Szolnok Megyei Néplap, 1958. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-22 / 18. szám

Sok. az eszmó... — Egy műszaki értekezlet margófáru — AZ ÜGY VOLT, mint már zámtalanszor eddig: a Tég- igyári Egyesülés mezőtúri özpontjába értekezletre hív- a meg hét gyártelepének ezetőit. A gyárvezető elvtársak el 5 mentek mindannyian — rolt olyan is, aki szabadságát zakította félbe,. hogy ott le­tessen a fontos megbeszélé­sen ..« Pedig tapasztalatból s tudják, hogyan folyik le ;gy ilyen tanácskozás. Haj- íalban utazás oda. hosszú beszámolók, kevés vitalehe­tőség —, majd 4 óra felé — ahogy a vonatok indulnak egyenként trappolás a vasút­állomáshoz —, ha egyáltalán nem motorral, vagy autóval kell kivinni az embereket, hogy elérjék az utolsó jára­tot. Hasonlóan folyt le a mű­szaki értekezlet az elmúlt hét végén is. A pontosság ked­véért érdemes leírni, hogyan. Reggel kilenckor Ifi igaz­gató elvtárs kezdte a beszá­molót. Kb. egy órán át igen alapos értékelést adott az eddigi munkáról— részletez­te a feladatokat is. A többek között elmondta, hogy ebben az évben összesen 63 millió nyers és 63 millió égetett tég­lát kell gyártani az egyesülés telepeinek — többet, mint az elmúlt esztendőben; Beszélt a téli nagyjavítás­ról, bírált egyes gyárvezető­ket, mert nem ellenőrzik rendszeresen ezt a fontos munkát. Bő teret kapott beszámolójában a minőség, a termelékenység, bérproblé- rnák, gazdaságosság, stb. Egyszóval az igazgatói be­számoló — egymagában is bő lehetőséget adott volna, a vi­tára, ahhoz, hogy a gyárveze­tők is elmondják véleményü­ket, problémáikat. Persze egyelőre még ma­gukba kellett tartani a szót azért, mert újabb beszámoló következett — sorrendben a műszaki vezető elvtárs refe­rátuma. Nehezen ez is véget ért — s a noteszlapokon egy­re gyarapodtak a feljegyzett j.szempontok''. — Mindenki mondta is' volna a magáét már, de még most sem lehe­tett. Ugyanis a pénzügyi és gazdasági dolgokról szakem­ber még nem hallattá szavát — ezek pedig tudvalévőén fontos szerepet kapnak az utóbbi időben; ÚGYHOGY JOGOS VOLT Szűcs Lajos pénzügyi előadó beszámolója is. A statisztika megint csak fontos — a gaz­dasági munka' pillére. A sta­tisztikus elvtárs ezt követő referátuma szintén nem ma­radhatott lei a beszámolók soraiból. Az egészet termé­szetszerűleg — mármint a gazdasági ügyeket — a fő­könyvelő elvtárs összegezte a maga szemszögéből. Az óramutató közben egy párszor végigjárt a számská­lán. — elharangozták a delet is — a szempontok még min­dig egyre áradtak, számok, tények tömkelegé terhetle a hallgatóság fejét, no meg a megteléssel fenyegető jegy­zetfüzeteket. — Az emberek fészkelődtek a széken, néma megadással nyelték a sűrű cigarettafüstöt. De nem szabadultak egy­könnyen. A központi beszá­molók zöme még hátra volt Szót kért a munkaügyi elő­adó elvtárs s hogy a sor tel­jes legyen a központi bizton­sági megbízott, tűzrendészeti előadó... De nincs olyan hosszú, ami­nek vége ne legyen. — Vé­get értek a beszámolók is s éppen egy fertály híjjá veit a háromnak, mikor megkap­ta a szót reggel 9 óra óta az első gyárvezető. BIZONY az agyonterhelt jegyzetekből, koponyákból ilyenkor már nehéz valami komoly fontos problémát ki­hámozni. Nem is volna ér­demes hosszabb vitát elkez­deni, mert perceken belül in­dulnak vissza a vonatok, —~ meg amúgy is elég az ülésből ennyi — csak mennél rövi- debenn, hogy vége legyen, egyszer. Valahogy így gondolkozott a hallgatóság s ez természe­tes is. De mégsem mondják, hogy csak éppen hallgatni jöttek ide a. megye másik csücskéből mondtak valamit, ami hasznos is, rövid is. Pl. ily öt: _v. Abrakra van szüksége a lovaiknak, intézkedjen a köz­pont. — Vagy: Ilyen, meg ilyen alkatrész kell a nagy­javításhoz. Igüz, ezt meglehetett volna mondani telefonon is. vagy megírni, levélben. De hát mit lehet várna más felszólalást a hetedük órában. Viszont azt senki sem mondhatja, hogy nem volt valami Tiaszna az értekezlet­nek. Volt. mégpedig az, hogy a központ illetékes reszortjai, „leadták*", amit le kellett — vitán félül. Azért az sem lett volna utolsó dó log, ha a termelés legfontosabb helyén álló gyárvezetőknek is megadják a lehetőséget, hogy elmond­ják véleményüket, javaslatai­kat, egysztwal ők is „felad­hatták“ volna, amit akartak. TALÄN MAJD egyszer ezt is sikerül elérni, ha a gyár vezetői műszaki értekezlet válóban a gyárvezetők és nem a központi dolgozók órtekez lete lesz, ha legalább egy beszámolóra két felszólaló jut és nem fordítva, P. I. .................. Szolno k megyében a Képzőművészeti alap propaganda autója A Művészeti Minisztérium a Képzőművészeti Alappal karöltve országos harcot hir­det a giccsek és terjesztőik ellen. E cél érdekében a fenti két szerv képcsarnok vállala­tának propaganda-autója jár­ja az országot, hogy mégis wertes se a tsz-ek és vállala­tok dolgozóival a fiatal kép­zőművészek munkáit. A napokban e propaganda­autó Szolnok megyébe érke zett, hogy meglátogassa az állami gazdaságokat, gépál­lomásokat, tanácsokat. A pro­paganda-autó bemutatja mai modern irányzatú — ma élő — élvonalbeli művészek festményeit, melyek mind­egyike a zsűri által elfoga­dott művészi alkotás. Olaj­én akvarell festmények, az ország művészeinek munkái bő választékot nyújtanak , kultúrotthcmok és más alkal­mas helyiségek díszítésére, valamint anyakönyvvezetői hivatalok. csinosítására, mely­re egyébként rendelet is van. A propaganda-autó minden községbe eljut, ezzel is köny- nyítve a tanácsok vásárlási munkájáti Tanulóképzés a magänkislparban A z Ipar területén mind nagyol* hiámyosség rnivtat- kozott a szakmunkás-továbbképzésben. Ezért kor­mányunk lehetővé tetté, hogy a magánkisiparosok szerző­dést köthessenek ipari tanulóval, a különféle szakmákban így biztosítva legyen a szakmunkásutánpóílás. E rendel' kelzés azt a célt is szolgálta, hogy minél több 16 éves fia­talt foglalkoztassunk, lehetőleg az általa választott szak­mában. Megyénkben jelenleg 1100 kör®. Jár a maigánkísiparo soknál lévő ipari tanulóknak a száma. Természetesen a tanulók gyakorlati és elméleti képzését rendelet szabja meg. Ezt a rendéletet a tanulót foglalkoztató kisiparosok, iskolák kötelesek betartaná. Bennefogláltatnak a kisiparo­sok, és a tanulók jogai és kötelességei, továbbá a foglal­koztatási időt, bért, szabadságot és a szerződési időt tar­talmazó rendelkezések. A Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának ipari osz­tálya rendszeresen ellenőrzi a magánkj si porosok at a ta­nuló foglalkoztatásában, örömmel lehet megállapítani, hogy a kisiparosok egy része betartja a rendelkezéseket, ha néha kisebb hiányosságok elő is fordulnak. A másik része azonban nem akar tudomást szerezni a tanulót meg­illető jogokról. A legnagyobb probléma a tanulók munkaidejénél Van. A rendelet előírja, hogy naponta csak 8 órát szabad a ta­nulót foglalkoztatni, ehelyett egyes kisiparosok 10—12 órát is dolgoztatják a fiatalokat. Sőt van olyan kisiparos,' aki arra is képes, hogy iskolaidő helyett dolgoztatja tanom- cát. A mesterek egy része a rendelet ellenére is megköve­teli, hogy az iskolai foglalkozás előtt vagy után a mű­helybe bemenjen dolgozni. Előfordul az Is, hogy egyes kis­iparosok nemcsak szakbavágó munkával foglalkoztatják a tanulót, hanem házkörüli munkával: kapálással, kukorica- töréssel, stb. zek a mesterek, úgy látszik, még a múltban élnek, és azt hiszik, az a helyes tanulóképzés* amilyen­ben ők is részesültek. Teljes egészében lebecsülik a szak­ma-elsajátítás elméleti részét. Úgy vélik, hogy most is 30—40 fő jár egy osztályba, az mind külön szakmabeli és csak általános dolgokat tanítanak ott. Valóban, a múltban úgy volt. A tanuló tanomcideje alatt csak azt tudta meg­tanulni ,amit á mestertől, vagy a segédtől ellopott. Ma egészen más a helyzet az iskolában. Az osztályok 25—30 fősek és tanulói rokonszakmákból tevődnék össze. Az iskolákban igyekeznek olyan, szakembereket állítani szakcsoportok élére, hogy a tanulók, a lehető legjobban tudják elsajátítani szakmájuk elméleti részét. Hetenként két nap járnak iskolába, ekkor 15 órát hallgatnak végig. Csak úgy tudnak felkészülni rá rendszeresen, ha azokon a napokon nem skell dolgozniiok, hanem idejüket tanulás­sal tölthetik. Az iskolában megbukott tanuló szerződésé­nek felbontáséi'»' az- iskola tesz javaslatot. Természetesen üyen esetben kibújik az igazság, mert a szülő felkeresi a tanárt, hogy az álljon el javaslatától Nem az ő fia a hi­bás, hanem a kisiparos, mert este későig foglalkoztatja de még a 30 nap szabadságot — ami jogosan jár — azt sem adja ki néki. Ugyancsak nem aidja meg a mester rendelet által biztosított munkaruhát sem. És, sajnos, ilyenkor derülnek ki azok a hibák, amelyeket a kisiparo­sok vétenek. A felelősségre vonásnál rendszerint a rendelet nem­ismerésére hivatkoznak. Viszont tudnlok kellene, hogy ez nem mentesít a' felelősségrevonástól. Éppen ezért a ren­déleteket, mély minden járású, városi tanács ipari csoport­jánál, valamint a KIOSZ helyi csoportjánál megvan, ta­nulmányozzák, mert az elkövetkezendő időkben az eddi giekmél is szigorúbban ellenőrizzük az ipari tanulókép­zésre vonatkozó rendeletek betartását. Bugyi Ferene- MTVB ip. o, főelőadó Karnevál jelmezben A mezőtúri Villamos és Géptechnikai Cikkek Gyárá­nak fiataljai nem akarjak, hogy a farsangi időszak csak úgy símán teljen el. össze­dugták a fejüket a KISZ szervezetben és ebből a Stí- gás-búgásböl mély elhatáro­zás született. 1958 január 25-én szomba­ton este 7 órakor kezdődő „jelmezes karnevált" rendes­nek. Ráadásul még nem ám ilyen vagy olyan karneválon spekuláltak a fiatalok, ha­nem olyanon, amilyen még nem volt Mezőtúron, Meghívták a szolnoki Szig­ligeti Színház művészeit. A Karnevál hercegnő: Kará­csonyi Magda, Karnevál her­ceg: Varga D. József, a ven­dégművészek lesznek. Az est fénypontját ők fog­ják képezni a jelmezesekkel és a 23 órakor tartott jelmez- verseny értékelésen dől el, ki volt a legszebb ezen az estén. De már éjfélkor színes műsorral szórakoztatják a farsangozókat a szolnoki Szig­ligeti Színház művészei, közben a tombolát is kisor­solják. A tánczenét a szolnoki Fiú- gimnázium ismert jó képes­ségű tánczenekara szolgál­tatja reggel 5 óráig és szóra­kozhatnak a fiatalok a városi tanács összes helyiségeiben. A társalgóban pedig Horváth Miklós népi zenekara játszik szebbnél-szebb magyar nótá­kat. —ab — NEM VOLT HUBA Izgalmas drámai történet bontakozik ki a Nem volt hiába című jugoszláv film­ben az orvosi lelkiismeretiről, a határozottságról és az áldo­zatkészségről. Jure doktor, aki most vé­gezte el az orvosi egyetemet-, egy kis faluba kerül. Itt szembetalálkozik a szellemi sötétség évszázados képvise­lőjével, Carka fcuiruzsfóasz- szonnyaL Cairlk árnak óriási a tekintélye a falusiak előtt, s .Túrénak bizony sok fáradsá­gába kerül, amíg leszámol véle. Felesége is elhagyja, de küzdelmét mégsem adja fel. A legnehezebb percekben lép életébe Bojka, akinek szerel­me megsokszorozza erejét. A babona, a maradiság és a tudomány összecsapása s egy fordulatos bűnügyi nyo­mozás a témája ennek a filmnek. Jure doktor harca mellett tanúi vagyunk a mv­Termelőszövetkezeti tagok Írják Húsz új belépő a jászkiséri Kossuth Tsz ben Lezártuk az 1957-es évet, jó eredménnyel és sok-sok ta­nulsággal, mert ,az ember mindig okul. Mi is számba- vettük, hogy mit nem csinál­tunk jól, hői tévedtünk a szá­mításokban. Ezeket ebben az évben igyekszünk^ elkerülni. Javában, tprt nálunk a terv- készítés. Szétosztottuk a mun­kaerőt brigádokra, munka­csapatokra, számbavettük a különböző kapásnövények te­rületét is. Egy-egy személyre eszerint két és fél kát. hold föld jut, mint kapálnivaló. Ez nem sok, ezt tisztességesen meg lehet munkálni. Munkaalkalom is akad je­lenleg. Akik nem jószággon­dozók. azok a vetőmag előké­szítésben foglalatoskodnak. Kukoricamorzsolás úgyszól­ván állandóan van. Üj évig tartott a dohányválogatás és iiiiimiiiiiiiiiiitiiMiiiimiiiimiiiiiiiiMimiiimiiiiHmiiiiimMimiimimiiiiimiiimiiiiiiiiiiiM Nem azért, mert nincs 25 torintnnk.. — Válaszlevél Vincié Imrének Kunmadarasra — fűzés, csomózás, amely 25— 30 embert foglalkoztatott na­ponta. Most meg a fakiterme­lés kezdődött 'meg, s itt talál­nak elfoglaltságot a fiata­labb, erősebb fizikumú embe­rek. * Az idősebbek be-bejúrogat- nak a tsz székházába. A kul­túrteremben el-eldiskurálgat- nak, pipázgatnak, vagy nézik a fiatalok biliárdozását. Né­ha az öregek is kedvet kap­nak egy-egy partira, s egy-_ egy jólsikerült lökés láttáfi* felmorajlik az elismerés. Bez­zeg, ha valaki eltéveszti, van mit hallgatnia. Aki pedig oil • vasni szeret, ezt a vágyát is kielégítheti. Van könyvtár runk, lehet választani köny­vet, kinek-kinek az iMése sze­rint. Szövetkezetünk tagjai szé­pen gyarapodtak a most le­zárult gazdasági évben. Van aki .házat vett, mint Bagi Fe­renc -— negyedmagával dol­gozott a tsz-ben, — Németh Bertalan meg motorkerékpárt vásárolt. Gyephár Sándornak ugyancsak szerencsés volt az esztendő, mert 35 ezer -forin­tot költhetett házvételre. •— Jócskán vannak olyanok, — „akik keresetüket a gyerek, vagy a lány kiházasításúra költötték. Bútorra, kelengyé­ire, meg a lakodalomra. Fontos az, hogy a jól dol­gozó tsz-tagoknak néni ma­radt üres az erszényük, kam­rájuk. Tagfelvételre is jelentke­zett zárszámadás óta vagy 2Ö uj belépő. Ez azt bizonyltja, hogy bíznak á szövetkezésben az emberek, most már azok is, akik eddig csak kívülről nézték, mérlegelték a szövet­kezet munkáját. Szanku Tamás a jászkiséri Kossuth Tsz tagja. Nem dicsekvésképpen inon- 1 dóm, de átlag 30 forint csör­gedezik mindegyikünk zsebé­ben. Hogy azután kölcsön­ből, előlegből került oda, vagy véletlenül maradt ott, az már nem lényeges. Az biztos, hogy — legalábbis még ma — lei tudnánk fizet­ni belőle egy adag birkapör­költet. Azért írom ezt, mert ha Vlncze bátyám levele nem állna hadilábon az igazság­gal, akkor bizony a tisztes­ség úgy hozná, hogy köny- nyítsünk a pénztárcánkon. Szóla pedig a levél a követ­kezőképpen: „Tisztelt Szerkesztőségi Itt Kunmadarasom vendég­lőszentelés volt, kunsági bir­kapaprikással. Jdeient voltak a szerkesztőségtől és lefény­képeztek bennünket a birka- főzésnél, de a kép még nem jelent meg az újságban. — Arra kérem a szerkesztősé­get, hogy legyen szíves leleül- deni a képeket kupertábün vagy az újságban közölni, mert kíváncsiak vagyunk. — Ezt a levelet a főszakács írja: V1NCZE IMRE Kunmadaras, Mező u. 4S” Nos, kedves Vincze bá tyám, fényképekkel nem szol gálhatunk egyszerűen ázol oknál fogva, hogy nem vol ott a szerkesztőség részéfÓ senki. Mindenesetre, megér demelne egy kis fejmosást s még egyebet is — az, aki á szerkesztőség iránti tisztele­tet kihasználva, újságírónak adva ki magát, résztvett — s bizonyára ingyen — a kun­sági birka paprikással íűsz1 rezett vacsorán. így hát csúful rászedte magukat valaki. Mivel azon­ban őszinte ember vagyok, elárulom, hogy még mindig jobban jártak, mintha szerkesztőség fotósa ment volna ki. Ez a jámbor fiatal­ember ugyanis messze földön híres étkességéről. Ha meg­jelent volna a vacsorán, biz­tosan nem sok maradt volna a birkából. Igaz, akkor vi­szont megkapták volna képeket. No, de komolyra fordítva a szót, nem árt, ha legköze­lebb igazolványt is kérnek attól, aki megjátssza a ripor­tert. Az Önök érdekében, s a szerkesztőség jóhírének meg­óvása érdekében ezt kéri a birkapaprikástól irtózó, s így a vacsorán semmiképpen részt nem vevő i «*■ sibé äj BELFÖLDI HÍREK A magyar tudományos élét nemzetközi kapcsolatai az -elmúlt évben — az ellenfor­radalom okozta év-eleji ki- jesés ellenére — széleskörűk K’oítak. 643 tudófs, kutató uta­zott a Magyar Tudományos Akadémia képviseletében kü­lönböző nemzetközi kong­resszusokra, tanulmányútira akadémiai együttműködési egyezmények, kulturális egyezmények alapján, illatve más kiküldetésben. Nagy számban keresték fél hazánkat is külföldi tudósok. Az elmúlt évben több mint 200 külföldi tudós, kutató járt a Magyar Tudományos Aka­démia vendégekén t Magyar-* országon, e Az ország valamennyi já­rási székhelyén megkezdték munkájukat a népművelési felügyelők. Feladatuk, hogy őrködjenek a környék műve­lődési házainak munkáján, segítsék az otthonok vezetőit. Ezenkívül támogatják az ön­tevékeny művészeti együtte- iseket, ugyanakkor irányítá­sukkal gyűjtik össze a népi hagyományokat és népvise­leti ritkaságokat. A járási népművelési felügyelők, pe­dagógusok, akik heti tíz őrét tanítanak, többi id-ej ükét pe­dig a népművelési munka támogatására fordítják, c®ár sötét gonosztevője, az usztasa Hadak leleplezésének is. Nikcßa Tanhofer, a fűm írója és rendezőié színvona­las, Jó filmet alkotott, ame­lyet nagy elismerésben ré­szesítették az idei pülai fesz­tiválon!. Csak az elragadtatás hangján lehet írni az opera­tőr csodálatos fényképezésé­ről. a sötéttónusú mcesánké- pekről, s a csillogó napos fel­vitelekről. Boris Buzancia Jura szerepében jó választás volt. Markáns vonásai, játé­kának drámai ereje hitelessé tette a mai kor emberének alkját, aki akár ©léte órán is leszámol a múlt sötétségével. Mira NikoHic, Bojka alakítója inkább természetes bájával, üdeségével, minit színészi ké­pességeivel bűvöli el a néző­ket. A mezőtúrt Szafcadaég filmszínház műsora.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom