Tiszavidék, 1957. november (11. évfolyam, 257-282. szám)

1957-11-01 / 257. szám

A BOLSEVIK PÄRT Központi Bizottsága az egész ország területén folytatta a szocialista forradalom, előkészítését. Vidékre küldte megbízottait, hogy tájékoztassák a Központi Bizottság döntéseiről a területi és kormányzósági bolsevik szervezeteket, hogy tájékozódjanak a vidéki helyzetről a Vörös Gárda szervezésének üteméről és arról, hogy miképpen lehetne forradalmi fegyveres erőket küldeni Petrográdba és Moszkvába.

Moszkvában a helyzet kevésbé volt alkalmas a szocialista forradalomra, mint Petrográdban. Moszkvában az ellenforradalom nagy erői összpontosultak, a munkásosztály pedig nem volt olyan nagyszámú és nem volt anynyira központosítva a nagy gyárakban, mint a pelrográdi proletariátus. De Moszkva proletariátusa ennek ellenére is szilárdan haladt a fegyveres felkelés útján. Október derekán már a bolsevikokat támogatta a század és ezredbiztosságok többsége. A gazdasági harc renctkívül kiéleződött. Lenin nem tartotta lehetetlennek, hogy talán éppen Moszkva fogja kezdeni a fegyveres felkelést az Ideiglenes Kormány ellen. Ügy alakult a helyzet, hogy mégis csak Petrográdnak kellett kezdeni,

Petrograd volt a forradalom tfő pillére. A munkások és katonák itt tömörültek legszorosabban a bolsevikok köré, itt volt legnagyobb létszámú a Vörös Gárda, itt uralkodott a legforradalmibb hangulat. Itt alakult ki a bolsevik vezetők legerősebb magva. A bolsevik párt a petrográdi felkelés megszervezésekor három fő erőre támaszkodott: a petrográdi

munkásokra, a Balti Flottára és a helyőrségre. Szigorú válogatás alapján, a legmegbízhatóbb munkásokból szervezték a Vörös Gárdát. Minden kerület Vörös Gárda osztagait egységes szervezetté egyesítették. Az októberi fegyveres felkelés később bebizonyította, hogy a petrográdi proletariátus legjobb erőit egyesitő Vörös Gárda osztagok voltak a szocialista forradalom legnagyobb támaszai. a Balti Flotta tengerészeinek többsége a bolsevikokat követte. A helyőrség csapatait ugyancsak sikerült megnyerni a forradalom számára. Az esszerek és mensevúkek nem tudák megakadályozni, hogy a katonák zöme a bolsevílcok oldalára álljon. A burzsoázia ekkor katonai hatalmának felhasználásával megkísérelte kivonni a forradalmi hangulatú helyőrségi csapatokat a fővárosból. A katonák erre megtagadták a parancsot és megalakították Petrograd Védelmének For-A. '10LSZ10J:

radalmí Katonai Bizottságát. A bolsevikok a Petrográdi Szovjet mellett működő Forradalmi Katonai Bizottságot, az Ideiglenes Kormány elleni döntő támadásnak végrehajtó szervére változtatták. A Pártközpont — amelyet a Központi Bizottság október 16-án a fegyveres felkelés irányítására választott — teljes egészében belépett a Forradalmi Katonai Bizottságba és e szerv vezető csoportjává lett.

A PÄRT KÖZPONTI Bizottságának október 16-i ülése után a petrográdi fegyveres felkelés előkészítése különösen nagy méreteket öltött. A burzsoázia — amikor árulás folytán tudomást szerzett a párt határozatáról ‘— lázas sietséggel szervezte erőit az ellenállásra. Polkovnyikov ezredes — petrográdi katonai körzet parancsnoka — egymás után vonta össze a fővárosba az ellenforradalmi hadapródískotás rohamosztagokat. Kerenszkij, az Ideiglenes Kormány elnöke biztosította kormányát, hogy mindent megtett a „lázadás’’ meg akadályozására. Megerősítették a Téli Palota és a Mariapalota őrségét. A posta-, távíró, teléf&n' védelmére a fővdrosbaiizásényeltek két zászlós iskőlát. Tervbe vették, hogy 'megszállják erőikkel a legfontosább hadászati pontokat és intézményeket. Ezek az intézkedések azonban kudarcra voltak ítélve,

OKTOBER 20-ÄN véglegesen megalakult a Petrográdi Szovjet Forradalmi Katonai Bizottsága. Rendszeresítették a bizottság tagjainak állandó ügyeletes szolgálatát. Október 21-re virradó éjjel a Forradalmi Katonai Bizottság kirendelte első biztosait a helyőrség csapataihoz. — Ezen a napon a petrográdi helyőrség képviselőinek gyűlése „teljes támogatást“ ígért a bolsevikoknak. Ugyancsak október 21-én kinevezték a Petrográdi Katonai Körzet vezérkarához is a biztosokat a helyőrség vezetésének átvételére. Polkovnyikov kereken megtagadta a biztosok elismerését, a katonák viszont kijelentették, hogy semilyen parancsot nem fogadnak el a Forradalmi Katonai Bizottság aláírása nélkül.

OKTOBER 22. a petrográdi munkások és katonák harci erőinek seregszemléje volt. Ekkorra már a helyőrség valamennyi alakulatánál elfoglalták a helyüket a katonai biztosok; Különösen fontos volt az a tény, hogy a Péter- Pál erődben és a szomszédos Konverki fegyverraktárban katonai biztosok vették kezükbe az ellenőrzést, mert ezzel megakadt az ellenforradalmi erők felfegyverzésének további menete és a főváros egyik 86$jelentősebb harcászati vontja a Vörös Gárda kezébe került.

OKTOBER 23-ÄN a vörösgárdistákat a Vörös Gárda parancsnokság parancsára felmentették a munka alól és laktanyába osztották be őket. Az utcákon vörösgárdista járőrök cirkáltak. Elérkezett az ország és a forradalom sorsát eldöntő elszánt harc órája.

A szocialista forradalom előestéjén különösén kézzelfoghatóan nyilvánult meg az Ideiglenes Kormány tehetetlensége. Kerenszkij megparancsolta a katonai biztosi intézmény megszüntetését, a Forradalmi Katonai Bizottság tagjainak letartóztatását. Ezeket az intézkedéseket már nem volt erejük végrehajtani. Az Ideiglenes Kormány október 23-án este jóváhagyta a munkások és katonák megmozdulási clfolytásának tervét. Október 24-cn reggel hozzá is fogtak a terv megvalósításához. Hatóra tájban fegyveres hadapródiskolás osztag tört be a „Rabócsij Puty’’ című bolsevik lap nyomdájá ba, elfoglalta az öszszes helyiséget. A nyomda dolgozóival közölték, hogy a kormány betiltotta a „Rabócsij Puty“ és a „Szóidat” című újságok megjelenését. A Vörös Gárda néhány osztaga kevéssel később visszaszorította á hadapródokat az épületből és tovább nyomták az újságokat. A párt központi sajtószerve világosan megfogalmazta a megkezdődött szocialista forradalom legfontosabb követeléseit. „Mi kell nekünk?“ címmel Sztálin írt vezércikket. A cikk határozott, gyors cselekvésre hívta fel a., proletariátusti

OKTÓBER 24-ÉN reggelű Szmolnij palotában gyűlt öszsze a felkelés vezérkara, a bolsevik pártj Központi Bizottsága. Megvitatták a forradalom sikerét biztosító legfontosabb előkészítő rendszabályokat, Veszélyes volt, hogy a vasutasok és a posta és távíró alkalmazottai, az eszszer-mensevik Központi Végrehajó Bizottsága szavára hallgattak. Ezzel számolni kellett arra a lehetőségre, hogy a petrográdi fegyveres felkelést esetleg elszigetelik az ország többi részétől. — Ugyanzen az ülésen elhatároztgik, hogy a Pelrográdon történő eseményekről tájékoztatják a moszkvai bolsevikokat, a közös akciók megszervezése végett, állandó összeköttetést teremtenek velük. Most már feltétlenül működésbe kellett hozni a fegyveres felkelés egész gépezetét. Készenlétbe helyezték a Péter-Pál erődöt, az Auróra cirkálónak pedig azt a parancsot adták-, hogy ha az ellenforradalmárok megtámadják a ^helyőrséget, a cirkáló vontatóhajókkal és gőzhajókkal biztosítsa magát.

A HADAPRÓDISKOLASOK

délelőtt már megszállák a távírót, a távbeszélőt, a pályaudvarokat, kormányintézményeket és elfoglalták a Néva hidat. Az Ideiglenes Kormány rendkívüli ülést tartott, amelyen jóváhagyták Kerenszkij politikáját. Kerenszkij nyomban ezután felhatalmazást kért a felkelés elnyomására. Négy órahosszat üléseztek az Előparlament frakciói a burzsoá hatalom megmentésének lehetőségeiről, de rierjj, jutottak egységes álláspontra. Míg a kadétok és a szociáldemokraták a legeréluegebb intézkedések foganatosítását sürgették a forradalom elfojtására, a mensevikek és esszerek cselhez fo lyamodták. Ezek is sürgették az azonnali ellenakciókat, de ugyanakkor megállapították, hogy e mozgalom sikere számára „a sürgős intézkedések végrehajtásának halogatása' készítette elő a talajt; ezért azt javasolták, hogy azonnal hozzanak törvényt a földnek a földosztó bizottságok ke zébe adására és kezdjenek béketárgyalásokat. Az Elő parlament elfogadta ezt a javaslatot, mert ennek végre hajtására nem gondoltak, csupán az volt ' a cél, hogy a burzsoázia számára legválságosabb időre leválasszák a parasztságot a forradalom oldaláról.

Okóber 24-én a körzeti vezérkar fenyegető parancsokat küldött szét a helyőrség katonai egységeihez. A forradalom diadalmenetét ezzel sem tudták már megállítani. A vörösgárdisták és forradalmár katonák elfoglalták a körzetek valamennyi — harcászatilag jelentős — pontját és végrehajtották a közlekedés mozgósítását. Megszervezték az üzemi őrségeket, komoly, fegyveres erőt küldtek a kormányintézmények elfoglalására.

A FEGYVERES felkelés terve Lenin utasításain alapult. Lenin hirtelen, vakmerő és erélyes támadást vett tervbe. Számításba vette, hogy esetleg ellenforradalmi csapatok érkezhetnek a frontról és azoklcal is fel kell venni a harcot. A felkelés körzetét három szektorra osztották. A fő vezérkaron mindhárom szektornak megvolt a maga vezérkara.

MÁSNAP, OKTÓBER 25- ÉN kellett volna megnyílnia a Szovjetek IL Országos Kongresszusának. Lenin azt javasolta, no várják' meg a Kongresszus döntéseit. „A népnek joga és kötelessége, hogy az ilyen kérdéseket ne szavazásokkal, hanem erőszak alkalmazásával döntse el. A dolgot feltétlenül el kell dönteni még ma este, vagy éjjel”.

Menyhárt László

Amit illik tudni Szíriáról?

V1A fz '7 r>

: IStaWlI

sz 0 VJ Ft

fir/Uut

v-r-w—-T^-mlímir ■■ o 0 ^ 0

•Min v r A G

i/ r\ ”

u ’' Tőrök csapat-]

' ÖT o ss iron ások

Iskendem/ "7-*Y

T-’ \

t=k

usá yi/iofis egységei---^TBrlr-ÍJP-fgy/p/omi

i[portras/éi/ás

Jleppo ■ 'Diákija <*- 1 'Homsi ^ / v/ s X >f '‘.LDamasikuSZ 9- v

•b

(Sie n

tagdad

immara

o ------------t—To u***"

-fr|Tfg»A190/5Tl| v M ^

<*. ? sZAüű'r v' 3 *, A 8 M

A koreai, szuezi és a magyarországi kudarc után az imperialisták Szíriát szemelték ki háborús terveik szinteréül. E kis arab ország szilárd békeakarata, függetlenségi vágya, a Szovjetunió vele kapcsolatos következetes békepolitikája ismert tények lapunk olvasói előtt, Szolnok két kiváló pedagógusát kértük fel, hogy egy-egy tanulmányban ismertessék Szíria földrajzát és történelmét. Az első feladatot a Varga Katalin Leánygimnázium igazgatónője: Cseh Györgyné vállalta, a másodikat Kőhidi László, a Verseghy Ferenc Gimnázium történelemtanára, Mindkét« tőjük munkájáért ezúton mondunk köszönetét.

Az alábbiakkal nemcsak olvasóink tájékoztatását kíván* juk szolgálni, hanem eleget teszünk az egyiptomi újságírók kérésének: támogatjuk a szír nép szabadságáért vívott küzdelmet. , . j

Szíria földrajza

A nyugat-ázsiai hegyvidéktől délre egy ősi, szerkezetileg Afrikához tartozó kéregdarab: a Szír-Arab Tábla1 helyezkedik el. E táblának északi, Törökországgal és Irakkal határos részén fekszik Szíria. Felszínét a földtörésekkel, árkos beszakadásokkal, 2000—3000 méter magas hegyekkel tették változatossá. Sztyepp-jellegű síkságaiból így emelkedett ki nyugaton a 2760 méter magas Antilibanon-hegység, mely az év nagy részében hóborította csúcsaival mintegy határt alkot a Földközi-tenger part.ián elterülő Libanon-hegység felé. A geológiai középkor tengere mészkőtáblákat és homokkőrétegeket hagyott emlékül e területen, melynek mélységeiben a szír—ai'ab államok nagy kincse: a kőolaj rejtőzik.

Éghajlata meleg; a forró, száraz nyarakat csak kissé hűvösebb telek követik. A csapadék ekkor is kevés; főleg a keleti részen.

A sztyeppen kanyarog az Eufrátesz; partjai mentén,valamint néhány oázisban, öntözéses földművelés folyik.

Szíria lakói arabok, számuk mintegy 4,5 millió. Az ország nyugati, csapadékosabb vidékem földműveléssel, a száraz keleti területen vándorló pásztorkodással foglalkoznak. Az ország területének csupán egyötöde áll művelés alatt. A gabonafélék közül a búza, árpa a főtermény. Ezenkívül elterjedt a kukorica, olajbogyó, a gyapot és a szőlő termelése. A lakosság egyharmada nomád pásztor, kik főként juhot, kecskét, szamarat és tevét tenyésztenek;

Ipara fejletlen; mindössze a textil- és bőrfeldolgozóipar érdemel említést. Népművészetének termékei: a szőnyegek messze földön keresettek.

Fővárosa Damaszkusz, arab nyelven: Dimisk, lakóinak száma 340 ezer. Nagykiterjedésű, ősi oázis-város; egykor jelentős forgalmú karavánutak központja. Hozzá hasonlóan földrajzi fekvésének köszönheti fontosságát és fejlődését Háleb (Aleppó) és Homsz. Ez utóbbin fát át Tarábulusz felé az egyik iraki ■kőolajvezeték;

Szíria története

Szíria története az ókorra nyúlik vissza. Mint fejlett ország, már ebben az idfjben élénk kereskedelmet folytatott Egyiptommal és Babilóniával. A történelem folyamán több ízben esett áldozatul erősebb népek hódító törekvéseinek; Jelentősége fek-A világ közvéleménye elité törekvéseit, melyek végső fb tat vessenek Szíria fejlődéséi jának érdekében gyarmati i

. i i : I :í ... i

golgota ^

maisam. (29.)

•— Megszerettem magát, JekáíjferihK' Dmitrijevna, akkor a rövid pár nap alatt, éppen ügy, mint Darja Dmitrijevnát;;. Mindig is mondom, nincs a világon nagyszerűbb, mint az orosz asszony.:: Érzelmeikben becsületesek, önfeláldozóak, szeretik a szerelmet, bátrak is ha kell:.: Mindig boldogan állok szolgálatára, Jekatyerina Dmitrijevna.:: Még itt el kell intéznem egyetmást; ebédre odaszaladok majd, viszek valami harapnivalót is. Rosztovból hoztam. Nálunk ott már tavasz van. De hiába, északon kedvesebb szívünknek. Nos hát, megbocsát, ha most ajánlom magamat.:?

Anyiszja is odajött, szintén fehér köpenyben: Arcán, nagy kék szemében csalódás tükröződött: erről a vonatról ugyanis Moszkvában le szeretett volna maradni, de a főorvos hallani sem akart róla, ami igazán nem volt „szovjet” eljárás tőle! „Majd még mit, színi-iskolába! Most, amikor megint súlyos harcoknak nézünk elébe és hozzuk a sok sebesültet..: Semmi szín alatt.”

— Mit csináljak? Várok őszig — mondta Dásának Anyiszja és kendője csücskébe törölte orra hegyét. —• Csali az a baj, hogy időt veszítek, az évek múlnak;:. Latugin itt van, kijött elibém, annak is ördöge van..; A pártkongresszusra küldték ide delegátusnak! Cc, milyen büszke lett, milyen komoly. Aszongya, három napja szaladgál az állomásra, hogy elcsípje a kórházvonatunkat.:. Darja Dmitrijevna, ő mesélt nekem AgrippináróL Szaratovban van, szült már, nem tudom, fiú*- vagy kislányt: Soká betegeskedett utána :.: A gyerekkel ment vissza az ezredhez..j Sajnálom, szegényt, nehéz a természete, egyszerelmű. > ______, ;_____..... L ..., !

vesében keresendő: Európa, Ázsia, Afrika találkozásánál terül el. Egyiptomi, asszír, perzsa, görög, római, bizánci, majd ismét egyiptomi uralom alá kerül. A XI. században a törökök foglalják el majd a keresztes háborúk során európaiak vetik meg. itt a lábukat? A keresztesek névleg a szent helyek felszabadításáért harcoltak, valóságos céljuk azonban a fontos kereskedelmi csomópontok megszerzése volt. Az európai uralomnak a XIII. században az egyiptomi mamelukok támadása vet véget. 1516-ban ismét a törökök parancsolnak Szíriában. 1799- ben Napoleon sikertelen kísérletet tett az ország elfoglalására;

Később Szíria a fejlett kapitalista országok versengésének központja lett. 1858-ban

III. Napoleon francia császár* seregei igázzák le, melyeknek már 1861-ben át kell engedniük helyüket az akkoriban angol támogatást él ve jő török csapatoknak. Törökország uralma az első világháború végéig tartott; Ekkor Szíria népszövetségi mandátum lett, francia igazgatás alatt. A szír nép, melynek számára a2 idegen „igazgatás” a gyarmati sorssal volt egyenlő, nem nyugodott bele helyzetébe. A szírek előbb 1926-ban, majd 1936-ban fegyverrel a kézben követelték hazájuk függetlenségének biztosítását. E harcok tüzében alakult meg Szíria Kommunista Pártja. A hősi küzdelmeket 1936-ban siker* koronázta: Franciaország két helyőrség kivételével, kivonta csapatait az országból;

A második világháborúban, midőn az áruló francia kormányférfiak meghódoltak Hitler előtt, Szíria német „ellenőrzés” alá került. 1941-ben francia szabadcsapatok kiverik a nácikat és kikiáltják az ország függetlenségét. A francia uralkodó körök szemében hatalmas szálka volt a szír függetlenség. Semmiképpen nem akartak az országról lemondani, sí könyörtelenül folytatták gyarmatosító törekvéseiket; Ezért Szíria — a második világháború befejezése után — az ENSZ-hez fordult segítségért. A Szovjetunió következetes békepolitikájának, * világközvélemény nyomásának eredményeként a francia csapatok kénytelenkelletlen kivonultak.

Szíria ma elmaradott, feudális jellegű agrárország. Gazdasági életének szálai legnagyobb részben amerikai, angol, francia tőkés-csoportok kezében vannak. Ezeknek az o'.szág kulturális felemelkedése nem érdeke. Megdöbbentő *ény, hosv a fcrfilakc‘-‘sásnak 80. a nőknek 90 százaléka írástudatlan?

i az Imperialisták agresszív on arra irányulnak, hogy gá“k. s hogv a nagytőke profit-4 >rba taszítsák vissza.

—— h n>

1

évvel ebelőtx-Hogyan készítették elő a Nagy Októberi Szocialista Forradalmat?

Az állomásról gyalog mentek Moszkva másik végébe, a Sztarokonyusennajára; Tyelegin és Dása számára már elő volt készítve az a szoba, ahol azelőtt Maszlov lakott.;. Már vagy két hónapja hűlt helye, előbb a könyveket hordta el, aztán saját magát is. : Kátyára tekintettel lassacskán mentek. Vagvim Petrovics szerette volna ölben vinni a Moszkva fölött gomolygó, tépett, kora tavaszi felhők alatt. Tyelegin és Dása kissé hátramaradtak, hogy ne zavarják őket. Dása így suttogott;

— Féltem Kátyát; Tönkreteszi Moszkva meg az iskola; Nem eszik semmit;;? Három hónap alatt egészen átlátszó lett:.. Hozzánk kellene jönnie neki.?? Jól feltáplálnám a vonaton ;: ? Hiszen már csak hálni jár bele a lélek Mi értelme van ennek?

Tyelegin halkan és jelentp^gteljesen mondta:

— De meg Vagyim is elsorvad .nélküle, ez az...

Latugin és Anyiszja hamarosan utolérte őket? Az

asszony már levette a fehér köpenyt, orcája virult? Latugin komolyan összeráncolt homlokkal, tartózkodva köszönt és köpenye ujjából kihúzott négy jegyet a Nagyszínházba, a legfelső emeletre; -. ?

— Bizony, a fronton könnyebb, mint itt maguknál Moszkvában — mondotta, szétosztva a jegyeket. — Kézitusát kell vívni ezekért a hogyishívjákokért... Jó, hogy a színház gondnoka jó cimborám még az „Aurórá”-ról... Hát, szóval el ne késsenek, ma igen fontos ülés lesz, Na, gyerünk, Anyiszja.

A Nagyopera ötpáholy-soros, zsúfolt nézőterének sötétségét az emberek lélegzésétől párás száz és száz villanykörte vörösesen pislogó fénye alighogy megvilágította. Hideg volt, mint a pincében. Az óriási színpadon, a kulisszákra aggatott textilanyagból készült boltívek előtt, a homályos rivaldánál felállított asztalnál ült az elnökség.

(Folytatjuk.) r- ,

Äriatraai'B'Sfc.Lrädrri. — — - - —• * .■fcafe-.i-.-'v-r • ■ 'wIa-svI. 1 ItÁ?1- - ***■