Tiszavidék, 1957. december (11. évfolyam, 283-306. szám)

1957-12-28 / 304. szám

MŰSZAKOK

Napoleon olaszországi hadjárata idején történt...

Le Gouce brigadérast és Flicot kürtöst ta parancsnok felderítésre küldi San Angelo városkába. Amint a városka felé vezető erdőn keresztül lovagolnak, Flicotnak hirtelen hasfájása támad, s Le Govce legnagyobb bosszúságára le kell szállni a lóról. Nem meszsze tőlük Pietro és Elisa, a fiatal házaspár halálraváltan azon töpreng, miként menekülhetnének észrevétlenül a franciák közeléből. Pietro elhajtja a lovakat, s mire Le Gouce és társa előjön, az állatok már messze járnak. A katonák biztosak abban, hogy ezt a szemtelenséget csak a városkában tartózkodó fmnettreurök (szabad lövészek) követhették el. Gyalogszemel a faluba indulnak, hogy megtorolják a rajtuk esett sérelmet.

San Angélában ezalatt Elisa elbeszélése után mindenki hanyatt-homlok menekül. Pietro elbújik a házban, ahol jölmenö rőfösüzlet is van, csak az asszonyok maradnak.

!!!l

Nagysokára bekocog a Városba a két ágrólszakadt katona. Rongyos ruhájuk miatt a. laloosság csak sans-culottenak (nadrágnélkülicknek) nevezi őket. Azonnal átkutatják a falut, keresve lovaikat, mert a kapitány szörnyű haragra gerjed, ha megtudja az igazságot.. A lovakat nem találják meg, csak egy kengyelvasat, amelyről arra következtetnek; hogy jó nyomon járnak.

Pi'etróélc házában, vagy az izgalom. Elisa remeg -férje életéért, idegességében bízón yám sok galibát okozna, ha nem Cosima, egy francia származású szép lány, Rafael borbély menyasszonya venné át a házigazda szerepét. Míg a háziak hetet-havat összehordanak, hogy a két tökkelütött katona figyelmét eltereljék, addig a gyáva Rafael megszökik és ezzel ön .kénytelenül magára vonja a figyelmet.

S a továbbiakban is olyan izgalmas a film, hogy érdemes megnézni a Vörös Csillag moziban.

kájából is.

E temetési feladatok sikere attól is függ, hogy a pártszervezet tórődik-e azzal, hogy a szövetkezet tagjai szakmailag is képezzék magúikat. A téli hónapok alkalmasak arra, hogy a legfontosabb agró- és zootechnikai eljárásokat, a termeié? növelésével kapcsolatos legfontosabb teendőket megismerjék és megvitassák. A tsz-ek és a gépállomások szakemberei itt nagy segítséget nyújthatnak a pártszervezeteknek. —

Sok szó esik a mintaalapszabály betartásáról de még mindig vannak hibák ezen a területen, is. Az ellenforradalom hatására volt olyan törekvés, hogy a mintaalapszabályzatban előírt követelményeiket ne tartsák be. — Egyes helyieken van még olyan nézet, hogy az alapszabály betartását csak a háztáji terület nagyságában, vagy a munkaegysége való dolgozásban látják. A háztáji állomány sokhelyütt még jóval meghaladja az alapszabályban előírtakat, nincs megfelelő nyilvántartás a termelőszövetkezetek gazdálkodásáról, nem törődnek eléggé a saját erőből történő beruházással és a tagclk szocialista szellemben váló nevelésére sem lódítanak elég gondot. Egyesek azt hiszik, hogy ha már szocialista gazdasági formában dolgoznak, az emberek tudatát is megváltoztatta. Tagadhatatlan, hogy hatással van az emberek gondolkodására, de hogy az megváltozzon, állandó nevelő- és meggyőző munkára van szükség.

Termelőszövetkezeteink megszilárdítása mellett ismertessük a szövetkezetek eredményeit és sperspektíváját, elsősorban az alacsonyabb típusú termelőszövetkezetek tagjai és az egyénileg dolgozó parasztok között, lésének alapvető feltétele, hogy a meglévő gazdaságok példamutatóan gazdálkodjanak, de ehhez a dolgozó parasztok között végzett meggyőző munka elengedhetetlen. A sok esetben megnyilvánuló szektásság ellen pedig „aki kívül van, vagy kilépett, az maradjon -kívül, mi senkit nem agitálunk“ a leghatározottabban fel kiéli lépni. A párt célja; a roeggyőzés|| alapján az egész mezőgazdaságot a nagyüzemi gazdálkodás útjára vinni. — Mindez a pártszervezetek állandó erősítését és a pártmunka szélesítését kivan ja termelőszövetkezeteink párttagjaitól.

Vad András

az MSZMP Túrkevel

Pártbizottság titkára

Vélemények az üzemi tanácsokról

uuioü eieuinenye az is, uogy i legtöbb tsz-ben a pártszervezet munkája nyomán, mint például a Búzakalászban, a Dózsa Népében, a Táncsicsban és a Zöld Mezőben a munkafegyelem megjavult. A párttagok többsége nemcsak maga mutatott példát a fnunkában. de segítséget nyújtott a vezetőknek a fegyelmezetlenek ellen való fellépésben, a pártonkívüliek mozgósításában. Ennek ellenére egyes helyeken, a Vörös Csillagban, az Űj Élet Tszben az őszi betakarítás idején mégis baj volt a munkafegyelemmel. Ennek okát elsősorban a határozatlan vezetésben lehet keresni és abban, hogy a vezetés nem támaszkodott a kommunistákra.

A pártszervezetek munkája visszatükröződik azokban az eredményekben. amei>eKet teimeloszóvetkezetemk a termelés területén elértek. A Táncsics Tsz búzatermés átlaga közel 11.5 mázsa, kukoricatermése több mint 30 mázsa holdanként. Vagy a Zöld Mezőben, ahol 35 mázsás kukorica, 200 mázsa cukorrépa termést értek el. Ebben az évben termelőszövetkezeteink mintegy 5.5 vagon lucerna- és vörösheremagot termeltek és nagymértékben nőtt a pillangósok aránya is.

Pl. a Búzakalászban meghaladta a szántóterület 20 százalékát és lehetne még az eredményeket tovább sorolni. Mindezek azonban csak a kezdet eredményei, mert még rgen sok feladat áll termelőszovetkezeTeink pártszervezetei előtt a tsz-ek megszilárdítása és ami ezzel összefügg; a hozamok növelése, mind a növénytermesztésben, mind az állattenyésztésben, a munkafegyelem további sziiarditasa, az alapszabály szerinti gazdálkodás erősítése valamint a gazdálkodás belterjesség felé való vitele a tagok szocialista szellemben való nevelése terén.

.A legnagyobb munkaidőben, a nyári és őszi betakarításnál a politikai munkában visszaesés volt, mondvan; sok a munka, nem erünk ra politizálni. Ez a nézet alapjában helytelen, mert a mi pártunk

nem öncélú politikát folytat,

hanem az a szocializmus építésének megvalósítását szolgálja. Elsősorban a soronlévc munkák elvégzésére, az ön-* költség, illetve terménvkölt-5 ségek csökkentésére, a mun-* kafegvelem szilárdítására, az* alapszabály betartására, az | új termelési módszerek beve- j zetésére kell, hogy irányuljon J a párttagság, de a párton-1 kívüli dolgozók nevelése, a ♦ széleskörű politikai tájékoz- 5 tatás mellett. Ezt a célt kell.} hogy szolgálják a faggyúié- J sek, pártnápok. aktívák be- J számolói és vitái, valamint a J pártoktatás is. Külön gondot? fordítsanak arra pártszerve- J zeteink. hogy a határozatok j alapján helyesen határozzák « meg a sajátos helyi feladató-« kát is. «

Az elmúlt hónapokban si-J

A JÁRMŰJAVÍTÓBAN szakszervezeti taggyűléseken tárgyaltak az üzemi tanács megválasztásáról. Ismertették az idevonatkozó kormányrendeletet, a tanács jogait, kötelességeit, feladatkörét, továbbá a megválasztás módját.

Megyénk egyes üzemeiben már tart a választási munka, másutt még csak az előkészületeken dolgoznák. A munkások között különböző vélemények alakulnak ki. Általában bizakodva néznek a tanácsok működése élé, s bátran kifejtik véleményüket.

A Járműjavító dolgozói úgy vélekednek, hogy ha az üzemi tanács a helyzet magaslatán fog állni, akkor segíti a termelés előrevitelét. Ha azonban egy sablonos ülésező szerv lesz, altkor nem sok hasznát látják. — Egyesek mindjárt az anyag ellátás kérdését vetik fel. Ügy mondják, hogy ezen még a megalakuló üzemi tanács sem tud majd segíteni, csa’k a minisztérium. Ez valóban így is van,

♦ mivel nem is kötelessége.

Biztos, hogy a Járműjavítóban nincs

♦ hiány a murikakedvben, de azért nem kell

♦ pesszimistának sem lenni. Válasszanak

♦ úgy, hogy a tanácstagok képesek legyenek t olyan segítséget adni a vá 11 aiatvezetésnak, í hogy a legkisebbtől a legnagyabbig minden

akadályt elháríthasson a termelés útjábóL J Ez a dolgozókon múlik egyedül.

A pártbizottság egyik tagjának az a

♦ véleménye, hogy ha az üzemi tanács pár. ♦ tünk és kormányzatunk irányvonalán jön ■ * létre, akikor sok segítséget adhat a párt ’ ♦ és gazdasági vezetőknek. Főként azokon a

} helyeken kell a segítség, ahol a langyosabb . J műszaki vezetők el akarták tusolni a

„szubjektív nehézségeket”, melyek a terv teljesítését veszélyeztették azon alapom hogy én sem bántalak, te sem bánts. — Az ilyen magatartást mindig a dolgozó érezte meg a fizetésnél.

De fontos segítséget adhat az üzemi tanács a munka szervezéséhez, a gazdaságos termeléshez. Igazságot teremt majd a juttatások elosztásánál is.

A döntő: olyan emberekből álljon az üzemi tanács, akik bírják a dolgozók bizalmát. Emellett pedig a munkások helyes meglátásait, véleményeit bátran a tanács elé viszik, hogy ott megvalósíthassák.

Most a választás előtt két káros nézetre kell figyelni. Nem új dolog egyik sem. Egyesek azt terjesztik, hogy az, üzeni! tanácsválasztás csak formai lesz és minden megy a régiben. Egyesek így akarnak közömbösséget kelteni a dolgozók között, azít szeretnék elérni, hogy a tömegek bizalmatlanok legyenek és passzivitásba burkolódzanak a választás alatt.

A másik kapcsolódik az előbbihez, hisz ha a becsületes dolgozók passzívak, bizalmatlanok, akkor könnyen megy a magukfajta demagóg hangulatkeltők megválasztása.

AZ ÜZEM DOLGOZÓINAK nem

ígéreteit, s nem is nagyhangú embereik kellenek, hanem becsületes, igazságszeretö, önzetbanül a közösségért dolgozni tudó munkások. Olyanok, akik keveset beszólnak és annál többet cselekszenek munkástársaikért, az üzemért, s az egész ország felvirágoztatásáért. Igenis, aktívan kérjen minden dolgozó szót a választásoknál, hogy olyanok kerüljenek be, akik becsületes munkájukkal rászolgáltak, — ab —

„Nem azért a tíz forintért46

Minden jószándókom ellenére is képtelen vagyok rászokni arra, hogy a visszakapott pénzt megolvassam. Ahogy kapom, rígy gyűröm zsebre. Számtalan embertársam figyelmeztetett arra, hogy ez helytelen, mert ilymódon az nem csap be csupán, aki nem akar. Mint örök optimista, bízom az emberek becsületességében, o hogy nem is vagyok nagyon rossz emberismerő,' azt' példázza az alábbi eset:

Betértem valamelyik nap a szolnoki „Délibáb” espress^ba. Ittam valamit, fizettem, zsebrevágtam a visszakapott összeget. Szombaton megismétlődött a betérés. Még a pulthoz sem léphettem, mikor a pénztárban dolgozó elvtársnő tíz forintot adott át azzal a megjegyzéssel, hogy kolléganője legutóbb akaratlanul tévesen számolt.

Nagyon sajnálom, hogy nem tudom annak a becsületes, magas termetű, barna elvtársnőnek a nevét, aki a tévedésből hozzá került összeget visszajuttatta. Ha tudnám, megkérném nyomdászainkat: vastag, dőlt betűvel szedjék nevét az újságban.

Megérdemelné. Nem a hozzám visszakerült tíz forintért, hanem példás becsületességéért.

— borváró —

Hálás kőszőnetem!

Október 23-án bekerültem a Szolnok Megyei Tanács Kórháza sebészeti osztályára. Pámapos vizsgálat Után megoperáltak. Dr. Förgeteg János főorvos végezte a 2 óra 40 percig tartó műtétet. Az operációm nagyon jól sikerült és egészségemet teljesen visszanyertem. Köszönöm Pákozdi

és Németh doktoroknak, Szabados Erzsébet, Kiss Miklós aszisztenselcnek, Szemere Erzsébet és Gizi Rozália nővéreknek. Ezúton mondok emberséges munkájukért köszönetét.

Soltész Andrásnc

Szolnok

Hát igen, a nagy örömök mellett mindig ott lapítanak az apró, tűszúrásnyi kis boszszúságok; Állunk a fenyő alatt és csendesen szemléljük gyermekeink boldogságát. Az izgalmat, amit az új játékok kibontása és első használatbavétele jelent. S ekkor jönnek a boszszantó. az örömet egy kicsit megkeserítő percek.

— Apu, nézd csak, ez a kártya szakadt — fut oda hozzám a kislányom és mutatja, hogy a gyermekkártya egyik lapjából hiányzik egy darab, csak gyári hibás lehet, mert sértetlen volt a csomagolás.

A Csiga című társasjáték útmutató ia 6 csiga figuráról beszél, de a kis papirtasakban csak 5 darab van.

S ami külön is bosszant, a kifestőkönyv egyike öszszefűzetlev. ugyancsak gyárihibás. És csak most látom, hogy nem is azt, amit a könyvesboltban kiválasztottam. A csomagolásnál éppen ezt a hibás kifestőkönyvet tették a másik elé, s én akkor nem bontottam ki a csomagot, megbízva az elárusítóban.

Persze azért a hibás játékokkal is csakolyan örömmel folyik a játék, de azért a felnőtteknek eszébe jut a Selejt bosszúja című film. Vajon mit szólnának a

játékok készítői és eladói, ha éppen az ő kisgyermeküknek jutott volna a hibás portéka“! Biztosan ők is bosz-> szankodnának.

— í. —»

T ermelőszövetk ezeti pártszervezeteink

munkájáról

a fő figyelmet a termelésre fordították.

került többe-kevesbé termelőszövetkezeteinkben az agrártézisek pontjait, a termelőszövetkezetek megszilárdításáról és fejlesztéséről szóló politikai bizottsági határozatokat megismertetni, amely fontos része a munkának, de csak a kisebbik része. Most az a feladat, hogy a továbbiakban az egyes termelőszövetkezetekben, az egyes termelési ágakban meghatározzuk, mit teszünk a termelékenység emelése, a gazdaság jövedelmezőbbé tétele érdekében. Jelenben készülnek az egyéves és hároméves tervek a termelőszövetkezetekben, amihez a pártszervezeteknek javaslataikkal segítséget kell nyújtani a gazdasági és szakvezetésnek. í

A tervkészítésbe

vonjuk be a tagság zömét, hogy a dolgozók tapasztalataival, javaslataival készüljenek a tervek, mert így a termelőszövetkezetek tagsága jobbam magáénak érzi majd a tervet és a telejsítéséért a felelősséget.

T ermelősfcöve tkezet ei nk pártszervezeteinek a politikai munkában azt kell megértetni a szövetkezet minden tagjával, hogy a párt által kitűzött életszínvonal emelése azí a feladattá: állítsa elé, hogy töbebt termeljen. —■ Ezért ügyelj efíék a munka minőségére, a szervestrágyázásra, a zöldtrágya- és műtrágya alkalmazására, a talajjavításra és nem utolsó sorban a pillangós- és egyél ta kann án y féleségek terülecbeni és hozambeli növelésére, Ez mind összefügg a ta

Az országos párt értekezlet, mint egyik fő feladatra, a termelésre irányította pártszervezeteink figyelmét. Ez arra kötelezi pártszervezeteinket, hogy a párt szervező és nevelő munkáját fokozottabban állítsák a gazdasági feladatok megoldásának szolgálatába — vagyis, e két feladatot, mely egy célt szolgál, helyesen kapcsolják össze. A termelőszövetkezeteinkben dolgozó kommunisták munkája fő irányát az agrártézisekben meghatározott feladatok, valamint a politikai bizottság határozata: a termelőszövetkezeti ■ mozgalom megszilárdításáról és fejlesztéséről, az ezzel kapcsolatos tennivalók határozzák meg.

E határozataié és a belőlük adódó sokrétű feladatok igen komoly erőfeszítést kívánnak városunk termelőszövetkezeteinek pártszervezeteitől, az itt dolgozó kommunistáktól és s pártbizottságtól is. Termelőszövetkezeteink kommunistái az ellenforradalom idején 1

kiálltait a nagyüzemi gazdái- ' kodás mellett és a becsületes 1 pártonkívüli dolgozókkal őszszefogva, megvédtek a szövet- 1 kezeteket az ellenforradalmi i támadással, szemben. Az azóta 1 eltelt több mint egy év alatt ] Túrkeve termelőszövetkezetei 1 nagyon sok nehézséget le- j küzdve, a pártszervezetek , vezetésével és segítségével ; nagy mértékben megerősöd- ^ tek, gazdasági, szervezeti, s , politikai téren egyaránt. Az ] olyan nagy termelőszövetke- , zetek, mint a Táncsics, Dó- • zsa, Vörös Csillag, amelyek az elmúlt években gazdasági ! nehézségekkel küzdöttek, a párt és a kormány nyújtotta lehetőségek folytán komoly aktivitással zártak és a tér- 1 melőszövetkezeti tagok jelentős részesedést kaptak.

Szövetkezeteink ez évi eredményei azt igazolják, hogy a pártszervezetek tagjai megértették a pártértekezlet ha+ Zf

laj termelőerőinek fokozásával, amely alapja a termelékenység növelésének. A mi termelőszövetkezeteinknek külön figyelmet kell fordítani az igen nagy területet kitevő, kiöregedett rizstelepek hasznosítására, elsősorban a tafcarmánytermeszíés szempontjából, főként lucerna és vöröshere telepítésére Már az 1958-as évben részben a terület, részben a lucemamag-fogás terén elért eredmények lehetővé teszik, hogy városiunkban 4—5 százalékkal növeljük az évélő pillangósok arányát.

A takarmányterme- Jés fokozása

azért is fontos, hogy az állattenyésztés egyik legégetőbb problémáját, a takarmányozást, amely a hozam és a létszámbeli növelésnek is alapja, megoldjuk.

Termelőszövetkezeteink pá t szervezetem ek foglalkoznia kell a gazdaság jövedelmezősége érdekében a belterjesség felé haladás mellett az ipari növényéi! termesztésével is. Ennéi igen komoly szerepe van a népgazdaságban is, de jelentős kihatása lehet a tsz-tagok jövedelmére is. Példáid: egy höld cukorrépatermelés még 150 mázás termésnél is 7500 forintot, 200 mázsánál pedig több mint 9000 forintot jelent, de emellett nagymennyiségű takarmányt hoz a termelőszövetkezeteknek, de így lehetne felhozni a többi ipari növények termelését is, mint a kendert, vagy dohányt, amely ebben az évben is jól jövedelmezett szövetkezeteinknek.

A fenti határozatok szellemében erőfeszítést kell tenni a kommunistáknak az állattenyésztés, elsősorban a szarvasmarha, a baromfi számszerű és minőségi emeléséért is. Ezen a téren még sale a tennivaló. Általában kevés a szarvasmarha, ezen belül a tehénállomány, egyes helyeken baromfiállomány pedig nincs ist — Márpedig nagyüzemi állattenyésztés nélkül egy gazdaság sem lehet jövedelmező. A szarvasmarhaállomány számszerű növelése a trá gya termelés A szövetkezet további fejleszmiafct is jelentős. De nemestik a számsaerűségről kell szólni, hanem a tenyésztői munkáról is, mert nálunk a tenyészállatok nevelésére és a hozamok emelésére is nagyobb gondot kell fordítani. Ez azonban csak akkor lesz eredményes, ha a párt tagjai lesznek a kezdeményezőik és

részt vállalnak

az állattenyésztés efajta mun-