tiszaföld- vári 240.000 Ft-os kár, — amely már közel 2 éves, rossz hatással van az ügy­re. A fmsz-1 dolgozók túlnyo­mó többsége rendes, becsü­letes, a szocializmus építése érdekében szorgalmasan dol­gozó ember. Néhány hanyag, felelőtlen csirkefogó,' lábbal tiporja az összes dolgozók becsületét. Ezért kérjük a szövetkezeti dolgozókat, hogy közösítsék ki, vessék meg azokat, akik kárt teszitek a népnek. Kérjük az fmsz-ekben dol­gozó kommunistákat, hogy ebben a munkában is áll­janak az élre, példás maga­tartásukkal terjesszék el a szövetkezeti dolgozók kö­zött, a közösség vagyoná­nak bárminemű elherdálá­sáért a megvetés szelle­mét. Egyesítsük a felsőbb szer­vek ellenőrző tevékenységéi a tömegek ellenőrzésével, te­gyük a szocialista vagyon­védelmet társadalmi üggyé és akkor közös erőfeszítésünk meghozza a megfelelő eraj- ményt, , Varga Tü&s, • MÉSZÖV ig, efriök A cukorrépa vetésterületé­nek emelése országos jellegű feladat. E nélkül elképzelhe­tetlen az ország zavartalan cukorellátása. Amíg ugyanis a felszabadulás előtt az évi cukorfogyasztás személyen­ként mindössze 8—10 kg volt, addig ma már megközelíti a 25 kilogrammot. A megnöve­kedett kereslet kielégítéséhez a gyáraknak több cukorrépá­ra van szükségük. A forradalmi munkás-pa­raszt kormány, értékelve a ctíkorrépatermelés jelentősé­gét és fontosságát, az átvéte­li árat felemelte. Ezáltal a termelő számára is kifizetőb- bé, jövedelmezőbbé tette a termelést. Az új árpolitikának máris jelentkeznek az eredményei. A termelési kedv növekedett, amit jól tükröz az, hogy az egy termelőre eső termőterü­let nagyobb a tavalyinál. Szí­vesen termelik, habár több­letmunkát kíván más nö­vényféleségekkel szemben azonban a fáradtság bőven megtérül az értékesítés so­rán. Ennek ellenére vannak még hiányosságok is. A jász­apáti járásban például ed­dig csupán VO, 5 százalékát szerződték le . a tervterület­nek. Ez azt mutatja, hogy a felvilágosító munka nem volt eléggé meggyőző az aktívák részéről, hogy járásunk dől gozó parasztsága nem mérlegeli megfelelően azt hogy a cukorrfna egyike a legjobban jövedelmező nö vényeknek. Meg kell monda nunk. hogy közömbös állás foglalásukkal elsősorban sa- ját maguknak okoznak kárt. Az idejében megkötött tér rnelési szerződés garancia ag állam felé arra, hogy a réve valóban idejében és jól elő­készített talajba kerül és így meg lesz a cukorgyártás szükséges nyersanyaga. A kézi munkaerő csökken tésérq a cukorrépa termesz­tésben nagvok a lehetőségek A gépesítésben rejlő lehető­ségeket éltekor ban a nagy­üzemek tudják jól kihasz nálnl A termelői társulások és szakcsoportok alakításával is megteremtődhetnek már a gépesítés feltételei Egy- egy termelő ugyanis nem tud munkagépeket, növényvédő- gépeket vásárolni, vagy nincs meg hozzá az anyagi ereje, vagy pedig nem tudná ki­használni. így a pénze nem térülne meg csak hosszú idő után. Ellenben a szakcsoport a gépeket már kihasználja és sokkal könnyebben meg is tudja vásárolni. Az, állam a szakcsoportók­nak kedvezményt nyújt a vá­sárláshoz hosszúlejáratú hi­telek formájában, abban az esetben, ha a gép értékének 50 százalékát a szakcsoport saját erőből fedezi. A szak­csoportokban a dolgozó pa­rasztok lehetőséget teremt­hetnek maguknak a legújabb gépek használatára és a leg­újabb termelési módszerek bevezetésére. Ha a cukorrépát csak a jövedelmezőség szemoon'já- bói vizsgáljuk, nem kapunk róla teljes képet. Erinek a növénykultúrának nemcsak ez a sajátsága, hanem nagy befolyása van a mezőgazda­ság belső összetételére. Ál tata módosulnak a vetésterü­leti arányok, sőt még az ál­lattenyésztést is helyes irány­ba tereli, mivel a mellékter­mékei a tehenészetben, lvasz- nosíthatók. A cukorrépa áltól megkí­vánt munkák komoly fekte «zül tte^et igényelnek a ter­melőtől A trágyázás, a mély­szántás és az áno’ás nem kis feladat és azoknak időben való el'éa-'é'én nagyon ppk múlik. A jobb munka azon­ban nemcsak a répára, ha­nem az utóveteményére is befolyással van. Termése báz- 'osabb éc nagyobb lesz. Gon­doljunk csak vissza a ragy- birtoko>kra. Az amelyik be­hatóan foglalkozott a cukor­répával, a versenyben nem ment tönkre. Ez azzal ma­gyarázható, hogy fejlettebb, modernebb volt, mint az a gazdaság, mely nem termelt cukorrépát. Érdemes tehát a cukorrá pát termelni. Többet jövede­lem, biztosabb jövőévi ter­més és a gazdaság arányai­nak helyes irányba való térí­tése áll a mérleg egyik olda­lán, a másikon pedig a több munka és a nagyobb felké­szültség szükségessége. Végső fokon tehát a terme lók hozzállásán múlik az or­szág jövőévi cukcrellátása Minden dolgozó parasztnak érdeke, hogy a cukorell&tás jó legyen, s ehhez hozzá kel' járulni a cukor nyersanyagé nak, a répának megtermelé­sével. Tuza Imre FJK agronómus Jászapáti kozni vágyókat Csaknem Id- estnek bizonyult- a földmű­vesszövetkezet étterme, már a koraesti órákban. Szólt a cigányzene és a jó bor mel­lett gyorsan telt az idő. De hol késnek a művészek? korányi Román, Csapó Má­ria és Gál János — hallatszik innen-onnan. A tekintetek tnindgyaikrabban Danes Kál­mán vendéglőveaető felé for­dulnak, aki kezdte magát ké­nyelmetlenül érezni. A mű­vészek késését talán a de­fekt, vagy motorúiba okoz­hatja — találgatják. Éjfél felé már nincs biza­lom. Megtörik a jég és moz­galmas lesz az étterem. Nincs mit vámunk .tovább, „Be­csaptak másodszor is ben­nünket” — mondták többen és indúlnak hazafelé. Ki a felelős, azért, hop Abádszalókon már másodszor bosszankodik a lakosrág? A művészek felléptét Lóránt/i Román intézte a vendéglőve­zetővel. Miért nem tartotta be a megállapodást? — T — TAPASZTAIATCSERE TISZAFÜREDEN | 1957. március 13-án alakult meg a juhtenyósztő szakcsoport. A megalakuláskor a földműves- szövetkezet 103 juh megvásárlásához 50 százalék hitelked­vezményt nyújtott. Így jelenleg 11 taggal, 250 anyajuh­nál sikeresen működünk. A községi tanács részéről is nagy segítséget kaptunk; a legeltetési bizottság közremű­ködésével megfelelő legelőterületet biztosítottak. A szak­csoport tagjai már a nyár folyamán gondoskodtak a juhok megfelelő átteleltetéséről; részben szénát használták és az abraktakarmányt is részes munkából biztosították. A gondos munka következménye, hogy elegendő takar, mánnyal rendelkezünk és juliáügmányunk kifogástalan állapotban van. Az anyajuhok bárányozási átlaga előrelát­hatólag meghaladja a 100 százalékot. A juhok jó áttelelte- tése következtében 5—6 kg gyapjúátlagot és — 5 kilo­grammot véve alapul — 12 mázsa gyapjúra számítunk. Ha « gyapjúnak minőségét közepesnek vesszük, szalccsopor- tunknak közel 55 ezer forint jövedelmet hoz. A juhok át­telelte tését azért szerveztük meg idejében, hogy a bárá­nyozási átlagot és a gyapjú minőségét megjavítsuk. Ezt nemcsak saját, hanem nemzetgazdasági érdeket is figye- lembevéve végeztük. Az elért eredményeinket széles kör­ben tudatosítjuk és arra törekszünk, hegy szakcsoportunk tagságát mához egy évre duplájára emeljük. EZENKÍVÜL, 150 százalékltal növelni kívánjuk a juh­állományunkat és elsődleges feladatnak tartjuk továbbra is, az átteleltetéséhez szükséges szálas- és abraktakarmány biztosítását. A szakcsoport minden egyes tagja tisztában van a juhtenyésztés jelentőségével és ezért azzal a kérés­sel fordul az ország összes juhtenyésztő gazdáihoz, hogy tömörüljenek szakcsoportokba, melyen keresztül a juhte­nyésztés fejlesztéséhez az államtól a legmesszebbmenő se­gítséget megkapják. Fegyvernek! József, a tiszafüredi juhtenyésztő szakcsoport elnöke Köslpmény Ami f Hó rukk, hó rukk ...na még egyszer Zsiga bátt/ám — szólt Pista. Toljuk meg. S az izmok újból megfeszültek. A januári hideg levegő a lehe­lettel egyesülve, mint a köd úgy burkolta be a hat ember alakját. S az erőfeszítésük sikert hozott. A teherautó ott állt Puszta község országútján, az emelkedőn. Még egy lökés és lassan, de megindult lejeié az úton. Zsiga bácsi zsebkendőjével végigtörölte, izzadt homlokát s nagyot sóhajtott. — Jól kezdődik a mai nap is. — Hej de sokszor elhangzott már ez Zsiga bátyán — mondotta Pista. Minek is kellett oda adni az az új kocsit s elfogadni ezt az ócskát? S ahogy az emberek az irodába visszabbalag- tak dolgozni, a sarkon lévő — Törekvés Vállalat­hoz tartozó — italboltból Kökörcsin kartárs jött kifelé. — Na — sikerült Zsiga bátyám? — mondotta. — Nagynehezen. Annak kéne tolni, aki ide erőszakolta ezt a kocsit. — Nem mehet ez így sokáig! Egész délelőtt lestem az országutat, már a szemem is fáj d né­zéstől. A fülem majdnem oda fagyott a jégvirágos9 ablakhoz, úgy hallgatóztam — de hiába. Ma nem volt szerencsénk. Nem jött autó, mivel ethűzathat- tuk volna. A főnök is várhatja az autót Virányon, a hat kilométert estig majd csak megteszi. — Megkéne generáloztatni Kökörcsin kartárs! A dolgozók nem tologathatják egész délelőtt, míg be nem indul. Az irodai munka közben meg áll. A kormánykereke is rossz Tízszer, körül kell tekerni, míg a kerék a jelzett irányba fordul. Indexe sincs, se accumulátorja... ,.. r — Hát bizony Zsiga bátyám veszélyes is a ve­zetése, ha... egyszer megindul. Egon, a soffőr is egy napig volt itt, nem vállalta a kockázatot. — Most az italbolt vezetője kínlódik vele — vajon meddig? — Te Kökörcsin kartárs! Nem értem ezt az egész teherautó ügyet. Minek kellett az új kocsin­kat elvennie a főosztálynak, amit beállítottunk, s helyette ezt az ócskát ideadni? Hisz az elmúlt év­ben 250 ezer forintnál többet fizettünk ki fuvar- kölségre. Szükségünk van kocsira, de jóra. — Zsiga bátyám erre én sem tudok választ adni. Annyit tudok, hogy már Noé apánknak sem kellett, a bárkájába már ö sem vette be. — G.K. — Ha minden ifalboltkezelö ilyen lenne... L Január 30-án Jánoshidán országos rakodóvásár lesz, melyre — tekintette] a ványra — sertések nem hajthatók fel. állat- és ki- pestis jár* ..................... Mostanában sokat beszé­lünk arról, hogy az italboltok kocsmai jellegét meg kell változtatni. Nincs szükség berúgott emberekre, s az ezzel járó botrányokra. Sajnos a legtöbb italboltke­zelő ennek érdekében még semmit sem tett. Pedig a feladatnak oro-z1 ánrúszét ne­kik kell vállálniok. — Sokat tudnak tenni és jó munkával meg is lehet változtatni az italboltok kocsmai jellegét Balogh Dániel a tiszaderzsi II. sz. Italbolt kezelője meg­találta a módját. Hogyan si­került neki? Az emberekkel elbeszélgetett, elgondolásait a fogyasztókkal közölte. Az ittas egyéneket nem tűrte meg a boltban. A vendégek mindenkor »leg­nagyobb rendet, tisztaságot és a hófehér abrosz mellett a virágot is megtalálják az asztalon. Az emberek családias szóra­kozását is biztosítja: biliárd­asztal, sakk, rádió, folyóira­tok stb. k■'resztül. Bővítette az ital és hideg *tel vá’asz- tékot és így jutott el ahho?, hogy a lakos*»? szívese« ki resi fel az italboltot. Balog! Dánielt példaképül állfthatT juk a többi iteijjoit-kezftlő^ S

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom