Tiszavidék, 1957. november (11. évfolyam, 257-282. szám)
1957-11-01 / 257. szám
Egy gépgyár talpra állt • • K Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Gépgyár nem csak elérte, hanem túl is szárnyalta már a tavalyi gazdasági szintet) Az év első három hónapját veszteség nélkül zárta, a II) negyedévben sikerült megalapozni az eredményes munka feltételeit oly annyira, hogy hivatalos okmányok alapján ebben az időszakban 7,6 napi fizetésnek megfelelő osztható nyereségrész keletkezett; A III; sem volt rosz- 6zabb, sőt jobbnak mondható, mert a nyereségrészesedés tovább nőtt; Úgy gondoljuk’, hogy üzemünk, eredményei alapján, a megye legjobbjai közé tartozik, ezért szeretnénk beszámolni arról, hogyan jutottunk el idáig; Elsőkénfi kell megemlítenünk talán a nevelő, felvilágosító munkát. Széleskörű társadalmi munkával ismertettük dolgozóinkkal, hogy az inflációt csak gazdaságos termeléssel kerülhetjük el ■— épp abban az időben, mikor már sokan félni kezdték attól, hogy az esetleges pénzromlás miatt „bagóért”- kell majd dolgozni. . I j Úgy érezzük’ — a mi gyárunk dolgozóinak is része van abban, hogy a gazdasági k >nszolidációt sikerrel tudta Végrehajtani kormányunk; Itt említjük meg, hogy az ellenforradalmi események után olyan szorgalmasan ment a munka, hogy műszaki dolgozóink csak a legnagyobb erőfeszítéssel tudták biztosítani a jóiramú termelés előfeltételeit. Nem egy erőltetett versenymozgalom eredménye volt ez — inkább a mély felelősségérzettel magyarázható, hogy az ellenforradalom 22 milliárdos veszteségét mielőbb, pótolni tudja az ország. Az ellenforradalom másfél milliót vitt el Gyárunk elleni orrad almi vesztesége másfélmillió forint volt; Talán éppen a dolgozók féntemlített felelősségérzetének tudható be viszont, hogy vállalatunk eddi'gi nyeresége már erősen megközelíti ezt a 6zámot) A negyedik negyedévben üzemviteli hitel nélkül gazdálkodtunk, mely egyrészt a kamattehertől óvja meg vállalatunkat, másrészt nem kötünk le olyan pénzeszközöket, melyet a népgazdaság más területén is fel tudnak használni; Egy másik fontos tényező, mely elősegítette talpraállásunkat, hogy műhelyeink részlegesen már az I. negyedévben, teljesen pedig a II. negyedévtől teljesítménybérben dolgoztak azokon a munkahelyeken, ahol indokolt és bevezethető volt ez a forma. Példaképpen említhetjük meg az öntöde dolgozóinak helytállását, akik már januárban teljesítménybérben számoltak B azóta is minden hónapban túlszárnyalták tervüket. A teljesítménybérezés tehát egyik tő feltétele volt annak, hogy sikerült termelékenységi És önköltségi mutatóinkat megfelelően alakítani. A II. negyedévtől ismeretlen fogalom volt nálunk a béralap túllépés s talán büszkék is lehetünk erre, hogy figyelembe vesszük, hogy iparágunk többi Üzemeiben még a közelmúltban is nagy erőfeszítéseket kellett tenni a teljesítménybér bevezetéséért. Hogy sikeres bérpolitikánkkal a kifizetés és a termelés arányba került már az év közepére, lehetővé vált ezen az alapon bérrendszerünk további finomítása: A következő tényező, mely sikereinket gazdagította, hogy a gyár vezetősége behatóan elemezte 0 termelés alakulását Talán . először tapasztaltuk, hogy az igazító is bekapcsolódott a gazdasági szakemberek munkájába. Ugyanúgy érdekelte mérlegbeszámoló számszaki«'" mint szöveges elemzése. Ennek alapján több hasznos intézkedés is született: Dl; a gazdaságos termelés érdekében állandóan vizsgáljuk a termelési mutatókat. Több átszervezés szolgálta az improduktív és produktív dolgozók arányának javítását az utóbbi csoport javára. Az igazgató személyesen ellenőrzött minden felmerült pótmunkát, ugyanis ezek igen ártalmasak az önköltségre. De ezek közé'a közvetlen gazdasági intézkedések közé tartozik az is, hogy felelősöket jelöltek az üzem rendjének és tisztaságának fenntartására, s ennek' során tekintélyes mennyiség%>.anyag került elő a gyár különböző területeiről. A napi vizsgálat tárgya volt és még ma is az, a forgóeszközök forgási sebessége. Pedig sok helyen elfeledkeztek már erről a fontos folyamatról, mely fontos tényezője a gazdaságos termelésnek: Meg kell említenünk a prémiumrendszert is, mely jelenlegi formájában jól mozgósít a/, eredményes munkára. A feltétel mindenki számára olyan, ami összefügg a saját munkájával; Pl; a termelést irányí'ók, a dekádtervek teljesítésével, az újítási felelős az újításokkal kimutatható gazdasági eredmények után kap prémiumot, stb. S hozzátehetjük, ennek eredménye nem csak papíron, hanem az önköltségben is mutatkozik. De hasonlóak a feltételek a készletgazdálkodás befolyásolására, az alaprentabilitás elérésére is. A fentiekből kitűnik, hogy a megtett intézkedések hasznosak voltak s azokkal egyetértett a dolgozók többsége. A negyedik negyedév jó munkájával még növelni akarjuk eredményeinket. hogy dolgozóink igyekezetét anyagiakban is megfelelően honorálhassuk. Nem célunk, hogy vállalatunk eredményeit kisebbítsük. De a gazdaságos termelés érdekében szükséges, hogy további feladatokat oldjunk még meg és a sikereket megszilárdítsuk.Ennek érdekében felettes szerveinknek megfelelő alapossággal kellene elhatározni, hogy mi lesz a teendőnk jövőre ? Különösképpen az 1958-as tervfeladatokra gondolunk itt, hogy időben rendelkezésünkre álljon és előkészítésére megfelelő időnk maradjon. A kereskedelmi szervektől azt kérjük, hogy ebben nyújtsanak segítséget a KGM Mezőgépipari Igazgatóságának. Mérjék fel a mi profilunkba vágó gyártmányok szükségletét és fix rendeléssel biztosítsák vállalatunk tervszerű munkáját a jövő évre; Ez azért is fontos, mert üzemünknek az anyagrendelést nagyrészt már meg kellett tenni az új év első negyedére. Kérésünk azért is jogos — ezt is meg kell mondjuk —, mert ezen a területen komoly bizonytalanság tapasztalható. Persze üzemen belül is vannak még megoldásra váró feladatok. így pl. készletgazdálkodásunkat tovább kell javítani, mert anyagkészletünk az adott' termelési értékhez képest magas. Annyira, hogyha a III. negyedév eredménye gyengébb lett volna, most „sorbanállnánk”; Ha az an '.gkészletet sikerül a reális mértékben leszorítanunk, a kamatterhektől mentesülünk; Tovább kell fejlesztenünk továbbá az ütemes, tervszerű gyártást S itt elsősorban az objektív nehézségeket kell leküzdeni, mint volt ebben az évben a tárcsatányérhiány az egyenirányú tárcsánál: i Szilárdítani kell a szerszámgazdálkodást, mert ezen a területen még fel-felüti feiét a lazaság. És itt nem csak arra van szükség, hogy a társadalmi szervek segítsenek, hanem arra is, hogy művezetőink adminisztratív eszközükkel is lépjenek jel és büntessék meg azokat, akik gondatlanságból kárt okoznak. Még egy kérdést kell tisztáznunk, ha a gazdaságosságról, vállalatunk eredményeiről beszélünk: egyformán részesedhetnek-e a dolgozók a nyereségrészesedésből? Igazságos lenne-e, hogy azok is, akik rosszul dolgoznak és hátráltatják az önköltség csökkenését, úgy részesedjenek, mint a jól dolgozók? Nyilván ez nem volna helyes. Ezekből kiindulva a vállalatvezetőség kizárja a nyereségrészesedésből azokat, akik gondatlanságból gépüket megrongálják, a bércsalókat vagy akik ilyet megkísérelnek, akik valamit az üzemből vagy munkatársaiktól eltulajdonítanak és végül akik önkényesen távoznak a vállalattól. Csökkentett részesedést kapnak: a késők, lógósok, fegyelmezetlenek, igazolatlan hiányzóik, selejtgyártók, stb.; Mindezek az intézkedések szintén hozzájárulnak majd a további eredményekhez. Varga Sándor—4 Szöllősi István OLVASÓINK ÍRJAK 3 község mindennapi kenyerét süti ... Szigeti András tiszaörsi pékmester, a Karcagi Sütőipari Vállalat lisztjéből. Naponta 12 mázsát süt, egy részét cserére, más részét eladásra. Minden munkát kézzel végez, s ez elég fárasztó. Mégis mindig kedves, előzékeny a vásárlókhoz. Nemcsak az örsiek, hanem a nagyivániak és a tiszaigaríak is szívesen eszik az általa készített kenyeret. HIRDETMÉNY Az influenza járvány miatt a Szolnok Megyei Tüdőbeteggyógyintézetben a beteglátogatás szünetel. A látogatási tilalom megszűntét újabb közleményben e lapban közzétesszük; MEGYEI tüdöbeteggyogyintezet , IGAZGATÓ FŐORVOSA Pályázat mezőgazdaság! felügyelői állásra A mesterszállási községi! tanács pályázatot hirdet községi mezőgazdasági felügye- \ tői állásra. — a pályázatot a * mesterszállási községi tanácshoz lehet benyújtani. Fi- 1 zetés a rendeletben előírt öszszeg. — Feltétel: akadémiai , vagy technikumi végzettség.! A tiszaburai szeszfőzdéről Számíts Mihály tiszaburai olvasónk néhány nappal ezelőtt panaszos-levéllel kereste fel a szerkesztőséget. — Írásában nemcsak a saját, hanem számos tiszaburai lakos nevében kifogásolja a községi szeszfőzde lehetetlen helyzetét. Azt írja többek között, hogy a 14 évvel ezelőtt épített szeszfőzdét 25— 30 méterre helyezték el egy vályogvető gödör mellett: — Abban a nagyobb gödörben ástak egy kútszerű mélyedést, s egy ócska szivattyúval onnan szivattyúzzák a szeszfőzde hűtőjébe a vizet. A tökéletlen berendezés igen nehezen kezelhető, s majd megszakad a két ember, mire 7—8 hektoliter vizet a szivattyúval rendeltetési helyére szállít: Előfordul, hogy éjszaka, vagy zuhogó esőben kell dolgozniok, s elképzelhető, milyen kellemes dolog rángatni olyankor a szivatytyú fogantyúját, amikor az ember nyakába hull a hideg eső; Értesülésem szerint — írja Szimits Mihály — 1956- ban 50 hektoliter pálinkát szállított el a vállalat Tiszaburáról; Ügy hiszem, hogy ennek az árából telne a szeszfőzde valamelyes korszerűsítésére ÍS; Számíts Mihály panaszoslevelét ezúton hozzuk a Szolnok megyei Szeszfőzde Vállalat vezetőjének tudomására. Hallgat a TERZSÁK Szövetkezetünk a múlt év tavaszán szudánifű magtermclésre szerződött a Magtcrmcltctő Vállalattal. A vetőmagot öt zsákban annak idejében megkaptuk. Az üres zsákokat még 1956. június 5- én a 0 211 475 számú postai szállítólevéllel a TERZSÄK- nak visszaküldtük. A MEZÖMAG a közelmúltban mégis felszólított, hogy fizessük ki tartozásunkat, és ebben a zsák'árát is követelte. Mi értesítettük a vállalatot, hogy a zsák-elszámolást, annak visszaküldésével már régen lezártnak tekintjük, és ha a MEZÖMAG-nak valamilyen követelése van, hajtsa be a TERZSÁK-on. Ez utóbbiról különben értesítettük aTERZSÁK-ot is, még a múlt hónap 8-án. Választ azonban sem jót, sem rosszat, a mai napig sem kaptunk. A zsákok árára — amelyet a TERZSÄK mulasztása miatt tőlünk levontak — szükségünk van. Most készítjük a zárszámadást és rendezni kell ehhez mindenféle követelést. — Nagyon szeretnénk, ha a TERZSÁK végre kibújna csigaházából és intézkedne, hogy szövetkezetünk a 159.60 forintot a legrövidebb időn belül megkapja. BATTYANYI LAJOS az újszászi Szabadság Tsz tagja Levél az Abádszalóki Községi Tanácsnak Abfidszalók határában volt egy hold 1052 négyszögöl földem, melyet két évvel ezelőtt az egyik szövetkezet betagosított. Ezért cserébe tavaly áprilisban kaptam egy hold SÓÖ négyszögöl csereingatlant. Bét telekkönyvileg nevemre is 'írták, s ebben én meg is nyugodtam. A föld kimérése azonban már nem volt zavartalan. 500 négyszögöllel kevesebbet mértek, mint amennyit a nevemre telekkönyveztek. Amikor ezt én az abádszalóki Községi Tanács VB-nél szóvátettem, azt mondották, „fogadjak mérnököt és méressem ki.” Tudomásom szerint ez nem az én kötelességem lenne és ha már megígérte a tanács végrehajtó bizottsága, hogy intézkedik, akkor tarsa is meg ígéretét. Id. RÓZSA FERENC, Torna jmonostora, __Alkotmány-út 7. szám. Puszta monostori híradás Községünkben a Búzakalász Termelőszövetkezet — bár- az ellenforradalom után számszerűleg csökkent — ez évben megerősödött és szép eredményeket éli; el. Jelenlegi tagsága alig haladja meg a harmincat, s mégis jó munkát végeztek minden területen. Őszi búzából 10.58, őszi búzából 12.96 mázsás átlagtermést értek el. Az őszi munkával is jól haladnak. Október 28-án befejezték az ősziek vetését. 110 holdon tették földbe az őszi búza, 17 holdon az őszi árpa, 2 holdon a rozs és 7 holdon a takarmánykeverék vetőmagját. — A Jászberényi Gépállomás igyekezett a legjobban előkészíteni a talajt, s a termelőszövetkezet a műtrágyával sem szűlkmarkúskodott. Az ősziek vetéseikor közel 150 mázsa szemcsés szuperfoszfátot szórtak ki. A vetőmagvakat megfelelően szelektoí-ozták és csávázták; A vetéssel egyidőben végeztek a kukorica betakarításával; Terméseredményük az előző évieknél sokkal jobb, 25 mázsás holdankénti átlagot értek el. Betakarították a takarmányrépát is és jelenleg a cukorrépát szedik. — Néhány nap múlva ezzel a munkával is végeznek.- Cukorrépából holdanként 170 mázsás termésre számítanak; Az őszi mélyszántással is szépen haladnak; Eddig több mint 70 holdon végeztéik el ezt a munkát. A tsz tagok nagy lelkesedéssel készülnek a zárszámadásra, amely -a tsz megalakulása óta a legeredményesebbnek Ígérkezik: Az egy munkaegység értéke meghaladja az 50 forintot. A (község egyéni parasztsága is nagy igyekezettel végzi az őszi munkát. Tele van a határ szántó-vető emberekkel; A termelőszövetkezet vetőgépeineic kölcsönadásával segíti az egyéni gazdákat. A parasztság igyekezete, munkakedve tettekike l bizonyítja, hogy egyetértenek a munkás-paraszt kormány programjával: Horváth Józsefi Pusztamonostor; Tervszerű vezetés, eredményes gazdálkodás a jászladányi Úttörő Tsz-ben A jászladányi Úttörő Tsz életében az - elmúlt két esztendőben jelentős változás következett be. Míg 1955-ben majdnem 200 ezer forint vagyon-hiány mutatkozott, tavaly már 942 ezer forint tiszta vagyonról tanúskodnak a számadások. Ez a szám ebben az évben még emelkedni fog. 1955-ben egy munkaegység értéke 20.44 forint volt az Úttörő Tsz-ben, s ebből mindössze 2.63 forint volt a Icészpénz. — A most záruló gazdasági évben pedig több mint 49 forint a munkaegység értéke, s ebből 22 forintot készpénzben fizetnek. Az Úttörő Tsz-ben mindinkább tért hódít a belterjes gazdálkodás. 100 kát. hold szántóra 32.4 kát. hold pillangó taikarmánytemiés jut A gabonabetakarítást annak idején 91.9 százalékban gépesítették. Teljesen kihasználják a beépített öntözőtelepeket, s eljutottak odáig, hogy a szántóterület 22 százalékát évente rendszeresen istállótrágvázzák. Az állattenyésztés fejlesztésével azonban rövidesen elérik a 25 százalékot. Erőteljesen fejlődik a szövetkezet állattenyésztése: —‘ Jelenleg 100 kát. holdra 74 szarvasmarha jut, s ezek fele tehén. Ugyancsak 100 holdánként 21 sertést, 2 hízót, 5 hízómarhát tartanak nyíl-1 ván, s gyapjútermelésük 100 holdanként 90 kilogramm. —* A harmadik negyedévben egyegy tehén fejési átlaga 600 liter volt. Ezt az eredményt azonban csak úgy tudják fokozni, ha a silózásra is nagyobb gondot fordítanak,mert ennek helyzete jelenleg nem kielégítő. Egy számosállat részére csupán 5 köbméter silótakarmányt készítenek az előirt 7 és a szükséges 10 köbméter helyett. A hiányosságok ellenére is megállapítható, hogy a jászladányi Úttörő Tsz-ben jó a tervezés, örvendeteseié az eredmények, s ami ebből következik, vagy talán, ami az előbbiekre visszahat: igen jó a muníkakedv, szorgalmasan dolgoznál! az emberek; Antal József főagronómus; Sürgős intézkedés legyen a válasz Ki a felelős azért, hogy Tiszaigaron napokat állnak a gépek életlen ekevas és üzemanyag hiányában? Ezt kérdezzük mindenkitől, e sorok olvasóitól is, s úgy gondoljuk, hogy az illetékes személyek is elolvassák írásunkat. Most, amikor a legfontosabb, hogy mielőbb földbe kerüljön a jövő évi kenyérnekvaló, a Tiszafüredi Gépállomás traktorai napokon keresztül állnak üzemanyag cs ekevas hiányában. A hiányzó dolgokat csak többszöri telefonsürgetésre hajlandók ki hozni. Földművesszövetkezetünk több mint 60 hold vetőszántásra szerződött az egyéni termelőkkel, s a szerződést meg is kötötte a Tiszafüredi Gépállomással olyan formában, hogy a szántást október 20-ra jóminőségben elvégzik. Ez a dátum már régen elmúlt, s a területnek mindössze 40 százaléka van felszántva. A dolgozó parasztság joggal követeli, hogy a már másfél, két hónap óta befizetett szántási díj ellenében elvégezzék a munkát a gépállomásiak. Lassan bekövetkezik az idő, amikor nem lehet vetni és sok egyéni termelőnek a gépállomás hanyagságából nem kerül földbe a vetőmagja.. A Tiszafüredi Gépállo más igazgatójának biztosítani kellene, hogy ne forduljanak elő lazaságok. Rendet, fegyelmet kellene teremtenie az üzemeltető vontatósoknál es a műhelyben is, hogy mindig megfelelő időben lenne a traktoroknál üzemanyag és éles ekevas. A hiányosságok kiküszöbölése biztosíthatja, hogy a leszerződött területet nemcsak Tiszaigaron, hanem más községekben is felszántsák. FÖLDMŰ VESSZÖVETKEZET IGAZGATÓSÁGA .. tiszaigak Üzemlátogatás a Tejipari Vállalatnál Vagy huszonötén összejöttünk szombaton délelőtt, hogy megnézzük Szolnok megye legnagyobb teijpari üzemét. Amilkor odaértünk, már üres kannákat szállítottak vissza a hajnalban elindult teherautók és leadták a kannamosóba, ahol forró, majd hideg vízzel előkészítették a holnapi töltésre. A hatalmas ládákban valóságos tej-tavakat láttunk. — Ezekből a gyűjtőkből csöveken szívták át a tejet a pasztőrözőbe. Innen 25 literes kannákba, majd a hűtőterembe került a fogyasztásra szánt tej. lsen érdekes volt á- vajgyártás, az automata csomagolóval. Finom, friss turóhegyeket láttunk, amiből kóstolót is kaptunk; Igen finom volt, csak azt sajnáltuk, hogy kiflit vagy zsömlét nem vittünk a zsebünkben. Szalai tanárbácsi és az üzem egyik műszaki vezetője sétánk közben megmagyarázta a tejüzemben folyó munka lényegét, úgy, hogy sóikat tanultunk a látottakból s tapasztalatainkat elmondjuk a többi pajtásoknak is, akik nem voltak velünk; Bősze István, VI. o. t., Baross u. iskola.
