Tiszavidék, 1957. október (11. évfolyam, 230-256. szám)

1957-10-11 / 239. szám

A lakáshelyzetről

tanácskozott az országgyüSési képviselők megyei csoporlfa

Fennáll az a hiba is, hogy a magántulajdonban lévő lakásokat nem tatarozzák a tulajdonosok, mert más lakik benne;

A helyzet javítására több javaslatot tett Bajtai elvtárs Elsősorban a meglévő lakások élettartamának meghosz-zabbítására kell törekedni, főleg a jobb anyagellátás útsán. Másodsorban az új lakások építését javasolta, mégpedig nem állami, hanem magánerőből. kölcsönök folyósítása révén.

At, eddiginél több embernek kellene, s nagyobb öszszegű kölcsönt adni. amellett anyagot biztosítani alihoz, hogy építkezzen.

Sokan szívesen áldoznak azért, hogy saját lakásukba saját otthonukba költözhessenek. Javasolta Bajtai elvtárs azt is, hogy

az öröklakás építési akciót terjesszék ki Szolnokra, mert ez után jelentős érdeklődés tapasztalható.

Mindemellett azonban gondolni kell azokra is. akik anyagilag nem állnak olyan jól, hogy építkezzenek. Ezért

állami költséggel több lakóházat kell építeni.

A beszámolót eleven vita követte. Köböl elvtárs azt hangsúlyozta: A lakásgond nemcsak szolnoki, sőt nem;sak magyarországi, hanem európai probléma. S nem másból adódik, mint a második világháború könyörtelen pusztításából, rombolásából Számokkal igazolta továbbá annak a nézetnek tévessegét. hngv mi drágán építünk. A múltban sem építettek ol'sóbban, a lakbérek viszont akkor sokkal magasabbak voltak.

Lehetünk azonban még takarékosabbak. ezért a felvonulási épületek helvett ál'andó jellegű munkásszállókat fogunk építeni. Ugyanakkor Köböl elvtárs is a magánerőből történő építkezés -ámo'’o*ását. növelés H hangsúlyosa, mindamellett javasolta a bontott anyagok megbecsülését. felhaszná’á-'át. a? -rodák lakosokká való viszsza alakítását.

A vita egészében benne élt az a felelősségérzet, ami fi választók bizalmával, a róluk való gondoskodással vele jár.

— bo —

Déryné emlékünnepély vall Szalno'tan

Szolnok megye, ezen belül döntően Szolnok város lakáshelyzetéről tanácskoztak a napokban a megye országgyűlési képviselői. A jelenlegi körülményekről Bajtai Károly elvtárs. országgyűlési képviselő, a városi tanács elnöke tájékoztatta az elvtársakat Részt vett a vitán Köböl József elvtárs, építésügyi miniszterhelyettes is.

Bajtai elvtárs számokkal és tényekkel illusztrálta a jelenlegi helyzetet. Elmondta, hogy a város az utóbbi években rohamosan fejlődött, a lakástér azonban nem haladt ezzel együtt. Sőt több okból kifolyólag romlott a lakáshelyzetünk. Az okok: elsősorban a második világháború. amikor Szolnokon 996 földszintem és 6 emeletes lakóház teljesen elpusztult: több mint 800 súlyosan, ezer pedig könnyebben megrongálódott. A sirült épületek egy része valameddig biria. de az elmúlt évek során egyre több vált közülük lakhatatlanná. Sajnos, ezeket a veszteségeket sem az állami, sem a magánepítkezés nem pótolhatta.

Jelentős mértékben játszik közre az is. hogy sok tanyát, jó állapotban lévő épületeket bontottak le a tsz-ek területén. Ezekből az emberek jórésze behúzódott a városokba, falukba és ott növelték az állami lakásokból igénylők számát.

Azt sem lehet szó nélkül hagyni, ' hogy különböző hivatalok, intézmények nagv része lakásokban van elhelyezve. A TITASZ például két nagy. ezelőtt lakásul szolgáló épületet foglal le évek óta.-• A Városi Nőtanács a

József Attila Kultúrotthon és a Megyei Tanács VB. Népművelési Csoportja október 7-én meleg, bensőséges ünnepség keretében emlékezett. meg Dérynéről, a magyar színjátszás egyik legnagyobb alakjáról. Cziraky Juha bevezetője után Táncsics

Mária, a Szigligeti Színház művésznője elszavalta a „Színészdal’* c. költeményt, majd Petőfi; Levél egy színészbarátomhoz e. megemlékezését olvasta fel. Utána Dr. Bclénessy János, jászberényi helytörténeti kutató ismertette Déryné életét, színházi pályafutását.

OKTOBER

11

Pániéit

Brleília

A nap kél: 5.58 h-kor. nyugsak: 17,05 h-kor.

Köszöntjük a Brigittákat,

— Kenderesen tízezer forintos költséggel központost», tolták az orvosi rendelői. ízzel teljesült a lakosság rég: vágya: különválasztották a

csecsemő tanácsadást a betegek várótermétől.

— Megkezdték a tölgyuiakk gyűjtését a zalai erdőkben. A termés a szokottnál jóval kevesebb, de úgy latszik, a csemete neveléséhez és erdősítéséhez szükséges tölgy makk mennyiséget bősszé tudják gyűjteni.

— A Kelet magyarországi I extil- es Felsőruházati

Nagykereskedelmi Vállalat

szolnoki lerakatának épületében eddig nem volt megfelelő tűzcsap. Most az Ingatlankezelő Vállalat udvaráról átvezetik a vízvezeték csöveket, s így megoldják ezt a problémát.

— Bél.vegkiállilást rendez

október 19—20-án a Magyar Bélyeggyűjtők Országos Szövetsége a XXX. béiyegnap alkalmából Győrött a Vilhelm Pieck Vagon- és Gépgyár kulturotthonában.

— A Szolnok megyei frócsoport október 12-én, szombaton este 7 órakor irodalmi ankétot rendez Tiszaszentimrén. Az írócsoport tagjai minden érdeklődőt szeretettel

varnak.

— Megsérült Bcnjamino Gigli, a híres olasz énekes. A

kisebb közlekedési balesetet szenvedő tenorista hamarosan felgyógyul.

Phenjan — a hős város

ragyogó története és hagyománya

PHENJAN hosszú történelmi múlttal rendelkezik, amelyre a koreai nép büszkeséggel tekint. Phenjannak, mely a Tedong folyó mentén fekszik már regesrégen, az őskorban is sok lakosa volt. Már a Kokuriotak is úgy gondolták, hogy déli és nyugati országok szüntelen agresszív támadásai elleni védelem szempontjából Phenjan fontos stratégiai pontot jelent. Éppen ezért már jóval a főváros áthelyezése előtt, nagy erőfeszítéseket tettek Phenjan városgazdálkodása szempontjából.

Phenjanban többször óriási mértékű falépítési munkálatokat folytattak. A híres Kvan Ke 1ho Uan király erős szárazföldi hadseregre támaszkodott és tengerészeiének is több flottája volt. Ezek Phenjanból a nyugati tengerparton át a messzi déli tengerekre hajóztak. Annakidején területünk déli részére gyakran törlek be a japán rablók, de azokat többször megsemmisítették, így Sziila államával és Pekze államával együttesen megvédtek az országot a japánok betörésétől. Ezek az események Phenjan hosszú történetének egy ragyogó fejezetet képezik. A Kokurioiak uralkodásuk alatt állandóan a harcmezére siettek, hogy az agresszorokat kiűzzék az ország területéről, békés élelet biztosítsanak és megvédjék a magasztos kultúiát. időszámítás után 392 körül már Phenjan nagyméretű várossá fejlődött. A Tedong folyón keresztül nagy hidat építettek, a várost csatornával látták el és 9 nagy templomot építettek.

A IV. és V. század elején már nem léteztek azok az erők, amelyek megtámadhatták volna Kokurió államát nyugatról és északról. A Kokurió állam attól a történelmi óhajtól vezetve. hogy három államát erős állammá fejlessze, lépeseket tett és 427-ben fővárosát Phenja'.ba helyezte át. Ez Zang Szu király uralkodásának 15-ik évében történt. Kezdték felfedezni a Tedong folyó mentén lévő gazdag kincseket.és Phenjanban sok kulturális intézményt építettek. A fővároe áthelyezése után felépítették a The Szong Szán várfalat -(melynek romjai jelenleg is megvannak) és 24 300 csak rv>sszúságban kövekkel vették körül. Magassága átlag 13 csákót ért el. Egyszóval óriási méretű fal volt. (1 m=3,3 csak.) Ebben a falban tárolták a gabonát, fegyvereket, hogy szükség esetén a népnek ott biztonságot nyújtsanak és felkészüljenek az ellenség elleni ellenállásra.

A F AL ALATT terül el az emlékműként megmaradt Anakun palota, melynek helye most is megvan. (Jelenleg ennek alapia a The Szong Szán hegy al ján van) Abból a célból építettek, hogy a Kokurió állam királya nyári palotaként használhassa. A palota hosszúsága 5162 csak, magassága 19 csak volt.

Ekkor Phenjanban már egyetemet építettek és a buddhistával együtt bevezették nyugatról az indiai kultúrát. Jelenleg Phenjan körnvékén sok Kokurió korabeli sírt leltek. így fedezték fel az óriási kövek kezelési módszerét és technikáját, a képeket, a fejlett építészeti és Kokurió korabeli zenei hagyományokat.

A Csang An Szón falat Jang Van király idejében. 552-ben kezdték építeni, hosszú idő múltán fejezték be az építkezést. A jelenlegi oheniani belső és külső fal körhosszúsága együttvéve elérte kb. a 40 li-t (10 li=4 km). Magassága pedig a 19 csak-ot. Mind a négy oldalon .óriási méretű várkapukat építettek.

A Kokurió rőváros áthelyezése után a távoli Vi országával, Japánnal és a közeli Sziila államával. Szuk- Szin államával, Malgal államával és Ok Za államával és

más országokkal a kereskedelmi és baráti kapcsolatok megteremtése céljából gyakran cserélték ki követeiket. Így Phenjan a kulturális csere és kereskedelem központjává vált Keleten.

Ilyen körülmények között a külföldi agresszorok úgy vélték, hogy ha Phenjant, az akkori Kokurió nagyhatalom fővárosát, megszállják, egész Korea lerüle:én uralkodni fognak. Éppen ezért állandóan arról ábrándoztak, hogy Phenjant el fogják foglalni. A Kokurió elleni legnagyobb méretű agresszív háború 611 augusztusában kezdődött a Szu állam III-ik intervenciója következtében. A Szu Jang Ze császár által tervezett háború példátlanul óriási méretű hadmozdulat volt. A hátvéddel együtt a résztvevők száma több mint 2 millió ember volt. A hadsereg hosszúsága elérte a 960 li-t. A nép Uit.yi Mun Tok hadvezér és Ko Kon Mu hadvezér vezetésével törhetetlenül harcolt a túlerőben lévő ellenséggel szemben. Ultyi Mun Tok hadvezér bölcs stratégiája és taktikája következtében az ellenséget 30 11 közelségig becsalták a várfal alá és döntő csapást mértek rá. Az ellenség teljes vereséget szenvedett. A hős kokurió nép a visszavonuló ellenséget a Csöng Csőn folyóig üldözte és megsemmisítette. Az ellenség létszámából csak 2700-an értek élve a L.jo-Tung-ig. A fentemlített tények bizonyítják e harc hevességét és népünk haditechnikájának színvonalát dokumentálják.

A PHENJANI vár környékének harcában elért hadisiker a Szun állam dinasztiájának bukásához vezető fontos tényezővé vált, amely az elnyomást, háborút saját ügyének tekintette.

Phenjan népe a Kokurió állam bukása idején az uralkodó osztály áruló és kapituláló politikáját határozottan elítélte, és kitartóan harcolt a külföldi agresszorok ellen.

Phenjan népével együtt felkelt a megszállók ellen a Ljo Tun különböző területein lakó kokurió nép és a Tan ország agressziója ellen, a haza megmentéséért folytatott harcban tömörítette Sziila és Pekze államok egész népét. Phenjan nép mindig élenjárt az ország területének megvédéséért folytatott harcban és e harc élvonalán állva mindig megőrizte büszkeségét. Phenjan népének Kokurió idejéből való drága hagyományai a Korio állam idejében is tovább fejlődtek, számtalan hőstettről és bátorságról tanúskodtak.

A Korio állam idejében, 1010-ben Korán állam megtámadta Koriót. Thak Sza Zang Ó6 Zi Cse Műn s'b.-vel az élen Szakjang (nyugati főváros, Korió idejében nevezték így, a mai Phenjant) néoe nagy csapást mért az ellenségre és ez a csapás a háború végső győzelmének fontos feltételévé vált.

EBBEN A HARCBAN Szakjang népe — férfiak és nők, Öregek és fiatalok — mind harcba indultak. Szakjang népe nemcsak a külföldi agresszorok legyőzésével tanúsított hősiességet, hanem a belföldön uralkodó osztály elnyomása elleni harcban is hagyományos' hősiességet tanúsított. Ezért 1135-ben a Szakjana-i Mji Csöng felkeléskor és az 1174-ben Zo Vi Csőn felkeléskor kezdődött parasztháborúban megmutatta a szakjaiig] nép hősies harcának hagyományait.

Az In Din háború idejében, amikor a japánok megtámadták Koreát, az uralkodó osztály a királlyal az élen

A tárgyalóteremből

Hová lettek a zenészek

Őszi hónapokban megyénk: falvaiban egymást érik a pompás esküvők, házasság?' kötéseik. Azt tartják ä leendő házasok, hogy esküvő egyszer van az életben. Ez nem múlhat el lakodalom nélkül Az esküvő előtt hónapokkal készülnék a lagzira. A zene az első, enélkül nincs lakodalom.

Az ulóbbt időben Zagyvarékason volt egy ilyen csa'ádi alkalom, ahol méltóképpen akartak ünnepelni. Itt is voltak zenészek: Kókai Zsigmond és közscgbeli bandája

Egyik szombat délután elindult a násznép zeneszó kísérettel a templomba. Kókaiék vígan húzták. Mikor? nép Element a templomba, s tenészek kintmaradtak,

S hogv addig se „tétlenkedjenek". betértek a földművesszövetkezetbe. Ott találták a cigánybárót, odamentek hozzá.

— Jónapot, bíró űr — szólították meg a cigánybírót — Az megérezte a csipkelődést, de igyekezett illendöer válaszolni.

Kókai István kötékedm kezdett a bíróval. Kókái Ötté nedig nem kérdezett semmit ügyből pofonvágta.

— Na, most már vtstón fr adhatja, ha akarja — hec’elte tovább.

A cigánybíró nyugodt maradt. kiielentctle: van, aho’ elintézik az ilyet.

*

A vendégek vacsorához kezdtek, a zenészek játszottak. míg egy 11 érés -gyermek Ue nem rontott hozzá" juk.

— Ütik a cigányokat — súgta a prímásnak. Azoknak sem kellett több. A zené' abbahagyták. A cimbalmot

hanyatt fordították, a lábait

kicsavarták. így Indultak el a földművesszövetkezet felé, ahol még ott ült a cigánybíró én vele három cigány.

Kókai Zsigmond és Kókai Balázs egyenest a cicán vbíró fejét célozták. Eltalálták. A társaival is így tettek, ütötték őket.

Aztán már a cigányok apraja-nagyja a verekedés színhelyére futott. Kasza, kapa, villa és kések kerültek elő. Lett verekedés, a vendéglőben mindent összetörteik. — Többen szenvedtek sérülést, 'tolt, akit késsel szúrtak meg. de néni eev volt az sem, akiről a ruhát letépték. A rendőrség oszlatta p»ét a tömeget, a zenészeket letartóztatták.

A lakodalmas háznál a vendégek hiába várták Kókaiékat. azóta sem tértek vissza. Hamarosan a bíróság elolt felelnek a beszaggatot! koponyákért;

K. M.

Minden szombaton és vasárnap

a Millenniumból

A Kommunista I fiúsát: szövetség Városi, bizottság is a Járműjavító KISZ alapszervezete folyó hó 19-é nagyszabású KISZ-bált m dez a MiLLeneum kulturtei - méhen.

A Millcneum kul tűrte miben egyébként is mind« > szombaton és vasárnap« . KISZ-bálok vannak. ahev,> szeretettel várják a váró' mulatni vágyó fiatalságát.

visszavonult I Csűre (á Jalu folyó mentén). Phenjs népe az ellenséget bezárta a phenjan! várba, az uta pótlást lezárta, megszérvéíte a partizánokat és hlrteli támadással megakadályozta az északra támadó ellene támadását.

Ekkor történt Phenjanban Zan Zu Bök, Hjon S. Pék. Szun Pap Kin, Ko Csv.n Klon, Im U Kjon. stb. .. vitéz” hősies harca. Ke jjVjJJ Hian cselekedete, aki me védte az ellenséggel szemben erkölcsi tisztaságát. S Szán The Sza (főpap) által vezetett egyházi hadser« harca.

1593 januárjában a kortól és a Mjon állam koalfeii csapata újra felszabadította Phenjan városát. A phenja’ nép tűrhetetlen harcot vívott, ez a harc a háború vég győzelmében nagy szerepet játszott. Phenjan népén« hazafias hagyománya a hosszú történelem folyami egyre jobban kibontakozik.

A KOREAI KINCSEK után vágyó rab’ó kalandorok az amerikai Schaman nevű rabló-hajón b törlek Phenjanba, de Phenjan népe ezt a támadá visszaverte. Phenjan mindig központja volt a külföl* agresszorok elleni harcnak és a hazafias művelődé mozgalom a japán megszállók elleni harcra mozgósítót' a népet. A japán imperialisták ellen felkelt japáneller.« partizánharc a phenjani nép büszkeségét niég jobbt fokozta.

Phenjan nemcsak a haza megvédéséről, hazafiassá gáról és bátorságáról ismeretes, hanem tájszépségéről « műkincseiről is nevezetes. Cserinek több évszázados szs számai, díszítései, sírjai és építkezései a nép tehetség bizonyítják. Kokurió idejében Phenianban már egyeto és különböző oktatási intézmények létesültek, val; mint építészeti, művészeti és máé kulturális téren : nagyszerű eredményeket értünk el. A Phenjan körmi kén fellelt Kokurió idejéből származó sírok érdekes ki vekből épített építmények. A freskók különtiözősége < magas ábrázolási technikája és a festőszerek maradv; nyai bizonyítják az akkor} képzőművészet fejlettségét t ■ a vegyipari terén elért technikai színvonalat.

Korió állam idejében a zene és táncművészet so' irányban fejlődött, a kínai kultúra bevezetésével ör álló kultúrát teremtettek. A világkultúra kincstárába1 is első helyet foglal el a korió kerámia. fémnyomdiberíV gyártása és könyvkötészet, stb. Régebben a Koriéba' nyomtatott orvosi és földrajzi könyveket nagy mennyisekben szállították Kínába ir. Phenjan politikai gazda sági és kulturális téren csak akkor kezdett fe!,ndnl tsn < népi várossá, amikor n hatolom a nép kezébe köriül Mióta a Szovjet Hadsereg felszabadította Koreát. Phi r jan népünk dicsőséges, demokratikus fővárosává, politikai, gazdasági, kulturális köznonti várossá vált. l't j/ékel néoünk vezető cs szervező ereje, a Koreai Munkapárt Központi Bizottsága és kormánya, amelynek élén Kim Ír Szén marsall áll.

A hároméves háborúban az amerikai imperialists rablók és Li Szín Man bandáia példátlan barbársággal elpusztították Phenjant. A háború idejében Phenjanban 63 ezer 684 lakóházat, 99 oktatásügyi Intézményt, színházat, 29 kulturális intézményt, 94 egészségügyi invé«trtényt, 55 állami üzemet tettek rommá. Azonban a párt és a kormány köré sziklaszilárdan tömörült koreai nén a XX-ik századbeli barbárok — az amerikai imperialisták és a Li Szin Man Üfiflok — agresszióját legyőzte és sikeresen folytatta a ragyogó .kulturális hazvoménnval é& -hosszú- történelemmel rendelkező Phenjan újjáépítését.

V Ao HÁBORÚ UTÁN á nép fő-figyelrhét de mohra tikus fővárosára, Pben.janra összpontosította. Bbenj-an ma már nagyszerű modern várossá fejlődik;