Tiszavidék, 1957. december (11. évfolyam, 283-306. szám)

1957-12-28 / 304. szám

KÜLFÖLDI HÍREK

New York (Reuter). —

Hivatalos jelentések szerint a karácsonyi ünnepek alatt különböző balesetek következtében 268 ember veszítette életét az Egvesült Alla• mokban. Ebből 215-en közlekedési baleset áldozatai lettek. (A második világháború óta csak egy ízben volt ennél nagyobb a karácsonyi halálos közlekedési balesetek száma). 27-en halálra estek és 26 ember különféle más balesetek áldozata lett.

* #

London (AFP). Az angol királyi pénzverde úi Sovereing aranyérmeket bocsát ki, amelyeket azonban Nagy- Britanniában nem hoznak forgalomba. Jól tájékozott körök szerint az új érmeket főleg a Perzsa-i öbölbeli aneol védnökségek területén fogják használni .ahol a selkek és az uralkodó hercegek általában nem fogadják el a fonsterling és a doll ár-bank jegyeket.

London (Reuter). Kedden új tetőpontját érte el az a vita, vajon az egyesítendő skót ezredek katonái a jövőben szoknyát viseljenek-e. avagy nadrágot. Két sköt ezred parancsnoka ugyanis nem egyezett bele abba. hogy a két katonai egység összeolvasztása után a katonák nadrágot viseljenek. Az egyik ezred harcosai nadrágot hordanak, viszont a másik ezredben a szoknyát viselik.

A két ezredest ezért felszólították a lemondásra. (MT).

<ic

A Szovjetunió szállítja a Dunai Vasműnek a felépülő hideghengermű gépi berendezéseit is. Előállítója az Ural! Novokramatorszki Gépgyár. A hideghengerműnek nem az eredetileg tervezett négy, hanem öt állványos hengersora lesz. Ez húsz százalékos kapacitásnövekedést jelent Szovjet szakemberek a Dunai Vasműnek szállítandó hideghengerműi berendezéseket az eddigi legkorszerűbb technikának megfelelően tervezik. A végleges megrendelésre az új esztendő elején kerül sor. A berendezést a szovjet gyár a tervek szerint 1959 végére és 1960 elejére szállítja, s azután kezdődik meg a fölszerelésük. A hideghengermű az élelmiszeriparban, a konzervipar, és a villamosipar teljes szükségletét kielégíti

Párizs (MTI). Charles Pathé 94 éves korában Monacóban meghalt, Pathé az első francia filmgyár megalapítójaként egyike volt a francia filmgyártás úttörőinek,

Kairó (AFP). A kairói rádió közlése szerint Nasszer elnök csütörtökön este tanácskozott Hammarskjöld ENSZ főtitkárral. Hammarskjöld pénteken Bejrutba ytazi k.

„Brummog a bőgő, áll a tánc, asszony lett a leány"

Szóval, mint mondani szokás; „áll a lagzi” a törökszentmiklósi Dózsa Tsz székházéban. A folyosón szakácsnők és szakácsok szorgoskodnak. Hatalmas lábasokban készítik az ínycsiklandozó vacsorát. Nagy igyekezettel ' sürögnek-'orognak mert nem könnyű feladat 70 vendén szájaize szerint főzni.

Mellettünk Dögéi bátyám — házigazda — dicséri Boza Imre szakáé «tudományát.

— Nagyon ízletesen főz, különösen paprikást ..

Boza Imre csak legyint. Őszinte ember, nem szer éti. ha dicsérik Pláne így, a szemébe.

— Hagyjuk est... majd vacsora után — ami a jóságot illeti, a vendégek döntik el,

*

Közben a nagyteremben fehérkötényes asszonyok terítenek. Porceiántányérokat raknak a vendégek elé, meg evőeszközöket.

Az egyik bosszant megtérített asztalnál helyet foglal az ifjú pár, Dögéi Sándor — a szolnoki Szabó Ktsz dolgozója és fiatal felesége, Kurta Ilona. Melléjük ül Dögéi Sándor bátyám, a ,Dózsa Tsz állatgondozója. Az idén hát hónap alatt 380 munkaegységét szerzett, hát mint illik, kihúzásit ja a fiát.

Kurta Sándor bácsival csendesen beszélgetünk'.

— Már eddig három lányomat adtam férjhez, két kezem munkája után, mondhatom, elég becsületesen, amit igazol a mostani lakodalom is. *

Párolgó tálakon hozzák az ízletes tyúkhúslevest csigával. A felszolgálók udvariasan kínáliák.

— Tessék kérem, szedjék.

— Ha elfogy, van elég odakint.

A vendégek nem is kínáltatják sokáig magukat, jóízűen hozzálátnak. Még jóformán ki sem ürülnek a tálak, hoznak helyettük újat.

— És ha elfogy? Aklcor következik a birkapaprikás. Jól felfüszerezve, mert így csúszik rá a zamatos, tiszaföldvári fehérbor, Töl*enek is gyakran, Amint megjegyzik; — „Szomjas volt ez a birka, mielőtt levágták.”

*

Mikor a vendégek a különféle torták ízével is betelnek, öszszébb tolják az asztalokat és kezdődik a tánc. Húzza a iá talp alá valót a földművesszövétkeze* zenekara, Suki Sándor vezetésével. A fiatalok kezdik, azután az idősebbek sem tudnakellenállni, lejtik a ro-í pogós csárdást. Azi egyik asztalnál jókedélyű férfiak poha-s ráznák. Időnként, ki-f sebb-nagyobb meg-9 szakítással, hangosan§ énekelnek.

— Szép asszonynakí kurizálok, kurizálok—l

Kis pohárszünett után újra folytatják:?

— Meg ne tudjál senkisem. hogy én ezt\ a szőke kislányt szeretem.

Még hajmi felé sem1, csitul a hangulat. Sor-j ra táncoltatják a fe-j

hérryhár meny asz- í

szonyt Aztán a vőle-j gén.y is táncba kezd] fiatal feleségével, Mosolyogja lengenek a lágy keringő ütemére.]

A szülök szeme. kör>nyosen csillog Ér-] Zik, hogy bolrtoootf lesznek <vierme\gik.

— Érdemes volt] küzdeni érettük egész{ életen át.

— Arnőth —1

7á?V élnek

a dolgosok a tőkés országokban

Mostohagyermekek

A Daily Mail című thaiföldi lap az ország lakosságának 85 százalékát kitevő parasztság szorult helyzetéről írva -rámutat, hogy 25 év alatt, amióta Thaiföidön megszűnt az abszolút monarchia, egyetlen kormány sem törődött a parasztság sorsával és nem dolgozott ki konkrét tervet az ország gazdaságának, elsősorban mezőgazdaságának fejelsztésére. A lap aláhúzza, hogy az állami költségvetés eszközeit javarészt továbbra sem a mezőgazdaság fejlesztésére, öntözésre és ipari beruházásokra fordítják, hanem értelmetlen háborús előkészületekre.

„Nyomortelep”

Lapozzuk fel a France Sodr november 16-i számát. Egy sokgyermekes családot ábrázoló fényképet látunk. A család düledező viskóban ól Párizs egyik külvárosában „egy nyomortelepen” ■— mint a lap írja —, ahol családok százai élnek víz, gáz és villanyvilágítás nélkül.

„Éjjel-nappal patkányok futkároznak a lábmik alatt, nem győzünk védekezni ellenük’1 — mondta a lap tudósítójának ott az egyik anya.

Régi ládákból összeácsolt, bádogtemazeikikej fedett ócska b ara kok ban laknak emberek ezren a telepen — a francia főváros peremén.

A nyomor világa

Franciaországban a katonai kiadások egyre súlyosabban nehezednek a dolgozók vállára. A kormány az utóbbi hónapok szüntelen spontán ál-emelkedése után hivatalosan iß újra emelte J30 árucikk árát. A kenyér 4 frankkal, a cukor 2 frankkal, a makaróni 10 százalékkal, a sertéshús 30 frankkal, a textiláruk 5 százalékkal, a cukorkaára'k 10—15 százalékkal drágultak. Lényegesen emelték az újságok árát. A mozijegyek 10 százalékkal emelkedtek. Súlyosan érinti a lakosságot a közlekedés viteldíjainÉk emelése. A vasúti jegyek 9—15 százalékúéi, az autóbusz és földalatti jegyek 20 százalékkal drágultak.

t»♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦« *********************

r elhajtott gallérral, meglazított nyakkendővel, zsebbe mély esztett kezekkel rótta hosszú lépteivel a járdát. Helyesebben: a járda szélét. Erről tudtam, bogy érzelmes hangulatban van. Ha gondjai voltak: a fal mellett baktatott; gázsinapon kihúzta magát, s nem ment, de „felvonult” a já?da közepén. Az arcában, szemében többnyire ott rejtezett valami jellegzetes, örök-szkeptikus mosoly. Prózaíró-körökben elég költőnek tartották, a verselők elsősorban novelláiról mondtak kedvező véleményt.». Ez volt Tamás, kollégám egy régi-régi redakcióbán.

A fentebb említett lírai hangulatút szerettem legjobban. Ilyenkor vígan vagy búsan, de mindenképpen sokat beszélt. Titokban azzal gyanúsítottam, hogy nem is társaságának hanem magának. Aki hallgatta, úgy ' érezte mgát. mintha egy finom-hangú konferanszié csak az ő tiszteletére beszélne-beszélne-beszélne, .Amit most elmondok, egy Szilvesztert megelőző napon történt. Ráköszöntem, s mellének szegeztem a kérdést, mely egyben meghívás is volt:

Hová mégy holnap este?

— Haza. Alszom.

■— Sajnálom; meg szerettelek volna hívni.

— Arra ma sem késó! — mondotta s előttem lépett be a kávéházi ajtón. Ez akkori íratlan törvényeink szerint azt jelentette, hogy vendégnek tekinti magát... Mindig jól élt, de sohasem volt egy vasa sem.

Ormöst ivott. Hangtalanul, de sokat. Csalódottnak, sőt becsapottaták éreztem magam. Vártam a „műsort”, mely sehogyan sem akart elkezdődni, Inkább hogy megtörjem a csendet, mintsem a siker reményében unszolni kezdtem:

— Gyere él mégis holnap. ígérem: csak kis társaság lesz. .

— Nem megyek. Gyászolok.

Ezt még nem hallottam Tamástól. Gyásza, neki, aki • nem tudta, mi a könny; akit összetörtnek sosem láttam... Tamás érezte, hogy magyarázattal tartozik; vagy csak a hallgatást unta ?...

— Emlékszel Magdára? —• kérdezte.

Ha abban a pillanatban bevallom: képtelen vagyok visszaemlékezni arra, hogy az évek során bemutatott temérdek Magdája közül melyik volt írón, melyik Kati. s melyik Zsuzsa, bizonnyá) megsértődik. Rábóli.otottam.

— Ennek tíz éve, komán)! sóhajtott, TM- Tíz évvei ezelőtt adtam ld az útját. De bolond voltam • • • Te, én ma már tudom hogy Magda volt az egyetlen, az igazi. Bárkiről írok — róla szól. Bárkit ölelek: őt csókolom..; Mindegy-fene; késő bánat... Te még emlékszel arra a

GULLIVER

kis emel éti szobára, ott lenn a parton; ott, ahol a bolond Piktor lakott alattunk, aki Időnként megvett agy-agy új lemezt, s addig játszotta egyhuzamban, míg a barázdák bírták. Szóval, abban a szobában történt ezelőtt tíz évvel. Magda már vagy a negyedik csésze teát töltötte be. Tudod, olyan jó méregerősre volt főzve, egészen sötétre, ahogy szeretem... Míg a tea hűlt, ő odakucorgott az ölembe. Mintha ma látnám: csupa selyem volt a hosszúhosszú barna haja — s ■ te! — a karja olyan keményruganyos, mint.., Eh, mit! Erre úgysincs hasonlat.;.

\| egint töltött; s az előzőről gyújtotta az istenUidja-1 1 hányadik cigarettát.

— Hol hagytam el?... Ja, szóval odabújt, s a legkedvesebb játékát kezdte: „Ki vagyok én neked?’... Ilyenkor — szokás szerint — el kellett mondanom, hogy számomra ő múzsa, a nagyon-csillagos ég, a fiatalság, ag élet.,„Azt hiszem,-nem is hazudtam, ha ezt mondtam... Mikor már végére értem a felsorolásnak, hirtelen feltérdelt a díványon, a szemembe nézett, s kivágta: „Te pedig az én Gulliverem vágj1!...” Te, engem már vágtak pofon ujonckoromban, zsugori vénasszonyoknak könyörögtem egy-egy heti lakbér-haladékért, a kabátom zálogcédulájával a zsebemben találkoztam magamnál tehetségtelenebbekkel, lustábbakkal, kikkel annak idején együtt kezdtem a? életet, s lók a szemem láttára füttyentettek taxinak havas utcán,,, De így, ennyire megalázva nem éreztem magam soha... Táp emlékszel, akkoriban az angol irodalom volt a vesszőparipám; kis esszét is készültem írni Swift-ről... Már megvoltak hozzá a jegyzeteim, Azt akartam bebizonyítani: menynyire kicsinyes és aljas az ember, aki nemcsak az óriások, de saját társai között ís törpe, a csak LUlipuiben óriás... Ez a téma élt és dolgozott bennem hetek óta; és akkor ezt hallom Magdától... Főúr! Két duplafeketét kérek igyál csak te js; fogsz attól még aludni.'.,

— Ha akkor nem rivallók pá; „Takarodj!” — ián megfojtom. Vagy megütöm, Ököllel. Amíg bírom. amíg a kezem véres nem les?- Ellöktem magámtól, odaáll: am az ablakhoz, háttal a szobának- Hallottam, amint suhog a kabátja, s azt is, hogy egyre szaporábban veszi a lélegzetet, Azt hiszed, sajnáltam?-,, Nem. Ha lehet, még jobban gyűlöltem. Daccal, dühvej szorítottam az ablakdeszkát, nehogy megforduljak, nehogy verjem, ahol érám,»*

.4 szovjet-magyar gazdasági megállt podáa alapján tovább fejlődik a hét orasság műszaki tudományos egy iitimüködeae

A legutóbbi szovjet magyar gazdasági tárgyalásokon a a közvetlen anyagi támogatásokon kívül jelentős műszaki segítséget is kilátásba helyezett számunkra a Szovjetunió. Ez a segítségnyújtás elmélyíti, továbbfejleszti a magyar szovjet műszaki tudományos együttműködési bizottság munkáját is.

A szovjet műszaki tudományos segítség elsősorban híradástechnikánk, műszeriparunk, erősáramú iparunk fejlesztésében és a dieselesítési programunk végrehajtásában jelent számunkra nagy előnyöket.

A műszaki tudományos bizottság január közepén meg« tartja új ülését, amelyen ki« dolgozzák további együttműködésünk részleteit. A magyar tagozat hetven nyolcvan pontból álló javaslatot terjeszt majd elő. A soronkövetkező tanácskozáson megállapodás várható olyan részletkérdésekről, hogy a két ország a következő félévben hány szakembert cserél, milyen gyártási tapasztalatokkal és dekumenlációkkal tájékoztatjuk egymást és fejlődés előtt álló iparágaink tökéletesítéséhez milyen gépi berendezéseket, alkatrészeket kapunk a Szovjetuniótól. —« (MTI.)

Akik húst és cukrot nem

fogyasztanak

Olaszországban mlHiószámra éknek olyan emberéit, akik szinte sohasem fogyasztanak cukrot és húst..; Az olasz dolgozók vásárlóereje a legalacsonyabbak közé tartozik Európában.

Dél-Olaszországban egy lakosra eső átlagos havi fogyasztás 7000 líra. „Havi 7000 lírából éljen meg egy ember! — írja az Espresso című burzsoá folyóirat. — Elképzelhetjük, mit jelent ez, milyen lehet egy Ilyen embernek, jóban mondva: mi mindene nem lehet. Nem vásárolhat cigarettát, újságot, tejet, nincs pénze húsra, cukorra, ruhára, orvosságra, nem járhat moziba. Ilyen körülmények között él sok ember. Ilyen életviszonyok között dolgozik, gondolkodik, szavaz, gyermekeket szül és nevel, gyermekeket, akik... legtöbbször az éhezéstől halnak meg.”

„Általános választójog” az

Egyesült Államokban

Mint az amerikai .sajtó ködi, az Egyesült Államok egyes délj vidékein a négereknek ahhoz, hogy felvegyék őket a szavazólistára, emlékezetből le kell hogy írják, majd „meg kell hogy magyarázzák” az adott állam alkotmányának valamelyik nehézfejezetét. — Néhol ezenkívül még olyasféle kérdéseket is feltesznek nekik, hogy „mennyi buborék lehet egy darabka szappanból’’.

így példápl Alabama állam egy kerüliatefcen, ahol 5423 szavazati joggal rendelkező néger ól, csal» Irat négert vettek fel a névjegyzékbe. Egy másik kerületban, ahol 6512 szavazati joggal rendelkező .néger lakik, egyetlen néger

sem került a listára. Ugyanezt el lehet mondani Mississippi, Georgia államról «* más déli állmokról.

Az Egyesült Államok kongresszusában jelenleg a képviselői helyek körülbelül 30 százalékát bankárok és gyárosok foglalják el. A többi képviselő — nagybirtokos,

kormányzó, monopóliumok jogi tanácsadója, sib.

Nápoly — szerenádok nélkül

A londoni Daily Mirror szemleírója beszámol délolaszországi úti benyomásairól. Hangsúlyozza, hogy megdöbbentette. mekkora nyomorban él Nápoly lakosságának nagy része. — Azt írje, hogy Nápoly „az óles kontrasztok városa, a gazdagság és a rémítő nyomor városa» A város fölé emelkedő dombokról a világ legszebb kilátása nyílik, de elég 50 yardra letérni a főúttól, a Via Rómáról, s az ember egyszerre a szennynek és bűnözésnek: a dokitokat körülvevő világába, akikor a nyomor és hanyatlás világába kerül, hogy nem hiszi el: Európában van, 1957-ben és ilyen — a vidám olasz nép".

A nápolyi gyermekeknek — olvassuk a cikkben— „nincs otthonuk. Éjjel szellőzörácsokon alszanak, hogy kicsit m egmc leged j ensk. Szemétdombokon turkálnak, koldulnak és sóvárognak egy gyengéd szóért.”

A cikkíró szerint Nápolyban sok család él nyomortanyákon, szörnyűségesen egészségtelen körülményeik között. Ezeken a nyomortanyákon nincs vízvezeték .. * Az emberek betegek, ruhájúikban nyüzsögnék a férgek1,*

Köszönés nélkül ment el. Halkan tette be az ajtót, hogy zajt ne üssön .;;

11 allgattam, néztem Tamást, s nagyon vigyáztam:

* * észre ne vegye, hogy sajnálom. Ezt nem tűrte. Tudtam, ha részvétet vesz ész re rajtam, otthagy, s kóborol reggelig a havas, szeles utcán. Mire jó az?

— Visszajött? =- kérdeztem lehetőleg közömbösen.

— Nem. Csak írt... Te, én, aki annyira utáltam a ■ memoritert, hogy majdnem amiatt vágtak el hetedikben

latinból, megtanultam ezt a levelet. Nem véletlenül, a sok olvasástól, hanem szándékosan; sorról sorra.

— Idéznél belőle?

Hirtelen eiíogta a köhögés. Rengeteget dohányzott, ha ideges volt. Hosszan, hörögve, elnyújtottál köhögött, el-elfúlva, mint az asztmások.., Fejét rázta, s letörölte áljáról a fuldoklóétól odac«eppent nyálat:

— Túlsókat akarsz! Miért akarod? Tente kelj? Nem vagy te ólyar koldús, hogy rám szorulj! Szenvedd végig azt, amit én tíz év alatt; tanulj úgy meg egy levelet. ?róva z szenimel bőgve, mint én! ...

Hosszan, nagyokat lélegzett Tárcája után nyúlt, mely már kiürült. Egy nagyobb cigarettavégre gyújtott rá, melyet a hamutartóból halászott ki.

— Bocsáss meg, öregem. Kicsit odavannak az idegeim ... Nos, megírta szépen, gondosan az egész Gyjliver-históriát. Még kislány volt, amikor egy gyerekek részére készült Gulliver-kötetet kapott. Nagyhajó, szőke legény állt a képen, derekán széles csattal, markában sokasok tarkazászlós hajó horgonyköteléyel, s ajkán olyan mosollyal, melybe a nyolcéves lánygyerek azonnal beleszeretett. Van ilyen, hidd el! Mit tudunk mi, öregek, felnőttek a gyerekekről? Alig többet a semminél,.. Te. amilyen fiatal volt Magda, oij'an felnőtt módon tudott írni, Ésszel és szívvel bizonyította, amit az első szóra ereznem kellett volna:-ezt, ezt az egyet még nem mondta soha senkinek,.. Nagy szó, ugy-e?... Anynyira, gondolom, ismersz, hogy tudod: nem feleltem a levelére. Hallgattam dacból és hiúságból, — mint akkor hittem. Hallgattam ostobaságból — így vallom ma... Te pajtás, nekem olyan kedvem volna bőgni; megsiratnj a visszahozhstatlent, a fiatalságot, az életet, •Magdát.., Megbolondultál?! Köszönöm szépen a zokogás! engedélyt; nem élek vele... Nem sírtam én, pajtás, még az apám temetésén sem, pedig nagyon szerettem az öreget !,,. — sóhajtott, majd lassan végigsimította a homlokát és csak ennyit mondott;

H

ívd a fizetőt, kérlek.

borváró