Tiszavidék, 1957. november (11. évfolyam, 257-282. szám)

1957-11-03 / 259. szám

Szépen háládnak az Őszi munkák Szolnok megyében Ne hanyagoljuk el a búza vetését! — A betakarítási munká­kat befejezettnek tekinthet­jük — tapint rögtön a lényeg­re Nyíri Béla elvtárs, a Me­gyei Tanács főagronómusa, kinél az őszi munkák után ér­deklődünk. — Karcagon pél­dául az utolsó aprómagvas- és rizses-zjákokat kötözik be Persze, van még egy-két tsz és egyéni gazda, kinek ipar­kodnia kell, ha nem akarja, hogy a mélyszántás miatta késsék. A vetéshelyzet vizs­gálata során a közelmúlt na­pokban körülbelül harminc tsz-taggal és száz-száztíz egyéni gazdával beszélget­tünk. örömmel kell megálla­pítanom: hatalmas többségük helyesen látja a mezőgazda­ság jövőjét; ennek megfele­lően okosan, becsülettel ter­vez. Nyíri elvtárs szerint nyug­talanító — bár szórványos — jelenség, hogy néhány speku­láns kizárólag a pillanatnyi­lag nagyobb jövedelmet ígérő növényekkel szándékozik fog­lalkozni. s elhanyagolja a bú­zavetést. A iászaDáti és kun­­hegyesi járás néhány paraszt­ja jár elől a rosszban. Mind a tsz-eknek, mind az egyéni gazdáknak erkölcsi és hazafias kötelességük, hogy idén is legalább annyi búzát vessenek, mint tavaly. — A talajmunkákat a jó minőség jellemzi megyénk legnagyobb részében. — foly­tatja Nyíri elvtárs. — Jász­­ladányban úgy tapasztaltam, hogy helyenként a munkát in­dokolatlan kapkodással vég­zik, holott a Meteorológiai In­tézet változatlanul jó időt igér. Ennek ellenében fontos, hogy a vetési munkákat no­vember 10-ig befejezzék, mert ellenkező esetben termés­­kiesés következik be. Ne fe­ledkezzenek meg azonban arról sem, hogy holdanként kb. 10 kg-al több búzát vesse­nek a jó termés biztosítására. Igen fontos ézidőtáit a csává­­zás is az üszökbetegscg meg­előzésére. Őszinte elismeréssel szól in­formátorunk a kunszentmár­toniakról, kik példás gondos­sággal végzik a fiatal gyü­mölcsfák bekötését. A kunhe­gyest járás több helységében virul a „tiszta falu mozga­lom“, melynek eredménye­ként trágyával rakott szeke­rek sora tart a szántókra, sőt a legelőkre is. — b. ó. — ----------------------------------------­Mega'akult az „Ünnepi Műszak" értékelő bizottsága A Szolnoki Cukorgyár a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulójá­nak méltó megünneplésére ünnepi hetet kezdeményezett. Ezt a kezdeményezést me­gyénk üzemei és vállalatai he­lyesnek tartották és csatla­koztak hozzá. A ma induló ünnepi mű­szak eredményeinek értékelé­sére a Szakszervezetek Szol­nok Megyei Tanácsát kérték fel. Az elnökség megtárgyalta és helyesnek tartotta a ver­senyhetet és az értékeléshez értékelő bizottságot alakított. Ennek a bizottságnak'a fel­adata lesz az, hogy az ünnepi műszakban elért eredménve­­ket reálisan és részletesen ki­értékelje, s a lejobban telje­sítő üzemet a Szakszervezetek Szolnok Megyei Tanácsának vándorzászlajával jutalmazza. ß Járműjavító fiataljai az ifjú Gárdősan A Kommunista Ifjúsági Szövetség egyre népszerűbbé váló Ifjú Gárda csoportjai szaporodnak Szolnok megyé­ben. Legutóbb a Szolnoki Járműjavító munkásfiataljai szervezték meg az Ifjú Gárda alakulatot. Első akciójuk egy 70 éves házaspár lakás átköl­tözésének végrehajtása volt. A munkában Moldvai Balázs. Szekeres Ervin. Bakó László. Rab Latos és Ficzere István vettek részt. Példamutatásuk alapján körülbelül 14 főre egészítik ki a Járműjavító If­jú Gárda csoportját.- . . - ...... Hazánkban elsőízben kisér'eteznek szerves­­trágyaszóró gyártásával A mezőgazdaság gépesíté­sével foglalkozó Mezőgépter­vező Intézet munkatársai el­készítették az első szerves­­trágya-szórógép mintapéldá­nyát. A szóródobot több vál­tozatban készítették el. Je­lenleg három fajtát próbál­nak és a kísérletek befejezté­vel kialakítják a végleges tí­pust. A sorozatgyártásról csak a kísérleti munka teljes befe­jeztével döntenek; Készül a szolnoki Hősök-téri emléKmű Az utolsó simításokat vég­zik rajta. A hosszú ideig tartó munkának megvan az oka. A régi, 3000 mázsás talapza­tot kilenc méterrel arrább h ázatták, figyelembe véve a városrendezési szepontokat. De megvan az eredménye is: szebb lesz, mint volt. Az emlékmű 10 méter ma­gas. Az építés során össze­sen 700 köbméter földet mozgattak meg. Megkezdték környékének parkosítását is. Pár napon belül elkészül, hogy továbbra is hirdethesse: Örök dicsőség a népeik sza­badságáért és függetlensé­géért vívott harcban elesett Napi 20 vagon rizst dolgoznak fel a karcagi rizshántolóban Az új gépekkel korszerűsített karcagi rizshántoló malomban október 1 óta dolgozzák fel az idei termést. — Napi 15—20 vagonos teljesítménnyel eddig többszáz vagon elsöosztályú rizst adtak belföldi fogyasztásra és exportra. Az cv végéig a jó termést figyelmbe véve még kö­rülbelül 1000—1100 vagon elsőosztályú rizst hántanak meg. A rizshántoló malomból kikerült szemek sokkal szebbek, mint a korábbi években voltak. Az idén ugyan­is új osztályozó gépeket helyeztek üzembe, amelyek se­gítségével a rizs szemeket nagyság szerint kiválogatják, így elkerülik, hogy a gépek összezúzzák a szemeket. ELVONULT A VIHAR Az elmúlt év októberének ellenforradalmi vihara a jászapáti Alkotmány Termelőszövetkezet felett is elvonult. A 260 tag közül azonban elenyésző volt azoknak a száma, akik azt hitték, hogy Mindszenty teletömi malaszttal őket, s azt lehetik, amit akarnak, széthordhatják a közös va­gyont. Csoportunk tagsága még a nehéz napokban kizárta magaközül a hangoskodókat, s a megmaradt 255 tag éjjel­­nappal vigyázott a szövetkezet egységére. így területünket még a legnagyobb szájú ellenforradalmár is elkerülte s a munlza zavartalanul folyt tovább. A szinte egy emberré összekováesolódott termelőszö­vetkezeti tagság tovább dolgozott. Törte a kukoricát, vetett, szedte a cukorrépát és fegyelmezetten hajtotta végre a so­­ronkövetkező jeladatokat. Jó munkánk eredményeként a 4S0 hold búzavetésen átlag 10,23, rozs 34 holdon 10,03, őszi árpa 75 holdon 13,70, tavaszi árpa 60 holdon 13,40 mázsás átlagtermést adott. Most azonban, hogy a belterjes gazdál­­k dúsra és a jószágtenvésztésr? vesszük az irányt, ezek az eredmények már nem kielégitőek. A termés növelése érde­hősöknek;- / " > JAVIÍJAK A KOVESUTAT A SZERKESZTŐSÉG PANASZOSLÁDÁJABÓL JÁSZBERÉNYBEN a Kos­suth L. út 98. szám alatt lévő földművesszövetkezeti boltban a kiszolgálásra nem lehet pa­nasz. A dolgozók barátságo­sak, figyelmesek a vásárlók­hoz. Van azonban egy súlyos hiba, mégpedig az, hogy a keksz, a nápolyi, a húsáru, a bab és lencse, — vagyis az olyan élelmiszerek, amelyek átveszik a petróleum szagát, valósággal ehetetlenek. Helyes lenne, ha külön háztartási boltban árusítanák a petróleumot, kocsikenőcsöt, festékeket és a mérgező ha­tású permetező- növényvédő­szereket. — Bizonyára lehet megoldást találni, ha az ille­tékesek foglalkoznak e prob­lémával. P. I. Jászberény * ATITÁSZ figyelmébe ajánljuk a tiszapüspükiek kérését. Ha lehet, intézze el, hogy ne este 7 órakor gyul­ladjanak ki az utcai ampák, hanem sötétedéskor. A nyáron több esetben ragyogó napsü­tésben is egész nap égtek az utcai villanyok, most meg, amikor a legnagyobb szükség volna rá, sötétek az utcák, — panaszolja levélírónk. Remél­jük, a panasz meghallgatásra és orvoslásra talál. Az egyéni gazdák sérelme Pusztamonostoron az egyé­nileg dolgozó parasztok kö­rülbelül három héttel ezelőtt több mint 40 hold területre kötöttek szántási szerződést a helyi földművesszövetkezet­tel. — Akkor azt az Ígéretet kapták, hogy napokon belül felszántják földjüket. Egy da­rabig türelmesen várták, — hogy mikor étkezik meg az erőgép, de most már bosszan­kodnak, hogy megint félre­vezettél?: őket; A kormány minden segít­séget megad a termelőknek, de a dolgozó parasztok elvár­ják, hogy a végrehajtó szer­vek is eleget tegyenek köte­lezettségüknek. Jelen esetben a Jászberényi Gépállomástól kérik: a legsürgősebben jut­tasson részükre két erőgépet, hogy még a jó időben, meg­felelő minőségben előkészí­tett földbe vethessék el az őszi búza vetőmagját. Magyar Vendel P usztamonostor Ildikói CtidlC ÜÁv-dl..; gombot csak ka­báttal, cserepet csak házzal együtt lehet kapni ma­holnap — szokták mondogatni, s any­­nyiszor, hogy szin­te már közhellyé válik ez a mondás. S ha valakinek eziránt még kétsé­gei volnának, pró­báljon szerezni Szolnokon egy ká­véfőző gombára való olyan gumi ,,izét”, ami arra szolgál, hogy a gőz ki ne szökjön az ormányos fedő alól. Esetleg főző­gombával együtt kaphat. Anélkül szó sem lehet róla, mert ugye a por­celán boltnak nem profilja, az új edényboltban a változatosság ked­véért kávéfőzőt sem tartanak, az Állami Áruház il­letékes osztályán nem bajlódnak ilyen aprósággal, a KERAVILL bolt­ban pedig most a kilencszázkilencve­­nedik érdeklődés után kezdi emle­getni az egyik kar­társnő: Talán jó lenne rendelni ilyet is, ha egyáltalán fel tudnák fedezni, hogy ki szállít cm­­mi betéteket. Bocsánat, hogy mi, fránya vevők ilyen apró vacako­kért is szólni me-; rünk, mikor tud­juk, hogy mit sem számítanak bele ezek a forgalmi tervbe. De a ke­reskedő kartársak­nak is illenék tud­ni az áruforgalom klasszikus törvé­nyét, ami azt mondja, hogy: — ..Meg nem felelő árut ne végy rak­tárra”. S azt is, hogy a kereskede­lemben megfelelő áru csak az, ami­nek elhasználódó alkatrészei pótol­hatók. (Ps) kében még kora nyár végén nagy területet megtrágyáztunk, s az őszi munkák folyamán már táblásítunk a különféle vetésforgónak. Hízóba fogtunk 163 sertést és 35 szarvas­­marhát. A munkával is igyekszünk. Betakarítottunk 400 hold kukoricát, felszedtünk 30 hold cukorrépát, de még hátra van 30 hold. Búzaterületünkön a vetést 90 százalékig végeztük el. November 7-ét méltóképpen kívánjuk meg­ünnepelni, s ezért vállaltuk, hogy akkorra minden külső munkát befejezünk. Igyekezetünk gyümölcseként a zárszámadás nyeresé­get mutat. A tagság osztaléka megnyugtató. Előlegként búzából munkaegységenként 3, kukoricából 4, árpából 1,25 kilogrammot, pénzből pedig 18 forintot osztottunk. Ezen­kívül kifizettük az ez évre esedékes adót, gépáTomási munkadíjat és biztosítást is. Nyugodt munkánkért, eredményeinkért hálás köszöne­­tünket fejezzük ki nagy barátunknak és segítőtársunknak, a Szovjetuniónak, aki már másodízben tette lehetővé, hogy továbbra is újult erővel, a jövő biztos reményében dolgoz­hatunk és építhetjük a szocializmust. . . Kisújszállás cs Turkeve között. Most körülbelül 100 Métert, szednek rendbe, s ha lesz rá költség, jövőre tovább javítanak. Telefon? Lottó? Bürokrácia? A helyes választ az Ol vasóra bízzuk; bár talán hasz­nosabb volna, ha a Budapesti Postavezérigazgatóság felel­ne , címben szereplő kérdés-trióra. A „Szolnok megyei táv beszélőnévsor’‘-ban feltünte­tett hívószámoknak körülbelül 30 százaléka megváltozott. Tehát, — hogy felcsapjunk statisztikusnak. — minden ki­lenc telefonhívásra három b osszankodás, s három 08-tár­­csázás, ezzel három felesleges pluszkiadás esik. Mint meg­tudtuk, a szolnoki posta már a tavaszon tett javaslatot egy helyesbítőjegyzék kinyom tatására. Választ, noha már beköszöntött az ősz, még mindig nem kapott. Ügy gondoljuk, hogy á telefonálók szívesebben pró­bálják meg szerencséjüket a Lottón, — mint az ásatag Szobrok Megyei Távbeszélő Névsor, „szerencse-számain'. Sürgős intézkedést várunk, — b. z. — G o j sza János, a jászapáti Alkotmány Tsz tagja OOOOOQOOOOOOOOOOGCOOOCOOOQOOOCOOOQOOOOOOQOOOOOQOOCX)OOOOOOOQOOOOOOOOOOoOQOcxjQfiOtXiCOOOCOOOOCX?000<XX)OOtyy»IifÍXX>Ot D0OOÜ00o°00<X>0000CXDCO00<X)00000O00(XXXXXXXX^ lYvyyjiyiiyrioofiocOOOOOg ki az ország más vidéke­in is szerencséltetett már lakodalomban résztven­­rti, érdekes összehasonlítást tehet a jászsági lakodalmak­kal. Az első, ami eltér — teszem fel a kunságitól is, de akár­melyik vidékitől is —, hogy a jász ember mindennél na­gyobb ünnepnek tartja a há­zassági lakomát. Az a mondás tárja errefelé — a címben sze­replő Jásziványon is —, hogy „ha mindene rámegy is, ki­tesz magáért“. Aki netalán la­kodalom nélkül házasodnék, arról rögvest megindul a szó­beszéd: — Ö sem tudja minek él. Tán majd a sírba is magával viszi, amit lagzira költött volna. Miután a lakodalmat lagzi­­ként ismerik e tájon. A jász­sági lagzi — ellentétben a kunságival — korántsem olyan temperamentumos, csendesebb társaságban, mér­sékeltebb mulatozással ér vé­get, habár választékban, tála­lásban. a vendégkoszorú léU számában megelőzi a más tá­jakét. De, hogy a levegőbe ne be­széljek, hadd elevenítsem meg egy közelmúlt lakodalmi él­ményemet Jásziványon. Az egyik, legényéletét meg­unt unokabátyámhoz voltam hivatalos családi és rokoni körben elkölteni a lakodalmi ixicsorát. ami reggelivel kez­dődött természetesen, mivel­hogy vasárnap reggel 9 órára már összegyűlt a menyasz­­szonyt hozó násznép. Csiga­leves, csirkehús, sütemények és bor alkották a könnyű reg­gelit, (a früstököt, ahogy itt mondják), aztán közé csaptak felkendőzött lovaiknak a ko­csisok, repült a hintó az elég távol eső jászjákóhalmi hatá­rig. / tközben, belső melenge­­tés céljából sűrűn fejük fölé emelték az üveget kocsi­saink (ami minden lakoda­lomban kijár a hajtónak: egy üveg bor, egy fonatos kalács) hátra kurjantván: — Sohse iszunk már sem­mit? Qdíziadmii Ez épp olyan tréfás, ugrató mondás, mint az, amikor va­csora előtt azzal megy be a vőfély a konyhára: — Megnézem már, ka­punk-e valamit enni? £ udhatta volna, hogy ka­punk, hiszen déltájban látta a falu kovácsát a lako­dalmas háznál feltűnni, ami azt jelenti, birkapörkölt az első fogás, merthogy a kovács főzi a legjobb pörköltet az egész faluban. Megtörténik, hogy el is halasztják a lagzit, ha a kovács máshová hivata­los azon a napon. Csak úgy, mint Kálmán Laci bátyám, a vőfély is, legény kora óta űzi mesterségét, s őszidőben nemigen van szabad szombat­juk, vasárnapjuk. Na, hanem kitettek ma­gukért mindketten. A kovács főzött olyan paprikást, hogy a szolnoki szakácsok is meg­nyalhatják az ujjúkat utána, a vőfély meg tartott, olyan laUe dalom tréfás felköszöntést, hogy de­rűit apraja, nagyja. Merthát képviselve volt mindkét kor­osztály elég szép számmal, el­végre- 47 család hivatott meg a lagzira. Nem is fértek volna máshol, mint az egész udvart elfoglaló nagy sátor alatt. H anem a vacsoráról, a hí­res jászsági lakodalmas vacsora felsorolásáról el ne feledkezzem! A birkapörköl­tet követik a rétesfélék, a meleg túrós, mákos és lekvá­ros, egyenesen a kemencéből tálalva. S aztán a sült puly­kacombok — savanyú diny­­nyével — amit szintén csak a jászok tudnak ilyen szép pirosra, ilyen ízletesen meg­sütni. Meg a sütemények, a torták. A torták. Ugyancsak jelleg­zetes vonása a jászsági lagzik­­nák az, hogy pirított tortát tesznek a vendégek elé. Hol szarvasbika, hol tojós tyúk, kiskosár, meg egyéb alakokat öltve az égetett dió, s rajta olvasztott cukorból a felírás, hogy: — Éljen az ifjú pár! Máskülönben is ez a leg­népszerűbb mondatocska az egész estén. Ezt csengik az összekoccanó poharak, ezt zengik a csendes borozgatók. Mert nem tud olyan csendben eldalolászni, elbeszélgetni egy pohár bor mellett senki, mint a jász paraszt. Beszélgetnek, tréfálkoznak, végül egyikük felemeli poharát és dúdolja véle az egész asztal: „Aszongya az öreg Kis, Hogy egy kicsit igyunk is, És a cigány elhúzza a nó­tánkat”. 17 s itt hadd mutassam be J a jászsági ivogatós já­tékot”, melyet én is itt lát­tam először. Olyanfél képpen történik az, hogy rámutatnak a poha­­razók az asztal szélén ülőre és énekelni kezdik: „Meddő Pista, Pista bácsi, Most iszik a János bácsi.” Ha János bácsi nem akarja meginni borát, aklcor azt dú­dolja a kórus: „Meddő Pista, Pista bácsi, Akaratos János bácsi.” Miután mégis fenékig fel­hajtotta poharát, a kis ének­kar elzengi hát: „Meddő Pista, Pista bácsi, Mind megitta János bácsi.’’ De hogy akaratoskodásáért bűnhődjön, ismét megtöltik poharát, s rákezdik: „Meddő Pista. Pista bácsi. Még eggyel kér János bácsi.’’ így megy ez végig, amíg mindenkire sor nem ke­rül, aztán pedig kezdődik elöl­ről. Egészen másnap délig, mert a csendes mulató sokáig józan tud maradni. Hát így zajlik le az a híres jászsági lagzi. BORZÁK LAJOS

Next

/
Oldalképek
Tartalom