Tiszavidék, 1957. november (11. évfolyam, 257-282. szám)

1957-11-10 / 265. szám

KINEK VAN IGAZA? '_______ I_l '____1.9 vagy a gyenge lakójának í Egész lénye csupa bocsánat­kérés. Ne haragudjanak rám, hogy még élek és Önöket is terhelem gondjaimmal..: Va­lahogy ilyen érzésem volt, hogy hallgattam az elkesere­dett, síró asszonyt. A. Tiszavi­­dék szerkesztőségét kereste fel D. Vígh Mária panaszával, mert már oly sok helyen ki­lincselt, de tanácson kívül se­hol sem segítettek rajta. Igaz, én sem tudok megol­dást problémájára, de hátha az emberek sorsa iránt érző szívek megmozdulnak és kö­zös akarattal sikerül az orvos­ságot felkutatnunk D. Vígh Mária nagy bajára. Kire bíz­zuk sorsát, hol tudják -ügyére a pontot rátenni? ..: Ehhez kérjük olvasóink véleményét és javaslatait. Ahogy beszélgettem D. Vígh Máriával, lassan apróra meg­értettem, mi bántja őt. Miért érzi kilátástalannak életét, s már úgy belefáradt a sok iz­galomba, annyira foglalkoz­tatja őt ez az egész eset, hogy már összefüggően gondolkod­ni sem képes. Én megértem őt, mert egy egészséges em­bernek is sok az, ami már neki kijutott, hát még egy be­­tegnek. Mert évek óta súlyos beteg ez az asszony. Mióta tü­dejét megoperálták, hol rövi­­debb, hol hosszabb ideig gyógyítgatják őt szanatóriu­mokban. De betegségében nem rokkant össze, hősiesen viseli, igyekszik a maga lábán megállni, hacsak teheti, nem kér sehonnan támogatást; S hogvan él? — Ugv. ahogy egy csökkent munkaképességű em bér, aki örül, hogy bedolgozó lehet a Háziipari Szövetkezet­be. Nincs más vágya:. -. elél­degélni csendesen, amíg lehet S a sok kötény, aprócska ru­hák munikadíjából összehozni a betevő falatot, amiből kite­lik a szűkös .reggeli, ebéd. vacsora, s szegényes ruhatá­rának nélkülözhetetlen da­rabja. Emiatt zokszó nem hagyja el száját. Csak azon kesereg. hogy feldúlták nyugodt, kis életét, megfosztották a mun­kától. Nincs se éjjele, se nap­pala, mióta a ház — amely­ben lakik — gazdát cserélt. Még szanatóriumban volt, mi­közben a József Attila út 40. szám alatti házat id. Deák Ferencné megvásárolta. Az új háztulajdonos be is költözött családjával azokba a helyisé­gekbe, ahol a volt házigazda lakott. Igen ám, de Farkas Rezsőék és D. Vígh Mária is már évek óta lakói voltak a háznak. Az alsó épületeket is egy család használja. Mindezt Deákék is tudták, hisz mi­előtt a gondos ember vásárol valamit — különösen egy há­zat — alaposan körülnézi a portékát. A lakók azonban nem zavarhatták őket, mert a házvétel ezév februárjában megtörtént; S már márciusban vitte a posta a szigorúhangú felmon­dólevelet D. Vígh Máriának a szanatóriumba. Kétheti fel­mondással felszólították őt. pakoljon ki a lakásból. A köl­tözködésből ermészetesen semmi sem lett, mivel a be­tegnek senki nem kínálta fel tálcán az üres lakást. Meg azután úgy gondolta, nem al­bérlő ő abban a házban. 1951 június 10. óta lakik az egyik szobában, amit saját bútorá­val be is rendezett, s a kony­hát, is már évek óta közösen ! használta lakótársával. A szo­ba bére is csak 35 forint, meg »em közelíti a Szolnokon szo­kásos albérleti szobák bérét. Igaz, papírja nincs arról, hogy társbérlő-e, vagy főbérlő, de­­bát 1951-ben nem kérte senki tőle a kiutalást és évek során sem firtatták, hogyan lakik ő ott. Csak most kezdődött el a kálvária, hogy beköltöztek Deákék. A házigazdáék ma­guk szeretnék lakni az egész éoületet. s ezért mindent el is követnek, hogy kipiszikálják onnan a régi lakókat. Farkas Rezsőéket, az egyik lakót már sikerült is. De ott volt és més jelenleg is ott van D. Vígh Mária. Igaz, már hetek óta nem jár haza, de bútorai . és holmijai 'a szobáiában van­nak, s így még ő lakja e helyiséget. Nem mer otthon lenni, mert fél. Ugyanis a há zigazdáék nem valami türel­mes emberek. Nem érdekli őket, hogy lakójuk nem tud egyik napról a másikra la­kást szerezni. — Menjen al­bérletbe — mondogatják neki Ö már keresett is albérleti szobát, de sikertelenül, mert nem is tud 2—390 forintot fi­zetni érte, hisz van olyan hó­nap, hogy alig keres valami­vel többet. De mindez Deá­­kékat közömbösen érinti, ne­kik szükségük van a kis szo­bára. Sokan vannak, azt haj­togatják, és nem lakhatnak hegyin-hátán, húsz a ház el­végre az ő tulajdonuk. Már­pedig egy házigazda csak lak­hatja a ház összes helyiségeit Kell Deák Ferencéknek a szoba? — Kell! Szükségük lenne rá. Ha tud, költözzön e1 onnan D. Vígh Mária. De hová?;.. A házigazdáék már próbál­koztak némi pénz ellenében szobát keresni számára, de a beteg asszony a sötét vizes zugot nem fogadhatta el. Kü­lönösen nem akkor, amikor azt hallotta, hogy albérlő len­ne egy háromgyermekes csa­ládnál, mert társbérlőnek nem fogadták be. A pénz bizonyá­ra jól jött volna az illető csa­ládnak és Deákék megszaba­dultak volna lakójuktól. S a többi azután nem az ő dol­guk. Utcára rakja, vagy sem a főbérlő az albérlőjét, a? már a másiktól függ. S ekkor kezdődött... Miután D. Vígh Mária nem költözött be a felkínált albér­leti s" bába, üldözni kezdték. Ha szépen nem megy, hát majd csúnyán, de el kell ta­karodnia a házból — határoz­ták el a háziak, hisz ők töb­ben vannak csavaros eszük­kel a védtelen nővel szemben Először csak (nyomdafestéket sem tűrő) szavakkal kezdték a piszkálódást. Majd fenyege­tőztek. Napirenden volt, hogy bezörögtek lakójuk ajtaján, pakoljon össze, az utcán áll a kocsi, arra vár, hogy bútorát elszállítsa. Hova? — kérdezte kétségbeesetten ő. A faluba ahonnan jött, menjen vissza az apjához — így a háziak. Mikor ez sem használt, kizár­ták őt a lakásból. Ekkor a rendőrséghez fordult és egy rendőr kíséretében tudott csak bejutni szobájába. Pár napig nyugton hagyták. Majd újra kezdték. döntötték egyik es­te egy vödör hideg vízzel. Mi­kor erre sem költözött el­­megverték. A mentő vitte be a kórházba. Úgy látszik, a rendőrség figyelmeztetése nem gátolta meg a háziakat abban, hogy a tettlegességis eljussanak. Emberség? — tü telem? — törvény? — mind távolállt a háziaktól. S hogy nőért nem törvénytisztelő em­berek Deákék, ha már kérő szóval nem lehet szívüket meglágyítani, annak is sora van. Ha nem is gyakran, de egy szürke állami autó a sö­tétség takarója alatt meg szo­kott fordulnka ház előtt, ami sejttetni engedd, hogy Deá­­kéknak magas pártfogójuk van. Ezért nem félnek ők a törvénytől, ez bátorítja őket a védtelen asszony üldözésé­re. Lesz, aki elsimítja ügyü­ket a törvény előtt, ha na­gyobb baiba kerülnek. Már idáig annyit elértek, hogy a megfélemlített asszony nem mer hazamenni. Jó is­merősei adnak neki szállást egy-egy éjszakára, hol itt, hol ott fogadják be. — Dolgozni azonban hová menjen? flol pihenjen le egy órácskára, ha elfárad és úgy érzi. már nem bírja tovább? Ha nem varr, mibő] éljen? Ha jön a hideg idő. hol melegedjen fel? mert a jóemberek szívessé­gére sem támaszkodhat a végtelenségig. Hiába biztatják ismerősei, hogy csak menjen nyugodtan haza. Nem és nem, csak ezt hajtogatja — nem merek. Még agyonütnek, napokra bezár­nak — sírja — hisz nem is­meri őket, mindenre képesek. Pedig nem jutottak volna idáig, Deákék maguk megakadályozhatták volna Vígh Mária szerencsétlensé­gét, ha azt a kétszoba kony­­hás lakást, melybej) ifjú Deák Ferenc, a házigazda fia Szív utca 1 szám alatt lakott, KERESZTREJTV1ENT mielőtt szüleihez családjával hazaköltözött, — elcserélték volna az idős házaspár Far­kas Rezsőékkel és D. Vígh Máriával. Mindenkinek ju­tott volna egy-egy szoba és a konyhát — mint régen — itt is közösen használhatták vol­na. De ifjú Deák Ferencék nem tudni miért??? — a két­szobás lakást átadták, ugyan­csak a Szív utca 1 szám alatt, egy-szoba, konyhás lakásban lakó Hegedűseknek. A Hege­dűsök egy-szoba, konyhás la­kásába Farkas Rezsőék köl­tözhettek be, kik már ugyan­csak örömmel hagyták ott a Deák-házat, mert nekik js elegük volt a napirenden lé­vő jelenetekből. De. hát ez nem így történt. Deákék a másik megoldást választot­ták. Az ököljoghoz folyamod­tak, hogy kitúrják onnan D. Vígh Máriát. Bizonyára a házigazdáék gondoltak a ta­nácsra is, majd csak kerít egy szobát az egyedülálló asszonynak, hisz senki sem kényszerítheti őket arra, — hogy kisgyerekekkel beteg emberrel éljenek egy fedél alatt. Melyik félhez .szegődik tehát az igazság? Úgy gondo­lom, egyikhez is. másikhoz is. Deáknak is igazat kell ad­ni, de D. Vígh Máriának is. De Deákék ellen szól, hogy egyedülálló beteg asszonnyal kerültek szembe. Nincsenek megértéssel és türelemmel D. Vígh Mária problémája iránt és tűzzel, vassal el akarják távoli tani. Nem így kellene!!! Vinné ő már szívesen a hol­miját. Ezt elhihetik neki. De nincs hova mennie. A tanács nem tud neki lakást adni, kereken kijelentették a ta­nácsban az illetékesek, hogy nincs lakás D. Vígh Mária részére, hisz családok élnek szűk, nedves helyiségekben, ha tudják, ezeket veszik sor­ra, s nem az egyedülállókat. De hát ő beteg .; — akkor sem tudnak segíteni. S ezért nem tud senki Szol­nokon D. Vígh Mária ügyére pontot tenni! Egy elesett, be­teg asszony áll itt tanácsta­lanul a tél előtt, mi lesz ve­le? .;; Emiatt sir naphosszat. Ki szánja meg őt nagy bajá­ban, hol mozdul meg az em­beri-szív? Lazányi Angéla EMBEREK DOLGA... pantott-e bele egyszer is a pe­nész nyomasztó, fojtó levegő­jébe? Tudja-e, mit él át egy anya, amikor gyermekei lázas betegek, s egy estére sem tud nekik meleg szobával kedves­kedni? Tévedés ne essék, Schneide­­rék nem akarnak minden áron az uj bérházba költözni. Megelégednének szerényeb­bel, csak egészséges legyen. Nem is akarnak örökre álla­mi lakásban maradni, mert portáiuk van, s ha csak pén­zük lesz, tavasszal építenek. Az asszony anyatejet ad na­ponta a bábakápzőnek, csak­hogy férje 1400—1500 forintos fizetése mellé még ő is „ke­ressen”. Nem költ kozmetiká­ra, sem ruhára, talán még élelemre is szűkösen, csak­hogy gyűljön a forint. És mi lesz tavaszig? Addigf is segíteni kell rajtuk. Lehet,' hogy Schneider András nem élmunkás, talán nem is a leg­közkedveltebb embere a Jár­műjavítónak. — De, hogy aki naprói-napra kinn a fu­tón dolgozik, s három gyere­ket nevel, azzal többet kell törődnünk, az biztos. NÉZHETJÜK az esetet más irányból is. Szintén a Fiumei­ét 8 szám alatt van a szomba­tisták imaháza. A két nagyon egészséges, szép lakószobá­ba hetenként háromszor jön­nek össze 30—40-en néhány órára a hívek. Imádkoznak és közben nem gondolnak arra, hogy ott az imaház mögött milyen veszély fenyeget egy családot. Mert nem feltétlen csak a tanácsvezetőknek jut­hat eszébe az, hogy segítsen, a hívők is gondolhatnak néha embertársaikra, hiszen ez is istennek tetsző dolog. S nézzünk még egy illeté­kest, a házigazdát. Olyan hi­deg lelketlenséggel ismétli e szavakat: „hát akkor rájuk szakad”, hogy ebben a pilla­natban kétségbevonom, szí\ dobog-e ebben az emberben vagy csak húscafat. NEM MENTEM hivatalból­­hiyatalba, nem kutattam a névsor után, hogy kiké lett a negyven-egynéhány újonnan átadott lakás, vagy azok, — amikben az uj bérlők eddig laktak. Akik' kapták, bizo­nyára megérdemelték, legna­gyobbrészt szükségük volt rá. De hogy sokan kimaradtak olyanok, akiken azonnal segí­teni kell, az is bizonyos. — borsi — firettségízeítek felvé­tele a tanítóképzőbe A Művelődésügyi Minisz­térium rendeletére gimná­ziumi érettségizettek részére folyó év november hó 20-ával negyedik osztály nyílik a jászberényi tanítóképzőben. — A felvételre pályázhatnak azok, akik a tanítói pálya követelményeinek mind ta­nulmányi, mind egyéb szem­pontból megfeüelnietk (testi épség, zenei hallás, rajzkész­­ség). A felvétel feltétele még az 1958. jún. 1-ig be nem töl­­! lőtt 25. életév, valamint az, I hogy a tanév sikeres befeje- i zése után a jelentkezők az j ország mármaly iskolájában i elfogadják gyakorlóéves be­­j osztásukat. A tanítói érett­­! ségi sikeres megszerzése az ■ elhelyezési kötelezettséget ínem vonja maga után. 5 Az önéletrajzzal és érett­■ ségi bizonyítvány másolattal • felszerelt és a Megyei Ta­­jnács VB. Művelődésügyi Osz­­; lályához címzett kérvényeket \ a jelentkezőik volt gimná­­; ziumuk igazgatóságához lég­ii később november 13-ig adjáh i be. A felvételi vizsga idő­­c pontjáról értesítést kannak S A már beküldött kérvényei «szah^’v-zerű elbírálásban ré­­! ízesül"ek. A felvételt nyer ;‘ek diákotthoni elhelyezésé ; részben tudjuk biztosi ; tani. ■ Megyei Tanács Művelődés í Osztálya, Szolnok. r 2 3 4 5 6 7 8 9 10 Sí 11 ■ BBB BE BR BBBB ■ BBB BBBB ■ KBB BHBI BBBB 12 m M E” BBSS ■ni ■BBB BBBB 14 15 16 IÜI 17 19 :s: :::: 20 BBBB Ha BBBB 21 ■ BBB BBBB 22 23 í 24 ii 25 26 ■ BBB nana ■ BBB aanB 27 28 29 ssss BBBB ■ BBS 30 BBBB ■aaa BBBB BBBB 31 ■ BBB ISBB »» 32 isi! aaaa :::: un 3« BBBB BBBB :::: 34 35 fBICI ■BBB BBBB «■na 36 37 BBBB BBBB EBI! BBDB 38 39 40 :::: ■ aaa sí»«» 41 42 :::: BBBB BBBB 43 44 BBBB BBMB ■ ■■■ ■ ■■■ 45 46 in; BBBB 47 ■ BBB ■ BBB 48 nőse« HBEB BBBB BBBB 49 50 BBBB BBBB BBBB BBBB jssss í BBBB 1 BBBB 51 BBBB BBBB BBBB ■ DIB 52 ■ BBB B3BI BBBB aaaa 53 34 BBBB BBBB BBBB BBBB Í>5 Vízszintes: I. Beküldendő szöveg első ré­sze, utolsó kockába két betű, II. Vallásos régi Irásmű, 12. Testrész. 14. Régi uralkodóhoz 18. Fém 20. Nem keverve 21. Meseíajta 22. Ásvány 23. Férfinév 25. Görögországi épület, melyben zenei előadásokat rendeztek 27. Textília részé 28. Olajfajta 30. Mutatósző 31...........Fere polka 32. Női név 33. Szeszesital 34. Tengerben és folyón is található 36. A függőleges 17. folytatása 38. Szükséges 40. Fizikai fogalom 41. Énekművészünk 43. : . -. gara 44. Helyhatározó rag 45. Hunyadi Lászlóból részlet 47. Névelő 48. Egyenletes felületű 49. Rövidítve utasítás (utolsó kockába 2 betű) 51. így kezdődik egy szeánsz! 53. Kutyuska 55. A beküldendő szöveg máso­dik része (utolsó kockába két betű) A vízszintes 1, 55, függőleges 15; 17 és vízszintes 36-os sorokban egy kérdés van elrejtve. Bekül­dendő a kérdés és a felelet Is. — valamint a vízszintes 14 megfej­tése. november 15-ig. A rejtvény­fej tők között könyveket sorso­lunk ki. A helyes megfejtést és a nyertesek nevét november 17-1 számunkban közöljük. / iszavidek rejtvény szelvény 1*157. XI. 10 Függőleges: 2. ö angolul (az) 3. Vissza, kedveskedés 4. Hegytető 5. Megelégelő 6. Folytonossági hiány 7. Helyhatározó szó 8. Francia város 9. Világtalan 10. Cselekedetünk rugója 13. A beküldendő szöveg har­madik része 15. Ránc 16. Vissza: szerencsejáték 17. A beküldendő szöveg negye« dik része 19. Helyhatározó rag 22. Ital 24. Átkaroló 26. Uzsonnázó, mutatószóvai 27. Nyílt területen 29. Védő 31. Hüvely 35. Időegység 36. Éneke 37. Szerszám 39. Női név 41. Bankügyleteknél szerepel 42. Vissza, mulatóhely 45. Francia férfinév (fonetikusan) 46. Vajon kendő?. 48. Szövegrész! 50. Sokszínű van 51. ABC egymást követő 2 betűjo 52. Személyes névmás 54. Azonos betűk Bódi Béla; Csendes Csaba; Páczí Gyula, Cserni Mária, G. Nagy István, Hegenüs Simon és Rékasi Jánosné Szolnok. Könyvjutalmat kaptak: G. Nagy Tstván. Hegedűs Simon Szolnok; Berta Gyuláné Kunhegyes. (A könyveket postán küldjük el.) November 3.-i számban megje­lent keresztrejtvény helyes meg­fejtése a következő: Mit jelent S.O.S. a tengerészek jele, amit végső veszélyben adnak le? „Savé our Souls!‘‘ = „Mentsétek meg lelkeinket!«4 Helyesen fejtették meg: Balló Károly Kisújszállás, D. Nagy Ba­lázs Kunmadaras, Berta Gyulá­né Kunhegyes, Csontos Béla, Szántai Sándor, Csényi Dezső, Gere Etelka, Törőcsik Ilona, dr$ I) Mozaik- és Cementárugyár sírkőrészlege értesít! vevőit bogy nemes márvány és műkő sir« köve! modern kivitel­ben rendelkezésre áll­nak. Kenun neresse tel bizalom. tnaj szolnoki (Beioianaisz a* 66.) es taszbereayi (Nagytnü melleit) telepeit« Tüzelhetünk, van mivel Közel 14 ezer család sze­rezte be idén nyáron a tűzre­­valóját szakszervezeti utal­vány útján megyénkben. Ez a mennyiség a kisebb csalá­doknak egész télre elég lesz. Szón van mindenütt. Elő­fordul, hogy a tűzifa kifogy, de egy-két nap alatt azt is pó­tolják. Jelentős mennyiségű brikett és koksz áll a lakos­ság rendelkezésére, szenünk pedig annyi van, hogy ha a szokottnál erősebb telünk lesz, akkor sem tüzeljük fel. Igen nagy keletje van a lignitnek, ezért ebből táro­lásra nem sok jut. Az utóbbi években sokan megkedvelték az iszapszenet. Most útban van felénk egy komoly tétel a pécsiektől. 4 ezer kalóriás, újfajta keverés ez. Kórházaink, hivatalaink, közületeink szintén bőven el vannak látva tüzelővel. Több helyen tavaszig sem kell róla gondoskodni. Gyümölcsfa oltványokat most vásároljon! A' Cegléd— Csemői Állami Gazdaság Ierakataiban megkezdte az árusítást LERAKATOK helye címe JÁSZBERÉNY Sándor utca SZOLNOK Sólyom utca 4, Nyitvatartási idő 8—16 óráig Vásáriás hészpenzárt -szá lítás utánvéilel ÁRJEGYZÉK DÍJTALAN. SÍRVA, ZOKOGVA jött a i szerkesztőségünkbe Schneider r Andrásné. Nem kiabált, nem j hangoskodott, pedig ha az t asztalt verte volna előttem, 1 ha szitkozódott volna, akkor i sem tudnék haragudni rá. De 1 halkan, szánalmas csendben áradt belőle a keserűség: „10 , éve vagyok asszony, 4 évig ; egy kis lyukban laktunk, 6 j évvel ezelőtt egy nagyobbá j. költöztünk, a Fiumei út 8 ] szám alá. Azóta ott nyomor- t gunk, most meg már rette- . günk.” . A düledező falu, egyetlen , helyiségben tényleg csak rét- j tegni lehet. Attól, mikor om- ] lik be, mikor temeti le az j évek során át összekuporga- , tott holmit, vagy mikor né- j mítja el a három gyerek kö- ( zül valamelyiket. A dohos, — ] áporodott levegőjű szobában néhány percet is nehéz kibír- , .ni, nemhopv órákat, napokat, ‘ sőt éveket. Ha a nap tűzi, ha ‘ a szél fújja, vagy éppen az ' eső vágja, az ablakot akkor sem lehet becsukni, mert a falomlás miatt eredeti formá­ját rég elvesztette. A menye­­zet két helyen fel van támo­gatva, de ha egy-két hétig nyirkos, esős idő lesz, ez sem fog segíteni. így leírva mindez elég ró­zsás. A valóságban kellene megszemlélni, főleg azoknak, akiken múlik, hogy ez a csa­lád kiszabaduljon ebből a po­kolból. néhány méterrel odébb az uj lakások gangos­kodnak, amiket nemrég adtak át bérlőiknek. Vajon ezek ki­utalásánál számbavette-e a városi tanács illetékes osztá­lya azt, hogy hány család la­kik Szolnokon még ilyen odú­ban!... Szóljunk, róla, mert az egész város beszéli, 1 hogy az egyik vezető beosz- 1 tású egyén egymagának 2 ■ szoba-összkomfortot utaltatott - ki, a régi egyszobás lakás he­■ lyett, beosztására hivatkozva. ’ Vajon a Hutalás előtt járt-e valaha ilyen lakásban, szín-

Next

/
Oldalképek
Tartalom