Tiszavidék, 1957. november (11. évfolyam, 257-282. szám)

1957-11-21 / 274. szám

a falusi KISZ szervezetek feladatai a téli hónapok idején A kommunista nevelés leg­főbb eszköze azonban a kö­­zbs munka. Nagyon vigyázni kell arra. hogy a KISZ szer­vezetek programjában min­den KISZ tag véleménye helyt kapjon. Ha a KISZ szerveze­tek minden tag bevonásával készítik el terveiket, akkor a fiatalok magukénak érzik azt, s szívesen hajtják végre — együttesen. ÉRVÉNYESÍTSÉK a KISZ-szervezetek a KISZ demokra­tizmusát. Ennek érdekében a szervezetek taggyűléseken, összejöveteleken ismertessék tagjaikkal a KISZ tagok jo­gait és kötelességeit. Minden kommunista fiatalnak tisztá­ban kell lenni kötelességei­vel és jogaival egyaránt. A küldöttértekezlet határo­zata értelmében a KISZ-nek élen kell járni a kultúr és sportmunkában. E célkitűzé­sek megvalósítására is nagy lehetőségek a téli napok. Le­hetőleg minden faluban le­gyenek a ICISZ-nek kulturcso­­portjai, táncsoportjai. Jó, ha minden bál. minden ifjúságot érintő rendezvény kezdemé­nyezői a KISZ szervezetek. Ezen túlmenően a bálok, kulturelőadások alkalmából azt a célt is tűzzék ki maguk elé a fiatalok, hogy a téli idő­szakban a KISZ szervezetek teremtsék meg gazdasági alapjukat. Erre ugyan más le­hetőség is kínálkozik még. A kiszisták vállaljanak valami közös munkát, s az érte járó pénzt fordítsák helyiségük be­rendezésére. mint azt a tisza­­tenyőiek is tették. Vagy kö­zösen béreljenek pár hold földet, amit közösen is mun­kálnak meg. s jövedelméből bútorozzák be helyiségüket, mint az Tiszaburán is meg­van. A TÉLI PIHENŐ nagysze­reim felhasználható a falu­si fiatalok szakmai tovább­képzésére. Igaz, csupán Jász­­apátin és Tiszaburán szervez­nek ez évben szakjellegű — „Falusi fiatalok téli iskolája” tanfolyamot, ezenkívül azon­ban minden faluban szervez­zenek a KISZ szervezetek a fiatalok számára Ezüstkalá­szos tanfolyamot, s mezőgaz­dasági témájú előadássoroza­tokat. A tél folyamán alakítsák meg a falusi KISZ szerveze­tek az önkéntes ifjúsági segí­tő brigádokat E brigádok tagjai csak olyan KISZ tagok legyenek, akikre mindenkor lehet szá­mítani. A segítőbrigádok vál­laljanak részt a község, a fa­lu szépítésének egy-egy köz­hasznú munkájában. Segítse­nek idős, tehetetlen emberek háztájának, udvarának rend­­betevésében. Főleg azonban a KISZ helyiség rendbehozása, felszerelése legyen az önkén­tes ifjúsági segítőbrigádok fő gondja. S hogy társadalmi üggyé te­gyük a Kommunista Ifjúsági Szövetség munkájának ügyét, a KISZ szervezetek rendezze­nek találkozókat télidőben a szülőkkel, pedagógusokkal — hívják össze a falu idős kom­munistáit. — E találkozókon, ankétokon kérjék ki vélemé­nyüket a KISZ-ről s kérjék támogatásukat is. MIELŐTT AZONBAN még a tél megjön, egy nagyon fon­tos feladat vár Szolnok megye kommunista fiataljai­ra. Megyénkben 231 ezer fa­csemete elültetése fölött vál­lalt védnökséget a KISZ. A KISZ szervezetek a községi tanáccsal együtt dolgozzák ki a falu fásításának tervét, — dolgozzanak együtt az akció­ban a Népfronttal, a Nőta­­náecsal, s a lakosság minden rétegével, a fásítást azonban a KISZ szervezetek irányít­sák. Jó, ha felosztják egymás között a KISZ tagok a falut, ki melyik terület melyik Ut­ca fásításáért felelős. Elérkezett a munka idő­szaka a KISZ szervezetekben. Az alakulás után a társada­lom minden rétege várakozó­an tekint a Kommunista If jú­sági Szövetségre, városon és falun egyaránt. A falusi KISZ szervezetekre e télen vár a feladat, hogy bebizonyítsák, a KISZ képes elűzni a falusi téli esték egyhangúságát, ké­pes megoldani a falusi fiata­lok nevelését, foglalkoztatá­sát. Borzák Lajos. HÍREK NOVEMBER 21 Csiitürök Olivér A nap kél: 6.56 h-kor. nyugszik: 16.03 h-kor. A Szolnoki Népi EgYÜttes munkája, tevveí Köszöntjük az Olivéreket! — A Szolnoki Szigligeti Színházban vendégszerepei 27-én,. szerdán és 28-án, csü­törtökön délután 3 órakor a Budapesti Gyermekszínház. A társulat legidősebb tagja 10 éves. Előadásra kerül a „Csip­kerózsika” című mesejáték. — A jászapáti és jászberé­nyi járás földművesszövetke­zefeinek árubeszerző és érté­kesítő központja a legutóbbi termelési tanácskozáson ver­senyre hívta ki a törökszent­miklósi és karcagi árubeszer­ző és értékesítő központ dol­gozóit. — Kisfilmet készítenek 3— 4 éves gyermekek nevelési problémáiról, amelyben a ki­csinyek cselekedeteinek lé­lektanával ismerkedhetünk meg. — Tegnap adták át rendel­tetésének a Héki Állami Gaz­daságban épített hidroglobust — az újtipusú víztornyot. — Sikerrel játszották a ti­szakürti fiatalok Moliere Ké­rők” című vigjátékát. A bevé­telből táncruhákat vásároltak — A Ruggyantaárugyár újí­tóinak sikerült különleges gyantából és műgumiból olyan anyagot előállítani, ami sokkal hőállóbb, mint a PVC. Az új műanyagbó1 padlót — csizmát és különféle gépal­katrészeket is gyártanak majd a jövő évben. — Két jószággondozói lakás épül 1958-ban a jászladányi Úttörő Tsz tanyaközpontjá­ban. — Mosógépet vásárolt a Jászberényi Gépállomás — a munkásszállás ágyneműinek tisztántartására. — A belügyminiszter ren­deletet adott ki a tűzrendé­szetről. amelyet a Magyar Közlöny november 19-i szá­ma teljes terjedelmében kö­zöl. A rendelet első része a tüzrendészeti hatósági szerve­zetekről. s azok eljárásairól szól. Á második rész ismer­teti a megelőző tűzrendészet általános szabályait, a harma- J talma, amit a Kunszentmár­­dik rész pedig a megelőző I töni Járási Tüzrendészeti Ki­­tűzrendészet különös szabá- rendeltség a megyeihez to­­lyaival foglalkozik. I vábbított. S a megyei, talán Az Októberi SzocialisU Forradalom 40. évfordulóéi alkalmából a szolnoki Nép Együttes énekkara és a Fű tőház táncegyüttese hétszer­hétszer szerepelt az ünnepi héten. Legnagyobb sikere a két együttes közös műsorai­nak volt, ezek közül is a két szolnoki repülőtéri előadás­nak, amelyet a szovjet kato­náknak adtunk. — Az első előadást követő napon Kóbor Antalt, az együttes művészeti vezetőjét szovjet katonák fogták közre a zeneiskola előtt. Sorban gratuláltak kar­mesterünknek — egyik még meg is csókolta ót és egyre azt hajtogatták: „ocseny, ha­­raső koncert” — s Kóbor An­talnak az elismerés jól esett Ennek az előadásnak voll még érni érdekessége: nem volt velünk tolmács. Csak ak­­kor értettük meg egymást amikor tartott a műsor. A2 előadás előtt és után bizony mulatságos dolgok történtek tolmács hiányában.. A Iónunk erősen érdeklődtek a kato­­ruíktól, hogy hány évesek. Azok pedig úgy értették, hogy mióta vannak Szolno­kon ... (Persze, ez csak a szolidabb félreértések közé tartozott). Valósággal külföl­dön éreztük magunkat, még az előndásvégi szovjet tiszt kriszönő szavaiból sem értet­tünk meg mást. mint szpa­­sziva. Jó lenne, ha ez a „kül­földi“ érzetünk egyszer már igazi valósággá válna. (Köny­­nyebb egy futballcsapatnak átjutni a tű fokán, mint egy kulturcsoportnak Szolnok me­gyéből külföldre kijutni. Régi közmondás, ■— új mondani­valóval). Később megismételtük mű­sorunkat. Ez az előadás már gördülékenyebb volt, csupán a kislétszámú zenekar oko­zott kotnoly gondot. Itt újból találkozhattunk az orosz tán­cosbarátokkal, akikkel a no­vember 3-i ünnepi esten a Járműjavító kulturotthnvá­­ban ismerkedtünk meg. Eb­ben a műsorban igen nagy Sikert aratott a szovjet hely­őrség tánccsoportja. A két együttes szerepelt még az előbb említett helye­ken kívül: Budapesten. Ceg­léden. a színházban, Cukor­gyárban. Járműben, a nőta­nács rendezvényén, az SzTK- ban. Most mindkét együttes Pihenőre vonul, hogy az ének­kar kellőképpen felkészül­hessen a december 8-i buda­­nesti Ka&álit-hán gve rsenyre, ahol egyedüli vidéki kórus­ként szer (nyelünk a hi "tásos kórusok mellett. A tánccso­port pedig december 16-án szerepel Jászberényben, töb­bek között a felújított ..Nyír­ségi szvittel”. Továbbá a tél folyamán szeretnénk bemu­tatni a most készülő új tán­cainkat is. V. Z. Vigyázzunk lobban magukra-hagyoit gyermekeinkre! „.;; A magára hagyott há­rom kisgyerek be volt csuk­va a szobába. Benn volt a macska is, s a gyerekek ész­revették, hogy egeret fogott Bebújtak az ágy alá, ahol a macska volt, s hogy jobban lássanak, gyufát is gyújtottak. Az ágyban lévő szalma tü­zet kapott. A tűzeset miatt egy ágy, egy lepedő, 1 duny­ha, egy párna és egy bőrbe­kecs semmisült meg.. ■” Ez a hivatalos jelentés tar­már a járási osztályon is el­felejtették. lerakták a jelen­tést, hiszen e hónap első he­tében legalább 7 ilyen tüzeset volt. Hét tüzeset, s abból ha­tot magukra hagyott gyere­kek okoztak. Nézzük meg okulásul, mi rejtőzik a számok mögött. —• Nézzük az előbb idézett je­lentés eleven alakjait. Varga Imre Kunszentmárton, Kol­los telepi lakos gyermekeit. Anyjuk mosni ment. A há­rom gyerekre rázárta az aj­tót A nagyobb kislány 6 éves, a kisfiú 5. a kisebb kis­lány másfél. Eleven, szép gyerekek. A lakás hat ember otthona. S ez gyulladt ki. a szülők gondatlansága miatt, mert gyufát hagytak a gye­rekek előtt. A tűzeset „jól” végződött, mert a szomszédok, az úton­­járók, s a község tűzoltói megmentették elsősorban 3 gyerekeket, s a berendezés nagy részét. De végződhetett volna másképp, ahogy már sokszor végződött is az ilyen eset. Úgy. hogy a gyerekek elvesztették lélek.jelenetüket, ijedtükben nem tudtak mit csinálni, s benn égtek a la­kásban. Ne hagyjuk hát a kisgyere­kek által hozzáférhető helyen a tűzgyújtó eszközöket Sőt a nagyobbakra se bízzuk a tűz kezelését. Jámbor Ilonka, ti­­szaszöllősi kislány szülei meg bízására ételt melegített kis­testvéreinek. amikor maguk maradtak. A tűzhely hamulát a szalmakazal tövébe szórta, s a kazal kigyulladt, leégett. Jelentős anyagi kár keletke­zett. De az anvaei károk mellett sokkal nehezebb kiheverni azt az ijedelmet, lelki meg­rázkódtatást. amit az ilyen eset hagv főleg a gyerekek­ben. Övjjik hát otthonunkat, gyerekeinket az ilyen balese­tektől. — bo. — 0 Magvar—Szovie* Barit! társaság Menyei Elnöksé­génél tcszönsie A Magyar Szovjet Baráti fársaság köszönetét fejezi ki ízért a közreműködésért, — amelyet megyénk dolgozói a X'agv Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulóia Ilkáiméból rendezett ünnep­ségek sikere érdekében kifej­lettek. Kérjük, hogv a jövőben is ámoeassák a Magvar Szovjet baráti Társasáé munkáiét. A Magyar Szovjet Baráti Társaság Megyei Elnöksége AZT SZOKTA MONDANI a falusi ember a nyári, sok­szor 12—14 órás munkanapok fáradtságára: — Majd kipihenjük a té­len. S valójában, a faluban a nyugalom, a pihenés, a ta­vaszi készülődés hónapjai a téli időszak. Sőt nem egy he­lyen úgyis emlegetik a téli napokat, mint „unalmas téli esték“. Hogy a „hosszú, unalmas téli-estéket” örökre száműz­zük, ebben nagy szerep jut a falusi KISZ szervezetekre. A téli hónapok — különösen falun — a legalkalmasabbak arra, hogy a KISZ szerveze­tek kialakítsák belső életü­ket. Az országos küldöttérte­kezlet előtti két hónapot úgy tekintjük, mint a Kommu­nista Ifjúsági Szövetség ala­kulásának napjait. Ebben az időszakban inkább a szerve­zéssel voltak elfoglalva a kommunista fiatalok, s nem­igen jutott idejűik a szerve­zeti munka megvalósítására. A továbbiakban a szervezet építése nem kerül le ugyan a napirendről, de annak két előfeltétele van. Elsősorban 3 fiatalok politikai meggyőző­dése. másodszor pedig a KISZ szervezet tevékenységének vonzása. A téli hónapokban minden faluban, iskolában, üzemben létre kell hozni a KISZ ajapszervezetet (országosan 1500 községben. Szolnok me­gyében 5 faluban nincs méa KISZ szervezet), de nem célja a KISZ-nek. hogy min­den fiatalt felvegyen tagjai közé. Az országos küldöttértekez­let határozata kimondja’ együtt az egész magyar ifjú­sággal — a huligánokat, az eKen.forradalmároVot kivéve — ám ez nem jelenti azt hogy minden fiatalt fel is vehetünk a KISZ szervezet tagjai közé. Együtt akarunk halaént a magyar fiát alól tömegével, de a KISZ tagok legyenek fejlettebbek, példa­mutatóbbak, munkaszeretőb­­bak a kfvü1*1'óknál, a ez a minőségi különbség legyen elsősorban a KISZ tagság agitációja. Nem lehetünk elégedettek a jelenlegi. — különösen a falusi, — taglétszámmal, még sem tűzzük ki az öncélú szervezést, hogy válogatás nélkül mindenki KISZ tag lehessen. A Kommunista If­júsági Szövetség a magyar ifjúság egyetlen tömegszer­vezete. de kommunista tö­megszervezet, s ezt nem le­het figyelmen kívül hagyni a téli szervezeténftésnél sem A TÉLI IDŐSZAKBAN dolgozzák fel a KISZ alap­szervei a küldöttértekezlet határozatát, mégpedig fordí­tott sorrendben. Fordított sor­rendben azért, mert most el­sőnek az alapszervezetek ké­szítik el féléves munkatervü­ket. programjukat, ehhez iga­zodik a járás, a járáshoz a me­gyei KISZ bizottságok fél­éves munkatervei. ilyenformán november és december hónapban tartsa­nak taggyűléseket az alap­szervezetek. e taggyűléseken a határozatot ismertessék meg a KISZ tagokkal. A határoza­tot ismertető taggyűléseket kössék össze időszerű belpoli­tikai kérdések tisztázásával is. amelyek érdeklik ifjúsá­gunkat. Miután a KISZ tagság meg­ismerte a határozatot, utána a kívülálló fiataloknak is tartsanak arról előadásokat, az ifjúság, sőt a társadalom széles rétege ismerje meg. ki sérje figyelemmel, mit akar­nak. mit tesznek a kiszisták. A KISZ szervezetekben — különösen falun — eddig kielégítő marxista-leninista propaganda, politikai agitáció még nem volt. A KISZ pedig forradalmi, politikai szerve­zet, a kommunista nevelő­munka hatja át egész tévé kenvségét A párt utánpótlá sát a KISZ-nek kell kinevel nie. Ezért fordítsanak nagt gondot a KISZ szervezetek, a; ifjúsági vezetők a politikai >s kólákra, az Ifjúsági Akadé miákra. a Kérdezz felelek dél utánokra. s a többi oktatás formára. 1 i Czer év harcai az albán szabadságért „A SZABADSÁG bölcső­jét ringató” rengeteg erdők­ről, a „puskapor szagú he­gyekről” énekeltek már a leg­régibb keletű albán népballa­dák és Hősi énekek is És va­lóban, bárhol is üssük fel e kis ország történelmét, min­dig idegen hódítók fenyeget­ték az albán nép szabadságát. A görög krónikások előszói a XI. század első felében tesz­nek említést a szabadságukat emberfeletti bátorsággal vé­delmező „arvanitákról”. Ele­gendő azonban a Balkán fél­­sziget.népeinek viharos törté­nelmére gondolnunk, hogy képet alkothassunk azokról a lankadatlan harcokról, ame­lyeket az albán népnek a gö­rög és a római, a bolgár és a szerb hódítók ellen kellett vívnia, hogy megvédelmezze nemzeti létét, anyanyelvét és szokásait. Hazáján keresztül­vezet a történelem egyik fon­tos országútja. amelyen közel ezer éven át fegyvercsörgés és prédára éhes katonák me­netelése verte fel a békés csendet, akár Keletről Nyu­gatra, akár Nyugatról Kelet­re igyekeztek a hódítók. Harcok közepette született az albán nép, harcok edzet­ték meg fiait, ezeket a ke­mény, puritán becsületes he­gyi lakókat, akik a legszen­tebbnek mindenkor szülőföld­jük szabadságát tekintették Az albán népnek viszonyla­gos szabadságát és független­ségét először a XII. és a XIII században sikerült kivívnia amikor néhány kisebb albán hercegség és többe- kevésbé autonóm városállam létezett Ez a szabadság és független ség azonban nem volt hosszú­életű. A törökök már a XI'' század végén betörtek az al­bánlakta területre és a XV. század első felében úgyszól­ván az egész országot elfog­lalták. Egymást érték az al­bán felkelések, mig 1444-ben Kasztriota György (Szkender bég), Hunyadi János kortársa állt az albán hadak élére és diadalról diadalra vezette se­regeit. A krujai várfalak alatt két hatalmas török sereg szén vedett megsemmisítő veresé­get és csaknem 25 éven át fennen lobogott az albán sza­badság zászlaja. SZKENDER BÉG 1468-BAN bekövetkezett, halála után Al­bánia ismét a törökök marta­lékává vált és kezdetét vette a csaknem ötszáz évig tartó török hódoltság. Nyomasztó, gyászos időszak volt ez, év­századokra visszavetette Al­bánia gazdasági és kulturális fejlődését. A nép sohasem hó­dolt be a törököknek Földes­urai százszor is elárulhatták, a nép véresebbnél-véresebb felkelésekkel igyekezett leráz­ni a török rabigát. A XIX. század derekán kezdte bontogatni szárnyait az úgynevezett Űjjászületés­­-mozgalom. amelynek élén né­hány felvilágosult albán ér­telmiségi állt. Utópisztikus volt ez a mozgalom, mért az albán nép „polgárosodáséval”, az általános műveltség fej­lesztésével akarta elérni az ország szabadságát és függet­lenségét. Szarni és Nairn Fra­­serb^Kosztandin Krisz'toförid­­hi es később Andori-Zako Csajupi mégis halhatatlan ér­demeket szerzett mert meg­teremtette az albán irodalmi nyelvet és az európai történe­lem egyik igen viharos idő­szakában ápolta szította az albán szabadság lángját, 1912 NOVEMBER 28-AN végre bekövetkezett az a nagy nap, amelyért az albán nép évszázadokon át tengernyi vért és könnyet ontott. Kiki­áltották az ország független­ségét. Az albán nép azonban cseberből-vederbe került, mert a törököknél még mohóbb hó­dítók, az imperialista nagyha­talmak vetettek szemet az or­szágra. Először Wied porosz herceget tették meg Albánia uralkodójává, majd az első világháború zűrzavaros évei után az olasz imperialisták Ahmet Zogolli földbirtokost segítették hatalomra, aki 1928- ban I. Zogu néven királlyá koronáztatta magát. Zagu népelnyomó rendsze­rében tovább súlyosbodott a dolgozó tömegek nyomora. Zogu kiárusította és elárulta országát az olasz fasisztáknak, akik 1939. április 7-én elözön­­lötték a védtelen Albániát A nép legjobbjai fegyverrel fogadták a rablóhódítókat, de a túlerővel szemben alulma­radtak.- v 1941. NOVEMBER 8-A sors­döntő fordulatot hozott az al­bán nép történelmében: az or­szág illegálisan tevékenykedő és elszigetelt kommunista cso­portjai megalakították az Al­bán Kommunista Pártot. A Párt első ténykedéseként ki­áltványt adott ki. amelyben fegyverbe szólított minden becsületes albán hazafit a sza­badság és a fügetlenség kiví­vásáért. Már a következő év­ben megalakultak a2 első par­­t.izáncsapatok és hamarosan felrobbantott raktárak, égő gépkocsioszlopok ielezték. hogv egyre többen és többen, követik a párt hivó szavát. Amikor 1943-ban a fasiszta Olaszország kapitulált a? ola­szokat felváltó nemet alakula­tok már 70 000-es létszámú 1 harcedzett albán hadsereggé találták szemközt magukal Hiábavaló volt minden terror ■ koncentrációs tábor, mészár lás, sőt még a két nagy néme ; offenzíva sem tudta megtörn az albán nép öntudatos, el szánt harcát. 1944. novembe I7-én felszabadult Tirana : majd november 29-én az or . szag egész területe. Több min ' 28 000 hősi halott, rengetei sebesült és töméntelen anya gi kár árán megszületett a: ; albán szabadság. Az albán nép nemzeti fel szabadító háborújával együt azonban végbement a nép forradalom is. Még 1945-bei demokratikus választásoka tartottak, s a Nemzetgyűlé: 1946. január 11-én kikiáltott; a népköztársaságot, majt márciusban jóváhagyta a: Albán Néoköztársaság alkot mányát. Demokratikus föld­reform. a bánvászat. az ipar a közlekedés és a bankok ál lamosítása. maid a tervgazdái kodás megindítása ielzí az al­bán nép anyagi és kulturáli: felemelkedésének úti At. MA AZ ALB.iN NÉP a; ötéves tervek útján haladva öntudatosan építi a szocializ­must. Pártjának vezetésevei felszámolta a múlt népelnyo­­mó rendszereitől örökölt gaz­dasági és kulturális elmara­dottságot és jövőbe vetett szi­lárd hittel tör előre a boldog jövő felé. Tudta, hogv ma mái nem áll magárahagvatottan. hiszen telles iogú tagja a szo­cialista országok nagy család­iénak. (November 29-én ünnepli az albán nép felszabadulá­sának 13. évfordulóját.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom