Szolnok Megyei Néplap, 1958. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-22 / 18. szám

FQLDMUVESSZOVETKEZETEINK _____életéből_____ Na gyobb felelősségérzettel, lelkiismeretességgel „A statisztika a Magyar Nép­köztársaságban a gazdasági, szo­ciális és kulturális fejlődés elr lenőrzésének és tervszerű irányí­tásának eszköze. Számadatok és azok tudományosan megalapoz zott csoportosítása, elemzése ré­vén feltárja a gazdasági cs tár­sadalmi jelenségek és folyama­tok összefüggéseit, arányait, szá­mot ad a népgazdasági tervek végrehajtására, felhívja a figyel­met a mutatkozó aránytalansá­gokra és hibákra.1« (Idézet: 1.952. évi Yí. Törvény az állami sta­tisztikáról című rendeletből). A statisztikai adatszolgál­tatás általános érvényű .je­lentőségét ez a néhány sza­vas idézet pontosan megha­tározza. így ezzel nem aka­rok külön foglalkozni. In­kább arról szeretnék írni, hogy a földművesszövetkeze­teknél miért van erre szük­ség és milyen feladatok há­rulnak ezzel kapcsolatban a szövetkezet vezetőire cs dol­gozóira, A jó statisztika képet ad az egész földművesszövetke­zeti mozgalom helyzetéről és fejlődéséről. A vezetés során a számadatokat figyelembe veszik é$ ennek alapján ha­tározzák meg a tennivalókat. Ugyanakkor népgazdasági méretekben is szükséges a számbavétel, hiszen a terv­gazdálkodás egyik részét, ké­pezi. Pl.áz árukkal kapcsola­tos statisztika mutatja, hogy milyen áruféleségekből mi­lyen a fogyasztás. Kiinduló­pont tehát a termelési terv­hez. Sajnos nincs minden föld- művesszövetkezeti vezető tisztába a statisztikai adat­szolgáltatás -jelentőségével-. Sokan egyszerűen bürokrá­ciának tartják, s lebecsülik. Mások felületesen járnak el, nem pontosan állítják össze és nem ellenőrzik a felsőbb szervekkel közölt adatokat. Nem gondolnak arra, hogy ezzel súlyos kórokat okozhat­nak maguknak is. Pl. ha nem jó az áruforgalmi statisztika a következő időszakban baj lehet a termelés, illetőleg az áruellátás körül, hiszen az or­szágos statisztika az egyes szövetkezetek jelentéseiből készül. A mesterszállási, jánoshidi és kuncsorbai földművesszö­vetkezeteknél a pontatlanság mellett az is előfordul, hogy késve küldik be a jelentést. Ezzel is hátráltatják a sta­tisztikai munkát. Példaképül állítjuk a kis­újszállási, tiszagyemdai és ti- szaföldvári szövetkezetek ve­zetőit és dolgozóit, akik nagy felelősségérzettel és lelkiis­meretességgel készítik el, és küldik be a kért adatokat. Szeretnénk ha a jövőben megyénk minden szövetkeze­téről ilyen véleménnyel le­hetnénk. ■ - .... Tamási Rozália MÉSZÖV Levelesládánkból Nagy Eleimé földművesszövetkezeti tag, Kenderes. A SZÖVOSZ IV. kongresz- srausán én is résztvetitem. — Nem. jutott idő felszólalá­somra, így leírom, hogy egyetértek azokkal a felszó­lalókkal, akik követelték, hogy a legszigorúbban fel keil lépni azokkal szemben, akik elherdálják a szövetke­zet vagyonát. Igen fontos, hogy a tagok érezzék felelősségüket a szö­vetkezet tulajdonának meg­védéséért és akadályozzák meg idejében, hogy vissza­élések előforduljanak. Na­gyon sokat segíthet a fei- ügyeiőbizottságok lelkiisme­retes munkája, és a rendsze­res ellenőrzés. Az if j úság nevelésével kap­csolatban javaslom, hogy a nőbizottságokon keresztül esti beszélgetések, tea-estek al­kalmával mondjuk el, hogy milyen volt a mi . gyermek­korunk és hasonlítsuk össze a fiatalok mostani életkörül­ményeivel. Nagyon helyeslem az isko­laszövetkezet létrehozását, ahol szövetkezeti szellem­ben a jövőjük érdekében munkálkodnak gyermekeink. Vincze Imre földművesszövetkezeti tag, Kunhegyes. Teljesen egyetértek- a IV. kongresszus határozatával és azon részévek is, mely ki­mondja, hogy a felsőbb szer­TäPÄSBTätäTCSeRe A méhészek figyelmébe1 r 'Jászkisér az ország egyíl legszárazabb területe. Az is­kolai földrajzkönyvek szerint is itt esik a legkevesebb eső. A méhészeknek sokkal Na­gyobb körültekintéssel keli ezért munkájukat végezni, hogy az idő viszontagságait ellensúlyozzák. A mostoha körülmények ellenére a mé­hészkedés mégis mind több és több hívet szerez magá­nak. Igaz, hogy egy-két év sikertelensége után sokán abbahagyták, de a megmara­dók keresik a módját a pfc hézség leküzdésének. így ku­tattam én is. Egyik esztendőben, amikor cukorra nem számíthattam, új vetésű lucernámat facéliá- val vegyesen telepítettem. 12j, kilogramm- lucemamaghoz 1.5*| kilogramm facéiiamagct ke-.’, vertem és úgy vetettem el Izgalommal vártam a fej’e- ménveket. Nap-nap után fi- P'-eltem lucernásomat. A fa- céliamag szénen kikelt. Vi­rágba szökkent!. JVT éheim . ,-v-oalmasan járták. 20 csa­ládom feilődésén hamarosan láttam a facélia hatását. Az anyák szorgalmasan pe­téztek és a virágzás öt hete alatt a szaporítási tervemet teljesíthettem. Ugyanakkor a lucernám szépen fejlődött. Mire kaszálni kellett, a mag is megérett. 150 kilogramm facéliamagot kaptam. Ennek és-téke a lucernamag értéké­vel egyenlő. így többszörös hasznom volt. Azt tapasztaltam, hogy a tisztán vetett facélia szénáját a jószágok nem szívesen eszik, de lucernával keverten a sertések ették, mert legna­gyobb része pelyva. Valamennyien tudjuk, hogy mézkivitelünk jelentős hasznot hoz népgazdaságunk­nak. A méhlegelő biztosítása ezért nemcsak a méhészek ügve, hanem népgazdasági érdek is. Jayaslom, hogy ál­lami gazdaságok és termelő­szövet;kezetek, valamint gaz­dálkodók új vetés1" lucernáju- ■ft facélia védőnövénnye’ L..sók. Az én példám alapján sára és támogassák, propa­gálják a méhlegelő általam javasolt hasznos módját. Gulyás Mihály ímsz-i méhész szakcsoport tagja A képen Szarvas József, a surjáni Álami Gazdaság mé­hésze a méh-anyát keresi. (A kép ,.egy kicsit” megkésve érkezett...) OOOOOOOOOGOGOOOOGOGGOOGOOOOOOGOOOOOGOOO A szolnoki méhészek tanulni akarna) A szolnoki méhész szakcso­port tagjait régebben foglal­koztatja az a kérdés, hegy miként lehetne több és .jobb mézet termelni. Természete­sén azzal ők is tisztában van­nak, hogy a többtermelés alapja a szakmai színvonal emelésével függ össze. így aztán elhatározták hogy szolnoki viszonylat­ban méhásztanfolyamot indí­tanak. A szakcsoport nem­csak a tagjainak, hanem minden érdeklődőnek ki­nyitja a tanfolyam kapuját’; méghozzá ingyenesen. Az előadás már január 23- án. csütörtökön este 6 órakor kezdődik. Majd minden va­sárnap délután 3 órakor és csütörtökön szintén este'r6 órakor lesz megtartva az elő­adás. Az előadók a vidék legne­vesebb méhészeiből és a köz­pont kiváló szakembereibő' tevődik össze, Fegyvernek ipari-növény fér* mesEtésének eredményei és hiányosságai Az előadások a földműves szövetkezet irodahelyiségé­ben (Beloiannisz út) lesznek megtartva. Kezdő méhészeket és ta­nulni vágyókat is szeretettel vár a nelyi méhész szakcso­port. * — ab — Szakelőadásokat tartanak a tiszaderzsi méhészek ' Ä hetenként egyszer meg­tartott szakelőadáson a meg­jelenés majdnem mindig 103 Százalékos. Több kezdő tagja van a szakcsoportnak, így az előadás anyagául „Méhek kö­zött” c. könyvet választottuk. Tervünkben szerepel, hogy az előadásokat a méhekről szóló film vetítésével tegyük érdekesebbé. Oláh János ímsz-i ig. elnök vek és a vidéken dolgozó földművesszövetkezeti veze­tők között szorosabb legyen a kapcsolat. Ezt gyakorlati­lag úgy képzelem el, hogy a felsőbb vezetők nemcsak írás­ban adnak tanácsokat, útmu­tatásokat, hanem személye­sen is sűrűbben eljutnak hozzánk. összegyűjtik az alsóbb szö­vetkezeti szervek tapaszta­latait és általánosítják azo­kat. Használják fel az eddi­ginél is 'jobban a Szolnok megyei Néplap íölclmüves- szövetkezeti híradóját. Mi is megírjuk azokat a módszereket, melyekkel jó eredményeket értünk el. Paksi Gyuláne megyei választmányi tag, Tissaszöllös. Nagyon szép ős tanulságos volt a kongresszus, örülök hogy mint parasztasiszomy, én is részt vehettem. Az itt hal­lottak alapján jöttem rá hogy mennyi minden hiány­zik a mi községünkben. A lakosság régi kívánsága pl., hogy jelenlegi boltunk sza­kosítva legyen, hogy ezen keresztül is megjavuljon az áruellátás. Ehhez kérnénk a MÉSZÖV segítségét is, Hódossy Mihály fmsz-i ig. elnök. Kuncsorba. Levélében a vezetők fele­lősségéről ír: Legfőbb fel­adatnak azt tartom, hogy a vezetésben, az ellenőrzésben elkövetett hibákat a mini­mumra csökkentsük. A dol­gozók bizalmát, a szövetke­zet tekintélyét csak így le­het megtartani. A hibákat meg lehetne előzni, ha pl a vezetők tájékoztatnák egy­mást a megyed sajtón ke­resztül is. Megírnák többek között, hogy milyen módon leplezték le a csalókat, a szö­vetkezeti vagyon hord álóit. Mit tettek annak érdekéban, hogy a jövőben minél kisebb legyen a lehetőség hasonló esetek elkövetésére. A hibák feltárásával is anyagiakat mentenénk meg idejében. Molnár József fmsz-i igazgatósági tag, Fegyvernek. A kongresszuson való rész­vétel sok segítséget nyújtott munkámhoz. Megértettem, hogy a falusi szövetkezetek továbbfejlesztése érdekében mit kell tennem. Nyers elvtárs többek kö­zött ismertette a szövetkeze­tek gazdálkodását. Beszélt arról is, hogy még mindig vannak olyan szövetkezetek; akik veszteségesen működ­nek. Ennek okát a vezetésben való járatlanságban látom. A falusi választott vezetők nagy részének csak gyakor­lati tapasztalata van. Fontos­nak tartanám, hogy ezek a vezetők a szövetkezet min­den munkaterületét megis­mernék. Ehhez nyújtson segít­séget a SZÖVOSZ és a MÉ­SZÖV. Néhány szóval írok szövet­kezetünkről is, amely nem tartozik ugyan a nagyobbak közé, mégis 28—30 százalék- den munkaterületét megis- diK. Kidolgoztuk 5 éves ter­vünket is, mely 1957 szep­temberében beindult. Kezdeti eredményeink, hogy saját erőből való, gazdálkodás 30- 32 százalékra emelkedett. — Bankhitelünk 1 100 000 fo­rinttal csökkent. A szövetkezet dolgozóinak lelkesedését és jó munkáját bizonyítja pl., hogy saját erő­ből az építőbrigád, névsze- rint Elekes János és Csatári Bálint egy raktárhelyiség át­alakításával nyolcvan főt be­fogadó étterem munkálatain dolgozik. Az étterem kb. feb­ruár elsején kerül megnyi­tásra. A fegyvernek! dolgozó pa­rasztok évek óda nagy sike­reket étnek el a cukorrépa termelésben.- Igaz, hogy mun­kaigényes növény, de kifi­zető és ezért szívesen ter­mesztik. Az elmúlt évben a1 kormány növelte az átvételi árat és ez még jobban ösz­tönzi a fegyvernemeket. — A szerződések megkötésével Czakó János répafelelős fog­lalkozik. ■ Tőle tudtam meg, hogy a község egyéni dol­gozó parasztságának elő­irányzata 300 kát. hold volt. s ezt január tőrig 121 Száza­lékra t ültél jesitették. — Mi ennek a szép siker­nek.a titka? — Ez volt nyom­ban a kérdésem. — Mindenekelőtt az, hogy az elmúlt évi terméseredmé­nyek meghozták a jól végzett munka gyümölcséit, — mon­dotta Czakó elvtárs. — En­nek aztán híre mend a falu­ban. Ebbein természeteden a földművesszövetkezeti veze­tők és aktívák is segítettek. Magam is sok ' családot ke­restem fel és a meggyőző számok, tények alapján sike­rült a jó eredményt' tovább gyarapítanom. Nem maradt le az igyekezetben Varga Károly ügyvezető elvtárs sem. Ö 20 kát. holdra, a fö-ld- m ű vessző ve tkezet. dolgozói pedig összesen 110 kát. hold­ra kötöttek megállapodást. — Segítették a meggyőzést az olyan dolgozó parasztok is, mind Szamár Károly ifi ■ Bögnár Miklós, akik egyen­ként 2—2 kát. holdra kötöt­tek szerződést. A szép eredmények láttán felbuzdulva, újabb sikerek után kutattam. — itt bizonyára nem megy nehezen ezek szerint az ap­rómag termesztés sem? Erre Molnár József elv­társ, az igazgatóság tagja vá­laszolt, aki beszélgetésünk közben jött be az irodába. — Sajnos, ezzel már -nem dicsekedhetünk — mondot­ta. — Ennek legfőbb oka véleményem szerint az el­múlt évek rossz tapasztalatá­ban keresendő. Megtermett ugyanis az aprómag, de nem volt, ami elcsópclje. Sokszor még decemberbeij is rakos­gatni kellett a lucernát, vagy lent, védeni az időtől, meg a jószágtól. A rossiz emlék még ma is kísért. — Hiába hangsúlyozzuk, hogy ma már van megfelelő és elegendő gép, az elmúlt évek hibái nem ismétlődnek meg e te­rületen sem. Azonban nem adjuk fel a harcot. Mindent megteszünk, hogy megértessük a község dolgozó parasztságéval, hogy pL a tavaszbükköny milyen devizaforrás az országinak, miután annyit vesz meg a külföld, amennyit felkíná­lunk eladásra. Ugyanakkor jól jár a termelő, mert tisz­tességesen megfizetnek a tiszta, jó minőségű magért, s jó takarmány is marad az állatoknak. Szabó Balázs, MÉSZÖV, KÖZSÉGRŐL -KÖZSÉGRE JÁSZAPÁTI 1 Az iskolaszövetkezet . 1957 szeptemberében alakult meg. Megválasztották az igazgató­ságot és felügyelőbizoitságot. Ezidáig több mint 600,— Ft összegű részjegyet fizettek be a tagok és létszámuk is ál­landóan emelkedik. A szövetkezet boltja az év­végi lelitár alkalmával ponto­san elszámolt és jelenleg 1590 Ft árukészlettel rendelkezik. A gyermekek tervibe vették, hogy méhész szakcsoportot alakítanak. A földművesszö­vetkezet méhész szakcsoport­ja támogatja az ifjúság el­gondolását és egy család mé- het ad ajándékba. A feldmű- vesseövetkezet szintién segíti az iskolaszövetkezet munká­ját. Söti Gyula fmsz ig.-elnök SZAJOL A szajolí földművesszövet­kezet boltjába a lakosság örömmel megy . vásárolni. Szép, tisrta helyiség és udva­rias -kiszolgálás fogadja a vevőket. Az elmúlt éviben történt személyi változások hatására már fokozódik a földműves- szövetkezet iránti vonzódás is Ez megmutatkozik a dol­gozók véleménynyilvánításé­val: „Én is szövetkezeti tág ak-arck .lenni, hegy erősödjék a földművesszövetkezet'’ — mondia Hegedűs néni. Gaz­dag Jérostné. Denc-ső István dolgozók pedig belépésük al­kalmával két részjegyet vál­tottak. Egyébként az e’mült hónapban közel 40 fűvel emelkedett h taglétszám. A tagok ióimunkáját és az' új vezetőség , iránti bizalom eredményét .^ükrözi, hogy az ez évi részjegy-jegyzési ter­vet 112. á cukorrépa 114. a rostkender szerződitietést podig 117 százalékra teljesítettük. Stránszky János mb. fmsz-i igazg. elnök ABÁDSZALÓK A földmű vesezovetkezet je Jentős eredményt ért el a „Hangyától” történt fúzió óta. 500 taggal kezdtük és az álló és. fogyó eszközünk érté­ke mintegy 150 090 forintot tett ki. Jelenleg két vegyes­bolttal és egy italbolttal ren­delkezünk. Szervezeti megerősödésün­ket mutatja, hogy je!enle-> 20‘00 fő a taglétszámunk, ál­ló- és fogyóeszközeink értéke pedig megközelíti a 4 millió födni ot­Legközelebbi tervünkben egy vegyes és egy italbolt lé­tesítése szerepel. A felsorolt tények azt iga­zolják, hogy az abádszalóki földművesezövetkez-et. gazda­ságilag és szervezetileg ál­landóan erősödik. Beta József fmsz-i ig. elnök MESTERSZÁLLÁS Az ősei cukorrépa szerződ- tetési tervünket november l-re 100 százalékra teljesítet­tük. Jelenleg 120 százaléknál tartunk. A rortkender szer­ződtetése is jó ütemben ha­lad. 1957. évi rászjegyhefizet- tet-ásii tervünkéit a kon-gresz- sz.us ti?rt€n-etére 106 százalék­ra teljesítettük. Mondanom sem kell, hogy azóta már jó­val nagyobb eredrpények születtek. Megyei szinten a 3. helyen állunk. Az elért eredményekben nagy része van a földműves- szövetkezet vezetőségének és '■’■rtgozóin-ak, közlük FovDácri Jánosmé ig. tagnak, Késmár­ki Ibolya pénztárosinak és Dóczi Sándor ‘ főbolitosrak. Gulyás Kálmán fmsz-i ig. elnök KUNSZENTMÁRTON A járás fSld-művessírövefke- zetei rendszeres- felvilágosít > munkát végeznek a részjem-- fizettetés érdekében. Ptcréret illeti a cserkésző!-1 ői földmú- ve-erzűvetkeimt izazigait.ós-á'rt t és dolgozóit 119. a mesterszál- lásiaknt 115, az öcsödieke.t 106 százalékos _ tervtúlteljesítésé­ért. Ezek a községek az elért eredményeket a propaganda­munkán. kívül a dolgozókkal való jó kapcsolatukkal érték el. Az igazgatóság, felüeye’.ő- bizcitíság és a kü’öniböző szer­vek na-ev segítséget nyújtot­tak a munkában, esősorban, ré-'dsmutatásnkkal. Előbb sa­lát maguk részjegyeit ren­delték, s csak szután mentek a dolgozók, közé, íav eredmé-' ny^en tudtak agitálni. Vonnak olyan községek, "melyek nem dicsekedhetnek ilyen eredményiekkel. Pl. stzelevénv. Tiszatsg, Tiszá­klírt. Ezek a föMrrűvesszö., vetkezetek nem alkalmazzák «zc-kat a ,ió mó^-'^-eket am t pl a csert'e'SZöllőic'k. Az. a feladat. hc-°v minél e’őhb 'zámo-ljá1-' f°l a nv"g°1rni A1- lapotpt. Ebhez A járási köz- rpnt dolgozói isi megadnak minden segíts-'get. Bártólc Sándor p Wvr*-í>l. vc'C Kunisjs-ntmárton ■: ugyanarról a földről nagyobb jövedelmet kapnak és a mé­hészeket is támogatják. .*■ «'Kérem a méhésztársakat, egyéni tapasztalatukat hoz­zák ők is a közösség tudomá-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom