Tiszavidék, 1957. december (11. évfolyam, 283-306. szám)

1957-12-20 / 299. szám

A Szolnoki Kiskererkedelmi V. üzleteinek karácsonyi nyitvatartási rendie Ítéletet hirdettek a tisza jenöi gyilkoltok felett Szerdán délelőtt a Nép­bíróság befejezte a tiszáj.enői gyilkossági ügyben á taáú­­kihallgatájokat. A bfrúejfjM dr. Földes Vilmos és dr.'ideie­men András igíazságügjl'i 'ör­­vosszakértőkkel megvizsgál­tatta a vádlottak egészségi és elmeállapotát. Mindhárom vádlottat egészségesnek ta­lálták. Az elhalt Bus^Jénő koponyáján az orvossrrrkér­­tők megmagyarázták ,ja löve­dék behatolási és távozási irányát, a roncsolásokat.' va­lamint azt. hogy az-. ásóval történt ütések milyen róncso­­lásokat okozták Bus ,T-énő ko­ponyáién. A szakvélemény előterjesz­tése után az ügyészi yá<Jpé­­széd követkézen. Dr. Gáraí Géza tt^ísz vád beszédében - egy önfelál­dozó anya példáját hozta fél. Igaz történet — rrtohdotta — Afrikában ai égjük kultu­ráltabb béget törzsből égy ánva 10 éves kisfiával' a\tó partján tartózkodott. A-‘ gVér­­rhek a víz Szélén játszott. Az anya távolabb dolgozott. Si­koltozás hívta M áz asfczöfiv fi eveimét és amikor kisfiára nézett, látta, hogy Afrika egyik legveszedelmesebb'ál-33-as ruházati, Beloiannisz u. 7. 72-es játékáru, Beloiannisz u io. 39-eS divatáru, Kbssúth utca 15. 72-es Keravill. Beloiannisz u. 4. 8-ae faáru, Beloiannisz utca 13. 23-as üveg, Beloiannisz utca 17. 21-Ps !l!atszcr, koSsüth utca 17. 19-es készrúMa, Kossuth utca 18. 14- es ctp3, Kossuth Lajos u. 20. 15- ös méteráru. Kossuth utca 22. I-es, 61-es, 10-es, 9-es, 5-ös, 4-es 28-as, 63-ös; 81-eSi 71-es, 38-as 21-én és 24-én 18; 22-én 8—16 6; 2l-én 18: 42-én 8—16* 24-en 16 ó; 2l-én 18; 22-én 8—16, 24-én 18 ó; 21 és 24-én 18: 22-én 8—12 óráig; 21-én 17i 22-én 8—12; 24-én 16 ó; 2Í és 24-én 17.30 : 22-én 8—12 ó; 21 és 24-én 17: 22-éri 8—16 óráig; 21-én 18: 22-éri 8—12: 24-én 17 ó; 21-én 18; 22-én 8—12; 24-én 16 ó: 2i-én 17; 22-én 8—12; 24-én 18 ö; 21- én a rendes szombati nyttvri­­tartáá szerint, — azaz 19 óráig; 22- én, vasárnap 8—12 Óráig; — 21-éri 20 óráig vannak nyitva, 2l-én a rendes szombati rtyitva­­tártás szerint. 22-éri 8—10 óráig és 24-n a szokásos hétköznapi hyitvatartás szerint. 1400 millió lorint értékű gépet kap hálom év alatt a mezőgazdaság H-I-R-E-K ŰcCcMBER 20 Penlex Teolli A Nap kél: 7.2R- h-kor. nvuaszík: 15.55 h-kor. — Több karcagi termelőszö­vetkezet résztvfesz az orszá­gos termelési versen vmözga­­lomban. A napokban meg­történt a vfersenv eddigi sza­­____________ kaszának értékelése. Á ver­—Ezer torint értékű könv- menyben résztvevő termelő­vel vásárolt a helyi tanács a szövetkezetek közül a város­­tiszaroffi községi könvvtár baa «dsö lett a Béke második részére 1 Hunyadi, harmadik a Do­- Autóbusz-váróterem és és negveállk a Szabad If­tűzoltószertát épül Cserke- luSí,s Termelőszövetkezet, szőllőn. — A Szolnoki Papírgyár­— Televiziós készüléket he- ban a nőtanács iavaslatára lveznek el a szolnoki Nemző- a szakszervezet és u vállalat zeti Étteremben. Az étterem karácsonvl aiándékcsomaeo vendégei mindig megtekint- készít. A kultúrházban hetik a 1ó műsorokat. felállítják a ..mindenki” kará­.. .. csonyfáját és több mint 400- Öcsöd község termeloszo- e„rnieíe, ajándékoznak vétkezeteiben bérelezodtek a meg zárszámadások. A Kössüih Tsz-ben 32 44 Ft iutott mun- — Pinczi Erzsébet, a szol­­kaegvségepként. a Zöldmező noki gyorsíró iskola volt nö- Tsz-ben 32.29 Ft., az Ezüst vendéke. az 51. sz. Autóköz- Knlász Tsz-ben pedig 43.— lekedési Vállalat dolgozóta a Ft novemberben Budapestén- nerrmber 22-én. vasár* tarlott orszúsos «^rstróver­­nap délután 3 órakor a Vili sp«ven 230 fokon II. helvezest kerületben a B6. választóké- ért el: gépírásból országos lület dölgozói részére tanács- harmadik leli Kada Ilona, a tagi beszámolót tart Dr Be- gvorsir(j jskola adminisztrá­­ne Zoltán, a kerület orvos; rendelőiének váróhelviségé- tora 1a0 szőtagos fokon II. he­ben lvézést. kabótl. kiegészítést és fejlesztést ter­veznek. Tervezik a termésho­zamok növelését közvetlenül befolyásoló talajjavítási és öntözési munkák gépesítését. Hozzávetőlegesen 1400 millió forintért vá­sárolnak gépeket a három év álatt. Ebből 1960 végére a jelenlegi traktorállomány 1200—i300 darabbal növekszik, s javul üniverzál-traktorok ará­nya. A kuk >ricatermelés gé­pesítésére az ország különbö­­ő helyein hibridkukoricaszá­rító és vefőmagelőkészítő üze­meket létesítenek. Gépesíté­sükre csaknem 50 millió fo­rintot fordítanak. A három év alatt mintegy roo—700 siló­kombájnt kapnak a me­zőgazdasági üzemek A talajiavítási és az ön'ö­­zúsi munkák gépesítésére 240 ríchéz Itrietalpas traktort kap a mezőgazdaság. A gabönabe­­‘akavítás gyorsítására három év alatt mintegy 1300 cséplőgép kerül a me­zőgazdaságba. ■ > na0, gépeket elsősorban a gépállomások és az állami gazdasn >k kapják. A terme­­lőszöVe‘' özetek részéi-e több mint 20Ó tniílfó forint értékű gép beszerzését teszik lehető­vé. A következő években m .oldjá a tehénistállókban áz itatás és a takaritiányelő­­■eszítés géne«ítését. Ehhez a «ermelőszövetkezetek húszezer ünitatót, 3500 kalapácsos darálót, 2400 répavágót és más gépe­ket kapnak. fi z egyéni gazdák részére há­­-on: év alatt mintegy 450 mil­lió 1 rint értékű kisgépet gyárt. 3s ipar. I Irodalmi-est Tiszafüreden DECEMBER 17-ÉN este 7 órakor a tiszafüredi kultúr­­otthonban, a Hazafias Népfront rendezésében irodalmi estei tártottak. Mintegy 250 főnyi hallgatóság e’ött ig ti nagy sikert arattak a Tiszavidék köré tömörülő Szóinak megyei ítók és költők. Fóti Pál, Rossi Károly. Bíró László írók, Donkó László és Nagy István költők műveiket rész­ben személyesen olvasták fel. i lelve szavalták el. Fóti Pál három kis elbeszéléssel mutatkozott be: . Az „Anna néni” az öregek tiszteletéről szól. igazi emberi és művészi átélésről tanúskodik. A „Kati” című munkája- a legfontosabb problémával — a fiatalok eltűnésével foglal­kozik. Harmadik novellája a Hályogos szem" egy siti tő és gyermek tragikus összetűzését mutatja be...Fóti Pál mun­kái érezhetően hatottak a közönséóre. Rossi Károly humoros jellegű elbeszélései igen nagy tet­szést arattak. Különösen a ..Ruhát festettünk" című 'írása kapott nagy tapsot, amely egy festőművész kácaqtató vi­szontagságait karikirozta ki. Bíró László két novelláját olvasta fel, az egyik a „Visszatérés”, a másik pedig a „Gyerekkori emlékeimből", volt. Donkó László es Nagy István verseinek magas szív vonala, költői kifejezésük is talajra találtak az egyszerű' emberek szívében. A műsort gazdagította még a helyi. ál-, talános iskolg énekkara és a népi ‘ánccsoport. 'T í ELMONDHATJUK — és úgy érzem a tiszafürediéi; nevében is beszélek —, hogy ez az irodalmi est vagyon jól' sikerült. Köszönet azoknak, akik lehetővé tették és kér­jük. hogy minél többször, s minél több helyen rendezzenek ehhez hasonlót. Bokros László Nemvnyi Lili vpndf&szerepél a Szigligeti Színházban Mint már a hirdetooszlopok soly országa hanganyaga plakátjai is hírüladták. Szol- megközelíti az operai étöáda­­rokon vendégszerepel az sok sz.intjét és éppen ezért je- Operaház nagyszerűhangú lent különösebb élvezetet- ,a énekesnője. Neményi Lili. A nagyszerű művésznő, -Ne­­színház vezetőségének felké- mányi Lili és a i óh a csűr -Ben­césére jött le Szolnokra, hogy kő Béla párosítása Neményi a Mosbly országa című Le- Lili még két napig, tehát „ma hárrioperettben maradandót és holnap, szombaton este sze­­adiőn -A Szolnoki közönség- repel, s valószínű vasárpap nek. Mint ismeretes, a Mo- este utazik vissza Budapestre ................................ ♦«♦♦«« « «*-» Háziasszonyok panasza Háziasszonyoknak egy kis csoportja kereste fed a na­pokban szerkeszt őségn két és arra kértek bennünket, ad­junk helyet a lapban pana­szuknak. — Kérésük a kővet­kező: Szolnokon, a József Attila utca 15. szám alatt van a Földmű vesszővel kezet 22. Sz. Zöldség- és Gyümölcsáru Boltja. (Korábban MEZöKFR bolt). Ez a környékbeli vá­sárló asszonyok kérésére egyéb mezőgazdasági termé­keket (tojás. tejföl, túró stb.i is árusítót«. Nein régi ben azon­ban ezeket a cikkekét is ki­vonták a bolt forgalmából azzal az indokolással, höey engedélye csak gyümölcs- és zöldségfélék árusítására szól. Az asszonyok elmondották, hogy ha a szövetkezet veze­tői esetleg el is mulasztották ilven engedély kérését, ezt sürgősen pótolni kellene, mert a Bercsényi, Hunyadi, József Attila, Tóth Ferenc utcai és kömVékbeli családokra nézve ez sokat jelent. Nem kell gya­logoltok a piacra, vagy a távolabbi boltokba ezekért a termékekért. Ez a kis bolt Idáig sem az állami készlet­ből kapta ezeket az árúkat viszont mindég ki tudta elé­gíteni a vásárlók igényeit,„ha pl. a főzelék féléhez egykié ej fölt akartak vásárolni Látszólag apróság ez. HfégL' sok háziasszony munkáját könnyítette mee ’>'■ Ezúton is kérik a yárpsi Tanács Kert \edelmi' "ksziá“ Ivát. ne zárkózzon el keféSü mielőbbi elintézése elől. MEGJELENT,! J^jCINIIC INGE Kapaaio a* ÚtsásáfUM&úőŰt lata, a krokodil fogja szájá­ban a gyerek egyik lábát.. Az anya haláltmegvelő bá­torsággal ugrott az állat há­tára és a kezében fogott do­rongot erőltette o veszedel­mes foga1 közé. Segélykiál­­tasára előrohanta'k a néger törzs tagjai, s a kisfiút ki­szabadították az állat szájá­ból. Tisztelt Népbíróság! A néger anya példája nagy ligyeimet érdemel, de ez ter­mészetes Is. mert minden nőben a természet törvényei­nél fogva él az anyaság szent érzése. De kérdezem, hogy Csontos Eleknére le­het-e ezt mondani. Ö kü­lönbséget tett gyermekei kö­zött. Az egyiknek, a szere­tett 'kisebb fiúnak mindem megadott: iskoláztatta, mo­torkerékpárt vásárolt neki. A kisebbik fiúnak nem kel­lett csak a száját kinyitni mindent megkapott. A nagyobbik fiú. — a há­zasságon kívül született Bus Jenő — ebben a szeretetber. már nem részesülhetett. — Anvja kitagadta leikéből. Jenő örökségére vadászott, ezt Is a kisebbik fiúnak akarta megszerezni. Ott. é\t Cson­tosáéban a harácsolási szel­lőm, mindene volt a pénz. Ez volt a legszentebb előtte. C.sontOsnéTÍak ezt a szen­vedélyét mindenki ismerte, összeférhetetlennek tartották, féltek tőle. Ennek let.f áldo­zata a férj. Csontos Elek is. Csontos sohasem került vol­na a vádlottak padjára gyil­­kosséág bűntettéért, ha nem hallgat feleségére', s nem en­ged a rábeszélésiek. Ugvanez -jellemzi Fékeié Sándort is. Bebizonyosodott, hogy Fekete hajlandó a leg­­aljasabb cselekedetre is. — Embert ölni pénzért, aki 'őellene soha semmit nem tett. 4500 forint volt a vér­díj. Fekete motorkerék*'--’' vásárolt ebből. Dr. tíarai Géza vádbeszéd­jét b.'ípíezőm. Fekete Sán­dorra és Csontos Eleimére •halálbüntetést kért. Csontos Elekre börtönbüntetést. A vádbeizéd után a vád­lottak Védői emelkedtek szó­lásra, maid a bíróság ftéle'­­hozafálra Vörult vissza. Este fél 6 ómkor a nén­­köziársaság nevében Fekete Sándort egv rendbeli gyil­kosság. egy rendb-'ü PegyVor­réi teget és bűntettében a bí­róság bűnösnek mend’ía ki. s ezért, halálbüntetést szabott ki rá. Csontos Eleknél egv rend­beli gyilkosságra való felbjji­­tás. személyi igazolván'/ meg­semmisítésének ■ büntettébim mondta ki'bűnösnek, s ezért öt is halálra ítélte. Csontos Eleket 10 évi börtönre bün­­totte gyilkosságra való M- búítás miatt. A térén'ben halk moraj hangzott el mindenki . rnegz riénedéssel fogadta a bíróság íté’etét. Fekete Sándor az ítélet ki­hirdetésekor megrogyott és a háta mögött álló őr támasz­totta meg. Az ítélethirdetés után. amikor leült, zsebéből tablettát vett elő. de ideje már n°m volt. hogy a mér­get bevegye, hogy gváVán ki­­*é-'°n az igazságszolgáltatás. elől. Csontos Elekné — . akinek konoksága már a tárgyalás s-rán kiderült — meg sem rettent amikor elhangzott, a szó- halál. Erős Idegzetnnbk bizonyult, úgv látszik, hogv bűnét még .most sem bánta meg. A bíróság indokolásában mér’pgeltP ,a gvilknsnk kö­rűimén v-ri* ' Feke’e Sándor­nak nőm igen talált em-M+ő körülményt. ('son'ts Fleknénél a bíró­ság enyhíjö , körülményt ki­zárólag r«ak a büntetlen P j ” ólfzvf pf Csőn‘os Elek mik 10 évi bőrt Ön bjl n t gt és t kanott Nála envbftő körií’mérvnek 'álálta z bíróság, bn-gv pi-enge em­ber. aki feleségének erős akarata sodort ebbe a bűn­rsíűekménvbe. Az iipvész az ncMbe bele­­n.'Tjgod'ott. Fekete Sándor tróndn.]kóriási IZJŐJ két't. CSÖn­­tosmé enyhítésért fellebbe­zett. ügvanezt tett? cson’ns Elek is Korács MtHálii 9 ezer hold árterület mentesül a víz pusztításától Ebben az cvbeu | négy nagy árhullám vonult le a Tiszán. Az első kettő még tél végén, s kora tavasszal jelentkezett. Nem is okozott különösebb bajt. Hanem a harmadik, — amelyik nyár elején köszön­tött be, Igen komolyan ve­szélyeztette a tószegi, tisad­­várkomyi, meg az alpári men­tellen kukórtcaföldeket. Lett is nagy riadalom a partmenti földtulajdonosok körében. Egy percig sem kel­lett tóborozni az embereket, jöttek hívás nélkül a nyárt gátak emelésére, átereszek karbantartására, őrizetére. — Szerer)c-ére az árhullám gyor­san levonult, töltést sem rom­bolt. csak itt-otf kéretlenül megöntözte a szomjas földe­ket; Az öntözés nem is volna kárára, a termékenyít») iszap tápanyagokban is ghzdagitja a talajt. Á hiba akkor követ­kezik be. amikor éppen a leg­­joob termés tgérkezrk. Nagy esőzés a hegyekben. Mcgduzzadnak a patakok, s szemlátomást dagad nagy fo­­lvónk. a Tisza ts. Ügyannvi­­ra. hogy két-három nap kilép medréből és elönti a part­menti megművelt földeket. Bizony; ha sokáig rajta ál! a víz. abban az évben nem ízednek krumplit, s nem tör­nek kukoricát a mentetlenen. Na, de muszáj ezt elvisel­ni^ Egyáltalán nem. Hiszen van mód a vízkárok megelő­zésére. A partmenti lakosság mái évtizedekkel előbb belátta: ha összefog és társulatba tö­mörül.1 pénzt gyűjt össze, rendbetiozza a nyárt gátakat vagy ha ilyen nincsen, épít. megbirkózhat a víz pusztító erejével; Tiszaroffon. Tiszasülyön, — Akolháton már äz 1930-as évek elején eredményesen működő nyári gát társulatok voltak. Egy-egy ilyen közös­ségben két-háromszáz földtu­lajdonos tömörült, s az álta­luk épített nyárt gátak társu­latonként 1500—2000 kát. hold földet mentesítettek a tavaszi és nyári árvizektől. Legfel­jebb 10—12 évenként -— a nagyobb napfolttevékenysé­gei: idején — volt olyan nagy az árhullám, amelyikkel a karbantartott nyári gátak és zsilipek sem tudtak megbir­kózni; A társulatok f aztán a n. világháború idején többsé­gükben feloszlottak, — vagy még később, a helytelen in­tézkedések következtében szűnt meg működésük. A nyá­ri gátak karbantartásával évekig nem is igen törődött senki, hiszen az elsőrendű, fő védelmi munkálatok, gátépí­tések tgert jelentős gazdasági erőt kötöttek le. A napokban hírül adta az országos -ajtó és a rádió, hogy a szomszédos Bácskiskun me­gyében a Tisza melletti Ál­pár községben hosszú évek után ismét életre hívtak ilyen társulást. Néhány köz-ég ter­melői fogtak össze és több­ezer hold árterület vízmente­sítésére tömörültek. Itt 1958- 6Ö-ig minden érdekelt ter­melő. a birtokában lévő te­rület és a föld művelési ágá­nak — szántó, rét. szőlő, le­gelő, stb. — arányában min­den évben bizonyos összeesel járul hozzá a nyári gátak karbantartásának és a zsili­pek építésének munkájához. Alpár közelében, az úgy­nevezett bokrOsi részen most 711 ezer forint költséggel zsi­lip épül. MiVel ehnek a vé­dekezésnek közvetlenül me­gyénk is jelentős hasznát lát­ja. Szolnok megve 220 ezer forintot adott erre a célra. Az egész létesítmény mint­egy 3—3 és fél millió forint­ba kerül. Ebből a már em­lített bokrosi zsilipen kívül még két zsilipet és három át­ereszt. úgynevezett surrantót építenek, valamint reridbe­­hozzák az összesen 13 km hosszú nyári eátakáf. Ez a védelmi rendszer Szolnok megyében a tisza­­sast határban a Holt Tisza­­ágban. valamint a Msznuei Nngvréten összesen 2700 kát. holdat véd meg 6 méteres '•i7szint magasságig a Tisza áradásaitól. A két szomszé­dos megyében pedig összesen 9 ezer kát. holdat tesz ki az a terület, amelyen az árvíz­­védelmi munka befejezésével biztonságos le«z a szántóföldi termelés. Vajon kinek az érdekében történik mindez? S kinek Je­lént előnyt, ha nem a dolgo­zó parasztságnak? Mégis az, a tapasztalat: a Szolnok me­gyeiek elsősorban az érdekelt Tisza-menti községek lakói mereven elzárkóznak attól, hogy a Bácskiskun megyei példát követve, ők Is társul­janak. Pedig nem is jelen­tene nagyobb anyagi meg­erőltetést, Számoljunk csak: A 9 fz«r hnlé | árterü­let mentesítési költsége — liiint már említettük — 3—3 és fél millió forint. Ezt az. összegét arányosan elosztva, egy-égy kát. hold földet csu­pán 350—400 forint hozzájá­rulás terhel, ez is három évre egyre csökkenő mértékben megosztva. Csak egyetlen esz­tendőben vigye el a víz a termést, búzára átszárrjftVk álékor is 800 forintos kár a kát. holdanként! 3—4 mázsás terméscsökkenés. De még na­gyobb a különbség, ha az említeti földterületén kukori­cát termelnek, Vagy intenzív kertészkedést folytatnak. — Egész évi fáradságos tnünka gyümölcse, egy-egy család megélhetése oda lehet egy na­gyobb áradás következtében. A táraulas és az árvízvédel­mi munkákra fordított anya­gi hozzájárulás viszont egy­­szersimindenkorra megoldaná ezt a kedést. Áz ellenforradalom által okozott több mint 20 mil­liárd forintos gazdasági kár után népgazdaságunk még nincsen abban a helyzetben hogy teljesen állami «erőből történő beruházással oldja meg a tiszai árterületek ár­vízvédelmét. Viszont ez a munka nem várhat Minden esztendő késedelem több mil­lió forintos gazdasági veszte­séget. jelént, A Forradalmi Munkás-Páraszt Kormán;« eddigi intézkedéseivel igen megkönnyítette a dolgozó pa­rasztság Helyzetét. A földmű­velő emberek is sokkal job­ban élnek, mint eddig. Az ország közös gondjaiban való osztozás az alpári dolgozó parasztok társulásához ha­sonló kezdeményezések fel­karolása és kiszélesítése az égésé ország dolgozó népé­nek — ezen bélül a tiszs­­mellékj termelőknek is javát szolgálja. Hisszük, hogy az embervéges szó nem marad válasz nélkül. — ka — l'ejkimérés: A telet árusító fűszerbottok 24-én kétriapi tejet ad­nak ki, 26-án 7—8 óráig az aznapi tej kimérésére nyltvatartanak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom