Tiszavidék, 1957. október (11. évfolyam, 230-256. szám)

1957-10-11 / 239. szám

CSALÁDI KÖRBElQ Gyermeknevelési gondok I a ketesztendös | gyer­mek idegrendszeri működésé­re az jellemző, hogy agykérge működése még nem érett, bí­rálóképessége fejletlen, nin­csen belátása. Az izgalmi je­lenségek gyorsan terjednek benne, gátlásai erőtlenek. Ké­reg alatti idegdúcainak a mű­ködése viszont erős. Ezért még az érzések és indulatok uralkodnak benne a tudatos agykérgi működéseken: Ezekből az idegrendszeri saiátságokból következik a tipegő gyermek jellegzetes vi­selkedése. A gyermek ebben a korban rendkívül mozgé­kony. Amíg járni nem tud, négykézláb futkos, mint egy kis kutya. Ha már megtanult járni, állandó mozgásban van. Mindenhová el akar jutni. Könnyen indulatossá válik, ha kívánságát azonnal nem elégítik kk Ekkor sírni kezd Tndulatossága olyan fokot ér­het el, hogy földre dobia ma­gát, s a sírásba valósággal belekékül. A második életévben az idő­leges kapcsolatok képzése és erősítése, tehát a szoktatás a nevelés legcélravezetőbb esz­köze. Ügyelünk a napi be­osztás: a játék, séta, evés, al­vás idejének rendszeres meg­tartására. Uj szokásokat is kialakítunk: szájmosás, kéz­mosás, tisztaság. Nagyjából másféléves kor­tól kezdve a gyermek már megérti a tilalmakat. Ekkor kezdődik meg a gátlások ki­építése a beszéd segítségével. Az, hogy a gyermek megérti a tilalmat, ilyenkor még nem annyit jelent, hogy fel is fogja annak jelentőségét, be­látja szükségességét. Nem érti meg azt sem. hogy a tila­lomnak hosszabb időn keresz­tül is hatálya van. A tilalom ebben a korban még a ne­velő jelenlétéhez van kötve. Ha tehát a nevelő eltávozik és a gyermek megszegi a ti­lalmat, ez nem „rosszaság"’, hanem a korral összefüggő sajátosság. Mivel a beszéd kifejlődésé­nek egyik legfontosabb ele­me az utánzás, a nevelésnek arra kell törekednie, hogy a gyermek szóutánzó kedvét előmozdítsa. Ezért, amikor a gyermekkel foglalkozunk, be­szélünk hozzá. Ha rámutat egy tárgyra, nevezzük azt meg. | EMLITETTÜKl már hogy 0 kétéves gyermek egyik jel­lemző tulajdonsága az indu­latosság. Indulatossá akkor válik a tipegő, ha valami­lyen kívánsága nem teljese­dik. A kétéves nem tehet in­dulatosságáról. A nevelésre hárul tehát az a feladat, hogy amennyire lehetséges, meg­előzze a dührohamokat. Ha ezek mégis kirobbannak, al­kalmazzon megfelelő nevelő módszereket. A megelőzés ab­ban áll, hogy olyan körül­ményeket teremtsünk a gyer­mek számára, amelyek lehe­tővé teszik kívánságai telje­sedését, például rámolhasson firkálhasson, tárgyakat bir­tokába keríthessen. Ezt azon­ban ne tévesszük össze az el­ken yaztet éssel. Ha mégis meg kell akadá­lyoznunk, hogy a gyermek kívánságát kielégíhesse (pél­dául elveszünk tőle egy töré­keny tárgyat) és ettől a ti­pegő dührohamot kap, akkor leghelyesebb, ha kárpótolni igyekszünk: egy másik tár­gyat adunk helyette. Ez a kárpótlás a kétévest több­nyire megvigasztalja. A kár­pótlás, illetve a gyermekkel való kiegyezés a nevelés ké­sőbbi szakaszaiban is sokszor hasznos módszernek bizo­­nvul). Ha a kisgyermek ek­kor sem vigasztalódik meg nyugodtan várjuk meg, amíg lecsillapul. Ne ijedjünk meg attól sem, ha a földre dobja magát és elkékül: Semmi ssi’tre sem szabad emiatl megvernünk. De éppen olyan helytelen megrémülni, ölbe kapni és kívánságát hanyatt­­homlok teljesíteni. | AZ IS ELŐFORDUL,| éppen a kétéves indulatossága miatt, hogy a gyermek táma­dóvá válik. Megüti azt, alti kedvteléseinek útjában áll Sokan azt hiszik, hogy e gyermek ezzel megsérti e „szülői tekintélyt”. Ebben a karban a támad »képességnek megvan az élettani oka, mert a gátló folyamatok még gyengék. Ilyen idős gyermek előtt a tekintély még érthe­tetlen, idegen fogalom. Bg.% kU lakabéUM6á$ \ \ tilalmak | megtartásá­ban a tipegő kicsinytől még nem sokat várhatunk. Még csfnyján kell bánnunk a bün­tetéssel és a jutalmazással is. Ezeknek csak a legenyhébb alakjait alkalmazhatjuk: a dicséretet és a megrovást: — „Jó kisgyermek vagy, szeret­lek!”; „Rossz gyermek vagy, haragszom rád!” Ugyancsak ne tekintsük „rossz.aságnak” a kisgyermek nagyfokú mozgékonyságát, hanem adjunk mozgékonysá­gának szabad teret. Ne kíván­juk tőle azt, hogy „jó’’ legyen, egy helyben, „sz^o nyugod­tan” játsszék mert ennek még nem jött el az ideje. Bizony, a kisovermek ebben a korban napven is fegyelmezetlen. Lerángatja a térítőket, min­dent kezébe akar keríteni. Ha ezt megtiltanánk neki, egész tevékenységét megbénítanánk A helyes eüárás az. hogy min­dent el kell az útiából ten­nünk. amibpn kárt tehet,, vaev ami benne tehet kárt. Ez né­mi munkával jár. Viszont ezt az áldozatot nem keil sokáig meghoznunk, mert a három­éves gvermek már a saját já­tékaival játszik. Ha nagy mennyiségben fő­zünk valamit, de helytelenül készítjük el, sóikkal kevesebb hasznosítható anyag jut szer­vezetünkbe, mintha ugyan­azt az ételt kisebb mennyi­ségben, de tápanyagveszteség nélkül dolgozzuk fel. S mint­hogy nemcsak azért eszünk, hogy jóllakjunk, hanem el­sősorban azért, hogy szerve­zetünknek biztosítsuk a lét­­fenntartáshoz szükséges anya­gokat, ez a szempont nem lehet közömbös. Ezen a té­ren sok hibát követnek el a háziasszonyok: Először is, mert a pámapos árut olcsóbban megkaphat­ják, szeretnek — vélt' taka­rékosságból — ilyent vásá­rolni. Nem tudják, vagy ta­lán csak nem gondolnak arra. hogy a pár napos zöldségfé­lék C-vitamin tartalma 50 százaléknál is kevesebbre csökkenhet. így, bár látszó­lag olcsón, nagyobb mennyi­séget tudott a háziasszony az előirányzott összegből megvásárolni, tápérték szem­pontjából az elkészített étel a friss zöldségből, kifogásta­lan nyersanyagból készített, nek a felét sem éri. Jegyez-I a tipegőnek I ugyancsak kedvenc foglalko’ In, a rá­­molás. Szereti a fiókokat ki­húzni és kirakosgatni, külö­nös öröme telik a kulccsal való játékban. Szívesen néze get bármilyen könyvet. Igaz hogy szét is szaggatja. Ne te­kintsük ezeket a kedvteléseit rencjetlenke ’ snek. Ellenke­zőleg. adjunk rá módot, hoev rámolhasson. Adjunk kezébe értéktelenmpírost. amit szét­­téphet. Rendezzünk be részé­re egv fiókod Rt legyenek iá­­téktárevai. ezeket ki- és be­rakhatja. A rámolás szintén múló jellegű tevékenység. Há roméves kortól a gyermeke1 már nem a rendezetlen tény kedés köri le. mint amilver a rámolás. firka, tárevak -aootngéna. f' ’obása. hanem ? rendezett iáték. Étben a kor­ban ke^dö^het a rendre szok­tatás. Életéve eg’rik legfigve iemrenéltóbb sajátsága a be­széd kialakulása. AZ INFLUENZA A napilapok az utóbbi idő-1 ben többször adnak hírt arról az influenza járványról, amely az év elején indult el Ázsiá­ból. Ennek a járványnak kór­okozó virustörzsét először Singapure-ban találták meg. Valószínű, hogy a járvány er­ről a környékről indult el. Ma már nincsen világrész, mely­ben hasonló influenza-megbe­tegedések ne fordulnának elő. Európába hajón vagy repü­lőgéppel hurcolták be a be­tegséget. Az első nagyobb járványok Hollandiában ke­letkeztek, ahol a nyári hóna­pok folyamán, júniusban és júliusban sok iskolában, nyá­ri táborban és a lakosság egyéb rétegeiben jelentkeztek megbetegedések. A laborató­riumi vizsgálat több ízben igazolta, hogy az ún. „ázsiai” influenza törzs okozza a megbetegedéseket. Ma már Európa sok államában jelent­keztek ilyen megbetegedések, így a velünk szomszédos ál­lamok egynémslyikében is. Az influenza első betegeit már hazánkban is észleltük. Az Országos Közegészségügyi Intézet viruskutató osztálya az említett vírus-törzset né-1 hány esetben kitenyésztette. Valószínű ezek szerint, hogy mi sem fogjuk elkerülni a járványt. Ismerve az influ­enza-járványok sajátossá­gait, valószínűnek kell tar­tanunk, hogy a hűvösebb idő bekövetkezte után na­gyobb arányú elterjedésére kell számítanunk. A járványról sokféle ijesztő hír terjedt el hazánkban is. Ezekkel szemben többek kö­zött az Egészségügyi Világ­­szervezet Európai Irodájának legutóbbi bizottsági ülésén el­hangzott arra a megállapítá­sára hivatkozhatunk, hogy a betegség igen jóindulatú for­mában jelentkezik. A bizott­ság szerint nem volt helyes a nagy hírverés, melynek ha­tására sok országban valósá­gos influenza pszichózis ke­letkezett. Több szónok ki­hangsúlyozta azt a konstruk­tív szerepet, amit a sajtó be­­tölthet ebben a kérdésben. Ez az influenza általában nem különbözik a más évek­ben is tapasztalt influenzák­tól. Az „ázsiai” jelszót csu­­.......­Lessereit katonák! Fiatalok! Lehet jelentkesni pénzügyőrnek zük meg tehát, hogy az vá­sárol olcsón, aki friss zöld­ségfélét, jóminőségű árut vesz. Nem elég azonban az, hogy jo árut vásárolunk. Tudni kell azt helyesen feldolgozni mégpedig nemcsak az szempontjából, hanem első­sorban a tápérték megóvása, illetve fokozása szempontjá­ból is. Az egyik legáltaláno­sabb hiba, amit ezen a téren el lehet követni, az ételeik agyonfőzése. Nem szabad az ételeket hideg vízben fel­tenni (kivétel természetesen a húsleves), mert a lassú fel­­melegedés és az ezzel járó hosszantartó főzés igen erő­sen roncsolja a C-vitamin tartalmat. A feleresztés, hí­gítás is mindig meleg vízzel történ iék. Nem szabad a fe­dőt főzés közben állandóan emelgetni, nemcsak azért, mert a felforrást így késlel­tetjük, hanem azért is, mert ételeink értékesebbek, ha nem jut állandóan friss le­vegő a fazékba és nem pusz­títja a vitamintartalmat. Ha Duha már az étel. ne főzö­­gcas.uk tovább, ez is a tápér­­téT.c rovására történnék; A napokban felkerestük a pénzügyőrség megyei pa­rancsnokságát, hogy tájéko­zódjunk munkájukról. Ilyen­kor szüret és szeszfőzés ide­jén szinte éjt nappallá téve dolgozunk — mondotta Tar­­navölgyi Sándor szgikaszpa­­rancsnok, hogy a szemléket idejében elvégezhessük, ne kelljen a termelőknek so­káig várakozniok. Sajnos, ez évről-évre nehezebb felada­tot ró a pénzügyőrökre, mert kicsi a létszám. Kevesen va­gyunk. Az idősebbek lassan nyugdíjba mennék, a fiata­lok pedig nem igen jelent-1 keznek erre a pályára. Igaz. niem könnyű a szolgálat, de HETI ÉTREND Kedd: Paradicsomleves ga­luskával, kelkáposzta főzelék. Szerda: Savanyútojásleves, birkapörkölt nokedlival. Csütörtök: Zöldbableves csipetkével, káposztás pala­csinta. Péntek: Vegves zöldség­leves, tojásos galuska salátá­val, gyümölcs. IDŐSZERŰ BEFŐZÉS Szombat: Hamis gulvás­­leves, göngyölt rostélyos rizs­­zsel, gyümölcs. Vasárnap: Csontleves, töl­tött borjúmell, rizzsel és salá­tával, almafelfújt. Hétfő: Marhahúsleves, főtt marhahús tejfeles tormával és burgonyával, gyümölcs. Birsalma-kocsonya Birsalma előkészítése. A gyümölcsöt megtisztítjuk a szár- és kehelyrészektől, fel­szeleteljük és kissé meglké­­nazzük. A kénezés nem fel­tétlenül szükséges, de kéne­­aett birsből szebb színű ko­csonyát nyerünk. Több víz­ben átmossuLk, majd minden kiló gyümölcsre 5—7 dl. vizet számítva, addig főzzük, míg a gyümölcs teljesien meg nem puhul. A főzővíz minden li­teréhez 3 g. citromsavat (még jobb. ha fél citrom levét) adunk. Amikor a gyümölcs megpuhult, szűrőruhába tesz­­szük és lassan átcsorgatjuk. Az így átcsorgatott lét hasz­náljuk fel a továbbiakban (S a szűrőruhában maradt héjas, rostos, magos részt átszűrjük és birsalmasajtnak dolgozzuk fed). Főzés. Az átcsorgott birs­től 1 litert széles lábosba te­szünk és lángon addig for­raljuk, míg sűrű nem lesz. a körülményekhez képest nem rcssz a kereset sem; Nemrég rendezték a pénz­ügyőrök fizetését. A kezdők 1200 Ft-ot, ezenkívül 375 Ft ruhapénzt kapnak havonta. Akik a laktanyában laknak a koszt kivételével teljes el­látást, lakást, fűtést, mosást, világítást, stb. kapnak. Most is keresünk felvételre 18—26 éves katonaviselt, nőtlen fér­fiakat, akik legalább 8 álta­lánossal, vagy négy középis­kolával rendelkeznek. Külö­nösen kedvező az ajánlat a leszerelt katonáknak, vagy a szakmával nem rendelkező fiataloknak. — Lehet jelent­kezni! Visszajuthat-e a korpa oda, ahonnan származik A szövetkezetek gazdálko- - dásának jövedelmezőbbé té­teléhez a belterjes állatte­nyésztésben érvényesülnie kell a szakszerű takarmányo­zásnak. A szálas és nedvdús takarmányhoz megfelelő szab­vány szerint összeállítható ab­rak is -szükséges. Ez korpa nélkül szinte elképzelhetet­len. A korpát ugyan ideigle­nesen pótolni lehet, de nem olyan mértékben, hogy egész éven át megfelelő lenne. Termelőszövetkezetünknek az a kérése — s ebben, úgy hiszem, osztoznak mások is, — hogy az államnak szaba­don eladott kenyérgabona melléktermékek e>gy részét, mázsámként 10 kg korpát hi­vatalos áron, vagy kenyér­­gabonáért cserébe, visszavá­sárolhassuk. A - termieilőszöv’etkezetefk korpával nem rendelkeznek, A gabonatermés egy részét a munkaegységek arányában kiosztjuk. A tsz-tagok az őr leményt már nem adják vissza a szövetkezetnek, hi­szen a korpa a háztáji gaz­daságban is elkel. A termés másik részéből biztosítjuk a vetőmagot, a felesleget pedig eladjuk az államnak. így a korpa sehonnan sem kerül vissza a szövetkezeti gazda­ságba, oda, ahol azt megter­melték és ahol a közös állat­­állománynak olyan nagy szüksége lenne rá. Vélemé­nyünk szerint ez így nem helyes. A sajtó útján ezért fordulunk kéréssel a Földmű­velésügyi Minisztériumhoz. Vigh István, a kisújszállási Ady Tsz elnöke. pán a járvány kiindulási he* lye és a virus-törzs más in* fluenzavirustól való megkü* lönböztetése miatt kapt<» A típusosán lezajló megbc-i tegedésekben hirtelen kezdet után 3—i napig tartó 39—40 fokig terjedő lázas állapot alakul ki, amely a homlok és a halántéktájon jelentke* ző erős fájással, a végtagok* ban és a deréktájban izom* fájással jár. A garat rendsze­rint erősen belövelt, néha orrvérzés, csuklás, hányinger: esetleg enyhe sárgaság kiséri a tüneteket. Szövődmények, mint pl. a tüdőgyulladás, rit* kán fordulnak elő. A rossa közérzet, a végtagfájdalmak a láztalanná válás után is megmaradnak még néhány napig. Az emberek jelentős része ennél aránylag köny* nyebben esik át a betegségen, amely néha alig különbözik az ún. egyszerű náthától. A járványnak azonban jel* lemzője, hogy sokan kapják meg egyszerre. Az újonnan kialakult influenzavírus ellen ugyanis a népességnek ellen* állóképessége még nincs. Ez* ért terjedhetett el olyan roha* mosan az egész világon és okozott több helyen egyszer* re nagyszámú megbetegedést. Az influenzás megbefege* deselect virus okozza, amely* nek jellemzője, hogy erősen változékony. Egyik járvány* tói a másikig olyan váltó* záson megy át, amelyet la* boratóriumi eljárásokkal jól ki lehet mutatni. Ez a változékonyság okozza, hogy a védettség, amelyet hátrahagy, nem védi az egyént a megváltozott virustörzs ál* tál okozott következő járvány* nyal szemben. Ez egyik aka* dálva a hatásos oltóanyag ter­melésének. Az egyik járvány alatt kitenyésztett törzsből készült oltóanyag upvanis —* melvnck gvors, törne ees elő* állítása nehezen valósítható meg — nem véd a következő járvány megváltozott törzsé* vei szemben. Az influenza megelőzéséhez hozzátartozik a szervezet ál* talános védőereiének fenn* tartása. Táplálkozzunk ész* szerűen, fogyasszunk vitamin* dús ételeket, paradicsomot, onnrikát. savanvított kánosz­­tát, csipkebogyót, gyümölcsö­ket, stb. Kerüljük a megfá* zást, meghűlés* elősegítő kö* rülményeket. Hűvös időben öltözködjünk melegen. Ne tegyük ki magunkat nagy hő* mérsékletváltozásnak. A ned* vés, átázott ruhaneműt gvor* san váltsuk. Zsebkendő hasz* nálalával vewük eleiét, hogy a köhögés, tüsszentés ne tér* jessze a betegséget. A lázas megbetegedetteket különítsük el. Az esészsé3"*ri hatóságok megtettek minden intézke­dést, hogy az esetleges jár* vány idején a gvógyszerellá* tásban, a betegek kezelésében fennakadás ne álljon elő.-<*».* Közben 0.8 kg. cukrot 2 dl. vízben egy másik lábosban feloldunk ép a cukoroldatot addig sűrítjük, míg húzós (majdnem grízes) nem lesz. Most hozzátöltjük a besűrí­tett bírsleveiet, cs a cukorral együtt zselépróbáig (10—15 percig) sűrítjük. A keletke­zett habot állandóan szedjük le; így a kocsonya szép, át­látszó lesz. A főzést a kocsonyásodás elérése után azonnal fejezzük be, mert a túlfőzés a ikocso­­nyósodásira káros (a paklin lebomlik). A kocsonyásodás megfelelő fokát zselérpróbá­­val állapíthatjuk meg ak­ként, hogy egy csepp anya­got a sűrítményből hideg vízbe öntünk; ha a csepo végigszalad a vizen anélkül, hogy szétoszlana banne, a fő­zés" befejezhető. Üvegbetöltés. A kellően be­sűrített terméket forrón, azonnal üvegekbe töltjük és. nyitvg. de tüllel letakarva, risztg helyen hülni hagyjuk. A telje® kihűlés után (más­nap) a készítmény tetejére ‘késhegynyi szalicilt szórunk. és a* üvegeket lekötözzük, Átadlak az NDK Kereskedelmi Szakszer­­vezsiének ajándéké! Csütörtökön este zsúfolásig megtelt a szolnoki városi tanács nagyterme. A Keres­kedelmi-, Pénzügyi- és Ven­déglátóipari Dolgozók Szak­­szervezetének tagjai, a város dolgozói jöttek össze. Ekkor adta át Ligeti László elvtárs, a szakszervezet országos tit­kára a Német Demdkrátikus Köztársaság Kereskedelmi Dolgozók Szákszervezete, Marx Károly kerületének dolgozóinak ajándékát: egy harminc személyes napközi otthon teljes berendezését. A Szolnok megyei szak­­szervezet kiállításon mutatja be az ajándékot, a saebbnél­­szebb berendezési tárgyakat, játékokat, heverőket, taka­rókat, stb. A jelenlévők az alábbi levélben köszönték meg a szerető gondoskodást’ „Kedves Német Elvtársak! Mi. a Szolnoki Kereskedel­mi, Pénzintézeti és Vendég­látóipari szervezett dolgozók köszönettel vettük qzt ö? anyagi segiséget, melyben bennünket részesítettek Mi is részesei vagyvnk annak az ajándéknak, melyet az NDK Kereskedelmi Szakszervezete a KPVDS-nek juttatott. — A Kari Marx Stadt-i kerület ajándékából egy teljes nap­közi otthon felszerelést kap­tunk. Ez az anyagi segítség kife­jezésre juttatja azt a nemzet­közi szolidaritást, amelyben népünknek része volt az ellenforradalmi eseményeket követően. Ez nekünk még nagyobb ösztönzést ad ah­hoz, hogy a szocializmus épí­tésében helytálltunk és a Világbéke, valamint a népek békés együttélése mellett harcoljunk. Bízunk abban, hogy a be­lest akaró népek összefogásá­val, a. Szovjetunió és a népi demokratikus országokkal együttműködve, harcunk eredményes lesz. — Éljen a szocializmust építő népi de­mokráciák népeinek össze­­(ogása. Elv+ór-'ii íiAvévrip+tpt - A Szolnoki Kereskedelmi, Pénzintézeti és Vendéglátó­­ipari szervezett dolgozók“ A kiállítás október 10-től 13-ig van nyitva. ^umor ROSSINIRÖL MESÉLIK .. * Rossinit meghívta egyszer egy hölgy, aki nevezetes volt rendkívül takarékos ebédjei­ről. Az ebéd, amelyen a híres zeneszerző részttfbtt, szintén nem volt kivétel a szabály alól. Rossini éhesen állt fel az asztaltól. — Remélem, hamarosan is* mét ebéden láthatom, — fu­­volázta a hölgy búcsúzásnál; — Nagyon szívesen, akár most mindjárt is — felelt mosolyogva Rossini. ORVOSNÁL — Nagyon, erős köhögést fogott ki — mondja az orvo9 a vizsgálat után. — Nem sza­bad dohányoznia! Ne igyon semmi alkoholt. És este ott­hon maradni, értette? — Igenis, doktor úr. Szó­val nem szabad mást csinál­nom, mint köhögni. * — Az ég szerelmére doktor úr, segítsen. Lenyeltem egy szájharmonikát. — Nyugalom, uram. Örül­jön, hogy nem egy zongorát nyelt le,

Next

/
Oldalképek
Tartalom