Tiszavidék, 1957. december (11. évfolyam, 283-306. szám)

1957-12-05 / 286. szám

VENDÉGESK EBES JÁNOSÉIBAN II NEMZETKÖZI ELET HÍREIBŐL NAGY IZGALOMMAL ké­szülődtek a jánoshidai nóta nács tagjai vendégeik, foga dúsára. Barátnőiket várták Budapestről, akikkel össze kétnapos ismeretség utál igen ]ó barátságba kerültek Még szeptemberben történi hogy a nőtanács tizenkét tag­ja munkájuk jutalmául a nő tanács költségén Budapestn utazott. — Vendéglátói itt a Vili. kerületi nőtanács mun kisasszonyai voltak, s ked vés, házigazdához illően min dent el is követtek, hogy o ánoshidai asszonyok jól érez zék nagukat a fővárosban éi emlékekkel megrakodva tér­jenek haza. Szívesen muto­gatták Budapest nevezetessé geit, elkalauzolták őket a Par kimentbe, sőt mi több, szín­házjegyről is gondoskodtál számukra. De nemcsak ebbő '"'t találkozásuk, hanem köz ben ismerkedtek is egymás sál. Parasztasszonyaink kí­váncsian érdeklődtek a mun­kásasszonyok sorsáról, s köz ben saját életmódjukról is meséltek a budapestieknek kicserélték véleményüket a nőtanács munkájáról is. A iánoshidaj asszonyok találko tójáról budapesti nőtársaik kai sokáig meséloettek a fa luban az asszonyok. Közs günk asszonyai ezt c vendégszeretetet akarták vi­szonozni, amikor novem.be 28-ára vendégségbe hívtál fővárosi nőtársaikat, hogy jöjjenek ők is le a falura nézzék meg a valóságban a falusi asszonyok életét, győ zödjenek meg arról, hogy a falu is sokat fejlődött az el­múlt 12 év alatt. A városi asszonyok szívesen tettek eleget a meghívásnak, s je­lezték, hogy Sziklai Sándorné elvtársnő is, akinek férjét 1936 októberében az ellenfor­radalmatok meggyilkolták megérkezik velük, örültek a nőtanácsbeliek e hír halla­tára és mondjuk meg őszin­tén, örültünk mi is, férfiak, hiszen már névről ismertük Sziklai elvtársnőt, de most •személyesen is alkalmunk lesz vele találkozni. Nagy­ban készülődtek az asszo­nyok, amikor telefonon érke­zett a hír, hogy a hazánkban tartózlcodó szovjet partizán­küldöttség is ellátogat hoz­zánk, DÉLUTÁN S ÓRAKOR ér­keztek meg a budapesti asz­­szonyok. A mieink az autó­busznál várták őket, ahonnan az as*zcmycsoport a kultur­­házba igyekezett, ahol teri­­tet asztal várta a vendége két. Nemsokkal utánuk meg­jöttek a várva-várt szovjc vendégek is, Fjodnrov elv­társ, az Ukrán Szocialistc Köztársaság egészségügyi mi nisztere, a Szovjetunió két szeres hőse, a szovjet part*­­zán-harcok közismert veze tője, valamint Nyina Moli elvtársnö, a Szovjet ” szövetség titkára. Megérke­zett Sziklai Sándorné elvtárs­nő is. Ekkorára már zsúfo­­’ősig megtelt a kulturhá. nagyterme. Mintegy 600 em fér várta a vendégeket. A meleg baráti fogadtató itán megkezdődött a nagy ’<ülés. Ez- az kétszi­res találkozó volt Jánoshi dán. *4 munkás-par asz •zonyok találkozója mellett . mjet küldötteken keres?'’ elátkozott a mrnvar és szőr­ét nép is. Elsőnek Szikla ~'tdorné elvtársnö beszél Szavait a nagnnyűU- ’-c' nennyi résztvevője nagy fi nyelemmel hallgatta végit "észvéttel és m °r hatott sár ~f’ formszavait. Vént szovjet vendégeink leérte1 szót. Sokáig elhallgattuk voi na Nyina Molit elvtársn' szavait arról, hogyan éltek s harcoltak a szovjet partizó nők a Nagy Honvédő 7-’‘•bort '•lati. Saját életéről is mon iott néhány szót. ö mag' "'ója Kozmogyemszkáját sze nélyesen is ismerte. Egyik ’’arcolt vele. Azt is elmon lotta, hogy a háború viszon lóságai és a harcok sora anoft sebe-ülész milyen trr '•diát okozott életében. Ki’ '•a csaknem vakon ízülete ■’besiílése következtében, ' ■mikor az orvosok közölt' ele, bogii gvóovketelésü1 “ek megvan az eredménv miermeke teljesen tisztán Iá* az örömtől megbénult é -sak hat hónapi kezelés után kapta vissza teljesen egész­égét, UTÁNA FJODOROV elv ars is szólni kívánt. Felele ve ni te l te emlékeit a partizán ,arcokról, majd leésöbb min ten dicsekvés nélkül a szov e technika fejlődését ismer ette. Az irányítható rakétá ról elmondotta, hogy az ame ikaiak azzal dicsekednek logy nekik olyan rakétájuk an, hogy azzal fel tudnak menni az egyes bolygókra Yo, de megadták a csehszlo á-k elvtársak nekik a vá­­iszt: Lehet, hogy az ameri uiiak fel tudnak menni 3 Marsba, de mikor felérnek ízt hallják: „Sztoj, dokumem észt?“ Erre aztán nagy de­­ültség volt a teremben. Nem tkarom részletezni Fjodoren elvtárs beszédét, szívesen hallgattuk, hisz egyszerűen közvetlenül szólott. Hogy ne éledjék el vendégeik a já­­>oshldaiakat, a szülői munka ■özösség, a nőtanács és a •őrségi pártszervezet emlé keztetöül ajándékot adott át a zoviet elvtársaknak. EZUTÁN A VENDÉGEK a vendéglátók a pártszer­ezet helyiségébe mentek át hói vacsorán vettek rész' 1 jelenlévők még táncra i ■erdőitek. Mindenki Fjodo ov elvtárssal és Nyina Moli ívtársnővel akart táncolni te azért a fővárosi vendé­geinket sem hanyagoltuk el Éjfél után került sor a bú­csúzkodásra, amelyet mi igen­igen halogattunk. Dehát szov­jet vendégeinknek menniük kellett. Búcsúzóul meghívást kaptunk tőlük, hogy ha a Szovjetunióban járunk, fel­tétlenül keressük fel mi is őket, mert szeretnék a szíves fogadtatást viszonozni. Az­után még sokáig együtt ma­radtunk. Beszélgettünk a bu­­lapesti asszonyokkal és csak •így két óra felé gondoltunk t lefekvésre, azzal, hogy reg jel újra találkozunk. BARÁTH JÓZSEF VB. titkár, Jánoshída. Cukorrépát prmciéM ankét 'őzo nokon A Szolnoki Cukorgyár a Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságával és az Élelme­zés-ügyi Minisztériummal együttműködve ma, decem­ber 5-én cukorrépatermelési ankétot rendez. A tanácsko­zás délelőtt 10 órakor kezdő­dik a Megyei Tanácsháza nagytermében. Az értekez­leten felszólal Sághy Vilmos, élelmezésügyi miniszterhe­lyettes. A tanácskozás végez­tével a résztvevők megtekin­tik a Szolnoki Cukorgyárat. JORDÁNIÁI ESEMÉNYEK jJÁ ereb menetűitek '(//A Szír - Egyiptomi ^ táborai ZSSA szövetség daqdádi paktum tagjai _____ Jordánia, ez a Magyarország terü­letével megközelítőleg azonos nagyságú Közel-keletj állam- már hónapok óta az érdeklődés központjában áll. Lakosainak száma alig 1.5 millió fő. akik túlnyomó­­részben N yu gat - Jo rd á n i á ba n — azaz a •Jordán folyó partján túl — élnek, míg az ország keleti fele majdnem lakatlan siva­tagokból áll. Nyugat Jordániában is Irbid környé­kén nagy sátortáborokban laknak Izrael állam -területéről menekült arabok töme­ged. Számuk meghaladja a félmillió főt. Az utóbbi időben az ország több kör­zetében. de különösen Nablusz, Tulkarrr és Ramallah városokban forrongás van Husszein király önkény-uralma ellen. — A király beduin-csapatokat vezényelt a Iá zongó vidékekre. Ezeknek az amerikai dől iáról-'on felszerelt és pénzeb zso’dosoknak se­gítségével próbálja a király elnyomni Jor­dániának igazi nemzeti függetlenséget kö­vetelő tömegek mozgalmát. Negyvenöt országgá < összeköttetést létesítettek a a rádióamatőrök nemzetközi Az Egyesült Államok rádió­­imatőriei november 30. és december 2. között rendezték neg hagyományos nemzetkö zi rádióamatőrversenyüket amelyre magyar rádiósok is beneveztek. A Magyar Hon­védelmi Sportszövetség köz­­x>nü rádióklubjának Ha 5 -bp jelű adóállomásának tag mi 45 országgal 536 összeköt ‘etést teremtettek a versem ideje alatt. Ezzel 163 120 pon­­■ öiszázharminchat magyarok versenyén tot szereztek, ami a vezetők szerint előkelő helyet bizto­sít majd a nemzetközi ver­senyben. A legjobb magyar ílktmás tagjai többek között Uj-Zélanddal, Ausztráliával, Brazíliával. Argentínával és középamerikai amatőrökkel beszélgettek az éter hullá­main. Jelentős mennyiségű ixtn tot — 84 528-at — szerez­ek az ugyancsak budapesti Ha 5 A1 jelzésű állomás ver­senyzői is. ■ Európában Unl’es u (cggyú öttebb amerikai New York (AP). Emanue1 Teller demokratapárti képvi selő az amerikai parlamtn* ’gaaságüevl bizottságánat­­rógja kedden tért haza egy hónapos eurónai útjáról. Az újságíróknak elmon­dotta, hogy Európában Dulle* .'(ih'igvTnin^7+er „a leggyűlöl febb amerikai”. „Egész Európa — Anglia Franciaország, Nyugat-Né •netország. Olaszország — va­lósággal id,ir'szh'kráziát ka pott Dullestől, aki tréfák és keserű gúnyolódás tárgya. Szövetségeseink körébe elpá­­-olqott a termettségébe vetett hit. Ó a nyugati ellentétek legfőbb építőmestere. Hacsak rövidesen le nem váltják szövetségeseink közölni fogják Eisenhower elnökkel, hogy a> elnöki tisztség erőteljes, konstruktív és leleményes új vonásaira van szükség Ez lé. nyeges fontosságú ha a NA­­TO-t együtt akarják tartani is ha azt akarták, hogy to­vábbra is fennmaradjon” — mondotta a képviselő. A SzovJeiunió kommunista Pártja Központi Bizottságának, a Legt első Tan áes Elnökségének és a Szovjetunió Minisztertanácsának köszöneté Moszkva (TAHZSZ) A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizott­sága, a Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége és a Szovjetunió Minisztertanácsa hálás köszönetét mond min­den szervezetnek és magán­­személynek, amelyek és akik a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulóin alkalmából üdvözletüket küldték a szovjet népnek éa a Szovjetunió Kommunista Pártjának, A „Babé'aplan,, a jövő repülőgépe Moszkva (TASZ9Z) A lek szandrov, a műszaki tudomá­nyok kandidátusa a Szovjet­­szkaj" Aviacijában cikket ír a jövő repülőgéptípusáról. — Megállapítása szerint a jövő repülőgépe a „Rakétaplanri ez a rendkívül magasan ró gyorsan repülő újtípusú gép lesz. A gép rakétaként röp­pen föl a világűrbe és rendes repülőgép módiéra ereszke­dik vissza a földre. Szinte függőlegesen szökkel föl a magasba, s 12—15 000 kilo­méter óránkénti sebesség el­érése után kikapcsolt motor­ral folytathatja útját. A* IzlaiHi Kommunista Párt a* amerikai C'aim’ok kivonását és a \ATD-vai kötő t szerződés íelbontását sürgeti Reykjavik (Reuter). Az Tz landi Kommunista Párt há­romnapos kongresszusán ha­tározatot hozott, amelyben megállapítja a2 izlandi kor­mány nem tartja meg azt az Ígéretét. hogy eléri az Izlan­­don állomásozó amerikai fegyveres erők kivonását. A határozat felszólít min­den békeszerető embert, har­coljon azért, hogy 1959-ben kivonják ezeket az amerikai csapatokat. A továbbiakban a határo­zat megállapítja, Izlandnak 1959-ben fél kell bontania a NATO-val fennálló szerző­dést. i-iQDDannnnDDDnDnnanoaaaaaaDaooannoQnonnnnnaDixinDninacaannnnnnanDnnmnnnnnnnnnnnnnnnnnnnnnnnnnnnnnnri-'rinnrini-innnnnnnnnnnnnnnr A SZOVJET ALKOTMÁNY NAPJA írta: A. MISIN DOCENS 1936 DECEMBER 5. — emlékezetes dátum a szovjet állam negyven éves tör­ténelmében. Ezen a napon született a Szovjetunió Alkotmánya. Az Alkotmány törvényes alapot szol­gáltatott ós szolgáltat ma is a kommuniz­mus felépítésére. Az Alkotmány a Nagy Honvédő Háború tüzében is helyt áll*, s ez mindennél ékesebben bizonyítja élet­erejét, igazságosságát és a népnek beléje vetett bi .almát. A Szovjetunió a munkások és a" pa­rasztok állama. Minden társadalomban a hatalom annak az osztálynak a kezében összpontosul, mely a társadalmi termelő­erőkkel és termelési eszközökkel rendel­kezik A rabszolga, a hűbéri és a kapita­lista társadalomban rabszolgát art ók, feu­dális urak és kapitalisták uralkodtak, mert a fenti eszközök az ő tulajdonukban -'oltok. Egyszóval: aki a gazdasági élet­ben uralkodik, az tartja kezében a hatal­ma* a politikában is. A Szovjetunióban a társadalmi ter­melés erői és eszközei természeteden a nép kezében varrnak Ez* a tör'évelmi vb-mányt szögezi le az Alkotmány 4. cik^ kelve ame'yben ez áll: ,,A S-ovjet Szo­cialista Köztársaságok Szövetségének gaz­dasági alapját a gazda?ág szocialista ?rid­­szere és a m..nka- és termelési eszközök szocialista tulajdona alkotják, amelyek annak eredményeképpen szilárdultak meg. hogi a gazdaság kapitalista rendsze­rét felszámolták, a munka- és termelési eszközök magánlula idomát megszüntették és az embernek ember ártal való kizsák­mányolását megsemmisítették". A burzsoá alkotmányok — a régiek csakúgy, mint az újak — a szentnek és sérthetetlennek tekintett magántulajdont tartják szem előtt. A burzsoá országok dolgozói azonban egyre tisztábban látják, hogy a magántulaidonon alapuló kapita­lizmus történelmileg túlélte magár és csupán kizsákmányolást, munkanélküli­séget és állandó háborús veszélyt nyújt­hat a népnek. A kapitalista országok né­pei ugyanakkor azt is látják, hogy a Szovjetunióban, a népi Kínában és a többi népi demokratikus országban a szocia­lista társadalom szakadatlanul igyekszik javítani a munkások és para«ztok életén. A szocializmus iránti vonzalom oly nagy, hogy a burzsoá t'e igyekszik ley lezni a ka­pitalizmust, „álcázni"’ a magántulajdont Ez a törekvés kü'ö-ösen a háború utáni burzsoá alkotmányokban figyelhe ő meg rIyugat-Néme*orszá« alkotmánya pé'dául kimondja: „A tulaj-’om. kötelez. Felhasz­nálásának a társadalom javát kell szol­gálnia”, Japán háború utáni alkotmányá­ban ezt olvashatjuk: ,.A tulajdonjogot olyan törvények határozzák meg, amelyek összhangban állnak a társadalmi jólét ér­dekeivel”. Még számtalan hasonló példát hozhatnánk, amelyek mind-mind arról tanúskodnak, hogyan próbálja a burzsoá­zia becsapni a do’gozókat azzal, hogy a .magántulajdon „a társadalmi jólétet szol­gálja”. A Szovjetunió dolgozói a szovjetek rendszerén keresztül gyakorolják halal­mukat. Az államhatalom legfelsőbb szerve, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa — igazi népi szervezet. A küldöttek között 318 munkást, 220 parasztot, s számos ér­telmiségit találunk. A burzsoá ideológusok gyakran han­goztatják, hogy a parlament — miniatűr nemzet. Ezzel azt akarják mondani, hogy a parlamenti képviselők a burzsoá társa­dalom valamennyi osztályát és társadalmi rétegét — létszámuk arányában — képvi­selik. Ez azonban hazugság. Vizsgáljuk csak meg az amerikai parlament, az Egye­sült Államok kongresszusának összetéte­lét A szenátusban 30 százalékban banká­rok és gyárosok ülnek. A kongresszus többi tagjai, a gazdag földbirtokosok, po­litikai személyiségek és jogászok köréből kerülnek ki, akik híven szó'aá1 iák a mo­nopóliumokat. A kongresszus 531 tagja között egyetlenegy munkást sem találunk habár a proletariátus az Egyesült Álla­mok lakosságának több mint a felét al­kotja. Ez talán valóban azt jelenti, hogy a „parlament miniatűr nemzet”? Igaza volt Gambet ta francia burzsoá politikus­nak. amikor azt mondta, hogy ,a parla­ment olyan torzító tükör, amelyben a ■nemzet nem ismerhet magára”. A burzsoá alkotmányok gyakran be­szélnek az ő demokráciájukról, amely azonban csak a pénz, a gazdag kisebbség demokráciáját jelenti. A szocialista de­mokrácia, eltérően a kapitalista országok demokráciájától nemcsak deklarálja, ha­nem biztosítja is a gazdasági és a poljti­­ki iogokat. A 118. úkkely például a mun­kához való jogot rögzíti le. Ez a gyakor­latban annyit jelent, hogy minden szov­jet polgár nyugodtan dolgozhat, (udván azt. hogy sohasem kerül a munkanélküli­ség szörnyű helyzetébe. Az olasz és a japán alkotmányok is fennhangon hirdetik a munkához való jo­got. De mi a valóság? Miiven munkához való jogról oe«zélhe*nek 01a**ot«zárban amikor ott a hivatalos adato-k szerint 1 millió 600 ezer munkanélküli van. S az összehasonlításokat tovább foly­tathatnánk. Mindannyiszor kitűnne, hogy a burzsoá alkotmányok kizárólag a gaz­­oag kisebbségnek biztosítanak jogokat, míg a szocialista alkotmányok az egész népet szolgálják. A Szovjet Alkotmány nagy eszméi, a kommunizmus ügye, a Szovjetunió gazda­sági. kulturális, tudomá^vo* és poMtikai sikerei, a nemzeti kérdés megoldása — mind-mind élénken élnek á világ népei­nek emlékezetében. S ezekre gondolnak december 5-én, a Szovjet Alkotmány Napján.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom