Tiszavidék, 1957. november (11. évfolyam, 257-282. szám)

1957-11-01 / 257. szám

MOZAIKOK a S?cv:e unió életéhül KULTÚRA- NÉPMÜYELÉS­­OKTATÁS Könyvtárak A Szovjetunióban jelenleg több mint 4U0.000 könyvtár van, másféimilliárdos könyv­­állománnyal. A forradalom után csupán a közkönyvtárak száma csaknem 11-szeresére (13.900-ról löü.OÜO-re), könyv­állományuk pedig 74-szereső­re (9 millió kötetről 667 mil­lió kötetre) emelkedett. 1914- ben egy közkönyvtárra 11.400 lakos jutott, most pedig 1360 jut. (Az Egyesült Államok­ban egy közkönyvtárra 21.600. Nagy-Britanniában 82.000. Svédországban 5000 lakos jut). A munkások, alkalmazot­tak és tanulók szakmai igé­nyeinek kielégítésére az üze­mekben, . intézményeknél és iskolákban több mint 56.000 szakkönyvtárat létesítettek. Könyvtárosképzéssel három sorit főiskola, hét fakultás és 58 szakiközépiskola foglalko­zik. • A világ egyik legnagyobb könyvtára a moszkvai Állami Lenin Könyvtár. Könyvállo­mánya a szovjethatalom évei alatt 1 millió kötetről 20 mil­lió kötetre emelkedett. A könyvtár 20 termét naponta mintegy 5 ezren keresik fel. A könyvtárban körülbelül 2 ezer tudományos munkatárs, szakképzett könyvtáros dol­gozik. Zene A szovjethatalom évei alatt n nép közkincsévé vált a zene. A hangversenytermek mindig zsúfolásig megtelnek. A Szovjetunióban 22 konzer­vatórium, 120 -zenei műinté­zet, 127 hangversenyrendezés­­sel foglalkozó szervezet, 180 nagy zenei és táncegyüttes, közte 50 nagy szimfonikus zenekar van. 1956-ban az or­szág zenei és táncegyüttesei körülbelül 275.000 műsort ad­tak, amelyeken 102 millió látogató vett részt. A szovjet időszakban szé­leskörűen kifejlődött az pcztrárt-nn'ivészet. Naponta átlagban 8 ezer esztrád-hang­­versenyt rendeznek. Cirkusz A szovjet cirkusz nemcsak odahaza, hanem külíö'dön is igen népszerű. A Szovjet­unióban jelenleg 49 állandó cs 37 vándorcirkusz műkö­dik. Előadásaikon 1956-ban körülbelül 28 millió ember vett. részt. Növekvő fogyasztás A dolgozók reálbérének növekedése folytán jelentő­sen megjavult a lakosság táplálkozása a Szovjetunió­ban s megnövekedett az iparcikk-fogyasztás is. Az állami és szövetkezeti kereskedelem a fontosabb közszükségleti cikkekből megtöbbszörözte az eladást. Az 1956. évi eladás az 1932. évit 1-nek véve: Látogatás a jássladányi ruházati boltban HsMz 18 évre előre tervezni Piaci nap volt, amikor i Jászberényi Földművesszö­vetkezet ruházati boltjába beténimlt. Máskor is sokan vannak, de ilyenkor meg szinte zsMolásig megtelik az üzlet vásárlókkal. Sok az ér­deklődő,. de még több, aki női. vagy jérfi szövetet, se­lyem vagy vászonárut, eset­leg konfekciós ruhát akar beszerezni saját részére, vagy h ozzátartozóinak. Jól esik ilyen üzletbe be­térni, mert itt rend és tiszta­ság uralkodik. Az elárusítók udvariasak, előzékenyek. A bolt vezetője, Sziráki elvtárs szakszerűen irányítja a mun­kát, s á jászladányi ruházati bolt alkalmazottainak maga­tartásából példát meríthet­nek mások is.. Mégis csak hasznos volt Ebben az évben sokat fej­lődött- a tiszatenyői földmű­vesszövetkezet. A 13. számú bolthoz építettek egy új rak­tárhelyiséget. Ugyancsak eb­ben az évben nyitottak — a lakosság legnagyobb örö­mére — egy hentesüzletet. Nem régen működik a zöld­ségbolt sem. Árúinak egy ré­szét helyben vásárolják fel Mindenből van bőven. Elein­te úgy vélték a tiszatenyőiek: kár zöldségboltot nyitni, hi­szen ők megtermelik a szük­ségletet. Ma már azt mond­ják a háziasszonyok: igazán hasznos ez. Ha fel akarnánk mérni Fegyvernek fejlődését a fel­­szabadulás óta, nagy munkát igényelne. Elég, ha felsorolok ez év eredményeiből néhá­nyat, amely a lakosság életét jobbá, kényelmesebbé tette. A kulturotthont kívül-bolül szépen rendbehozták. Egy melléképületét átalakították ahol a sportkör kapott ott­hont. A tavasszal új csemege­­üzletet, s vasboltot nyitottak Számtalan utcában kijavítot­ták a járdákat, vagy újakat építettek. A villanyhálózatot bővítették. De nem ezzel aka­rok most foglalkozni. Hogy a következő években még többet kapjrn a lakos­ság. a tanács 10 éves község­­oolitikai tervet dolgoz ki. Az összeállításhoz számadatok gyűjtéséhez, vagyis a terv alapjainak lerakásához már hozzáfogtak. Nehéz munka az bizonyos. A tanácsnak, s a pártszervezet vezetőinek előrelátóknak kell lenniök. Most — mint mondják — úgy akarják elkészíteni ezt a ter­vet. ahogyan a lakosság sze­retné. A legfontosabbakat említ­ve, már a jövő évben hozzá­fognák egy új négytantermes iskola építéséhez. A Nida és Kosztell-telepre kutat kell építeni. A község telepes! (ré­gi település) részén nélkülöz­hetetlen egy óvoda építése. A 'is nebulók nagyon sokai gyalogolnak sárban, vízben a mostaniig. így az arra lakó szülők nem szívesen engedik el kicsinyeiket. A vízlevezető csatornák ja­vítását sem lehet sokáig ha­­nyagolni. A tanács most ter­jeszti a VB elé, hogy milyen középületekre van még szük­ség. Az Anna-telep italboltot kér, a telepesnek pedig, fűszer, hús, italmérést. Szapárfalun nincs megfelelő sportpálya, mozi és kulturház.. Ezenkí­vül a község számtalan utcá­iéban bővíteni kell, a járdát, s a vilanvhálózatot. A község Tiszabő felöli szélén elkelne egy autóbuszmegálló. Sorolhatnánk még tovább a megvalósításra váró feladato­kat, amelyeknek ,.bele kell férniök” a tízéves tervbe. Ez a dolog egyik oldala. Van egy másik, amelyről kevesebb szó esik, különösen a lakosság körében. Tervezni csak úgy lehet, ha van mire, van alap. Ez pedig a lakosság községfejlesztési hozzájáruló sa. Sajnos, a i'egyvernekiek igen „csehül” állnak ezzel az „alappal”. Még a múlt évek­ről 200 ezer forint hátralékuk van. Ezzel együtt az idén 339 ezer forintnak kellene befoly nla. Januártól kezdve már a 10 éves községpolitikai terv alapján akarnak dolgozni. A tanács bízik a lakosságban. Remélik, megértik, hogy kö­zös érdekről, közös célról van szó. — R. M. fTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTtTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTYT A szovjet ipar 40 éves fejlődése Hústermékek 2.9 Haltermékek 2.1 Vaj 8,7 Tej- cs tejtermékek 8.8 Selyemszövetek 22, Gyapjúszövetek 8.1 Kötött szövöttáru 10,3 A pihenéshez való jog Az oroszországi nagyipar­­ban 1913-ban az átlagos mun­kaidő 9.9 óra volt. egyes ipar­ágakban pedig több mint 10 óra, nem számítva a túlórá­kat. A szovjet iparban 1956- ban a munkaidő átlaeos tar­tama 7.96 órát tett ki, sőt, ha számításba vesszük az ünnepnapok előtti rövidebb munkaidő bevezetését, — 7.6 órát. A XX. pártkongresz­­szus határozatai értelmében a 6. ötéves terv folyamán va­lamennyi vállalatnál és in té/mónyben bevezetik a órás munkaidőt, a bánya­iparban pedig a fqldalatt. vezető szakmákban foglalkoz tatott dolgozók 6 órás mun­kaidőre térnek át. A rövi­debb munkaidő bevezetését a 'kereset csökkentése nélkül haifiák vé°re. A szovjet munkások és al­kalmazottak minden évben fizetett szabadságot kapnak 1956-ban több mint 5 millió dolgozót utaltak be szanató­riumokba és üdülőkbe, nem számítva az egynapos beuta­lásokat, r . r . , 1 « , „ t A SZOVJET NÉP szánal­mas állapotban lévő gazda­ságot „örökölt“ a cárizmus­­tól. — A forradalom előtti Oroszország, habár a világ egyik legnagyobb országa volt, az ipari termelés szín­vonalát tekintve a 15. helyet foglalta el a ranglistán. Az első világháború, vala­mint a Szocialista Forrada­lom utáni polgárháború és katonai intervenció az egyéb­ként is elmaradott országot több évtizeddel visszavetette. Éhség és nyomor — ez volt a győztes nép öröksége a cár­­izmustól. Nehéz időkkel kellett szá­molni a szovjet népnek. Jó­formán minden kamra ki­ürült és világ viszonylatban egy igen elmaradott iparral és fejletlen mezőgazdasággal kellett megkezdeni az építést. A szegénység mélypontjáról indultak harcba a szovjet emberek, hogy felépítsék a világon egyedül álló ipart nagyhatalmat. Ezt a harcot vezette a szov­jet Kommunista Párt minden külső segítség nélkül. De hon­nan is várhatott volna támo­gatást a fiatal, szocializmus útjára lépő Szövetségi Köztár­saság? Minden oldalról az ellen­séggel, kapitalistákkal volt körülvéve. Sem kölcsön, sem másféle segítség nem érkezhe­tett, mert még a külvilágtól is elzárta az ellenséges tábor úgy, hogy a m„dár sem me­hetett se ki, se be. Rongyosan és éhesen. — de a szocializmus eszméitől fűt ve fogtak az új, igazi szovjet haza felépítéséhez. Nem ment ez máról holnapra. Keserves évek következtek. A helyreál­lítás időszakában an-a kellett törekedniük, hogy felélesszék urr,den“ke!őtt a mezőgazda­ságot. Élelemre volt szüksége a dolgozóknak, de szükség volt nyersanyagra, h' gy meglévő gyárakat üzembe tudják állítani. A lelkes munkásosztály és parasztság ezeket a feladato­kat aránylag könnyen megol­dotta. A soronlévő feladat volt most már, hogy a régi gyára­kat és üzemeket felszereljék a modern technika gépeivel szerszámaival, mert régi, el­avult felszerelése azzal a ve­széllyel fenyegetett, hogy fel­mondják a szolgálaton De szükség volt, ha új gyárakat akartak építeni, először is gépiparra. A meglévő üzemek főként könnyűipari üzemek, a nehézipar megteremtése, mely köztársaság függetlenségét — döntően jelentkezett. A szovjet nép, mint orszá­gának igazi gazdája, történel­mileg rövid idő alatt hatal­mas, korszerű ipart teremtett és a kis, egyéni parasztgazda­ságok helyett, megszervezte a világ legnagyobb, gépesített mezőgazdasági termelését. 1956-ban a Szovjetunió ipari 'ermelése 33-szor szárnyalja túl az 1913. évi színvonalat. Ezzel szemben a hivatalos adatok szerint Amerika csak 4,1-szer termel többet, mint 1913-ban. Angliában és Fran­­piaországban az emelkedés csupán 1.8 volt. Ha 1917-hez mérjük az emelkedést, úgy az arány 46-szoros. Az első világháború, a pol­gárháború. maid a külföldi intervenció idején hanyatlott az ipari termelés.. 1920-ban 200 0Q0 tonna acélt termeltek és most ezt a mennyiséget az ipar két nap alatt termeli meg. HA ÖSSZEHASONLÍTJUK a Szovjetunió acéltermelését a kapitalista Anglia és Francia­­ország együttes termelésével, akkor láthatjuk, hogy a Szov­jetunió 1,5-szer termel többet. 1913-ban az orosz erőmű­vek mintegy 2 millió kilo­wattóra elektromos energiát állítottak elő. Az 1957-es terv 109-szeres fejlődést, azaz 211 milliárd kilowattóra elektro­mos energia termelését tűzi ki célul. A gépgyártó és fémmeg­munkáló ivar idén 200-szor annyit termel, mint 191 li­bán. 1908-ban az orosz gép,-, gyártás 75 000 géppel — fő­képpen esztergapaddal és fú­rógéppel — rendelkezett 1913-ban mindössze 1500 egy­szerű gépet állítottak elő. Ugyanakkor kétszer ennyit hoztak be külföldről. Az októberi forradalom ide­ién az országban mindös”? 8 csavarmenetvágó-gép műkö­dött. A szovjet hatalom éveiben fejlett gépgyártó ipar alakult ki. 1927—28-ban 2000. 1932- ben 19 700. 1937-ben 48 400 és 1939-ben 55 000 gépet állítot­tak elő. Az ötödik ötéves tervben (1951—55) mintegy 400 új gép­típus gyártását kezdték meg. Tavaly 847 különféle típus­ból 121 300 gépet készítettek. 1957 e'eién a szovjet ava­sakban l 840 000 gép dolgo­zott. Jelenleg a gépgyártó ioar 8 tudományos kutatóintézettel is 17 tervezőirodával rendel­biztosítja a'fiatal szocialista kezik. Az utóbbi 10 évben a szov­jet gépgyártás 71 nemzetközi kiállításon és vásáron vett részt. A HATODIK ötéves terv­ben megkétszerezik a fémvá­gó gépek gyártását. Kétszer annyit gyártanak a kovácsoló présgépekből és ötször any­­nyit az öntőberendezésekből. 1961-re a gyártott géptípu­sok száma 1200-ra emelkedik. Nagyon jellemző a követke­ző adat is. 1913-ban Oroszor­szágban összesen 6000 kilo­watt kapacitású turbinákat készítettek. A tavaly előállí­tott turbinák összkapacitása elérte a 6 millió kilowattot. Az idén tizenháromszor annyi közszükségleti cikket gyár toltak a Szovjetunióban, mint 1913-ban. Ennek ellené­re az egyfőre eső árutermelés még mindig elmarad az Egyesült Államok mögött. A szovjet iparosítás gyors fejlő­dése azonban lehetővé teszi, hogy történelmi legrövidebb idő alatt utoléri a legfejlet­tebb kapitalista államokat is nz egyfőre eső termelésben. Ha megnézzük, hogy a szov­jet hatalom ideje alatt ho­gyan fejlődött az ipar, meg kell állapítani, hogy jóval gyorsabban, mint a kapitalis­­*a országokban. Míg a Szov­jetunióban az 1957-es év el­ső 8 hónapja alatt az előző év •’zones időszakához számítva 10 százalékkal emelkedett a termelés, addig az Egyesült Államok ipari volumenje csak 1,4 százalékkal. Ez a tény döntően igazolja, hogv helyes volt a fiatal szovjet hatalom­nak annakidején a szocialista iparosítás kérdését mint el­­-Q-’lor,oc kezelni. HOGY ABBAN az időben mennyire volt helyes, azt bi­zonyítja az a* tény, hogy ma már a Szovjetunió az ipari nagyhatalmak élvonalába ke rült és technikai fölényt har­colt ki, a maga számára, a kapitalista államok felett. A tudomány és technika kap­csolata előrehaladásában biz­tosítja, a külső ellenség elleni védelmet. s ma már nynaton elmondhatják, hogy a Szov­jetunió tudományos, techni­kai előrehaladottságával egyedüli nagyhatalmi helvet biztosított magának a vilá­gon. 1913-ban a forradalom “’ötti Oroszországban külön­féle szállító eszközei '114.5 milliárd tonnakilométer áru­forgalmat bonyolítottak le Ez a mennyiség a szovjet ha talom éveiben jelentősen nö­­-ekedett, mégpedig tizenegy­­szeresére. A vasútnál tizen­­hatszorosára emclkedettj > NEMCSAK AZ ÁRU szál­lítási forgalma növekedett hanem az utasszállításé is 1956-ban az utasszálítás 176.8 milliárd utaskilométer, míg 1'13-ban 27,6 milliárd volt. szovjet hatalom előtti vasút­hálózat mindössze SS 500 kilo­méter. Azóta 120 700 kilomé­ter hosszúra építették a szál­lító vonalakat. És a 13,6 kilo­méteres vonósebességgel szemben, óránként 25 kilomé­terre emelték a vasút gyorsa­ságát. De ma már mondhat­juk azt is, hogy a legfejlet­tebb technika vívmányai, mint a villanymozdonyok és nyersolaj elektromos gvorsjá­­ratú személyvonatok váltják fel a régi. elavult közlekedési eszközöket. Érdekes megnézni a rádió­­vevőkészülékek fejlődését a Szovjetunióban. Ezen keresz­tül is látható a szovjet nép onvagi és kulturális előreha­ladása, illetve annak gyors­ütemű fejlődése. 1923-ban 92 ezer rádióvevőkészülék volt. 1956-ban már 30 millió 895 ezer rádióvevőkészülék mű­ködött, amelyek közül 12 mil­lió 364 ezer falusi viszonylat­ban emelte a név kulturális kielégítését. A közel 1 millió távolbalátókészülék közül 98 ezret ma falvakban használ­nak. » A LENINI ELVEK alapján megszervezett szocialista gaz­daság az első és a második ötéves terv során oly gyorsan fejlődött, hogy szükségessé vált a termelés irányításának átszervezése. A Kommunista Párt és a szovjet kormány tehát — a lenini tervek szellemében — hozzálátott az ipar irányításé nak területi csoportosítássze rinti átszervezéséhez. Az így átszervezett ipar. amelyeket a népgazdasági tanácsok irá nyítanak. a Szovjetunió ipari termelésének háromnegyed részét teszi ki. A népgazda­sági tanácsok abban külön hoznék az eddigi minisztériu irtoktól, hogy nemcsak egy ■ -v iparágat vezetnek, hanem adott gazdasági körzet vala mennvi ipari és építkezési ágával foglalkoznak. A szovjet emberek Marx és Lenin tanítását felhasználva építették fel — azt lehet mon­dani a semmiből — a legfei lettb ipari nagyhatalmat. El mondhatják, hogy a sok fá­radtságos munka meghozta eredményét, s ez az eredmény biztosítja a kommunizmust építő szovjet nép erkölcsi anyagi, kulturális fejlődésé­nek biztos alapjait, p-».. j . ÚTTÖRŐ éld A Biológus-szakkor „becsület keszege" Az elmúlt héten a szakköri foglalkozást a Holt-Tisza par­ton tartottuk meg, hogy hor­gászással egybekapcsolva ta­nulmányozzuk a Holt-Tiszá­­ban élő halfajtákat. Nemes Győző tanár, szak­körvezetőnkkel elindultunk gyalog a Tisza-hídon át, majd ekanyarodtunk az őszi pom­pában tetszelgő Kiserdőbe, Vastag, puha. illatos avarszö­­nyegen sétáltunk, a fákon már alig-alig volt néhány el­sárgult levél. Amint ballagtunk a Holt- Tisza felé, azon tanakodtunk, hogy. a kerékpárral előre in­dult fiúk, milyen és mennyi halat fognak, mire odaérünk, reméltük, hogy - a gazdag zsákmányban rántani való, kilós ponty is akad. Hommer Éva arról mesélt, hogv fogja odahaza a sok keszeget papri­kás zsírban ropogósra sütni; Cserkész Zsuzsanna nem na­gyon bízott a fiúk horgász­tudományában. Csak Várbíró Magdolna várta egyre maka­­csabbul a nagy nyárfák tövé­ben üldögélve, hogv mikor akad már a fiúk horgára va­­'ami szép példány. De hiába..; Az idő egvre jobban telt, de még semmi zsákmány nem került a partra. Irigyelve fi­gyeltük a túlsó parton horgá­szót, akinek már sok hal fi­cánkolt a gvűjtő zsákjában; Már indulnunk kellett, ami­dőn Boros István paitás örömmel kiáltott fel: „fog­tam”. Egyszerre siettünk oda, hát esv ujjnyi keszegecske vergődött a horgán. Latolgat­tuk, hogv az bizonv egy macs­kaporciónak is kicsiny ha­­'ac'ka. de mégis örültünk ne­ki Pistivel eeyütt. Nem men­tünk haza üres kézzel, mert megvolt a becsület-keszeg. $a’lay Ildikó VU. o., Achim úti iski Szolnok. Kati néni üzeni... „ÖT KIS TESTVÉR’’ jel­igére. Kedves Marika! Saj­náljuk, hogy teljes nevedet és közelebbi lakcimedet nem közölted. Soraidra azonban üzenünk. Nagyon szép és nemes cse­lekedet volt tőled, hogy mig édesanyád a kórházban volt, helyettesítetted odahaza, — Testvérkéidre mostál, vasal­tál és takarítottál. Beuása­­roltál édesapádnak, mire a munkából hazament, s segí­tettél a főzésnél is. Elismer­jük, hogy sok dolgod volt, hisz felnőtt ember munkáját végezted. S mint leveledben is írtad, bizony most tudtad, érezted igazán, mit jelent számotokra édesanyátok, aki minden jóval ellátott, kész étellel várt haza mindennap az iskolából. Azért legyetek mind az öten szófogadó, jó kis gyermekei szüléiteknek. Édesanyátokra vigyázzatok nagyon, hogy minél előbb teljesen visszakapja egészsé­gét. írjál, leveled várjuk. K. ZS. SZOLNOKRA. — Kedves Zsuzsika! Leveledben tanácsot kértél, hogy szüléi­dét házassági évfordulójuk alkalmából mivel ajándé­kozd meg. Javaslatod — édesanyádnak a diszpárnára, édesapádnak pedig a meleg ■kesztyű készítésére — jónak találjuk. Időd még van rá, ígv készen is leszel vele. A szívküldi ajándéklemezzel biztosan örömet fogsz sze­rezni. Kívánunk mindehhez sok sikert.­KAPUSI JUDIT. IV. osztá­­kiios tanulónak, Ujszászra. — Szeretettel fogadunk a leve­lezők táborába. írjál magad­ról bővebben, hogy közelebb­ről is megismerjünk. A be­küldött ver-ed első négy so­rát közöljük: A mi kis iskolánk A tudásnak vára. Ott tanul szivet s jót Jutka, Piri, Sára. 1 «/o' no’y szisrl!-eli SZÍNHÁZ MŰKŐK A: november 1. péntek este 7 ó: DUNAPARTI RANDEVÚ nov. 2, szombat: Az örmény művészegyüttes vendégjátéka nov. 3. vasárnap du. 3 óra: DUNAPARTI RANDEVÚ uov. 3, vasárnap este. 7 óra: DUNAPARTI RANDEVÚ

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom