Szolnok Megyei Néplap, 1958. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-28 / 23. szám

fsRSäMQi Kerek KÉT HÉT A BOIGAR FIATALOK Isnerlek széo maszkJ Ugyan, milyen jelmezbe öltözzek? — kérdezik egy­mástól a karcagi Rákóczi Kultúrotthon tánccsoport tag­jai egymástól. Ebben az évben ók rende­zik a kultúrotthon hagyomá­nyos álarcosbálját. Ki akar­nak tenni magukért és ki is tesznek, mert fliár közel 5C jelentkező van, [akiknek jel­mezt kell hozatni a budapesti jelmezkölcsönzSböl. Lesz kö­zöttük mackó, nyuszi, Ej ki­rálynője, Déryné és még ki tudná hirtelen felsorolni. — Az ötletes és szép jelmezeket díjazzák, >méghozzá komoly értékű díjakkal. Február 1-én este 8 órakor kezdődik az álarcosbál, 10 órakor pedig ünnepélyesen Mezői won — Karnevál herceg idei első kiruccanásával Mezőtúr városát tiszteié meg. Népes, bohókás serege vasárnap haj­nalig — kivirágos virradatig — iartá uralma alatt a ta­nácsháza szépmívű termeit, kiszorítva onnat még a tisz­tes tanácstagságot is, kik pe­dig éppen szombat estére ter­vezték, hogy meghányják ve­tik a község ügyeit is. Eddig van a rövid „hadi- jelentés" — hű és igaz kép a mezőtúri jelmezbálról. — Persze, mást is érdemes meg­említeni róla, merthiszen — azt mondják a helybeliek — sosem volt még ilyen jólsi­került hangulatos összejöve­tel az öreg városháza falai között. Az egész bál hangu­latát, az est minden esemé- . nyet befedte a vidéki kisváros kedves, romlat­lan patinája. Kívülrekedt a duhajkodás, hangoskodás, a jóízlést bántó esti „gála", ami ellen pedig sok helyen annyit hadakoznak ered­ménytelenül. A lányok túlnyomó része szolid estélyi ruhában, ked- ‘ves, ötletes jelmezben jelent meg. A fiúk ünneplőt öltöt­tek — a túlzott „kinyalako- dás" :<u> vagy a lompos ság bevonul a karnevál hercege is az összes jelmezesek kí­séretében és megnyitja a fia ‘alok bálját. Lesz a bálon szerpentin és konfetti csata, szépségver­seny, tombola, minden, ami szórakoztat és vidámmá tesz Zenét a debreceni Jazz zenekar szolgáltatja. A tánc- csoport ezúton is értesíti a bálo~. résztvevő fiatalokat, hogy akik részt kívánnak venni az álarcos bálon, azok meghívókat a tánccsopor: tagjaitól, vagy a kultúrott­hon irodájában február 28-ár. nyeljenek. Azok pedig, akik jelmezt akarnak hozatni, a kultúrott­hon irodájában február 28-án déli 12 óráig rendelhetik meg. nem kapott helyt köztük. Persze — úgy mondják. — elő­segítette ezt a kapuban ta­nyázó fogadó bizottság, mely szemügyre vette az érkező­ket és a közismert részeges- kedők, rikítóan öltözött ifjak belépése elé „bizonyos" aka­dályokat gördített. Úgyhogy Karnevál herceg tudósítójának éles ceruzája sem működhetett ilyen érte­lemben. Azaz... egy eset mégis van, amit papírra ve­tett. így szól: „Az egyik fiú öltözete: Drapp cipő, zöld cipzáros mikádó, szürke nad­rág, fekete pullover, nyak­kendő ‘. Igen — hát öregem, ez ha nem is jampec, de meglehetősen rikoltó viasko- dása a színeknek, nem mű­velt ember öltözetére vallott. — Egyébként minden a leg­nagyobb rendben ment. A karzatról nézve nagyszerű színes harmóniává olvadt össze, a zsúfolt bálterem, a finoman táncoló párok, az állandóan permetező konfetti, kígyózó vékony papírszalag, s mindenekelőtt a szolnoki gimnazisták kiváló zenekara nagyszerű hangulatot terem­tett. Este 8 órakor megérkezett az első jelmezpár, majd szü­net nélkül jött a többi. Volt tavasz-nyár, ősz, tél, éjki­rálynő, napsugárka, haveai­lány, barokk pár, meg ki tudná elsorolni, hányfajta ér­dekes, finom ötlet, szellemes­ség kapott helyt a jelmezek­ben. össze is akartam szá­molni őket, de nem ment valahogy, mert... Szóval az elsőnél tartottam a számolásban éppen és eb­ből a célból felkértem az egyik szép maszkot. Aztán újra felkértem ... Éjfélkor sikerült csak elérnem, hogy a kedvemért egy pillanatra lehúzta az álarcot. Na, végre felírhatom: „1. H. M. cigányasszony jelmez — ő a legszebb maszk a bál­ban". Karnevál hercege Varga D. József, sőt Karácsonyi Magda is — a zsűriről nem is beszélve — szintén ezt ál­lapították meg. ö lett az első díj nyertese. Jelmezbontás után a bál még tart emelkedett hangu­latban sokáig. Nagy Géza művezető, az elektromecha­nikai üzem dolgozója — meg a többi munkásfiatal, akik neki segédkeznek a rendezés­ben, harmincötén átadhatják mostmár magukat a szóra­kozásnak a sok futkosas. utánjárás után. Jó munkát végeztek. Este 11-kor 600 be­lépőjegy kelt el. A jövede­lemből csónakházat szeretne építeni a KISZ szervezet. Martfűn A nőbizottság Martfűn ren­dezte meg a nagy bálát, szom­baton este. Sokan voltak, si­került ez a farsangi összejö­vetel is. Étel-ital volt bőven s két zenekar — a helybeli és egy vendég katonazenekar húzta két teremben a talp alá valót. Ennek az volt a különös előnye, hogy ha az egyik zenekar sziesztázott, a párok átvonultak a másik terembe. Ha valakinek nem tetszettek a katonafúvósok gyors számai, meghallgatták a másikat. Hogy melyik volt a jobb — nem vállalkozha­tunk eldönteni Ami a vendégek és a ren­dezők egy részének vélemé­nyét illeti, azt mondják, hogy a hangulat nem volt elég jó. KÖZÖ I/-. Milyené* a btionr embere*? J Az első két bolgár honpol­gárral még Bukarestben találkoztunk, amikor a szófiai jxpressre átszálltunk. Buka­restben tanuló ösztöndíjas egyetemi hallgatók voltak. — Beszélnek oroszul? — kérdeztük tőlük. — Hogyne És Önök be­szélnek románul, franciául? ké dezték vissza. Nem akadt köztünk senki, aki legalább csak törte volna is a két nyelv valamelyikét. °ed'!g ha o-o-zul és n^me’ül beszél va’-ki, az- nyugodtan elmehet Bulgáriában bár­hová. A bolgárok ‘öbhsé'e — a városi lakosság álta’ábnn — tökéletesen bőszé1 i az orosz nyelvet. Igaz. -a bolgár nyelv :s szláv nvelv, nagyon sok |törcjk eredetű szóval keve­redve. De sokan tudnak né- §rre‘ül, franciául és törökül. §Az iskolában szintén ezeket ^az ld,oo.®ri nve’veke* tanítják. 8 A bolgárok nagyon jó 8 nyelvérzékű emberek és na- | gyón . szeretnek nyelvet tá­ji nulní. Tőlünk is állandóan | kérdezgették, hogy nevezzük gézt, vagy amazt magyarul, s §a velünk lévő bolgár elvtár­saknak sikerült is elsajátí­tani ok magyar szavakat, ki­fejezéseket. Nemzeti vonásuk a szi?- rénység, társadalmi heíyzet- tól, beosztástól függetlenül. Lukovitbain váratlanul betop­pantunk egy egyszerű tsz pa­raszt házába. A házigazda éléstárának szinte mindené: felvonultatta, hogy vendé­gei jól érezzék magukat, de ő csak a háttérben maradt. Végülis kérésünkre jött az asztalihoz, de előbb azzal vé­dekezett: oooooooooooooooocoooocoeooooooooooooooof Mégis reggel 5 órakor, a zá­ráskor a vendégek jórésze még mindig vigadni vágyott. Nem tudjuk, Martfűn milyen akkor az igazi jó hangulat, "f Annyi mindenesetre biztos, hogy a megyebálon viszony­lag kevesen voltak Szolnokról vagy más városokból. Dön­tően a helybeli fiatalság adta a vendégsereget. (Pala) * — A, vü gosztyi! (Önök á vendégek!) Egy étteremben találkoz­tunk az ősz Vinarov generá­lissal. aki Bulgária közleke­dés ügyi minisztere volt so­káig, ma a pleveni haderők parancsnoka, népszerű nem­zetgyűlési képviselő. Ré&zt- vett Lenin proletárforradal­mában, 1936-ban együtt har­colt Rajk Lászlóval és Zalka Máiéval a spanyol szabad­ságért, a bolgár partizánhá­ború egyik parancsnoka volt 1944-b-n. — A dicsőségben misgőszült altábornagy együtt töltötte hétvégi estjét a város fiatjaival. S ezt egyáltalán nem tartotta tekintélyen alu­linak. A ftgyo"mességnek ezer és ezer példáját sorolhatnánk fel. örül fok, ha feladhatták kabátjainkat, ha előre en- g3dhett:i3k mindenhová, h,a meg’ephettek bennünket va­lamivel. Még a nők sem akartak előttünk menni, hiá­ba akartunk udvariasak len­ni ve’ük szemben. — Á, vü gosztyi! — volt a válasz. Kérdezés nélkül soha sem­mivel untatni nem akartak bennünket. Kérdezéseinkre azonban készéges részletes­séggel válaszoltak minden­kor. Sokat olvasnak, s érdeklik őket míg a jelentéktelen bb külföldi hírek is. Az „Ászén Halacsev” textilkombinát egyszerű gépszerelői arról beszéltek nekünk, hogy Le- lenka Lenkeire magyarosí­totta a nevét. A bolgár nép műveltségire egyébként jel­lemző, az ifjúság 85 száza'é- ka végzi el a gimnáziumot (nálunk 21 százaléka!) Egyszerűen és praktikusan öltözködnek. A bolgár ónk is szeretik a divatot, estélye­ken Iá‘tünk elegánsan, feke­tébe öltözött nőket. Koránt­sem hódolnak azonban a .di­vathóbortnak és télen in­kább hosszú gyapjúharisnyá­ban járnak mintsem átlátszó nylon, harisnyában mutogas­sák lábukat. Lábukra kevés­bé divatos de meleg, bélelt hesszúszárú cipőt húznrk (A nők alig viselrek hosszúnad­rágot.) Hajviseletük ízl'ses, de egyetlen esetben sem hi­valkodó Szájrúzst is kevesen használnak. A bolgár nők átlagban arc­ra nincsenek olyan szépek, mint a magyar lányok, míg a bdgár férfiak sudár terme­tükkel. bogárf'kete hajuk­kal kackiás fekete, metszett bajusszal át'agosan csinosab- bak mint a magyar férfiak. A bolgárok, ha kevésbé vá­laszt okosabban is öltöznek, árnál nagyobb gordot fordí­tanak o th n k berendezé sé­re. A falvakban is minden épület kőből készül és eme­letes, minden udva: t> kőkerí- . tís vesz körül (A tég’át ma­guk égetik a parasztok) A kőkerítéssel körülvett udva- .-,roiV +* r> - " ­mim a mi hazai települé­seinkben, de városokban és falvakban egyaránt jellemző a kevésbé z-nfrltság, a tágas váré* 's falu építés. Lakásaik gazdagon búto­rozottak. A falakon Dimitrov, de Lenin és Sztálin képei is. A szoba küszöbén 10—15 kü­lönböző nagysávú papucs a vendégek számára, akiknek bolgár szokás szerint szin­tén le kell veán'ök cipő­jüket. mielőbb a lakáéba lép­nének. A lakás tisztaságára nagyon vigyáznak. A háziak hosszú gyapjú"'ári anyában járkálnak csak a szobában. (Folytatása következik). BORZAK LAJOS SZOLNOKI SZIGLIGETI SZiNdÁZ Hl SORI január 28. kedd este 7 óra: HÁROM A KISLÁNY január 29. szerda este 7 óra: HÁROM a KISLÁNY január 30. csütörtök , . NINCS ELŐADÁS január 31. péntek este 7 óra: HÁROM A KISLÁNY február 1. szombat este 7 ó: HÁROM A KISLÁNY február 2. vasárnap d. n. 3 ó: HÁROM a KISLÁNY február 2. vasrnap este 7 érái ,. HÁROM A KISLÁNY Ifjabb igényes premierre készül a Szigligeti Színház. Bemutatja Edmond Rostand: Cyranó de Bergerac Cii hősi komédiáját, s ezzel ki •tudja, hányadik stációjához érkezett a Cyrano. Közel 60 éve hódit, s csak a jövő tud­ja, meddig. Bármerre szálltak és szállnak Rostand varázsos versei, mintha mindenüvé tüzes, lobbanékony gasconyl sziveit dobbanása kísérné. Európa minden nagyobb szín­padát bejárta, nyomában mindenütt taps-orkán Először 1897. december 28- án mutatták be a párizsi Port Saint-Martin színházban, a párizsi nézőke7 meghatotta a merész írói vállalkozás: feltá­masztani egy poéta-katonát, lemenni a száz-dók kriptájá­ba, hogy onnan élve hozza fel a XVII. század legendás hírű verekedőjét, ezt a szellemi fsnegi’zreket”, Cyran't, akit a „Le démon de In bravoure”, a korában a bravúr démonjá- ~ak neveztek. Ez a nagyszerű étlet a ro—ontika vignettáját viseli magán. S-lvinien Cyrano, mert ere- ritileg igv hívták, csak becs- ágytól hai'va, jog*-lanul -eVe fel Bergerac vár-ska -evét, s b,ooyesz7ette neve '■lé a nemesi „de" szócskát, V7H. Taros korinak rendki- ■vl kf’XÖmÖs égyévis’ge volt. ''cr—inchat év- alatt gnrriit jt. cm-’vnvtré más halandó év alt* sem lenne ké­nes. Fiatal korában a ?a*os kicscvongásoybav l-l*e k*d- At. A smi—nők él***, az üres fino-vkodások nem é-d*kHk, inkább a vidám muletőhe- bjeVkoi kővárit- Barátjával. Le Bret-vel beáll a cadetók közé, és így részt res? a chamnagvi csatában, ahol mus7’étagglyőt lőnek a hasá­ba. ott van Arras ostrománál hol egu gonosz kard*zűrá* t-rká.t találja, raind*zt. azon ban tvl*H. 1A jors iróniám, hogy eov véletlenül terére esett '!) ‘óola okpeea halálát.) Megsebesülve csak az iroda­lomnak él, Moliére társasá­ROSTAND ES CYRANO gába jár és ír. Megírja az Utazás a Holdba, A Hold és a Nap birodalmának históriája című szatirikus és fantaszti­kus regényeit. (Később Vol­taire vitte tökélyre ezt a re­gényfajtát). Vígjátékából Mo­liére is „merített", tragédiái­ból Corneille is kölcsönzött. Mindezeken túl vaskos ubor­ka-orrának köszönhette hír­nevét, amelyet ritkán nem Tarkították a vagdalkozásban kapott sebek. Verekedései­nek se szeri, se száma. Fz« groteszk poéta a bá­torság, az emberi önér­zet, a szellemi bavúr és a merész szabad gondolkozás megtestesítője, s mindezek­hez olyan tulajdonságok tár­sulnak, mint természe*tudo- mányos érdeklődése, erkö'csi tisztasága. Ezekkel a tulaj- d-n*ágaival válik Cyrano az udvari szer' ilitás engesztel­hetetlen ellenségévé, s ezért dob k-s-Tyűt a feltörekvő pol­gár-ág képviselőjeként a feu­dalizmus varangy os arcéba. Ezt a Cyravót támasztotta fel Rostand talán feés”e, még­is jókor. Késve, mert a ro­mantika navia 1 már ^áldo­zott. tehát Rostand amolyan elkésett sugár volt. Jókor hi­szen a nemzeti büszkeségé­ben meg*énázott „gloi-e-vem- zet" úgy vágyott valami vi­gaszra. mint a szárazságtól megrepedezett föld vágyik env kis eső után A poroszok 1870-ben merrtépázták a fran­ciák babér iáit, a D rey fus­il mi meoosz*"fta a nemze*et, a vioarz+vlvvsáfj afrvoszf-ráá/i vöt*-, körül Fravc’aonrzáaot. Rbbo Q nagt, nomyotj kAn.Se­ba állította bele Cil-a-omt Poetrnd. mondván; noasz*o'*a,m nri-tok C^'v-nőt. *nnn ni A1-, I-Pforte7’ őt h.-ll—ns- lAtr,kl JL s Ciratió1 hozott is vala­mit a franciák hősko­rából, könnyedséget, világos­ságot, mozgalmasságot a nemzeti tulajdonságokból és egy kis nemzeti heroizmust. S a Cyrano közönsége fené­kig kiifa a Cyrano csepeg­tette gloárt, megittasodva, ön­feledten tapsolt. És mi7 hozott a darab a szerzőnek? Hall tlan sikert, a kritika á adózó elismerését, a becsületrend lovagja címet, kérőbb akadámiai tagságot és említésre mél*ő anyagi si­kert. A Port Salnt-Martln színházban három év'g szü­net női 7 ül, vasárnap kétszer is telt ház előtt játsszák a da­rabot A bemutató után egy évvel 50 város színpadán ad ják emödőben. Rövid idő alcft eléri az ezredik elő­adást. Ehhez tonha*ó rikerrel csnk a Van-éliás hőim di­csekedhetett. A kritika korifeusai. Fo­gúét. S-rcey a francia srin- ms~jrod"lom, haj-a lát vAl*élt. á C'/ravóhan. Farmét ír*a: lm* ismét felbnkk-nt a Z-t- hatdrrii h.oesní. éj n*áp a ráo! rZ/rJlí/y+o A? pJfnrrAfi fl? 7fnJ friss*»1 a ily" a T,/ ft Cirvr^o g ciVT.Ir tt.2 err» Tj'*m>r,:'t'r0 yyye>n­/>>idol n?.&rs*Trelrti nz l'*lks>”d?7A9 er~'?'7/T főt. A \rravo Postaid zsnbeif ** itt menfry^te, s ez a fin inl szőke, menas torrrtofn déVesv'n PlA'V'k. t/rrű/i*fés{í,. clin " T)0<?1 n-l'ir+'ttAz, flwn. Tnr*r) n rln rah nnrso* r>i nhril ct~~ űrio'yv fsa-o rf'rf't'l 1 dfYt{9(1 ff r*4 f"Í4 C*of fi eSft, ff rf ió Q st* rfog fjf m *on £+ #-*c» Hífft 77* yy gyj pfTa ryef "h-oj^ipo A«- Fnój- V • nlrirj T> o, ~ - r> lóerőn- or-r /- S-Al Xn mami, „íT. « nül* Címen áhgn. ebben n *ür f^p-lmi -l-i-hej, megtel élni az igazi 'témát 1/ ositand visszavonult, de Cyranó ja átlépte Párizs határait és országokat hódí­tott meg ellenállhatatlanul.— Hozzánk is eljutott a bemu­tató után két évre. Ábrányi fordításában ismertük meg a drámát, s azóta is az 6 for­dításában kerül színre, mert az úgy hat, mint az eredeti, sőt helyenkint az eredetinél is erőteljesebb. A magyaror­szági bemutatókat is minde­nütt a kritika harangkonga- tása követte.* A fiatal nagy­váradi újságíró, Ady Endre is a benyomásoktól áttüze- sedve, lelkendezve áradozott. Ady nem volt francia, de lel- kendezése franciás volt. Mi az a Cyranóban, ami nem­csak a franciák számára ér­dekes és értékes, mi az, ami idegen országok színpadain is sikert hoz a Cyrano szerző­jének? Mindenekelőtt a gasconyi kadettek és a preciőzök ko­rának ragyogó történelmi re­konstrukciója. Minden felvo­nás mesteri kézzel megszer­kesztett és élénk színekkel megfestett tabló. Az első fel­vonás a XIII. Lajos korabeli színház nézőterének kereszt- metszete. a II. az irodalmi pék boltja, az éhes poéták­kal. A preciőzök szalonját nem mutatja ugyan be, de azok túlzó finomkodásáról árulkodik az egyik ház rongyba pályázott kopog­tató vasa. A IV. felvonásban a tábort élet megrendítő, de festői tablója bontakozik ki a néző előtt. I? ostand a Cyranóban a 1 szírvadi harás .szem­fényvesztés mestereként mu- ta*kozik be. Mindig kíváncsi­vá tud tenni az iránt, ami történni fog. Még a fásul' néző leiké7 Is üdévé Utdja tenni. A néző úgy érzi ma­gát, mi tha hirtelen gyönyörű rirágoskertbe lépne, ahol a kedves sz.uek üdítő pompája fogadja, s ahol minden kelle­mesen finom illatot árasát. Sokan a darab erősségének az ékesszólást, a fordulatos nyelvet tartják, bár akadnak jónéhányan, akik Cyranót bőbeszédűséggel vádolják. — Elsa Triolet a Cyrano leg-' újabb franciaországi előadása alkalmából éppen a darab , ékesszólását emeli ki. Cyra­nót egyenesen a szavak vá­rázsiójának tartja, aki úgy tud szavakat harmonikus sor­rendbe rakni, hogy azoknak a hallgatókra mágikus erejűk- van. fi gy évtized sem telik el a bemutató után, s á Cyrano kezd veszíteni a nagy csillogásból. A tirádák arány- füstje egyre fakóbb lesz, a ki-* józanodott kritikusok meg­álljt vezényelnek. Még a mi. Ady Endrénk is elfordul; ft Cyranó: ól. Lassan kialalcuí Rostand irodalomtörténeH he-j lye. Többé nem vá'esz ő, ha­nem csak fényes, virtoúz dtá-' mairó. Sokan úgy érezték, hogy sok volt a Cyranóbél, főleg a kritika váltott' álapf hangot. Mi a közönség névé­ben mondhatjuk, nem yóit sok, ezt bizonyítja az 1952-as felújítás a Néphadsereg Szili- házában, és ezt az egyik’ leg­nagyobb párizsi színház; 'a Sarah Bernhardt Színház úiabb Cyrano előadása 1956- ban. á-r Lehet, hogy a kritika kel­leténél többnek tartja a szín­padi fogást a drámában,'f agy joggal hiányolta a drárrtnkú- got. és kritikai méráéxtefif'mé- rege'i az elmélvvtfs'g fo’;ái Talán kevésnek taréja "azt. mégis » jogos és oly7'őri jel­legzetes kritikusi kifogáógk ellenére a Cyrano színey,ma­rad mi ráadd g a' ig az eré­nyek közölt számontecrtjvM' á bátorságot, az erkölcsi 'üsztgj Ságot, az önfeláldozást, az al­jasság elleni harcot. S tap­solni fogunk Cyranónak min­dig, hogyha ezt a vívás köz­ben balladát rögtönző, száz vitézt megszalasztó, mindig csattanó pofont osztó, rajon­gó, szájás, nagylelkű, titok­ban szerelmes, uborkaorrú, rettenthetetlen hőst olyan színész alakítja, aki a ko­médiás-köpeny alá érző és |vérző embert lop, olyant, aki csak azért nevet, hogy lelep­lezze kitörő zokogását. (Cyra­no eddigi alakí'ói közül a párizsi bemutatón Coquelln. nálunk Pethes Imre, Odry Árpád ezt a Cyranot formál­ják meg). Cyrano nem vitte sokra éleiében, nem úgy, mint fel­támasztja, Rostand. Lázár volt a csókok lakoiháján. gyűlölt ellenség, neki még c halál sem sikerült. Szeretett volna dicső ha'állal ponto tenni életküzdelmére. Arra f küzdelemre, melyet a szőr nyekké nőtt Hazugság, Élb Ítélet, Alku, Gyávaság, Buta ság ellen vívott siker nélkii de bátran. Ele'éfyen nem kér a pártfogókból, az alaítomo ravaszságból, gerincét sohe. meg nem puhitoVa, miniszte­rek előszobáit nem kereste hogy ott nyáas derűt fák as: szón. Inkább vidáman és szc badon bolyongott, kedvér verekedett, de lógatott és ti tokban remélt. Ennek a hősi kissé talán izgára életnek ke­serű a tanulsága: „Míg len-, marad am a söté'ben, háti mások kvsz'ak fel... A gyö­nyör, az élet, a hír csókja mindig másoké lett." Igen örökké, csak súgott, mindig hátul áW, de becsülettel sú flott és tiszta lélekkel ma­radt. ' _Reméljük, a szolnoki né­zik is szívill be zárják Ros- 'nnd Ciránó'át, aki — egyén tragédiája ellenére is — ar. embtrl ész is az emberi if**, tesseg diadalát hirdeti. valkö Mihály

Next

/
Oldalképek
Tartalom