Tiszavidék, 1957. november (11. évfolyam, 257-282. szám)

1957-11-29 / 281. szám

TÖRŐDJÜNK A LEGELŐKKEL

Hazánk mezőgazdaságilag frWWWft M területének minfe egy egy öt részét, vagyis

3.3 mi”iá 1 :t. holdat legelő éji 1,2 millió kát. holdat rét foglal el. Az utólsó évtizedben a mezőgazdaság majdnem minden ágában haladói észlelhetó, a legelők azonban még mindm meglehetősen r itoha e1 bán árihgn rér'...sülnek. Ennék, oka az a ferde nézet, hogy azok a rendszeres gondozás nélkül is teremnek. s ezt még .altkor fe plvárják, hogy a legelésző .állatok -- 1 elszórt trámtót zsákba gyűjtve, tüzelőnek hasanájjál* fel.

\z említett okokból kifolyólag a legelők nagyrészéniek terméshozama nem kielégítő, pedig eíié'ú.tjl

gazdaságos állattenyésztés nem képzelhető el.

A fő az állatok legolcsó'c és tegtermésze'.. xrűbb takarmánya. Minél több állatot tudunk a legeltetési idén;, alatt kint .eltartani, annál kevesebb szántóföldön termett zöldtakarmányt kell megetetnünk, így több marad a téli időszakra tárolásra.

A jó legelő 160 napos legal tetési időszak alatt holdanként egy számosállatot képsg eltartani, annál kevesebb szántóföldön termett zöldtakarmányt kell megetetnünk, így több marad a téli időszakra tárolásra.

A gyenge termés, a rendszeres legelőgazdálkodás mellett megszüntethető. A fűtermsás növelése érdekébein 3/ alábbiakat keli elvégeznünk rendszeres gyomirtás, trágyázás, szakaszos legeltetés a vizenyős területek víztelen/tése, fásítás, műtrágya adagolás a tenyészidő alatt is és a kihajtási idő szabályozása Hogy az alapvető ápolás ég legelőjavítás sikeresen történjen, kormányzatunk

4 millió forintot

bocsát 33 illetékes szervek rendelkezőére.

A legelőn előforduló gyomok egy-kéf évesek vagy évelők. Irtásuk iß öbbféí© módon történik, Kaszálás, kfe szúrás, vagy többszöri vegyszeres permetezés altat. Megyérdiben a kunnmdarasi legeltetési bizottság ilyen vonatkozásban igen jó példát mutaf. Meg is látszik az eredménye az általuk kezelt legsdő állapotában.

A terüteí tápanyagának pótlására a legelő állatok által tefmelt trágyát kell célszerűén felhasználni. A légebben szokásos egyhelyben való deieltelésről át kell térni a delelőheüy időnkénti változtatására. Ezt könnyen megtehetjük, ha 6Őzószán-t használunk, mint ahogyan ezt a mezőtúri legeltetési bizottság is teszi. Az állatok ugyanis a sózó körül szíve, sen delelnek. Fontos, hogy az elhagyott fekvőhelyeken n trágyát minél finomabban és egyenletesen szórjuk el. Ellenkező esetben lesanel; túltrágyázott részéit, amelyeken a fű kiég és helyét a gyomok foglalják el.

Igen fontos a legelő gazdaságos kihasználása, s ennek alapja a

szakaszos legeltetés

Mérhetetlen kár származik abból, ha karatavasztól késő őszig az egész legelőt tapostatjuk. Ezáltal a fű 20—2ö százaléka kárba megy, a gyep a talaj nem tud pihenni. Az egész terület egyidőbon való legeltetésénél még az a hátrány is bekövetkezik. hogy csak a fű legjava1 rágja le a jószág, á többi szárba megy, elvénül és kárba vész. A legelőszakaszok elkülöní térérelegjobban megfelel a vjtlanypásztor. Ezt bizonyítja a karcagi tapasztalat is.

Elsőrendű munkafolyamat a vizenyős terület l-csapolása. Addig egyéb legelőjavttási munkát nem is igen lehet kezdeni, míg ezt be nem fejezték. Sajnos, az eivizesedés következtében megvénk legelőinek B0—23 százaléka használhatatlan. Mezőtúron, Kunhegyesen, Cserkeszöllőn, Tiszaföldváron azonban ebbon az esztendőben 1500—2000 hold legelőt víztelenítenek.

A legelőjavításhoz szorosan hozzátartozik a védofásítás. EzgHal kedvező talaj menti éghajlatot tergnp tünk, amelynek állandó vele! árói a a jó fűtermés. A legeSővédő erdősáv alatt képződő aiomhumusz felfogja a lehulió csapadékot, lassan

adja át mélyebb rétegeknek,

ezzel a víz romboló műt: k to t is gátolja azzal, hogy megtörj erejét, s akadályozza a termőréteg. valamint a hótakarö elhordását.

A kővetkező szabály, amelyet mé§ kell tartanunk, hogy á legelőre kihajtás jdeje neegv mt /<■' .t nap jegyen minden évben. Attól ífsyük W«»«f5vé a kihajtást hogy edég szikkadt-e a talaj és !iegmegfélelöbb-e a fő sarjadzási ' áréje, pe’-te’en fc kégp őszig: való legeltetés. .A fű ELnniü prőteijesebber jndyl tavá&ízai fejlődésnek, minél több tartaléktápanyogot tud .póztól gyűjteni. Ezt pedig cjják'; a xneleg és a napfény- >á**."óva kénes (*'végezni a növény. Ha tehát az állát késő őszig legel, a füvet teljesen lerágja, az

tartaléktápanyag ito-.ül marad ép a tél hidege jobban megviseli. Ezért tavasszal késivé és gyengén indul meg, évről-évpe satnyul a gyep növényzete. A német mezőgazdasági kutatások eredményei azt igazolják, hogy

egyenletes termést

akkor lehet a fűből edérni. ha a tenyészidő alatt, a nyár folyamán sem t .-kentjük a nitrogén-műtrágya adagot.

A Szolnok megyei legelők jelanlegi, az elhanyagoltság következtében egyre rom 1c állapotával nem elégedhs•ünk meg. Nemcsak takarmányt öbb letet jeden! a jó legelői hanem biztosítja állataink edzett, egézsséges felnevelését is. A legelőn neveit jószág jobban ellenáll a bee tegsegetenek, csontja erőteljes. teste arányos lesz. Így sorsabban fejlődik, s az áh lati termékek el"'"' 'sí költsége csökken. A megyei szervek kezdeményezésére a 'egelőjaví+ás megyeszer.e

megkezdődött. — A további rendszeres és folyamatos ilyen irányú tevékenységgé.' elérhetjük, hogy .a legelők »omlása megáll, sőt a hely zet a későbbiekben javul.

Benedek "László, a Nagkimsáei Mezőggzd Kísérleti intézet tud. munkatársa.

EGY ISHOE4,

ahoi még most sem tanítanak

Ezt a kérdést a megyei Ta■ tarozó Vállalat vezetőségének szádjuk.

Vajon meddig, mert az első F határidő szeptember 11-re > yolt kitűzve, hogy a homoki . Pyóg.ypedagóiai Foglalkoz. tató Intézet egy régi rakták . fából és betegszobának hasz. p41t épületéből, pedagógus . lakásokat készíttessenek.

Az intézet vezetői lelet te. seinek úgy jelentették, hogy az építkezés miatt a tanítás két hetet szünetel majd, míg a pedagógus családok át! költöznek a rendbehozott I épületbe.

Sajnos, a tanítás még a|

. mai nap sem kezdődött ed,!

[ s ebben a lemaradásban van; i némi része a Tatarozó Vál-2 t tolatnak js. |

A-z eddig elvégzett mun- j i kával sem dicsekedhetnek, g Lehet, hogy nem is éreznek 5 : felelősséget érte. Itt nembe-»

: szelhetünk anyaghiányról,!

• mert az egész munka .— ami* még hátra van — csupán! javításokból állna. .1

Lehet, hogy a vállalat par-1 keltázóinak profiljukba tar-" tozik, lehet, hogy nem, • de S mégis leverték a falat. A 5 vízvezeték-szerelők az egyik ■ oldalon szépen f ékszerei tők a ! mosdót, a másik oldalon yi-■ szent kiyefték g falat, A ■ kőműves ennél óvatosabban* csak a vízvezetéket vágta* el. Lehet, hogy bántotta sze- ■ met a (száraz fal, vagy szép-1 érzékét sértette a festés. — ! Tény az, hogy három méte-!' nes területen rombolt. Szó-! val, mintha csak egymás al-S Ipn dolgoznának’ a mesterek.!] A pedagógusok azonban J: kevésbé igényének, yjaeg fg-I; lak elé szekrépvek kerültek,! az ablakokat .megfaragták, a S1 zárakat megttes^lték. s résg- i , ben otthcno^^jefsék a la-!f kast. Csak' >nég villany!. hiányzik. A TIT ÁSZ ki is*: szálft, hogy Jeeilenprizze a I - vezetéket, s hp a biztonsági.: Ivöveteniényekoek megfelel,! áram alá hé^c^ze. Azonban!, itt is hiányosságok merültek, fel, s így az ö,í.t lakóknak I' p strólieúmnál keil maradni*1 és türelemmél- -Várni az új !: határidőt. *,

A napokban Jakab elvtársi j járt kint az építő vállalat-*5 tói és a bemutatott hiányos- * 1 Ságokra kielégítő“ választ adott: „nem- kell annyira*, igényesnek lepni’*. A határ- f( idő tovább tolódik hétfőről}. sK.idára. szerdáról péntekre,!; péntekről a - következő hér 5 , elejére, s így tovább. Az áílj épület lakói elismerik, hogy''] nehézségek vannak, azt azon- * j ban semmi esetre sem. hógy8 1 i hibákat nem lehet kijaví- > j tani. s i

Mhft az a kérdés, hol vgn j 2 -a hiba?, Fel^ő ' yezetósheh- a*

munkavezetőknél, vagy a dolgozóknál? Ennek keresése az illetékesek feladata, Az intézet dolgozóinak feladata az, hogy száztiz szellemileg fogyatékos gyermeket foglalkoztassanak. Ezt azonban csak akkor tudják: ha a feltételek biztosítva vannak. Munkájuk iránti felelősség megköveteli tőlük, hogy elvárják a vállalattól, a hibák kijavítását, a villany bekötéséhez a szükséges javítások gyors elvégzését.

— a. b, —

FILM A cóá&íd’i baiancdáM,

A megyeháza tanácstermében viharosan folyik 3 mer gyegyűlés. Éppen Pejacsevics gróf replikázik, indulatosan kiabálva:

— .., és piég védelmezni merik!... A sereg hiányt szenved kenyérben, Iában, abrakban, elófogat okban!... Erre nem volt gondja a vicispán úrnak. De egy aranyér) Budáról csontvázat venni a bábák okosítására, arra igen.; j

Ekkor lép 3 terembe Haj ijóefey, a vieispán. De szinte sincs válaszolni a váorare. gzapáry gróf azonnal közli vele, "hogy József császár végórájában visszavonta mfftóan rendelkezését, s így métát fogva ismét csak nenB!S",temb?r áldhat a megye élóanrHaj nóczy nem alispán többé»

iíjpovoflt vicispánnal Pcst- Bodán találkozunk isméi. Qtiyismerkedik meg a bájos feotiwel, Kohlmayerék nevet Hányával, — Az első pillanatban nem a lány szépsége ragadja meg a férfit, hanem a szépségnél is tündöklőbb jószíve. Lőttig az utcán bekötözi sebét egy francia fogolynak, akit kísérője.

az osztrák gránátos brutálisan megsebesített, —- Kohlmayerék könyvesboltjában már úgy beszélgetnek, mintr ha régi iismerősök, .lennének. S míg Hajnóczi a köjnyvek helyett Lat tin fedpjjti t,szemé‘. új „vevő’* érkezik-a holtba- A kom ieszári us,,. Jam i 1 tot t

könyvek jegyzékáí.j nojjzs. — Minden nap újabb .$4?a — ’'néi'gelődik Kohljnaydr. — Kiürítik a polcaimat, .-aztán fizinek számlákat, »1 bért. adót! A Uomisszáríus ^távozása után Hajnóczy^ felajánlja. hogy megveszi 5a beoltott könyveket. Áz:' öi-ég Koplmayer pzpbódik,' fiszen forradalmi írásokról van _szn De végül is társa,- Stitzí megevőzi őt, elvégre Hajnóczy régi ismerősük, és egy- órává] előbb még jogukban állt a könyvek eladása.

A betiltott munkákí este már ott vannak Haihóezv házában. Ez a ház gyülekezőhelye a fg'lyiiágcsuft náigyaraknak. Itt találkozik {jLi»zkovics, Fedor, Szentnumjay. Szdarcsik. Erdélyi és á többiek. akik a revolüei<$t, vánják. Ide vái-ják M^ttno vicsot is. aki utolsó kozákként szép szóval íhístfe

ja - jobb belátásra- • bírni I: Ferenc császárt.

■ A kísértet kudarccal járt. — Ezt a hírt hozza Martinovics. — Elérkezett a c&elekyés ideje. A függésén magyar köztársaságért harcba kell hívni az egész nemzetet... — lángol Martinovicsban a tettvágy. De Hajnóczy még kételkedik. A forradalomhoz tömegek kellenek. a magyar köznemesség azonban csalt a privilégiumát félfi és ha a kúriájába is felhat, nem kell neki a revolyció. Martinovics most felsorakoztatja újabb érveit.

— Becs forradalomra készül, ott van a lengyel rebel! ió,; a horvátok lázadásra készek és mindenütt győz a francia sereg. Rnbepspierre bizalmat és bíztatását hozom. — Es Hajnóczy meghajlik az érvek előtt.

• A ház boltozatos pincéiéiben a forradalmárok elfogadják a két kátét és egyhangúan megválasztják Hajnóczy* vezetőjüknek. Ünnepélyesen csengenek a kongó faiak között az eskü szavai: fin. Hajnóczy József esküszöm ... De a terv nem sikerül.

A tárgyalóteremben egymás mellett ülnek a vádlottak: Hajnóczy, Martinovics és a többiek. A tanuk kihalld irtása folyik. Martineau Mária gúnyos mosollyal ajkán vallja mindazt, amit a pze"elem önfeledt pillanataiban megtudott Martinovicstól. Majd Kohlmayer tanú következik. A vallomás azonban, nem sokat számít; Örményt elnöknek úgy keli vezetnie a tárgyalást, hogy annak alaoián 28 halálos ítéletet hozhassanak. Ez a császár parancsa, k có A Tisza mozi műsora.

— -----« % ^ ..I,,

£>zép eredmény

A Szolnok megyei általános és középipkulás diákok oktú: bér végéig 332 ezer forintot , fordítottak iskolai ta karók^ bélyeg vásárlásra. A ió eredhiány _ eléréséért különösen

■ az alábbi iskblák fáradtak:

■ A kisltészámú iskolák cso■ po’-tjában a tiszajenoi II. sz.

* iskola, ahol egy-egy tanuló ! 50 forintért vásárolt bélyeget.

■ A Cserkeszöllő-Korhány-i is! kola, ahol 40 forint, az Ikva■ tanyai, akiknél 22.80 forint ! az egy főre eső átlagbetét.

■ A középlétszámú iskolák ! sorában legjobb a tiszakiirti, « ahol egy-egy növendéknek ! 21.90 forint értékű bélyeg c}í! szeleg a gyűjtőlapján. Szolnp■ kon az Áehim András úti iskolában 14.10 forint, Tisza- I burán 16.71 forint, Tiszaföld! vért Virághegyen 12.38 forint

■ az egy főre eső megtakarí■ tás.

«

! A nagylétszámú iskolák kö■ zül legeredményesebben ta■ kapékoskodtak a jászberényi ■központi fiúiskola tanulói, —

■ akik egyébként 23.27 forintot

■ fordítottak takarékbélyeg vásárlásra. Szolnokon a Keltői

■ Anqa utcában lévő iskolánál ■17.70 forint. Karcagon a Kál■ vín utcai iskolában 10 19 fo! rint az egy főre eső átlagbérét.

Balogh Jolán

* 1. —

..............

■

! \Iui*tt88tít»Í

* világrekord

! Az ,.MI—6“ jelzésű szov- Jjet óriás-helikopter új ma■ gassági világrekordot állíí tott fiel, amikor 11 perc alatt

■ 2400 méter magasságba ! emelkedett 12 tonnás rako* mányával. A régi csúcsot az S amerikai Ankersen tartotta,

I aki „S—50’* gépével 200 méj tér magasságig jutott el, hat ’ tonnás. terheléssel.

■ A hírek szerint az „Ml-Ü”

! két turboreaktorral van fe - [szerelve, a 70—-80 utas bed !Aaflá:íára képes kabin fiúm

TÖRTÉNELMI IDŐK TANÚJA!

A SZÁND AI RÉT

Irta: Gyomai György

;épe|e

■ A Százlábú hídtól jobbrs [lapuló zöidaeiyem szőnyeget, ! a Szandai rétet füzesek, re_z ! gönyárt'aligetek, szedresek, s I a Holh-Tisaa mérges zöld náídasai ölelik szeretőn körül, I Hajlotthátú fűzfák, ezüst! nyárfák hallgatják szótlanul !a vízicsirkék es a vadkacsák ! hajnali beszélgetését.

* Nyáridon csendes a rét. [Csak a gulya sétálgat rajta [méla elgondolkozassal. A gu[ lyáson, a bojtáron és a ku[ teákon kívül más élőlény [ nem igen látható sehol. A [Szandai küvesút mellett állt I valamikor az a híres fűz és ! topolya fasor, amelyet Ver- I seghy is megénekeft az 1800- as évelt elején. A fasornak ma már nypmá sincs, Kivágatta az egyik .osztrák tábornok 49-ben, amiltQF a fahíd kijavításához vastag gerendákra volt szüksége. — Az egész környékről behajtották akkor az embereket a nagy munkára, hogy a fontos átkelőhely minél előbb készen legyen.

é kkoriban sokszor látott mozgalmas napokat a Szandál rét. Amikor Kossuth a kormánnyal Debrecenbe menekült Pesttől, a fagyos téli napokon százával tanyáztak itt a szekerek, melyek a különféle gépeket, fegyvereket, lőszereket, élelmet szállították. Nagy tüzek lángoltak akkor a réten. S a máglyákat didergő, káromkodó emberek állták körük Az éhes állatok a füveit fagyott gyökereit rpgták ki földből, míg rajuk nem virradt és el nem indulhattak Karcag hányába. Az öreg „Netpvább" csárda soha nem látott annyi vendéget, mint ezekben a szomorú napokban. Petőfi. Jókai is bizpnvára megpihentek itt.’

De taposták' a rétet és.a

szóién húzódó utat a szaladó németek is. Mert a németek > elöü.H&e.is .a „Netovább ' csár- dábgná-jállornásozott. S ami- 3 !joi-vaz- első szolnoki csata " ínegLufóudótt, ás a ködben a

• huszjáfpk megtámadták az ej‘ lenijei,; úgy futottak azok 1 visszáffilé a városba, ahogy 1 csak tudtak.

JjtwBggabadsághairc utáni

■ időkről is sokat tud mon. dani « Szandai rét. A csotv . dakúiWáján nem csak a forj gószél kavarta magasra a v port, hanem a legelső, igazi t repülőgép is, amelyet a szol- i notóak láthattak. — Kvasz . András pilóta itt szállt fel r gépéveí egy forró vasárnap : délután, rendes belépti di- jpli ínsülett. A nuigy ese- monyt aar na*) ' előbb I ólak..tok hirdették a v >roe; ban. Az öregemberek és asz\ szonyok a fejüket csóválták : a nagy hírre és egysziírűen

• Y -lordnak tartották rnógr 3-• kát is, akik elhiszik, houv 1 valaki géppel repüljön a levegőben. Ls a nagy csoda

; mégis megtörtént. A kis, vá. szonszámyú, kétfedeles gép ( kezdetleges motorjával minden paj nélkül a magasba ’ emelkedett,, , el . is szállt egy i jódarabig és szierencséeon : vissza, is ért a földre, Az . álmélkodók százával irkál, ták akkor nevüket a repülő. gép szárnyaira, örök emlé: kül. S a magyar repülés

• égjük . első és bátor hősének ; nevét azóta is emlegetik “ Szolnokon.

Ettől kezdve a 1 e; Piilés elválaszithatatlan lett a

■ Szandai réttől. Néhány esztendő múlva a sportrepülők kezdtek vitorlázni karcsú gépeinkéi,. a1 zöld selyemszőnyea. .fölött. Egy öreg autó

> húzta magasba a gépe|;et!(| í a tanulók boldogan érífcz- kedtek le egy kör utón t

■ felszálló hely közelébe.,;

1 Napjainkban az ejtőernyői 1 szolnoki fiúk bátorságát gso- I délja mindenki, akik’, a ró! [ fölött tartják rendszereséi’ gyakorlataikat. — Amikor' a , nagy gyakorlógép elhúz!’ s 1 város fölött, mindenki', e

■ Tisza felé fordul és azt fi. gyeli, mikor nyílnak ki a . magasban a hófehér ejt.'«* ; ernyők gombái az ég.: ragyogó kékje alatt. S -Sokat' tudna beszélfíi .. a ; Szandai rét régi betyárzayarászásokról, majális&fjól; i ökörsütésekről. kocsiyersenyskről. lófutlalásiaktól;' keines tűzijátékokról, mélyek * mind ott zajlottak le. És azokról a szerelmes csókokról is. melyek mind ott csa.ttantal. el a hallgató füzesek alatt. Még többet tudna, beszélni azokról az árvizekről, aroetyék tavaszonként rázúdultak. Tószeg. Várkor:y,: Verseny partjaiig egynek 53 látszott akkor mindig a Tiszr végtelen tengere. Kavargó, hömwövgő. sárga hulliÖnok h ara piál ták a töltéseket iéhies fogukkal a éi.jplenvónt : tüzek vörös fénye világította m^-r a vizek hátát.

Öt ven évvel ezlélőtt

még a szandai út balolc^lán egj-etlen ház sem volt j; Iáiba* 5. Ma nyaralók, lakóépületek sorakeranak végig az út miellett. Mert Szolnok fejlődésének a Tissa sem szabott határt. A várai erre is fejlődött. És egyre fejlődik, ?különtVec. a felszabadulás iöta. Szolnok város három oldalról úgy öleli már magihoz. a Szandai rétet; miné ag le-, gény a szei'elme.sét. fe