Tiszavidék, 1957. november (11. évfolyam, 257-282. szám)

1957-11-28 / 280. szám

'dta&áí aid tie lény, ctinM öltöket ' K<y<»wr< v-; ;:W»»WW fi: Gyors főzelékek KEL, RAKOTT Személyenként 20 dkg. kel­káposzta, fél dl. tejföl, 5 dgk. kolbász vagy 1 tojás. A kelkáposztát megtisztít­juk külső leveleitől, meg­mossuk, gerezdekre vágjuk és kevés sós vizben 10 per­cig pároljuk. Lecsepegtetjük, tűzálló tálba tesszük, meg­locsoljuk olvasztott zsírral, tejfellel, meghintjük morzsá­val, kolbászkarikákkal vagy 1 keménytojásszeletekkel és I pár percig sütjük a sütőben. I SÁRGARÉPAFŐZELÉK Személyenként 15 dkg. sár­garépa. Vajat olvasztunk las­sú tűzön. Közben a megtisz­tított sárgarépát lereszeljük és a vajba adva pároljuk fe­dő alatt, 10 percig. Meghint­jük porcukorral, megkever­jük, megszórjuk kis liszttel és megsózzuk. Jól összekever­jük, felengedjük kis tejjel, felforraljuk. További pár per­ces főzés után a főzelék ké­szen van. Miért fél o qvermeW 9 Alig van olyan gyermek, aki sohasem félne. A félelem csak akkor válik ideges tü­netté, ha olyan nagyfokú, hogy a gyermeket mindenna­pi tevékenységében korlátoz­za. például nem marad egye­dül a szobában, sötétben nem alszik el. A csecsemő és kis­gyermek félelmét hirtelen és váratlan ingerek idézik elő. Megijednek erős, éles han­goktól, váratlan mozdulatok­tól, szokatlan ruhától. Az ijedtséget csakhamar félelem váltja feL Félni kezd azok­tól is, akik ezeket az ingere­ket keltették. Félelmet éb­reszt nemcsak gyermekben, hanem még felnőttben is, a fájdalom és a bizonytalanság Különösen a bizonytalanság­nak van jelentős szerepe a gyermekkori félelem kelet­kezésében. Már a kicsi gye­rek is tudja, vagy ha nem is tudja világosan, de érzi, hogy egyedül nem boldogul a vi­lágban. Biztonságérzését a család, de legfőképpen az anyja személye adja. Gondol­junk csak az utcán eltévedt, riadtan síró kisgyermekre! A félelemnek sajátos, ki­váltképpen kisgyermeken je­lentkező alakja az éjjeli fel­­riadás. Éjjel hirtelen felsír vagy felsikolt, fölül ágyában mereven réved maga elé, za­varosan, riadtan kiabál, rém­képeket lát. Az éjjeli felria­­dás „lidércnyomásos”, ijesztő álmok következménye. Nagyban hozzájárul a féle­lem felkeltéséhez a felnőttek indulatos, hangos beszéde kiabálása, váratlan, fenyegető mozdulata. Amidőn a képze let erősödik, a rémítésnek és a fenyegetésnek különöse1' ártalmas hatása van, tartós szorongást okozhat. Féléim' állapot alakulhat ki a felnőtt minden olyan viselkedésére amely megrendíti- a gyermek biztonságérzetét. ÉDpen ezért ha egyedül hagyjuk a gyer­meket és megígérjük, hogy visszamegyünk hozzá, ezt az ígéretünket tartsuk meg min­iig tökéletes pontossággal. Ha az anya soká nem tér vissza a kisebb gyermek minden tá vozásakor azt fogia hinni hogy elhagyják, s tiltakozni fog minden egyedüllét ellen Általában: a környezet nyugodtsága, a szülők ki­egyensúlyozott viselkedése felvilágosító szavai a legjobb orvosságok a -érmék félel­mének leküzdésére. Előkészületek a disznótorral ÖREGEK A gyakorlat és a házi szo­kások döntik el, hogy milyen felszerelésre van szükség a disznóöléshez. Mindenesetre nélkülözhetetlen egy jó hús­daráló, cserélhető tárcsákkal (2—10 mm-es), hogy az elő­adódó különféle feladatokat jól megoldhassuk. Legtöbb helyen csak egyetlen tárcsa van a darálóhoz, pedig iga­zán csak fillérekbe kerül egy teljes sorozat. Jó, változa­tos töltelékes árut csak úgy készíthetünk, ha finom tár­csától a nagy, goromba, ki­nagyoló tárcsáig minden fo­kozat rendelkezésünkre áll. Szükséges még egy kolbász- és hurkatöltő (ez is cserélhe­tő, különböző nagyságú töltő­oldatokkal!), továbbá egy fa­­tüzeléses pörzsölőgép vagy kézi pörkölőlámpa. A hurkába, szánt rizsmeny­­nyiséget (sertésenként átla­gosan 1—1.5 kilogramot) már előző napon főzzük ki, szi­tán szűrjük át, hideg vízzel öntsük le, s az öblítővizet szi­tán csorgassuk le. Hideg hely­re félretesszük, s nem kell ezzel is a túlterhelt disznóölési napon bajlódnunk. A fűszereket is készítsük elő. Sióból egy sertéshez kb. 4—6 kilogramm szükséges. — Ha a só régebben áll a ház­nál, szitáljuk át, hogy a be­lekerült masza toktól meg­tisztítsuk. Általában helye­sebb a disznóöléshez friss sót, vásárolni, mert itt a sót leg-! több esetben nyersen használ-! juk, nem úgy, mint a főze­lékfélék konzerválásánál,; ahol általában vízzel felfőzzük; A só — minden ellenkező hí-; reszteléssel szemben —•, az: itt használt adagolásban, ön-: magában nem konzervál. : Egy kb. 200 kg-os sertéshez; kb. 40—60 dkg. édesnemes,: vagy ízlés szerint erős .pap-: rika, 15—20 dkg. feketebors,: 3—4 dkg. szegfűbors és szeg-: fűszeg. Ha köleskásás hurkát! is készítünk, néhány deka! gyömbérre is szükségünk van,' ha pedig citromos és majo-; ranhás kolbászt is töltünk, ne; feledkezzünk meg 1—2 cit- ‘ romról és 5—7 dkg. majoran-: náról sem. A fűszereket jól! megtörve, átszitálva külön! kis tányérlcákra vagy tiszta! zacskóba tegyük, megjelölve,! nehogy a nagy izgalomban; összecseréljük őket. Az emlí-; tett fűszereken kívül szükség; van még 10—15 fej fokhagy- * mára, kb. 1 kg. vöröshagy- ! mára (5 dkg. zsírban, fedő! alatt puhára párolva), 80—100! ikg. kis kockára vágott, sü-2 tőben megszárított fehér ke-! nyérre, vagy zsemlére. Egy; sertésnek a vékony belére —; vagy 5—8 m. szárított mar-; habélre, 2—3 dl. ecetre és 30! —40 dkg. kölésre a bélmosás-3 hoz. a erő­Privát munkát keresett ma* gának. Felcsapott a sohasem népszerű, mostanság meg különösen nem nagyon áhí­tott egyházadó-beszedő -oszt­­ra. Néhány ájtatos öregasz­­szony megpumpolása után sietett is a kocsmába, imi­gyen fohászkodva a meny­béliekhez: — Uram, ha máskor nem is, de most segíts, utóvégre a te pénzed forog veszély­ben. Felesége hírét vette az esetnek, de elkésett, mert mire haragtól fuldokolva be­robbant a kocsmaajtón, s cseppet sem dallamos han­gon megkérdezte: 1— Hol az egyházadő, te vén gazember? — akkor már a mennybéliek sem tudtak arról számot adni. Mondani sem kell, hogy ezzel — istentelen patáliával lezárva — vége lett az öreg egyházi tisztségének. De azután elcsitult az ügy, s most ,,szélcsend” honol ná­luk. Olyan ritkán derűs, többnyire borongás, félbe­hajtó napoktól morzsolt, ese­ménytelen életi i3 — sibé — „Szia küldi, izíanek ..itk. Minden elismerésem azé a nótáseszű feltalálóé, akitől a „Szív küldi vközkedvelt rádiószám ered. Gondoljuk csak el, milyen remek dolog az éter hullámain Toscanini­­vei é.s Saljapinnal adatni sze­renádot Jucikának, vagy La­katos Sándorral huzatai a fü­lébe a „Csak egy kislány...”-U Jucika nyilván örül Józsi há­zassági ajánlatának, amely­nek vágya és hangja túljut az ország határain is. A szolnoki Damjamich-rrU dióban például majdnem min­den este hallhatjuk a „Szív küldi.. " műsorban az „Édes­anyám, te jó aszony...” kez­detű kis dalt. Arról nem is be­szélve, hogy az énekesnő, aki ezt a dalt énekli, „te jó asz­­szony” helyett „de jó asz­­szony”-t énekel. A nagyobb baj azonban az, hogy nemcsak az édesanyáknak szól ez a dal, hanem édesapáknak, só­goroknak, nejeknek és me­nyeknek. szóval minden ne­mű családtagnak. Mit szólna például a fent említett Ju­cika. ha Józsi ezzel a dallal vallana szerelmet? Szerintem elpirulna és kil<apcsolná a rádiót. Megmondom őszintén, legszívesebben én is ezt ten­ném, valahányszor a szív kül­di unos-untalanra csépelt le­mezeiről a szirupos, érzelgős dalocskák szállnak az éterbe. Molnár Miklós Hó-úá taito-zzóH a crfSfM fKU-asztítátus? CSÉPA KÖZSÉG országos, sőt még megyei viszonylat­ban sem tartozik a nagyobb helységek közé, mégis, nem­régen országos hírnevet szerzett magának. Szegeden, az országos dalosversenyen, a csépai parasztkórus egysé­gével, művészetével kivívta a szakemberek elismerését, a szegediek szenetetét. De men­jünk sorjában, hogyan is alakult meg ez a nagyszerű kórus. Különösebb múlttal nem rendelkezik az együttes. — 1938-ban, egy alkalomra, az akkori kántor összehozott egy 30 tagú dalárdát. A nyilvá­nos szereplés után azonban ez a dalárda feloszlott, meg­szűnt. A tagok szétszéledtek, mert nem volt senki, aki foglalkozott volna velük. — Csak jóval a felszabadulás után, 1953-ban éledt fel újra a dalosok szíve. Egy idősebb paraszt bácsi vetette fel a kórus megszervezésé­nek gondolatát. Első alka- 1 ómmal összejöttek vagy armincan és minden külö­nösebb cél nélkül, csak a íaját szórakoztatásukra éne­­elgettek, a nemsokkal előt­tié Csépára került tanító, Ha­lász László vezetésével. Las­san megszokták egymást, él­vezettel énekelgettek és így. az idők folyamán kialakult az együttesi, a csépai paraszt­­kórus. Első hivatalos verse­nyük 1954-ben volt. Akkor neveztek be a járási kultúr­­versemyre, Kunsaentm ártan­ban. Helyezést ugyan nem értlök él, de sikerül volt és ez kedvet adott a további munkához. Ugyancsak a já­rási kultúrversenyen, 1956- ban már a 2-ik helyet sze­rezték meg, közben nagy si­kert aratva, részt vettek az egri dalosversenyen és Sze­geden is bemutatkoztak. — Mindkét helyen osztatlan el­ismerést arattak, amelyet oklevelek és serlegek is bi­zonyítanak. Az ellenforradalom szeren­csére nem okozott komo­lyabb károkat az együttes életében. Nem sokkal utána már isimét dolgoztak és 1957 elején pl. Szegedre utaztak, kerékpáron és hajón, az or­szágos dalosversenyre. Talán ekkor aratták legnagyobb si­kerüket. kiemelkedtek az erős mezőnyből A verseny után jöttek a nyári munkák, a tagok szabadideje a mind málisra csökkent, törés kö­vetkezett be a kórus életé­ben. Sokáig azt hittük, hogt csak ez a hiba és az őszi idő közeledtével ismét hallha­­íunk róluk, Sajnos, nem így történt. A csépai parasztkó­rus — legalább is egy időre elveszett a nyilvánosság szá­mára —, mert még a mai napig 6em oldódott meg a hovatartozása. Az ellenforradalom előtt Halász László karnagy veze­tésével, a kulturház keretén bedül működött. Az ellenfor­radalom után, bár sok prob­lémával küszködve, — nem volt költségvetésük, egységes ruházatuk — elszakadva minden társadalmi szervtől, önálló kórusként működtek, amely most megbosszulta magát. A község vezetői, a községi tanács, az MSZMP községi Végrehajtó Bizott­sága a KISZ-szel karöltve megpróbálta rendezni a kó­rus hónapok óta vajúdó ügyét, de mindmáig sikerte­lenül. De nézzük meg hogy mit is mondanak erről az ületékesek? A KÖZSÉGI TANÁCS el­nöke, aki egyben MSZMP VB tag is, a felelősséget a kórus jelenlegi vezetőjére hárítja. Véleménye szerint a KISZ-szel való egyesülés leg főbb akadálya Halász László ellenkezése. Halász László magatartása személyi ellen 'étből fakad, ami nem he­lyeselhető. A község vezetői­nek jeleni?g is az az elkép­zelése, hogy az együttes egye­süljön a KISZ-sziel, az ifjú­sági szervezet kulturház ke­retén belül működő egyéb csoportjaival, színjátszókkal és népi táncosokkal. Véle­ményük szerint, továbbra is Halász László lenne a kórus vezetője, aki igen igényes és jó szakember, a keze alatt érte el az együttes eddigi szép és figyelemreméltó eredményeit. Mi a KISZ álláspontja? Azonos a község vezetőinek véleményével. Szénászki Ju­lia, községi KISZ titkár is úgy nyilatkozott, hogy feltét­lenül egyesíteni kell a kó­rust és a már működő szak­csoportokat, hogy így kiala­kuljon egy egységes kultúr­áiét. Szénászki Juila még azt is elárulta, hogy ellentét van a KlSZ-tagok és a kórus tagjai között, ami abbéi eredt, hogy Halász László nem akarja az egyesülést, így a KISZ tagok vissza­vonultak. És mi a véleménye a kó­rus vezetőinek, Halász Lász­lónak? A személyi ellentéteket fa­lán ő tudja leginkább elmon­dani. Az ellenforradalmi idő­szak után, míg ő vodt a kul *urotthon vezetője, a fiata 'ok blzonvos tekintetben ön­állósították magukat. Tánc­mulatságokat rendeztek, a kultúrotthon igazgató tudta nélkül és a bevétellel nem számoltak el. Miután Ha­lász Lu-zló ennek rendezésére kérte őket, a fiatalok és ez el­képzelhető, a már ére' t embert niem éppen megfelelő sza­vakkal utasították vissza. — A személyi ellentét innen ered. Amint látjuk, elég régi dolog, tehát ideje volna ezt a sérelmet félretenni. A kó­rusnak jelenleg nincsen gaz­dája, Halász László megpró­­báit keresni. Kapcsolatot ke­resett a járási kulturházzal De ez nem volt jó ötlet, így most a helybeli földműves­­szövetkezefctel tárgyal, amely szinte anyagilag is jobban tudná támogatni a kórust így a mintegy 60—70 főt számláló együttes továbbra is életerősen működne és Csépán maradhatna. JELEN PILLANATBAN még mindig nincsen eldönt­ve, hogy hová tartozzon a csépai parasztkórus. — Egy olyan kórus, amely művé­szetével nemcsak megyei hanem országos élvonalban 'ehetne, nem dolgozik azért mert senki sem tudja el­dönteni, mi legyen vele cenki sem tudja a fennálló nézeteltéréseket elsimítani Csépa kis község, rmnteg1 3000 lakosú. Itt úgy kei’ á1ni az emvéreknek, mint eg1 nagy család, amely jóban rosszban segíti, megérti egy mást. Most azon vitáznak hova tartozzon a kórus? — A megoldás egyszerűnek látszik, Bár a kórus ereje az idő­sebbekben rejlik, de feltét­lenül szükség van a fiata­lokra, akik a későbbiek fo­lyamán tovább ápolják, gya­rapítják azokat az eredmé­nyeket, amelyeket a kórus a mai napig elért. A kórus élete nem választható él a KISZ-től, különösen akkor nem, ha a KISZ-nek is dol­gozik egy-két szakosztálya, mint már előbb említettük, a színjátszók és a népi tánc­­csoport; Ezeket egyesíteni tehetne, hogy ■ egyik a má­sikat előnyösen kiegészítse s a rendezvényeket is együt­tesen készíthessék elő. A község vezetőinek az a fel­adata, hogy a még meelévő egyenetlenségeket, vitákat közös nevezőre hozzák, dol­gozzon együtt megértéssel a KISZ, a Szövetkezét, legyen egy községi kulturcsoport, amelynek egyik kiemelkedő része lesz Halász László ve­zetékével a csépai, országos nevű parasztkórus. Remél­­iiik. hogy erre minél hama­rább sor kerül és rernecak rísépán. vagy közvetlen kör­nyezetében, hanem másutt a -negyében és Szolnokon is apsol hatunk egy jól ki­­'gvensúlvozott, a népi kul­túrát magas színvonalon ápoló együttesnek. Himer Zoltán 3 igen gyakori vendég , 3 ■* vállalatnál. A hatva: j esztendő terhétől meg-meg 3 torpanva, apró madárszemei j vei előbb óvatosan körülpis j lógva hetenként — néh 3 még sűrűbben — megjeleni, 3 a magas deszkakerítés mel 3'lett, féltő, takaró mozdulat 3 tál simítva újságpapírba rej 3 tett csomagját. 3 Ilyenkor összemosolyogna, 3 az asszonyok: „megjött a 3 öreg“. Mert csak így hívjál 3 öregnek szólítja még az v 3 aki nála csak egynéhány hó 3 nappal későbben rágódott a 3 életet adó anyai bimbókor, 3 De ez cseppet sem zavarjc 3 Számára csak egy a fontos 3 gyorsan, minél hamaráb 3 megkötni az üzletet, nehog 3 valaki meglássa, s hírül vi «gye feleségének. Mert akko 3 lenne aztán haddelhadd. Ta 3 Ián még az utcán is képe flenne nekimenni, úgy, ahog, 3 otthon szokta. 3 Bivalyerő rejlik ebben a, asszonyban. Az idő csat eredetileg is vitatható szép ségét tüntette el, de göm bölyded, száraz pattanások kai borított karja izmaivá nem bírt megbirkózni. Mit i 2 árthatna egy cingár, késpen 3 ge-gerincű ember egy ilyei 3 mázsás asszonynak, Ha ne 3 kidül, teste súlyának sen J tud ellenállni, nemhogy < J plusszként jelentkező erő 3 jie fc. • 3 Egyszóval jó lesz vigyázni Sok, nagyon sok múlik a: óvatosságon. Nem is annyin a nyilvános botrány fájna a; öregnek, mert azt már lassar megszokja, hanem a biztot és ráadásul egyedüli pénz forrás eldugulása dönteni vigasztalan melankóliába. — Feleségében ugyanis kincs­­táros-zseni veszett el. • Ügi vigyáz háztájának mindet apró zeg-zugára, mint más közönséges halandó a szemű világára. t Valóságos haditerveket kel kieszelni az öregnek, árgu; szemfhel'figyelni miiiden kí­nálkozó alkalmat, hogy egy­­egy szappant, kolbászvéget szalonnadarabot vagy a föld: javak más mozgatható da­rabjár elcsenhesse. Ha aztán rájönne az asz­­szony a „dugeszben” kötött üzletekre, örökre befelleg­­zene minden lehetőségnek, Az igazat megvallva, az öreg sem szívesen csinálja ezt. Sosem nyúlt a máséhoz, s önmaga előtt is restelli, hogy most a sajátját lopja. Dehát felesége szedi fel a nyugdí­jat, s ő nem lát abból egy huncut krajcárt sem. Mér­vedig valamivel agyon kell ütni a napot. Kártyázó cim­borái után aztán addig-addig sóvárog, míg megint köny­­nyebb lesz a kamra polca... Egyszer megszakította a hosszú évek egyhangúságát.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom