Tiszavidék, 1957. november (11. évfolyam, 257-282. szám)

1957-11-28 / 280. szám

TjisZcmäk GAZDA-ROVATA

2 Aragon:

Ballada

1

Termeljünk rostkendert

Nincs az országban egyetlen család sem, amelyik valamilyen formában ne találkoznék ezzel a fontos növénnyel vagy annak termékével. Gazdasági életünk elképzelhetetlen a kenderből készült bútorszövetek, kórházi felszerelések, köpenyek, zsákok ponyvák, stb. nélkül, sőt, a kenderkikészítés alkalmával visszamaradó pozdorja kötőanyaggal elegyítve és lemezekké préselve a bútor- és építőiparban egyaránt igen használatos. Államunk igyekszik gazdasági előnyökkel is szorgalmazni a kender szerződéses termelését. A nemrég megállapított kenderátvételi árak Igen kedvezőek,

ÁTVÉTELI AR:

lomb.- lcwnmen es bos kenderkóró Ft/q Ft/q 135,— —

125.— 113.— 90.— 81.—

40,— 36 —

kedvezményes is van, melyet

Különleg. min. I. oszt. min. II. oszt. min. III. oszt. min.

Ezenkívül

textiljuttatás

az átvételi áron felül kapnak a jogosultak. .Minden mázsa átadott kendertermés után 25,— Ft értékű ingyenes textilutalvány jár, szerződéskötéskor 200 Ft kam átmente« előleg. Ugyanakkor kamatmentes hitellel végeztethetik el a gépi szántást s megkapják a termelők az igényelt műtrágyát, vetőmagot és művelési előleget. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek legalább 500 mázsa átadott I. osztályú lombozott kenderkoráért mázsánként még 5.— Ft nagyüzemi felárat is kapnak.

Méh-egészségügyi tanfolyam Jászberényben

kednek a méhegészségügyi feladatokkal, az állomány szakszerű gondozásával, a méhek vándoroltatásának legjobb lebonyolításával, az errevonatkozó jogszabályokkal •endeletekkel. stb. A tanfo lyam megnyitója decembet l-én, vasárnap lesz, szállásról. étkezésről s az útiköltség megtérítésétől a szervezőbizottság gondoskodik.

VÁSÁRNAPTÁR

Ä Megyei Tanács VB és a MÉSZÖV Méhész Szakbizottsága egyhetes méh-egészségügyi továbbképző tanfolyamot szervezett, melyet a Jászberényi Mezőgazdaság" Szakiskolában december 2- től 7-ig tartanak. A résztvevőknek országoshírű méhészszakemberek tartanak előadásokat, melyet több alkalommal filmvetítéssel egészítenek lei, A résztvevők megismer-Országos vásárok Szolnok megyében és a szomszédos megyék közelfekvő községeiben, városaiban: — Békés — december 13, Alattyán — december 7., Alpár — december 9, Csépa — december 14, Fegyvernek —• december 1. Füzesabony — minden hónap első hétfőjén. Heves —■ december 11» Jászapáti — december 12,

Jászberény — december 1, Jászfelsőszentgyörgv — december 8, Jászkarajenő —- december 18, Kisuiszállás — december 8, Kunszentmárion — december 1, Orosháza — december első csütörtökjén, Pásztó — december 15, Szarvas december 1, Tápiógyör^ye — december 17, Tiszörs — december 2, Tószeg — december 7, Turkevc — december 15.

Használjuk fel a műtrágyát

A gépállomások egyes helyeken kissé elmaradtak a7 őszi mélyszántással és azt ezekben a napokban kel] pótolniok. Itt van tehát a kedvező alkalom, hogy az eddir még el nem végzett istálló- és műtrágyázásra a riélvszántár alkalmával sor kerüljön. A mostani nedvesebb időjárá* alkalmával előfordul, hogy s műtrágya megcsomósodik, s nehézségbe ütközik a kiszórása. Ez nem jelenti azt. hogy minőségi változás is történt ilyen esetben össze kell törni hogy ismét aorószemzséjű le gyen. Ennek leeegyszerűbl módja, ha a darabos műtrá-S ha kezdeni tudnám újból gyát kemény padozatú helyre| Újra csak úgy kezdőin el . hordjuk, s rögtörő. vagy gyű-t Hangzik a Kajjfg a vqßfpöl -űshengert járatunk rajta.* S szót a jövőnöz^émití Szék hiányában fahenger is;

megfelel. Hengerezés közben} És a cellába, a vakba a gereb’vével igazgassuk el.J Éjszaka a két pribék

hogy a kisebb csomók is ősz.-J Azt súgta felé, hagyd abba, rzetörienek. * Ez a kín, ez nem elég.

A különböző műtrágyák:»

vzuperfoszfát, kálisó és pétisó^ Élhetsz még, volna ra módod, közvetlenül a felhasználás; Élhetsz, mint az, meg emez lőtt összekeverhetek. Ettől;Nem kell egyebet, csak szólütérni azonban nem szabad.J Különben a műtrágyák kíi-1 ’önböző kémiai hatások, miatt összecsomósodnak, eset-, ’eg vízben oldatóságukból is3 veszítenek.

nőd,

Térden is él az eszes.

Télen is kezeljük a vetőmagvakat

A jó gazda nemcsak vetés előtt, hanem már az előző évi termés betakarításakor gondol a jó vetőmagelőkészftésre. A tavaszi vetéshez szükséges magvak mostan1 kezelése abból áll, hogy azokat időnként átrostáljuk és óvjuk a nedvességtől. Esős ■'dobén figyeljük meg, nem 'sepeg-e valahol a magtár teeje. Az ilyen hibát azonna' tavítsuk ki. Ha a vetőmagot bármilyen nedvesség érte óvómban teregessük vékony -éteebe és rendszeres lapáto 'ássál szárítsuk meg. Ha bőven mértük a vetőmagot és-sak kisebb az átnedvesedett mennyiség, legjobb egyszerűen félretenni a vetőmagból, nert az átnedvesedés esetleg csökkentheti a csicaképessé-J ;et. A kártevők ellen is> vé-| Egy szót, fékezzünk. A madarak éllen az ablakokat sűrű dróthálóval lássuk el. Ősszel és télen is rendszeresen kell szellőzhetni a magtárakat. Száraz vagy szeles időben tartsuk nyitva az ablakokat, ha íköd. vagy zúzmara van, csukjuk de, mert így elejét vehetjük a nedves levegő behatolásának.

2 arról, aki dalolva allta a kinsxenvedéM*

Egy birodalmat egy lóért,

Párizs megér egy misét.

Vége. Vész a szó itt kárba, Maga magát veszti el.

Ez vált az utolsó kártya, Indulás: Végezni kell.

S ha kezdeni tudnám újból. Újra csak úgy kezdeném.

Zorrén a bilincs, s ő így szól; Mert a holnap az enyém.

Haljak, de Franciaország Megmarad s megnéz a dac. Bajtárs, vár a sor a sors rád; Megmagyarázni, mi az.

S már vezették is, folyt, ismét Folyt németül a beszéd.

S szólt a tolmács: Beszélhetsz még:

És ő rázta csak fejét.

S ha kezdeni tudnám újból, Üj-ra csak úgy kezdem el.

A vasból, a láncból, a gúzsból A dal diadalra kel.

És dördült a sortüz rája,

S ő dalolt: Fel honfiak.

És nem esett el, csupán a Második sortűz alatt.

S egy másik francia ének Tolult a nyelvére még.

Az, amelyet már teérted Énekel emberiség.

S ha kezdeni tudnám újból, Újra csak úgy kezdem el Hangzik a hang a vasakból S rá a jövendő figyel.

Egy szót csak s nyílik, az ajtó, Egy szót csak, egy szó után Ment vagy a kíntól, a bajtól: Ez a szó itt a szezám.

hazugot, bár egy ; szót,

Attól függ életed itt.

Gondold meg, gondold el, gondold,

Beh szépen reggeledig.

If

S ha kezdeni tudnám újból, Üjra csak úgy kezdem el: Hangzik a hang a vasúkból

(Illyés Gyula fordítása).

(Argont, a világhírű francia költőt (telő nemzetközi bizottság a népek közötti

a Lenin dijakat odabéke megszilárdítása

■— Értem. A szemlézz urat tetszik gondolni.

— Hűt... hogy szemlész volt-e, azt nem tudom. De hogy horgászkirály, hogy itt: a kisutjában van a csalizás, bevágás, fárasztás összes tudománya. az szent, arra esküt is tehetnék akár.

— Én is. Csak éppen megfordítva. -—Hogy-hogy?

— Ügy kérem, nagy a szemlész úr — pedig azótátul ismérem, hogy kilencszázhétben idehelyezték — mást,-mint keszeget még véletlenül, a jóisten kegyelméből Se fogott.

—‘"Hát a csontváz? Az üvegkoporsós csontváz? Az micsoda? Milyen halnak a maradványa? Óriás-keszegé?

— Nem. Harcsáé.

■— No, látja... Azért mondom: matador, horgász király a rrvrtgci szemlész ura. S amit mond?...

—■ Az igaz, csak nem úgy igaz, ahogyan mondja.

— Hallja-e, Czuppon bácsi! — csapom földhöz az egérfogót, mert a nagy huzakodásban becsípte az ujjam. — Csősz maga, nem bölcs rabbi, mit oltoskodik annyit?

— Mert láttam, ott voltam mikor az a bizonyos haves a kifogódott, kérem.

— Aztán?

— Aztán ... féldög volt, ütés érhette, hajócsavaré. A fején akkora hasadás, hogy a csontja is kifehérlett. Fölszél, hullám hempergette, mert ereje semmi, csak leplep: ä kopoltyúja járt... A szemlész úr meg nekem, értem kiabált, mert arra a savanyú kútnál volt dolgom hogy azt mondja: „Czuppon Czuppon, gyüjjék már, megszakadok itten!" Hát ezt, ennek a halnak a csontvázát teccett látni. Amondó vagyok, csak az idejét pocsékolja az egérfogással itten.

— Ú!

•— Ö bizony .. , Pedig de szép, de meggyőző volt az a csontváz? De szépen, de szakszerűen részletezte a „kolléga úr’’ — úgy is, mint szaktekintély — a harcsafogás tudományát!

KÖMESm

.. a közönség szinte rákényszeritett

megírására...

Bárdi Ödön: A régi Vígszínház

A „Tháiia mosolyáéval szerencsém volt. Két-három hét alatt elfogyott az utolsó példány is. Ebből az következnék, hogy bizonyos nyugalommal és reménységgel nézzek újabb könyvem: „Arégi Vígszínház” megjelenése elé. Hát én nem vagyok nyugodt. Könyvem megű-ására szinte rákényszerített a színház régi közönsége, és az ifjú színésznemzedék. És bármilyen örömmel és buzgósággai fogtam is munkához, folyton éreztem, hogy fejszém nehezen birkózik a fa keménységével, Sokan várják e

Solöhov: IDEGEN VÉR.

A „Csendes Don“ szerzőjének Magyarországon eddig még ismeretlen elbeszéléséit tartalmazza a kötet. Ezeket a polgárháború éveiben irta s a nagy forradalmi átalakulás megrázó epizódjait családi és emberi drámái' ábrázolta bennük. A hét elbeszélés a nagy szovjet! " íré első elbeszéléskötetéből. a „Doni történetek’‘-ből való?

könyvet, és sokat várnak az egyetlen élő kortársiéi. Én meg remegek a gondolattól, hogy csalódás fogja érni őket.

Most már mindegy. Ha toliamat a gond, a félelem nehézkessé tette is — ha gyakran rámnehezedett a feladat súlya: megvigasztalt az a tudat, hogy emléket állítottam — ha bármily szerényét is — olyan nevezetes művészeknek, akikkel mostohán bánt el az utókor —, és egy szűk ösvényt tapostam a jövő színpadtörténeti kutatói számára.

Mamin-Szibirjak: ARANYj

Mamim-Szíbirjak a szibériai aranyláz eposzát írja meg ebbena regényében.

A könyv lapjain megelevenedik az aranymosók nyomorúságos élete. A főhős, Kiskin, évtizedek óta arany után s mikor gazdag lesz: megölik, bolják.

kutat

végre

kira-Szentiványi Kálmán:

A völgy emberei

Szentiványi munkássorból emelkedett íróvá, jól is nie r i a munkásság életét és négykötetes munkában állít emléket a magyar munkásoszi'dtv küzdelmének a tizenkilencen proletárforrad-alom leverésé tői egészen a múlt őszi ellenforradalomig. Szentiványi vállalkozása igen figyelemreméltó s a tervezett sorozat első kötete: „A völgy herei" nagy

minden irodalmat szeroléP-ftt, ;.í.^o2

vasonak, :■ . ^-- lA-béi-V

emloaj meglepetés „kjf,

Novak Károly:

Találkozásom a történelemmel

Érdekes műfaj ez a könyv. Izgalmas, mint egy kalandregény, s mégis minden sora szószerinf igaz. A második világháború idején átélt változatos események késztették a szerzőt arra, hogy tollat ragadjon és leírja életének zgyik jelentős szakaszát. Az zsemények során sok-sok érdekes szereplővel, az elmúlt idők jellemző alakjaival ismerteti meg az olvasót. — 4 könyv minden oldala egy darab .'-színes történelem..

1;

/lí egyek egy reggel haza a vízről, szél fúj: hatalmas, hirtelen támadt észak szél. Hajnalban bronz tűkén volt, meg se rezzen a Balaton, s most harsog, háborog azzal ijeszt, hogy a hátára kapja, s valahol Boglámái veti csak partra a Tihanyifélszigetet.

De bánom?

Nem bánom! Ha a szél nem ütne minduntalan szájba — fütyörésznék. Ügy ám, mert <szerencsém volt, tele a zsákom, akkora kárászok tátognak benne, hogy ... hogy ...

— Állj! — döfi le ekkor.

épp születőben életem tántán legköliőibb hasonlatát egy váratlanul rámcsattanó, orgyilkos tenor. .

— AUj!

Megállapodok, körülnézek és — csaknem fölnevelek.

Jobbra egy miniatűr, zsebkendőben is elvihető szőlocske. A közepén ház, de milyen? Mint az ólomkatonák csupa-torony, csupa-oromzat várkastélya az Ü ttörő Áruház kirakatában. S a ház előtt, egy felvonóhídat játszó lépcsőn — maga a várúr. Akit is — ha a szakácskönyvek módszerét követném — így jellemeznék:

— Végy két darab seprőnyelet, szúr) rájuk egy hoszszúkás, alul gömbölyded, felül csapoltan satnya tököt, a tökre egy rücskös, ragyavert turkesztán-dinnyét. Ha mindez megvan, öntsd le szósszal, akarom mondani: öltöztesd aranysárga, harmonikázó vászon ruhába. s kész is van a várúr, előtted a süvöltő, késéles tenor kacagtatáan hetyke tulajdonosa.

Mert hetyke a kisöreg, de még milyen hetyke! Fölszegett tejjel, a sarkain hintázva áll. S bár „egyből“, félkézzel a hónom alá tudnám csenni, ahogy a zenészek szokták a hegedűiokot. lenézni próbál rám, úgy kérdi•

— Ponty?

— Kárász.

— Hm... Az is hal ? — biggyeszti le a száját, miközben ahány szála, awirt fpié tüsköt savószín, kicsupált macskabajusza.

—• Kegj/ed ... szintén, sporttárs? c— kérdezem elszánt yo-URBÁN ERNŐ:

cjielmi

a h o ríj/t i zk Und i ij a (

Javíttassuk a gyenge minőségű talaíaínkat

Államunk évről évre Igen hatalmas összegeket fordít a szikes, gyenge minőségű talajok javítására. Sajnos, a talajjavítás jelentőségét még nem mindenütt ismerték fel. A tsz-ek egy része sajnálja a^-epre fordított költségekéi és a munkaerőt Pedig jelentős^ kedvezményben részesülnek a szik-talaj javítást végeztető tsz-gazdaságok. Nemcsak a digózás. hanem a meszezés is ig$n eredményes. A Nagykunsági Kísérleti Intézetben lefolytatott kutatások eredményeként csupán meszezéssei . 2, .mázsa terméstöbblet érhető el búzából. Ehhez hasonló £( terméstöbblet más növényeknél is. A zöld lucerna többlettermése pedig három év átlagában holdanként 37 mázsát jelent. A tsz-ek forduljanak az illetékes járási, vagy városi tanács mezőgazdasági osztályhoz, ahonnan a talajjavításra vo".»tVr>7Ó rész-1 4 A Z -Cl — év.r-»t 1 A r, t- ci'It n eV Iái! lodva, mert mit is tehetnék

■ mást? Akinek egy negyven — s egy legalább hatvandekás kárász csak „az is hal?",

i az nem akárki, mannák — mi■ nimó kalkuló afféle nem-I zetségföi rangjának kell len■ nie a horgászok társadalmá■ ban.

i S jól sejtem, amit sejtek,

, mert a Idsöreg felfújja magát, jobb tenyérét — a la

: Napoleon — belső zsebe iránt, a szíve fölé csúztatja, s ilyen — enyhén szólva — vállveregető szavajcat intéz hozzám:

— Sporttárs? Bah! tudja mit? Maradjunk inkább a

■ „kolléga úr”-nál. Ami pedig a horgászatot illeti, sajnos, már nem kultiválgm. a karom miatt. De hajdan? ... Mit mondjak: harcsában, mert az volt a specialitásom, tíztizenöt kilós példánynál csak elvétve adtam alább. Kolléga úr! — s a kisöreg toppant. Rákvörös lesz, vérig van sértve. — Maga kinevet? Azt hiszi, anzágolok csak? — Holott...

— Holott? — ismétlem meg a lehető legkajánabb hangsúllyal a fura, rég szakállanőtt kötöszavacskát.

— Bizonyítok! — pattog a kisöreg. — Amit mondtam, azt dokumentálom is. Erre tessék.

Reteszt taszít, Icaput ránt, környéken fog, s nem is vezet, de húz, cipel, időt is alig ha~y rá, hogy falnak támaszszam a horgászbotomat.

Ul ház — így tudom meg — csak külsőre törpék vár ’castélya. Belül egyetlen, teremnek is beillő szoba, s te jó-isten! Mi van a közepén, egy magas terméskőből rakott piedesztálon?

Üvegkoporsó!

Az bizony! S a koporsóban bakacsin-paplanon, hogy maximálisan érvényesüljön a kontraszt — egy csontváz.

Nem kell megiiedni. nem emberé ■— hali, De micsoda

k halé?! Egy testvérek közt in félmázsás harcsa-monstrumé :- — íme! — fogja meg sport

’, társam, azaz hogy „kollég( i- uram’’ az üvegkoporsó sár i- kát. — Ezért s nem másér ,- hagytam én föl a horgászat .- tál, macskám. A tudás meg volna még, de hol az erő' Mert az igazi, a hál neve :- érdemlő halhoz az is kell a Erő, izomzat, kitartás. Nem e debár?

i, — Ahogy. i> mondani tét- szik— nyögöm ki nagy-nagy 2 tisztelettel, s mert a kisörei

elégedetten köhent, s a tró a feát .illetően tempós, tudomáa nyos hitelű magyarázatlx g fog, úgy hallgatom ott, olyat :t áhítattal, ahogy hívei szók- ták az orákulumot.

2.

t O gen, de néhány nap- C/- múlva mi történik?-o' Az, *hogy Czuppon bácsi, a i vén, Kossuth-szakállas szőlő, pásztor csudálkozik rám egy i kopár, szalmavirággal megt hintett szöcske-legelőn.

Nagy munkában vagyok. Egérfogókat „csalizok fel“ -j sajttál, szalonnabőrrel, s csak- nem. az ujjam bánja, hogy- Czuppon bácsi se köszön, se csoszog, ' csak mögém áll s

i azt mondja:

, — Nocsak. a Macskának

i csapott föl?

— Olyasformán.

, — Aztán... ha lesznek,- mire lesznek jók azok a ge> zök?

— Mifenék?

— Hát az egerük, no.

I — Csalinak. Harcsára. Ed: dig csak kontárkodtam, tud, ja. büdös húst, lótetűt tettem t a horogra, de eztán?.-.-,

— Aha.

' — Nem hiszi? Pedig elhiheti. Est az... izé... ezt az egérdolgot, hogy harap ! rá megvész érte a harcsa,- egy illetőtől hallottam. Egy t horgászkirálytól. Maga is ismeri, hogyne ismerné?! Ott

' lakik ni: abban a törpekas- i télyban.