Szolnok Megyei Néplap, 1958. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-28 / 23. szám

fsRSäMQi Kerek

KÉT HÉT A BOIGAR FIATALOK

Isnerlek széo maszkJ

Ugyan, milyen jelmezbe öltözzek? — kérdezik egymástól a karcagi Rákóczi Kultúrotthon tánccsoport tagjai egymástól.

Ebben az évben ók rendezik a kultúrotthon hagyományos álarcosbálját. Ki akarnak tenni magukért és ki is tesznek, mert fliár közel 5C jelentkező van, [akiknek jelmezt kell hozatni a budapesti jelmezkölcsönzSböl. Lesz közöttük mackó, nyuszi, Ej királynője, Déryné és még ki tudná hirtelen felsorolni. — Az ötletes és szép jelmezeket díjazzák, >méghozzá komoly értékű díjakkal.

Február 1-én este 8 órakor kezdődik az álarcosbál, 10 órakor pedig ünnepélyesen

Mezői won

— Karnevál herceg idei első kiruccanásával Mezőtúr városát tiszteié meg. Népes, bohókás serege vasárnap hajnalig — kivirágos virradatig — iartá uralma alatt a tanácsháza szépmívű termeit, kiszorítva onnat még a tisztes tanácstagságot is, kik pedig éppen szombat estére tervezték, hogy meghányják vetik a község ügyeit is.

Eddig van a rövid „hadi- jelentés" — hű és igaz kép a mezőtúri jelmezbálról. — Persze, mást is érdemes megemlíteni róla, merthiszen — azt mondják a helybeliek — sosem volt még ilyen jólsikerült hangulatos összejövetel az öreg városháza falai között. Az egész bál hangulatát, az est minden esemé- . nyet befedte a vidéki kisváros kedves, romlatlan patinája. Kívülrekedt a duhajkodás, hangoskodás, a jóízlést bántó esti „gála", ami ellen pedig sok helyen annyit hadakoznak eredménytelenül.

A lányok túlnyomó része szolid estélyi ruhában, ked- ‘ves, ötletes jelmezben jelent meg. A fiúk ünneplőt öltöttek — a túlzott „kinyalako- dás" :<u> vagy a lompos ság

bevonul a karnevál hercege is az összes jelmezesek kíséretében és megnyitja a fia

‘alok bálját.

Lesz a bálon szerpentin és

konfetti csata, szépségverseny, tombola, minden, ami szórakoztat és vidámmá tesz

Zenét a debreceni Jazz zenekar szolgáltatja. A tánc- csoport ezúton is értesíti a bálo~. résztvevő fiatalokat, hogy akik részt kívánnak venni az álarcos bálon, azok meghívókat a tánccsopor: tagjaitól, vagy a kultúrotthon irodájában február 28-ár. nyeljenek.

Azok pedig, akik jelmezt akarnak hozatni, a kultúrotthon irodájában február 28-án déli 12 óráig rendelhetik meg.

nem kapott helyt köztük. Persze — úgy mondják. — elősegítette ezt a kapuban tanyázó fogadó bizottság, mely szemügyre vette az érkezőket és a közismert részeges- kedők, rikítóan öltözött ifjak belépése elé „bizonyos" akadályokat gördített.

Úgyhogy Karnevál herceg tudósítójának éles ceruzája sem működhetett ilyen értelemben. Azaz... egy eset mégis van, amit papírra vetett. így szól: „Az egyik fiú öltözete: Drapp cipő, zöld cipzáros mikádó, szürke nadrág, fekete pullover, nyakkendő ‘. Igen — hát öregem, ez ha nem is jampec, de meglehetősen rikoltó viasko- dása a színeknek, nem művelt ember öltözetére vallott.

— Egyébként minden a legnagyobb rendben ment. A karzatról nézve nagyszerű színes harmóniává olvadt össze, a zsúfolt bálterem, a finoman táncoló párok, az állandóan permetező konfetti, kígyózó vékony papírszalag, s mindenekelőtt a szolnoki gimnazisták kiváló zenekara nagyszerű hangulatot teremtett.

Este 8 órakor megérkezett az első jelmezpár, majd szünet nélkül jött a többi. Volt tavasz-nyár, ősz, tél, éjkirálynő, napsugárka, haveailány, barokk pár, meg ki tudná elsorolni, hányfajta érdekes, finom ötlet, szellemesség kapott helyt a jelmezekben. össze is akartam számolni őket, de nem ment valahogy, mert...

Szóval az elsőnél tartottam a számolásban éppen és ebből a célból felkértem az egyik szép maszkot. Aztán újra felkértem ... Éjfélkor sikerült csak elérnem, hogy a kedvemért egy pillanatra lehúzta az álarcot.

Na, végre felírhatom: „1.

H. M. cigányasszony jelmez — ő a legszebb maszk a bálban".

Karnevál hercege Varga D. József, sőt Karácsonyi Magda is — a zsűriről nem is beszélve — szintén ezt állapították meg. ö lett az első díj nyertese.

Jelmezbontás után a bál még tart emelkedett hangulatban sokáig. Nagy Géza művezető, az elektromechanikai üzem dolgozója — meg a többi munkásfiatal, akik neki segédkeznek a rendezésben, harmincötén átadhatják mostmár magukat a szórakozásnak a sok futkosas. utánjárás után. Jó munkát végeztek. Este 11-kor 600 belépőjegy kelt el. A jövedelemből csónakházat szeretne építeni a KISZ szervezet.

Martfűn

A nőbizottság Martfűn rendezte meg a nagy bálát, szombaton este. Sokan voltak, sikerült ez a farsangi összejövetel is. Étel-ital volt bőven s két zenekar — a helybeli és egy vendég katonazenekar húzta két teremben a talp alá valót. Ennek az volt a különös előnye, hogy ha az egyik zenekar sziesztázott, a párok átvonultak a másik terembe. Ha valakinek nem tetszettek a katonafúvósok gyors számai, meghallgatták a másikat. Hogy melyik volt a jobb — nem vállalkozhatunk eldönteni

Ami a vendégek és a rendezők egy részének véleményét illeti, azt mondják, hogy a hangulat nem volt elég jó.

KÖZÖ I/-. Milyené* a btionr embere*? J

Az első két bolgár honpolgárral még Bukarestben találkoztunk, amikor a szófiai jxpressre átszálltunk. Bukarestben tanuló ösztöndíjas egyetemi hallgatók voltak.

— Beszélnek oroszul? — kérdeztük tőlük.

— Hogyne És Önök beszélnek románul, franciául? ké dezték vissza.

Nem akadt köztünk senki, aki legalább csak törte volna is a két nyelv valamelyikét. °ed'!g ha o-o-zul és n^me’ül beszél va’-ki, az- nyugodtan elmehet Bulgáriában bárhová.

A bolgárok ‘öbhsé'e — a városi lakosság álta’ábnn — tökéletesen bőszé1 i az orosz nyelvet. Igaz. -a bolgár nyelv :s szláv nvelv, nagyon sok |törcjk eredetű szóval keveredve. De sokan tudnak né- §rre‘ül, franciául és törökül. §Az iskolában szintén ezeket ^az ld,oo.®ri nve’veke* tanítják.

8 A bolgárok nagyon jó 8 nyelvérzékű emberek és na- | gyón . szeretnek nyelvet táji nulní. Tőlünk is állandóan | kérdezgették, hogy nevezzük gézt, vagy amazt magyarul, s §a velünk lévő bolgár elvtársaknak sikerült is elsajátítani ok magyar szavakat, kifejezéseket.

Nemzeti vonásuk a szi?- rénység, társadalmi heíyzet- tól, beosztástól függetlenül. Lukovitbain váratlanul betoppantunk egy egyszerű tsz paraszt házába. A házigazda éléstárának szinte mindené: felvonultatta, hogy vendégei jól érezzék magukat, de ő csak a háttérben maradt. Végülis kérésünkre jött az asztalihoz, de előbb azzal védekezett:

oooooooooooooooocoooocoeooooooooooooooof

Mégis reggel 5 órakor, a záráskor a vendégek jórésze még mindig vigadni vágyott. Nem tudjuk, Martfűn milyen akkor az igazi jó hangulat, "f

Annyi mindenesetre biztos, hogy a megyebálon viszonylag kevesen voltak Szolnokról vagy más városokból. Döntően a helybeli fiatalság adta a vendégsereget. (Pala) *

— A, vü gosztyi! (Önök á

vendégek!)

Egy étteremben találkoztunk az ősz Vinarov generálissal. aki Bulgária közlekedés ügyi minisztere volt sokáig, ma a pleveni haderők parancsnoka, népszerű nemzetgyűlési képviselő. Ré&zt- vett Lenin proletárforradalmában, 1936-ban együtt harcolt Rajk Lászlóval és Zalka Máiéval a spanyol szabadságért, a bolgár partizánháború egyik parancsnoka volt 1944-b-n. — A dicsőségben misgőszült altábornagy együtt töltötte hétvégi estjét a város fiatjaival. S ezt egyáltalán nem tartotta tekintélyen alulinak.

A ftgyo"mességnek ezer és ezer példáját sorolhatnánk fel. örül fok, ha feladhatták kabátjainkat, ha előre en- g3dhett:i3k mindenhová, h,a meg’ephettek bennünket valamivel. Még a nők sem akartak előttünk menni, hiába akartunk udvariasak lenni ve’ük szemben.

— Á, vü gosztyi! — volt a válasz.

Kérdezés nélkül soha semmivel untatni nem akartak bennünket. Kérdezéseinkre azonban készéges részletességgel válaszoltak mindenkor.

Sokat olvasnak, s érdeklik őket míg a jelentéktelen bb külföldi hírek is. Az „Ászén Halacsev” textilkombinát egyszerű gépszerelői arról beszéltek nekünk, hogy Le- lenka Lenkeire magyarosította a nevét. A bolgár nép műveltségire egyébként jellemző, az ifjúság 85 száza'é- ka végzi el a gimnáziumot (nálunk 21 százaléka!)

Egyszerűen és praktikusan öltözködnek. A bolgár ónk is szeretik a divatot, estélyeken Iá‘tünk elegánsan, feketébe öltözött nőket. Korántsem hódolnak azonban a .divathóbortnak és télen inkább hosszú gyapjúharisnyában járnak mintsem átlátszó nylon, harisnyában mutogassák lábukat. Lábukra kevésbé divatos de meleg, bélelt hesszúszárú cipőt húznrk (A nők alig viselrek hosszúnadrágot.) Hajviseletük ízl'ses,

de egyetlen esetben sem hivalkodó Szájrúzst is kevesen használnak.

A bolgár nők átlagban arcra nincsenek olyan szépek, mint a magyar lányok, míg a bdgár férfiak sudár termetükkel. bogárf'kete hajukkal kackiás fekete, metszett bajusszal át'agosan csinosab- bak mint a magyar férfiak.

A bolgárok, ha kevésbé választ okosabban is öltöznek, árnál nagyobb gordot fordítanak o th n k berendezé sére. A falvakban is minden épület kőből készül és emeletes, minden udva: t> kőkerí- . tís vesz körül (A tég’át maguk égetik a parasztok) A kőkerítéssel körülvett udva- .-,roiV +* r> - " mim a mi hazai településeinkben, de városokban és falvakban egyaránt jellemző a kevésbé z-nfrltság, a tágas váré* 's falu építés.

Lakásaik gazdagon bútorozottak. A falakon Dimitrov, de Lenin és Sztálin képei is. A szoba küszöbén 10—15 különböző nagysávú papucs a vendégek számára, akiknek bolgár szokás szerint szintén le kell veán'ök cipőjüket. mielőbb a lakáéba lépnének. A lakás tisztaságára nagyon vigyáznak. A háziak hosszú gyapjú"'ári anyában

járkálnak csak a szobában.

(Folytatása következik).

BORZAK LAJOS

SZOLNOKI SZIGLIGETI

SZiNdÁZ

Hl SORI

január 28. kedd este 7 óra: HÁROM A KISLÁNY január 29. szerda este 7 óra: HÁROM a KISLÁNY január 30. csütörtök , . NINCS ELŐADÁS január 31. péntek este 7 óra: HÁROM A KISLÁNY február 1. szombat este 7 ó: HÁROM A KISLÁNY február 2. vasárnap d. n. 3 ó: HÁROM a KISLÁNY február 2. vasrnap este 7 érái ,. HÁROM A KISLÁNY

Ifjabb igényes premierre

készül a Szigligeti Színház. Bemutatja Edmond Rostand: Cyranó de Bergerac Cii hősi komédiáját, s ezzel ki •tudja, hányadik stációjához érkezett a Cyrano. Közel 60 éve hódit, s csak a jövő tudja, meddig. Bármerre szálltak és szállnak Rostand varázsos versei, mintha mindenüvé tüzes, lobbanékony gasconyl sziveit dobbanása kísérné. Európa minden nagyobb színpadát bejárta, nyomában mindenütt taps-orkán Először 1897. december 28- án mutatták be a párizsi Port Saint-Martin színházban, a párizsi nézőke7 meghatotta a merész írói vállalkozás: feltámasztani egy poéta-katonát, lemenni a száz-dók kriptájába, hogy onnan élve hozza fel a XVII. század legendás hírű verekedőjét, ezt a szellemi fsnegi’zreket”, Cyran't, akit a „Le démon de In bravoure”, a korában a bravúr démonjá- ~ak neveztek. Ez a nagyszerű étlet a ro—ontika vignettáját viseli magán.

S-lvinien Cyrano, mert ere- ritileg igv hívták, csak becs- ágytól hai'va, jog*-lanul -eVe fel Bergerac vár-ska -evét, s b,ooyesz7ette neve '■lé a nemesi „de" szócskát, V7H. Taros korinak rendki- ■vl kf’XÖmÖs égyévis’ge volt. ''cr—inchat év- alatt gnrriit

jt. cm-’vnvtré más halandó

év alt* sem lenne kénes. Fiatal korában a ?a*os kicscvongásoybav l-l*e k*d- At. A smi—nők él***, az üres fino-vkodások nem é-d*kHk, inkább a vidám muletőhe- bjeVkoi kővárit- Barátjával. Le Bret-vel beáll a cadetók közé, és így részt res? a chamnagvi csatában, ahol mus7’étagglyőt lőnek a hasába. ott van Arras ostrománál hol egu gonosz kard*zűrá* t-rká.t találja, raind*zt. azon ban tvl*H. 1A jors iróniám, hogy eov véletlenül terére esett '!) ‘óola okpeea halálát.) Megsebesülve csak az irodalomnak él, Moliére társasáROSTAND ES CYRANO

gába jár és ír. Megírja az Utazás a Holdba, A Hold és a Nap birodalmának históriája című szatirikus és fantasztikus regényeit. (Később Voltaire vitte tökélyre ezt a regényfajtát). Vígjátékából Moliére is „merített", tragédiáiból Corneille is kölcsönzött. Mindezeken túl vaskos uborka-orrának köszönhette hírnevét, amelyet ritkán nem Tarkították a vagdalkozásban kapott sebek. Verekedéseinek se szeri, se száma.

Fz« groteszk poéta a bátorság, az emberi önérzet, a szellemi bavúr és a merész szabad gondolkozás megtestesítője, s mindezekhez olyan tulajdonságok társulnak, mint természe*tudo- mányos érdeklődése, erkö'csi tisztasága. Ezekkel a tulaj- d-n*ágaival válik Cyrano az udvari szer' ilitás engesztelhetetlen ellenségévé, s ezért dob k-s-Tyűt a feltörekvő polgár-ág képviselőjeként a feudalizmus varangy os arcéba. Ezt a Cyravót támasztotta fel Rostand talán feés”e, mégis jókor. Késve, mert a romantika navia 1 már ^áldozott. tehát Rostand amolyan elkésett sugár volt. Jókor hiszen a nemzeti büszkeségében meg*énázott „gloi-e-vem- zet" úgy vágyott valami vigaszra. mint a szárazságtól megrepedezett föld vágyik env kis eső után A poroszok 1870-ben merrtépázták a franciák babér iáit, a D rey fusil mi meoosz*"fta a nemze*et, a vioarz+vlvvsáfj afrvoszf-ráá/i vöt*-, körül Fravc’aonrzáaot.

Rbbo Q nagt, nomyotj kAn.Seba állította bele Cil-a-omt Poetrnd. mondván; noasz*o'*a,m nri-tok C^'v-nőt. *nnn ni A1-, I-Pforte7’ őt h.-ll—ns- lAtr,kl

JL s Ciratió1 hozott is valamit a franciák hőskorából, könnyedséget, világosságot, mozgalmasságot a nemzeti tulajdonságokból és egy kis nemzeti heroizmust. S a Cyrano közönsége fenékig kiifa a Cyrano csepegtette gloárt, megittasodva, önfeledten tapsolt.

És mi7 hozott a darab a szerzőnek? Hall tlan sikert, a kritika á adózó elismerését, a becsületrend lovagja címet, kérőbb akadámiai tagságot és említésre mél*ő anyagi sikert. A Port Salnt-Martln színházban három év'g szünet női

7 ül, vasárnap kétszer is telt ház előtt játsszák a darabot A bemutató után egy évvel 50 város színpadán ad ják emödőben. Rövid idő alcft eléri az ezredik előadást. Ehhez tonha*ó rikerrel csnk a Van-éliás hőim dicsekedhetett.

A kritika korifeusai. Fogúét. S-rcey a francia srin- ms~jrod"lom, haj-a lát vAl*élt. á C'/ravóhan. Farmét ír*a: lm* ismét felbnkk-nt a Z-t- hatdrrii h.oesní. éj n*áp a ráo!

rZ/rJlí/y+o A?

pJfnrrAfi fl? 7fnJ

friss*»1 a ily" a

T,/ ft Cirvr^o

g ciVT.Ir tt.2 err» Tj'*m>r,:'t'r0 yyye>n/>>idol n?.&rs*Trelrti nz l'*lks>”d?7A9

er~'?'7/T főt.

A \rravo Postaid zsnbeif

** itt menfry^te, s ez a fin inl szőke, menas torrrtofn

déVesv'n PlA'V'k. t/rrű/i*fés{í,. clin

" T)0<?1 n-l'ir+'ttAz, flwn.

Tnr*r) n rln

rah nnrso* r>i nhril ct~~ űrio'yv

fsa-o rf'rf't'l 1 dfYt{9(1 ff r*4

f"Í4 C*of fi eSft,

ff rf ió Q st* rfog fjf m *on £+ #-*c»

Hífft 77* yy gyj pfTa ryef "h-oj^ipo

A«- Fnój- V • nlrirj T> o, ~ - r> lóerőn- or-r /- S-Al Xn mami, „íT. «

nül* Címen áhgn. ebben n *ür

f^p-lmi -l-i-hej, megtel élni az igazi 'témát

1/ ositand visszavonult, de Cyranó ja átlépte Párizs határait és országokat hódított meg ellenállhatatlanul.— Hozzánk is eljutott a bemutató után két évre. Ábrányi fordításában ismertük meg a drámát, s azóta is az 6 fordításában kerül színre, mert az úgy hat, mint az eredeti, sőt helyenkint az eredetinél is erőteljesebb. A magyarországi bemutatókat is mindenütt a kritika harangkonga- tása követte.* A fiatal nagyváradi újságíró, Ady Endre is a benyomásoktól áttüze- sedve, lelkendezve áradozott. Ady nem volt francia, de lel- kendezése franciás volt. Mi az a Cyranóban, ami nemcsak a franciák számára érdekes és értékes, mi az, ami idegen országok színpadain is sikert hoz a Cyrano szerzőjének?

Mindenekelőtt a gasconyi kadettek és a preciőzök korának ragyogó történelmi rekonstrukciója. Minden felvonás mesteri kézzel megszerkesztett és élénk színekkel megfestett tabló. Az első felvonás a XIII. Lajos korabeli színház nézőterének kereszt- metszete. a II. az irodalmi pék boltja, az éhes poétákkal. A preciőzök szalonját nem mutatja ugyan be, de azok túlzó finomkodásáról árulkodik az egyik ház rongyba pályázott kopogtató vasa. A IV. felvonásban a tábort élet megrendítő, de festői tablója bontakozik ki a néző előtt.

I? ostand a Cyranóban a 1 szírvadi harás .szemfényvesztés mestereként mu- ta*kozik be. Mindig kíváncsivá tud tenni az iránt, ami történni fog. Még a fásul' néző leiké7 Is üdévé Utdja tenni. A néző úgy érzi magát, mi tha hirtelen gyönyörű rirágoskertbe lépne, ahol a

kedves sz.uek üdítő pompája fogadja, s ahol minden kellemesen finom illatot árasát. Sokan a darab erősségének az ékesszólást, a fordulatos nyelvet tartják, bár akadnak jónéhányan, akik Cyranót bőbeszédűséggel vádolják. — Elsa Triolet a Cyrano leg-' újabb franciaországi előadása alkalmából éppen a darab , ékesszólását emeli ki. Cyranót egyenesen a szavak várázsiójának tartja, aki úgy tud szavakat harmonikus sorrendbe rakni, hogy azoknak a hallgatókra mágikus erejűk- van.

fi gy évtized sem telik el a bemutató után, s á Cyrano kezd veszíteni a nagy csillogásból. A tirádák arány- füstje egyre fakóbb lesz, a ki-* józanodott kritikusok megálljt vezényelnek. Még a mi. Ady Endrénk is elfordul; ft Cyranó: ól. Lassan kialalcuí Rostand irodalomtörténeH he-j lye. Többé nem vá'esz ő, hanem csak fényes, virtoúz dtá-' mairó. Sokan úgy érezték, hogy sok volt a Cyranóbél, főleg a kritika váltott' álapf hangot. Mi a közönség névében mondhatjuk, nem yóit sok, ezt bizonyítja az 1952-as felújítás a Néphadsereg Szili- házában, és ezt az egyik’ legnagyobb párizsi színház; 'a Sarah Bernhardt Színház úiabb Cyrano előadása 1956- ban. á-r

Lehet, hogy a kritika kelleténél többnek tartja a színpadi fogást a drámában,'f agy joggal hiányolta a drárrtnkú- got. és kritikai méráéxtefif'mé- rege'i az elmélvvtfs'g fo’;ái Talán kevésnek taréja "azt. mégis » jogos és oly7'őri jellegzetes kritikusi kifogáógk ellenére a Cyrano színey,marad mi ráadd g a' ig az erények közölt számontecrtjvM' á bátorságot, az erkölcsi 'üsztgj

Ságot, az önfeláldozást, az aljasság elleni harcot. S tapsolni fogunk Cyranónak mindig, hogyha ezt a vívás közben balladát rögtönző, száz vitézt megszalasztó, mindig csattanó pofont osztó, rajongó, szájás, nagylelkű, titokban szerelmes, uborkaorrú, rettenthetetlen hőst olyan színész alakítja, aki a komédiás-köpeny alá érző és |vérző embert lop, olyant, aki csak azért nevet, hogy leleplezze kitörő zokogását. (Cyrano eddigi alakí'ói közül a párizsi bemutatón Coquelln. nálunk Pethes Imre, Odry Árpád ezt a Cyranot formálják meg).

Cyrano nem vitte sokra éleiében, nem úgy, mint feltámasztja, Rostand. Lázár volt a csókok lakoiháján. gyűlölt ellenség, neki még c halál sem sikerült. Szeretett volna dicső ha'állal ponto tenni életküzdelmére. Arra f küzdelemre, melyet a szőr nyekké nőtt Hazugság, Élb Ítélet, Alku, Gyávaság, Buta ság ellen vívott siker nélkii de bátran. Ele'éfyen nem kér a pártfogókból, az alaítomo ravaszságból, gerincét sohe. meg nem puhitoVa, miniszterek előszobáit nem kereste hogy ott nyáas derűt fák as: szón. Inkább vidáman és szc badon bolyongott, kedvér verekedett, de lógatott és ti tokban remélt. Ennek a hősi kissé talán izgára életnek keserű a tanulsága: „Míg len-, marad am a söté'ben, háti mások kvsz'ak fel... A gyönyör, az élet, a hír csókja mindig másoké lett." Igen örökké, csak súgott, mindig hátul áW, de becsülettel sú flott és tiszta lélekkel maradt. '

_Reméljük, a szolnoki nézik is szívill be zárják Ros- 'nnd Ciránó'át, aki — egyén tragédiája ellenére is — ar. embtrl ész is az emberi if**, tesseg diadalát hirdeti.

valkö Mihály