Tiszavidék, 1957. október (11. évfolyam, 230-256. szám)

1957-10-16 / 243. szám

JAVULT A KÖZBIZTONSÁG Vágó Ervin rendtfrszáznflos. a Szolnok Táros! Rendőrkapitányság vezetője nyilatkozott munkatársunknak Tegnap délelőtt felkerestük Vágó Ervin százados eivtársat, s megkértük, nyilatkozzon a város és járás közbiztonságáról, a közlekedésről és egyebekről. Milyennek mondható jelenleg a város és a járás köz­biztonsága? — Nagyon szívesen teszek eleget kérésüknek, annál is inkább, mert örömmel állapíthatjuk meg, hogy a köz­­biztonság helyzetében lényeges javulás van az elmúlt év hasonló időszakával szemben. Ha a statisztikát megnéz­zük, a számadatokból kitűnik, hogy lényegesen kevesebb a dolgozók kárára elkövetett bűncselekmény, mint egy évvel ezelőtt. , •— Hozzátehetem még azt is, hogy az elkövetett bűn­cselekmények nyomozása is lényegesen eredményesebb, mint korábban. — Elmondaná-e százados elvtárs, minek tudható be a javulás?-— Miért ne, hiszen ez nem titok', csak egy kicsit job­ban el kell gondolkodni róla. A közbiztonság javulása nagyrészt a rendőrségi állomány megszilárdulásának eredménye. Rendőr elvtársaink szíwel-lélekkel dolgoz­nak és harcolnak a proletárdiktatúra védelméért, a köz­­biztonság állandó javításáért. Becsülettel állnak helyt és végzik él a reájuk bízott feladatokat. Különösen lénye­ges, hogy állományunk elvileg szilárd legyen. Ez így is van s eredményeképpen határozottabbak intézkedéseink, javul a közbiztonság. — Természetesen a fentiek ellenére is vannak még hibák, hiányosságok a közbiztonság, közlekedés és a közrend területén. Minden igyekezetünk oda irányul, hogy ezeket a lehető legkisebbre csökkentsük, megszün­tessük. Az a célunk, hogy a bűncselekmények elkövetői­vel szemben a legerélyesebben lépjünk fel, és meg kell mondani, erős megtorló intézkedéseket hozunk folya­matba a közrend és közbiztonság megszilárdítása érde­kében. — Ha már Vágó elvtárs szóbaliozta, hogy még min­dig vannak hibák, megkérdezzük, melyek azok, s milyen intézkedések várhatók ezek megszüntetésére? — Az utóbbi időben elszaporodtak a verekedések, botrány okozások és csendháborí tások. Különösen a köz­ségekben, de Szolnok városában is sok a szabálytalan közlekedés. Hogy példákat említsek: az elmúlt hetekben a szolnoki Cukorgyár Cél gazdaságának Paládics pusztai üzemegységében két legény egy leány miatt összeszólal­kozott, majd egyiknek is, másiknak is pártjára álltak, s a végén nagyobb verekedés támadt. Vagy egy másik példa: a szolnoki Kertváros melletti úton az egyik este egy legény hazafelé kísért egy leányt, s a kikosarazott udvarlók megtámadták őket. Szóváltás után itt is vere­kedés történt, amelynek mi vetettünk véget. Mindkét esetben súlyos sérülések keletkeztek. A verekedőket elő­zetes letartóztatásba helyeztük és bíróság elé állítjuk. A jövőben is a lehető legszigorúbban járunk el a vere­kedőkkel és botrányokozókkal szemben. Következetesen alkalmazzuk a törvény adta lehetőségeket. — Szóltam az előbb a közlekedés lazaságáról. Bi­zony meg kell mondani, hogy a második negyedévhez viszonyítva, a harmadik negyedévben 100 százalékkal növekedett a közúti balesetek száma. Az eseteket meg­vizsgálva, megállapíthatjuk, hogy a balesetek okozói jó­részben felelőtlen, nemtörődöm járművezetők, részben pedig a lakosság, a figyelmetlen és fegyelmezetlen embe­rek. A lovaskocsikat éjszaka világítás nélkül hajtják. Magasabbrendű útvonalra megállás nélkül hajtanak rá, gépjárművezetők lakott területen esztelenül, életveszé­lyes gyorsasággal hajtanak, a kerékpárosok hiányosan felszerelt kerékpárral szabálytalanul, másodmagukkal, vagy az úttesten egymás mellett, a forgalmat akadá­lyozva közlekednek. Ezekből az esetekből azután ember­életben, testi épségben és anyagiakban súlvos károk ke­letkeznek. £ — íme csak a közeli napokból egy néhány példa. K. Farkas Mátyás ittasan közlekedett motorkerékpárjával, a rendőr járőr ezt észrevette, s jogosítványát azonnal bevonta. Nem is fogjuk neki visszaadni. Vágj' egy má­sik: Gyenge István szolnoki gépkocsivezető, a Mezőgaz­dasági Gépjavító Vállalat dolgozója gépkocsijával elütött egy leányt. A baleset után áldozatát cserbenhagyta. Tőle is bevontuk gépjárművezető jogosítványát. — Szeretném kihangsúlyozni, hogy a jövőben még fokozottabb ellenőrzés alá vonjuk a közlekedést és na­gyon szigorúan fogunk fellépni mindazokkal szemben, akik a közlekedés szabályait bármilyen formában is megsértik. Alkalmazzuk a helyszíni bírságolást és az ese­tektől függően még a bűnvádi eljárás megindítását is. Vonatkozik ez az intézkedés a gépjárművezetőkre, ke­rékpározókra, lovaskocsi hajtókra és a gyalogos közle­kedőkre egyaránt. — Mi a helyzet a társadalmi tulajdon megbecsülése és védelme terén? — Az ellenforradalom alatt és leverése után köz­vetlen nagyon meglazult a társadalmi tulajdon védelme. Vállalatok, üzemek vezetőinek, de a hatóságoknak is, komoly erőfeszítéseket kell tenni a társadalmi tulajdon védelmének megszilárdítása érdekében. Még mindig sok a társadalmi tulajdon rongálása, sérelmére elkövetett lopás, helyenként még nem látják eléggé mélyen, hogy a társadalom tulajdona, vagyona a mi vagyonunk, a dol­gozók összességének vagyona. Bár az iparban, a gépál­lomásokon és a termelőszövetkezetekben általában szi­lárdult a társadalmi tulajdon védelme, jónak mondható ez az állami kereskedelemben is. azonban nem így a földművesszövetkezetek és a vendéglátás területén. — Például: a Rákóczifalvr és Vidéke Földművesszö­­vetkezetnél 1957. január 1-től augusztus 30-ig 18 ezer forint leltárhiány keletkezett a dolgozók hanyagságá­ból. Mindnyájan jól tudjuk, hisz saját bőrünkön is ta­pasztaltuk, hogy a kapitalisták mennyire védték vagyo­nukat. Ha egy munkás szerszámot, vagy egyéb termelő­­eszközt rongált meg, azt meg kellett fizetnie a kapitalis­tának. A dolgozóiknak nem volt érdekük vigyázni a tő­kés vagyonára, mégis vigyáztak rá. mert féltek a külön­böző megtorlásoktól. Ma. amikor a gyárak, üzemek, gazdaságok az egész társadalom tulajdonában vannak hogyne lenne érdeke minden dobozénak vigyázni rá? Ezt kell látni országúnkban mindenkinek, s meg kell értenie. — Elérkezett az ideje annak, hogy erélyesen és szigo­rúan lépjünk fel a társadalmi tulajdon védelmében. Kíméletlenül fogunk lesújtani mindazokra, akik kezet emelnek társadalmunk vagyonára. Azt akarjuk elérni, hogy' minden gazdaságvezető jó gazda legyen, vigyázzon a reábízott értékekre, vagyonra. Dolgozóink formálódja­nak át olyan emberekké, hogy közöttük szégyen legyen a lopás, csalás, sikkasztás. Azonban, ha valaki ezt mégis elkövetné, a gazdaságvezetők, igazgatók, üzemvezetők keményen és szilárdan toroljanak meg minden szabály­talanságot. Éljenek a feljelentési kötelezettségükkel és minden tétovázás nélkül — velünk együttműködve — juttassák méltó helyre a társadalmi tulajdon herdálóit. — Végezetül, mi a véleménye a város tisztaságáról amely véleményem szerint nem kielégítő? — Sajnos, mi sem vagyunk megelégedve ezzel. Mindnyájan tudjuk, hogy a város tisztasága, a város kultúrájának tükörképe. Szolnok város utcái piszkosak sárosak, szemetesek. A háztulajdonosok, házfelügyelők közömbösséggel nézik házuk előtt a szemetet. Hozzájárul ehhez az is, hogy a Köztisztasági Vállalat nem elég be­hatóan foglalkozik ezzel a kérdéssel, pedig sok más fel­adata mellett ez is kötelessége lenne. Az utcákon elszórva sok a papírhulladék, s bizony a városnak csak egy-kéj utcáját seprik. E téren is teszünk hathatós intézkedése­ket. Szabálysértésért vonjuk felelősségre mindazokat akik nem seprik házaik előtt a gyalogjárót és szemetel­nek a városban. Ne lepődjön meg a város lakossága, ha a szolgálatot teljesítő rendőr helyszíni bírságolással, vágj szabálysértési feljelentéssel sújtja az utcán szemetelőket Eddig is alkalmaztunk rendszabályokat, de ezután még fokozottabb mértékben foganatosítjuk ezt. — Cs. F. — Beszélgetés egy agglegény agitátorral Épp egy meccs-plakát előtt álldogáltam, amikor megszó­lított: — Mi az? Mit nézel oly tágranyilt szemmel? — Fölöleges kérdés ... Ám, ha nem tudnád: két volt osztálytársam játszik a DEAC-ban. — Kiváncsi va­gyok ... Beszédpartnerem meg sem várva, hogy mondókámat be­fejezzem, imígy vette át a szót: — Mit képzelsz? Egy ön­tudatos agglegény nem megy el holmi NB Ul-as futball­meccsre. Szerencsém, hogy csupán egy lépésnyire álltam a fal­tól, máskülönben úgy elterül­tem volna a kövezeten, mint egy lepattantott veréb. — Hogy értsem ezt? Vala­kit nem érdekel diáktársai­nak labdajátéka, ezt még csak beveszi valahogy a ko­ponyám. De, hogy egy épkéz­láb fiatalember ilyen büsz­kén agglegénynek vallja ma­gát, ez már magyarázatot kö­vetel. Ugye, csak tréfálsz? — Nem én. Ügy hidd, ahogy mondom: agglegény vagyok, s az is maradok mindörökre. — Felőlem az maradhasz, ez elsősorban a te magán­ügyed. Ve mondd, mire ala­pozod eme makacs elhatáro­zásodat? — Kíváncsi vagy rá? No.‘ erre felelj: melyik ifjúnak hiányzik az. hogy egy-egy remekbe szabott hitvesi sep­­rűnyél-ütés nyomán szivár­ványszínben lássa a világot, s vérhurkák emelkedjenek mondjuk, a háta közepén? Vagy: melyik férfi hiányolja azt, hogy tejesköcsög csapód­jék a fejéhez? — Hm. hm. Micsoda élet­­filozófia! Hát öregem ... Mint két vivő, úgy néztük egymást. S ahogy egy okos tőrözö, ha a karja rövidnek bizonyul, megtoldja azt egy lépéssel, ugyanúgy kotortam elő emlékezetemből, eredeti gondolataira h’keme ta­láló szólást: — Ha férfi vagv. légy férfi! — No. könnyű dolog ilyen idézetekkel dobálózni. Bár­mit szavalsz, az élet engem igazol. — Bocsáss meg. nincs iga­zad. Más azért marad agg­legény, mert külsője, megje­lenése nem nyeri meg a lá­nyok tetszését. De, hogy va­laki ne is törekedjék erre?!... Annak, hogy eny rokkant koldus nem talál magának élettársaí, megvan az objek­tiv magyarázata. — No, látod, épp azt kell elérnünk, hogy az ifjak ve objektív kényszerítő körül­mények nyomására, hanem a maguk jószántából, saját meggyőződésükből rá V.alj i k ezt az életformát. «*» Miii? Szóval mén rá­adásul agitálsz is? S mit szólsz hozzá, szerény szemé­lyemben éppen ellen-agitáto­rodra akadtál. No, — nyu­godj meg, nem vagyok há­zassá gköz vetítő. Csupán, mint évfolyamtársad, szeretném, ha tovább látnál az orrod­nál. Ha elpatkolsz, neved nyomtalanul elvész a semmi­ségben. Ha nem alapítasz családot, kinek az emlékeze­tében élsz tovább? Vagy ilyesmire mén nem is gon­doltál? — Egy jó agglegény híre vem vész el a semmiben. Az Agglegény Társaság tagsága, meggyőződésem, emlékezni fog rám. Az majd méltatni fog. No meg, vedd tudomá­sul: az agglegénység nemes eszméjének propagálása ma az egyik legfontosabb nép­gazdasági érdek. Hogy kép­zeled el, mondjuk, a lakás­kérdés megoldását, ha élet­­szemléletünket így bccsmó relni merészeled? — Hogyan? Hm. E prob léma megoldására, laikus lé vén, nem tehetek szakszeri javaslatot. Ám nézzük csak az érem másik oldalát! Ha mindenki úgy vélekedne mint te. akkor egy évszázac elteltéisel kihalna az egész emberiség. Vagy talán a papagájok dicshimnuszára számítasz? E kérdésemre már nem tudtam kipréselni belőle választ. Megszólalt a csengő s ő sajátos medvelépleivel aktatáskáját egyenes-szőgbei lóbálva. megindult a tante­rem felé. HORTOBÁGYI LÁSZLÓ Hulladékért - bútor, mosógéf A vas- és papírgyűjtő hó­napok statisztikája szerint a nfik. háziasszonyok az egész országban élenjártak a gyűj­tés munkájában. Nem csoda ez. mert a háziasszony tudja legjobban, hogy otthonában hol találhat olyan anyagokat, töredékeket, amelyekre neki nincs szüksége, de annál in­kább van a népgazdasáagnak. Ebben pedig serkenti őket az. hogv a MÉH-nck átadott anvreckért viszonzásul oenzt. vagy — ha akarják — 4 forin tos sorsjegyet kapnak, amelv útján a húzáskor a szerencsés nyerőre rendkívül értékes tár gyak várnak (mosógépek magnetofonok, rádiók, szoba és konyhaberendezések, stb Mindenki könnyen jutha hozzá a sorsjegyekhez, ak körülnéz a házatá.ián és átad ia papírhulladékát, fölösleges rongyait, a heverő ócskavasa kát, amelyekre otthon mái nincs szükség. TflRDXSZENTMIXLOSI Hl! Jól sikerült szüreti táncmulalsá Az elmúlt vasárnap dél­után a járási kulturház kör­nyékén igen sokan gyülekez­tek. Innen indult el ugyanis az a menet, melynek kereté­ben hírül adták a város la­kóinak, hogy — hagyomá­nyos módon — szüreti tánc­­mulatság lesz a KISZ rende­zésében. A magyaros ruhába öltö­zött fiúk lóháton vonultak fel. A vezérlovast követte egy fogat, amelyet szamár von­tatott és azon foglalt helyet a bohóc, a Ludas Matyi és mindazok, akiknek feladatuk volt, hogy a felvonulás alatt szórakoztassák a közönséget. A fúvószenekar kocsiját kö­vette a többi hintó és kocsi, amelyen szintén magyar ruhába öltözött fiúk és lá­nyok voltak. Mégis a legna­gyobb tömeg körülbelül a fel­vonulás közepe táján helyez­kedett el, ahol a „bíró urak’1 ég a kisbíró volt. Itt dobszó útján adta hírül a kisbíró, hogy a „tekinte ■ táncmulatságot amelyen a meg lezö ... liehet et H nak, akinek pén H aki pedig berúg, H berúgat, az kirúu H licskán hazaszállí H Miközben a hírt tH addig a jelen lév Icefl között a magyar dől nyok és fiúk szól* m® osztottak szét; A felvonulás útv .,a érin­tette a város két részét, majd visszatértek a kulturházba, ahol már a felk'ötözött szóló-, fürtök szinte kínálták magu­kat a „tolvajoknak’’. Az igen ízlésesen díszített teremben a táncmulatság este 7 órakor kezdődött, ezzel egyidőben az alvégesi gazdakörben is. Mindkét helyen a szüreti táncmulatságnak erkölcsi és anyagi síkéire igen nagy volt, reméljük, hogy ez is sok fia­talt hoz közelebb a KISZ- hez. Az illetékesek figyelmébe ■ Akik a felvégi részről jár­nak be a város központja fe­lé, azok megbotránkozva né­zik, hogy a tejcsarnok előtti útmenti árok egyre jobban te­le lesz vízzel. Ugyanis a tej­­csatmokból a víz nem a csa­tornába, hanem az útmenti árokba folyik, úgy hogyha valaki a tejcsamokot keresi, megtalálhatja ott, ahol tejszi­­nű vizet lát az árokban az épület előtt. Az egészségügyi szervek régen küzdenek en­nek az állapotnak a megszün­tetéséért, azonban eredmény­telenül. Nem messze van a telek belső oldalán az a csatorna, amelyben a gépgyár szenny­vize folyik le. Igaz, hogy köz­ben keskeny sávon c gépgy- - területe is beleesik, de az* szem, nem zárkózna el a gyár az elől, ha a csatorr keresztül próbálnák megöl­ni ezt az égető problém eltüntetnék végre vá egyik egészségtelen foltját. Miért nem takarékoskodik a TIT A gyezték. hogy közel egy nem égtek, csak talán most akarják a „lemar behozni •?. Ugyancsak h reggel negyed 8-kor s~ égtek a villanyok. Arra kérjük az illető kef szüntessék meg ezt zarlást. hisz ebből csak származik mindenkinek. Igen nagy jelentősége van népgazdasági szempontból a takarékosságnak. Erről any­­nyit beszéltünk már, hogy ez közhellyé válik, mégis azt kell megállapítani, hogy nem eleget. Pl. vasárnap a felvégi részen egész nap égtek a köz­világítási lámpák. Az arra la­kók humorosan meg is je-Assxonyok és lányok ét deliében . . A járás és a város területén a Nőtanács igen; gondot fordít arra. hogy Különböző tanfolyamok szé séhez segítséget nyújtson, vagy ilyen tanfolyamok zését kezdeményezze, Fegyverneken a Nőlanács a kezestől függően csipkeverő. géphímző és szőnve tanfolyamot szándékozik indítani. Ez kedvező vissz., talál az asszonyok és lányok körében, mert iát.ják. húg,, gondoskodni kívánnak téli elfoglaltságukról. Egyébként most folynak a járásban a Nőtanács kül­döttválasztó gyűlései, ahol a megyei konferenciára választ ják meg a küldötteket. Labdarúgó szurkolók kérése A városban az elmúlt va­sárnap a legismertebb és leg­lelkesebb labdarúgó szurko­lók is lelógó orral sétáltak egyik utcán fel a másikon le. Nem találták a helyüket, csakúgy, mint két héttel ez­előtt. Biztos ezen a napon az alszövetség vezetői nem so­kat tudtak tenni a sok csuk­lástól. Október 6-án és 20-án valószínű megint megkapják majd ezt a betegséget, mert ismét emlegetik őket, csak­hogy akkor majd az asszo­nyok. Városunk két labda-úaó csapattal rendelkezik. Min­denki abba reménykedett, hogy a labdarúgó idény meg­kezdésétől a befejezéséig mérkőzéseket láthat. Sajnos, azonban nem így van. Van olyan vasárnap, amikor ninc3 semmi és van olyan, amikor délelőtt és délután is van, mérkőzés. (Ekkor az asszo­nyok emlegetik az illetéke­seket. mert az ebédet ki kell virni a pályára.) Arra kérjük, ha lehet vál­toztassanak ezen, s minden vasárnap délutánra szerezzék meg a szurkolótábor örömét,, szórakozását. Iskolai méhész-szakcsoport alakult 7 örök szén t mi k l oson Az iskolai év kezdete előtt tartotta meg szokásos havi közgyűlését a törökszentmik­lósi méhész szakcsoport. — Részt vett a megbeszélésen több pedagógus is. s a szak­csoport elnökének javasla­tára iskolai méhész szakcso­portot alakítottak az úttörők­ből. Szilágyi Sándor, a szövet­kezet igazgatósági elnöke kaptárt és faanyagot ajánlott fel az ifjúságnak. A mehé' szakbizottság részéről Te Sándor szaklitkár pedig kg imíléppcl növelte az isk> lai szakkör „vagyonát". II jelentették he. hogy a tisza ■. püspöki méhészek kiválnak a csoportból és önálló szak­csoportot alakítanak A negyedik negyedévi terv sikeréért A Mezőgazdasági Gépgyár a készáru tervét a III. negyedévben 100.3 százalékra, míg pénzügyi tervét 103 szá­zalékra teljesítette. Nagy lendülettel fogtak hozzá a IV; negyedévi terv teljesítéséhez, mert a reális számítások szerint az egyhónapi fizetés jutalomként!, illetve nycrc­­ségtérítési visszatérítése meg lesz, — Szabó fmre — Emelkedj!; a sanghsii munkások keresete A városi statisztikai hiva­tal jelentése szerint a sang­­háji munkáscsaládok kere­sete a múlt évben 10.36 szá­zul-UuU nőtt. Az adatok sze­rint egy munkáscsalád átla­gos havi keresete ez év má­sodik negyedévében 137.1 jüan volt, vagyis 12 jüannal több, mint a múlt év hasonló időszakában. A családok át­lagos havi kiadása ugyan« ebben az időszakban 119.7' jüan volt.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom