Tiszavidék, 1957. november (11. évfolyam, 257-282. szám)

1957-11-07 / 262. szám

* A GYŐZELEM NAPJAI JÖNNE; * A DOLGOZÓK BOLDOGULÁSÁÉRT... A kommunizmus eszmek diadala előestéjén a* 1917-ben, az Októberi Forrad. 'oroszországi kommunisták száma n. meK a cSl‘ a kommunis­negyedmilliót. Más országokban iákhoz közelálló kis csoportok voltak. A második világháború elején 43 . műkö­dött kommunista párt. Tagjai létszáma'f.,. ^nn volt. A háború végére már 76 kommunr, munkás­párt működött, több mint 20 milliós tag?* m Jelenleg a világ kommunista pártja? ‘ .. „ millió tagot egyesítenek. 'b mint A nemzetközi kommunista és műnk „zgalom­­ban a nép odaadó szolgálatával igen na8,jiintélyt szerzett magának a Szovjetunió Kommurt p^rtja, amely jelenleg körülbelül 8 millió tagot c. ;ciöitet számlál. 13 szocialista országban a kommunista és m^ás­­pártok uralkodó pártokká váltak. A kapitalista országokban jelenleg 63 korogta párt működik, mintegy 5 millió taggal. (Ebben ban nincsenek benne a börtönökben és koncén..^ táborokban sínylődő kommunisták). A kapitálisig, szágokban több mint 30 kommunista párt kénytelc^. Ienieg illegalitásban dolgozni. Az Egyesült AllanioLn Argentínában, Mexicóban és egyes más országokba.^ . kommunista pártok fél-legális helyzetben működnek A nagy napok emlékeiből 1917-ben az orosz munkásosztály harcával kezdődött a dolgozó milliók boldogabb életének korezaka, A Vörös Gár­disták önfel Időző küzdelmeire kegyelettel és hálával emlékezik a magyar nép is. HOGYAN VÁLTOZÓTT MEG A VILÁG NEGYVEN ÉV 1917-ben a Szovjetunió volt az egyedüli szocialista or­szág; Területe 21 millió négy­zetkilométer. lakosainak szá­ma 131.6 millió ember volt. A Nagy Honvédő Háború után a szocializmus világ­­rendszerré vált, amelybe 13 ország tartozik, 35,4 millió négyzetkilométernyi összte­rülettel és 962 millió lakosr­­sal. Jelenleg a világ szárazföld­felületének több mint egyne­gyed részét a szocialista or­szágok foglalják el. Minden harmadik ember szocialista országban él; A világ szocialista álla­mainak területe jelenleg több mint háromszorosan megha­ladja az Egyesült Államok és az európai kapitalista orszá­gok területét együttvéve. A szocialista országokban 3,6-szer annyi ember lakik, — mint az Egyesült Államok­ban. Angliában és Francia­­országban együttvéve, A gazdasági versenyben a szocializmusé lesz a győzelem 'Á világrendszerré vált szo­cializmus bebizonyítja nagy előnyét az idejétmúlt kapi­talista rendszer felett; 1957-ben a Szovjetunióban 33-szor annyit termelnek, — mint 1913-ban; Az Egyesült Államokban, a legnagyobb kapitalista országban, az ipa­ri termelés ezen idő alatt csupán 4-szeresére emelke­dett. Ugyanekkor nem sza­bad elfeledkeznünk, hogy a szovjet állam 40 esztendejé­ből legalább 18 esztendő há­borúval és a népgazdaság helyreállításával telt el; A gazdasági fejlődés gyors üteme jellemzi valamennyi szocialista országot. 1957 ele­jére az ipari termelés volu­mene az európai népi demok­ratikus országokban körül­belül 3.3-szeresen haladta meg a háború előtti színvo­nalat. Az ipari termelés a háború előttihez viszonyítva Lengyelországban több mint 5-szörösére, Csehszlovákiá­ban 2,7-szenesére, az NDK- ban 2,2-szeresére, Magyaror­szágon 3,2-szeresére, Romá­niában 3,3-szeresére, Bulgá­riában 6,4-szeresére és Albá­niában több mint 11-szeresé­i-e emelkedett; Jugoszlávia ipari termelése 1939-hez ké­pest 2,7-szeresére emelke­dett A Kínai Népköztársa­ságban 1956-ban 5,5-szerany­­nyi ipari terméket állítottak elő, mint 1949-ben; A következő számok fogal­mat adnak arról, hogyan fej­lődik a szocialista országok nehézipara. A szocialista or­szágokban 1956-ban körülbe­lül 70 millió tonna acélt, — vagyis 2,8-szer annyit termel­tek, mint a második világhá­ború előtt. Az 1956. évi szén­­termelés meghaladta a 970 millió tonnát, ami 2,5-szer annyi, mint a háború előtti termelés. A villamos energia­­termelés elérte a 295 milliárd kilowattórát, vagyis 4-szer annyi, mint a háború előtt; Kína a népi forradalom győzelme előtt a szénterme­lés terén a világ tizedik és Ázsia harmadik helyét foglal­ta el. Ma a Kínai Népköztár­saság a széntermelés terén feljött az Ázsia első és a vi­lág ötödik helyére. Lenin azt írta, hogy a kapi­talizmust úgy győzzük le vég­legesen, hogy a szocializmus megteremti az új, sokkal ma­gasabb munkatermelékenysé­get, Á szovjet iparban a mun­kások munkatermelékenysége 1956-ban 1913-hoz képest kö­rülbelül kilenc- szeresére emelkedett. Ez az emelkedés még nagyobb, ha számba­­vesszük, hogy a munkaidő csökken. Ugyanezen idő alatt az Egyesült Államokban a munkatermelékenység 2,2- szeresére, Angliában 40 szá­zalékkal, Franciaországban 75 százalékkal emelkedett. A Szovjetunió a munkaterme­lékenység szintjét tekintve túlszárnyalta Angliát és Franciaországot és gyors ütemben hozza be az Egye­sült Államokat. A Szovjet­unióban a munkatermelé­kenység évi növekedése az iparban 6—8 százalék, ugyan­ekkor az Egyesült Államok­ban a burzsoá közgazdászok adatai szerint 1.5—2 százalék. A gyarmati rendszer széthullása Ä Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom a gyarmati népeknek megmutatta a fel­­szabadulás útját; Ä második világháború után a gyarmati rendszer a népek nemzeti - felszabadító harcának növekvő szorítása alatt bomlásnak indult. En­nek legszembeötlőbb meg­nyilvánulása a Kínai Népköz­­társaság kikiáltása, a forra­dalmi kínai nép győzelme,; A legutóbbi 12 esztendő so­rán több mint 1 milliárd 300 millió ember szabadult meg a gyarmati függéstől, tehát a föld lakosságának a fele. A háború utáni években a volt gyarmatok területén több mint 20 új független állam alakult. Függetlenséget nyertek az olyan ázsiai ha­talmak, mint a 600 milliós Kína és a 400 milliós India. Függetlenné vált Indonézia, Burma, Egyiptom, stb. 1939-ben körülbelül 1,5 mil­liárd ember, a fold lakossá­gának 66 százaléka élt gyar­mati és függő országokban. — Jelenleg a gyarmati függő­ségben lévő országokban kö­rülbelül 160 millió ember éí. Az afrikai népek többsége még gyarmati elnyomásban él; Határozat a fegyveres felkelésről; (Lenin kézirat.) Elfo­gadta az OSzDMP Központi Bizottsága 1917. október 10-i ; w ülése. .! I-..'.,.., •w i 11 B ~U---------------­NÉMA KEGYELEI TEL Megható látványnak lehettek szemtanúi tegnap délelőtt a szolnoki járókelők. A városi Nőtanács aktívái — lehettek vagy százan — kezükben maguk készítette virágcsokrok­kal, vörösszalagos koszorúkkal kimentek a Járműjavító melletti temetőbe és megkoszorúzták a II. világháborúban elesett szovjet hősök síremlékét; Nem hangzottak el gyászos sírbeszódek, hanem né­mán, kegyelettel, de annál több szeretettel helyezték el virágcsokraikat, a koszorúkat. Igen megható volt ez alka­lommal az alábbi kis történet; Csótó Istvánná elvtársnő­nek nincs kertje, a piacon vett virágot. A virágárus néni — a nevét nem tudni — megkérdezte, hova viszi azt a szép csokrtf; Csótó elvtársnő azt felelte; a szovjet hősök sír­jára. A néni így szólt: Én már öreg vagyok, nem tudok kimenni, de helyettem vigye el ezt a csokrot; Azzal át­nyújtott 15 szál fehér krizantént. A koszorúzás után az asszonyok valamennyien a Tiszti Klubba mentek, ahol megtekintették a Szolnok megyei munkásmozgalmi kiállítást. \ HŐS VÁROSBAN /Csodálatosán szép nyári reggel volt, amikor vo­natunk befutott Sztálingrád újjáépített vasútállomására, /z út Moszkvától Sztálin­grádig kereken 25 óráig tar­tott. Ez alkalommal azonban a fáradtságnak nyoma sem volt rajtunk. Küldöttségünk 70 tagját és a velünk együtt utazó cseh, osztrák, francia és gyarmati ifjú barátainkat a várva-várt találkozás izgalma töltötte el. S ez az izgalom, ez a várakozás kedvet, vidámsá­got, jóleső érzést váltott ki bennünk. Az érkezés után megható percek következtek. A bejárat előtti teret már betöltötte a soktízezres tömeg, amely szeretettel és sok-sok virággal várt bennünket. Ä hangszórók a Komszomol bi­zottság titkárának üdvözlő szavait harsogták, s mi, az ér­kezettek, valósággal karjaiba hulltunk a reánk váró szovjet barátainknak, Soha nem lát­tuk egymást, de ezek a pilla- V££$£LJ2é&Í?. __ plyanpjf^ypjta}^ szülő, a testvér gyöngéd öle­lése fogadja. — M'egérkez-A sztálingrádi pályaudvar tünk a hős városba, Sztálini tűk a Sztálingrád védelméről grádba. készült új filmet. Majd útra-A kora délelőtt ismerke- keltünk, hogy lássuk a várost, déssel telt el. Megtekintettük az újjáépítés hős erőfeszítésé­­a nemrég épült 850 férőhelyes nek eredményét. Meghatódott „Popeda” mozit és végignéz- tan álltunk meg az 1918-as csaták hőseinek emlékművé­ül, amely annak a térnek az oldalán emelkedik karcsún, ahol a Djenikin ellen harcba induló vörös lovasok felvonul­tak. Képzeletünkben láttuk a felvonuló sereget, akik az új szocialista haza védelmére in­­d Utak. — Alig pár percnyi járásra a tértől hömpölyög csei-desen, méltóságteljesen a Volga. S a már teljesen újjá­épüli város partmenti magas házai egész nap nézhetik ma­gukat a folyó csillogó tükré­ben. Küldöttségünk ezután a ,,Pavlov-házhoz” sietett. Ezt az épületet a második világ­háború vérzivataros napjai­ban Pavlov őrmester védte; Es megvédelmezte. A körü­lötte lévő épületek romba­­dőlve elestek, de ez a ház ro- • mohban is a szovjet hatalomé maradt. Innen utunk a sztálingrádi * csata legnagyobb útköze­­teinek színhelyére^ a „Maina* mint amikor a család távol­lévő tagjai hazaérkeznek, s a

Next

/
Oldalképek
Tartalom