Tiszavidék, 1957. november (11. évfolyam, 257-282. szám)
1957-11-21 / 274. szám
Y.ILAG PROLETÁRJAI EGYESOUETEK! A SZOLNOK MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES A MEGYEI TANACS LAPJA II. évfolyam, 274. szám. ARA ín «»ér 1957. november 21., csütörtök ma: 59 IDE 4* arab népek m űdig 8z*m:lha1nah a ^sor?<*#-! unió baraisagara — fo»adas Moszkvában as egyiptomi nemzetvede^mí miniszter tiszteletére AZ ELSŐ HELYEN KÉT ISTEN KÉK...“ (Ttttära élet * A fala«! : KISZ szeír ze(ek feladatai Moszkva (MTI). A Szovjetunió kormánya kedden este a nagy Kreml-palotában fogadást adott Abdel Hakim Amer tábornok, egyiptomi nemzetvédelmi miminiszter tiszteletéire, aki mintegy két hete tartózkodik a Szovjetunióban. A fogadáson szovjet részről megjelent Bulganyin, Hruscsov, Mikojan. Pervuhin, továbbá a Szovjetunió minisztertanácsának több tagja és vezető katonai személyiségek. Teljes számban résztvettek a fogadáson az egyiptomi Katonai küldöttség tagjai. A rendkívül meleg hangulatú baráti fogadáson N. A. Bulganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke pohárköszöntőt mondott. Utalt arra hogy az imperialisták a múltévi egyiptomi vereség után sem hagynak fel közel- és középkeleti atnamunkájukk ' arra törekszenek, hogy a világ e részén kiélezzék a helyzetet. Ebben a bonyolult helyzetben az arab népek biztosan számíthatnak arra, hogy a Szovjetunió és a többi szocialista ország igaz, önzetlen barátjuk — hangsúlyozta a többi között, majd elmondotta, hogy a Szovjetunió és Egyiptom barátsága a békés egymás mellett élés és a kölcsönös együttműködés elvei alapján fejlődik. Abdel Hakim Amer tábornok válas'.beszédében hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió megérti és értékeli az arab népek köztük Egyiptom népének harcát, függetlenségéért, a szabadságért. ..A Szovjetunió megérti, hogy az arab nacionalizmus nem valamilyen arab birodalom megteremtésére irányuló törekvés, hanem az arab népek szabadságának és függetlenségének kivívását és megvédését célozza” — mondotta beszédében, maid kiemelte, hogy a Szovjetunió és Egyiptom kapcsolatai újtípusú kapcsolatok Nem pusztán egy nagvhatalon és egy kis ország viszonyát jelentik, hanem az egyenjogúságon és a kölcsönös együttműködési szándékon alapulnak Ha ilyen keres búzát veinek, jövőre aligha lesz kenyérgabona-osztás a tiszaién) ői tsz-ekben Az őszi betakarítás helyze U általában kedvező. A cu korrépa-szedés a tsz-ekber ényeaében befejeződő** mindössze 200 holdon van p ■ukorréoa földben valamin a takarmánvréna néhány szí 7-i’lkn. Az aprómagvak csér lése gvakorl«*flag befejezett nek tekinthető. A kukoricatörés megyei vi bizonylatban 9S, 5 százalékos, mintegy 6—700 hold termése vár még törésre. Sokkal ked vezc .1 énebb a kukoricaszár betakarítás. Különösen a kun hegyesi járás egyes községei ben van sok kukoricaszár kint a szántóföldeken Ez sú tvos hiba. mert a szárbetaka rítás elhúzódása az őszi mé’*-. izántást is késlelteti Kerde résén óéi ’’T — ahol megye' viszonvlatban a lehető les rosszabb a kukoricaszár-be *akarí*ás helvzete — nem ic nagyon isvekezrek a terme tők a szárváeással és a hordással. Szó sincs arról, hocaz előző évekhez hasonV erőszakos módszerekké"-szorítsák a termelőké’ bizonyos mezőgazdasági munkák elvégzésére, de am‘ köte ’esség, ami gazdas.á«ile.zük-épszerű, azt — ha törik ha szakad — e! kell vézezn' Elsősorban a termelőknélszármazik kámk abkól, ha - •*etak*>rítás e’maradá-a mia*’ az őszi rnébrszántás nem v esek részben történ’' ne» és tavasszal ke’1 azt pé nini. A tasnuc* n<tett kalászos, vagv kapásnö•’ény pedig sohasem hoz -’van termést m!n‘ha ősszr' •v\e<*fa"e1ő ta!aie1őVószítér -snott volna. F7* nvilvánva őan jól tudták Kendénkén • ttí»-7o*őí. de mégsen ívják főt Ve”” rnőnfáVben ' Acl f > V Cxj ő te*-“'Ők f'-nrplmét. Hason’o a helvzet egves já -ácrk és vérr>«oV teriilet^H ; kém vére« hona vetéssel. Iea’’ hog.y ebben az esztendőbenincs kötelező vetésterv-e]ő frás Szolnok mezve s-nnbar —- £><5 £>7c/yc-r-n-T-vo nj ’NTo rf\rVtirí cqrf — mindV oz o~szán tpo*őbb gabonatermő vid°>r volt. A má' iol tehát ? pr*rrt^T-r*C’7n7»'í>+V’P^öfí A<* (acsvE*'*' ‘Tíí.7da,e5PcrnV'^>qp 1^h° mAcrvan a tormp'I^^e. A k.u^c^orbe Vörös Ok+óher Tsz 5cszt.p,n,Pp+p’ppV mí‘pdö<^7e 21" százalékára tervezett kenyérgabonavetést. A kunhegyes’ Vörös Október Tsz-ben is •supán 350 hold búzát tervez -ek, s ez azt jelentette: ha. az lőirányzott termésátlagoké alamilyev oknál fogva net> ’rik el, a bvza földadó és 'gyéb köztartozások rendezé •e után annyi kenyérgabonc marad vissza, hogy munka egységenként csupán másfé: kilogramm búzát tudnak kioszani jövőre. A?. Ilyen „bölc előrelátást’ egyáltalán nem szolgálja a tsz-tagság érdé keit. A népgazdaságét sem Hisszük hogy a kunhegyes Vörös Október Tsz vezetősége változtat téves álláspontján Az meg egyenesen lehete’ 'en állapot, ami a t’szatenyő termelőszövetkezetekben ’ennáll. Az itteni szövetkeze tek ugyanis a szántóterület nek csupán 22—23 százaléké "a terveztek kenvé-gat-ona vetést. A termelőszövetkezetek önállósága nem ie enti azt. hogv azok a nép gazdaság érdekeit semmibe véve gazdálkodjanak. Nem hatalmi szóval, hanem rrteg;yőzéssel, a közös érdekek figyelembevételével kell jobb >eláfásra bírni azokat a szövetkezeteket, amelyek rosszu’ erveznek. Az előző évekhez kénes* neenövekedett a műtrágva- Vhasználás. örvendetes jepjéé. hogy az egyéni gazdák s felismerték a műtrágvácá* ielen tőségét. Annál sainála-sabb hogy egyes termelőszövetkezetekben — az előző évekhez kénest — aránylag *sak kis mértékben emelik s ’elhasznált műtrágvamenr.vi éget Sőt egves helyeken a ’-'űtrágyamp«rendé,é=t is deazamondiák. állítólag ön’-öl*ségcsöVkerltési takaró kossáei célzattal. Persze, az 1VPT) j-flVbPQVrkCcíiJ 1^*r»írfvrtvá ben pazaHás. A nem fölösleges b«r>om a terme’ést közve1'*'-" -"ősegftő benibázá-rok min i*g meghozták a magok gvíl rö’csét és az ezek-kel való ta ’"-rékos Vo-a ásr aV nagyobb a kára. mint a haszna. Megfej Tanács VP Mezőgazdasági Osztály A Tisza cipőgyár} Bodócs Imréné KISZ-brigádja, akik a munka versenyben az export ifjúsági brigádok között az első helyet harcolták ki. minőségi, mennyiségi és gazdaságos munkájukkal. Az első sorban, balról a második Bodócs Imréné. Némel származású amerikai katonai szakér ő e szólásai London (MTI) Shefton Delmer írja a Daily Expressben: A legbefolyásosabb wash ingtoni stratégiai szakértő, a német származású Hermanr Kissinger az amerikai hadügyminisztérium fegyverérté kelés! csoportjának tanácsadója, Dulles politikájává' részben ellenkező é-telembe” kijelentette: „A súlyos megtorlások politikája, mint a Szovjetunióval szemben al halmozható egyetlen elretten *ő eszköz ma már sokkal in kábo elavult, mint valaha Mivel a Szovjetunió a legsú lyosabb visszavágásokra képes, az Egyesült Á’lemok bár m’lyen el^énzelhető korma nyc annyira vonakodnék sú-Svéd é«* c«eh hócdzmák érkeznek Svédországból és Cseh z'ovákiáhól 70 ezer pár gyér mek és női hócipőt, illetve hócsizmát vásárolunk. A mintadarabok már megérxez tek és a szakemberek véle ménye szerint az áru igen ízléses és jóminőségű. Küiö nősen szépek a piros, a fehér és más élénkszínű gumiláb belik. A szállítmány első rétze már karácsonyra az iizle tekbe kerül, a többi pedig a ,övő év első hónapjaiban érkezik Bőségre azonban nem ehet számítani, a jelenlegi nagy hiányt csak enyhíteni tudják. Tumm«'«mrmT«mf«rtftff«fmm(mumTTmTtuftmmtnutmTTTTTr A jó bérezési forma anyagilag: is ösztönöz ... — beihanytah az órabérrel a Jászberényi Vasipari Vállalatnál — ALIG HÁROM HÓNAP alatt a Jászberényi Vasipar j Vállalatnál a bérezés lassar j már harmadszor változik. — j Pedig az üzem gazdasági te j vékenysége nem mondhatr j -ncc-nak. A harmadik negyedév-' ‘ vereséggel zárta. A terve nettnél 4.6 százalékkal vol magasabb az eredmény. — Ezen belül az anyagráfordí ásnál 2.4 százalékot, az ősz■zes termelési költségnél pe iig 3.5 százalékot takarítot*ak meg. A negyedévi bérhányac alakulása is jó, mart arány ban ál 1 a termelés alakulá sával és 2.1 százalékos bér alapmegtakarítást értek eL Októberben a munkák olyar anyagigényesek voltak, hogy a hóvégi eredményben 4,í százalékos anyagtúllépést hoz ak. Ilyen volt a Fémnyo nőnak készített üvegfal, vág-. a Gyógyszerei!átó Vállalatnál készült vízvezeték. Azonbar a termelési ráfordításnál már 3.3 százalékos megtakarítás jelentkezik, mert a bérigény 'sokként, s ebből lett az 5.4 százalékos béralapmegtaka •ítás is. Az ellenforradalom után az gész vállalat órabérben dolgozott, ez a bérezési forma zonban csak oiyan dolgo■óknak volt jó, akik nem szerettek dolgozni vagy képességük alacsonyabb volt a itiágnál. Persze, a becsülees jó munkás nem néztt ó szemmel, hogv neki kel1 dolgoznia mások hanyagsága, 'őtlenségc miatt. Erőser érezhető volt az egyenlősdi. de csak a fizető asztalnál. Volt olyan is, aki úgy gondolkozott: „az idő telik és ez a lényeg, mert ezután kapom n fizetést.“ A VÁLLALAT szempontéból sem volt jó az órabér, mert bizony dolgozói nem 'oltak anyagilag érdekeltté éve a termelésben. Ezért .-sokként a megengedett alá az intenzitás. Nem volt gördülékeny a munka, noszogatni kellett az embereket, hogy a vállalat rá pe fizessen és tudja a bért folyósítani. A vezetésre nagy feladat hárult. Október elsejével rendezték az átlagórabért és áttértek a degresszív bérezésire. Itt is felmerült sokak élőt1 az a kérdés, hogy mennyiben egészséges ez a forme Ügy gondolják, ennél a bé -ezésnél sincs meg a hajtóerő és az a kereset, amit a munkások- szeretnének. ÜGY VÉLIK, az egyedül: bérezési forma a teljesítménybérezés, ahol mindenki a megdolgozott termék utár. kapja a fizetését. Ennél^zután ki van zárva, hogy valaki is élősködjön a másik munkáján. Mód van alma is. hogy a dolgozó, ha igyekszik és többet termel, megfelelő minőségben, többet is keresajni Ilyen bérezésnél jól iár a munkás, a vállalat, de az ailam is. Természetesen ugj ’átják. hogy a teljesítménybérezést az üzemükben ót* lehet bevezetni, ahol arra a mód meg is van, vagyis reá'isan mérhető a teljesítmény Nem volna helyes erőltetm azokon a helyeken, ahol fiktív mérőszámokkal állnak szemben, pl. a karbantartó részlegnél, vagy olyan gyártmányoknál, ahol csak egy da-abot készítenek és nincs kialakult technológiai folyamat. AZ EDDIGI bérezési formák az ellenforradalom óta nem segítették elő a terme'és intenzív növekedését, nem adott lehetőséget a szocialista vetélkedésre, s mivel a dolgozóikat az érdekű, mennyit tudnak keresni, így a munkához is akkor látnak szívvel-lélekkél, ha meg van az értelme. Márpedig úgy vélik, hogy a teljesítménybérezésnél lesz értelme becsülettel megfogni a munka végét. A vállalatnál az előfeltételeik nagyrészt megvannak. — Az anyag rendelkezésükre áll és a folyamatos ellátás is biztosítva van, =s=ftb = Alkatom szüli a íoiva§t Betonjárda — a ha árnan Dshet, hogy furcsán hangzik, de ez valóság. A múlt évben még sárban, vízben kellett kígyalogo.niok a zagyvarékasiaknak a vasútállomásig, ha utazni akartak. — Eléggé kényelmetlen lehetett, mert a községhez három és fél kilométerre van az állomás. De sebaj, — gondolták a tanács vezetői —, építünk három és fél kilométeres betonjárdát. Jelenleg két és fél kilométernél tartanak. Messze benyúlik a határba, mint tengerbe a móló. Egy kilométer hiányzik még. A jövő évben ezt is megépítik. Egyszerre nem tudták elkészíteni, mert más bajok is akadtak. Kellett új járda a községben is. Ez évben háromezer métert építettek. Az óvodát kibővítették egy egész épületezámnyaL Több utcába bevezették a villanyt. — Igaz,, a vezetéket még nem kötötték be, ele ez nem keseríti él a lakosságot. Hálásak a tanács gondoskodásáért. Valószínűleg örömmel veszik tudomásul azt is, hogy a most készülő hároméves távlati tervben még további 10 ezer méter gyalogjárda építése szerepel. Mert falun az a legnagyobb öröm, ha nem kell sárban járni. fc~r, m.—4 Ar év végére elkészül a telev zios íelhők arco ó bum olata A hidegebbre fordult időjárás sem csökkenti a 23. sz Építőipari Vállalat dolgozóinak munkatempóját a televízió Széchenyi-hegyi nagyadó. jának épületén, pedig az építés egyik legnehezebb szakaszához érkeztek. Az ötödik emeleten felüli magasságban a keskeny állványzaton valóságos artistaprodukciónak beillő mutatványt kell végezniük a burkoló kőműveseknek, kőfaragóknak, hogy a nehéz burkoló-köveket a falra illesszék. De eshet eső, fújhat szél, köd nehezítheti a munkát, fennakadás nélkül, folyama‘osan dolgoznak. A munka jól halad és év végére elkészül a televízió épületének burkolata. Tenyészlovabat cserélünk Lengj e. országgal Jelentős valutamegtakarítést tesz lehetővé a lengyel és a magyar államnak a tenyészlócsere. Az első megáliapodás lebonyolítása most van folyamatban: A közelmúltban lengyel bizottság járt nálunk, a napokban pedig magyar küldöttség utazik Lengyelországba a tenyészlovak kiválogatására. A lengyelek összesen tizenegy tenyészlovat szemeltek ki a bábolnai, a jászberényi, a mezőhegvesi és más méntelepek■51, főleg arab méneket és kancákat. Cserébe angol telivéreket, leginkább csikókat és kancákat kapunk majd. — (MTI) l.yos megtorlások alkalmazó sótól, hogy a háború vége*, érne és e'óőlne. még mielőtt as Egyesült Államok elhatároz ná a megtorló támadást. A nyugati hatalmaknak készen kell állniok arra. hogy szükség esetén korlátolt kitérje iésű háborúkat vívjanak anéV ül. hogy automatikusan a súlyos megtöri óinkhoz fo ivamodnának. Az Egyesült államoknak sohasem vol* olyan nany szüksége tenne rental: támoszrov*okra, min* most” Amio+ ebből is kiderü' — a- amerikai táma'znontoo itikának továbbra is meg vannak a hívei, legfeljebb „óvatosabb” módszereket AlánlffatTTfllr.
