Tiszavidék, 1957. november (11. évfolyam, 257-282. szám)

1957-11-07 / 262. szám

I RABSÁGUNKNAK VÉGE MÁR Jf »>SOfi>2DSOtWOSDS>ÍC>S3S34DS: C^dk33QSc^O§c^aoScK3<^C^<»^<»OSa<»CakK&C«GK?OSc^<»CSC^C»<3*CK*C ■ Október zászlaja alatt, testvéri barátságban A Z OKTÖBERI TŰZ szikrája nem váratott sokáig magára, hamarosan lángragyújtotta más országok munkásmozgalmaiban is a forradalom csóváját. A Szovjet­unió után — a magyar, a bajor és a szlovák tanácsköztár­saságok hősies harcai és bukása után — 1924-ben a Mon­gol Népköztársaság megalakulásának hírét repítették vi­lággá a távírógépek; A proletárhatalom átvételére a fasizmus erős diktatú­rája miatt az európai államokban már nem volt lehetőség. Október katonáinak véráldozata kellett ahhoz, hogy véget érjen az emberiség szégyenteljes korszaka, a fasizmus, s utána az új élet, a munkáshatalom sarjadjon Romániában, Albániában, Bulgáriában, Lengyelországban, Jugoszláviá­ban, Csehszlovákiában és Kelet-Németországban. Ök velünk együtt kapták meg a szabadságot, s azóta együttes erővel épül a szocializmus Európa részén. Sőt nemcsak Európa, de Ázsia jelentős térségében is, hiszen a 600 milliós Kína is Október útjára lépett, s a kis Észak-Korea, és Észak-Vietnam munkásosztályát szintén az Októberi Forradalom lángja hevíti. Együttesen több mint 900 milliót számol ma a szocia­lizmus tábora, teljes gazdasági és katonai egységgel. Gaz­dasági együttműködésünket a Kölcsönös Gazdasági Segít­ség Tanácsa, míg katonai erőinket a Varsói Védelmi Szer­ződés fogja össze. Olyan erősség ez minden népi demokra­tikus állam számára, melyre bárfaikor biztosan számíthat. A KOREAI NÉP hősi szabadságharca idején a kínai népi önkénteseken kívül csehszlovák gyógyszer­szállítmányok, magyar orvosdelegáció, német ■ építőszak­emberek segítették talpraállítani a hősi koreai hazát. S arról, hogy a mi népünknek mit jelent a szocializmus álla­mainak testvéri összefogása, a hazánkat oly súlyosan érintő árvíz-pusztítás idején kapott segítségen kívül az ellenfor­radalom okozta károk helyreállítására nyújtott baráti tá­mogatás tanúskodik; Kína 30 millió rubel gyorssegélyt utalt ki, Csehszlovákia 80 millió cseh korona értékű ipari anyagszállítmánnyal sietett segítségünkre, a kis Albánia 3 ezer tonna szenet küldött gyorsan, a távoli Mongólia egy­millió rubel értékű élelmiszert, tüzelőt juttatott, Jugoszlá­via 150 millió dinárt, Bulgária 5,5 millió rubelt, Korea 3 millió rubelt, a Német Demokratikus Köztársaság 22 millió márka, Románia 13 millió lei, Lengyelország 100 millió zlotyival sietett sebeinket enyhíteni. ! A Z OKTÓBERI ESZME megvalósításán munkálkodó j népek összefogása mindenkor elrettenti a kaiando-1 rok szándékát, A szocializmusért / % A csehszlovák hadsereg a Szovjetunió és a népi demokráciák katonáival egyetemben biztos védelmezője a szocializmus építésének. Tengerre lengyel... 14,5 millió fonna acél 1975-ben A güiwioei Kohóipari Ter­vező Iroda kidolgozta a len­gyel kohászat távlati fejlesz­tési tervét a legközelebbi 15 esztendőre; A Tervbizottság előzetes irányelveiben mint­egy 12 millió tonna acél ter­melését irányozta elő 1975-re. Ezt az előirányzatot széles­körűen megvitatták és az a vélemény nyilvánult meg, hogy a kohászati termelésnek nagyobbnak kall lennie é6 ezen idő alatt el kell érnie a 14.5 millió tonnátj Több közszükségleti cikk Az NDK Könnyűipari Mi­nisztériumához tartozó üze­mek együttesen a terven fe­lül 152 millió DM értékű közszükségleti cikk termelé­sét vállalták. A textiliparra ebből 80 millió DM értékű pótlólagos áru gyártása esik. Eddig 18 millió értékű/ árut, többek között 550.000 pár perion női harisnyát, továbbá 1,3 millió DM értékű kötött­árut adtak át a kereskede­lemnek. A gyapjúipar terven felül egymillió négyzetméter, a gyapotipar 1,5 millió négy­zetméter árut készített. A bútoripar az előirányza­ton felül 16 mililó márkáért gyárt bútorokat, A népi Lengyelország egyre jelentősebb sze­repet játszik a tengeri közlekedésben. Ké­pünkön a „Batory” gőzös Gdynia kikötő­jében, A népi tulajdon a fejlődés záloga Hatalmas ütemben fejlődik az NDK ipara. Képünkön a népi tulajdonban lévő Lauch­­hammerwerk Nehézgépgyár látható. JßanUadatlan ereati... A népi Korea az agresszorok visszaverése után gyorsütemben újjáépül. Építési tervek kidolgozásában és megvalósításában magyar szakemberek is segítik a baráti koreai népet. Magyar hálókocsik Jugoszláviában A jugoszláv hálókocsi vál­lalat 5 új magyar gyártmá­nyú hálókocsit kapott. A 20 fekhelyes, korszerű és igen kényelmes kocsik a Szófia— Belgrad—Berlin közötti vo­nalon közlekednek majd. A Jugoszláv Vasutak előrelát­hatólag november végéig újabb 5 kocsit, a jövő év márciusában'pedig további 10 hálókocsit kap Magyarország­tól. ÚJ SZÁLLODÁK ÉPÜLNEK Tavaly 35.000 külföldi tú­rista látogatta meg Csehszlo­vákiát s idén sokkal többen lesznek — az év első felében már 23 eznen érkeztek kül­földről. Ez a jelentős — és a tervek szerint egyre növekvő — emelkedés szükségessé tette újabb szállodák bizto­sítását az idegenforgalom ré­szére. A Cedok utazási iroda eddig 26 szállodát vett át. amelyek nagyrészében klsebb­­nagyobb építéseket hajtottak végre; egyes helyeken, pél­dául a Marianské Lázne-i Esplenadeban szinte csak a falaik maradtaik a régiek. Ezenkívül újabb szállodák épülnek; elsősorban Bmoban emelnek modem szállodát, kb. 150 két- és 80 egyágyas szobával, valamint tíz teljes lakosztállyal. Ezután minden valószínűség szerint Prágá­ban és az idegenforgalmi és sportközponttá fejlesztendő Strbské pleson (a Csorba tó­nál) épül új, modern nagy­szálloda. HÜtEK a népi demokratikus , államokból Az albán parasztság gazdasági és kulturális életszínvonalának emelkedése A népi hatalom évedben végrehajtott hatalmas refor­mok — a földreform és a mezőgazdaság gyors ütemben előrehaladó kollektivizálása — kedvezően befolyásolja a dolgozó parasztság életszín­vonalának emelkedését. A fal­vakban egyre több új lakó­ház épül és a növekvő keres­letnek megfelelően évrőd­­évve bővítik a falusi keres­kedelmi hálózatot. A dolgozó parasztság növekvő anyagi jólétéről és kulturszomjáról tanúskodik az a tény is, hogy az idén a falvakban három­szor annyi rádiót adtak el, mint tavaly. A falusi fo­gyasztási szövetkezetekben az idén másfélszer annyi varró­gép, óra és gramofon, 21-szer annyi játék fogyott, mint 1956-ban. A bolgár szőlőművelés jövője Az utóbbi tíz esztendőben rendkívül megnőtt Bulgáriá­ban a szőlőművelés iránt az érdeklődés. Termedőszövetke­­zetekben és állami gazdasá­gokban száz és száz dekár új szőlőt ültettek. Csupán 1956- ban több, mint 50.000 torma szőlőt exportáltak jobbára a híres „Bolgár1’ csemegeszőlő­ből; A folyó év februárjában Moszkvában megkötött szov­jet-bolgár kereskedelmi szer­ződés még bővítette a bolgár szőlőtermesztés exportlehető­ségeit, s ez természetszerűen a szőlőtermesztés távlati ter­veinek további kibővítését vonta maga után; Az elő­irányzat szerint a szőlővel beültetett területnek 1965-ig ed kell érnie a 2,500.000 dé­kánt, s 1962-ig legalább 150 ezer dekár kiváló minőségű borszőlőt kell elültetni; Átadták rendeltetésének Kína leghosszabb műútját Az elmúlt napokban átad­ták rendeltetésének Kína leg­nagyobb műútját. Az 1900 kilométeres műút a tibeti Lhasszát köti össze a Kan­­szu tartományi Hsziatung várossal; jev kurgán”-ra vezetett. Ez a magaslat uralja a várost és a gyárnegyedet. Tőle keletre hömpölyög a Volga, egyik ol­dalon terül el a város, a má­sik oldalon a kéményerdők díszítette gyárak hatalmas csoportja. Ez a magaslat a hő­sies ellenállás színhelye. Min­den röge a fasizmus kegyet­lenségére és a szovjet embe­rek helytállására emlékeztet. 1942—43. telén ez a domb időlegesen többször cserélt gazdát, de a szovjet fegyveres erőktől elvenni mégsem tud­ták. És 1943 tavaszán, amikor az átkaroló hadmozdulat sike­res végrehajtásával a német hadigépezet ideirányított te­kintélyes egységei összeomlot­tak és a magaslat is felszaba­dult, a tavasz sem tudott fü­vet fakasztani ezen a dom­bon. A csaták füzében fel­szántották a gránátok, a te­rület minden egyes négyzet­­méterére 500—1200 lövedék­becsapódás esett. És a város? 1— Egy kiégett, szétlőtt rom­halmaz volt. A munkások, a város lakói és a katonák kö­zül 46 800 életerős szovjet em­ber áldoziq fel életét. De a város szabad maradt, s a né­met hadosztályok felmorzso­lódtak. Azokban a hetekben és hónapokban az emberiség jobbik felének tekintete Sztá­lingrád hőseinek ellenállására szegeződött. És az emberiség a sztálingrádi hősök vérén ki­vívott győzelemből erőt, hi­tel merített. Elbúcsúztunk a hősi har­cok színhelyétől. Szeretetünk virágait koszorúba fonva, el­helyeztük a hősök emlékmű­vén, amelynek környékén Sztálingrád ifjúsága 60 hek­tárnyi területet társadalmi munkával parkosított. Délután hajóra szálltunk és a Volga hullámain eljutot­tunk az új sztálingrádi erőmű építéséhez. Ekkora építkezést soha életemben nem láttam. Az erőmű most száraz terüle­ten épül. 1958-tól már meg­kezdi a termelést és folyama­tosan 22 gépegysége kapcso­lódik be az áramszolgáltatás­ba. Szinte meghatódtunk a hatalmas építkezés láttán. G. Fritz, ifjú osztrák barátunk nagy hévvel magyarázta a küldöttség többi tagjainak, Kamaiev Kurzan -hogy „az ilyen nagy építke­zésbe csak az a nép jog bele, amelyik igazán szereti a bé­két és harcol érte”. — Igaza is van. Az erőmű alatt egyéb­ként — ha elltészül — 800 méter szélesen zuhan át a 19 méterre felduzzasztott Volga vize. Mellette épül a hajóát­eresztő zsiliprendszer. S mindehhez 6,2 millió köbmé­ter betont, 1,8 millió tonna vasat építenek be. Ezzel is­mét 2,3 millió kilowatt villa­mosenergiával növelik az el­látást. Az erőműtől nem messze délre — a Volga balpartján terül el egy teljesen új város •— Volszki. Néhány éve kez­dődött el az építkezés és je­lenleg 50 000 lakosa, új szín­háza, stadionja van. A szín­házban mi és ifjú cseh bará­taink adtak közös műsort. Alig tudtuk befejezni a ked­ves, visszahívó taps miatt. De sietni kellett. Búcsúzóul forrő öleléssel köszöntöttek ben­nünket Volszki lakói, s több mint egyórás út után ismét Sztálingrádban voltunk, új. de, kedves ismerőseink között s röviddel utána vonatba szálltunk. Egy egész napot töltöttünk a hősies ellenállás színhelyén, Sztálingrádban, ahonnan 1956 őszén ismét hu­szonötén vesztették drága életüket a mi fővárosunkban, a mi szabadságunkért. A pá­lyaudvar ismét zengett a kí­sérők kedves szavaitól, s a vo­natunk kigördült az állomás­ról. Jq ideig némán néztünk egymásra, s mindannyian, akik a látogatás boldog rész­vevői lehettünk, meghatódva ültünk a kocsiban. Kimon­datlanul is ismételgettük, amit rövid idő alatt megta­nultunk: „Szlava gerojam Sztalingrada’* — Dicsőség a hős Sztálingrádnak. T ltunk ismét Moszkvába ^ vezetett és onnan haza. Elhoztuk dolgozó magyar né­pünknek a szovjet nép test­véri üdvözletét, az öt világ­rész ifjúságának üzenetét, a ,Béke és barátság” jelszavát, CSÁKI ISTVÁN

Next

/
Oldalképek
Tartalom