Tiszavidék, 1957. november (11. évfolyam, 257-282. szám)

1957-11-27 / 279. szám

FOLDNIUVESSZOVETKEZETEINK

_____életéből_____

csiiiivvHRMiiiiinvuimviflvivMviifig a mm

Tanácskoztak

a szövetkezeti nőbizottságok küldöttei

RÉGEN HALLOTTAM olyan sok lelkes felszólalást, mint a földművesszövetkezet nőbizottságainak küldött értekezletén. Nagy többségében idős, fej kendő falusi parasztnénikék ültek együtt, s bizony be kell vallani, hogy igen sokan példát vehetnének (a férfi nemhez tartozók közül) tegyelmezettségben és a problémák meglátásában egyaránt.

Csermák Ilona, a megyei nőbizottság vezetője ismertette az eddig elért eredményeket és a tennivalókat. Többek között arról is beszélt, hogy megyénkben a több mint százezer főt kitevő szövetkezeti tagságnak a 32 százaléka nő, s ez igen komoly erőt képvisel a szövetkezeti mozgalomban, a gazdasági, tömegszervezeti és kulturális téren egyaránt.

A mozgalomban a nőbizottságok feladata és tevékenysége még újszerű, s éppen ezért sok kérdést rejt magában melyre választ várnak az asszonyok. Ahhoz, hogy a nőbizottságok jó munkát végezhessenek, azt kell tisztázni logy mi célból jöttek létre, milyen feladatokat kell meg- Üdaniok, s hogyan tevékenykedjenek a feladatok elvégőse érdekében.

Csermák elvtársnő a továbbiakban arról beszélt, hogy 3 nőbizottságok tagjainak tevékenykedni kell a mezőgazlasági termelés fellendítése, a város és a falu közötti áruforgalom kiszélesítése, a falu szocialista fejlődése, a dolgozó parasztok gazdasági és társadalmi felemelkedése ériekében.

A földművesszövetkezeti mozgalom kiváló nevelőiskola. A tagokkal megismerteti a szövetkezés lehetőségeit, segíti a legegyszerűbb társulásokat mind politikai, mind gazdasági téren. A nőbizottságok sokat tehetnek a tagok és a férjek, valamint a családtagok meggyőzésében, felviágosításában. Emellett kezdeményezhetik a szövetkezeti igvségek tisztántartását, csinosítását. Kivehetik részüket a Kulturmunkából, segíthetnek a boltbizottságoknak, s elenőrizhetik a dolgozók munkáját, idejében felhívhatják a vezetőség figyelmét a tapasztalt hiányosságokra. *

Azonban nemcsak a közéletben, hanem a családon beül is Szükség van az igényes, öntudatos, művelt asszonyokra, anyákra. Jobban neveli gyermekét az az anya, jobb társa férjének az az asszony, aki látja a társadalmi összefüggéseket, a fejlődés útját. Alkotmányunk biztosítja a őgokat a nőknek — élni kell vele.;.

Az itt jelenlevő asszonyok éltek a jogokkal. A mindennapi életből vett példákkal számoltak be a falvakban élért eredményekről, s nyesegették azokat a hibákat, melyek megszüntetése mielőbbi feladatunk. Többen hiányolták, hogy a fiatalság nem veszi ki részét kellően a szövetkezeti munkából. ' Kovács Mihálvné Tiszasülyről is ezt sérelmezte. Igaza van, amikor arról beszélt, hogy nem az őszülő nagymamáknak kellene csak itt ülni az értekezleten, hanem a fiataloknak is.

Farkas Bálintné turkevei küldött, Mikus Istvánná martfűi küldött és még sokan mások hozzászóltak. Minden hozzászólásból külön cikket kellene írni. Dávid Imre né kunmadarasi, Ferenczi Vendelné tiszafüredi, Lovas Lajosré mezőtúri és a többi asszony is mind olyan sok hasznos javaslatot mondott el, melynek méltatására a jövőheti oldalon visszatérünk. , F. L.

Még csak 61 ssásalék!

Igen. Eddig csak 61 százalékra teljesítette megyénk a cukorrépa szerződtetési tervet. Termelőszövetkezeti és egyéni dolgozó parasztjaink, — nem tudjuk mi okból, — nem akarnak szerződést kötni cukorrépa termelésre. Nem veszik figyelembe, hogy hazánknak, dolgozóinknak éppúgy szüksége van a cukorra, mint a termelőknek, s azok gyermekeinek.

Kormányzatunk mindenben segíti a termelőket. Felemelte a beváltási árat, megkapják a termelők, — ahogy kívánják, — készpénzben, vagy természetben a répa ellenértékét. s emellett a mellékterméket is haza vihetik takarmányozásra. Tehát van tennivaló. Jászberényben pl. számtalan olyan termelő van, aki ebben az évben egy-két holdon termelt cukorrépát. Most oedig csak 300—400 négyszögölre kötnek termeltetési szerződést. De hasonlóan így van ez még jó néhány jászsági községben. Jászladány, JászárokszáUás stb. termelői példát vehetnének a turkevei, karcagi, mesterszállási, kunszentmártoni, őrményesi dolgozó parasztoktól, — ahol már közel járnak a tervfeljesítéshez, illetve túl is teljesítették.

A járások versenyében a törökszentmiklósi tört az élre. A legutóbbi 10 nap alatt 193 holddal növelte eredményét, s ezzel 72.2 százalékos teljesítményt ért el. A második a kunszentmártoni járás 70.2 százalékkal, ha jobban végzik munkájukat, könnyen elhagyhatják a törökszentmiklósi járást. Tiszafüred dolgozó parasztjai 2 tized százalékkal maradtak csak le a kunszentmártoniaktól, a jászberényi járás azonban 46 százalékra teljesítette az előirányzatot, így itt még van mit tenni.

A termelőszövetkezeti városok e munkában is példát mutatnak. Mezőtúr 120, Turkeve 114.2, Karcag 105.4 százaléknál tart, Kisújszállás eredménye 91 százalék. Ha az elkövetkező tíz nap alatt jó munkát végeznek, —■ pótolhatják a lemaradást.

A tielremhernyóienyé#*(ps komoly jöiedelmet biztosit, erdeines te.e 'foglalkozni

í

KÖZÖS MUNKÁVAL

Sok szövetkezetnél okoz komoly gondot a vezetőségnek a tervek teljesítése, a gazdaságosság biztosítása. A földművesszövetkezetek mindent megtesznek a falu jobb áruellátása érdekében. Mind a kiskereskedelem, mind a vendéglátóipar dolgozói bőséges áruválasztékkal várják a vásárlókat. Tudják, hogy csak így lehet az előirányzott tervet teljesíteni.

De nemcsak az áruellátási tervek teljesítése fontos a szövetkezeteknél. A dolgozó parasztság -felesleges termény és termékféleségeinek felvásárlása is a szövetkezetekre hárul, melyet szerződéses átvétellel biztosítanak. Ezzel

emelik a dolgozó parasztság vásárlási kedvét, megszereti tetik a szövetkezetét.

Tiszaföldváron Bíró Zoltán az igazgatóság elnöke, Varga Mihály igazgatósági taggal, valamint Eapath Géza kiskereskedelmi üzemvezetővel együtt beszélik meg — mint a képen is látható — a tennivalókat. Varga Mihály bácsi 1945-ben alapító tagja volt a szövetkezetnek. Tizenkét év óta tagja a vezetőségnek, s igen sok hasznos tanáccsal tudja segíteni a fiatalabbak munkáját. Naprólnapra belátogat a boltokba és az. irodába. Ez így helyes, s így kellene minden szövetkezetnél ..-;

Népgazdasági szempontból igen fontos a selyemhernyó tenyésztés, de aki foglalkozik vele, annak is megérj mert a napi munkán kívül jó kereseti lehetőséget biztosit. A sei y em h ern y ót eny ész- és nem egész éven át^ tartó tehát nem főfoglalkozást jelentő munka. A vele^ vált foglalkozás tavaszi időszakban, az eperfák leveleinek megjelenésekor, május _ első napjaiban veszi kezdetét, s t0_32 nap alatt be is fejeződik;

Mint mellékfoglalkozást el végezhetik a mezőgazdaságban dolgozó, de más foglalkozású egyének is. A gazdasági munka nem esik egye* a tenyésztéssel. Ezt bizonyítja Négyesi János fegyvernek lakos példája is, aki a föld művelése mellett selyemhernyót is tenyésztett, s egy hónap alatt 2600 forintot kapott minden befektetés nélkül Ut említhetjük meg Patkó Is'vántié abádszalóki lakos" is, aki a háztartási munka végzése mellett családjává ■ayütt 5.200 forintot kereset' De sorolhatnánk még a példákat mert sok olyan termelő van megyénkben, áld 2—5 ezer forintot kapott az átadott gubáért.

Az itt elmondottakból is látható azonban, hogy érdemes selyemhernyótenyésztéssel foglalKoani. Már két adag hernyó (30 gr.) gondos felnevelésével egy hónap alatt minden anyagi befektetés nélkül 1500—2000 forint jövedelem érhető eL 1958-ban az I—II. osztályú gubó beváltási ára egységesen 32.50 forint kg-ként, s a III. osztályú gubó kg-ként 5 forintért kerül beváltásra.

A tenyésztők ingyen kapják a hernyót, a hozzávaló tenyésztő papírt és díjmentesen szedhetik a közületi eperfák lombjait is. A tenyésztés alatt a Selyemgubóforgalmi Vállalat megbízott-, ja állandóan ellenőrzi, ok-* tatja a tenyésztőket.

A kikelés első napjaiban selyemhernyók kis helyen el férnek. •— Amikor nagyob helyre van szükségük, meg felelő a nádas, zsuppos pad lás, de jó a .cserepes is.

Az érdeklődők már mos i elentkezhetn ek a község megbízottaknál, a földmű esszövetjcezeteknél, valamin a Gyógynövény és Selyem íubóforgalmi Szövetkezel Központ szolnoki kirendelt ségén. (Szolnok, Beloiannls út 74. sz.).

A karácsonyi ániellálásrál tárgyalta':

A vegyi és a kulturális cikk kereskedelmi vállalatok igazgatói és áruforgalmi osztályainak vezetői a belkereskedelmi minisztériumban országos értekezleten tárgyalták meg a karácsonyi áruellátást. Az említett vállalatok hozzák forgalomba a különféle ajándéktárgyakat, piperecikkeket, valamint más háztartási eszközöket. A megbeszélésen elhatározták, hogy helyes áruelosztással a legkisebb földművesszövetkezeti bolt részére is biztosítják a karácsonyi aiándéközási cikket;

Tegyük otthonossá lakásunkat

Földmüvesszövetkezetcink m ár most felkészültek a karácsonyi várható nagyobb forg alomra. A bútorüzletekben pl. szebbnél-szebb csöbútorok várják a vevőket. Az üzletek minden igényt ki tudn ak elégíteni. Éljünk az alkalommal, s karácsonyra tegyük széppé, otthonossá lakásunkat.

Több mini ötmillió forint értékű

játék- és ajándékára

Karácsonyra

Mintha meseországban járnánk. Több jöldművesszövetcezet üzlete hasonlít a mesejeli országhoz. Ilyen felkészültséggel talán még sohasem várták a föjdművesszöveckezetek ajándék- ég játékáruval vásárlóikat, mint most. Több mint ötmillió forint értékű áruféleségből válogathatnak idősek, fiatalok egyaránt.

Az ajándékot tartalmazó

csomagokat a szövetkezetek kívánságra házhoz szállítják. Mezőtúron, Jászapátiban, Kunszentmártonbah, Kunhegyesen, Tiszafüreden, stb. a szövetkezetek a napközi otthonokban játékkiállítást és vásárt rendeznek. Ezeken a helyeken a gyermekektől fcU v.eszik a rendelést, s azt közlik a szülőkkel jóváhagyás végett.

Érdemes alkalmazni a helyes agrotechnikát

Megyénkben jelenleg hatvanhárom rizstermelő szakcsoport működik, s ezek nagy többsége igen jó eredményt ért el ebben a gazdasági évben. A szakcsoportok tagjai és vezetői megfogadták és alkalmazták a jó tanácsokat, a helyes agrotechnikát, mely azután a terméstöbbleten is meglátszott.

A kisújszállási Április 4. rizstermelő szakcsoport 48 holdas telepén pl. 21 mázsás átlagtermést ért el. Ehhez volt hasonló az öcsödi, szelevényi, törökszentmiklósi szakcsoportok termése is. A termést pénzre átszámítva, a szakcsoportok 9000—10 000 Ft jövedelmet értek el holdanként.

Ez a jövedelem jobb munkára kell, hogy serkentse a szakcsoportokat. Éppen a nagy jövedelem elérésének érdekében ajánlatos a rizstelepeket időben felszántani, s amelyik talaj táperőben szegény, holdanként 150—200 kg szuperfoszfát és 50—800 kg nitrogén műtrágyát kiszórni és alászántani. Ezt a módszert már Mezőtúron elvégezték" a szakcsoportok, s bizonyára az eredmény sem marad el. t

A tenyésztő legyen tenyésztő!

— Júszboldogházi jegyzetek —

JÁSZSÁGI UTUNK során ezúttal Konkoly Béla elvtársat, a jászboldogházai szarvasmarhatenyésztő szakcsoport elnökét kerestem fel, Elmondotta, hogy a szakcsoportnak jelenleg 62 tagja van. akik 140 tehénnel és 160 növendékmarhával rendelkeznek. A tagok egyénileg gondozzák, tenyésztik az állatokat, de az értékesítést közösen végzik. 1958 őszére szeretnének közös állatállományt létrehozni. Az elhatázás már megszületett; most a tanács segítségét várják, hogy legelőhöz, istállóépítéshez szükséges területhez jussanak,

— Abban bizonyosak vagyunk, — mondotta Konkoly ejvtärs, — hogy nem fogunk hiába várni. Mind a tanács, mind a pártszervezet hathatósan támogatja munkánkat. i> Kovács József elvtársban, a helyi pártszervezet vezetőjében igaz barátra talált tagságunk. Az említett szervek már eddig is jelentős segítséget adtak számunkra. Nem hibáztatni akarom a Mesterséges Megtermékenyítő Állomás dolgozóit, de meg kell mondanom: ők eddig nem nagyon jártak kedvünkben. — Többnyire nem attól a bikától küldtek termékenyítő anyagot, amelyiktől mi kértünk. Az utódellenőrzéshez kellene egy jól örökítő bika. Nekünk három is van. ezek elég jók ugyan, de a szakcsoportnak még jobbakra van szüksége.

| A szakcsoport tagjai sze! retnének jövő őszre mintegy »

! 15—20 üsző átadásával beí kapcsolódni a lengyel exj portba. Persze, ez a szám a I tagság gyarapodásával még í nőne.

| — Tizenkét új jelentkezőt

; jegyeztünk elő — folytatja az

I elnök elvtárs. — Felvételre »

• csak a tavaszi bírálat után ke- 1 rülhet sor. Lényeges kérdés:

• milyen tenyésztési munkát í végez a jelentkező. Csak má? sodlagos probléma, hogy milyen állatállománnyal rendelkezik. Olyan emberre, aki csak az előnyök gyors kihasználása kedvéért kopogtat, — semmi szükségünk nincs. A tenyésztő legyen tenyésztő; szívvel, szeretettel, hozzáértéssel végezze ezt a munkát!

Még az idén tizenhat üszőt vásárol a tagság tenyésztésre. Az állatok előreláthatólag Békés, vagy Tolna megyéből érkeznek.

Szeretettel emlékezik meg Konkoly Béla Szádvári János elvtársról, aki az Agrártudományi Egyetem elvégzése után visszatért Jászboldogházára, s előadásokkal, szaktanácsokkal teszi eredményesebbé a csoport működését. SOKAT BESZÉLGET a tagság az utóbbi időben arról, hogy jó volna silótöltőgépet beszerezni. A silózás ideje — természetéből eredően — erősen függ az időjárástól. Lehetséges, hogy a gépállomás éppen a legmegfelelőbb időben másutt teljesíti kötelezettségét ... A silolöltőgép körülbelül kilencezer forintba kerül; ebből az fmsz. hatezret magára vállalt, sőt meg lévő Zetorját is szívesen kölcsönzi.

— Elkelne itt tejfeldolgozó üzem is, — jegyzi meg elgondolkozva Konkoly elvtárs. — Szívesed dolgozna ott a tagság. .. Községünkből augusztus-szeptember hónapok során 4—4 és fél ezer liter tejet szállítottak el naponta, s a déli fejés eredményét „itthon” nem is volt mindig könnyű értékesíteni. Ha megoldódik a régóta vajúdó ipari áramkérdés, mihamar sor kerülhet erre.

— Ha tsz-szé alakulna a szakcsoport, még több segítséget kaphatna...

— Úgy gondolom, fokozazatosan sor kerül majd erre is, — mondja az elnök elvtárs. — Tagságunk évek óta járja a közös munka útját, látja az eredményeket. Hiszem, hogy nem állunk meg a fejlődésben .. s

t\ -J, == B. Z. *= ;