Szolnok Megyei Néplap, 1958. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-28 / 23. szám

A társadalmi tula jdon védelme sürgős feladatunk A Szolnok járási párt végre­hajtó bizottság kibővített ülésen vitatta meg a társadal­mi tulajdon védelmének hely­zetét, valamint a spekuláció és az üzérkedés mutatkozási formáit. A vb. tagjai és a meghívott gazdasági vezetők egyhangú­an úgy foglaltak állást, hogy a jelenlegi helyzet ilyen érte­lemben szinte tarthatatlan. — Az ellenforradalom rengeteg csalásnak, lopásnak, a társa­dalmi tulajdon elleni vétség- gek garmadáin volt kiindu­ló pontja. S az ellenforadalom leverése után is ez maradt az ellenség egyik fő támadási te­rülete. Az elmúlt év második felé­ig eléggé tápláló talaj volt a társadalmi tulajdont herdálók lába alatt. A rendőrség, a többi bűnüldöző szerv nem fordított megfelelő gondot ezeknek az ügyeknek felderí­tésére, s ha volt is a bíróság kezében ilyen eset, legtöbb­ször enyhe ítéleteket hozott. Így nem érték el a kívánt ha­tást, nem felemlítették meg azokat, akik felelőtlenül ke­zelték ~á nép vagyonát,. A járásbíróság ítélkezései etekintetben liberálisak. Az elmúlt évben társadalmi tulaj­don sérelmére elkövetett bűn- cselekmények miatt mindösz- sze 20 esetben szabtak ki egy éven aluli, nem felfüggesz­tett börtönbüntetést, pedig az esetek többségében indokolt lett volna a büntetés letöltése, s a felfüggesztés nem mindig a várt hatást eredményezte. Ötvenötször alkalmaztak egy évnél kisebb, felfüggesztett börtönt. Negyvenhárom eset­ben sújtottak pénzbüntetés­sel, tizenkétszer javító-neve­lő munkára köteleztek. Ezen­kívül sok esetben alkalmaztak egyéb, sajátos büntetési for­mát. Egy évet és ennél maga­sabb börtönbüntetést mind- • össze tizenöt esetben hoztak. I Amint a meghívott gazda­sági vezető elvtársak, a gya­korlat embereinek hozzászólá­sa mutatta, nemcsak a bíró­ságnál van hiba. Sok esetben ők sem teszik meg a megfele­lő intézkedést a hűtlen keze­lés, vagy eltulajdonítás meg­torlásául. Elintéznek nagy ká­rokat azzal, hogy az illetővel megfizettetik. Igaz, hogy bizo­nyos határig és bizonyos ese­tekben saját belátása szerint intézkedhet a gazdaságvezelő. vagy igazgató. De nem lehet­nek ők sem elnézőek. És aki szándékosan kárt tesz egy-egy üzem, állami gazdaság, vagv- más nagy közösség vagyoná­ban, az nem csak okozott kár megtérítésével tartozik, ha­nem az erkölcsi jóvátétel lero­vására is kötelezni kell. Éppen azért, mert felelőtlenül olyan kiadásokra, anyagfelhasználá­sokra kényszeríti üzemét, amit egyébként elterülhetne. Persze, van a gazdaságveze­tők álláspontjára is bizonyos magyarázat: Ha maguk elinté­zik legalább a kármegtérí­tést, nem futnak tovább tel­jesen büntetlen üi a bűnö­sök. — Ha a rendőrségre, bíróságra bízzák a nyomo­zást és megtorlást, sok esetben jobban járnak a bűnözők, — mert hónapok, nem egy eset­ben évek múlva járnak el ve­lük szemben. Ekkora a han­gulat elcsitul, a tanuk felejte­nek, s az egész ügy „nem ér­dekes mór”. Ez aztán nem nagyon erősí­ti meg hitében azokat az em­bereket, akik előtt szent és sérthetetlen a nép, a társada­lom vagyona. A párt járási vezetőinek és a meghívottaknak egyöntetű véleményük: Az eddiginél — sokkal többet kell törődni, jobban óvni a társadalmi tu­lajdont, megelőzni, elháríta­ni a fenyegető veszélyt. És ezért ne csak az erre hivatott szervek lendüljenek -harcba, hanem mindenki, a becsületes emberek ezrei, a pórt min­den egyes tagja. Csak össze­fogással, együttes erővel tud­juk kiközösíteni magunk kö­zül azokat, akik herdálják, megcsonkítják a közös va­gyont. A társadalmi tulajdon her­dálása mellett nagyon elha­rapódzott a szolnoki járásban az üzérkedés és a spekuláció. S ezt esetenként maguk a gaz­dasági vezetők is elősegítik. Gyakran a könnyebb ellenál­lásra hajlanak. Két-három- száz forinttal többet Álnak egy-egy gépalkatrészért, csak­hogy mielőbb hozzájussanak. —Egyes helyeken, sőt egyes községekben szinte kiölhetet- len, lefejezhctetlen szörnye­tegként öltött alakot e két szó: üzérkedés, spekuláció. Ez el­len elsősorban a bizonyos „hi­ánycikk” felszámolásával kell védekezni, másrészt pedig az­zal, hogy a meglévő értékes árucikkeket megbízható ke­zekbe adjuk, hogy ne téved­jen „fekete” útra. Emellett pedig a bűnüldöző szervek s szintén az egész társadalom legyen gátja a spekuláció és üzérkedés hullámainak. Te­kintsük ezt kötelező politikai féladatnak, amit a társadal­mi tulajdon védelméért ten­nünk kell. JOBBAT, TARTALMASABBAT! Már hosszú hónapok öUi írunk, beszé­lünk arról, hogy a közönség igénye növe­kedett, ugyanennyi idő , óta kérjük művé­szeinktől, főként a fővárosiaktól, hogy mű­sorukban adjanak jobbat, tartalmasabbat. De mégsincsváltczás, egy csöpp sem. Most a Gergely bácsival és a Mari ■nénivel van baj. Országszerte ismerik és szeretik őket, megyénkben sem másként. A rádió közkedvelt brigádpárját szívesen várják mindenütt, előadásaik iránt nagy az érdeklődés. De, sajnos, az általuk elő­adott műsor színvonala, nem üti meg azt a mértéket, amelyet községeinkben, váro­sainkban, dolgozó parasztjaink szeret­nének. Legutóbb Kengyelről, Fegyvemekről, Kunszentmártonból, Öcsödről érkezett ölyen panasz, hogy a műsor az összecsa- pottság érzését kelti, nem beszélve az olyan előadásközbeni kiszólásokról, ame­lyek egyáltalán nem nevelik a gyermeke­ket. Mert hiszen ők is megnézik a kedves Gergely bácsit és Mari nénit, élvezik ciró- dasaikat, 3 amit ott hallanak, emlékeze­tükben marad. Hg ez olyan dolgokra szo­rítkozik, hogy „kend mekkora marha”, nem lehet csodálkozni azon, hogy másnap a községben fiatal gyermekek szájából, ettől hangos az utca. Az ízléstelenséget a falu népe elítéli. Fővárosi művészeink elfelejtkeznek adott esetben arról, hogy falun és az ország leg- elrejtettebb z'igábgn is van már rádió, olykor televízió. A megyei színházak igrie- kezete a színvonalas műsor előadása. Te­hát falusi dolgozóink igénye hatalmasat nőtt, amellyel lépést kell tartani, mert ellenkező esetben, megbecsülést érdemlő művészeinket, egy-egy alkalommal köny- nyen üres ház fogadhatja. (hz) Sikeres a Dem an'ch Múzeumban megnyit „Szovjet kinyv útja“ c mii kiállítás „A könyv a szocialista kul­túra legtatalmasabb fegyve­re” — irta Gorkij, a nagy szovjet író egyik írásában Ezt a hatalmas igazságot bí­zni yítja r. Magyar—Szovjet Baráti Társaság által a Dam­janich Múzeumban rendezett dokumentációs kiíl’ítás is. öt termet tült meg a „Szovjet könyv útin” című kiállítás anyaga. Ízléses, átte­kinthető formában serakoz nak a falakon a szovjet írók arcképei, a szovjet irodalom nagyságainak írásaiból vett idézetek, rajzok, grafikonok, képek a tudományos mun­kákról. A szocialista könyvkiadás hatalmas eredményeit — o kiállítás alánján — akkor tudjuk igazán felmérni, ha összehasonlít'ük a cári ura­lom alatti könyvkiadást a szovjet hatalom ideie alatt' könyvkiadás eredményeivel. Az összehasonlítás adatai­ból megtudjuk, hogy az első Orosz könyvet 450 évvel ez­előtt nyomták és 1917-ig (a közben eltelt mintegy 400 é< alatt) összegen 550 ezer köny­vet adtak ki a cári Oroszor­szágban. Ezzel szemben a Szovjetunióban 1917—1957 között (tehát 40 év alatt) 1 327 400 könyv jelent meg közel húszmilliárd példány­ban,' Ezek a számok b°«z*de*e- p'umvitják. hogy mil’ien fej : lésen ment keresztül a * t-t irodalom a szovjet 'itt hm idegén. Lenin elvtárs mondotta egyik beszédében; „A könyv óriási erő, vonzereje a fórra dalom következtében nagy mértékben növekedett”. Igen, a Nagy Októberi Szo- ciali ta Forradalom tette le­hetővé, hogy a könyvkiadás is a nép kezébe kerüljön és a nép művelődését, tudomá nyos fejlődését, életének szebbé válását szolgálja. A szovjet kormány a gazdasági felemelkedés meglett a kúltu 1ális felemelkedés lehetőségét is biztosította a dolgozók szá mára. A szovjet könyvkv’dás igazi fellendülése 1927 után, az el ső ötéves tervben indult írre" és ettől az időtő1 kezdve ál lamtfi felfelé ívelést mutat. A szóéi" Vet a realist. • szov iet szmirodalom k'szoritgtáe a selejtes tartalmú „di"Otos” r^gényket. Főleg a Nag>< Honvédő Háború alatt írta'' svk regé-mit és reset a szov tét írók és köBők: ezekben a hazaszeretetre, a fa^zmus el leni küzdelemre tanították az olvasót. A legtöbb kiadást elért szovjet szerzők Tolsztoj A, Gorkii, Majakovszkij, Srlo- hov. Osztrouszki.j. Fagykár, Tyihrmov, F.renbnrg. Ezek emi-egy regénye töhbszáz ki­adást is elért De a mai író’ m lief nem hanyagalj ík e1 'ÍZ O^O^Z Ifin A sát sem. E rői a kérdésről Kalinin így ír: . Nemzeti ha •n/om.ányok nélkül rteicr nemzet”. Tolsztoj Leó. Tur­ge nyer, Csehov. Pus in, Go­gol művei soklcal nagyobb példányszámban forognak most közkézen, mint a cári Oroszországban. A szovjet gyermeltek részé re a világ legszebb kiállítású legolcsóbb gyermekkönyve'' j lennek meg sokmillió pél ■lányszám bon. Nem hanyagolja el a szov­jet könyvkiadás a külföldi írók műveinek terjesztését sem, hogy csak egy párat em­lítsünk: Shakcvcare, Malié re,-Dickens, Heine, Schiller, Mark Twein, Petőfi műveit adták kiváló fordításban, sok százas kiadásban az olvasók kezébe. A szépirodalmi művek mellett a politikai nevelést Szolgáló művek kiadása is igen jelentős. Például Leri- olvtárs írása 34 nyelven, 295 millió példányban jelent meg eddig. Természetesen a természet 'udományos, mezövedé sági. egészségtani, esztétikai és más szakkönyvek is sok-sok milliő Példányban jutnak el a dolgozókhoz, horty segíts ét­iket munkájukban, a jobb eredm.énrok elérésében é- kulturáltabb életforma kiala ki tájában. Érdekes adat még, hogy a szovjet dolgozók me->n'<ir szerinek olorrsni. píMt-e? niinden 15 évnél idősebb szovjet polgár évente 11 könyvei kölcsönöz és 18 könyvet vásárol á.lagban. fyafd ftMléuMól Házi Miklós Hedemora levelét megkaptuk. A „Falusi és tanyai termelők“ nevében beküldött levél írója közölje szerkesztőségünkkel ne­vét és pontos címét, hogy levél­ben válaszolhassunk problémá­jukra. Szente Sándor Jászberény, — Csesznik Ernő Tiszavárkony, — Jäger István Tiszafüred, Tombor Jánosné Tiszapüspöki, — Simon István Szelevény, Sőreg József Törökszentmiklós, Héda János Jászfényszaru. Ügyükben a ki­vizsgálás eredményét megkap­tuk illetékes szervektől. Levél­ben adunk bővebb felvilágosí­tást. Kiss Lajos, Cserkeszöllő. Ügyé­ben érdeklődni fogunk illetékes helyen. Levélben kap választ. Cseh László, Mezőtúr. írását megkaptuk. Közöljük. Bagi Hona, Szolnok. — Versét lektorálás végett továbbítottuk. Levélben kap választ. Szerepi Ferenc, Kisújszállás. Az úttörő-csapatról írt levelet megkaptuk. Az ,.Üttörők Fóiu- má‘«-ban adunk bővebb választ. Mihályi Vera, Tiszaföldvár. — Rdtvény megfejtését megkap­tuk. V.dra Margit, Tiszagyenda. Az álarcos-bál rendezésével k~pcso- latos érdeklődő levelét megkap­tuk. Levélben adunk választ. D. Kjss Irén, Öcsöd. Az úttö- rű-csapat munkáiéról küldött beszámolót megkaptuk. Az „Út­törők Fóremá‘‘-n keresztül — adunk bővebb választ.. Pataki István Kenderes Varga Ferenc, Juhász Jenő Szolnok. Értékes írásaikat megkaptuk. Hasznosítani fojtjuk. Antal Emanuel Jászárok- száUás, Molnár Eszter Tisza- derzs, Szente Sándmr Jászbe - rém-. Csesgnik Ernő Ttea- várkony, Jáger István, Tisza­füred. Tombor Jánosné Ti­sza oüsoöki, Simoni István Szelevény, Sőreg József Tö- rökszentmiiklój, Hédi Jáno? Járzíénysaaru. Panaszukra a választ megkaptuk illetéke* szervektől. Lévé’ben küldünk bővebb tó íékezkatást. Cseh László Csér a. Az ,,Is- meret terjesztő el5a^ás?-ró’ küldött írásét megkaptuk. Közölni fogjuk. A „Kis görög elment” c. írását megkaptuk. Bérczy Jenő S’ol-ok, Sánta Ilona Öcsöd. C'óíó Géza Tur- keve, Gynes Imréné Tisza- szöl'ös. Beküldött írásaiké? ’eveiben adunk választ. Lász'ó István Budapest "duller Ferenc Kecskemét Bagi Ilona Szolnok. Versei ket megkaptuk, lektorálásra továbbítjuk. Túrna Mihályné Nagyrév. Panaszát megvizsgáljuk. Le­vében adunk választ Kernáes Kél "ári Szolnok. Beküldött cikkére lapunkon keresztül válaszolunk. A „Falusi és tunva1' terme 'ők” nevében beküldött lévé' írója közölje rzerkesakisé- zünkkel nevét és fontos cí­mét. Levélben szeretnénk vá “I or-rolni. Kiss Lajos C.s'rVp'-zö'lő Ügyében érdekfő'toi fon ink ;l’eték°s helyen. Levélben '-so választ. Házi Miklós Tyedemora. T e -ciM me-otentuk. Paitay Károly Szolnok. A ’evél'ren közölt időpontot el­Mihályi Vera Tiszrőrávf-r Pvoeti Gyula és Szentre' 'Zolán Szrínok. Tie-tv-ny megfejtéseiket megkaptuk. M4KR4NCOS FELESEG Shakespeare „Makrancos hölgy” című vígjátéka szerte a világon nagyon közkedvelt. A magyar mozilátogatók biz­tosan örülnek, ha megtud­ják, hogy a mulatságos bohó­zatból a közelmúltban spa­nyol-francia színes filmet ké­szítettek A MAKARNCOS FELESÉG címmel. A szép és gazdag Catalina egy spanyol városkában la­kik. Eddig már számosán kérték meg kezét, de ő min­denkit kikosarazott. Pedig, hogy szeretné öreg, ősz apja férjhez adni. Szinte kibírha­tatlan az élet a vad, konok, makrancos lánnyal. Egyszer új kérő érkezik Don Beltran személyében. — A lánykérés most sem megy símán, de nagynehezen mégis sikerül egy „igent'“ kicsikarni a dur- cás lányból. Az esküvő után Don Beltran boldogan viszi haza feleségét. S most kez­dődik csak igazán a shakes- pearei vígjáték. Nem olyan legény Don Beltran, hogy megengedje egy nő durcásko- dását, Ö majd megmutatja a vadóc lán,ynalc fogadko- zik. De vajon Catalina hogy vélekedik erről? Azt vallja: egy férfi soha. sem parancsol­gathat egy hölgynek, mégi ak­kor sem, ha a nő a felesége. De hamarosan látni kell Ca- talinának. hogy nincs .igaza. Erről férjé, a délceg. Beltran győzi meg, aki mesteri mó­don töri meg a szertelen vad leányt. A film főszerepeit két Is­mert színész, Carmen Sevilla és Alberto Clossas játssza, — Sevilla a „Don Juan” című filmben Fernande! szerelme­se volt. míg Closas az „Egy kerékpáros halála“’ című filmben Lucia Bősé mellett játszott. Mindketten kitűnő vígjátéki szírészek. Olyan természetes kedvvel komé- diáznak, hogy a néző elfe­lejti a vidám keretmesét, s azt hiszi, a valóságban lát veszekedő, éivódó házaspárt. A néző jó szórakozását csak fokozzák a film csodá­latos színei és díszletei, a könnyed spanyolízű zene. Vörös Csillag moziműsorai Szalicil Ucítyüt toafyyfoöccs Lesz tájékoztató a tsz nyugdijakról SUGAR MÁTÉ túrkevei ol vasónk azzal a kérés sei fordult lapunkhoz: adjunk ki külön füzetben részletes tá­jékoztatót a tsz-tagok nyug­díjrendeletéről. Szerkesztősé­günkben már e nagyfontossá- gú rendelet megjelenésekor felmerült ennek gondolata, az előkészítő munka folya­matban van. Rövidesen meg­jelenik a kért tájékoztató; — melvet néhánv filléres áron hozunk majd forgalomba. Békeavíí'ések A jászapáti járás öt közsé­gében békegyűlést tartottak vasárnap. Jászapátin csaknem hatszáz ember hallgatta végig Kökénv István elvtárs. a párt járási bizottsága első titkárá­nak tájékoztatóját a nemzet­közi helyzetről, a békeharc időszerű kérdéseiről. Jászki- séren. Jás7dózsán. Jászszent- and rácon, és Jász] adón von i- vettek részt a bé- kij nagvgyíPéee-ken. Fz s'va­lommal került sor a Községi népfront bizottságok és el­nökségek kiegészítésére is. PANYIGÓ mama menye vasárnap délután beállított egy jól ■megtermett garabó gyümölccsel. A gyönyörű izamber körteket az öreg­asszonnyal együtt rakták ki a kamra sarkában a hűvös földre és sz'nte minden egyest megsimogattak, olyan szépek, mosolygósak voltak. — Ha úgy akarja, mama, ra'-ja őket szépen sorjára a szekrény tetejére. Karácsony­ra megérnek s olyanok lesz­nek, mint a vaj. De ha van rá ideje, a-kkor főzze be őket cs meglátja, hogy olyan finom befőttet még életében nem evett. Az öregasszony elgondolko­dott s mir e az u'ölsó gyü­mölcs is a helyére került, ak­korra eldöntötte magában. — Befőzöm, lányom! Tu­dod, én is solcat belegeske- dek, apától: is egyre édesebb- szájú. Hát legyen néhány üveg befőtt, legalább a télen lesz, mihez nyúlni. MAE 4P délután aztán nekiállt a munkának. Szépen, gondosan meghajazta, széiiel- ha'ogntta a gyümölcsöket. Me"1 énezte őket, hogy fehé­ren ragiiogjavak ez üvegek­ben Az üvegek csillogtak a 1 t'sz*ásástól. A s"i -un már a 1 tűzhelyen ragyogott, amikor j Panyigóné ode.es "sz'gott a sz­ifonhoz. Kihúzta a felső fiókát ! és belekotorászott. — Papa! Itt volt egy Cso­rnán szalicil. Nem tudod, ho­vá lett? Az öreg nyugdíjas a kana­pé sarkában gyötörte a pina- szárat és esek ecry rövid váll- vonásscl válaszolt. — Idetettem! Annak itt kellene lenni! Vagy, mit gon­dolsz, elhasználtam, amikor az őszibarackot eltettem? Mondjad már! — Nem tudom! Nekem nem kell a te szaliciled! Az öregasszony hiába for­gatta fel a második, harma­dik fiókot. A szalicilnek nyo. ma sem volt. — Papa, szaladj el gyo-san a boltba! — Nem érek rá! — Hozz egy pakli szalicilt. Itt van húsz forint! De jól nézd meg, hogyan adnak vissza. Nehogy egy tízest ott fogjanak! AZ ÜREG kényelmesen le­tette a pipát, felcihelődött, A húszast belegyűrte a zsebébe és elkopogott. Az öregasszony a kapuból nézett utána és megnyugodva látta, hogy az ö.cg a sarkon jobbfelé ka­nyarodott a szövetkezeti bolt felé, nem pedig balra, nmeire Kiese lesz Jóska méri a szö­vetkezeti Jrocsma borát. A munkája gyorsan ha­ladt. A gyümölcsöt szépen, fakanállal beleigazította az üvegekbe. Már a szirupot is széjjelkavalazta. Az idő még­is olyan hosszúnak tűnt, ta­lán az'rt, mert az öreg nem jött. A marna egyre csak te­kingetett kifelé az ablakon, de hasztalan, már egy ne- gnedórája odavan és mégse jön. — SOKAN lehetnek a szö­vetkezetben! — morogta ma­ga elé Panyigóné és kiszaladt a kapuba, hogy alavasan lite­rem/se a tatát, amiért ilyen vagyon lassan mozog. Az öregnek nyoma sem voU. Sze­gény asszony kjvjában b°vág- ts a ki-sajtót és elcs-szogott először az utca sajkáig, aztán kicsapta a bolt ajtaját. — Hol van ez az ember ilyen soká'g? Csak egy levél szalicilirt küldtem el. — Már egy flórája elment, Pmiyigó néni! De szalicilt nem vitt, mert nincsen. El­múlt már a -zérón >a, ilyenkor már senki se keresi. AZ ÖREGASSZONY clsáp- paát. Behúzta a boltaHőt. Az­zal a reménnyel sietett haza, hogy az urát ínár’ öttli"n ta­lálja. De nem ügy volt. El­lenben este úgy kilenc óra tálán sárvolw’oH be Panyigó bácsi, akár hiszik, akár nem, tökrészegen. — Ember, mit csináltál ve­lem? Hol jártál? — Hát ahová küldtél! Sza­licilért! — nvo'yogta az öreg. — És hol van a szalicil? — Nincsen' — Nem kept ál? — Nem, kedves! Pdig, ha hiszed, lui nem, minden kocs­mában megnéztem, hagy van-e? (Rossi)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom