Tiszavidék, 1957. november (11. évfolyam, 257-282. szám)

1957-11-29 / 281. szám

„4 szovjet emberek békét akarnak“ A marokkói külügyminiszter a Marokkóban lévő amerikai Hz ENSZ közgyűlés megtárgyalta 3 harmadik szociális bizottság jelentését és (avaslatait A kleujszállá&i nagykun napok egyik legjelentősebb eseménye a szovjet mezőgaz­dasági küldöttség látogatása volt. Szovjet elvtársaink —. mezőgazdasági miniszterhe­lyettesük vezetésével — ala­posan megszemlélték a gaz­dag és mintaszerűén elrende­zett kiállítást, megdicsérték a kisújszállásiak magyaros ven­dégszeretetét és. jelezték, hogy a szíves vendéglátást hamaro­san viszonozni is fogják, S mint szótárté emberek rövid idő múlva, úgy október első napjaiban, el is küldték mevljívásukat Szolnok me­gyébe, s ennek nyomán in­dáit aj a Szovjetunióba az a hl főből álló küldöttség amelynek egyik taaia Árvái István, az MKiZMP iászbe­­rényi járás titkára volt. Két hét alatt igen sok élményt, tapasztalatot lehet gyűjteni, ha valaki nyi­tott szemmel jár-kel a nagy szovjet országban. Árvái elv­­táráról pedig bizonyosra is vette mindenki, hogy értékes rakományt hozott haza tarisz­nyájában és szerte a járásban arra kérték, hogy élményei­ről tartson beszámolót. Az első három beszámolr az elmúlt héten zajlott le. rnégpedig Jász árokszállá sort Jászfény szarun és Jánoshi­­dán. Dolgozó népünk egyre ja­vuló közhangulatát, bizako­dását igen jellemző módon mutatja az az örvendetes kö­rülmény, hogy mindhárom beszámolót tekintélyes lét­számú közönség hallgatta vé­gig. Különösen Jászárokszáb íáson mutatkozott nagy ér­deklődés a beszámoló iránt Még ör vendet esőbbnek kel! mondanunk azt, hogy a be­számolókon a párttagokkal együtt igen sole pártonkívüli ............... Is megjelent. Sőt Jászfény­­szarun olyan pártonkívijli dolgozó is végighallgatta a beszámolót, akiről 8 községe ben azt szokták mondani: „Éppenséggel nem rossz em­ber, de igencsak, magának való’’. A Szovjetunió iránti érdek, lődést mutatja az is, hogy a több mint egyórás élménybe­számoló után a tömeg nem oszlott szét, hanem az előadó' körülvéve, az addig figyel­mes hallgatóság kérdezgető közönséggé alakult át. A leg­több kérdés Jánoshldán hangzott el. Arra is érdemes egy pillán tűst vetnünk, mi ragadta meg legjobban a beszámolók kö zönségének figyelmét. Első helyen arra kell rá­mutatnunk: mindenütt ürömmel hallották, hogy a Magyar Szocialista Munkáspártnak és a munkás­paraszt kormánynak iger nagy- a tekintélye a Szovjet­unióban, g a szovjet emberek körében az a vélemény ala­kult ki, hogy Kádár János történelmi órában cseleke dett, amikor kormányt alaki, tott, pártot szervezett: Ugyanilyen komolyan eh gondolkoztatta a hallgatósá­got az is, borT a Szovjetunió ngk van a legerősebb, légkor szerűében felszerelt hadse rege — mégis őszintén békét akar az ország minden egyes embere. Sok kérdés hangzott p] arravpnatkozóiag is, hogyan érték el a kolhozok fejlett gépesítésüket, hogyan élnek a kolhoztagok, általában a fahjsi dolgozók, milyenek a lakásviszonyok, stb. A nők kissé csodálkozva hallgatták, hogy a falusi «sz­­szonvok általában "éve egy­­szerűbbín ruházkodnak. min: a mi asszonyaink, dia persze, azon is meglepődnek, hogy Megalakult az iskolai KISZ szervezel Jászberényben | KÉT HÓNAPPAL | ezelőtt alakult meg iskolánkban a KISZ ideiglenes szervező bi­zottsága. A két hónap nem telt el munka nélkül. Száz­húsz felvételi kérelmet bírál­tunk el, egyenként latolgatva: kik lesznek a legalkalmasab­­hak arra, hogy egy erős, te­kintélyes alapszervezetet hoz­hassunk létre. Heten voltunk. Lantos Im­re, Dombv Katalin, Rsdei Idszló, Szabó Jenő, Tóth Zoltán, Baraaiyi Béla és óin. Nagy segítségünkre volt a KISZ járási és városi bizott­sága és Székely Klóra tanár­­nő. Huszonnégy tanulót ta­láltunk legmegfelelőbbnek, s 1937 november 22-én meg­alakult a Jászberényi Lehel Vezér Gimnázium KISZ alap-Szeryezete. Délután 3 órára volt hir­detve az alakuló taggyűlés, de már háromnegyed 3-kor mind a 24 tanuló ott volt ki­pirulva, boldogan, Pontosan 3 órakor megkez­dődött a gyűlés. Lantos Imre, a szervező bizottság titkára köszöntőt te Bencze elvtár­­sat, a KISZ megyei végre­hajtó bizottságának küldött­jét, Császtvay és Szűcs ely­­társakat, a városi végrehajtó bizottság képviselőit. Ezután Lantos Imre meg­kezdte beszámolóját a szeri vező bizottság eddigi mun­kájáról.. Egyenként megindo­kolta, hogy kit miért tartot­tunk méltónak arra, hogy az alapszarvezet alapító tagja lehessen. Muhari Gizellát, Kovács Ilonát, Völgyi Kál­mánt, Gergely Istvánt. Ko­vács Károlyt a DJSZ-ben végzett jó munkájáért. Ha­jas János elv+ársat az ellen­­forradalmi idők alatt tanúsí­tott bátor, a néphatalom mel­lett kitartó magatartásáért. Pintácsi Györgyöt. Szom­­buthy Miklgst, Horváth Pált és Bálintot kitűnő jeles ta­nulmányi előmeneteléért és a gyengébbek eredményes se­gítéséért. S még srrolhat­­rám a többi tizenötöt, Mind­nyájain megérdemeltélv, hogy velük alapítsuk meg az alap­­" szervezetet. Beszámolt még. Lantos elv­társ a szervező bizottság egyéb munkájáról is. Szép­­temberben ismerkedési estet, a múlt szombaton táncos ,ijessze jövetelt rendeztünk. — Szervezetünk két, a KISz szer­vezetről szóló ankétot és megindítottuk az iskola ön­képzőkörének munkáját. I LANTOS elvtársi javasol­ta az alapszervi vezetőség választékát g bejelentette a szervező bizottság lemondá­sát. Kérte a tagságot, hogy tegye meg javaslatait a ve­zetőséget illetően. Először Szombathy elvtárs szólalt fel. — Hangsúlyozta, hogy jól dolgozott a szervező bizottság, s űgv alakult meg a szervezet, hogy az egész is­kola bizalmát élvezi. Java­llta, hogy a jövőben a szer­vező bizottság lássa el az alapszervezet vezetőségét munkával. Császtvay elvtárs tolmá­csolta ezután a KISZ váro­si bizottságának, s a tanító­képző alapszervezetének üd­vözletét. Hangsúlyozta a gim­názium KISZ aluppzervezete megalakulásának rendkívül fontosságát. |BENCZ,E Kl.VTAWS,! a KISZ megyei végrehajtó bizottsága nevében üdvözölte a meg­alakult alapszer vezeteti — Üdvözöllek, s egyben harcba hívlak benneteket. Harcba a KISZ országos ér­tekezlete határozatainak ma­radéktalan végrehajtásáért. — Két feladat áll előttetek, váljatok az iskola vezető ere­jévé és kovácsoljátok erőssé az iskola közösségét. Ez nem lesz könnyű feladat. Ez szí­vós, politikai harc lesz. Lantos elvtárs megköszön­te az irány tmulató szavakat, § ezzel vége; ért 8Z alakuló taggyűlés. Kagányi Bertalan Jászberényi Cimníjgjum viszont náluk sokkal több á televíziós készülék, mint ná­lunk a rádió. Azt is ej kell mondanunk, hogy az asszonyok igen ka­jánul nevettek, amikor a beszámoló egyes, jóízű hu­morral előadott részleteiben arról hallottak, hogy a ré­szeg embereket milyen ötle­tes, de egyben' erélyes esz­közökkel szoktatják le az Italozásról. Ezekben a pilla­natokban nagy derültség kö­­’epette hangzott el az asz­­szonyi ajkakról: „Bárcsal nálunk is ilyen ügyesen bán nának el a részegeskedő fér-, 'iemberekkel!” Világosság derült az élménybeszámolóban olyan kérdésekre is, hogy a szov­­'et ennbarek hibáik feltárás? tekintetében őszintébbek, bét­­•abbak, mint mi, tovább hogy valósággal szerelmese a munkának és az emberek megbecsülésének is igazi alapja mindenkor a végzett munka. S végül a magyar és szov­jet világ BWSfrttWíffáítáéa egyetlen jellemző mondatban Mi magyarok, még a szo­­piaUzanust építjük, a tzovjei emberek már a kommuniz­must. A kitűnően felépített él­ménybeszámolót ímncl^min szívesen hallgatták 5v*gjg Fajka János, a jánosmdi Di­mitrov Tsz tagja megjegyez­te: „Jálöadás közben ' úgy éreztem, magam is ott va­gyok a Szovjetunióban."-^bgy — tá musspon tokról Washington (AFP). Bale­­fredza marokkói külügymi­niszter szerdán kijelentette pz AFP tudósítójának, hogy a Marokkóban lévő amerikai támaszpontokra vonatkozólag átmeneti megoldást tervez­nek. E megoldás a többi kö­zött az ezeken a támaszpon­tokon lévő amerikai katonai létszámnak „megszabott idő­szakra’* szóló fenntartására vonatkoznék. A miniszter a továbbiak­ban közölte, hogy Marokkó nem terjesztett újabb gazda­sági segélykérelmet az Egye­sült Államok elé, de az ame­rikai hatóságok úgy nyilat­koztak, hogy készek a támo­gatást fokozni. Majd arról tájékoztatott, hogy a marokkói uralkodó hosszasan elbeszélgetett Dul­­les-szel az algériai kérdésről továbbá a közvetítési ajánlat­ról, amelyet Marokkó és Tu­nisz tett. Az amerikai meg­értést tanúsított mondotta de Washington előbb is­merni akax'ja Franciaország végleges álláspontját. (MTI) ........................................~~ New York (MTI). Az MNB/, közgyűlés tárgyalta a harma­dik szociális bizottság jelen­tését és javaslatait az K.YBZ menékühügyi főbiztosi hiva­talának működéséről. A ma­gyar küldöttség áílápontját Péter János fejtette ki a har­madik bizptlságban. Megálla­pította, hogy a közgyűlés 1957 november 23-1 határozata az úgynevezett magyar menekült kérdésben ellenkezik a mene­kültügyi főbiztosság alapok­mányának § szellemével, Kérte a helytelen határoza' kiigazítását. Az alapokmány a menekült kérdés elsődleges megoldásának az önkéntes hazatelepülést tekinti. 1956 november 29-i határozatban a?» ENBxí-közgi’űlés helytele­nül a menekültek külföldi le­­eiepítésevel foglalkozott. En­nek a helytelen hntározatoaV a kiigazítása mellett a ma­gyar külödtség kérte, hogy a menekültügyi főbiztos nyújt* son hathatós segítséget q szü-. leik nélkül külföldön tartóz-* kodó magyar kiskorúak mi­előbbi hazatéa'ásólnez. A har­madik bizottságnak most a közgyűlés elé terjesztett je­lentése kiemelte azokat a fel­szólalásokat, amelyek a me­nekült kérdés megoldásában az önkéntes hazatelepülést mint elsődleges megoldást hangsúlyozták és azokat, amelyek megállapították, hogy gyors intézkedéseket kell tenni a külföldön lévő magyar fiatalok hazatérésé­nek elősegítésévé. A közgyűlés olyan határo­zatot fogadott el, amely ki­igazítja az 1956. november 23-i határozat egyoldalúságát és megadja a szükséges fel­hatalmazást a menekültügyi főbiztosnak az önkéntes haza­települések támogatása tekin­tetében is. (MTI) ... - » * — ■'......... ■■* KÜLFÖLDI HÍREK New York (United Press). A legnagyobb argentínai ki­­kotornunk ás-szakszervezet sztrájkot'hirdetett. A munka­bér emelését követelik, s ha­tározottan sfkraszáiinak azért, hogy a kormány hatály­­telanftsa azt a rcmieietet amely Buenos Aires kikötői övezetét katonai területnek nyilvánítja, s ezzel lehetővé teszi katonák felhasználását 6 kikötői munkákra. ■t* Washington (AP). Jpsepk Li|ns holland külügyminiszter szerdán tanácskozást ifolyta­­tott Dulles külügyminiszter­rel, majd később kijelentette, hogy kormánya véleménye szerint decemberben a terv szerint ke'l megtartani a NA­TO csúcsértekezletet. A holland külügyminiszter újságíróknak azt mondotta, hogy Dulles is hasonlóképpen gondolkodik, s jelenleg „po­zitív tanulmányozna tárgyat képezi” az a kérdés, hogy Nixon alelnököt küldjék Pá­rizsba Eisenho*ver helyett. * A mongol nép a felemelkedés útján* A nagy PKTÚBER! gsmieJústo For­radalom győzelme nagy hatást gyakorolt a mongol nép sorsára is. A mongol dol­gozók a népi forradalmi párt vezetésével és a szovjet nép baráti támogatásának se­gítségével győzelmesen megvívták az )92I- es forradalmat, és sokazázados történel­mük során először az ország gazdáivá váltak. Mongólia a világ első olyan álla­ma, amely a fendaüzinusból egyenesen a szocializmusba ment át, elhagyva a fejlő­dés kapitaüsta fokát, Mongólia a forradalom előtt az egyik legelmaradottabb keleti ország volt, ahol korlátlanul uralkodtak a feudalistás és az alapvető gazdasági ág a nomád pász­­torkodáa volt. Az ország a külföldi uzsorá­toké uralma alatt élt, nem rendelkezett iparral, közlekedéssel és hírközléssel, a lakosság csaknem teljesen irástudartlan volt. A férfi lakosságnak csaknem felét a lámák élősdi rétege alkotta. Ez a speciá­lis történelmi sajátosság különbözteti meg Mongóliát a szocialista fejlődés út­jára tepő többi o®a*ágtól. A forradalom-® győzelme és a népi ha­talom megteremtése a dolgozók alkotó energiájának kiapadhatatlan forrását tárta fal. A népi kormány már az 1921—1924. esztendőkben számos fontos intézkedést hozott a szociális-gazdasági viszonyok gyökeres megváltoztatására. Megszűrhet­ték a jobbágyság intézményét, államosítot­ták a földet, bevezették az államhatalmi szervek megválasztását, megfosztották a világi és egyházi feudali&tákat privilégiu­maiktól. A Szovjetunió a mongol népi hatalom megalakuláséval egyidőben elismerte Mongólia függetlenségét, 1921. november 5-én Mongólia és az QSZSZSZK kor­mánya megállapodást írt alá a két ország baráti kapcsolatairól, s ez a szerződés Mongólia függetlenségét. 1921. november megállapodása volt. AZ ORSZÁGBAN elmélyülő imperia­lista- és feudftlistaellenea forradalom kö­vetkeztében élesedett az osztályharc. A mongol forradalom nyílt és leplezett el­lenségei számtalanszor megpróbálkoztak a régi feudalists rend visszaállításával, s azzal, hogy a Mongol Utoköztársaságot a kapitalista fejlődés útjára vezessék. Ez megmutatkozott abban is, hogy igyekeztek megőrizni és megerősíteni a feudalisták és a külföldi kapitalisták gazdasági pozícióit. A Mongol Népi Forradalmi Párt azon­ban állhatatosan folytatta azt a politikát, amelynek célja a kizsákmányoló osztá­lyok hatalmának felszámolása és a forra­dalom antifeudális korszakának sikeres befejezése volt. A párt bátran védte irány­vonalát a jobboldali elhajlók és az álbal­­oidaii kalandorok ellen. így elkerült meg­őriznie a mongol nép forradalmi vívmá­nyait- a néplyöztáimság függetlenségét és irányítania a gazdasági, valamint a kul­turális építést, Mongólia az 1924—,'i2-es években vég­érvényesen megszabadult az imperialista országok gazdasági behatásétól. A külföldi kereskedelmi-uzsorás cégek teljesen el­vesztették mpngóiiai pozíciójukat, Az or­szágban nemzeti bank alakult, bevezették a nemzeti valutát és kialakították a kül­kereskedelmet. A feudális javak elksb­­zása. a következetes adópolitika és a íeu= daljsták állatállományának átadása a sze­­génypásztoroknak, valamint számos más fontos intézkedés lehetővé tette a feuda­lizmus gazdasági alapjának gyökeres szét­­romboiását, vagyis — a párt fő irányvo­nalának győzelmét. A Mongol Népi Forradalmi Párt egész történelme folyamán tanulmányozta a Szovjetunió Kommunista Pártja munká­ját és Mongólia sajátos viszonyaira át; ültetve alkotpan felhasználta a Szovjet­unió gazdag tapasztalatait. A MONGOL) NÉP, a Szovjetunió sok­oldalú testvéri támogatására támaszkodva­­az elmaradott feudális és. gyarmati ország­ból új, független, népi demokratikus álla­mot hozott létre, amely biztosan halad a szocializmus építésének útján. Gyors ütemű fejlődés tapasztalható azokban a gazdasági ágakban is, amelyek már légebben is ismertek voltak Mongó­liában. Ez különösen az állattenyésztésre vonatkozik. Országunk, az egy főre eső állatállomány számát tekintve, az első helyet foglalja el a világon. A forradalom előtti évekhez viszo­nyítva az ország állatállománya több mint két és félszeresére emelkedett. Javult az állattenyésztés produktivitása is. Jelentős sikereket értek el a mezőgaz­daság szocialista átalakításában is. Éviéi évre növekszik a mezőgazdasági szövetke­zetek száma. A népi hatalom idején korszerű ipar, közlekedés és hírközlés alakult ki, Létre­jött és erősödik a mongol munkásosztály, amely társadalmunk vezető rétege. Mon­gólia állami és szövetkezeti , iparának össz­termelése az 1945—1956. években csak­nem kétszeresére emelkedett. KOMOLY EREDMÉNYEKBŐL szá­molhatnak be a kultúra, a, tudomány, a közoktatás és az egészségvédelem terüio­­térpl. Az általános iskolai tanulók száma a háború utáni években 2.0-szeresére emelkedett. Jelenleg minden ezer lakos között 106 általános iskolást és 29 felső vagy középfokú végzettséggel rendelkező szakembert találhatunk. Az ország büsz­keségei közé tartozik a 13 évvel ezelőt* alapított mongol állami egyetem- ßok­­száz mongol diák tanú! a Szovjetunióban Kínában, Csehszlovákiában éa más orszá­­gokban, Évről évre növekszik a mongol nép anyagi jóléte. Az elmúlt négy év során e munkások és alkalmazottak reálbére 40 százalékkal, a mezőgazdasági lakosság reáljövedelme 54 százalékkal növekedett. A Mongol Népköztársaság már eddig is komoly sikerekkel büszkélkedhet a szo­cializmus építésének területén. Az előttük álló nagy feladatok megoldásában a s?ó-Ciali&ta tábor néppi"ek egységére és ba­rátságára, a Szovjetunió, a Kínai Népköz­társaság és a szocialista államok egész nagy közösségére támaszkodnak­* (?S éaes a Mongol Népköztársaság.) Moszkva (TASZSZ). A kül­földi kulturális kapcsolatok 'ársasága ünnepi estet rende­zett Moszkvában a jugoszláv nép nemzeti ünnepe, a köz­társaság napja alkalmából. * London (MTI). A Scotsman írja vezércikkében: 'M évtizedes biztonsági órü­­’et következtében az Egyesült Államok ma kevesebb bizton­ságot élvez, mint vglaha. Nincs értelme a tiltakozásnak *itok nélkül. Az Egyesült Ál­lamok messze elmaradt a fegyverkezési versenjrhen a Szovjetunió mögött, Amíg be nem érj, addig nem sokat számít: tud.ia-e a Szovjetunió, mit tesz Amerika, vagy sem. Uj felfedezésekre és nem tit­kolózásra van szükség. Róma (TAS2SZ). A NATO súlyos válságot él át. Az olasz sajtó változatlanul nagy figyelmet szentéi a NA­­TO-táhorban dúló széthúzás­nak. amely új erővel jelent­kezett a párizsi angol—fran­cia tárgyalások idején. Az jJnitá hangsúlyozza: e tár­gyalások kudarca „igazolja, hogy a NATO fennállása óta 8 legsúlyosabb válságot éli ál”. A lap rámutat: „A NA­­TO-n belül napról napra job­ban elrpé’yüínek az ellent­mondások". a a „nyugati vi­lág tekintélye mélyebbre süllyedt, mint valaha’’­A Messaggeyo leszögezi: a? angol és a francia kormány semmiféle megegyezést nem ért el és a tuniszi kérdésben. sem „az atlanti egvség” egyéb problémáit illetően’!, Moszkva 'TASZSZ). Szoko­­'pvszkij marsall, a szoviet hadsereg és a haditengeré­­szét} flotta vezérkari főnökp november 26-án fogadta Szu Tu hadseregtábomoUot. a kí­nai népi felszabadító had«e­­”ee vezérkari főnökét s ba­ted beste' petitet folytatott vele, Bzu Ju tábornok a kí­nai katonai küldöttség ‘rént érkezett a Szovjetunió­ba, * Prága (MTD Hantelka és Z'kmnpd. a könyvel és film­jei alapján Magyarorszá go­’s jól ismert két csehszlovák utazó 1958 elején kétéves Gteai ég ausztráliai útra iá­iul- öf legkorszerűbb gyárt­mányú filmfeivevőgépet, lg,5 'dlométernyi filmtekercset és ?5 kilomteerpyi magnetofop­­izalagot visznek magukkal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom