Tiszavidék, 1957. november (11. évfolyam, 257-282. szám)

1957-11-15 / 269. szám

I Ha alacsony f Tollhegyen : a vérnyomása................ s,S{ 7laggkúAw, úti emleic Savanyított gyalult káposzta [Tán az éjjel rám vonják a ► Szemfödö gyászleplet? í Savanyításra csakis a fa­gyok beállta előtt, száraz idő­ben szedett káposzta alkal­mas. Esős időben sok vizet szív magába, s a nagy ned­­vességt^rtalmú káposzta ha­marabb romlik. Még a száraz időben szedettet Is szikkasz­tani kell feldolgozás előtt. Né­hány napig tartsuk laza priz­mába rakva, száraz, levegős, hűvös helyen. Előkészítés. Első dolgunk a felső levelek eltávolítása ilyenkor napvilágra kerülhet­nek a képcsztafejek eddig rejtett sérülései is. A nem egészen tiszta, rágott, repedt beteg részeket gondosan hág­juk ki. Ezután a torzsát kissé meglazítjuk, belefúrunk Vé­kony, hegyes pengéjű késsel vagy spirálfúróval. Az egy darabban maradó torzsa* nem járja át eléggé a só. ne­hezebben élik. Szokták a tor­zsát egészen el is távolítani ez azonban nem helyes, mert ftnöm ízanyagai vannak, amelyeket kár kidobni. Az előkészített káposztát meggvaluljuk, ügyelve, hogy a szeletek egyenletes, hosszú czálúaly-legyenek. A legjobb szeletvastagság az 1.5—2 mm Hcrdóbarakás. sózás. A gyalult káposztát fűszerekké! és a sóval rétegezve. egyenle­tesen rakjuk a hordóba, s minden réteget tapos-ássa vagy — kisebb mennyiség esetén — kézzel jól megdö­­gönyözve tömörítsünk össze. Nem mindenki" szokta- fű­­tzerezni a savanyított káposz­tát, de általános gyakorta szerint több-kevesebb fűszer igen ájánlatos használni. Ez -‘eltebbé, kívánatosabbá tesz a káposzta ízét. Fűszer nélkü a készítmény íze üresebb Akárhogyan fűszerezünk i azonban — vagv ha teiieser el is hagyjuk a fűszerezést — sóra mindenesetben szűk ség van. 100 kilogrammunkén 2.7 kilogrammot kell rétegez ve. egyenletesen a káposzta szeletek közé szórni. Gyenge fűszerezéshez szűk 'égés: 1 dkg babérlevél, 10 dkg piros., csöves paprika. í dkg feketebors. 30 dkg tiszti tott, szeletelt sárgarépa. 1 k* szeletelt alma vagy birsalma 1J0 kg káposztához. \ «/olnoki Szigligeti SZÍNHÁZ MŰSORA: nov. 15, péntek este 7 órakor: CSOIÍOS ASSZONY nov. 16. szombat este 7 óra: CSÖKOS ASSZONY nov. 17. vasárnap tlu. 3 óra: CSÖKOS ASSZONY nov. 17. vasárnap este 7 óra CSÓKOS ASSZONY Folttisztítás Foltos kezet cukorpor és ét­olaj híg keverékével kell bedör­zsölni, meleg szappanos vízzel! utána mosni. Másik eljárás. — amely a konyhaszagot is eltűn­ten, a következő: öntsünk egy üvegbe egy rész sósavat és nat rés? vizet. Ha megmostuk ke­zünket. áztassuk benne. pár percnyi áztatás után mosu.sk meg szappanénál és használjunk kéz­krémet. Perzselt foltot a fehérneműből a következő módon vehetjük ki: Oldjunk fel egy liter forró víz­ben 9 gramm klórmeszert, takar­juk le és hagyjuk fél órát állni. Ezután szűrjük le. A megnedve­sített foltot ebbe az oldatba már­tott ronggyal érin4sük meg, de röetön utána egy előkészített tál hideg vízbe tegyük, nehogy a vásznat megtámadja. S Azt mindenki tudja, S az orvos mindenekelőtt 5 nyomást mér. De azt heue­rn sen tudják, hogy a vérnyo-\ Este félbat. Már sötét van : mást rengeteg körülmény j ;*léin már csak ■ befolyásolja es az orvos al- J H/lni |ár a lélek. ■ tál esetleg közölt számokból} Fájdalom mar, — szörnyű fájás —, Ja laikus keveset ért. Mert a2?Mindcn taf>om reszket: ■ aranyszabály, amely szerint J normális vérnyomásunk pon-J tosan annyi, mint éveink % Köszönni is oly nehéz most, IZsírok és olajok :100zal nóvelt száma• ^f-SETo.! ífg^meg ken ^'»lityit, • regen nem érvény es, nemi (halnom, _ , . , ■ beszélve arról, hogy az em-1 Már-már azt se bánnám! Fontos tápanyagok a vérnyomása állandóan} vagyok, fejem szédül, es olajok IS. Ezek IS Íuto-J Révedezek busán; anyagként «ere^lr^Á, mert j Altalában a s2isztolés és ateffpÄ! i0en sok kalonat, eo í c , diasziszlolés vérnyomást mé-t kot adnák a szervezetnek. — J rik F Kétkezével úgy csapkod, mint Minél nehezebb munkát vé-2 Kel fne‘: közül mma Jszárnyával a sólyom: crez valaki annál tbbb zsrra-ae9Vlk e9Vf°1rman fontos. — $Látásomra boltra rémül ^ez. ami k ^ a _ . * Legtöbbször azonban csak azls hűled az anyósom, dekot kell fogyasztania. Te-. egyiket jegyezzak meg, még-t»*TM * í*“?®8 lobogósáti-« len is több fűtőanyagot .ge-! ^ nagyabbikat és be-'~ Szo‘ a te,cseRem nyel a test, mint nyáron . \zélge£seink során mindig mert a h^eg környezetben . ezt ü emlitjiik példaul ily2n. meg megfelelő ruházkodás­­mélleft iä, több hőt Hogy meg ne fázzunk . - formán: „Túl magas, illető­. . ., , . . , veszi,T 5 leg túl alacsony a vérnyomá-A túl sok zsirfogvasztas ka-j SOPl>, ros, mert a test elhízik, gyor-j Pgdi vérnyomás minden sáp kifarad es a szervek *}-2 tevékenységnél _ fekvésnél. pirosodnak. Nálunk haszna- J munkánál, nappal latos zsiradékfélék a disznó-S zsír a libazsír — a ikacsa Sl F e3szaka ~ állandóan zsír. a libazsír a 'kacsa •váitozik. Sőt kell is. hogy zsírról » rendszerint, mint! változzék, Ez é k libazsírról .beszelum - _ aS je-. hogy vérkeringésünk he­­va.,._ az o!aj es a különböze., alkalmazkodik min. növényi zsírok, amelyek k?-»dmkari tevékenységünkhöz. zul első helyen a margarin J péIdáuj vérnyomásunknak 10 áü. Sok a zsiradék a kövérj^élp térdhailítás után fel­­húsokban is. Egyes tehenek S tétlenül emelkednie kell. —] 3.5—4.5 zsírfokú tejet is ad-JEzért nincs jelentősége an-\ naik iáén magas a teiszín tnak’ hogv lM a reggeli és a; ö ^ Z délutáni mérés eredménye; zsírtartalma J Ttfjzött nagy az eltérés. ; Egyes gyümölcseikben is5 Nemcsak a magas,, hanem', elég magas a zsírtartalom. Saz alacsony vérnyomást is‘, Ezek között sorrendben a8 «»eerfUfc. Sokan vannak, , , . ,.. i akiknek legnagyobb vernuo­mogyoro, a mandula es a choSmílsrt egész életükben nem vezetnek. Még a lisztek,bén ■ 3meífcedefí 120 vagy 130 mm is van egy kis zsír. Ezek ■ fölé, de aggastyán korukban közül a tengeri lisztjét emel-Jse panaszkodtak, s szinte so­­, • ,, . ,, , Shase voltak betegek. Az is hetjuk ki. 3,1 szazaléJcEtal. S. , . »’gaz. hogy soha se járták ke-A tejben mind a három Jkelésre „alacsony‘‘ vérnyomás tápanyag — fehérje, szénhid- S miatt. rát és zsír — megtalálható.; valóban van alacsony Éppen ezért tartjuk a tejet!'Ernyőmás, amelynél az ál­­„ *mndo fáradtság, álmosság. rgen fontos es értékes elel-Skarikás szemek> lehang0iuár micikknek. ■ mellett szívpanaszok is je-A zsír főleg bőséges, szén- ■ 'entkeznek. Ez az általános' hidrátdús táplálkozás mellett; kimerültség jele. A tünete­­. . , , ,, , , .. S két nagyon cpiakran izgalom hízáshoz vezet. Ha tehat a!.-, .. ■ , . _ ■ ‘ulzolt nikotin- es kavefo­test súlyának csökkentését, a ; nyasztás, állandó túljárnád: kövér ember fogyását akar- • is kevés alvás okozza■ E fii­juk elérni, a zsírt és a szén-; 'leteket feltétlenül kezelni hidrától kell szervezetünkbentettesen helytelen a ... 4 * keze lest elkezdem anélkül, csökkenteni, j hony megkísérelnénk meg­£szüntetni a tüneteket kiváltó ; okokat. Ha ugyanis mraszűn­­£ nck a kimerültséget előidéző 1 ’•■öriilmények. legtöbb­­is s ö.r me”s?fni)t maga a kó- 5 ros állapot is. S Kórosan alacsony vérnyo- S más esetén sok vitaminra 2 tápláló és erősen fűszerére1' i ételre van szükség, be k"r 5 teljesen szüntetnünk a do­* hánvzóM és kóe’é^ást. » 1a legalá1 :b 10 órát kell akid j nv.nk. Jól bevált a mellék. J vesehormovkee<>ió<S' továbbá a ; magaslati vapbes-’gárzás és a ■ sok mozgás a tr?<■« lei-enőm ; gyakran a tisztán lelki kéz S '"s is -Serrít, a, közvetlen ps-vj. J c-:r,ré — In m er--->?-,*rl'<j p t'’T m méz~e*ellene^ állnvotot. Ezzel m os',0~y'hr>'p $ r>V/7 f firf Un főt «7, h ; ■ kÖZ* Q.? «I s'irroitn ál.6jny':i’n a tye.e-r, kerüljük r J .házi” kezelést. 5 Dr. H. F. ,Tán valaki kupán vágott? Jaj, — mit kell megérnem! Alighanem — úgy suttyomban — Rosszban sántikáltál S .jussoddal most riadalmat Okoztál a háznál! Épp az éjjel azt álmodtam: Kutya van a kertben . .. Sejtelmeim — amint látom —; Nem is hagytak cserben*4.. • ■— Könnyes szemmel kérve-kérlel: „Gyorsan ülj a székre!4* S így dorgálgat: „Aki nem rest, Meg is kapja végre!“... Várj galambom, — így csititom —, Ne ess vadul nékem: Bús-emlékül kaptam én ezt, Mindjárt elmesélem!... — Tudod drágám. Nagykörűbe Utaztam a busszal ... — így nyöszörgők —: a tüdőmet Alig győzöm szusszal. Nagykörűben a községben S a bekötő úton, Csak kullog az autóbusz, Nehogy felboruljon. Jobbra, balra egymást éri A temérdek butyka: Eltüntetni kéne bozzá Néhány heti mukna. — Ott a nagybusz ha mcgkoccaö A farát úgy hányja, Mint repülő, mit a légbe Nem bír fel a szárnya. A tengeri betegségben t Ki még soha nem volt, ' j t 1 Ott lefogja s igen könnyen Ráfogják, hogy »Megholt!“ . i Hullámvasút j — Gyerekjáték: Szórakozás ehhez. Aki ottjárt, utazásra Kedve többé nem lesz! Tanácsháztól faluszéli Eibalegelőig, Minden érző idegszálunk* Balsejtelmek őrlik. I — Ott nem lebet szundikálni: A busz sűrűn bakkaD S ami csak a polcon fenn volt, Ripsz-ropsz, mind alant van. S az utas úgy dobálódzik, Mint labda a légbe; Fejét százzsor belevágja A busz tetejébe. ... Hát így jártam Nagykörűben Többek között én is, — Rágondolva, ereimben Elhűl még a vér is! — Mégis senki szánalmára Nem vagyok kiváncsi: Minden részvét a soff őré; Szegény Vendus bácsi!.., j Útfenntartó Vállalattól A legfő-főbb Mufti, Nagykörűbe útszemlére Vajon mikor jut ki? ^ * i — Ha kiruccan, óva intem, Nehogy buszba szálljon, S ily emléktől aztán majd az O feje is fájjon!... Nagykörülí bakiatoknál Nehogy hiba essen: Ejtőernyős mii ugróktól Fejvéűöt szerezzen! EGYED JÁNOS Vénkisasszony-elláló Vállalat Höhittú és övcskubiü egyaránt divatos. percek Így már érthető ■ — De hiszen oh azt állította a 5 baleset után, hogy nem sebesült meg? — kérdi a bíró a vádlótól. i Mire az: 5 — A baleset után azt áliítot­■ tani, viszont az nem igaz, hogy \ nem sebesültem meg. A dolog ■ úgy történt, hogy miközben las­­» san haladtam egy fogatú kocsim­­l mai az úton, nekem rontott ez az [ ur hátulról és kocsistól az árok- i ba bontott. Erre megállt gepko- J csijával kiszállt s megnézte. i mit művelt. Amikor látta, hogy » a lónak eltörött a lába, elöve t H egy pisztolyt s lelőtte. Aztán :u rámnézett s megkérdezte: » — Maga is eltörte valamijét? ; * Kis túlzás ; Buinski először jár régiség­­; boltban. A kereskedő egy -an­­' tik vázát mutat neki: : — Ezt vegye meg, pompás darab. Több m’-nt kétezer ' esztendős. — Mire Humski mríltat! ankodva­­— Azért ennyire mctú­lozzon. Hiszen mcgcsak 1957- . n-1 tai tünk.,, Hallom, hogy New York­ban agglegény-bolt nyílott, a feleségek pótlására: s ez el­len a legszebb férfikorban lévő hajadonok nyomban til­takoztak .. .­Szerény véleményem sze­rint — ha a vállalkozóban csak egy csipetnyivel több üzleti, szellem lett volna — egyidejűleg megnyi­totta volna a vémkísasszo­­nyok* bolját Is. Gondolom amint az öreg hölgy odalép­ne a pulthoz, egy ötlete? automata azonnal vékonyon­­rúgná a. cicát, mely úrnője házilag kötött strimflijéhez döirgölőzik. Egyidejűleg magnetofon-szalagról termé­szetesen — whiskv-ízű hang szólalna meg: ..A fene essen bele ebben a vánnyadt dög­be: ahelvet*. hogy ezt ajná­­voznád. inkább a lyukas zok­nijaimra lenne gondod!" A boltban elhelyezett zsinór­padlásról ugyanakkor a mű­­férj zakója ereszkedne aló, zsebében egy Marilyn Mon­­ros-ra hasonlítani igyekvő szalmasárga hajú hölgy fény­képe valami hasonló dediká­­cióval: „Az én édes Pucikám­­nak — Smuncilija.” Míg a kuncsaft a boltban tartózko­dik. egy nyugdíjas — és némi mellékkeresetre vágyó — gangszter állkulccsal beha­tolna a lakásba, s kellő mű­gonddal ö3sze«ározná a sző­nyeget, hamut szórna az ab­roszra. Ennek a férfiúnak—■ gondolom — illő volna veszé­lyességi pótdíjat is fizetni: Hátha korábban jön haza a *örzsvendég s azonnal telefo­nál .; : :.. nem kérem, nem a rend­őrségre! Az anyakönyvveze­tönek.. Ahogy én a nőket isme­rem .., — borváró — Krumpli és kalap Hallom, hogy egy Laroche nevű francia kutató sze­rint a burgonya megnyua'atílog hat az idegrend­szer p. Eddigi meg­figyeléseim szerint a burgonyával egészen ellentétes hatású — lenaláhb­­is férjem idegeire — az általam beje­lentett kel^wás^r­­lási szándék. No, Meri — mondom maorimban — nem hiábz oh'” ml in vá­gót !... Vacsorára finom burgonya­pürét főztem. Pá­rom szótlanul köl­tötte el az estebé­det ... Aha! — íenv ’ nrramb— mé- O’scsa'r igaza lek a iránya franciá­nak! Máskor ugyanis Zoltán szerint a pörkölt nem elég zsíros, a becsiszelet túl vé­kony, a tea nem elén sötét. S lám: most milyen elé­gedett! — Szivecském — mondottam — a Maliid boltjában láttam egy csodás ka’/wot... Az uram — cso­dák csodánál — zordabb lett. miit a zordon Kárpá­tok. s c- ' annyit mondott, hogy aki k rv m p limit r én é. I különbet nem tud főzni aZ urának, az lássa meg a Víz­vári] Mar’s'-a s~a­kóotkönyv^f a k{­ralrn*b"n, de ne a kalapot.... rersze ezek után már nem mertem spenóttal kísérle­tezni, mely vedig — legalábbis hivat­kozott forrásom szerint — eloszlat­ja a rossz hangu­Cyengéd ze­­sem áhítoz­­— ■'’nmek vá- Lcrogh bará­­s-erint ’ a saláta kelti latot, vére +rjm nyát. tunk zöld fel.. -. i'rnst azon speku­lálok: imnm kel­lene Frankbonba, vajon mit aiánl. a kitűnő szerző a gyöngéd hitvesi é.r­­’»'"’»t* felébresz­tésére? De mi lesz, ha az iinrezspttel is úgy járok, mint a — krumplival? ... MARI Autóvezetői isStöla nyílik Szolnokon A K.P.M. Autóközlekedési Tan­intézete 1958. január 1-ével isko­lát létesít. Régi kívánsága telje­sül ezzel megyénk dolgozóinak. Az iskola feladata lesz, hogy a megye területén képesítést adjon azoknak a magyar állampolgá­roknak, akik mint képesített, vagy úrvezetők akarnak a gép­jármű forgalomban résztvenni. Jelentkezhetnek mindazon 18 évet betöltött személyek, akiket a rendőrség közl^kedésrendészet és közlekedés Nrionség szem­pontjából alkalmasnak talál. A kcpcMleif ;ifii fzemé’y- ■ tehergépkocsi vezetésre ad jogo­sítványt. A hivatásos gépkocsivezetők tan- és vizsgadija 1600.—* Ft; az iskola 10 hetes s naponta 4—6 órai elfoglaltság szükséges az es­ti órákban. Az úrvezetői tanfo­lyam részvételi dija 750.—r Ft. Bővebb felvilágosítást a szol­noki városi osztály közlekedés­rendészeti alosztályán, (Szolnok, ^ágvári út 11 szám, földszint 12- p« ajtó) Hegedűs r. hdgy elv tár» ad.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom