Tiszavidék, 1957. december (11. évfolyam, 283-306. szám)
1957-12-05 / 286. szám
A „MÁSODIK MŰSZAK“ MEGKÖNNYÍTÉSÉÉRT A Nőtanács munkájának eredménye: géppel mohnak a Tisza Rátörj»yár-i asszonyok, gazdaasszony-tanfolyam indul Néhány hónappal ezelőtt a budapesti lapokban szinte naponként jelentek meg aprócska hírek, hogy melyik gyár szerzett be mosógépet, amelyikei nődolgozóik „második műszakját“ szeretnék megkönnyíteni. Az újságokon kívül a rádió is ugyancsak népszerűsítette az tizem: mosodák megvalósításának gondolatát. Az írás nem maradt olvasatiam s a szó sem szállt el meghallgatás nélkül. Bizonyság erre Nagy Ferencné, a bútorgyári asszonyok nőtanácsának elnöke, akinek ezek a hírek adták a gondolatot: milyen jó volna, ha a vállalat is venne mosógépet, sokat lehetne könnyíteni az asszonyok helyzetén. Ami Pesten ióf Sí© no on sem lehet rossi Az ötlet nem hagyta nyugodni Nagy Ferencnét. Elmondta néhány asszonynak 's. Horváth Gyuláné, Fenyvesi I.ászióné, Dobos Lászlóné és még néhányan az ujonan alakult nőtanócs tagjai úgy vélekedtek. hogy ami a pesti asszonyoknak jó. a szolnokiaknak sem lehet rossz, ezért azután lelkesen támogatták a mosógép beszerzésének ügyét. Volt ugyan néhány asszony, aki idegenkedett a gépi mosástól. dehát nem kötelező a géppel való mosás,— mondogatták. — így született meg a nőtanács programiénak első pontja: mosógépet az asszo-* nyoknak. Amilyen könnyű volt a határozat meghozatala, olyan nehéznek látszott a végrehajtása. A vállalat vezetősége ugyan egyetértett az asszonyok kívánságával, de pénzt a mosógép megvásárlására már nem adott. — Nincs jóléti keret *— hangzott a válasz. — Bizony ezévben gyéren cseppentek a forintok az igazgatói alapba. — Majd az évi nyereségreszesedésből megvesszük azt a fránya mosógépet, ha már annyira szeretnék — vigasztalták az asszonyokat. Csakhát addig még sok viz lefolyik a Tiszán. így azután lassan-lassan el is aludt a mosógép-ügy, — de csak látszólag. Néha a férfiaknak is van jó ©hetük Azért csak látszólag, mert Nagy Ferencnét nem nyugtatta meg a vállalat vezetőinek válasza. Egyik napon, — amikor ismét a mosógépről beszélgettek az. asszonyok, — hozzájuk lépett Tóth Sándor művezető. — Na mi ez a nagy diskurzus, asszonytársak — kérdezte kíváncsian. Az asszonyokból csakúgy ömlött a szó. Majd szét roppant a feje a derék művezetőnek a mindent elsöprő szóéra, ciattól. — Mi lenne Üt a megoldás? — töprengett mostmár Tóth Sándor is. Napokig nem hagyta nyugodni az asszonyok gondja. Végre megtalálta a nehéz ügy nyitját. —• Az üzemnek van munkásszállója — mondta pár nap múlva Nagynénak — s a lepedőket, párnahuzatokat a Patyolattal mosatják. Vegyen a vállalat egy mosógépet, — amellyel helyben moshatnák % munkásszálló szennyesét. Ezt a gépet azután használhatnák az asszonyok is. Van már mosógéo,szárító, sőt vil anyvösaló is Ezzel a javaslattal fordult azután Nagyné a vállalat vezetőihez^ Nem tartották elvetendő ötletnek. Megnézték a kartont, amely a vállalatfejlesztési alap összegét mutatja, s azon még oénz is akadt — Hogy mi nem jöttünk rá előbb erre a megoldásra — ütöttek homlokukra a vezető emberek. Néhány gvors számítás azt mutatta, hogyha saját gépükkel mosnak, két-három év alatt megtérül a gép ára is. És ennél még az is többet ér, hogy megkönnyíthetik a dolgozó asszonyok legnehezebb munkáját. Ezután már mindenki segített. Simon elvtárs, a Kiskereskedelmi Vállalat igazgatója kivételesen félredobta elveit és „protekciósán“ juttatott egy gépet a gyárnak. Horváth László villanyszerelő nagy igyekezettel szerelte a villanyt, az asztalosok gyors kezekkel készítették a teknőt az áztatáshoz, a lakatosok hatalmas radiátort szereltek be a munkásszálló eddig ki nem használt női szobájába. Ez tett a szárító. Még villanyvasaló is kerül között —- így jutottak tehát a bútorgyári asszonyok mosógéphez^ — Elégedettek-e az asszonyok a mosógéppel? — kérdeztük Nagy Ferencnét. — Nagyon elégedettek — hangzott a válasz. Horváth Gyuláné még szőnyeget is mosott. Jól sikerült ez a kísérlet — Nincs összeszólalkozás a sorrend miatt? — Még nem volt. Hiszen minden nap akár ketten-hárman is moshatnak. Aki mosni akar, reggel egy félórával hamarabb jön be és beáztatja a ruhát. Délután van melegvíz és gőzfűtés. Másnapra száraz a ruha. Aki akarja itt ki is vasalhatja. Ha majd sok lesz a jelentkező, beosztást csinálunk, hogy elejét vegyük a vitának. Megindult a szabás-varrás tanfolyam Mór az MNDSZ-ben is felmerült a gondolat' szabásvarrás tanfolyamot kellene indítani. Akkor nem lett belőle semmi. Igaz, támogatást sem kaptak sehonnan. A nőtanács második programként kitűzte a tanfolyam indítását. Megkezdődött a szervezés. Menkó Matild. Fenyvesi Lászlóné, Kozma Jolán, Simon Erzsébet és még sokan mások, összesen tizennyolc lány és asszony jelentkezett a tanfolyamra. A hallgatók márcsak együtt vannak, de mi lesz az előadóval, — kérdezgették az aszszonyok. Itt az Építők Szakszervezetének Területi Bizottsága segített, előadót küldött. A tanulni vágyó nőket immár ötödik hete oktatja Végvári Arpádné női-«zabómester a szabás-varrás tudományára. Tervek a jövőre A bútorgyári nőtanács nem feledkezett meg az üzemben dolgozó fiatal lányokról sem A program harmadik pontja —, de ez már a jövőre vonat kozik, — a gazdasszonykéoző tanfolyam beindítása, amelyen a jövendő feleségek a szskócsművészeten kívül elsajátíthatják a különféle műanyagok mosását a tennivalókat a nagytakarításnál, a dolgozó nő helyes időbeosztását és a család jövedelmével való takarékos gazdálkodási Ismerve a bútorgyári nők akaratát, ez az elgondolás sem marad csak terv. Megva lésül a közeljövőben, s ha híre megy. ne csodálkozzunk, ha a nyáron, egy szép nyári estén akaratlanul is a következő beszélgetéisnek leszünk tanúi: a fiú: mondja csak kedves Sárika, hol is végezte maga a gazdasszony tanfolyamot? a lány: a Tisza Bútorgyárban, Béla. a fiú: aranyos Sárikám, akkor legyen a feleségem! — A. P, — TermellszXvettezetek zárszámadás elStt Mezőhéki Augusztus 20 'Ász *ta»» Csabai István VB. elnökkel beszélgetünk a mezőhéki tanácsházán. örömmel újságolja, hogy a község termelőszövetkezetei, a Táncsics, Aranykalász, Kossuth és az Augusztus 20. aktivan zárják az esztendőt. A zárszámadások eredményeinek hírére több dolgozó paraszt kérte felvételét. Elmondotta még Csabai elvtárs. hogy az Augusztus 20 Tsz-ben — bár a tagság döntő többsége volt agrárproletár — szinte kivétel nélkül mindenki hive az állattenyésztés fejlesztésének. Különösen az elnököt. Nagy Miklós elvtársai dicsérte. Mezőhéki viszonylatban szántóterületéhez képest az Augusztus 20 Tsz-nek van a legtább számosállata. Ilyen előzmények után kerestük fel az Augusztus 20 Termelőszövetkezetet. A tagság egyrésze a silógödrök Körül, vagy az tij istálló építésénél foglalatoskodott. Mások a kukorica szárat szállították. Az irodában Jordán Imre, aki már két esztendeje pénztárosa és alakulasa óta tagja a szövetkezetnek. csak megerősítette a községi tanácselnök által elmondottakat. Az Augusztus 20 Tsz ugyanis ebben az évben 300 ezer forint bevételre tett szert az állattenyésztésből. Ezt az öszszeget csupán 32 ezer forint hitel terheli, melynek kiegyenlítése még ebben az évben megtörténik. A tsz-nek volt 60 ezer forintja, amelyen Zetort akartak vásárolni. Egv 800 holdas szövetkezetben, amelyben jóformán minden gazdálkodási ág megtalálható, igen sok a szá' 'tamvaló. Zetort azonban csak januárban vagy februárban kaphatnak. A tagság úgy gondolkozott, miért hevertessék kihasználatlanul ezt az összeget, amikor kisebb befektetéssel ezt még meg is forgathatják. Hitelt vetteI: fel és a Zetorra szánt összegből, meg a kölcsönpénzből tinókat, ökröket vásároltak. Három hónapig hizlalják és akkor jelentős haszonnal eladják az államnak. Tizenkilenc hízó marha még ebben a hónapban átadásra kerül, s árából rendezik a rövidlejáratú hitelt. A Zetorra szánt 60 ezer forint pedig, amikorra a gépet megvásárolhatják, éppen 100—120 ezer forintra nő. A különbségből munkaegységelőleget tudnak osztani olyan időpontban, amikor a mezőgazdaságban csak az állati termékek értékesítéséből lehet pénzt összehozni. Jordán Imre állításáról magunk is meggyőződtünk. Szépen gyarapodó tehenészete is van az Augusztus Tsz-nek. — Csak a jelenlegi férőhely nem megfelelő. A hideg idő beálltával a legjobb gondozás ellenére csökkent a tejhozam, de már gondoskodtak ennek ellenszeréről. Olyan istálló épül, mintegy 250—300 ezer forintos költséggel az Augusztus 20 Tszíren, hogy annak máris csodájára járnak a környékbeliek. Válogatott téglából lesz a fala és a szakemberek vélenye szerint nem 5—6 esztendeig fog tartani, mint egyikmásik korábban épült, úgynevezett típusistálló. Számítás szerint február vagy március elejére mar elhelyezher tik az új, 60 férőhely«; istállóban a közös tehénállományt. El kell még mondani azt is, hogy az Augusztus 20 Termelőszövetkezet tagjai nemcsak azért fejlesztik az állattenyésztést, mert az jövedelmező, hanem azért is, mert egyéb előnyök is származnak belőle. Máris annyi istállótrágyával rendelkezik a szövetkezet, hogy évente a szántóföld 30 százalékát tudják istállótrágyáznni. És ez rendkívül előmozdítja a terméshozamemelkedést. A másik előny abból származik, hogy az aLLam különböző kedvezményekkel támogatja azokat a szövetkezeteket. amelyek az állattenyésztést jelentős mértékben fejelsztiri. így például az is-táUóépítéere kapott hitel egy részét elengedi az állam, ha a szövetkezet meghatározott idő alatt a kívánt mértékre fejleszti a közös állat, állományt. Mesterszállást Rákóczi 7ss KÍVÁNCSISÁG Ez év júniusában volt két esztendeje, hogy a mesterszállási Rákóczi Termelőszövetkezet megalakult. Jelenleg 156 hold földön gazdálkodnak, az mezőgazdasági tez-ek alapszabálya szerint. Nem is rosszul, mert a szövetkezet az 1957-es évre előirányzott 4600 munkaegységből csupán 2600-at használt fel, mégis minden munkát idejében elvégzett a tagság. Persze, nem egyedül, segített a gépállomás. A Rákóczi Tszben nincs fix fizetéses rendszer, csak annak írnak Jávái a munkaegységet, oki dolgozik. Még az elnök sem kivétel. A tsz elnöke a legjobban dolgozó tsz tag m u nkseg egyének 50 százalékát, a tsz. könyvelő pedig az elnök munkaegységének 80 százalékát kapja havonta. A vezetőség tehát érdekelve van abban, hogy a tsz minden tagja beosztására való tértet né’kül rendszeresen dolgozzék. Nincs is lógás. Igaz nem nagy létszámú a tagság és kO’önöcabb nehé7c',oekbe nem ütközik, hogy minden fontosabb problémát megvitassanak. De ezt meg is te szik, mert a?.t tartják, hogy a titkolódzás alapot szolgáltat a bizalmatlanságra és a későbbi egyenetlenségre. A Rákóczi Tsz-ben ez év ben 60—70 forint lesz a munkaegység értélte. Igaz, csak a növénytermelésből, mert néhány igásállat kivételével még nincs közös állatállomány. Viszont az alapot mármegteremtették, mert óvrőióvve növekszik a pillangós takarmáryfé’ék vetés területn Két év múlva már 30 hold lucerna és olyan tehenészet lesz a mesterszállási Rákóczi Tsz-ben. hogy büszke lehe1 rá az egész falu. Ez pedlc nagy szó, mert Mesterszállá son híres jószágtenyésztő gazdák vannak. Rövidesen ismét megszaporodik a mesterszállás! Rá kóczi Tsz taglétszáma. A na Sfmrnr) TotH’qn Krr ka András és ifj. Heged*5 ToHrán i0'1 ' a ' ^-b® púikról a közgyűlésen dönt a t»""ág. kei —■ , SZOLNOKI (JxULcuikak T A rRKA-BArß. KA Ezegyszer nem valami „tarka-barka“ rovatba illő hetyepetye hírecskéről lesz szó, de még csak nem is a tarka borjúról, hanem a tarka kenyérről. Mert ilyen is van mostanában. Tudjuk, hogy sok panasz volt az elmúlt években a kenyérre. Elmondtuk róla, hogy ragacsos, fekete, stb., stb. — Azután alig néhány hete megdicsértük a pékeket, mert igazán finom, ízletes kenyeret kezdtek sütögetni. Hozzá is tettük: nehogy elbízzák magukat! Ügylátszik, korai volt a dicséret, mert ime — *•elszeljük a „Szolnoki Sütőipari Vállalat 2. sz. üzeme FEHÉR KENYÉR” címkével Hláiott kenyerét és mit tapasztalunk? A kenyér se nem fehér, se nem barna, hanem ’arka-barka... Igen, szósze- Hnt igy van. A kenyér belseje egyik helyen fehér, másutt egészen barna, a liszt láthatóan egyenetlenül van >tésztádra benne, szakvyet"en: rossz volt a keverés. Persze azon is lehelne vi*etilkozni, hogy miért imák következetesen FEHÉR KENYÉR meghatározást a FÉLMit szólnának hozzá a mucsai íionpo^árok ? Világért sem akarom megsérteni a mucsaiakat a fenti kérdéssel, mert amit szóvátenni akarok, abban lehet, hogy ők már előbb járnak Soha rá nem jilttem volna a dologra, ha véletlenül a napokban úgy nem hozza a véletlen hogy sürgősen telefonálnom kellett családi ügvben vidékre. Méghozzá ügy este fétíz felé. Kellemetlen hideg idő volt s nem nagy lelkesedéssel indultam el a város vasút felé eső részéből a központba, a postahivatalhoz,, hogy a telefonálást lebonyolítsam. Semmi rosszat nem Sejtettem, mivel sokkal kisebb városokban is tapasztaltam már, hogy a postán éjszakai ügyeletet tartanak, ami azt jelenti, hogy a távirdai gép kezelője egyúttal értékcikket is ad ki, táviratot vesz fel és interurbán telefon hívásokat is intéz. Itt persze, ha nem is ilyen egyszerű „falusi” módon, de — gondoltam — ugyancsak van ügyeletes szolgálat. Egy ilyen nagy városban ne lenne? A posta főbejárata zárva volt. Kerestem a mellékkaput, gondoltam, hát ha ott van az ügyeletes. Ez az ajtó L zárva. Csöngetek a főkapun. Senki sem jön ki. Megyek az udvari portáshoz. Az sajnálkozva közli, hegy csak este 9 óráig van hivatal, utána a központi postahivatal zárva. — És honnét lehet telefonálni? — A kettes postáról — hangzott a válasz. — És az melyik? — A vasútnál lévő — mondta a portás, legnagyobb megrökönyödésemre. — No hiszen, majdnem onnét jövök — mondtam nem éppen örvendezve és nekivágtam, hogy megtegyem az utat ellenkező irányba. S egész úton a 2. sz. postáig „azon gondolkodóm”, hogy vajon a szolnoki postahivatal miért bünteti ilymödon u Város jobbsersra érdemes és hébe-hóba még az esti órákban is telefonálni, táviratozni, postabélyeaet . vásárolni akaró s magát a XX. században tudó lakosságát. Mert elvégre szép dolos, hogy már géptáviró összeköttetése van a magyar postának a világ minden nagyobb városával és hogy már képeket is továbbítanak vezeték útján a külföldön élő rokonoknak, s az se kutya, hogy televízió varázsolja az emberek elé falun is a budapesti focimérkőzős bonyodalmait. De ha véletlenül megbetegszik valaki a családban és sürgősen telefonálni szeretnénk valahová az esti órák ton, ez, kérem szépen csali a város legcsücskében levő “vasúti postahivataltól lehetséges. Hát nem furcsa? , • , Vajon mit szólnának ehhez a tisztelt es sokat emlegetett mucsai honpolgárok? Talán ezt: — Hja, kérem, ez ma már nálunk sincsen így! — Szolnok, persze az más. ott még előfordulhat. De azért szóvá kell tenni, hát ha segítenek rajta. Hát ebben a reményben az ügyet ezennel előterjesztem. — f. p. — Hogy » kutak be ne íagylanak Beköszöntött a hideg idő. Ilyenkor, régi jó szókig szerint, a légtőlb helyen szalmával .,bekötik” az utcai vízvezetékek kútic.it, hogy eszel elejét vegyék a befagyásnak s az zzzel já~ó felesleges sen sok munkának, bosszúságnak. A lakosság érdeké-Ilii ben ezúton is felhívjuk az illetékesek figyelmét, hogy Szolnokon ennek a ha°zvo3 műveletnek egyelőre még semmi nyomát sem láttuk. Reméljük, ez nem azt jelenti hogy az iáé el akarják hanygolni ezt a munkát? Kérjük, Intézkedjenek, hogy ne kelljen a tél folyamán keresgélni az évven működő kutakat. Már most fonjálc be szalmával, s akkor majd nem kell folyton javítgatni a befagyott kutakat. A szolnoki Hunyadi János utcai lakosok nevében: Kovács István iiiii!iiiiiiiiii!iiiiiiiii:iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii Oltások Szolnokon 5-é, ma kezdődnek a himlő él leni védőol tások, a körzeti orvosi rendelőkben. A szülők idézés nélkül is megjelenhetnek gyermekeikkel. — Megkezdődött a járványos gyermekbénulás elleni második védőoltás is. Azok a szülők, kik ezidáig ezt elmulasztották, jelentkezhetnek minden hétfőn, szerdán ti pénteken délután 3—5 órái, a Megyei Rendelőintézet VII számú kapujánál, a csecsemőtaná'’sadáson. Diftéria ellen, védőoltá ok miatt tavasszal lesznek, mivel a gyermekbénulás elleni védőoltások miatt lehetetlen zsúfolni az oltásokat, BARNA kenyérre, no ds mindegy, ez csak szépséghiba. Viszont az már érthetetlen, hogy miért végezne': hanyag munkát újabban ismét némelyik péküzemben! Aki azt hiszi, hogy ez csak bagatell kérdés, hallgassa csak meg a vásárlókat, miket mondanak? Akkor majd rájön, hogy a jó kenyér igenis politikai kérdés. Mert ilyeneket mondanak — a szándékos rosszakarók igyekeznek is nagyítani és elhitetni az ilyen híreket: „persze, vemé, megmondtuk a tanácstag-választás előtt jó kenyeret csináltak, most pedig már nem!.. .* Lám, így járatiak le, akarják lejáratni az ilyen rágalmazó megjegyzésekkel még az olyan fontos politikai, társadalmi megmozdulást is, mint a tanácsválasztá*. Nagy kár, hogy az ilyen fecsegésre egyes hanyag pékek rossz munkáinkkal csak tápot adnak. Ideje, hogy az illetékesek fokozott minőségi ellenőrzéssel elejét vegyék mindennapi és egyik legfőbb táplálékunk a kenyér, folyton változó és sajnos, néha egészen rossz minőségének.
