Tiszavidék, 1957. november (11. évfolyam, 257-282. szám)

1957-11-27 / 279. szám

TÖRÖKSZENTMIKLÓSI HÍRADÓ

Elfogadták a község fej teszt esi tervet

Ä VÁROSI TANÄCS VB

1957. november 24-én ülést tartott. Kriston Béla elvtárs VB-titkár beszámolója elején elmondta, hogy mióta községfejlesztési hozzájárulást fizet városunk lakossága, mit valósítottunk meg ebből a pénzből.'

Szavai nyomán megelevenedik mindaz, ami már szinte minden ember életéhez hozzátartozik, amit természetesnek vesz és hiányozna, ha nem volna;

Hogy csak a fontosabbakat említsük: 4285 méterrel lett hosszabb a vízvezeték, 1885 ■folyóméter új járda épült és 2695 folyómétert felújítottak. Építettek 9500 méter hosszú villanyhálózatot 100 úközvilágítási lámpával, a hala iák részére vásároltak agreqátort, ami lehetővé teszi hogy filmelőadásokat tartsanak. Közel 5000 forintot adtak az ifjúság támogatására, több mi 't 175 ezer forintot az óvodák bővítésére, 65 ezer forintot a sportpálya felújítására. De lehetne sorolni még És most ha mégkérdeznénk a Kossuth Lajos út, vagy a Vöröshadsereg út lakóit, akik a vízvezetéket, vagy azoknak az utcáknak a lakóit, akik villanyt, járdát kaptak, hogy érdemes volt-e, feltétlenül azt mondanák: igen. Hisz nincs a városnak olyan pontja, aho1 ne látnának valamit a községfejlesztési alapból;

AZ 1958-AS TERV is olyan, amelyet mindenki megáénak érezhet. Főbb célkitűzései: az alatkai dűlőút megjavítása. 3 és fél km-es új járda, vízhálózat bővítés 100 ezer forint értékben, locsoló-autó beszerzése, stb. Ezenkívül 1958-ban r ^kezdjük az oly régen várt népfürdő építését. Erre 1958- ban 300 ezer forintot biztosít a terv. Egészségügyi célokra 60 ezer, oktatási célokra 90 ezer forintot és ebből a G. falui részen egy iskolai és óvodai tanterem lesz.

1959-BEN ISMÉT a víz- és villanyhálózat bővítésére a népfürdő munkálatainak folytatására 200 ezer forint, egészségügyi célokra 80 ezer oktatási célokra 220 ezer forint jut. amelyből új és Óhallán, valamint Bartában 1—1 tantermet szándékozunk építeni, 1960-ban a víz- és vil'anyhálózat továbbfejlesztésére, népfürdő továbbfejlesz'ésére, egészségügyi és oktatási feladatokra kívánjuk fordítani a pénzt;

Ez a terv, ami több és nagyobb áldozatvállalást tesz szükségessé. Ezzel a tervve’ azonban kézzelfogható közelségbe kerül városunk lakossága az évtizedek óta óhajtott népfürdő felé. Emellett nem csökkenthetjük a többi beru házasokat sem csak azért hogy a fürdőt megépíthessük A végrehajtó bizottság ezer* azt javasolta, hogy a 10 százalékos hozzájárulást a tanácsülés emelje fel 15 százalékra és a 10 százalék felett befolyt összeget, tehát a? 5 százalékot teljes egészében a népfürdő építésére fordítsa.

Ami ezután történt a tanácsülésen, igen megható volt. Magasba lendültek a kezek, hogy 6zót kérjenek és elmondják, helyeslik a VB

javaslatát. Ebből az egész városnak haszna van, munkásnak, parasztnak csak úgy mint az értelmiséginek. Feltétlenül nagyobb lesz a városunk forgalma, de az ifjúság szempontjából is fontos. Ugyanis nyáron a fiatalok közül nem mindenkinek volt kedve Szolnokra, vagy Balára lemenni strandolni, inkább a kocsmába ment. B. Nagy Gábor bácsi, az égjük legöregebb tanácstag, a Dózsa Tsz tagja felszólalásában elmondotta, hogy helyesli a felemelést, szívesen megfizeti 5 is, sőt ezen túl a strandfürdő építésének céljára még munkaegységének egy száza'ékát is felajánlja. Ugyancsak felajánlást tett Juhász László a Vörös Csillag Tsz és Szilágyi Sándor, a Kossuth Tsz hígja: jövedelmük egy száza’ékát ajánlották fel. Zakar J ános elvtárs elmondotta hogy a gépgyári dolgozók fizetésük fél százalékát szívesen adják egy éven át és ezenkívül bármikor társadalmi munkával is segítenek

A NAPIRENDI PONTHOZ

végül 18 hozászólás volt, közte kettő olyan, aki nem helyeselte a felemelést. A szavazásnál óriási többséggel — 3 ellenszavazat ellenében — elfogadták a hároméves köz-é gfeji esz tési tervet, a hozzá- i árulás 15 százalékra való felemelését. Persze a dolog nincs lezárva ezzel, hanem a munka még most kezdődik Mindenki, aki magáénak érzi a tervet, győzze meg a még ingadozókat a terv helyességéről,

Disznótoros vacsorán jutalmazták a legjobbal«at

Szombaton este bensőséges kis ünnepséget tartottak a Törökszentmiklósi Sütőipari Vállalat dolgozói, a Petőfi úton, a Vasutas Szakszervezet székházában. A vállalatnak 147 dolgozója van, s nemcsak Torökszentmiklóson, hanem

három járás területén. Igv például hozzájuk tartozik a kunhegyest és kunszentmártoni járás egy része, s majdnem az egész törökszentmiklósi járás.

A bensőséges kis ünnepségen Tivadar József, a vállalat igazgatója néhány szóban ismertette vállalatuk ezévi eredményeit, majd azt, hogy o szállítás terén milyen nehézvábbá szólt a tervteljesitésről is. A rövid beszámoló után a vállalat 12 dolgozóját megjutalmazták.

Többek között jutahnat kapott Kiss Károly, az abádszalóki 9-es számú üzem dolgozója, akiről a kenyérvásárlók állítják, hogy a környéken a legjobb kenyeret süti. Cipó István azért kapott jutalmat, mert o törökszentmiklósink közül az anyagmegtakarításhcun legjobb eredményt ért el. Kiss Jolán, a 11-es számú üzem raktárosát szorgalmáért jutalmazták meg. De felső. Tolhatnánk mind a tizenkét tőjüket, mert valamennyi meg-Utána pedig finomillatú disznótoros vacsorával látták vendégül vállalatuk valamennyi dolgozóját, családtagjaikkal együtt. A sós húst és kolbászt józamatú termelői borral locsolták, amelytől olyan kedvük kerekedett hogy hajnalig a zenekar pattogó ritmusaira táncoltak fiatalok, idősebbek egyaránt.

Cs. F,

Miért rossz

a kenyér minősége Jászberényben ?

Ez a kérdés sok embert foglalkoztat az utóbbi időkben. Most, amikor a városnak korszerű és higiénikus kenyérgyárát építettek, szinte érthetetlen, hogy a minőségire panasz legyen.

De sajnos, mégis van. A bizonyíték levélben érkezett szerkesztőségünkbe. — Egy mintadarab, amit egy sütővállalat nem tenne ki cégérnek az ablakába. Nem, mert a lisztcsomók és szalonnás rétegek elárulják, hogy a dolgozók kenyerét felelőtlen munkával és hanyag ellenőrzéssel tönkre tették. ^

A kenyérgyár indulása előtt, ha rossz volt a kenyér, azzal vigasztalták magukat a jászberényiek, hogy majd elkészül a korszerű üzem és akkor lesz a városnak jó kenyere. Így is volt ez egy hónapig. Azután hetenként egyszer, majd kétszer nem sikerült a kenyér, majd végleg úgy elromlott, hogy a békésebb természetű ember is felháborodva tolja el magától.

Nem éreznek felelősséget az ott dolgozók munkájukért? Vagy a technológiával nincs minden rendben? Aligha. Az új üzemet szakemberek építették és vezetik.

Az anyag is jó, ezt mindenki elismeri, de azt is, hogy minden előfeltétel megvan a jóminőségű kenyér előállítására. Azonban a becsületes munkát, a gép icm tudja pótolni. És ez hiányzik. Legalább is a tények ezt mutatják.

A tanácsnak több gondot kell fordítani az üzem munkájának ellenőrzésére, mert ezek a panaszok nem egy, vagy kétnaposak, hanem jóval idősebbek.

A mulasztás súlyos, mert a lakosság széles rétegét érinti és emellett nem lehet szó nélkül elmenni különösen akkor, amikor a korszerű üzemből szemetes és bogaras kenyér is kikerül az árusítóhelyekre.

27*4 mázsás rekord átlagtermést értünk el rostkenderből

Szolnok megye nem tartozik a legjobb kendertermelő megyék közé. Természeti adottságánál fogva az egész megye nem is alkalmas kendeftermajósre. —r A Délmagyaroaszági Rostkikészítő Megyei Felügyelősége az elmúlt esztendő béÜ kidolgozott egy tervet, amely terv szerint egyes járásokat és községeket kihagytak a kendertermelésből. Csák a középkötött, mélyrétegű, jó táperejű földterületekkel rendelkező termelőszövetkezetekkel, egyéni termelőkkel kötöttek szerződést.

Tavasszal elértük, hogy aprómorzsás, gyommentes, jól elkészített . talajba kerüljön a vetőmag. A termés sikere ugyanis jórészt a korai vetésen múlik. Megyénkben a vetést április 20-ig 100 százalékban be is fejeztük. Gyomosodás csak egész szórványosan fordult elő.

A korai vetés magával hozta azt is, hogy korábban lehetett kezdeni az aratást. Az idén 7 szovjet kendervágó kombájn segített az aratásban. 1958-ban ez a szám duplájára emelkedik. A korai aratás és beszállítás úgy a termelő, mint az ipar érd efte.

A kenderkóró kezelése a felvilágosító munka eredményeképpen lényegesen jobb volt, mint az elmúlt esztendőben. A termés 70 százaléka meg lett forgatva és a 95 százaléka lombozva. A termelők megértették, hogy ezzel a munkával a kendertermesztésből eredő jövedelmük kb. 20. százalékkal emelkedik.

A kenderkóró átvétele ütemtervszerűen a termelők kérésének megfelelően történt és az megyénk területén október 20-án 100 százalékban befejeződött;

Egyes termelőszövetkezetek kimagasló eredményeket értek eL A turkevei Vörös Csillag Tsz 260 kát; hold kendertermesztés után Köziéi 1 millió 500 ezer forint jövedelemre tett szert.

Elszámolása részletezve: Szántásköltségtériiés címén 42JX!) Ft, 9396 mázsa kenderkóróért 1,146.188 Ft.

Ingyenes textilutalvány

229.170 Fi. Fuvarköltségtérítés

25.026 Ft, összesen: 1,442.384 Ft, A kunszentmártoni Búzakalász Tsz 30 kát. hold kendertermelésből 186.655 forint nyersbevételhez jutott Megyénk termelőszövetkezetei megértették a kendertermesztés népgazdasági jelentőségét. Mivel az átvétel ára ismét kedvezőbb lett, minden tsz az ideinél nagyobb területre kötött szerződést; A földművesszövetkezeteken van most már a sor, hogy az egyéni gazdák szerződtetését minél előbb fejezzék be s így idejében végezhessék el az egyéniek is az őszi mélyszántást, és megvessük alapját a termésnek.

Bogdán Géza, megyei felügyelői

II lövő évi szöveteiláiásrél

Befejeződtek az ipar és a kereskedelem közötti tárgyalások a jövő évi szövetszállításról, illetve gyártásról. Ismét kaphatók lesznek a közkedvelt juhar és fűz elnevezésű viszkoza-szövetek, valamint ugyanezek márványmintás kivitelben. A Rozgonyszövetek gyártásához is hozzáláttak és a kereskedelem a közeli hetekben — egyelőre konfekció formájában — forgalomba hozza. A jövő év első negyedében méterben

is árusítják. Az úgynevezett efekt cernás, csomogos férfi szövet jövőre Dongo, Békés, Dobos neveken szélesebb választékban kerül az üzletekbe. Már karácsony előtt a piacra kerülnek az Amazon és Lille nevű tisztagyapju női ruhaszövetek, szép színekben és kiváló minőségben. A jövő évben a lakossák igényei alapján sokkal több konfekcionált ruhát hoznak forgalomba jó minőségű gyapjúszövetekből is. (MTI).

UAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA AAAAAAAAAAAAAAAA4AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA» UAAAAAAAAAAAAA4AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAJ

ségeket kellett megoldani, to- érdemelte a jutalmat.

Iparos bál lörökszentmiklóson

Torökszentmiklóson szombaton este iparos hál volt. A hír talán nem Is leo"e érdekes, ha nem tudnánk azt, hogy 1950 óta most van először iparos bál Törökszentmiklóson.El is jöttek több mint háromszázan ezen az estén a járási kulturotthonba. Lent, a nagy táncteremben a fiatalok ■modern tánczenekar hangjai mellett szórakoztak, fent az emeleten az idősebbek cigányzenére énekelgettek.

Még egy dolog, ami miatt meg kellett említeni a törökszentmiklósi iparos bált. Az est folyamán egyszercsak elhallgatott a zene, Miskolczi Béla, a helyi KIOSZ elnöke lépett a zenekar elé, s néhány szóban méltatta az iparosok 'rdemeit; Majd a legidősebb iparosoknak, munkájuk megbecsüléseképpen, emléklapokat adott át, illetve megkérte a jelenlévőket, hogy az emléklapokat juttassák el azoknak az idős iparostársuknak, akik a rendezvényen nem vettek részt; Többek között emléklappal tisztelték meg: Papp Imre bácsit, aki Törökszentfniklison 55 éve dolgozik kovács szakmájában. Majd Gulyás Mihályt, aki 45 éve szabó, Sajtos Béla 50 éve cipész, Hegedűs György 50 éve szabó és még többeket.

A jelenlévők valamennyien

Immár második hetei ősz* tatlan közönségsikert arat a „Csókos asszony" című operett. Különösen a hét vége Jelé zsúfolásig megtelik a színház, s előadás után még sokáig dicséri a közönség a színészeket

— Emlékszel, amikor a Varga D odó, a második f elvonásban.». —: mondja

5 valaki.

^ — Hát még a Kompót hy 3 Gyű szi bácsi, azzal a termetűvel, öregem ..

r És így tovább,

«mindenkiről esik J szó, hiszen gyenge 3 teljesítmény alig

< akadt. A közönség,

2 az ezerszemü kritiikus, dicséri a szí- 5 nészek játékát, terhét vitathatatlanul isikert arattak.

2 S ahogyan szó -esik a színház,

< mondhatnánk ,.ős- Jídőfc“ óta Szolno- i kon szereplő tagijairól, a nemrégen t érkezetteket is szíivébe zárta már a I közönség. Az isme- retség a Mézeska-lács című daljátékénál kezdődött, amidkor Kar ács oinyi Magda és \Eenkő Béla imutatkozott be. Mindenkinek Í feltűnt a művésznő szép

< hangja, jó, eleven alakítása i és nem utolsó sorban, ragyo■* <jó szépsége. Mint már emlí■* tettük. Karácsonyi Magda i Szegeden játszott, onnan jött i Szolnokra — s ebben azt hiiszem egyetértünk, — a szolinoki közönség örömére. S ha Í örömet jelent nekünk Karáicsonyi Magda, nem kevésbé í férje, Benkő Béla. A remek

hanau bonvivánt eddig nem

‘Kelteit a {Ssbeietit&k hátúi

nagyon hallottuk és láttuk a színpadon, de amint hírlik, rövidesen sor kerül rá. A felújításra kerülő Mosoly országa című Lehár operettben, mint Szu Csöng herceget láthatjuk, feleségével, Karácsonyi Magdával.

ga, szép, kedves gyermeke, napközben a gondos édesanyává avatja, este pedig vérforraló Csókos asszony — a színpadon. De ez a kettősség, mint olyan sok más aszszonynál, nem megy sem a hivatás, sem az otthon rovására. S ezért, a szép művésznő fogadja hallgatólagos elismerésünket.

Az újak közé tartozik B álint György is. A Csókos asszonyban: Salvator, a főlakáj. Lapunk már megemlékezett nagyszerű alakításáról, s még a „minden kákán csomót" kereső kritikus sem talált kivetni valót játékában. Valóban, mindenki élvezettel

: De ne kalandozzunk na-i gyón előre, hiszen most a i „Csókos asszony" arat si• kert, s ennek nem kis része| se Karácsonyi Magda, A felí készülésnél páratlanul szor■ galmas volt, az eredmény: sok

■ taps, a színész éltető eleme. 1 Pedig, nem árulok el kulissza\ titkot, Karácsonyi Magda is

• a „két műszakos" nők közé , tartozik. Otthoni eüoalaltsászemléli, amit csinál és ahogyan csinálja. Pedig — ismét egy pedig — nem sokkal a bemutató előadás után, Bálint György influenzás beteg volt, de állta a „sarat" és a betegség alig látszott meg játékán.

Bálint György a színház kicsi MSZMP alapszervezetének titkára. Ebben a minőségben is lelkes ember és sok szakmai és egyéb „konfliktust" közös nevezőre hozott már. Felesége: Hortobágyi Margit, a színház egyik rendezője, Ö rendezte a Csókos asszonyt is> igen jók Kettőjük együttléte az érdekes esetek közé tartozik. Az aszszony rendezi a darabot, amelyben a férj — szerepel. S hogy ebben mi az érdekes, azt is elmondom: Egy alkalommal, még a Csókos asszony próbái folytak, a nézőtéren ültem. Nem messze tőlem Hortobágyi Margit. A férje lépett a színre és megszólalt az asszonyt röviden, tömören:

— Ez így nem jó.

Bálint György mit tehetett, megpróbálta úgy csinálni, hogy a rendezőnek is tetszen. Tehát akad szakmai vita, néha elég heves, viszont utána keresni kell megértőbb házaspárt.

Ketten a Csókos asszony szereplői közül. Jó darabban, jó színésznek, a közönség mindig hálásan, szívből tapsolelismerően gondoltak a tö-< rökszentmiklósi idős iparo- « sokra, majd ismét megszólalt j a zenekar b hajnalig ropták - a táncot; j

^» -«■" ■ ' ' -■*

Nincs l sorbanáilás.. • :

Jó érzés volt látni, amikor; a TÜZÉP-télep felé jártam,', hogy nem állnak, sorba már; a tüzelőért. önkéntelenül < eszembe jutott, hogy mi volt', egy évvel ezelőtt. Nemcsak ez; okozott problémát az ország-', nak és egyes családoknak,; hogy váratlanul kialudt a vU- ■ lány és nem tudtuk meddig', (vagy volt olyan nap. amikor'ki sem gi/ulladt), hanem az is,', hogy az „összkomfortos • sztrájk” nyomán előrevetette \ árnyékát a hideg lakás és _ benne a síró gyermekek, a', szörnyű gazdasági katasztró-'

fa. Nagyon közel volt, hiszen. lehellete már elért bennün-'. két. Amikor később egy-egy 'vagon szén érkezett, a sor-’ banállók ütötték, verték egy-mást érte és mégsem jutott: mindenkinek, Vajon gondol-nak-e erre az emberek ma,', amikpr sorbanáilás nélkül be-: mennek a telepre és megkér-'dezik: „Milyen szén van?” Es; mondhatják: „Ez most nembeli majd jön még jobb is”.: Sz, I,