Tiszavidék, 1957. november (11. évfolyam, 257-282. szám)

1957-11-28 / 280. szám

Félmillió nyeréséi „rejtett* tartalékból A megye egyik legjövedel­mezőbb üzeme volt ebben az évben a Szolnak megyei Tég­lagyár Vállalat. Negyedéves terveit nemcsak teljesítette, hanem túl is szárnyalta. — .Szeptember végéig 1 665 000 forint nyereséget hozott ter­ven felül. Ez annál is kiemelkedőbb eredmény, mert a vállalat az előző években nem dicseked­hetett gazdaságossággal, ha­nem éppen ráfizetett: Vajon hol találták meg a jövedelmezőség kulcsát? =— Lehetne-e még nagyobb ered­mény is? Ez a vállalat is, csakúgy mint sok más üzem állami ár­támogatást kap a tanács ke­zelésében lévő téglagyárakra megállapított országos kulcs szerint. A vezetőség azonban nem akar belenyugodni ab­ba, hogy ilyen címen jelen­tős összegeket vonjon el a népgazdaságtól. Ebből a cél­ból körül lehet nézni a „rej­­tett*’ tartalékok között: Hogy milyen lehetőségek vannak a tartalékok feltárá­sára — azt legjobban meg­mutatja néhány példa. X vállalat adottságait fi­gyelembe véve a legkedve­zőbb körülmények között r— 1000 darab tégla ki égetéséhez 800 000 kalória értékű szén szükségese Mégis egymillió kalóriát vesznek igénybe. «— Egyszerűen azért, mert nem akadt olyan égető szakember, aki megtalálta volna ezt a legkedvezőbb körülményt”. Egy műszaki intézkedés nyo­mán, azonban az okokat mé­gis feltárták, a téglaégetők részére tanfolyamot indíta­nak. És a várható eredmény ,; az ideális lehetőséggel szá­molva 25 millió tégla égeté­sénél 5000 millió lig./kalória szénmegtakarítás érhető el. Ezzel a szénmennyiséggel ke­reken 6 millió téglát lehetne kiégetni, ami 1429 tanma 3500 kalóriás szénnek felel meg. Termelői árban számítva ki­tesz 127 000 forintot: Ugyancsak a fűtőanyagnál kínálkozik másik lehetőség is. Majdnem minden válla­latnál előfordul, hogy a szük­ségesnél nagyobb mennyisé­gű szenet tárolnak. Ez amel­­let, hogy pénz feleszik benne és kamatveszteséget jelent — tetemes íűtőértékcsölckenés­­sel is jár huzamosabb időn keresztül. Számítás szerint 4 havi tárolás esetén a fűtőér­ték 30 százaléka is elveszhet. Mármost 25 millió tégla ége­téséhez olyan nagymennyisé­gű fűtőanyagra van szükség, melynél, óvatos becsléssel csaté 5 százalékos kalória vesz­teséget számolva is, 357 tonna szén elvesztésével lehet szá­molni. Ezt az sem ment!, hogy részben érthető a fűtőanyag felhalmozása, mert hiszen — a gyakran előforduló szállítá­si késések miatt — a folya­matos üzem nem volna biz­tosítható. Van azonban erre is egy megoldás — mégpedig az, hogy kötbérigény és kár­térítési követelést támaszta­nak a szenet késedelmesen szállító szervvel szemben. Már ebből a kiét esetből is világos, hogy műszaki intéz­kedéssel, jó szervezéssel, szak­mai továbbképzéssel sokat lehet tenni a gaz­daságosság érdekében. Nemcsak pénzt és anyagot takaríthatnak még, hanem szállítást és szállítóeszközö­ket, á szállítóeszközök vonta­tási erejét, a rakodómunká­sok bérét, stb. — Tehát egy ilyen viszonylag jelentékte­lennek látszó intézkedés is láncszerűen jótékonyan ki­hat a népgazdaság egy sor ágazatára: Persze van tennivaló ma­gában a gyártás folyamatá­ban is, A téglagyártáshoz szükséges agyagot kevés ki­vételtől eltekintve homokos, eseteg humuszos földdel meg­felelő arányban adagolva kell a présgépekre feladni. Előfor­dul, hogy eat a technológiai utasítást nem, vagy nem jól tartják be. Ebben az esetben a présből kikerülő gyurma nem alkalmas gyártásra. Te­kintve, hogy darabbérezés van, ebben az esetben — bár megdolgozott — mégsem ke­res az agyagfejtő, a gépeket kiszolgáló munkás, szállító­­munkás stb. Emellett közvet­len veszteség az üzemanyag, gépek kopása. Az ilyen és ha­sonló eseteket felvilágosító munkával, a fegyelem meg­szigorításával ki lehet küszö­bölni, Veszteség van amiatt is hogy a gyártó prést kiszolgá­ló gépek kapacitása alatta marad a présekének. így az átlagos kihasználás csak 73 százalékos. Ez a kapacitáskü­lönbség csökkent teljesítrhény mellett nagyobb energia fel­­használást jelent s ezért fel­tétlenül cél, a kapacitások fokozatos összhangbahozása. Ide tartozik még az állás­idő problémája is, Ezt leg­gyakrabban nem a dolgozó­kon kívül álló körülmények idézik elő, hanem egyik vagy másik részleg hanyagsága, fe­gyelmezetlensége. Eddig csu­pán az ilyen módon kiesett termelési érték 120 900 fo­rintra tehető. Ha ehhez hoz­zászámítjuk a késések, iga­zolatlan hiányzások miatti kiesést is, olyan veszt^égté­­telt kapunk, ami a vállalat III, negyedévi termelési érté­kének 6 százalékát teszi ki. Persze ezekre a körülmé­nyekre is lehet hatni nevelő­munkával s a vállalati nye­reségből való részesedési el­vek helyes megállapításával. összegezve tehát a veszte­séget növelő tételek kiküszö­bölésével a vállalat nyeresé­gét még 440 000 forinttal ,a terven felüli nyereség 26 szá­zalékéval növelhette volna. Az eredmények csak akkor válnak stabillá, ha ezektől a tehertételektől a vállalat megszabadul. P—s dagítsa ez évben játékkész­letüket. Ott a helyszínén el­árulják azt is, mi- íródik ebbe a bizonyos levélbe. A hajasbaba ki nem maradhat, a villamosvasút se, na és az is jó, ha éppenséggel azzal az impozáns kis kocsival ko­pogtat be a Télapó. Az idő telik, egyre telik. Ojabb és újabb kíváncsi se­reg száll ja meg a kirakat előtti járdaterületet. És én csak nézem őket. Nézem, boldogan és átérzem, milyen szorongás járja át'most kicsi szívüket. Például azért a kis­lányét is, aki kisfiú testvé­Debrecenhen irodalomtörténeti térképet készítenek A Debreceni Városi Tanács Művelődési Osztálya elkészi­­neti térképét. Ezen megjelöl­tette a város irodalomtörté­­te Debrecen irodalmi és törté­nelmi nevezetességű helyeit. E helyekről színes diafilmet készítenek, s azokat nagy üvegtabló alatt helyezik el. A kívánt kép gombnyomásra kivilágítva megjelenik az üvegtablón, amelyet a városi tanácsháza előtt állítanak fel U-abb halálos küzlekedás! szerencsétlenség jßmil a TITASZ-ho* „A Tiszavidék útján kérés­sel fordulunk a TITÁSZ-hoz” — hangzik a levél első sora. A panasz nem más, mint hogy a Vili. kerületben, Szólna, kon az esti órákban annyira csökkent a feszültség, hogy világítani nem lehet. A ke­rület e részén lakók a tartha­tatlan állapot ellen többször szót emeltek az illetékesek­nél, sajnos, eredménytelenül Ugyanis a Csallóköz utca Járműjavító fék' eső részén már felállították a transzfor­mátorhoz szükséges állványt de a transzformátor hiányzik róla. Lehet, hogy mire ennek a felszerelésére kerülne a sor, a reá irányzott keret kime­rül. Ez baj, mert a dolgozóknak mikor hazamennek a muslicá­ból, még otthon is van tenni­valójuk, vagy legalább is sze­retnének rádiót hallgatni, ol­vasni. Jelenleg azonban egye­dül csak az áll módjukban, hogy megvacsorázzanak és le­feküdjenek. Kérjük tehát az illetékese­ket, tegyék lehetővé a lakók számára, hogy a hosszú téli estéket kellemesen tudják majd a családi körben eltöl­teni. „Vezessünk mindig, kellő gondossággal" *— olvashatjuk gyakran az átszeli figyelmez­tető táblákon. S mégis akad­nak *— sajnos mostanában elég sokan —, akik bizony nem tartják be. Ezt a közle­kedési szabályt hagyta fi­gyelmen kívül november 24- én a tiszafüredi országúton Cukorbeteg vagyok. Dr. Balogh Istvánhoz, a III. kör­zet orvosához járok injekció­ra rendszeresen. Egészségházi rendelőjében állandóan 30-40 beteg várakozik. Fél napokát keli ülni a váróteremben, amíg rá kerül az emberre a sor, —• panaszolja K, bácsi; Valóban így van* Délutá­nonként még kellemetlenebb a helyzet. A dolgozók nagy­része munka- után 3—4 óra tájban jár kezelésre. Dr. Ba­logh István jóformán léleg­zethez sem jut, annyi a mun­kája; Legtöbbször este 7—8 óra után indul beteglátoga­tásra. Esténként 15—20 bete­get látogat. S mindez annak köszönhető, hogy a IV; kör­zetnek már nyár óta nincs orvosa, s a két körzetet ösz-Molnár István vontatóvezető, aki a Tiszafüredi GépáLlomád vontatóját vezette, A gondat-» lan vezetés következménye az lett, hogy Molnár Istváp a vontatóval együtt az árokba fordult. A vontató alá került, s a helyszínen meghalt: A pótkocsin utazó másik két személy is leesett, akik szín­szevonták. —* Balogh István mindezt még győzi, de 6 is ember, s fennállhat az a ve­szély, hogy egyszer belefárad az emberfeletti munkában. —* Maguk a betegek mondogat­ják, hogy ez így nem egészen helyes. Sajnálják orvosukat* Ez érthető is. Amíg ez az or­vos két körzetben látja el a teendőket — éjt nappalé téve — addig a IV. körzet rende­lőhelyisége (az SZTK-bari) sokszor üresen áll. És nem szól senkinek, nem panasz­kodik, pedig volt rá eset, hogy betegen rendelt. Kihasz­nál minden percet. “Felülvizs­gálatok alkalmával például kiül a váróterembe, a bete­gek közé, s ott írja a recep­teket; A IV; körzetnek tehát nincs orvosa. Dr. Balogh megállta a helyét a hónapokig tartó Influenza betegségek idején* De mit tudna kezdeni két körzettel, ha elterjedne egy nagyobb mérvű járványos be­tegség? Érdemes ezen elgon­dolkodni az illetékeseknek. r, m. f— Ady est a Járműjavító­ban. November 29-én, pénte­ken délután fél 4 órakor a Járműjavító ÜV vörös ter­mében Ady est lesz. melyre a rendezőség és az üzem veze­tősége szeretettel várja az ér­deklődőket. •VVTVVWTVVTVTVVVVVWfVTVVTT» t szolnoki SzigrUeeti SZÍNHÁZ MŰSORA. nov. 28 csütörtök, du. 3 óra: CSIPKERÓZSIKA nov. 28 csütörtök, este 1 óra: CSÓKOS ASSZONY november 29 péntek, este 7 ó: CSÓKOS ASSZONY nov. 28 szombat este 7 óra: CSÓKOS ASSZONY A jövő balettművészeí A moszkvai Kaucsukgyár ifjúsági otthonában igen tevé­keny a szakköri élet. A fiatalok szabad idejüket szívesen töltik a tánc és képzőművészeti, valamint a kézimunka szakkörban, az ezermester és a rádiósklubban. Képünk a a táncművészeti szakkör foglalkozását ábrázolja. N 0 se ndes sétával rovom 1— Szolnok utcáit. Meg­mondjam, mit figyelek? A most az egyszer nagyon is ízléses, mondhatnám művészi szolnoki kirakatokat. Látszik, a dekoratőrök szívük meleg­ségét is az üvegek m ögé szo­rították a gyönyörködő gyer­mek, de még felnőtt szemek számára is. Magam sem va­gyok túlságosan „fiatal gye­­rek?‘ már, mégis — bevallom e-> nagy izgalommal néze­getem a Sport- és Játékár ú­­bolt kirakatát, amely talán a legsikerültebb az összes közötti Nem vagyok egyedül. Késő estére jár az idő, mégis ajándékot váró gyermekek, ajándékozni altar ö szülők, nagyszülők tömege között furakodhatom csak át a kira­kat közelébe. Nincs mit csodálkozni. A kirakat vastag üvegfala mö­gött rótt kenderszaliállú, pi­rosköpenyes, nagyputtonyos bácsi olyan kedvesen kínál­­gatja áruit, hogy nincs az a szolnoki gyerek, s mondom, szülő sem, akit meg ne hat^ na szíves invitálása. Meri van az öreg Télapó bácsinál minden, ami csak „szem­szájnak ingere", hogy nagy költőnk szavaival élve, „szin­te,, nézni is teher’1. — Hogy mégis mi minden? Hát szán­kó, kisvasút, különféle korú és nagyságú babák, mézet nem kedvelő mackók, attól függően, mennyi ideje kerül­gjá-ndékozójának, mivel gaz­révei, szemüveges nagyma­májuk kezébe kapaszkodva oly csillogó szemekkel isz­­szák a kirakat minden szép­ségét'; A kislány meg is jegyzi: — Nem kívánok én mást, csak azt a pici mackót, ame­lyik a nagyobb fején üldö­gél. Ugye, nagyanya, a többi ajándékot is mind szétosztja a szolnoki gyerekeknek Tél­apó bácsi? — fordul a nála nyilván jóval tapasztaltabb felnőtthöz. /Ilielüt* azonban a nagy­­mama válaszolhatna unokájának, vagy csak bi­zonygathatna is neki, a kis­fiú szólal meg: f— Nézzed csak nagymama, Szolnokon mindenki jó gye­rek, a télapó bácsinak nincs is virgácsa^ Hogy erre válaszolt-e va­lamit a nagymami, azt már nem hallottam, de nem is figyeltem különösebben, — örültem a kedves, megkapó esti képnek, s elindultam én is haza. És hogy útközben mire gondoltam? Hát arra, Szol­nokon mindenki jó gyerek, akkor hát én is remélhetek valamint a kedves Télapótól. Társadalmi tulajdoni fosztogató bandát leplezett le a kunszentmártoni járási rendőrkapitányság Néhány héttel ezelőtt lebu­kott a megye egyik bűnszö­vetkezete Öcsödön, amely az elmúlt év tavaszától kezdve tervszerűen lopkodta a társa­dalmi tulajdont. Tagjai min­den hájjal megkent huncut emberek, többezer forintot lopkodtak össze. — Most re­mélhetőleg elnyerik méltó büntetésüket. Évek óta az Öcsödi földmű­vesszövetkezeti ruházati bolt­ban dolgozik Jordán Lajos, mint eladó. Szeret könnyen pénzhez jutni, s ezért szövet­kezett Akócsi Géza barátjá­val-a könnyű pénzszerzésre A módszerük az volt, hogy Akócsi Géza bement az üzlet­be forgalmas piaci napokon és 100 forinton aluli értéket vásárolt, ugyanakkor több­száz forint értékű árut vitt ki magával Jordán Lajos el­adó „jóvoltából”. Többek között megtörtént, hogy Akócsi Géza vásárolt egy 76 forintértékű bőröndöt az egyik piaci napon, s a bő­röndben egy 1310 forint ér­tékű szürke kord szövetöl­tönyt, 380 forint értékű pár cipőt, egy sportmelegítőt vitt el. Ennek ellenében Akócsi Gézától 600 forintot kapott vlgjxláji j?ajos eladó; Ez azon­ban nem elégítette ki Jordán Lajost, s újabb társakat ava­tott be szennyes üzletébe. Ko­vács Gábort, aki mindkettő­jüknek barátja. Ez pedig úgy történt, hogy az egyik alka­lommal Akócsi Géza magá­val vitte vásárolni Kovács Gábort, s ezután mindketten folytatták az ilyen vásárláso­kat, s természetesen „a kere­setet” mindig megfelezték Jordán Lajos üzleti eladóval. Majd újabb társuk akadt ifj. Bódi Dezső személyében Jordán örömmel fogadta leg­újabb bűntársukat,. Miután iskola társak Bódi Dezsővel, s „megbízható cimborát” ta­lált benne. A fiatal Bódi De­zsőtől megtudta az édesanyja is. aki szintén beállt a ban­dába, és mikor tavalv ősszel Bódi Dezső elkerült Öcsödről, az édesanyja tovább folytatta ezt a könnyű megélhetési le­hetőséget. Bódi Dezsőné „jó­­szívü’ asszony és nem tudta elviselni, hogy testvére. Var­ga Antalné. a mindennap1 munkával keresse meg ke­nyerét, inkább őt is bevonta -z üzletbe, bár ettől Jordár Lajos üzleti eladó szabadko­zott. Varga Antalné sem volt szívbajos, s a zsíros falatot nem hagyta könnyen, megfc-—■»-- ----------un>.. ... -i— nyegette Jordán Lajost, hogy ha nem vonja be „üzlettárs­nak”, feljelenti a rendőrsé­gen. Jordán tisztában volt az­zal, hogy ha a rendőrség 'ezt megtudja, börtönbe kerül, s inkább Vargánéval is össze­játszott. Mint később kide­rült, ez még haszonnal is járt. Ugyanis „munkamód­szert” tudtak változtatni. Ez pedig az volt. hogy a két asz­­szörny bement az üzletbe, az egyik fenntartotta szóbeszéd­del és áruválogatással az üz­­’et vezetőiét, közben a másik busásan megrakodva távozott. S így ment ez egészen ez év október végéig, mikoris a rendőrség tudomást szerzet* az ügyről és véget vetett ga­rázdálkodásuknak. Sajnos egész pontosan nem lehet megállapítani, hogy milyen kárt okozott a hattagú bűn­­szövetkezet az öcsödi áruház­nak, a nyomozószervek arra vannak utalva, amit beismer­tek. ez pedig 21 ezer forint érték. Főként -uhaneműt é cipőt loptak az áruházból amelynek egy részét helyben a többi részét Kunszentnaár­­tonban, Martfűn, Szolnckor és Budapesten értékesítették Nem lenne a történet egész, ha nem mondanánk el a kö­vetkezőket: Hiba lenne, ha csak Jordán Lajost és bűn­társait okolnánk. Az igazi ok *ényleg ez, de legalább olyan súlyos a helyi földművesszö­vetkezet részéről alkalmazott laza ellenőrzés is. Bár itt könnyen magyarázkodhatnak azzal, hogy Igenis, meg volt a szisorú ellenőrzés, hiszen az elmúlt év tavasza óta két üz­­'etvezetőt távolítottak el a -uházati boltból, s mindket­tőt a leltárhiány miatt. Azt azonban már eenki nem vizsgálta, hogy a leltár­hiány valóiában miből adó­­iik. Megelégedtek azzal, hogy az egyik üzletvezetőt elküld­ték, a másikat fegyelmi úton azonnali hatállyal elbocsá­tották, oe az iP'-izi szarkát to­vábbra sem tudták felfedni a boltban. A bűnszövetkezet tagjait a rendőrség letartóztatta, ügyü­ket átadta az ügyészségnek, s remélhetőleg rövidesen bíró­ság előtt felelnek tetteikért. Ezek az emberek olyan ítélé­st érdemelnek, amely elret­­entő példa lesz éveken ke­­■•esztül a társadalmi tulajdon fosztogatóinál.. ~= c sife as Télesti idill | a kirakat előtt Miért nincs orvosa Szolnok IV. körzetének? — Egy olvasónk panasza nyomóm ••

Next

/
Oldalképek
Tartalom